Esztergom és Vidéke, 1890
1890-12-03 / 96.szám
lábát, jól be van - e kötve ? , . . Margit ugy verte észro, bogy a kis rongyocskán egy vércsepp meg volt fagyva, mert egészen száraz volt. De ahelyett, hogy csúnya fekete lett volna, inkább fénylett, mint a tűz és átlászó volt, mint az üveg! — Oh anyáin, jer, nézz csak ide ! — kiáltá a kis leány. Az anya ép ugy meg volt lepve, mint leánya. Alig akart szemeinek hinni; megfogta a vércseppet s íme az kezében maradt! Az anya keresztet vetett magára s Isten segítségét hivta, hogy bizonyos legyen benne, hogy ez nem sátán műve. A vércsepp valóságvs drága rubin kövé vált és azontúl minden reggel egy olyan vércsepp volt a madár sebén és minddn este egy ujabb értékes kö gazdagitá a szegény aszszonyt és leányát. Nemsokára tele volt egy nagy doboz ezekkel a fénylő rubinkövekkel. A dolognak hire futott és jó emberek tanácsára a szegény özvegy gyermekével együtt elment a királyhoz és magával vitte a bőveket, — Ki adta neked ezeket a gyönyörű rnbintokat? — kérdé a király, csodálkozva, hogy ily szegény asszony ily nagy értékű s ritka drágakövek birtokában van. Erre a kis Margit egyszerűen elbeszélte a madár történetét s a király igen megszerette a uemes szivű, eszes leánykát, a kövekért egy zacskó aranyat adott az özvegynek, s leányával együtt a királyi udvarnál akarta tartani. De az Özvegy csak vissza kívánkozott falujába. Otthon szép nagy házat építtetett s naponként sok pénzt osztott ki a szegények közt, Ezalatt a vércsöppek, vagyis az ezekből támadt rubintok folytonosan szaporodtak és nemsokára az egész ország tudott a mesés tüneményről, hogy Isten mily csodatevő hatalommal jutalmazta meg a kis Margit jószívűségét. Kíváncsiak és irigyek — mert ezek mindig vannak — tömegesen jöttek a szép házba, — hogy megnézzék a különös madarat. Természetesen sokan szerették volna a madarat birtokukba keríteni, ígértek is érte tömérdek pénzt; de az özvegy már akkor nagyon gazdag volt és Margit hallani sem akart róla, hogy kedves madarától megváljék. Az a rosz fiu, aki meg akarta a madarat elevenen sütni, az volt a legirigyebb. Verte fejét öklével, mert azt hitte, hogy a szerencse őt érte volna, ha a madarat el nem adja Margitnak. Folyvást a szép ház közül ólálkodott s azon törte a fejét, hogyan lehetne a madarat megszereznie. Egy este észrevétlenül beosont a házba s ellopta a madarat. Rohant vele a sötét éjszakában s meg sem állt, mig egy rengeteg erdőbe nem ért. Ott aztán lefeküdt a rossz fiu és rubintokról, roppant gazdaságról álmodozott. Nem bántotta a lelkiismeret, sőt inkább örült, hogy Margitnak szomorúságot okozott. A bánat bizony nagy volt Margit és mamája szivében; mert ők a madarat igazán szerették önmagáért, nem csupán azért, hogy gazdaggá tette őket. De a gonosz tolvaj nem törődött ezzel. Nappal bujdosva, éjjel folytatta útját és gyűjtötte a rubintokat. Mert a madár vércseppje most is folyt s minden este drága rubintkővé változott, sőt a rubintok most még nagyobbak és ragyogóbbak voltak, mintha a jók segítője a rosszat is meg akarná jutalmazni! Hosszas bujdosás után végre a tolvaj egy o a gy idegen városba ért, a hol épen a hazatérő királyné ünnepélyes fogadtatására készültek. — Ez jó alkalom! — gondola a tolvaj. A királynénak drágán eladom a rubintjaimat. — Hol vetted e bámulatos szép köveket? — kérdé mohón. — Egy csodálatos madártól kaptam, melynek életét megmentettem ! — válaszolt bátran az ifjú. De ekkor a midár egyszerre kiröpül a fiu zsebéből és a n irály né felé szállva tiszta, érthető hangen ismétlé; »Tolvaj, tolvaj, szívtelen! Tolvaj, irigy, szívtelen!