Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-06 / 19.szám

részről a háláskor Uil kibővítésének, másrészről tu 1 megszorításának helytelen volta Ónként kiderül, ha figyelembe veszszük azt, hogy a cselédek hibái miatt mindenkor a kezelőtisztet teszi felelőssé. Ne kívánjon a főtiszt a kezelőtiszttől szolgai meghnnyászkodást és föltétlen megadást, hanem hallgassa meg ennek véleményét, s ne higyje azt, hogy ez által tekintélyén csorba ejtetik. Viszont a kezelőtiszt viseltesek tisztelettel és engedelmességgel a főtiszt iránt; de el ne mulaszsza, sőt kötességének tartsa véleményét nyilvánítani akkor, ha az s főtiszt rendeletével esetleg ellenkeznék, figyelmeztetve ót a rendelkezés hátrányos voltára. S ha a főtiszt a kétes eredményű rendele., foganatosítását követelné, jogában áll a következményekért való felelőséget magától el-, s a rendelet kibocsájtójára hárítani. Ily körülmények között azonban óvatos legyen a kezelőtiszt, a rendeleteknek írásba foglalását annak végrehajtása el^tt kikérni. Hasonló esetek, ha ritkán is, de mégis előfordulhatnak, s a rossz következmények kellő elővigyázat s óvatosság nélkül legtöbb esetben a kezelőtisztet snjtják. Hogy a kezelőliszt a számadások időszaki jelentések és kimutatások elkészitésébeu lelkiismeretes pontossággal járjou el, azt hangsúlyozni fölösleges. Tapasztalatok bizonyítják, hogy sokkal jobb és könnyebb a kezelőtiszlek helyzete ott, hol szakával ott uraságok és felügyelők kormánya alatt állanak, mert nincsenek annyi megtámadtatásnak, felelősségre vonásnak ártatlanul kitéve oly eredmények miatt, melyeknek előidézésében nekik részük ttom volt. Ha visszapillantunk az 1885-ik évi budapesti országos kiállítás gazdasági osztályára azonnal látjuk, hogy mily magas gazdálkodásnak színvonalán állanak, ugy korszerűség, mint jövedelmezes tekintetében amaz uradalomnak, a molyok ben, — mint a József, Albrecht főherczog-fóle, primási, Károlyi Alajos-féle, állami ménes-uradalmakban — képzelt kezelő gazdatisztek működnek tisztességes javadalmazással, kellő rendelkezési joggal, szakavatott felügyelők kormányzata alatt. A város ügyei. Esztergom, márcz, 5. Márczius iduszát éljük. A felbuzdulás, a lelkesedés, az alkotás forradalmának hónapját. Márczius elsejével kezdődik nálunk a városházán is egy nj aera, mely már nem tisztán a hangzatos szavaké, hanem a szorgalmas és termékeny tetteké. Egy nap alatt végzett a városi képviselőtesiület hónapok mulasztásaival a városi költségvetéssel s a polgármester kijelentette, hogy már most hozzáfog a jövő évi költségvetés kidolgozásához. A tevékenység jeligéi alatt tömörülő polgárság, az alakulófélben levő városi képviselői kör, hétfőn kezdte el működését s egyutial diadalait. A város ügyeinek bű szolgálatára egyesült képviselők megállapodását, a mulasztások fölött hangoztatott kritikákat Magos Sándor közöl le a vámossal a ki egyszerre volt a városi közönséglei kiösmerete s a haladás vezére. Kivétel nélkül sorakozott mellette a képviselőtestület, a nélkül azonban, hogy a tisztviselők megígért buzgalmától s a kilátásba helyezett igéreléktől a bizalmat megtagadta volna. A város ügyei közügyekké váltak. A közügyek iránt való egyetemes érdeklődés rugói tiszták és nemesek. Minien személyeskedés, minden érzékenykedés, minden támadási viszket eg távol IH a márcziusi törekvésektől. A városi képviselők programmja: a haladás. A haladás első foltéiele : a tevékenység. A tevékenység tartalma: í>nfeláldozó szorgalom. Lehetetlenség lenne a város ébredésének és felbuzdulásának teljes diadala i képviselőtestület s a város vezeiőinek egyetértése