Esztergom és Vidéke, 1890
1890-12-04 / 97.szám
Azörökítő tn-gok és néhány lelkes alapító megmutatták az utat példával, melyet mindnyájunknak követnünk kell. A Dunámul mindegyik városába és községébe legközelebb beköszöntének a D. K. E. vezérférfiai, hogy a Dunántúl mindegyik vonalán a szervezkedés, a cselekvés kezdődjék. Hiszszük, hogy Esztergom müveit társadalma s megyénk törekvő községei kiveszik részüket az alapvetés nemes, ^s lélekemelő művéből. Esztergomi alapítványok, Palugyai Imre Magyarország Leírásában (II. k. 82. 1.) Esztergom rövid történetének tárgyalásánál fölsorolja azon hivatalos adatokat, melyeket a Bach-korszak pedáns pontosságú hivatalnokaitól kapott Esztergom alapitványairól. Nem lesz érdektelen ezeket a följegyzéseket tanulságos összehasonlításul 1853-ból reprodukálni. A Palugyai által felsorolt városi Alapítványok a következők voltak : 1) Városi kórház tőkéje 3339 frt 12 kr pp. évenkinti 200 frt 21 3 / 20 kr pp. kamatja a városi szegényebb sorsú betegek, mesterlegények, cselédeknek belegségbeui ápoiása — s orvoslására fordíttatnak ; felügyelő szomélyzete : egy felügyelő s egy ápoló gazda. 2) Városi ispoiály 16543 frt 36 kipp, tőke évi 992 frt 37 kr pp. kamatjaiból a városi elaggott szegények ápolása s táplálása — valamint elaggott házi szegények alamizsnáiása — egy felügyelő, egy ápoló gazda és gazdasszony felügyelése mellett eszközöltetik. »A naponkint szaporodó koldusok több költséget igényelnek.« 3) Somogyi alapítvány 643 frt 36 kr tőke utáni kamat 38 írt 37 kr pp. a városi házi szegények alamizsnálására forditlatik. E bárom pontban emiitett alamizsnálást a városi plébános számadás mellett eszközli. — Ilyen 4) Szaniszlai János volt tiszttartó hagyományozott 40 pft. alapítványa is, melynek 2 pft. kamatja évenkint Sz.Györgymezei szegények közt osztatik ki a helybeli lelkész által. 5) Kisdedóvó intézet 567 ft, 12 kr. tőke után évenként 34 ft, V20 krt jövedelmezne kisded gyermekek tanítása s ápolására ; azonban a töke csekélysége miatt az intézet mind eddig meg nem indíttathatván, a befolyó kamatok a tőke gyarapítására mindaddig fordíttatnak, mig az alapítványi töke annyira nem növesztetik, hogy kamatja az intézet megkezdéséhez szükséges költségeket íedezhesse. 6) Könyvtár alapítvány czim nlatl néhai Heliser Jósef városi tanácsos ált;il a városnak hagyományozott könyvtára gyarapítására s gondviselésére 960 ft. tőke után 57 ft. 36 kr. p. 7) Tagon alapítvány 6000 pft. tőke utáni kamat 360 ft, pp. Tagen néhai nagyváradi prépost rokonainak negyedízigleni jutalmazására fordiltátik. 8) Tagen alapitváuy 4186. ft. tőke utáni évi kamat 251 ff, 97_o czélja : ugyan csak néhai Tagen nagyváradi prépost rokonai gyermekeinek nevelésére ösztönző jutalmazás. Az 1., 2., 3., 4., 5., 6.', 7. és 8. pontok alatti intézetek és alapítványok kezelését egy pénztárnok, egy ellenőr és egy segéd teljesiti. 9) Közkatona kaszárnya czim alatt 750 ff. 24 kr. pp. után évenként 45 ft- l 12 /_o fer, a városi kaszárnya javítására ford itta fik. 10) Éjjeli világitások czime alatt 12.837 frt pp. tőke után a városbani éjjeli világitások fentartására 770 ft, 12 16 / 20 kr. kiadatik. 11) Nemzeti iskolák czime alatt 15.937 ft, utáni 956 ft. 12 16 / 20 kr. pp. kamatnak rendeltetése a városban reál, rajz ós zene-iskolák felállítására. 12 Kenyérmezői alapítvány c/imü 25,906 ft. pp. tőkének 1554 ft'. 