Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-06 / 19.szám

részről a háláskor Uil kibővítésének, másrészről tu 1 megszorításának helytelen volta Ónként kiderül, ha figyelembe veszszük azt, hogy a cselédek hibái miatt mindenkor a kezelőtisztet teszi fele­lőssé. Ne kívánjon a főtiszt a kezelőtiszttől szolgai meghnnyászkodást és föltétlen megadást, hanem hallgassa meg ennek véleményét, s ne higyje azt, hogy ez által tekintélyén csorba ejtetik. Viszont a kezelőtiszt viseltesek tisztelettel és engedelmességgel a főtiszt iránt; de el ne mulaszsza, sőt kötességének tartsa véleményét nyilvánítani akkor, ha az s főtiszt rendeletével esetleg ellenkez­nék, figyelmeztetve ót a rendelkezés hátrányos voltára. S ha a főtiszt a kétes eredményű rendele., foganatosítá­sát követelné, jogában áll a következ­ményekért való felelőséget magától el-, s a rendelet kibocsájtójára hárítani. Ily körülmények között azonban óvatos legyen a kezelőtiszt, a rendeleteknek írásba foglalását annak végrehajtása el^tt kikérni. Hasonló esetek, ha ritkán is, de mégis előfordulhatnak, s a rossz követ­kezmények kellő elővigyázat s óvatos­ság nélkül legtöbb esetben a kezelőtisz­tet snjtják. Hogy a kezelőliszt a számadások időszaki jelentések és kimutatások el­készitésébeu lelkiismeretes pontosság­gal járjou el, azt hangsúlyozni fölös­leges. Tapasztalatok bizonyítják, hogy sok­kal jobb és könnyebb a kezelőtiszlek helyzete ott, hol szakával ott uraságok és felügyelők kormánya alatt állanak, mert nincsenek annyi megtámadtatás­nak, felelősségre vonásnak ártatlanul kitéve oly eredmények miatt, melyeknek előidézésében nekik részük ttom volt. Ha visszapillantunk az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás gazdasági osztályára azonnal látjuk, hogy mily magas gazdálkodásnak színvonalán ál­lanak, ugy korszerűség, mint jövedel­mezes tekintetében amaz uradalomnak, a molyok ben, — mint a József, Al­brecht főherczog-fóle, primási, Károlyi Alajos-féle, állami ménes-uradalmakban — képzelt kezelő gazdatisztek működ­nek tisztességes javadalmazással, kellő rendelkezési joggal, szakavatott felü­gyelők kormányzata alatt. A város ügyei. Esztergom, márcz, 5. Márczius iduszát éljük. A felbuz­dulás, a lelkesedés, az alkotás forra­dalmának hónapját. Márczius elsejével kezdődik nálunk a városházán is egy nj aera, mely már nem tisztán a hang­zatos szavaké, hanem a szorgalmas és termékeny tetteké. Egy nap alatt végzett a városi kép­viselőtesiület hónapok mulasztásaival a városi költségvetéssel s a polgár­mester kijelentette, hogy már most hozzáfog a jövő évi költségvetés kidol­gozásához. A tevékenység jeligéi alatt tömörülő polgárság, az alakulófélben levő vá­rosi képviselői kör, hétfőn kezdte el működését s egyutial diadalait. A város ügyeinek bű szolgálatára egyesült képviselők megállapodását, a mulasztások fölött hangoztatott kriti­kákat Magos Sándor közöl le a vámossal a ki egyszerre volt a városi közönség­lei kiösmerete s a haladás vezére. Kivétel nélkül sorakozott mellette a képviselőtestület, a nélkül azonban, hogy a tisztviselők megígért buzgal­mától s a kilátásba helyezett igérelék­től a bizalmat megtagadta volna. A város ügyei közügyekké váltak. A közügyek iránt való egyetemes érdek­lődés rugói tiszták és nemesek. Min­ien személyeskedés, minden érzékeny­kedés, minden támadási viszket eg távol IH a márcziusi törekvésektől. A városi képviselők programmja: a haladás. A haladás első foltéiele : a tevékenység. A tevékenység tartalma: í>nfeláldozó szorgalom. Lehetetlenség lenne a város ébredé­sének és felbuzdulásának teljes diadala i képviselőtestület s a város vezeiői­nek