és összhangzó működése nélkül. Ezt keressük, valljuk és követjük. A város ügyei képezik hivatásunk egszenlebb kötelességeit, Esztergom 1 övője és boldogsága alkotja jövőnket »s boldogságunkat. A fcbuzdulás emlékezetes korszaká>an midőn az egyesülés legszebb kiátásaihoz már olvan közel jutottunk, ártsunk össze ne csak jóakaraiban és elkesedésben, de szívós kitartásban és isüggedetlen tevékenységben Is s akkor lemsokára el fogjuk érni Esztergom egszentebb czéljait. HÍREK. — A herczegprimás a Báthory István által a kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátoron emelt templom hely reál Ittasára kétszáz, a detrekőváraljaiaknak pedig uj [orgonára halvan friot adományózott. - A herczegprimás márczius huszadikán a Szent István Társulat közgyűlésén fog elnökölni. — A nagyszombati kath. tanítóképző intézetben Vargha Mihály pozsonyi kanonok utódjául Volfiuau József Jnagyszombati kanonokot nevezte ki a herczegprimás érseki igazgatónak. A sz. korona Esztergomban. Morvái Miklós héreghi esperes-plébános igen érdekes visszaemlékezéseket közöl elődje Kovács Ádám följegyzéseiből, kinek az a szokása volt, hogy az országvilág nevezetesebb eseményeit az anyakönyvek szélére írogatta. A derék héreghi plébános a szent korona elé sietett, hogy diadal útjában Budára kisérhesse s igy mint szemtanú írja a következőket: »Febr. 20-án délben Komárom melleit elhaladván, a menet éjjelre Esztergomba érkezett, hol a szt. tamási káptalani házban elhelyeztetett s éjjeli tizenegy óráig közszemlére kitétetett. A szabad királyi város esperes-plébánosa, Nedeczky Imre pedig éjjeli tiz órakor lartott Te Denmot. Febr. 21-én, mely böjt első vasárnapja vala, reggeli hat órakor a koronaőrök a szt. koronával együtt jelen voltak a szab. kir. város plébánia templomában lanotf [szent misén ; tiz órakor már f!snhftrn erlßk.« — Herczegi esküvő volt vasárnaj délelőtt a herczegprimás budai palo'ájá nak kápolnájában. Hohenlohe-Walbeu burg Klodvig hrg, cs. és kir. kamarás i tartalékos törzskari kapitány vezetti oltárhoz Majláth Sarolta grófkisasszonyt, a királyné, volt udvarhölgyét, a néha országbíró leányát, főispánunk nővéréi kit nemrég emelt grófi rangra a király Családi gyász miatt s/<ük körben tartották az esküvőt. Az udvar részéről neu jelent meg senki. Az esketósi szertar lást Majláih Gusztáv gróf, a menyasszony testvére, az esz ergomi papnelí intézet tanulmányi felügyelője végezte Esküvő után a Majláth-család szenihá romság-! ón palotájában villásreggel volt. melynek végeztével a herczeg pár Sopronmegyébe, Hohenloüe herceg ségi birtokára utazott. - - Gyakovárí püspöknek kandidálja a fővárosi sajtó Majláth G-nsztav grófot, a szeminárium tanulmányi felügyelőjét. Strossmayer püspök hir szerint Rómában nyugalomra készül vonulni s igy lemondása után olyan üresedés támad, melyet a ».iagy pánszláv vértaniu után csakis kitűnő magyar utóddal lehet az ország legforróbb kívánsága szerint kitölteni. — Vaitozasok a tiszti szolgalatban. Wagner Béla főhadnagy, ezredsegédtiszt ezen minőségéről leköszönvén, tényleges szolgálatba ment át. Helyét Danzwith főhadnagy zászlóalj-segédtiszt mint ezred-segédtiszt vetle át, és a zászlóalj segédtiszti minőségre Breuer hadnagy neveztetett ki. Megjegyzendő, hogy az összes megnevezett tisztek magvarok, a mit örvendetesen közlünk. — A kath. kaszinó, melyet Lóvay Imre kezdeményezett s mely oly gyors fejlődésnek indult, csak az imént tartotta első ülését, melyen közéletünk számos kiiünősege vett részt. Egyben jelezzük, hogy ő Einineiicziája a herczegprimás nem régiben külön kihallgatáson fogadta a kör