Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-23 / 7.szám

(lesen meghiúsította a bizottsági ta£ok szándékát, Végre a polgármester el­nöklete alatt megérkeztek aselmecziek, kiket a herezogpriinás kiváló előzékeny­séggel fogadott s diszebéddel tünte­tett ki. — A szemináriumi nevelésről. A képviselőház közoktatásügyi bizot-tságá­ban egész kis »kulluresata« folyt le ;i múlt héten a párt szabadkőművesek és klerikális tagjai közt. Az előbbiek élén Rakovszky István megtámadta a kath papnevelő intézeteket, hogy a magyar nyelvet elhanyagolják s a hazafias szel­lem fejlesztésére súlyt nem helyeznek. A szemináriumok ellen már tavaly omol­tok hasonló vádakat a közoktatási bi­zotságban s akkor a szakminiszter kör­irattal fordult a püspöki karhoz, mely ben a magyar nyelv ápolását lelkükre köti a főpapoknak. E köriratra a püs­pökök válaszollak. Érdekes, a mit a herezegprimás 1889. szept. 5-iki kelot­tel 4934. sz. átiratában hivatalosan fe­lelt. A vegyes ajkú egyházmegyék te­rületén a főpap különbséget kivan tenni a régi öreg papok s az ífju papi nemzedék közt, Amazokról elismeri, hogy német vagy tót az anyanyelvük s az állam nyelvén, melynek megta­nulására a fiatal korukban uralkodott, iskolai rendszer elég alkalmat nem adott, se jól beszélni, se irni nem tudnak. De ez a régi nemzedék mind­inkább leszorul a küzdőtérről s igaz­talanság volna néhány öreg papról az egész papságra és az összes szeminá­riumokra következtetést vonni. A nem magyar ajkú növeudékpapok feltűnő jártasságukat éppen a papnevelő inté­zeteknek köszönik, hol a magyar aj­knak vannak túlsúlyban s a velük érintkezés, együttlakás folytán minden növendék jártasságot szerez a magyar nyelv bon. Jelentékeny tényezők a nyelv­torj észté she u ugyanott a magyar egy­házirodaltui iskolák, melyek hajdan is a nemzeti irodalom ápolói voltak az általános nemzeti tespedés köze­pett, ma pedig a növendókpapság műveltségének megadják a nemzeti jolieget. Feltűnő, hogy a fiatal pap­ság magyar anyanyelvén kivül egyéb nyelvet nem is tud tökéletesen, a nem magyarok a tót vagy német anyanyelvet a szeminárium falai közt elfelejtik s a püspök gyakran zavarba jut, mikor német vagy tót községbe kell lelkészt kinevezni, mert a sze­mináriumot végzett növendékek annyira, magyar érzelmüeknek vallják magukat, hogy a német vagy tót nyelvek is­meretét is eltagadják, E jelenség magyarázata, hogy a növendékeket a középiskolák művelik ki kellően a magyar nyelvben. A papnövendékek kizárólag olyanokból kerülnek, kik az érettségi vizsgát letették s nagy részük olyan, kik kitüntetéssel tették le. Ha akad ezek közül néhány, ki érettségi bizonyítványt kapott, anélkül, hogy a magyar nyelvet tökéletesen megtanulta volna, ily esetben is nem »| szeminárium a hibás, hanem az illető középiskola. Végül a prímás a teológiai tárgyaknak latin nyelven tanítását igazolja s kijelenti, hogy ez nem lehet akadálya a magyar nyelv keltő ápolásának, a mint nem aka­dályozá Pázmán Péteri, hogy a magyar mnprózát megteremtse s irodalmunk annyi jelesét, kik az egyház szolgála­tával a tudományos és szépírói kul­tuszt egyesíteni tudták. A főpap az­zal a kéréssel fejezi be átiratát, hogy jövőre a miniszter minden vádat, me­lyek a kat. szemiuáriumok ellen ma­gyarság szempontjából emeltetnek, a leghatározottabban nyilvánítson