egyetértése és összhangzó működése nélkül. Ezt keressük, valljuk és követjük. A város ügyei képezik hivatásunk egszenlebb kötelességeit, Esztergom 1 övője és boldogsága alkotja jövőnket »s boldogságunkat. A fcbuzdulás emlékezetes korszaká­>an midőn az egyesülés legszebb ki­átásaihoz már olvan közel jutottunk, ártsunk össze ne csak jóakaraiban és elkesedésben, de szívós kitartásban és isüggedetlen tevékenységben Is s akkor lemsokára el fogjuk érni Esztergom egszentebb czéljait. HÍREK. — A herczegprimás a Báthory István által a kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátoron emelt templom hely reál Ittasára kétszáz, a detrekővár­aljaiaknak pedig uj [orgonára halvan friot adományózott. - A herczegprimás márczius hu­szadikán a Szent István Társulat köz­gyűlésén fog elnökölni. — A nagyszombati kath. tanító­képző intézetben Vargha Mihály po­zsonyi kanonok utódjául Volfiuau Jó­zsef Jnagyszombati kanonokot nevezte ki a herczegprimás érseki igazgatónak. A sz. korona Esztergomban. Morvái Miklós héreghi esperes-plébános igen érdekes visszaemlékezéseket közöl elődje Kovács Ádám följegyzéseiből, kinek az a szokása volt, hogy az ország­világ nevezetesebb eseményeit az anya­könyvek szélére írogatta. A derék hé­reghi plébános a szent korona elé sie­tett, hogy diadal útjában Budára kisér­hesse s igy mint szemtanú írja a kö­vetkezőket: »Febr. 20-án délben Ko­márom melleit elhaladván, a menet éjjelre Esztergomba érkezett, hol a szt. tamási káptalani házban elhelyez­tetett s éjjeli tizenegy óráig közszem­lére kitétetett. A szabad királyi város esperes-plébánosa, Nedeczky Imre pe­dig éjjeli tiz órakor lartott Te Denmot. Febr. 21-én, mely böjt első vasárnapja vala, reggeli hat órakor a koronaőrök a szt. koronával együtt jelen voltak a szab. kir. város plébánia templomá­ban lanotf [szent misén ; tiz órakor már f!snhftrn erlßk.« — Herczegi esküvő volt vasárnaj délelőtt a herczegprimás budai palo'ájá nak kápolnájában. Hohenlohe-Walbeu burg Klodvig hrg, cs. és kir. kamarás i tartalékos törzskari kapitány vezetti oltárhoz Majláth Sarolta grófkisasszonyt, a királyné, volt udvarhölgyét, a néha országbíró leányát, főispánunk nővéréi kit nemrég emelt grófi rangra a király Családi gyász miatt s/<ük körben tartot­ták az esküvőt. Az udvar részéről neu jelent meg senki. Az esketósi szertar lást Majláih Gusztáv gróf, a meny­asszony testvére, az esz ergomi papnelí intézet tanulmányi felügyelője végezte Esküvő után a Majláth-család szenihá romság-! ón palotájában villásreggel volt. melynek végeztével a herczeg pár Sopronmegyébe, Hohenloüe herceg ségi birtokára utazott. - - Gyakovárí püspöknek kandidálja a fővárosi sajtó Majláth G-nsztav grófot, a szeminárium tanulmányi felügyelőjét. Strossmayer püspök hir szerint Rómában nyugalomra készül vonulni s igy le­mondása után olyan üresedés támad, melyet a ».iagy pánszláv vértaniu után csakis kitűnő magyar utóddal lehet az ország legforróbb kívánsága szerint ki­tölteni. — Vaitozasok a tiszti szolgalat­ban. Wagner Béla főhadnagy, ezred­segédtiszt ezen minőségéről leköszönvén, tényleges szolgálatba ment át. Helyét Danzwith főhadnagy zászlóalj-segédtiszt mint ezred-segédtiszt vetle át, és a zászlóalj segédtiszti minőségre Breuer hadnagy neveztetett ki. Megjegyzendő, hogy az összes megnevezett tisztek ma­gvarok, a mit örvendetesen közlünk. — A kath. kaszinó, melyet Lóvay Imre kezdeményezett s mely oly gyors fejlődésnek indult, csak az imént tar­totta első ülését, melyen közéletünk számos kiiünősege vett részt. Egyben jelezzük, hogy ő Einineiicziája a her­czegprimás nem régiben külön kihall­gatáson fogadta a kör ügy buzgó