Esztergom és Vidéke, 1890

1890-10-09 / 81.szám

HÍREK. — A fómegyeböl Kucsera József párkányi káplán Budapest-lipótvárosi káplán let! ; párkányi káplánná Lukács József ujmisós neveztetett ki. — Plecliló János Pobedinből Szomolyánba helyeztetett; Sándorffy Nándor szomolyáni káplán lopáséi adminisztrál orrá lett. — Bognár Ádám zimóczi káplánt betegsége miatt teendőitől egyelőre fölmentették. — Igazgató főszámvevő. A hercegprímás Maltyasovszky Lajos főszám vevőt primási igazgató főszám vevővé nevezte ki. — Lietzenmayer s ana or hírneves képíró, ki feleségével és leányával napokon által a herczegprimás szívesen látott vendégo volt, már Münchenbe utazott. — Uj érseki iskola. Vasárnap avatták fel a szt.-endrei uj kath. leányiskolát, melynek hétezer forintos házát a herczegprimás vette és ajándékozta a városnak. A herczegprimást Rosszival kanonok főegyházmegyei főtaufelügyelő képviselte. A diszveudógségről meleg hangú üdvözlő távirat érkezett a herczegprimás udvarába. - A szentgyörgymezei érseki intézet. Két diszes épület emelkedik ki Szentgyörgymező szegényes házai közül: a primási kórház és árvaház. Mindkét épületet a szeretet vallásának apostola, Magyarország főpapja, a herczegprimás -emelte; indítva az Üdvözítő igéi által: »A mit egynek ezen legkisebb atyámfiai közül cselekediek, nekem cselekedtél ek.« Séta útja többször átvezette Ö eminencziáját Szentgyörgy mező ulczáiu. Közvetlen szemlélője volt ilyenkor a nép életének s a gyermeksereghez leereszkedő nyájassággal kérdést intézve, tapasztala az odaadó szülői gondoskodás sajnálatos hiányait. A szánakozó részvét megérlelő lelkében a gondolatot, hogy óvóintézetet épít a szentgyörgymezei gyermekeknek. A várostól két holdnyi területű kertet vett meg, nyilván kijelentve jótevő szándékát. Mielőtt az óvó felépült, a megyei hatóság által iskolaépítésre utasított város azon kérelemmel fordult ő Eminencziájához, leuue kegyes a szándékolt óvót leányiskolával egybekapcsolni. A kérelem meghallgatásra talált. Csakhamar fölépült a tágas iskola és óvóintézet. 1887. év szept. 11-én Majer István érseki helyettes, cz. püspök ő méltósága ünuepiesen fölszentelte ós rendeltetésének átadta. Mindjárt az első évben háromszáz, részben óvódás, részben iskolás gyermek élvezte az intézetben a tanítás ós nevelés áldásait. Ujabban ez épületet megnagyobbították, ugy hogy most 11 nagyobb 2 kisebb szobából s csinos kápolnából áll. Egy melléképület kamrahelyiségül szolgál. E megnagyobbított épület 40 árva leánynak nyújt menedéket, kiket öt irgalmas nővér gondoz. Az árvák az esztergomi egyházmegye területéről lesznek főivé ve, eddig a következők vannak az intézetben : Bolya Böske Komáromból, Balog Kati Szent györgy mezőről, Bartos Julia Soókról, Bartalos Rozi Esztergomból, Csipár Anna Szélaknáról, Eipl Ilona Szentgyörgymezőről, Fukász Mari Házasnényerői, Gasparovics Paula Sissóról, Gyuricza Etel Ürményből, Horváth Ilona Bátorkesziről, Hehn Mari Nagyszombatból, Hridina Klemen fin Modorból, Kovarik Mária Alsóváradról, Kintzel Lojza Komáromból, Kalaba Julia Komáromból, Kiss Mari Esztergomból, Nahlovszki Stefánia Krakovánról, Psenák Juli Bajosról, Pumár Mari Modorból, Pl essek Franciska SzentgyörgymezőrŐl, Polozsányi Petronella Bajosról, Riborik Magdolna Felsőszeliről, Sáték Mari Érsekújvárból, Tatarik Julia Ipolyságról, Taukovics Verona Ebedről. Terényi