22 16 / 20 krra menő kamatjaiból — ugy szinte: 13) Dinnye-föld czimü 1193 frt utáni 51 frt 33 12 / 16 krból a város házi szükségei fedeztetnek, 13) Országút név alatt 11,866 ft. tőke után évenként 711 ft. 57*/ 20 1{rpp. a városi országutak jó karban tartására s a városház szükségeinek pótlására fordittatik. A 9. 10. 11. 12. 13. 14 pontok alatt elősorolt alapítványokat egy pénztárnok, egy ellenőr s egy segéd, mint az adó s kamarási hivatallal megbízott egyének kezelik. 15) Takarékpénztár a köz takarékosságnak valamint az ipar és kereskedés előmozdítására a közforgalomnak elősegítésére 1845-ik évben száz száz forintos 300 részvénynyel akként alapult : hogy az egyes részvényeknek csak fele értéke lön befizetve. 1851ben a betételen 123,020 frt. 20 krt adná neki e szerepet, melyet azután számtalanszor énekelt nagy dicsőséggel. Érdekes kis zenetörténelmi rajzot képez az, hogy a Kölcsey-himnusz minő körülmények közt lett Erkel Ferencz által megzenésítve. De itt hagyjuk magát az agg mestert beszélni. Mikorban a pályázat ki lett irva — beszéli mosolyogva — én ugy el voltam foglalva egyik operám hangszerelésével, hogy nem is gondolhattam rá, hogy a pályázaton részt vegyek. E pályázat feltételei a következők voltak: a beérkezett zeneműveket egy bíráló bizottság átnézi s a jobbakat kiválasztva, azokat a nemzeti színház zenekarával előadatja s a közönség tetszésnyilvánítása dönti el a pályázatot, melyet egy másik bizottság ellenőriz a színpadról Lendvay Márton elnöklete alatt. Egy délután a jelzett időben Egressy Béni azt kérdezte tőlem, hogy részt veszek-e a pályázaton. En tagadólag válaszoltam, utalva bokros elfoglaltságomra. E választ később kötelezőnek tekintettem magamra nézve, a mint hogy tollhoz se nyúltam egészen a pályázat lejárta előtti napig. Ekkor azonban egy inczidens történt, mely megváltoztatta elhatározásomat. Barthay, a nemzeti színház igazgatója az utolsó nap kora délutánján találkozik velem a szinház udvarán és egész desperátusau igv szólít meg. — Ferencz! A bírálók krudélis dolgokat beszélnek a beérkezett pályamüvek silányságáról . . . irtál-e te valamit ? — Nem én. — Hát miért nem írtál, szerencsétlen? — Mert megígértem Egressynek, hogy nem veszek részt a pályázaton . . . — Lárifári ... az nem ok. Ez egy nemzeti ügy, a szinház ambicziója van kérdésben. Neked okvetlenül irnod kell... érted . . . okvetlenül. És azzal karon fogott, felvonszolt a zongora terembe, elembe tett egy csomó üres kottát és rám parancsolta, hogy irjak. Nagyobb nyomatékosság kedvéért rám zárta az ajtót s félig tréfásan, félig komolyan azt kiáltotta kívülről: — Innen ugyan ki nem jösz, mig varait nem teremtesz. Nos, én hozzá fogtam s bárha zárt ajtók mögött, kényszerítés formán történt is, szivem szerinti munkát végeztem. Hisz hymnuszról volt szó, imáról, egy nemzet imájáról s nekem csak gyermekkori emlékeimbe kellett vissza mélyednem, hogy megtaláljam a szent akkordokat, melyekkel lelkem már zsenge korában tele szívta szomját. Estig készen voltam vele, éjszaka még javítgattam rajta és a bevezető négy taktust, melyre legbüszkébb vagyok, mely az imához a harangszót jelképezi zeneileg, az utolsó pillanatban vetettem papirosra. Három pályamű lett a bírálók által bemutatásra ajánlva; Egressy Bénié, Seyler esztergomi primási karnagyé és az enyém. Mint a szinház karmestere én dirigáltam mindhármat és Lendvay a felzúduló tapsokból nekem ifcálfce