Esztergom és Vidéke, 1890

1890-05-25 / 42.szám

— • Melléklet az „ESZTERGOM ES VIDÉKE^' 42-ik számához gensebb egy-két tagját, valamint Hegyi Aranka, Yizvári Gyula, Csillag Teréz, Vizváriné és Németh József vendég­játékait nem fogjuk elfelejteni s igy a saisonnak jó emléke maradt városunk­ban, a mit szívesen konstatálunk szín­házi rovatunk berekesztése alkalmából. János deák hagyatékából. (Eredeti ötletek és élezek.) II. Katalin orosz czárnö mondja, nem én: »Ha a nép tanítás és nevelés által fel­világosodnék : sem a gazdag főurak, sem a czár helyüköu nem maradhatnának.« Ekként gondolkozó emberek és kormá­nyok természetes, hogy alattvalóikat vak­ságban kívánnák tartani, utánozván ily módon a hliszteusokat, kik az erős Sám­sont először a szemevilágától fosztották meg s csak azután használhatták malmaik hajtására. A régi seythák is — mint Herodot irja l— kiszúrták rabszolgáik szemeit, hogy ekép őket annál biztosabb s vak eszközeiké alj ásíthassák. * Hajdan a rabszolgából lett a tanító, ma megfordítva van. Akkor kerestetett, ma kínálkozik, s azonfelül még sokkal olcsóbb is. * Ma, minthogy jól akartam ebédelni, hát berezeg Eszterházyt bíztam meg, hogy he­lyettem ebédeljen ! * J. d. messze földön ismeretes volt elmés ötletei s kedélyes adomáiról. Egy, külön­ben dölyfös dignitárius, uri vendégeinek pro concoctione egy kis friss sütetü mu­lattatással is kedveskedni óhajtván, egy alkalommal ebéd vége felé átizen a humor mesteréhez inasától, a ki elmondja neki, hogy M. őnsága szivesen látja ebéd utáni fekete kávéra. — Mondd meg fiam a gazdádnak, — izeni vissza J. d. a furcsa Maecenásnak — hogy köszönöm a {{meghívását, de el nem fogadhatom, mert én ott szoktam feketézni, •a hol ebédeltem ! * Egyik alkalommal az egyes miniszteri .állások felőli eszmecsere képezte a társal­gás és vita tárgyát. J. d. erre nézve a következő definicziót tette: — Bizony barátim ! Minisztereink leg­nagyobb részének elnevezéséről bízvást el lehetne mondani, hogy : lucus a non lu­•cendo. Yan ugyanis : pénzügyminiszterünk pénz nélkül; hadügyminiszterünk had nél­kül ; igazságügyminiszterünk igazság nél­kül ; vallásügyi miniszterünk vallás nélk . .. az az, hogy pardon ! ez utóbbi mint kul­tuszminiszter mindannyi közt mégis legin­kább kiérdemli nevét, mert ha a magyar birodalom területén tengődő tanítóknak a kultus minisztérium gondja alá tartozó 20—25 ezernyi — — seregén, végig te­kintünk, még a rossz akarat is kénytelen -elismerni, hogy nálunk a kultusminiszter valóságos kuldusminiszter. "v^r^xjiOOC«k' >• y. X. js v .x, j?, leszakadt s Jenő a fa és kőtörmelék örvé­nyébe a vizárba hullott alá. Rémes jajveszéklés követte a katasztrófát. A zűrzavaros hangek közül szívszaggatóan hallatsaott ki: »fiam, fiam.« A következő perezben megindult a tor­lódás, amely most már a hid roncsait is magával sodorta. Mázsás kövek, porrá zúzott gerendák között most már véres ruhafoszlányok is lebegtek a szennyessárga viz színén, majd újra eltűntek a forgatagban. A szél újra vadul végigzugott a völgy­katlanban s mire lecsendesült, hid, ember nyomtalanul eltűnt az áradatban. Rémes csend állt be a természetben, amelyet csak •csukló, jajgató emberi hangok zavartak ineg szaggatottan : • ­— Vége . . . mindennek vége! . . . Elsüllyedt gőzhajó. A fővárosi napilapokban azt a hírt olvastuk, hogy Luczenbacher Pál Pontius, hévíí gőz­hajója elsüllyedt s