« A rossz csont nem tudta, hogyan meneküljön minél gyorsabban. A királyné szigorú tekintete megrémítette . . . Rohant kifelé ... Es amint a palota udvarán keresztül futott, nem vette észre a nagy nyitott kutat, mely tele volt vízzel, belebukott és többé nem is került ki belőle élve. Csak később'találták meg holttestét... a rubintokat görcsösen szorong atá markában . . . Kivették belőle, hát akkor látták, hogy a drága rubintok mind hitvány kavicsokká változtak, A rubintos madár pedig nyomtalanul eltűnt . . . . . . ötödnapra Margit valami kopogást hallott ablakán. Odament, kinyitotta s a következő pillanatban a rubintos madár repült be rajta. RTJDNYÁNSZKY GYULA. először, hogy idegen munkások, kiknek segélye nélkül iparunk nem fejlődhetik nem jönnek Magyarországba, a hol létük gazdasági feltételei betegség esetén védelem nélkül vannak ; másodszor, hogy még hazai munkásaink is inkább oly államokba mennek, hol a betegsegélyezés és a baleset elleni biztosiiás törvényesen be van hozva. Tehát minden tekintetben jól megokolt a javaslat, melyet a közgazdasági j bizottság elfogadott, Őszinte örömmel, üdvözöljük ezen első lépést a szociális törvényhozás terén, mely bizony nyal nem j fogja megtagadni jótékony hatásását a társadalom pacifikálására s a munkásosztály kibékülósére a létező renddel. Technikai közlések. (U j találmányok.) (Bergl Sándor mérnöki éa szabadalmi irodája tudositása, Budapest, VIII. kerepesi-ut 79.) Télen vagy nyáron kivágott fa tartósabb-e? Általánosan el van terjedve azon téves nézet, hogy a télen kivágott fa az építkezéseknél tartósabb, mint a nyáron kivágott. Ezen igen is téves nézetet iparkodik Graf F. megdönteni, mennyiben a fának nyári és téli állapotát tárgyalja. Graf és vele minden olyan ember, ki a botanikában csak kevéssé is jártas, azt mondja, hogy a télen kivágott fa nem tartós, mert. a fatörzs télen keményítőt tartalmaz, a mi könnyen feloszlásnak indul, a káros rovarokat magába fogadja ós a nedvességet beszívja. Ellenben nyáron a fatörzs czukrot tartalmaz és nem korhad. Ezért czélszerübb az építkezésre szánt fiit nyáron kivágni mert könnyen szárad és ha a kéreg el van távolitva nincs kitéve a rothadásnak és a káros rovaroknak. A sziléziai hegyekben kizárólag csak nyáron irtanak, mely időszak a munkára is hasoulithatlanul alkalmasabb. A nyáron kivágott fák az épületekben egy századnál tovább is eltartanak ; 50 éves oszlopok más építkezéseknél írjak helyett használhatók. (Villamos a 1 á g yu j t ó készülék.) A modern technika egyik előbarczosa oly világra szóló találmánynyal rukkolt ki, melyért a konyhahölgyek kórusa örök hálával fog neki adózni. Ugyanis egy amerikai eleetrotechnikusnak sikerült egy oly villamos készüléket feltalálni, a mely a villamos áram által alágyujtja a tűzhelyek és kályhákba berakott tüzelő anyagot. A vezeték egy órához van erősítve ós aképen elrendezve, hogy a villamos áram működósbehelyezése hasonlóan mint az ébresztőóráknál automatikus módra töri ón ik. (Szines fénykép.) Egy angol fényképész puszta véletlenségből oly fényképet nyert eszközéből, a melynél a lemezre vetített kép teljesen és az összes természetes színeket tüntette fel. Ezen sajátságos esetet egy sölét felhőből alá czikázó vakító villám idézte elő, mely természeti tünemény állítólag másik fényképészt is bámulatba ejtett munkája közben. (D e 1 e j e z e 11 