Karolin Esztergomból, Vanda Mari Vágujhelyről, Zsufák Mari Szenttamásról. Alig töltöttek még néhány napot az intézetben s nj otthonukkal teljesen megbarátkoztak ; vidám, derült gyermeki öröm mosolyog arczukon. Jelentette ugyan lapunk, de nem követünk el vétséget, ha az intézet történetének rövid összefoglalásánál az üunepi felavatásról ismételten megemlékezünk. A megnyitást és felszentelést maga a herczegprimás végezte okt. 4-én a főkáptalan, a megyei és városi hatóság s nagyszámú egybegyűlt nép részvéte mellett. Az ünnepség záradékául egy kis leány szép beszédben mondott a herczegprimásnak az árvák nevében köszönetet. Az ég áldását kívánta a kegyelmes főpásztora, ki a szegény árvákat atyai szárnyai nIá fogadta s nekik második szülőhelyei, otthont adott. Az élénk, csengő hangú leányka előadását figyelmesen hallgatta mindenki s nem egynek a jelenlévők között, a meghatottság könyei ragyogtak szemeiben e szép jelenet alatt. Ki is szorul inkább nemesiéi kü emberek pártfogására, oltalmára, mint egy elhagyatott szegény árva leány ? Egy szegény leánynak élete, ha elveszíti édes anyját, mily könnyen hasonló lesz a falevélhez, moly az ágról leszakadt, ide s tova hányja a szól, mig az ut sarában elvész. Nagy U'lmeket rótt Isten a nőre, s a mint megfelel e kötelmeknek, ugy hoz egy nemzedékre üdvöt vagy romlást. Kell azért, hogy nevelése olyan legyen, mely őt az eréuyek fátyolával veszi körül; mert csak erényei fogják föntartani azon önfeláldozó kötelmekre, melyek az életben reá várakoznak. Irgalmas nővérekre vau bizva e

4 leánykák gondozása, kik életfeladatokul tűzték, a gyermekek körül pótolni az anyai szeretetet, melyet a világ nekik semmiképen és sohasem adhat, erre csak magasztosabb, szentebb életczól képesít. Az esztergomi egyházmegye területén most már két érseki árvaház áll; Nagyszombatbau a fiuknak, Szenfgyörgymezőn a leányoknak. Fejedelmi bőkezűséggel örök időkre hiegalapitva mindakettő. Lesz majd nem egy szegény anya, kinek végéráján nyomortelt életéfői a megválást, csupán ágya körül siránkozó gyermekeinek tekintete teszi nehézzé; mint enybitő balzsam száll szivébe a gondolat, hogy gyermekei nem fognak a hideg részvétlenség előtt kuncsorogd, menedéket találnak majd az érseki árvaházban. Az árvák imája s a kórház enyhülő betegeinek hálakönyei esdenék majd örök boldogságot ós dicsőséget annak fejére, kinek életére már itt a földön a dicsőség sugarait vetik a templomok, intézetek ós iskolák. P. — A nazanas rerenczeseK országszerte gyászmiséket tartottak okt. 6-áu s igy nálunk is, anélkül, hogy valaki megrendelte volna. A derék hazafias szerzet, mely szivérzelem dolgában, mindig a magyar néppel tartott s azért is hívják őket »barát«-oknak, megérdemli a nvilvános hálát és elismerést. — Okt. 6-ikát az uj zsinagógában is megülték, még pedig igen kegyeletesen. Weisz dr. főrabbi emelkedett szellemű imát mondott s tartalmas gyászbeszédben emlékezett meg a haza nagy vártanniról. A telt templom közönségét a szépen átgondolt s előadott szónoklat egész a köunyezósig meghatotta. — Elitéit foglyok. Esztergomnak is voltak áldozatai a szabadságharcz elnyomása után. Palkovics Károly kormánybiztos sínylette meg legjobban a kegyelemmel átváltoztatott fogságot az aradi börtönben, hol a mártírok akasztófáiból ereklyeszekrónyt faragott, mely most a nemzeti múzeumban van. A