ügy buzgó elnökét ff. Lévay urat s jele behatóan értekezett ugy a kör, mint az autonómikus mozgalom dolgában. Az előbbire vonatkozólag ő Eminencziája azt javaslá, hogy a kör ne szerénykedjék, hanem terjeszkedjék a tagok gyüjlésével s a vidéken is a legnagyobb erélylyel, — az autonómia ügyében pedig három főkérdésre kivan elébb nyilatkozatot. Ugy látszik, hogy e nagy hordozóerejü mozgalom most már a legfőbb erkölcsi támogatásban is részesül. — Jankó Pal hangversenye. Kedden este a Fürdő vendéglő nagy termében igen díszes közönség gyülekezett össze a magyar zongorarefermálor találmányának és játékának megismerésére és méltánylására. A fiatal művész, kinek találmánya a müveit világ részéről már igen szép elismerésben részesült, nem azok közé a magyar művészek közé tartozik, a kiknek csak a nevük magyar. Jankó Pál minden izbeu magyar s ez az, a mi őt legrokonszenvesobbb művészeink közé sorozza. Találmánya a zongorázás technikai részének könnyítése, bizonyos technikai akadályok leküzdésével s ismét bizonyos technikai vívmányok érvényesítésével. Vájjon a jövő zongorája lesz-e a Jankó-féle klaviatnrás zongora, azt már a jelen kiváló sikerei is sejtetik velünk. Jankó hit és erkölcstanról van szo, iteletókben vakon meg nem bizhatik, mert vallásunk isteni alapitója e tisztet nem ily világi tisztviselőkre, hanem az apostolok testületére bizta s azok utódaira.*) Petachioh Ádám kalocsai érseknek tiltakozásán kivüi felemlitendőnek véljük Szily János szombathelyi püspökét is, aki mintán egy levelében az egri püspök előtt fejezte ki felháborodását József rendeletei ellen, a kir. helytartó tanácshoz is benyujtá tiltakozó szavát. A lelki és világi hatalom — úgymond — két egymástól megkülönböztetett, független hatalom, amelynek mindegyike tekintélyét a másiknak befolyása nélkül gyakorolja, és miként a világi fejedelemnek a pápa közbenjötte és beleegyezése nélkül áll jogában anyagiakban, földiekben törvényeket alkotni s azokat lelkiismeretben kötelezőkké tenni, épngy a római pápának lelkiekben, fegyelmi ügyekben ugy, mint annálinkább dogmatikaiakban. S királyaink ha hoztak is tisztán lelki ügyekre vonatkozó törvényeket, azokat vagy már létező kánonokra fektették, vagy pedig a pápától nyert tekintély folytán apostoli király czimén alkották. A placetröl tehát szó sem lehet. Még azon tartományokban is, ahol a piacet érvényben van, javadalmi s legfeljebb fegyelmi, de degmatijkai iratokra sehol sem terjesztetik ki. A placet nemcsak belevág az egyháznak törvényhozó hatalmába, hanem a fejedelmet legfőbb bírónak ismervén el, ennek tekintélyét a pápa s a püspökök fölé helyezi. Jogos és igazságos tehát, hogy a magyar *) Eoskovanyi, Monum. Oath. V. 60S. í. egyház régi jogaiba, kiváltságaiba és szokásaiba visszahelyeztessék s a placetum kötelező ereje megszűnjék.*) De nemcsak püspökeink, hanem magi VI. Pius pápa is minden törekvését odairánj itatta, hogy Józsefet a helytelen útról leterítse s őt rendeleteinek visszavonására bírja. E végre levelezést kezdett Józseffel de minthogy igyekvé.sei sikertelenek maradtak, elhatározta, hogy személyes tárgyalásokba akar Józseffel bocsátkozni s Bécsbe utazni. Amint József a pápa leveléből erről értesült, tudtára adta VI. Piusnak, hogy örvendetes lélekkel fogadta elutazási szándékát. Kijelenti, meg van róla győződve, hogy ö Szentsége az ut hosszú fáradalmainak nem más okból teszi ki magát, mint hogy kimutassa iránta való jóindulatát és azt, mennyire fekszik szivén tartományai alattvalóinak jóléte, amely a klérusnak az állam javához és az idő körülményeihez alkalmazkodó segítsége, közbenjötte nélkül alig volna lehetséges. Mindazonáltal ki kell jelentenie, hogy amit a vallás javára és az egyházi fegyelemre vonatkozólag komoly megfontolás folytán határozott volt, annak megmásitására bírni őt semmi sem képes többé.