kalapács.) A delejezett kalapács kárpitosoknak és olyan iparosoknak, kik apró szegekkel dolgoznak, igen nagy szolgálatot tesz. Az apró szegek, melyeket kézben tartani nem lehet, fejükkel a delejes kalapácshoz lapadnak, mi által az illető tárgyba könnyen beüthetők. (Üveg vezeték.) Egy drezdai gyáros 5 mm. vastagságú és kívülről 1 cm. vastag asphalt réteggel bevont üvegcsöveket ajánl vezetőknek. Az asphalt réteg az üvegcsövet a mennyire csak lehet mogólalmázza az eltöréstől, Annyiban czéls/erü az üveg vezetéket használni, inert ezekre a talaj nedvessége, a savak és alkáliák nincsenek befolyással. Egyúttal az üveg vezetékekkel csökkentjük a bennök folyó viz, gáz absorbálását. (Kitűnő ablak- üveg tisztító szer.) Kitűnő ablak-üveg tisztító szert készíthetünk, ha kalcinált megnésiát tiszta benzinbe mártunk ; ekkor oly pép keletkezik, melyből egy csepp kivéve és összesajtolva gyöngy alakot vesz fel. Ezen tisztitó szert akként használjuk, hogy belőle egy keveset pamutra öntünk és azzal együtt az ablak-üvegre dörzsö'juk. Az ablaküveg megtisztítás után szép fény nyel bír. Ezen tisztító szert üveg palaczkba tehetjük el, melyet azonban beköszörült dugóval keli ellátnunk, nehogy a ben sin elpárologjon. (U j tüzelőanyag.) A szt. Péfervári angol consul jelenti, hogy Oroszország belsejében épp ugy, mint délkel üti és keleti tartományokban a naphta maradékokat használják tüzelésre. A Kaspi tavon és a Yolgáu járó minden gőzös ezen maradékot használja tüzelésre ugy szintén Moszkvában ós környékén levő technikai gyárak is, mert egyrészt olcsóbb a fánál és szénnél, másrészt pedig ugyanazon sulyu tömeg kisebb helyet igényel. A naphta maradékok egyes helyeken földalatti czisíernákban (kamrákban) vannak elhelyezve,- melyek a tüzhelylyel csövek állal vannak összekötve. Moszkvában a naphta tüzelés 35%-al olcsóbb, mint a fa- vagy széntüzelés. Vladmir városában szintén a naphta maradékokat használják a tüzelésre ugy szintén Tamboro és Riazáu vidéken közlekedő vasúton is. 1888-ban a Volgán 54.000,000 pud (1 pud =16-38 kg.), 1889-ben pedig 70.000,000 pud uaphta maradókokat használtak el. Az illatszerekről. Hogy mikor jött az illatszerek készítése és használata díváiba, azt bizony nem tudnám megmondani. Annyi bizonyos, hogy már az ős korban ismeretesek voltak s nagy becsben állottak. A legrégibb egyptomi ós assyr emlékekben oly képek és jelek laláihatók, melyek az illatszereknek már az akkori időbeli ismeretét bizonyítják. Ezen illatszerek akkor még uem lehettek egyebek, mint a természet egyszerű terményei, növények, de a melyek már akkor is nagy becsben tartattak ; ugy, hogy a hódítók által ejtett zsákmányok,-valamint a királyok ajándékai közt mindenkor az arany s drágakövek értéke sorában emlitletnek. Az illatszerek a hiúság eszközei lévén, szinte hajlandók vagyunk elhinni, hogy ezek használatát is nők találták fel s hozták divatba, a történelem azonban mást bizonyít. A legrégibb időkből fennmaradt emlékek szerint ugyanis az illatszereket az egyptomi és assyriai királyok testük és szakálluk kenésére használták, — későbbi időkben is, a régi rómaiaknál a férfi piperéhez tartoztak ós a római fürdők között léteztek olyanok, melyekben a férfiak órákig kenőitek azzal testüket: a görögök pedig annyira vitték illatszerekkel a luxusl, hogy testrészeiket, külön külön más és más illatszerekkel kenték egy ós ugyanazon időben. A rómaiak ós görögök bukása után az illatszerek használata is alábbszállott, legalább a nyugoti