az oroszlánrészt, én lettem a győztes. Midőn kibontotta a jeligés levelet, harsány hangon kikiáltotta : Erkel Ferencz l és mosolyogva felém mutatott • Ez itt ... ! CENSOR. tettek. Vagyonértéke az iutézetnek 109366 frt s a most mondott évben 17992 frt. zálogokra s 5250 frt. váltókra adatott ki. Felügyelő személyzete: 1 elnök, 1 alelnök, 2 igazgató, 1 pénztárnok, 1 könyvvivő, 1 jegyző, 1 ügyész, 1 szolga, ós 36 választ mányi lag. — A feljegyzett jövedelemből tiszti fizetésekre és költségekre 1850-ik évben 1984 frt. fordíttatott. -~ A forradalom ez intézetre is károsan hatott, miután közel 23,000 pftot kénytelenittetett Kossuthjegyekben illető helyre beadni. 16) Sissay féle alapítvány 2000 pft. tőke után évi 120 pft. az esztergálni tanodában kitűnő előmenetellel tanuló Esztergám megyei nemesi ifjúnak oskolai ösztöndijjul adatik — az előtt a megyei első alispáni — jelenleg a főnöki hivatal fel figyelése mellett. 17) Júliai Gfrób Józsefné 80 pft, hagyományának 4 frt 48 kr kamatja a Szt.-Tamási iskolára fordittatik aSzt.Tamási elöljáróság felügyelése mellett 18) Kopácsy érsek 80 pfrt alapítványa utáni 4 frt a szegényebb sorsú iskolás gyermekek számára szerzendő írószerek s könyvekre, Szontgyörgymezőn a helybeli lelkész kezelése alatt, 19) Gróf Koháry alapítványa 6678 frt 4 4 / 10 kr pp. kamatja 267 frt 28 4 /t 0 kr- pp. iskolai dij. 20) Ipolyi alapítvány 1500 pfrt kamatja 75 pfrt szegény deákok segedelmére. 21) Beznák alapítvány 4580 frt kamatja 274 frt 48 kr. pp. iskolai dijak az alapító nemzetségéből származók számára. 22) Tarkó alapítvány 4987 frt 42 kr pp. kamatja 229 frt 15 7 /io *i az utóbbi pontban emiitett czélra fordittatik. Az utóbbi négy pontok alatt elősorolt alapítványok az esztergami főkáptalan felügyelése alatt kezeltetnek, s azok kauiajai részint házi szogónyek között osztatnak fel, részint 12 elelaggott és kenyerök megkeresésére alkalmatlanná vált nő befogadására fordíttatnak. Ezen intézett a sz. Tamáson a sz, Istváu kápolna tőszomszédságában létez ; — végül felem Ütendő a gaianthai Fekete Mihály, esztergami kanonok s czimz. püspök elnöksége alatt fenálló jótékony egylet, mely évenkint tetemes pénzösszeget nyújt a helybeli szegényeknek ; igy 1850-ben kiosztott 3835 frt 167 2 krt. Olvasó asztal. — U j könyvek. A FranklinTársulat kiadásában Budapesten,ujabban megjelentek : Falusi könyvtár. 39. f. A gazdasági és haszon-növények termelése. Különös tekintettel magról való tenyésztésükre. A magyar gazdaközönség számára irta Dr. Nyáry Ferencz, Ara fűzve 50 kr. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 276-284. füzet. Tartalmuk : 276. f. Indiana. Sand Györgytől. Francziából Récsi Emii 8Ö kr. 277. f. Arany János. Emlékbeszéd. Irta Gyulai Pál 20 kr. 278. f. Utazás ismeretlen állomás felé. 1849—1856. Barsi József 80 kr. 279. f. A Sainfc-cyri kisasszonyok. Vigj. 5 felv. id. Dumas Sándor. Francziából Fáy J. Béla 30 kr. 280. f. A zokoli uraság két leánya. Elbeszélés. Csiky Gergely 30 kr. 281. f. Horatius. Elet- és jellemrajz. Szász Károly 30 kr. 282. f. Molly mama. Regény. Peard Frances Mary. Angolból ford. Sz. E. 50 kr. 283. f. Kis János snperintendens emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Második kiadás 1 frt 20 kr, 284. f. A nagyratermett. Vigj. 3 felv. Csiky Gergely. A m. t. Ak. 1889-ik pályázaton 200 f. Karácsonyi-dijat nyert 40 kr. -r*~ A »Mátyás Diák* czimit