ez alkalommal több emberélet is áldozatni esett. Ezen hír helyreigazítására legilletékesebb forrás­ból merített értesülésünk szerint ki kell jelentenünk a következőket. Igaz, hogy a Pontius gőzhajó Pancsovánál csakugyan elsüllyedt, de az elpusztult gőzhajón levő személyzetből gsenki még csak meg sem sérült, nem hógy a vizbe halt volna. Az elsüllyedt gőzhajó személyzetét sikerült idejekorán meg­menteni. A néptanítói háládatlan palyan mindaz : »balsors a kit régen tép« a Hymnusnak i saját személyén szemléletileg szenvedett szavai után egy benső szózat nyomán a Szózatból is magára mondhatná egyszers­nind egyetlen szónak megváltoztatásával ízt a nagyon rápasszoló passust is, hogy : »Aldjon vagy verjen sors keze, Itt éhen halnod kell!« * A tanitó a társadalom kutyája. Mint a ?ásott gyermek, a ki bántalmazásai tár­gyául a házi állatok közt a hű és türelmes ibet legalkalmasabbnak tartja, (mert a többi ú rúg, ki döf, ki meg karmol !) épp ugy i nép is, szeszélye s suppremátiója érezte­tésére ösztönző hajlamainak kielégitéseül, nostanság csakis a szegény tanítóra van nintegy utalva. Ha a kutya csak felényi öntudattal s önérzettel birna, mint az ember : soh'se ehetne a kutyák üresedésbe jött állomá­saira aspiránsokat találni. . » .* - 'W^F? ->*,'' \£Y*JI-•-'v^** ' S. egyházfőnek a dohányzás és dohány­szag elleni ellenszenve általánosan ismert, valamint az is, hogy ennek papjai előtt lem egyszer adott kifejezést is. Történt, hogy egy audienczia alkalmá­val János diák előtt mintegy gyöngéd szemrehányásképen — ugyancsak kikelt iz ellen, hogy miért szivarozik. J. d. nem jött zavarba s tiszteletteljes jeniálitássai vágja vissza, hogy: »majd ízentul bagózni fogok, kegyelmes uram !« Törvényjavaslat az esztergom-füzitoi helyi érdekű vasút engedélye zéséről.) 1. §. A minisztérium ezennel felha­talmaz tátik, hogy a m. kir. áll am vas­itak Almás-Füzitő állomásából kiága­sólag Esztergomig vezetendő helyi ér­lekü gőzmozdonyu vasútvonalra az épi­,ési és üzleti engedélyt az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényezikk­3en foglalt feltételek alatt Neuschloss Károly és fia Horschitz Frigyes épít­kezési vállalata budapesti bejegyzetl ?zégek részére kiadathassa. 2. §. A kereskedelemügyi m. kir, niniszter az 1. §-ban emiitett vasút­vonal engedélyezésének megtörténtéről iz 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a ér­telmében az országgyűlésnek jelentést ;eend. 3. §. Jelen törvény az országos tör­vénytárban való megjelenése napjával jletbe lép s végrehajtásával a keres­kedelemügyi és pénzügyminiszterek bi­latuak meg. Budapesteii, 1890. máj- 20-áu. Baross Gáber s. k., keresk. miniszter. ANÖKRŰL A NŐKNEK. Olyan a nő, mint átalában minden gyönge teremtés : vagy nem mer sem­mit, vagy mindent merészel. A hidegvér megkettőzteti az erőt & az eszközöket. A házasság — egy spanyol közmon­dás szerint — olyan zsák, melyben kilenezvenkilenez vipera között egy an­golna rejtőzik. A ki a jókívánságokat és hízelgő bókokat, készpénz gyanánt veszi, az roppant nagy vagyont szerezhet ma­gának — hamis ezresekkői. -Osontváz a mult — tartja az arab közmondás — melyet a jelen arany­palásttal szokott betakarni. Majd minden boldogság hasoulit egy­máshoz; de minden boldogtalanságnak más ós más ábrázata van. Szivesen elhitetjük magunkkal, hogy szerencsétlenek vagyunk, midőn csak ürességet érzünk szivüukbeu s unal­mat szellemünkben. Azért lelkesülünk legiukább, a mit legkevésbé ismerünk. Olvasó asztal. — Az »Egyetenies Könyv­t á r« czimü közérdekű irodalmi válla­latnak most inegjeient 6 kötetét(31—36) kaptuk Gross Gusztáv győri könyv ke­reskedőtől, mitit a vállalat kiadójától. E hat kötet méltán sorakozik az »E. K.