Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-30 / 26.szám

Melléklét az „ESZTERGOM ES VIDÉKE" 26-ik számához. latban a hol eltöltve a kiszabot gyakorlati időt, — mint az erdészetnél, — hetenként az esetleg létesítendő államvizsgát, mint önálló kezelő tisztek bátran alkalmazhatók lennének. Most azonban vessünk számot a felmerülhető elle nvetósekkel. Ki merné állítani azt, hogy bárkinek is jogában állana a földesurakat nagybérlőket a tulajdonnal s birtokkal járó szabad rendelkezési jogukban gátolni? Jogcsonkitásról pedig szó sem lehet, hanem csak a gazdatiszti kar erkölcsi értékének törvényhozás utján való emeléséről a mi végeredményében nagy a földesuvaknak,mint a gazdatiszteknek érdekükben áll. Azt mondhatná valaki, hogy a gazdatiszt értelmiségénél fogva nem szorul mint a eseléd, iparostanoncz stb. a törvény oltalmára, hanem biztosítsa magát uraságával szemben szerződés által. Ez igen helyes és czélravezető mód volna, de a gazdatisztek helyzetén nem segit semmit, mert e pályán oly nagy a túltermelés, hogy a ki föltételekbez kötné szolgálatba lépését, az biztos lehetne arról, hogy állás uélkül marad. Mert már is sok és mindig több lesz azon birtokosok száma, kiknek értelmes gazdatisztek nem kellenek, mivel ezek nem azt tekintik, hogy képzett tisztjeik legyenek, hanem azt, hogy minél kevesebb fizetést kelljen aduiok s igy valóságos árlejtést tartanak a gazdatiszti állásokra. A mit a fizetéseken megkímélnek azt a czimeken kárpótolják, mert nagylelküleg adományozzák a legnagyobb gazdatiszti rangfokozatokat olyan egyéneknek, a kiket még a gazdatiszti elnevezés sem illet meg. Volt rá eset, hogy egy ilyen uraságnál a gazdatiszt fizetésjavitásórt folyamodott s a válasz az lett, hogy kineveztetett tiszttartóvá, de egy krajczár fizetés-javítást sem kapott. Színházi szemle. (5. A nagy/ás hóbortjai.) Rosen mulatságos vígjátéka szerdán este nem nagy, de igen jól muliitó közöuséget vonzott a Fürdő nagy termébe. Az ismert vígjáték Bokody ügyes rendezésében vidáman pergett le. Az előadás hőse megint a társulat első tehetsége, Bokody volt, a ki Ringheim bankárban mutatta be sokoldalúságát s fáradatlan ambiczióját. Bokody minden izében a legelső vidéki színészekhez tartozik, a kiknek emlékezetét a magyar színészet története is megőrzi. Néma jelenetei, midőn a kanczellárt fogadja és üdvözli, kitűnő mimikájával és jellemzetes játékával megérdemelt tetszésben részesültek. Dr. Ändert Horkay mutatta be több pedenl iával, mint szellemmel. Bokody mellett méltó tetszésben részesült Horkaynó a tizenhat éves Konrádban, a kit sok kel lemmel és kedvességgel mutatott be. Szabóné Almond grófnőben adott egy elég finom salonalakot; Berzsenyi Margit Terézben nyerte ki a közönség rokonszenvét keresetlen és naiv alakításával ; Bán fal vy Walterban éreztette ismét, hogy valahára már különb szerepet is érdemelne; Jászay Erzsike Bertában, Berzsenyiné Ringheiinnébeu és Aranyossy Lauterben bizonyították be, hogy valóban érdemes volna a mulatságos vígjátékból az arénában nagyobb közönség előtt is második kiadást rendezni. (6. Válás után.) A pikáns franczia vígjáték csütörtökön este igen diszes, de nem egészen nagy közönséget vonzott; pedig e jeles darab valóban jó mulatást biztosított a háznak. A vigjátók legkaczagtatóbb alakja Szabóné volt Bouivardnéban, a kinek azonban hajlama van a finom vígjáték rámájából kilépni a bohózat körébe, Dianában Berzsenyi Margit mindvégig kiérdemelte a közönség tetszését. Markó Emilia G-abriellábau igen kecses kis alakot teremtett, Duvalban Horkay mutatta be tehetsége minden fény és árnyoldalát. Horkaynak ez a végzetes szokása van, hogy kiesik a szerep hangulatából s ezzel kisodorja a publikumot is az illúzióból ; azért jutott ki számára kevesebb taps, mint a mennyi Dnval jobb alakitóit miudenütt meg szokta illetni. Bokody Bourganeffben nem volt annyira helyén, mint eddigi szerepeiben, mert a szerep temperamentuma és Bokody egyénisége között alig van valami természetes kapocs. Bokody inkább belevág Újházi mint Vizvári szerepköreibe; de ugylátszik a társulatnál még hiányzik egy valódi szalónkómikus Bánfalvy Corbu1 ónja erőteljes, de szinteleu volt, meglátszott rajta, hogy nem cselekszi nagy ambiczióval. Aranyossy Champeuxban egy mindig erősen hiányzó szerelmest iparkodott pótolni. A darab rendezése és összevágó előadása ismét Bokody buzgalmát dicséri. A darab uj szereposzlással megérné a második javított kiadást—• de javított látogatással. Irodalmi levél. (Budapesti Hírlap.) (Szerkesztők ós tulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő.) A »Budapesi Hirlap« újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a »B. H.