közkedvelt és legolcsóbb magyar élczlap, - a mely a bécsi »KikerikiU vau hivatva az országból kiszorítani — mindinkább tartalmasabbá és tetszetősebbé válik. Nagy előnyére szolgált a lapnak, hogy a Wodianer F. ós Fiai hirlap- és könyvkiadó ezóg tulajdonába ment át, mert azóta sokkal finomabb papíron nyomják és képei versenyeznek a legelső ólczlapok rajzaival. A »Mályás Diák* az aktuális eseményeken kivül ad humoreszkeket, illusztrált adomákat, a nevettető, jóízű dolgok egész halmazát. A » Mátyás Diák«-ot Murai ! Károly, az ismert humorista szerkeszti a kinek a ^Huszárszerelem*: cz. vígjátéka a napokban a nemzeti színházban nagy tetszéssel került szinre és a ki mellé munkatársak*I a legelső irók csoportosulnak. A »Má'yás Diák« előfizetési ára negyedévre csak egy forint s a lap bármely naptól kezdve megrendelhető. A kiadóhivatal (Budapest, Sarkán tyúsutcza 3. sz.) ingyen és bérmentve készséggel küld mutatványszámokat. A »Máiyás l>iák«-ot, a mely hézagot tölt be és a mely minden család asztalán helyet foglalhat, melegen ajánljuk. — Táborszky Nándor a t. cz. közönségnek, valamint a zenetanitö uraknak és zenetanitóuőknek figyelmébe ajánlja Köhler Lajos zongoraiskoláját (op. 238.), mely megjelenése óta minden más iskolamüvet a zongoralanitás teréről leszorított. A Köhler Lajos-féle zongoraiskola (op. 238.) a legjobb és leghasznavehetőbb tananyag, ezért minden nevezetesebb zenetanintézet ben használatos ós a hírnevesebb zenetanárok által ugy helyben, mint Bécsben, valamint külföldön és mindenüt kedvelt. A Köhler L.ijos-féle zongoraiskola terjedelmét tekintve, a zougoralskolák legolcsóbbika, A teljes mű ára 6 frt s netto-áron csak 4 frt. — Az Athen e u m Nagy képes naptára 1891-re megjelent és beküldetett hozzánk. A vaskos kötet, mely 28 nagy nyolezadrétü ivet tartalmaz, a magyar uaptárirodalomban mái évtizedek óta első helyen áll s láma vállalatok közé tartozik, melyeken folytonos haladás észlelhető. Szépirodalmi részét állandóan legismertebb régi ós ujabb Íróink közreműködése emeli. A jelen évfolyamban, mely már a harminczkettedik, Eudrődi, Váradi, Dalmady, Szabó közölnek közleményeket. Józsa pedig közli az akadémiai pályázaton dicsérettel kiemelt verses históriáját. Elbeszélések Murii, Tolnai, Fangné, Szépfaludi és Sziklay tollából olvashatók, ismeretterjesztő czikkek pedig dr. Hankó és Timárlól. Az év története arcz képek és egyéb rajzok kíséretében szól gróf Szápáry kormányeluökról, Bethlen földmivelésügyi miniszterről, aztán következnek az uj egy háznagy ok : Dessewffy, Steiner, Braukovics, Zeleuka, két agg tudósunk: Brassai és Hun fal vy, az ez idén jubiláló Felekyué asszony, báró Nikolics; az elhunytak közül : gróf Audrássy Gyula, Bohus-Szögyény Antónia, Lonovics-Hollósy Kornélia, Ligeti, Stoczek, majd több kép Aradról, a jubiláris pesti első hazai takarékpénztárról, a tanítónők »Otthon«-áról. A külföldről be van mutat ve Caprivi, Bismarck otthon, a trónkövetelő Orleans berezeg, Stanley és Emin, Helgoland, a modern Krőzusok stb. A szépirodalmi rész után következik a »Közhasznalaii rosz«, mely sok hasznos és naponként szükséges tudnivalót tartalmaz. A betűrendes helyes tárgymutatóval ellátott s ez által csakugyan gyakorlati használatra való » Tiszti czimtir« terjedelemre és adatainak megbízhatóságára nézve első helyen áll a naptárirodalomban. Közhivatalok, 'minisztériumok s azok keretébe tartozó