« előbbi füzeteihez gazdag és változatos tartalmánál fogva. A 31-ik kötet Dr. Boross Gábor tollából hoz jeles tanul­mányt Euripides-nek, a modern tragoe­dia megalapítójának müveiről. A 97 lapra terjedő munkában avatott tollal világítja meg a szerző a jeles görög írónak müveit s azok hatását. A 32-ik kötetben a magyar nép ajkán élő »Nép­dalok«-at találjuk egybegyűjtve. A 33. kötet Obernyik Károly-nak, a korán el­hunyt jóhirü színmű írónak »Örökség* czimü öt felv. drámáját hozza. A 34-ik kötetnek czime : »A nagy városok föld­rajzi fekvéséről«. E tanulságos dolgo­zatot irta Dr. Hocher Vilmos, jeles nemzetgazdasági iró s fordította Dr. Szalay László. A 35-ik kötetben Kossuth Lajos életét irta meg Sebosztha Károly, Zólyommegye tanfelügyelője. A magyar történelem e kiváló alakjának élet­rajza vonzóan, érdekesen van vázolva s bizonyára minden magyar embernek legkedvesebb családi olvasmányát fogja képezni, annyival is inkább, mert a nagy száműzöttnek nemes egyénisége, "önzéstelen, lelkes küzdelme a történet­írónak páratlan rokonszenvével vau meg­örökítve. A 36. kötet » Visszhangok* czim alatt Szülik József költeményeit tartalmazza. E kötet is díszére válik a vállalatnak, mely rövid év alatt 35 kötetre nőtte ki magát Dr. Ferenczy József-uek, az orsz. közokt. tanács jegyzőjének gondos szerkesztésével. E körülmény is az »E. K.« életrevalósá­gát bizonyítja ; méltó a magyar olvasó közönség pártolására, aki ily olcsón nem jutott még jó könyvekhez. A hozzánk beküldött példányok egyike igen diszes vörös angol vászonba vau kötve, fekete nyomással. Igy kötve egy-egy kötet ára 30 ki\ S tekintve a diszes, Ízléses kiállítást, nem is drága. Fűzve csak 10 kr. egy-egy kötet. Evenkint meg­jelenik 24 füzet, melyre a kiadónál előfizetni is lehet. 24 fűzött példány előfizető ára: 2 frt 40 kr. 12 példány 1 frt 20 kr. 6 példány 60 kr. A ki az előfizetési pénzt előre beküldi a ki­adóhoz, a füzeteket bérmentve kapja. Különben »E. K.« egyes példányai minden hazai könykereskedőuől kap­hatók. HÍREK. — Kinevezések. Mint halljuk, Dankó József dr. pozsonyi prépost ós Markus Gyula budapesti központi papnevelőbeli kormányzó czimzetes püspökökké; — Csernoch János dr. kanonok, primási irodaigazgató ós Kauovich Béla Mór, budapest-józsefvárosi plébános apáttá; Winter Ágoston Pázmány-intézeti al­kormányzó Bécsben és Schlick István nagyszombati fogymuásiumi igazgató az esztergomi főszékesegyház czimzetes kanonokjaivá fognak kineveztetni. Az erre vonatkozó királyi kéziratot a hi­vatalos lap pünkösdi száma fogja hozni. — Pünkösdi mise. Ma d. e. tizenket­tedfélkor a belvárosi plébánia templom­ban a dalegyesület vegyes kara misét fog énekelni. Az Offertóriumot Sujánszky Antal praelatus kanonok szövegére Ma­gurányi József szerezte. — Gyászmise. Koller József Szci­tovszky prímás volt szakácsa körülbelül négyezer forintnyi vagyonát felerészben a főgymnasiumi, felerészben pedig a reáliskola segítő-egyesülete számára hagyta örökbe végrendeletében, A reál­iskolajótevője születésnapján, pénteken, a városi plébánia templomban ünnepi gyászmisét