el­nökét ff. Lévay urat s jele behatóan értekezett ugy a kör, mint az autonó­mikus mozgalom dolgában. Az előbbire vonatkozólag ő Eminencziája azt javaslá, hogy a kör ne szerénykedjék, hanem terjeszkedjék a tagok gyüjlésével s a vidéken is a legnagyobb erélylyel, — az autonómia ügyében pedig három fő­kérdésre kivan elébb nyilatkozatot. Ugy látszik, hogy e nagy hordozóerejü moz­galom most már a legfőbb erkölcsi támogatásban is részesül. — Jankó Pal hangversenye. Ked­den este a Fürdő vendéglő nagy ter­mében igen díszes közönség gyülekezett össze a magyar zongorarefermálor talál­mányának és játékának megismerésére és méltánylására. A fiatal művész, kinek találmánya a müveit világ részéről már igen szép elismerésben részesült, nem azok közé a magyar művészek közé tartozik, a kiknek csak a nevük magyar. Jankó Pál minden izbeu ma­gyar s ez az, a mi őt legrokonszenve­sobbb művészeink közé sorozza. Talál­mánya a zongorázás technikai részének könnyítése, bizonyos technikai akadályok leküzdésével s ismét bizonyos technikai vívmányok érvényesítésével. Vájjon a jövő zongorája lesz-e a Jankó-féle kla­viatnrás zongora, azt már a jelen ki­váló sikerei is sejtetik velünk. Jankó hit és erkölcstanról van szo, iteletókben vakon meg nem bizhatik, mert vallásunk isteni alapitója e tisztet nem ily világi tisztviselőkre, hanem az apostolok testüle­tére bizta s azok utódaira.*) Petachioh Ádám kalocsai érseknek tilta­kozásán kivüi felemlitendőnek véljük Szily János szombathelyi püspökét is, aki mintán egy levelében az egri püspök előtt fejezte ki felháborodását József rendeletei ellen, a kir. helytartó tanácshoz is benyujtá tilta­kozó szavát. A lelki és világi hatalom — úgymond — két egymástól megkülönböz­tetett, független hatalom, amelynek mind­egyike tekintélyét a másiknak befolyása nélkül gyakorolja, és miként a világi fe­jedelemnek a pápa közbenjötte és bele­egyezése nélkül áll jogában anyagiakban, földiekben törvényeket alkotni s azokat lelkiismeretben kötelezőkké tenni, épngy a római pápának lelkiekben, fegyelmi ügyek­ben ugy, mint annálinkább dogmatikaiak­ban. S királyaink ha hoztak is tisztán lelki ügyekre vonatkozó törvényeket, azokat vagy már létező kánonokra fektették, vagy pedig a pápától nyert tekintély folytán apostoli király czimén alkották. A placetröl tehát szó sem lehet. Még azon tartomá­nyokban is, ahol a piacet érvényben van, javadalmi s legfeljebb fegyelmi, de degma­tijkai iratokra sehol sem terjesztetik ki. A placet nemcsak belevág az egyháznak tör­vényhozó hatalmába, hanem a fejedelmet legfőbb bírónak ismervén el, ennek tekin­télyét a pápa s a püspökök fölé helyezi. Jogos és igazságos tehát, hogy a magyar *) Eoskovanyi, Monum. Oath. V. 60S. í. egyház régi jogaiba, kiváltságaiba és szo­kásaiba visszahelyeztessék s a placetum kötelező ereje megszűnjék.*) De nemcsak püspökeink, hanem magi VI. Pius pápa is minden törekvését oda­iránj itatta, hogy Józsefet a helytelen útról leterítse s őt rendeleteinek visszavonására bírja. E végre levelezést kezdett Józseffel de minthogy igyekvé.sei sikertelenek ma­radtak, elhatározta, hogy személyes tárgya­lásokba akar Józseffel bocsátkozni s Bécsbe utazni. Amint József a pápa leveléből erről értesült, tudtára adta VI. Piusnak, hogy örvendetes lélekkel fogadta elutazási szán­dékát. Kijelenti, meg van róla győződve, hogy ö Szentsége az ut hosszú fáradalmai­nak nem más okból teszi ki magát, mint hogy kimutassa iránta való jóindulatát és azt, mennyire fekszik szivén tartományai alattvalóinak jóléte, amely a klérusnak az állam javához és az idő körülményeihez alkalmazkodó segítsége, közbenjötte nélkül alig volna lehetséges. Mindazonáltal ki kell jelentenie, hogy amit a vallás javára és az egyházi fegyelemre vonatkozólag komoly megfontolás folytán határozott volt, annak megmásitására bírni őt semmi sem képes többé.