bazáért legtöbbet szenvedőit férfiú után még a következő elitéit foglyokról emlékezhetünk meg: Jáross Vincze esztergomi kanonok hat hónapi fogságot szenvedett a pesti nj épületben. Esztergom város polgármestere, Kováts József hazafiságáórt szintén huzamosabb ideig volt az uj épület foglya. Fogságot szenvodett még Mayer István püspök és érseki helyettes, ki a szabadságharcz elnyomatása után városi káplán és tanítóképző intézeti tanár volt, továbbá Kollár István Esztergom város plébánosa, Szzbó Vincze Olmützben töltött két esztendei fogságot; Szántó Károly esztergomi áldozár is az üldözöttek közé került s elvesztette szabadságát; Szlábéi András kovács-mester szintén börtönbe került, végül Takács Ferencz esztergomi városkap ifány is bilincsekbe jutott hazaszeretete miatt. A titkos följelentők közt volt Á. Seb. és Ü., kiknek nevét az illetők családjaira való tekintetből kíméletből nem adjuk ki. Micsoda myfhikus idők voltak azok! A foglyok uévsorában olvassuk a bazafiasságukról leghíresebb magyar főpapok közt Lonovits József csanádi püspököt, Lóvay egri nagyprépostot, Jekelfalussy Vineze szepesi püspököt, Krizsán fehérvári kanonokot, Laky Demetert (nyolcz esztendővel) stb. Tanulók és leányok, írók és művészek lapszerkesztők (köztük a pécsi Maiwirtu busz esztendővel) kerültek börtönbe. Megszenvedtek a hazáért. Legyeu áldott a hollak emléke s dicsőitett az életben levő szabadságharczi foglyok hazáfisága! — Városi közgyűlés lesz ma a kaszárnyaépités ügyében. Az építkezés területébe eső 'háztulajdonosokkal már nemsokára megkezdődnek az egyezkedések. A város t

s a közérdek szolgálatában a fontos kérdésről lapunk élén emlékezünk *meg. A mai városi közgyűlés tárgysora egyébként ez : A laktanya építés czéljából szükséges területek megszerzése tárgyában a laktanya építési bizottság jegyzőkönyvi előterjesztése ós a tanács véleménye alapján hozandó határozat. Ezen ügyben érvényes határozat hozására az 1886. évi XXII. t. cz. 110. §-a értelmében a képviselő testület tagjai általános többségének jelenléte kívántatik meg ; ennélfogva a közgyűlés t. tagjait a megjelenésre különösen is felkéri az elnökség. — UdVOS Vegzes. Reviczky Győző főszolgabíró lapunk egyik orvosi munkatársának felszólalása szellemében igen üdvös végzést adott ki, melyet szívesen méltatunk. Ezen határozat szerint a ragályos kórban kimúlt halotakat a testvei városok uj hullaházában rögtön koporsóba zárják s azt többé fel nem nyitják. A temetkező vállalkozók által használt díszítő anyagokat a hullaházból kivinni semmi szín alatt sem szabad. — TÜZ Párkányban. Vasárnap este kilenez órakor Párkányban boglyatűz támadt, melyet csakhamar elfojtottak. A propel ler-társulat ez alkalommal csakis tűzoltókat s fizetőket bocsátott át a hidon. — Megint párkányi tüz. Tegnap este erős éjszaki szélben ismét kazalégés volt Párkányban. A tűz az egész várost veszélyeztette. A buzgó oltás azonban megfékezte az elemeket. — A gyakori kazal égések mindé ú valószínűség szerint gyujtogatásból származnak. — Az első estelyt a dal- ós zenekedvelő egyesület fogja rendezni dalestély czimmel a Fürdő-vendéglő termeiben még október folyamán. — A kurali tuzkarosultaknak okt. 11-ig, délig, szívesen veszünk bármily csekély könyöradoniányt s azt vasárnap (okt, 12-én.) üsszfgezye Kpperniezky Ferencz nagyolvedi plébánosnak fogjuk elküldeni. Megyénk