alapta­lannak. — Influenzás világ. Több százra jag már az influenzások száma. A na­pokban betegedett meg Hübsehl Antal városi orvos is, kit a kórházi és halott­kém teendőiben Áldory Mór dr. helyet­tesit. A törvényhatósághoz érkezett belügyminiszteri körrendeletnek minden tekintetben érvényt iparkodnak szerezni. — A parKanyi nagy xozs Kueucz lizeles százalékkal Frühauf K. párkányi czégre származott. — Az esztergom-fuzitoi helyi erdeki vasút engedélyesei által támasztolt hoz­rájárulási igény ellenében a vallás- ét tanulmányi alap felügyeletére és keze­lésének ellenőrzésére kiküldött bizottság kimutatta, hogy ez idő szerint az atnj; érdekelt uradalmai részéről a hozzájá­rulási kötelezettség meg nem állapít­ható, miután a Dräsche-féle részvény­társulattal fennálló bányaszerződés 15 évi tartama alatt a vasút kiépítése folytán sem várható oly előny, melyből a, hozzájárulási érdekeltség kimondására és megállapítására biztos alap volna kimutatható, sőt tekintettel a koukur­rens bányavállalatokra, a vasútnak az idő szerinti kiépítése, miután az ala­pítványi bányákra a szabad kéz csak 15 év múlva nyerhető meg ismét s addig azokon megfelelő üzemet kifejteni nem lehet, a vallásalap egyenes érdeke ellen van. Ennélfogva nem kéfcli a bi­zottság, hogy a vallás- és közoktatási miniszter az általa elfoglalt álláspontra helyezkedve, oda fog halni, illetőleg felhasználja az alkalmas eszközöket arra nézve, hogy az alapítvány mogyorósi és csolnoki bányáival szemben a neve­zett vasút engedélyesei irányában az érdekeltségi hozzájárulásegyaneseu meg­tagad hasséír. - A »Pesti Hirlap«, mely gazdag és változatos tart alommal, naponta 16 sűrűn nyomott oldalon, vasárnap ós ün­nepeken pedig 20 — 24 oldalon jelenik meg, s az összes napilapok közül egye­dül hoz kéthetenkint sorsolási tudósítót és külön zenemel lékletet, jutányos árá nál fogva is (negyedévre 3 frt 50 kr, egy kora 1 frt 20 kr.) legjobban ajánl­ható mindenkiuek. Mutatványszámokat egy levelező-lapon tófejejtett óhajra bár­kinek egész hétig küld ingyen és bér­mentve a kiadóhivatal (Budapest, Lé­grádi testvérek, nádor-utcza 7-ik szám) hová az előfizetési pénzek is küldendők. — Uj vasúti jelzés. A soká szen dergő vasúti kérdés majd csak az el sí hóvirággal fog kibújni a nagy bizony talanságból, ha ugyan ki nem derű reá, mint annyi sok jó dolgunkra, bogj nem aludt a leányzó, hanem csak meg halt, Edison ezalatt uj találmány nyal állott eio az esztergomi vasút számára, Lingográf a neve, melylyel megszólal­tatja a robogó Iokomotivokat. Ez a lin­gográf egy beszélő masina, vasszekrény, mely tele van bronz-dróiokkal, csövek­kel stb., melyeket a gép gőze hoz rez­gésbe. Van a géphez egy klaviatúra is, melyen a vonatvezető klaviroz, oly­képen, hogy megnyomja a gombokat, melyekre egy-egy szó vau irva, s akkor a gép messzire elhangzó éles szóval elkiáltja, a mit a vonatvezető lokomo­tivjával mondani akar. A masinának ven gyakorlati haszna is. Igy a loko­motív előre kihirdeti az utasoknak, hogy micsoda állomásra érnek, hogy hány óra van, mennyi ideig áll a vonat­vagy a pályán künn kihirdeti, hogy » Alagut«, vagy »Jobb felöl szép kilátás*, »A bal oldalon látható a tenger« s egyéb oly dolgokat, miket az utasoknak jó tudjiiok. Az is szép dolog lesz, ha nyilt pályán két vonat robog el egymás mellett s a