« talán elfogultság nélkül mondhatja magáról' hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A »B. H.«-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelligencziája: a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghűbb közönsége. A deeennium küszökén elmondhatjuk, hogj a »B. H.« a művelt magyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízatás óriási erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemények harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság a »B. H.« minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirácziók diadalmas hőseként szállott síkra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, legbátrabban és legelszántabban nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség napról-napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a »B. H.« döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostromlásában, a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől diktált működésünk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a »B. H.«-ban kereste és találta a nemzeti ügyek legfáradhatatlanabb, legszívósabb és legvehemensebb védelmét. Legbuzgóbb határozásunk, hogy a|»B. H.« a jövőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek: a legmagyarabb újság, tartalomban lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesiti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk. E programmunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől semj irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtol, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas czifra jelszavaktól; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására Ivarnak. A nemzeti munkából részt kérünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi szükséges életképes derék és jó: ostromolva, üldözve mindent, a mi czéltalan, félszeg és becstelen. Ebbeli szándékúinkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pillanatra feladnók. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, ugy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtáskodást és klikk-szellemet. A mi megfelel a szép és nemes ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. El is értük vele azt, hogy a »B. H.« a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és mindenekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink mégválogatásánál mindig szemelőtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb Ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzácziónak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a »B. H.« hű, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar uri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A »Budapesti Hirlap« kiadóhivatalának, IV. ker„ kalap-utcza 16 sz. Az egész fürdőévad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A »B. H.« jelenleg rendkívül érdekes két kötetes angol regényt közöl: »Doktor Kupido« irta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó l-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. ANÖKRÖL A NŐKNEK. (A román királyné gondolataiból.) Az ostobaság előre törekszik, hogy láttassa magát, az okosság hátra áll, hogy lásson. * Az emberek büszkék őseikre nagy számukért. Unokáink ilyen fölfogásban nevelkedve, bennünk csak egy rendszámot fognak találni. * Az ellenmondás élénkíti a társalgást. Ennek hiányában olyan unalmasak a királyi udvarok. * Egy uralkodónő hivatása csak három tulajdonságot kivan: szépséget, jóságot és gyermekáldást. A menyegzőn a férfiak nevetnek s az asszonyok sirnak. * A titok olyan, mint a lyuk a kelmén ; mennél jobban igyekszünk azt rejtegetni, annál inkább mutogatjuk. Olvasó asztal. — Mikszáth Kálmán munkáiból