egyik derék és magyarosodó községét érte a szörnyű pusztulás,segítsünk tehát rajtuk, tebetségüuk szeriut. Lapunk szerkesztősége a gyűjtést egy írttal nyitotta meg, melyhez eddig özv. Csukássy Lászlóné egy írttal járult. Ismételve kérjük olvasóinkat : könyörüljenek meg a szerencsétion k ura! iákon. — Walter imakonyve. waiter Gyula dr., főegyházmegyei könyvtáros és az érseki tanítóképző igazgatója megrendelő felhívást adott ki Üdvözlégy Mária cz. s különösen a hold. szűz tiszteletére készült imakönyv harmadik újból átnézett és bővített kiadására. Az uj kiadás az esztergomi ftdo főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával jelenik meg Buzárovits Gusztávnál s a szerző tulajdona. Alig mult egy éve, — jelenti az elterjedt imakönyv szerzője — hogy az Üdvözlégy Mária második kiadása 5000 példányban napvilágot látott. A kedvező fogadtatás, melynek a munka ugy a sajtó, mint a nagy közönség részéről örvendett, fényes bizonyítékot szolgáltat azon tény mellett, hogy Mária tisztelete a dicső ősöktől' hagyományozott oly öröksége hazánknak, melyet a késő unokák legféltettebb kiucsök gyanánt Őriznek. Bizonyítja a munka e gyors keleté azon tényt is, "bogy szüksége volt irodalmunknak oly munkára, mely a hold. Szdz tiszteletének minden mozzanatát, összes nyilvaníliásait felölelve, megbízható kalauzul szolgáljon mindazon alkalmak körül, midőn a hold. Szűz iránt táplált lángoló szeretetünk ós hő tiszteletünk érzelmeiről tanúságot tenni igyekezünk. A munka ezen kedvező iogadtalását azonban nemcsak ily bizonyítékok gyanánt tekintettem, hanem buzdításul is arra, hogy csakhamar szükségessé vált harmadik kiadásánál megkíséreljek mindont, a mi annak használhatóságát és igy értékét is növelheti. Nem is jelentéktelen azon bővülés, melyet a harmadik kiadás feltüntetni fog. A könyv első részébe u. i., mely több fejezetben ab. Szűz tiszteletének különféle módjait ismerteti, sok uj, hasznos tudnivalót szőttem be. Kimerítőbben szólok a bold. Szűzre vonatkozó főbb imákról, társulatokról és különféle ájtatosság! tárgyakról. A második részt jelentékenyen gazdagítottam több áhítat gyakorlat közlése által. Végül a harmadik részt, mely az énekeket foglalja magában, szintén ügyekeztem bővebbé tenni, ugy hogy a munka e harmadik kiadása 32 — 34 ivet fog tenni s igy 5—6 ivvel terjedelmesebb lesz, mint második kiadása volt. Külső kiállítását illetőleg, semmi költséget sem kíméltem, hogy az ugy a papírra, mint a nyomásra ós kötésre nézve minden igénynek megfeleljen. Mindezen körülményeknél fogva legyen szabad munkámat a m. t. közönség különös figyelmébe és pártfogásába ajánlanom, annál is inkább, mivel daczára annak, hogy tetemesen bővebb lesz jelen harmadik kiadásban, árai mindazonáltal a régiek maradnak. Finom augol-vászonkötésben egyszerűbb díszítéssel 80 kr., rendkívül gazdag táblaaranyozássaí és aranymetszéssel 1 fr.t, 20 kr ; franczia minták után készült egyszerűbb bőrkötésben vörös metszéssel 2 frt, gazdag jtáblaaranyozással

: és. aranymetszotfel 2 frt 50 kr; a. legelőkelőbb kiállításban pedig 3 frt. £ munka október hó közepén fog megjelenni. A megrendeléseket vagy a szerző; nevére vagy Buzárovits Gusztáv könyv-, kereskedésébe kell czimezni. — A vértanuk ünnepe. Az ország legremekebb szoborművé örökíti meg az aradi vértanuk emlékezetét. Országos' üueppel avatták fel a nagy emléke-