helyett, hogy éktelenül fütyülnének, »Jó napot* vagy »Jó es­tét*, meg »Szereneses utat« kívánnak egymásnak. A szerencsétlenségek meg­akadályozására és a veszedelem jelzésére is akarják használni a Iingográfot, s ilyen eaetbon azt kiabál tatjAk vele: »Meneküljtink«, »Baj van«, »Vigyázz*, vagy más e féléket. Ez utóbbiakra azon­ban nem sokat lehet adui, mert a vég­zetes pillanatokban bizony többnyire elfeledi majd a gombokat és »Jó napoU kivan a vele szembe rohanó vonatnak, az összeütközésről meg talán azt, mon­datja az utasoknak, hogy »Szereneses utal«. — A lingográfuak van azonban annyi jó tulajdonsága —ha csakugyan olyan, mint a minőnek az első leírása mondja, hogy érdeklődéssel várhatják a vasutasok és az utazók, vájjon boválik-e és lesz-e praktikus értéke. — A telsult viharproteta. I.IID Rudolf hétfőre elsőrendű kritikus napot jósolt és lett belőle áprilisi időjárás. Esett és havazott, de nem ért rá viha­rozni. A nap kritikus órái különösen a reggeli órákban voltak veszedelmesek, de nem annyira Falb miatt, mint a háziurak figyelmetlenségéből, kik az éj­jeli tükörjeget egyáltalán elfelejtik be­hinteni. — A vágóhid ügyében most indult meg a ki!euezszázkilenczvenkilenezedik mozgalom tizenhét esztendő óta. Hanem ezúttal már alaposabb kilátások vannak a vágóhid botrányos állopotainak meg­szüntetésére, mert a mozgalom egyene­nesen a minisztériumnál kezdte, hol már torkig vannak az unalmas kérdés­sel. A hozzánk intézett nyilt levél egész terjedelmében a következő: Tok. szerk. ur ! Az » Esztergom és Videko« 5-ik számában a vágóhid ügyében egy czikk jelent meg és pedig egy uj vágóhid felállítása iránt. Ez ügy érdemében nemcsak egy, de egypár helybeli pol­gár is szövetkezik, és folyamodik. Az njo­ii an épülendő vágóhid a mostani vágó­hely jövedelmét megkétszerezi az több mint bizonyos. Vegyük csak tekintetbe hogy inig a mostani egészen inkorrekt vágóhid jövedelme csupán szarvasmarha vágásokért 1600 frt tiszta jövedelmet hoz, addig a borjú és birka vágásokért úgyszólván számba nem vehető a jöve­delem. Ez nagyon természetes, mert je­lenleg, de évek hosszú során át a lör­vényszabta kívánalmaknak Esztergom­ban nem tesznek eleget, megkövetelik, hogy az apró marhák is vágóhídon vá­gassanak, hanem minden mészáros mégis saját lakásán eszközli a vágást. Már most azt kérdjük, hol van itt az ellen­őrzés nemcsak a vágó pénz, de a mi nagyon jellemző a fogyasztási illeték érdekében és a közogészség ügye mint szenved ? Egy helybeli mészáros ugy nyilatkozik, hogy ő maga évenként ezerén felül vág le borjút és birkát s így nagyon egyszerű számításon alapszik azon tény, hogy nyolez vagy tiz mé­száros évenkiut 5—6000 apró marhát vág le a városra nézve jövodelmozetle­nül. Megpendítették a napokban azt is hogy a borjú- és birkavágásra a vágó­hid közelében, minthogy a mészárosok a jelenlegi vágóhid szűk volta miatt apró marhákat nem vághatnak, egy házat bé­reljenek ki. Mit szól erre egészégügyi szempontból a város közönsége? Való­ban itt lenne már a tizenkettedik óra, hogy tegyünk valamit, Szívesen üdvö­zöljük azokat, kik a vágóhid kérdését oly kép óhajtják előnyösen megoldani, hogy engedélyt kérnek egy uj vágóhid fölépítésére s azt tekintélyes haszon­élvezettel föl is iogják építeni. — Öngyilkosság. Dormáuy Imre nagysápi jegyző fia, József, kedden a