földrészen, azonban a XV-ik században kezdett az ismét lábra kapni Francziaországban. Itt nevezték az illatos kenőcsöket először pomade néven, egyidőben ott ugyanis a rohadt alma (potnnie) szaga volt divatban s hogy azt illatosabbá tegyék, a rohadt almát szegfűszeggel, fahéjjal tűzdelték tele, s azt összezúzva és zsírral keverve haj kenőcsül használták. Keleten azalatt az illatszerek használata folyton dívott; az előállításukat ott tökéletesítették is, Perzsiában fedentók fel a rózsaolaj készítés módját, innen származott át Európába a növényi illatos olajok készítenek ismerete. A rózsaolaj után legbecsesebb illata van a narancsvirág, vagy norelli-olajuak. Ezután következnek az ibolya, rezeda, jázmin, akácz világ, mentha, levendula. Legtöbb ilyen olajat készítenek Nizza és Cannes vidékén. Canuesi illatszergyáros évenkint 140,000 font narancsvirágot, 12,000 akáczvirágot, 140,000 rózsaszirmot, 22,000 font jázmint, 20,000 font ibolyát s számos más jóillatu növényt, Nizza és vidéke több mint 80,000 font narancsvirágot használ fel olaj készítésre. Az illatszerek nemcsak a pipere kielégítésére szolgálnak, hanem egyszersmind élvezetet is nyújtanak és mérsékelten használva az egészségre is jóhatássat vaunak, minélfogva nem csodálható, hogy minden időben kedveltettek. Ujabb időben azonban kezdenek lassan a divatból kimenni. Amióta ugyanis a vegyiau segítségével kátrányból, sőt állatürülékekből is tudnak illatszereket előállítani, — azóta némi undor s idegenkedés kezd a női körökben ellenük mutatkozni. Jó is teszik, -— mert legbecsesebb s legkedvesebb illatszer a tisztaság és egészség ! HÍREK. — A nerczegprimas — mr szerint — a főrendiházban fog nyilatkozni az elkeresztelósi ügyről. Ez alkalommal fognak a pápai okiratok is nyilvánosságra kerülni. A herczegprimáson kivül Schlauch nagyváradi püspök is nyilatkozni fog a főrendiházban, ha az éles nézeteltérések kiegyenlítése rövid idő alatt meg nem történnék. — Rendkívüli ájtatosság. Decz. 8-án, a szeplőtelen fogantal ás ünnepén a vizivárosi zárdalemplomban a fogadalom-megújítás alkalmából délután félötkor ünnepélyes lelenye tartatik, mely előtt szt. beszéd lesz. A szt. beszédet városunk egyik legjelesebb hitszónoka, Rajuer Lajos prépostkanonok fogja mondani. Az ájtatosságot t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. — A Városi Kör alapszabály tervésetei már a közönség tulajdonába menjek, ötszáz példányban küldték szét a i tervezeteket a felhívásokkal s már tegnap tömeges jelentkezések történtek Magos Sándornál, a Városi Kör elnökénél. Minden jelentkező választópolgár, i ki külön felhívást kapott s a jelentkező ivet aláírva beküldi, tagja lesz a Városi Kor alakuló közgyűlésének, mely most már esak igen rövid ideig fogja váratni az érdeklődőket. — Müfaragvány. Palkovics Károly Esztergora város kormánybiztosa a szabadságharcz alatt s fönkelt szellemű polgármestele a közel mult időben, üres öráit faragással tölti s e részben valóban figyelemre méltó dolgokat alkot. Faragványai az iparművészet körébe vágnak s nemcsak szolid és bizos technikáról, de választókos ízlésről is tanúskodnak. Legújabb faragott szekrénykéjét Brutsy Gyula diszmű üzletében állították ki. A pompás kis diófa szekrény átalános tetszésben részesül, Palkovics Károly ezt a mesterséget Aradon tanulta az elnyomott szabadságharca után rögtönzött börtönben s igy érdekes munkálatait még érdekesebbé teszi azok eredete és szomorú iskolája. — munkatársainkat tisztelettel kér-