Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-28 / 25.szám

HÍREK, — Leány-árvaház. A herczegprimás ismét emlékszem intézetet alapit Esztergomban. Már a jövő hónap elején HOZZÁ fognak SZENT -Györgymezőn egy uj épülethez, mely ő Eminencziája nagylelkűségéből az esztergomi árva-leányok számára készül. Az árvaleány ok intézetét százezer frtos allpitvánnyal fogja ő Emineueziája örök időkre biztosítani. AZ épület maga fölszerelés ós berendezés nélkül tizenötezer forintba kerül. A nagy hiányt és hézagot pótló esztergomi primási jótékony intézetet gráczi apáczák fogják vezetni. Hálás örömmel értesítjük olvasóinkat a herczegprimás ujabb áldozatkészségéről: az esztergomi árva leányok menedékházáról. — A föszékesegyház fejedelmi áldozatkészséggel járó diszitő .munkálatait a téli szünet után ismét megkezdette Detoma diszitő mester Lippert! primási műépitő tervei után. A pompás díszítések még az idei nyár derekán teljesen be fognak végződni s akkor főszékesegybázunk nemcsak Magyarország legnagyobb, de legdíszesebb temploma is lesz. I — Bankét. A Fürdő-vendéglő nagy1 termében kedden este fényes banketet rendétt viszonzásul Niedermaun Pál kir. tanácsos azok liszteletére, a kik őt legfelső kitüntetése alkalmából nyilvános ovácziókban részesítették. Százhuszonöt teritéket foglalt el a diszes ünnepi közönség. Az asztal fejénél maga a vendégség adója ült, tőle jobbra Dr. Helcz Antal, balra Palkóvics Károly. Az asztalfejénól ültek még Kruplanicz Kálmán, Dr. Feichtinger Sándor, Farkas, Meszéna János, Yarga Benedek, Bartal és Kaan János. Képviselve volt a főkáptalani tisztikar, a megyei, városi 1 és állami tisztviselők és hivatalnokok, a pénzintézetek, a kereskelem és ipar, a helyisajtó, az ügyvédi és orvosi kar, a dalegyesület és számos nevezetes társadalmi tényező. A vacsora menüje a következő volt. Sódar aszpikkal, beafsteak^körözve, túrós csusza és giardínetto. A vendéglős ismét derekasan kitett magáért s ugy konyhája, mint kitűnő szolgálata átalános dicséretben részesült. A czétényi, somlai és egri borok a borászati egyesület java készletéből származtak. Az est hangulata vidám volt és fesztelen. Első szónokul Niedermaun Pál kir. tan. emelkedett föl, a ki míudeuekolőtt vendégeit': az egész társaságot éltette, azután poharat emelt négy olyan férfiura, kik egy nagy korszakot képviselnek a megye legmozgalmasabb történetében. Mind a négy férfiú alispán volt. Mind a négy életben van még. Ez a négy esztergomi alispán pedig nem más, mint Kruplanicz Kálmán, aki most is az, Palkovics Károly, Meszéna János és Wargha Benedek, kik a múltban foglalták el a * megye legelső tisztviselői székét. Zajos éljenzéssel sietett mindenki Esztergommegye négy alispánjával poharat koczintani. Ekkor Palkovics Káioly emelkedett föl. Történeti reminiszczeneziákból indult ki s eszmékben gazdag