segédje^yzővel Esztergomba jött s kü­lönféle dolgát nem tudván elvégezni, a segédjegyzőt, hazaküldte a koesival, maga pedig itt, maradt Esztergomban s nagyot mulatott, Azután mámoros állapotban bérkocsit hozatott, beleült s azt mondta a kocsisnak, hogy hajt­son Nagy-Sápra. Késő éjjelre járt már az idő, midőn a fiatal ember Nagy­Sáp közelébe ért. Ekkor a kocsiban elővetle revolverét s főbe lőtte magát A megrémült kocsis már halottat ho­zott a kétségbeesett szülői házhoz. A fiatal ember alig volt több huszonkét évesnél. Foglal kozására k ereskedősegéd. A jó kedvű mulató hintón ment a másvilágra. — Meghívó. A köbölkuti nagyven­déglő helyiségeiben 1890. évi jan. ht 27-én főtisztelendő Székesváry Imn plébános ur védnöksége ala.it a köböl­kuti iskolaalap javára tartandó jótékony­ez'lu táuczestélyro t. Uraságodat tisz­telettel meghívja a rendezőség. Kezdete 8 órakor. Belépti díj személyenkint 1 frt; családjegy 2 frt. Felülfizeíésckel köszönettel fogadnak. A tiszta jövede­lem az iskola alapé. A hölgyek szíves­kedjenek egyszerű öltözékben megje­lenni. — Kicsinyített nöi nevek. Több oldalról kérdést intéztek az iránt hoz­zánk, hogy a fiatal urak, a báli ref­rensek vagy maguk a hölgyek azok, a kik a bálozó kisasszonyokat kicsi nyitott néven szóllilják pl. Irénke, Magdoi­nácska, Sárika Inczike, stb. Hát nehéz azt eldönteni. Annyi bizonyos, hogy a kis leányok kicsinyített keresztnevét szívesen öröklik a nagyok, a kik azt egész addig is viselik, mig más névbe nem olvad a maguké. A szokás any­nyira át alános, hogy azon igen nehéz változtatni, habár a mi báli tudósítá­sai nk olyan formán közli a bálozó höl­gyek névsorát, hogy egy nem eszter­gomi olvasó aligha fog az áttekintés után apró iskolás leánykák nagy táucz­probáíra gondolni. — Nem veszszukle a kalapot. Veterán Öreg urak irtóznak a legcse­kélyebb újítástól is. És mégis a gráczi nyugdíjasok, a kik rossz gyomruk miatt ritkán jókedvűek, nehéz emésztésűk miatt ritkán nyájasak, hanem annál mogor­vábbak és sivárabbak, elhatározták hogy ezentúl nem emelnek kalapot, hanem csak ugy szalutálnak, mint a katonák. A kopaszabb öreg urak már meg is kezdték az uj szokást. A mozgalom aligha fog hozzánk eljutni, mert nagyon udvariatlan szaga vau s mert nagyon sok kalapos menne tönkre, ha csak­ugyan nem kellene többet kalapot emelnünk. — Tükörsimák az utczak a dél­előtti órákban, ugy hogy akárhányszor önkéntelenül kettőt is hátra kell lép­nünk, mig egyet előre léphetünk. Ezen uz alapon motiválta a későn iskolába jövő tanuló félórai késedelmét: Nem jöhettem az iskolába, mert ha egyet Léptem előre, akkor kettőt csúsztam visszafelé, főtan ár ur. — Hát hogy kerültél mégis ide te kis gonosztevő ! — rivall rá a főtanár ur. — Hát ugy kérem, hogy mikor már láttam, hogy sehogy sem haladok előbbre, hát vissza­'ordultam ós hazafelé kezdtem menni. Félóra mulya azután itt találtam ma­pun az iskola előtt. KUUanS S'ZIOUKIÍS'/.TÍ) : R Ö S I LÁSZLÓ dr. K Ő N V I L T T E R Ezen rovnf, alíilf kíi/löltektíit HBW v&llat feMcfa­1 Seiden Grenadines, schwarz und farbig (auch alle Lichtfarben) 95 kr bis fl. 9.25 p. Met. (in 18 Qual.) versendet roben- und stückweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G. Henneberg (k. k. Hoflieferant) Zürich. Muster umgehend- Briefe 10 kr Porto. 1-2

Next

/
Thumbnails
Contents