**) Ismeretes, hogy Pius pápa csakugyan megvalósította szándékát négy hetet töltvén Ausztria fővárosában. S bár József elveitől nem tágított, egyházi rendeleteiben mégis némi módosítást engedett. E módosításokat, amelyek a placetumot érintetlenül hagyják, felemlíteni nem tartjuk szükségesnek, 1 *) Roskoványi, i. m. V. 621. 1;' **) Kíktonu i. m. XV. 154. I, Ilyen volt hazánkban a harcz József alatt az egyház jogaiért s szabadságáért. József, kinek őszinte s egyedüli vágya volt népeinek anyagi jóléte, minden követ megmozdított czéljának elérésére. E czélnak készen volt martalékul dobni birodalma egyházának függetlenségét, szabadságát. »Nemzeti territoriális* egyházat akart birodalmában létesíteni, amely egyház alattvalóinak hitét érintetlenül hagyván, a vallásra legkevésbé vonatkozó bármely egyházi ügyekben mindenkinek teljes szabadságot fe biztosítson.*) S bár e szándékától később elállott, de az egyház függetlenségét rendeleteivel megvetni mégsem átallotta. Magyarország főpapságának legnagyobb része azonban résen állott József támadásaival szemben. Innen is magyarázható, hogy a rendeletek végreh jtása hanyagul végeztetett, amiről József maga keservesen panaszkodik a tisztviselőkhöz 1784. márcz. 8-án intézett körlevelében. Törvényeinek, rendeleteinek elhanyagolása mélyen sebzé a különben jószívű, egyedül népe boldogitásáért élő, de helytelen elvei által elkapatott fejedelmet. Ezért újból inti a tisztvisolöket kötelességök teljesítésére. »Mind tisztem, mind azon hűség, melyre magamat a közügy iránt örök leg lekötöttem, kívánják tőlem, hogy komolyan követeljem végrehajtását s teljesítését mindazon rendeletek s elveknek, melyeket eddig szívfájdalommal annyira elhanyagolva látok, hogy azoknak végrehajtására semmi gond sem fordíttatott.«**) A szerencsétlenül uralkodó II. József *) MiHler, De plaeito regio. 89. 1, **1 Horvárb M. i. m. IV. 44. 1. tette le a magyar egyház ellen alapján azon censurának, amely 70 illetőleg 90 éven át kísérté az egyház függetlenségét, törvényhozói hatalmát. Ez idő óta érvényre jutott hazánkban a placetum. Királyaink későbbi rendeletei azonban a folytonos felszólalások és tiltakozások folytán szűkebb korlátok közé szorították annak hatáskörét Általában véve a királyi rendeletek sokkal szelídebb alakot öltöttek, mint II. József kormányzása alatt, bár tagadnunk nem lehet, hogy itt-ott egyes rendelet szigorú piacetet akart elÖirni egyik-másik pápai irat ellen. Igy 1797-ben I. Ferencz király, aki József nyomdokait kezdé követni a placetum érvényre juttatásában, megtiltotta VI. Pius pápa »Auctorem fidei« kezdetű bullájának kihirdetését, a mely bulla a hetruriai nagyherczegségben tartott pisztoriai zsinatnak némely eretnek téves és hamis határozatát kárhoztatta. E tényt némelyek azon benső viszonyból akarják magyarázni, a mely Hetruria és Ausztria között létezett. De bár mi volt is Ferencz király e tilalmának indító oka, az bizonyos hogy Pius pápa fent nevezett bullája minden tilalom daczára hazánkban is mindenkor érvényt szerzett magának, Érdemesnek találják felemlíteni a kauczelláriának 1807. jul. 30-án kiadott azon rendeletét, melynél fogva Ausztriában ezentúl semiféle pápai iratot végrehajtani nem lehet, ha az a Rómában alkalmazott császári hivatalnok (úgynevezett ágens) által legalább is láttamozva nem lett.*) *) Müller, i. ro. 90. I. (Folyt. kb>.)