**) Ismeretes, hogy Pius pápa csakugyan megvalósította szándékát négy hetet tölt­vén Ausztria fővárosában. S bár József elveitől nem tágított, egyházi rendeleteiben mégis némi módosítást engedett. E módo­sításokat, amelyek a placetumot érintetle­nül hagyják, felemlíteni nem tartjuk szük­ségesnek, 1 *) Roskoványi, i. m. V. 621. 1;' **) Kíktonu i. m. XV. 154. I, Ilyen volt hazánkban a harcz József alatt az egyház jogaiért s szabadságáért. József, kinek őszinte s egyedüli vágya volt népeinek anyagi jóléte, minden követ meg­mozdított czéljának elérésére. E czélnak készen volt martalékul dobni birodalma egyházának függetlenségét, szabadságát. »Nemzeti territoriális* egyházat akart bi­rodalmában létesíteni, amely egyház alatt­valóinak hitét érintetlenül hagyván, a val­lásra legkevésbé vonatkozó bármely egy­házi ügyekben mindenkinek teljes szabad­ságot fe biztosítson.*) S bár e szándékától később elállott, de az egyház függetlensé­gét rendeleteivel megvetni mégsem átallotta. Magyarország főpapságának legnagyobb része azonban résen állott József támadá­saival szemben. Innen is magyarázható, hogy a rendeletek végreh jtása hanyagul végeztetett, amiről József maga keservesen panaszkodik a tisztviselőkhöz 1784. márcz. 8-án intézett körlevelében. Törvényeinek, rendeleteinek elhanyagolása mélyen sebzé a különben jószívű, egyedül népe boldo­gitásáért élő, de helytelen elvei által elka­patott fejedelmet. Ezért újból inti a tiszt­visolöket kötelességök teljesítésére. »Mind tisztem, mind azon hűség, melyre maga­mat a közügy iránt örök leg lekötöttem, kívánják tőlem, hogy komolyan követeljem végrehajtását s teljesítését mindazon ren­deletek s elveknek, melyeket eddig szív­fájdalommal annyira elhanyagolva látok, hogy azoknak végrehajtására semmi gond sem fordíttatott.«**) A szerencsétlenül uralkodó II. József *) MiHler, De plaeito regio. 89. 1, **1 Horvárb M. i. m. IV. 44. 1. tette le a magyar egyház ellen alapján azon censurának, amely 70 illetőleg 90 éven át kísérté az egyház függetlenségét, törvényhozói hatalmát. Ez idő óta érvényre jutott hazánkban a placetum. Királyaink későbbi rendeletei azonban a folytonos felszólalások és tiltakozások folytán szűkebb korlátok közé szorították annak hatáskörét Általában véve a királyi rendeletek sok­kal szelídebb alakot öltöttek, mint II. Jó­zsef kormányzása alatt, bár tagadnunk nem lehet, hogy itt-ott egyes rendelet szigorú piacetet akart elÖirni egyik-másik pápai irat ellen. Igy 1797-ben I. Ferencz király, aki József nyomdokait kezdé követni a placetum érvényre juttatásában, megtiltotta VI. Pius pápa »Auctorem fidei« kezdetű bullájának kihirdetését, a mely bulla a hetruriai nagyherczegségben tartott pisz­toriai zsinatnak némely eretnek téves és hamis határozatát kárhoztatta. E tényt né­melyek azon benső viszonyból akarják ma­gyarázni, a mely Hetruria és Ausztria kö­zött létezett. De bár mi volt is Ferencz király e tilalmának indító oka, az bizonyos hogy Pius pápa fent nevezett bullája min­den tilalom daczára hazánkban is minden­kor érvényt szerzett magának, Érdemesnek találják felemlíteni a kau­czelláriának 1807. jul. 30-án kiadott azon rendeletét, melynél fogva Ausztriában ezen­túl semiféle pápai iratot végrehajtani nem lehet, ha az a Rómában alkalmazott csá­szári hivatalnok (úgynevezett ágens) által legalább is láttamozva nem lett.*) *) Müller, i. ro. 90. I. (Folyt. kb>.)

Next

/
Thumbnails
Contents