szónoklatával Niedermann Pált éltette. Majd Meszéna János szólalt föl, a ki már a nyolczvanas évekbe lépett s lelkes visszaemlékezések után poharát a jelen szereplő vezérfiaira ürítette. Utána Vimmer Imre emelkedett föl, a ki tűzzel éltette Niedermann Pált. Dr. Földváry István Palkovics Károly azon vádjára felelt, mintha a mostani ifjúság már megfeledkezett volna a multakról s azok képviselőiről. Földváry emelkedett szavakkal emelte ki, hogy az 1848-iki kormánybiztos s az 1861-iki felirat ékes írója sohase lesz elfelejtve sem Esztergomban, sem az országban. Ekkor ismét felszólalkozott Palkovics Karolj* s lelkesen éltette a fiatalabb esztergomi nemzedéket, mely a múlthoz jár lelkesedést tanulni s a jövőbe néz, midőn a jelent szolgálja, Haan Rezső meleg szavakkal üdvözölte Niedermann Pál érdemeit az esztergomi közügyek élén s óhajtotta, hogy még sokáig magáénak nevezhesse őt a város ós a megye. Milánovits Antal humoros beszédben «Esztergom legfiatalabb nagyságos uráU éltette. Palkovics Károly ekkor mondta el első helyre szánt gyújtó toasztját. a hazára, melyet mindannyiszor hallani szoktunk tőle, valahányszor a multak emlékei feltámadnak lelkében. A toasztok hatalmas árja ntán következett a legszebbik. A dalegyesület éneke. A dalegyesület tagjait Bellovits Fereuez dirigálta s az intelligens közönségnek alkalma nyílt a pompás magyar dalok szépségeiben sokáig gyönyörködni. A gyújtó dalok uj gondolatokat adtak a teremnek. Az élénkség fokról-fokra emelkedett s az ünnepi közönség kitűnően találta magát. Ekkor emelkedett föl az ünnepiség egyik tagja s lelkes szavakban éltette a dalegyesületet, mely mindig jóvá tudta tenni Esztergomban azt, a mit a politika vagy félreértés egyidőre tönkretett. A dal egyesület hazafias és jótékony hivatására csendültek össze a poharak s alig hangzottak el az éljenek, melyeket a «daltestvérek» kaptak, már is minden oldalról fölemelkedtek az ujabb szónokok. Szabó G-yula előkelő szellemű beszédbe foglalta Niedermann Pál politikai érdemeit, melyeket szellemes tapintattal tudott összegyűjteni. A nép nevében Kapa és Kis fel köszöntői csináltak hatást. Barta Ármin a testvérvárosok egyesítésére hatalmas programmbeszédet' mondott, melyet mindenki éljenzéssel fogadott. Szenttamási Béla Ivanits Istvánt* aposztrofálta, mire az kivágta a maga tréfás toasztját, mely Milánovits Antal állami főorvost is újra szólásra késztette személyes kérdésben. Szóltak még sokan. Takács Géza, HübschlS. és Marosi lelkesbeszéde a polgárságra, Marton ügyvéd, Burián Lajos stb. toasztjai mind hálás figyelemben részesültek. A folytonosan fogyó közönség legutolsó tartaléka éjfél után két órakor hagyta el a szép emlékű ünnepi banketet. — Hivatása áldozata lett Langa Ferencz lapunk nyomdájának főszedője, ki élete harmincznegyedik évében hunyt el. Buzgó, munkás ember volt, kinek