hallgatott, melyen a tanári kar s az ifjúság gyászlobogó alatt tes­tületileg vett részt. — Jubileumi üdvözletek. Feichtm­ger Sándor drt ötvenéves orvostudori jubileuma alkalmával Nagy-Kőrösön a következő üdvözletek örvendeztették meg : Csernoch Jáuos dr. kano­nok : Midőn 0 Emineucziájának üdvki­vánatait közvetíteni szerencséin van, engedje meg Nagyságod, hogy ötven éves tudori jubileuma alkalmából ma­gam is tiszteletteljesen üdvözöljem. M a j 1 á t h György gróf főispán sür­gönye Keresztúrról: Fogadja Nagysá­god a tudori jubileum alkalmából leg­jobb és legőszintébb kivánataimat. M a­j e r István püspök : &0 éves tudori jubileuma alkalmából fogadja Nagysá­god legőszintébb üdvkiváuataimat. R i­m e 1 y apát Pozsonyból : Fogadja Nagyságod régi hívének őszinte üdv­kiváuatát jubileumához. H e 1 e z Antal dr. polgármester : Nagyságod szerény fólrevonulása uem gátolhatja meg őszinta tisztelőit abban, hogy a mai jubiláris évforduló alkalmával hálás tisztelettel és meleg rokonszenvvel ne emlékezzünk meg nagy érdemeiről, melyeket félszá­zadon át a szenvedő emberiség, a felvi­lágosult haladás és városunk közügyei szolgálatában szerzett, szívből kívánjuk, hogy még igen sokáig folytathassa ál­dásos tevékenységét jó erőben, egész­ségben, szerető családja boldogitására, közügyeink javára, miuduyájunk örö­mére. P á 1 f f y polgármester Szegedről: Tudorságának 50 éves jubileuma alkal­mából fogadja Nagyságod Szeged város tanácsának bensőségteljes üdv és sze­rencse kívánatait. H ó m a n Ottó kir. főigazgató Budapestről: Örömnapján szívből üdvözli s családja és a közügy javára még számos éveken át töretlen erőt és munkakedvet kivan tisztelője. Fehér Ipoly Szegedről: A tudo­mány és közélet önzetlen muukájabau eltelt ötven év előtt őszinte hódolattal hajlok meg. Bellovits Ferencz : Az esztergomi Zene-egyesület nevében fogadja Nagyságod orvosi tudorságának ötven éves jubileuma alkalmából sze­retetünk, tiszteletünk és ragaszkodá­sunk legőszintébb kifejezését. Esz­tergomi reáliskola: Fogadja Nagyságod a reáliskolai tanári kar legőszintébb szerencsekivánatait orvosi jubileuma ötvenedik évforduló­jára. Kaan János vezérigazgató : Midőn orvosi áldásdús működésének öt­venedik évfordulója alkalmából üdvöz­lői hez az esztergomi kereskedelmi és iparbank is sorakozik, szívből kívánja, hogy az isteni gondviselés Nagyságodat a szenvedő emberiség javára nagyra­becsült családja boldogságára s iuté­zetüuk felvirágozására még sokáig él­tesse. — 'Frey Vilmos: Gazdag tudományban, fáradatlan szorgalmábau általános tiszteletben s boldog család­ban ötven évi jubileumát duplázva tartsa Isten. — Szeeskay Cornél és családja : Orvosi tudorsága ötvene­dik évfordulója alkalmából fogadja leg­őszintébb kiváuatuuk kifejezését, — M u r i n yi é k : Szívből üdvözlik jubi­leuma alkalmából. — Weisz dr. fő­rabbi: A Mindenható oltalmazza a tu-, domány és az emberszeretet szolgálata-. bau őszült fejét s jutalmazza hosszú bol­dog élei tel. — W i m mer Ferenczék : Népek üdvére, áldásos sikerrel töltött, orvosi működésednek félszázados üune-. péu fogadd kegyesen szeretve tisztelőid mély hódolatát ós élj boldogan csalá-. dóstul sokáig — I z r. b e t e g s e g i t ő, egyesület: Az esztergomi izr. betegse-. gitő egyesület örömmel üdvözli Nagy­ságodat ötven éves. oijyosi jubileunu^ alkalmából.. Engedje a Minden bäte»

Next

/
Thumbnails
Contents