ujabb két füzet, a 18. és 19-ik. Asztalunkon sok nyomtatott betű gyűlik össze, rovatunkban sok ujabb irodalmi mozzauatról kell elszámolnunk, — de a nagy tömegben aligha akad egy is melylyel oly szívesen foglalkozuánk, mint a mikor e füzetek beérkezését kell nyugtatnunk. Révai testvérek kiadóhivatala (Budapesten, IV., vácziutcza 1.) a legpedánsabb pontossággal váltja be Ígéretét ós oly szabályszerű időközökben jelenteti meg a folytatólagos füzeteket, hogy a tervbe vett határidő elérkeztére a Mikszáth könyvtár is teljes lesz és hogy e könyvtár sok 100 kötetre menő egyéb könyvvel felér, az bizonyításra nem is szorul. A most előttünk fekvő két füzetből kiemeljük a kedves »Frivol aktát«, melynél jobbat, eredetibbet, vonzóbbat, elragadóbbat keveset ismerünk. A franczia irodalom ujabb termékei közt semmiesetre sincs méltó párja, pedig ott egy Catulle Mendés ir e fajtabeli dolgokat; egyéb külföldi terméket pedig Mikszáttal egy napon emliteni sem lehet. A 19. füzettel már a negyedik kötet jár a vége felé és alig néhány forintért egész halmaz könyv birtokába jutottak az előfizetők, kiknek számát, gyarapodva megtizszeresedve szeretnénk lálni, mert Mikszáth munkái és ezek kiadóinak bugaima ezt egyaránt megérdemlenó. — A 3 5.0 0 0 példányban megjelenő »Budapest« czimü képes politikai napilap, mely XIV-ik év óta fennáll, évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi példányban jelenik meg, hogy két rotácziós-gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A »Budapest« e szokatlan elterjedésnek egyrészt határozott nemzeties független irányának, másrészt pedig eredeti rajzok után készült képeinek köszönheti, melyek naponta megjelennek, különösen pedig annak, hogy nem nyújtja el az események leírását, hanem röviden, velősen, gyorsan ad hirt mindenről, a mi ugy a hazában, mint a külföldön történik. Vezérczikkeit közéletünk jelesei s orsz. képviselők irták. Tárczarovata élénk és változatos. Folyvást három éredekfeszitö, de irodalmi színvonalon álló regényt közöl egyszerre: Az egyiket naponként illusztrálva. Nagy súlyt fektet a közgazdasági rovatra is, a mely — a többi lapoktól eltérőleg, — bárki által könnyen érthető irányban szerkesztetik. Ezenkívül hetenként »Uj Budapest« czim alatt humoros mellékletet csatol képekkel a főlaphoz. A gazdáknak, iparosoknak, lelkészeknek, tisztviselőknek, tanítóknak, szóval azoknak, a kik bokros teendőik mellett nem érnek rá sokat olvasni, de azért mindenről alapos tájékozást óhajtanak nyerni, bátran ajánljuk a »Budapest«-et, mert — terjedelmét tekintve — tényleg ez a legolcsóbb lap hazánkban. — Előfizetési ára egy hóra 1 frt; negyedévre 3 frt; félére 6 frt; egész évre 12 frt. A »Budapes« előfizetői még a következő kedvezményben részesülnek: Mutatványszámokkal bárkinek ingyen szolgál a »Budapest« kiadóhivatala, IV. ker., Sarkantyus-utcza 3. sz. a. — Bródy Sándor, Faust orvos. Az Egyetemes regénytár legujabb kötete Bródy Sándor annak idején oly nagy feltűnést keltett regényét hozza, mint a közkedveltségű vállalat V. évfolyamának 10-ik, az egész gyűjteménynek pedig 82-ik kötetét. Bródy Sándor, ki mint reálista regényíró egyedül áll irodalmunkban, e művével nemcsak a sajtóban keltett feltűnést, de a nagy közönség is a legnagyobb érdeklődéssel fogadta azt. Ennek bizonyságára szolgál az, hogy a Singer és Wolfner czég most már második kiadásban bocsátja ki a Faust orvost és csak előnyére lesz a regény elterjedésének, hogy az E. R- csinos egész piros vászonkötésű 50 kros köteteiben jelenik meg. — Az E. R. következő 2 kötetében ismét eredeti regényt hoz, még pedig a pályázaton első sorban dicsérettel kitüntetett regényt. * A »P e s t i H i r 1 a p« uj évnegyed küszöbén áll. Magyarország intelligens olvasó közönsége 12 év óta jól ismeri már a Pesti Hirlap szabadelvű és demokratikus irányát s jól tudja, hogy tartalom tekintetében ma leggazdagabb a napilapok közt. Hogy ehez képest a legkedveltebb és legelterjedtebb lap Magyarországon, azt meg a hivatalos postai statisztika bizonyítja kétségbevonhatatlan számadatokkal. Csupán annyit óhajt P. H. ezúttal a magyar olvasóközönség figyelmébe ajánlani, hogy munkatársai diszes névsorát immár Jókai