testi szervezete végre is megtagadta a tulfeszítést s a fiatal ember néhány heti betegség után meghalt. Ma délután lesz temetése rom. kath. szertartással, az esztergomi betűszedők végső tisztességadásával. Legyen enyhe pihenése a kifáradt embernek! — Közgyűlés. A dalegyesület márczius harminczegyedikén fogja megtartani alakuló közgyűlését. — Százkilencz. Ez a numerus jött ki kedden a szavazó urnából a kormánypárt javára. Horánszky Nándor, Reviczky Károly és Zboray Béla országgyűlési képviselőink természetesen nem szaporították a többségi numerust, hanem a kormánypárt ellen szavaztak. —Az esztergom-füzitői vasút ügyében — mint a Komáromi Lapok legújabb száma irja — a megyei közgyűlés által kiküldött bizottság f. hó 27-én tartja ülését. Meg vagyunk győződve, hogy a bizottság komoly mérlegelésével vármegyénknek e vasút által közelről érintett érdekének, melyet mi is már annyiszor kiemeltünk és hangsúlyoztunk, megtalálja a helyes módot arra nézve, hogy a csupán eszményi értékű erkölcsi támogatáson kívül anyagi hozzájárulással is tőle telhetőleg előmozdítsa a magye közönsége e vasút létesítését auL

nál is inkább, mert ebben ugy Esztergömniegye, mint Esztergom városa, valamint az érdekeltség jó páldával járnak elől. Esztergomban már kibocsáttattak a törzsrészvényekre az aláírási ivek, S hogy minő eredmónyuyeí, annak illusztrálására csak azt hozzuk fel, hogy Weudland Károly a lábailani gróf Roouféle czementgyár igazgatója egymaga 25,000 frtot irt alá, Az előengedélyesek f. hó lO-éa* Almás községével is tárgyaltak, melynek eredményeként a birtokosok kijelentették, hogy holdanként 200 frt kisajátítási árral megelégesnek. A közlekedési minisztériumban f. hó 10-én lesz az engedélyezési tárgyalás. Az engedélyesek mögött egy tekintélyes pénzintézet áll, mely kész a vasutat kiépíteni, ha az építési tőke harmadrésze (600—700,000 frt) hozzájárulások által biztosítva lesz. Reméljük, hogy abból megyénk is megadja az érdekei arányában reá eső részt és szűkkeblüségével nem fog akadályt gördíteni egy ily hatalmas alkotás létesítése elé. — Esztergom tájszépségei a MAGYAR TOURISTÁK S KÜLÖNÖSEN A FŐVÁROS NAGY KÖZÖNSÉGE ELŐTT MÉG ISMERETLENEK. A NEMRÉG ALAKULT MAGYARORSZÁGI KÁRPÁTEGYESÜLET BUDAPESTI OSZTÁLYA PROGRAMMJÁBA FOGLALTA ESZTERGOM TERMÉSZETADTA PANORÁMÁJÁNAK HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉT ÉS FELKAROLÁSÁT IS. ÖRÖMMEL ÜDVÖZÖLTE AZ EGYESÜLETET AZÉRT a DERÉK TÖREKVÉSÉRT EGÉSZ ESZTERGOM VÁROSA. MOS* AZ EGYESÜLDT MÁR HOZZÁLÁTOTT a MUNKÁHOZ s ELSŐ SORBAN A LEGVAGYONOSABB ÉS ÁLDOZATOKRA LEGKÉSZEBB PÉNZINTÉZETET, A TAKARÉKPÉNZTÁRAT KÉRTE MEG TÁMOGATÁSRA. BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND, MINT ELNÖK, DR. TÉRY ÖDÖN MINT ÜGYVIVŐ ALELNÖK ÉS THIRRING GUSZTÁV, MINT TITKÁR, IRTÁK ALÁ AZT A LEVELELET, MELYET MAIINA LAJOS ÜGYVÉD RÉVÉN AZ ELSŐ RANGÚ PÉNZINTÉZETHEZ CZIMEZTEK. A LEVÉL ÁTALÁNOS ÉRDEKŰ RÉSZE A KÖVETKEZŐ : «OSZTÁLYUNK MŰKÖDÉSÉNEK KÖRÉBE ELSŐ SORBAN AZON HEGYVIDÉKET VONTA BE, MELY SZT.ENDRÉTŐL VISEGRÁD ÉS ESZTERGOM [FELÉ TERÜL EL; E VIDÉKET ÓHAJTJA A KÖZÖNSÉGNEK MEGNYITNI AZÁLTAL, HOGY LEGSZEBB PONTJAIT A TURISTÁK LAPJÁBAN ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN BEMUTATJA S IGY FIGYELMÉT REÁ IRÁNYÍTJA, TOVÁBBÁ AZ EZEN PONTOKRA VEZETŐ UTAKAT JELZÉSEKKEL, ÚTMUTATÓKKAL LÁTJA EL, a SZÜKSÉGHEZ KÉPEST UTAKAT JAVÍT, MESSZELÁTÓKAT ÉPIT S GONDOSKODIK KISEBB-NAGYOBB KIRÁNDULÁSOK RENDEZÉSÉRŐL. SZÜKSÉGTELEN ARRA HIVATKOZNUNK, MILY NAGY ELŐNYÉRE VÁLHATIK A SZÓBAN FORGÓ VIDÉKNEK, HA KIRÁNDULÓK S IDEGENEK MINÉL NAGYOBB SZÁMBAN KERESIK FEL. CSAK A KÜLFÖLDRE KELL UTALNUNK, A HOL A TURISTA- ÉS IDEGEN-FORGALOM SOK HELYEN ELSŐRANGÚ NEMZETGAZDASÁGI TÉNYEZŐVÉ VÁLT, MELYTŐL EZER MEG EZER EMBER JÓLÉTE FÜGG. MŰKÖDÉSÜNK TERÉNEK NAGY RÉSZE, TERMÉSZETI SZÉPSÉGEKBEN TALÁN LEGGAZDAGABB RÉSZE, ESZTERGOMMEGYE TERÜLETÉRE S MAGÁNAK ESZ-, TERGOM VÁROSÁNAK KÖZVETLEN KÖRNYÉKÉRE ESVÉN: BIZTON REMÉLJÜK, HOGY ESZTERGOM VÁROSÁNAK MINDEN ÜDVÖS - S SZÉP ESZMÉÉRT LELKESEDŐ KÖZÖNSÉGE, ÚGYSZINTÉN a VÁROS KIVÁLÓ INTÉZETEI ÉS TESTÜLETEI KÖZÉRDEKŰ MŰKÖDÉSÜNKTŐL NEM FOGJÁK HATHATÓS PÁRTFOGÁSUKAT MEGVONNI.» A TAKARÉKPÉNZTÁRHOZ ELSŐ SORBAN INTÉZETT KÉRVÉNY TARTALMA OLYAN FONTOS, HOGY NEMCSAK a? INTÉZET NAGYLELKŰSÉGÉT, DE AZ EGÉSZ NAGY KÖZÖNSÉG BIZODALMÁT ÉS TÁMOGATÁSÁT MINDEN IZÉBEN MEGÉRDEMLI. — Egy zsebóra története. "WENCZLIK GYÖRGY, ESZTERGOMI MUNKÁSEMBER NÉHÁNY HÉT ELŐTT OLYAN RÓZSÁS HANGULATBAN TARTOTT EGY ESTE HAZAFELÉ, HOGY KEDVE KEREKEDETT KIKÖTNI AZ EGYENSÚLY TÖRVÉNYEIVEL, MINEK KÖVETKEZTÉBEN BELEBUKOTT VALAMI ÁROKBA. NEMSOKÁRA ARRA FELÉ TARTOTT AZ ELSZENDERÜLT EMBER BARÁTJA, PILASZ JAKAB TÉGLAMESTER,, A KI MEGSZÁNTA WENCZLIK HELYZETÉT ÉS SEGITANI AKART RAJTA. DE AZ ARANYOS ÓRALÁNOZ S A MÁMORBAN SZENDERGŐ EMBER EZÜST ÓRÁJA MÁS TERVRE CSÁBÍTOTTA PILASZ JAKABOT, A KI NEM VITTE HAZA DRUSZÁJÁT, HANEM INKÁBB AZ ÓRÁT VITTE EL MAGÁNAK LÁNCZOSTUL. DE KITUDÓDOTT A BŰN S PILASZ JAKAB A FENYÍTŐ BÍRÓSÁGNÁL AZÉRT AZ EGY ÓRÁÉRT HÁROMSZÁZ HÁRMINEZHAT ÓRÁT KAPOTT, VAGYIS MÁS SZÓVAL TÍZERINÉGYNAPI FOGHÁZAT. — Vasutunk nagy hete. HÉTFŐN DÉLUTÁN AZ ESZTERGOM-FÜZITŐI VASÚT ÜGYÉBEN ISMÉT ÉRTEKEZLET VOLT, IRIELY FELOSZTOTT i A TÖRZSRÉSZVÉNY-ELHELYEZÉS MUNKATERVÉT S AZÓTA A KIKÜLDÖTTEK BUZGÓ FÁRADOZÁSSAL JÁRNAK EL MEGBÍZATÁSUKBAN, ÜGY ÉRTESÜLÜNK, HOGY MINDEN NAPNAK MEG VAN A MAGA SIKERE s HA A VÁROS ÉS MEGYE TEHETŐS KÖZÖNSÉGE JÓL FELFOGJA A MAGA SAJÁT ÉRDEKEIT, AKKOR A SIKER DIADALA MÁR RÖVID NAPOK MÚLVA BIZTOSÍTVA LESZ. — Megrendelési felhívás «Üdvözlégy Mária» czimű s különösen a bold. szűz tiszteletére készült imakönyvre. Irta Dr. Walter Gyula. Második egészen ujonan átdolgozott és tetemesen bővített kiadás. Az esz! ergomi ftdő főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával, Esztergom, 1889. Nyom. Buzárovits Gusztávnál. A dicső ősöktől szent örökség gyanánt ránk hagyományozott és a századok folyama alatt mindig lelkesült buzgósággal gyakorolt Mária-tisztelet hazánknak egyik legjellemzőbb tulajdona, egyik legféltékenyebben őrizett nemzeti kincse. Azon pillanattól kezdve, midőn első sz. királyunk a bold. Szűz védelme alá helyozte országát, hazánk Nagyasszonyának, vagy mint őt már IV. Béla és V. István okmányai czimezik : «Magyar ország Pártfogója- és Védasszonyának» tisztelete nemcsak magas virágzásnak örvendett mindig, hanem úgyszólván napról-napra szilárdult, erősbödött és áthatotta az egész nyilvános és magánéletet. Tiszteletére számtalan oltár ós templom emeltetett hazánkban és rendkívül sok kegyhely keletkezett. Fenséges alakja diszlett a lobogókon, nemesi czimereken és pénzeken. Dicső neve hangzott az ütközetek hevében. Az élet válságos körülményei között szivének szentélye volt a legkeresettebb menedék. Oly mélyre verődtek e hő tisztelet gyökerei, hogy ma is régi pompájában díszlik. Ugyanazon bizalom dagasztja az unokák kebleit is, a melylyel az ősök valáuak eltelve. Mint hajdan, ugy ma is, a bold. Szűzuél keressük a hegesztő balzsamot mindazon testi és lelki sebekre, a melyeket rajtunk az élet küzdelmei ejtenek. E tisztelet ápolását czélozva a fentebb jelzett imakönyv, moly ezennel tetemesen gazdagított második kiadásában jelenik meg és felöleli az jegész Mária-tiszteletet, kiterjeszkedik a b. Szűz Összes ünnepeire és áhitat-gyakoiiatokat nyújt a hazánk nagyasszonya iránt élő szeretet és hódolat minden nyilvánulására, ugy hogy az bátran a legdúsabb tartalmú Mária-imakönyvnek mondható. Az imakönyv 16-rétű 24—26 ív terjedelemmel fog bírni és három részre oszlik. Az első, bevezető rósz, kimért rövidséggel, de mégis elég bőven tájékoztat mindazon tudnivalókra nézve, a melyek a b. Szűz tiszteletére vonatkoznak. Kifejtvén a b. Szűz tiszteletének indokait, ismerteti e tisztelet lényegót, szól a Mária-ájtatosságokról, közli a Mária-társulat mibenlétét, [felvilágosítást nyújt a « Vállszalagról* és előadja a főbb hazai és külföldi kegyhelyek törtéuetót. A második részben foglaltatnak a különféle áhitat-gyakorlatok. A szokásos napi imák mellett három mise-ájtatosságot, több litániát és különféle imákat tartalmas a bold. Szűz egyes ünnepeire, melyeknek történetével is megismertet. Magában foglalja a b. Szűz zsolozsmáját is, melynek végzését ő Szentsége, XIII. Leo pápa a mult évben oly nyomatékosan ajánlotta és a magyar imakönyvekben egyátaláti nem található. A harmadik rész az |énekeket tartalmazza és a Mária-énekek lehetőleg teljes gyűjteményét képezi. Az imakönyv fényes kiálliíájsban és igen diszes kötésekben a p r i 1 közepén fog megjelenni, Fényes feiállitása és gazdag- tartalmánál