Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-28 / 25.szám

MFOJELENIK mr/riíiNKiNT KETSZF.R : VASÁRNAP^S_€SÜTÜRTÖKÖN. Kl.ÜVVAV.TKÜl Ali : egPHv éviH . . 6 írt — kr. fél évre 3 frt —- kr. negyedévre 1 frt HO kr. Eijy azáni áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZITUT- AÜNA-UTCZA 317'. SZÁM, hofá ;i inp r/.«Tl«mi részét illető közleiijéiiynlf kiihltiinlftk­KIADÓHIVATAL : SZ&CI 1ICÍ1Y I-T&R 331- SZÁM, liová a lap iii VÍIUIUR s a, magán hirdetései, á iiyiHfórbe szánt köz­feméitjek, elííli/.elesi HÓI HIRDETÉSEK. I HIVATALOS miMíl'lTKSMK MAÍíÁN IHííÍ>K'TÍ?HíOK 1 szótól 100 szóig - frt 75 kr.jji megállapodás szerint legjii. J00—200-ig . 1 fit 50 kr.i I \ tány«Bíil.l»!iii közükéinek. 800-800-ig . 2 Ut $5 kr ; -i , üól.v'íg.lij 30 kr. j ! NYI1.TTKI? sora. 20 kr. Aláírási felhívás az esztergom-füzitöi helyi érdekű vasút törzsrészvényeire. A torvezett esztergom-füzitő vasút létrejötte által Esztergom város és vi­déke fölvirágzása érdekében régóta táp­lált óhajtás valósnland meg. Ezen vasúti összeköttetés fontossága és mindennemű érdekeinkre való nagy kihatása hazafias kötelességévé teszi e város minden polgárának", hogy létesí­téséhez tehetsége szerint hozzájáruljon. A helyi érdekű vasutak építése fe­lől rendelkező törvény elengedhetlen feltételéül szabja ily vasutak engedé­lyezésének, hogy az épitési tőkének törvényben meghatározott hányada a helyi érdekeltség által átveendő törzs­részvények aláírásával biztosittassék. Ezeu vasút előmunkálatai befejeztet­vén, legközelebbi időben a végleges en­gedély kiadása iránti tárgyalás fog a nmóltóságu közmunka és közlekedési minisztériumai megtartani, mely alka­lommal a helyi"érdekeltségnek mily mérv­ben hozzájárulása pontosan kimutatandó. Elérkezett tehát ideje annak, hogy Esztergom város közönsége a vasúti összeköttetés mielőbb létrejötte iránt rég táplált" meleg óhajtásának törzs­részvények jegyzése által tényleges ki­fejezést adjon, mivégből nem egyedül városunk felvirágzása érdekében, hanem annak megnyugtató tudatában is bíz­vást fordulunk a t. közönséghez, hogy a tervezett vasút alapos számitások sze­rint a törzsrészvényekbe fektetett tőke megfelelő gyümölcsözését bizton ígéri, mint ezt a hazánkban legutóbbi évek­ben létrejött egyéb helyi érdekű vas­utak törzsrészvényeinél tapasztaljuk, Törzsrészvények egyenkint 100 frt azaz egyszáz forint névértékű darabok­ban jegyezhetők az alább megnevezett aláírási helyeken. A befizetés részletekben lesz teljesí­tendő és pedig az aláirt összeg 30%-ka ez épitési engedély törvénykozási be­jelentésétől, vagy a törvényhatósághoz érkezett hivatalos értesítéstől számí­tandó egy hónap alatt, a többi pedig ettől számítandó négy hónaponkint ese­dékes három egyenlő részletben. — Aláírások eszközölhetők Esztergom sz. kir. város polgármesteri hivatalában, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgy­mező városok községi elöljáróságainál és a következő helyeken : Az esztergomi takarékpénztárnál. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank­nál. A párkányi takarékpénztárnál. Brenner József, Dóezy Antal, Frey Fe­rencz, Fried Arnold, Leitgeb János, Marosi József és Rudolf Mihály uraknál.. Kelt Esztergomban, 1889, márczius hó 23-án. Az esztergom-füzitői vasút létesítése tárgyában tartott értekezlet megbízá­sából Dr. HELC ANTAL, polgármester, mint értekezleti elnök. Vasutunk nagy hete. Esztergom, márcz. 27. Most válik el, hogy akarunk-e vas­utat vagy sem, hogy lesz-e vasutunk vagy sem. Minden vonalon tiizpróbára vagyunk téve. A törzsrészvények jegyzése végre napirendünkre került. .Komoly az ügy, megfontolást és el­határozást egyszerre követelő. Most már túlestünk a szavak idő­szakán. Most már a legfényesebb argu* meutumok is értéktelenekké váltak. Mert most már a tettek beszélnek. • Most válik el, hogy hányan leszünk, kik a vasút üdvös eszméjéért őszintén lelkesedtünk. Most bizonyítjuk be, hogy érdemesek vagyunk-e jobb jövőre s be akarűnk-e lépni az anyagi és szellemi gyarapodás azon hatalmas világszövet­ségébe, melyet a sinek kapcsolnak össze. A vasúti ügy nagy hete van előttünk. Minden nap, minden óra áldozatokat, tetteket követel. Örömmel konstatáljuk, .hogy polgár­társainkban meg van a teljes jóakarat s hogy az ügy sorsa nem ígérkezik vesztett csatának. Esztergom szegény város, mert sem ipara, sem kereskedése, sem borterme­lése nem emelkedik. Vidéke is alig érvényesítheti természetadta kincseit, mert el vau szigetelve az összekötte­tésektől. Hanem azért minden emelkedettebb gondolkodású városi ós megyei polgár érzi, tudja és reményű, hogy a vasút mindent meg fog változtatni. Lesz iparunk, kereskedelmünk, bor­kivitelünk, bányatermelésüuk : szóval lesz érvényesülésünk. Rakjuk le bizalommal filléreinket a közérdek oltárára ! Kérjük [Isten áldását szebb jövőnk legnevezetesebb tényezőjére: első vasúti összeköttetésünkre. Most, mikor a természet is újra ébred, mikor a jó talajba esett mag a tavaszi nap első sugaraira már gyümölcsöt ígér: érleljük meg mi is elhatározá­sunkat s készítsük [elő a jobb jövő ta­vaszát. Kezünkben van sorsuuk. Értsük meg hivatásunkat ! Legyünk városunk és megyénk ál­dozatrakész jó fiai most, mikor sorsunk és jövőnk tiizpróbára van téve. • Kössük össze anyagi érdekeinket vas­utunk érdekeivel, járuljunk hozzá anyagi tehetségünk szerint s kérjük le az ég áldását hazafias és jóindulatú elhatáro­zásunkra ! Tegyünk jót szegényebb polgártár­sainkkal. Esztergom, máicz. 27. (E. J.) Azt mondja a példabeszéd «a ki felebarátjával jót tesz, önmagá­val tesz jót.» Ezen elvből kiindulva minden ember, kinek szivében csak a legparányibb felebaráti szeretet honol, e jóindulatának legszebb jelét akkor adja, ha szegényeken — a társadalom sajnálatra méltó tagjait segíti. De ne anyagilag segélyezzük csupán a szegényeket, mert azzal még mindig nom tettünk eleget, sőt sokszor e se­gítés módja csak egyesek lustaságát, munkakerülését támogatja s egyúttal a társadalom rovására, a koldusok számát szaporítja. Sokkal üdvösebb és hazafiasabb cse Ü2„yqoiiiéslíiiéke1ámája. á betBretitaől. (Irodalmi csevegés.) EGY VÉGI BÖLCS AZT MONDTA, HOGY AZ IRODALOM a LEGSZELLEMESEBB EMBEREK KE­NYERE, a NEMZETEK EZÜSTJE, A NEMESEK ARANYA, ÉS a FEJEDELEMEK ÉKSZERE. RÉGEN MEGMONDTA, DE AZÉRT MÉG CSAK MOST KEZD IGA?; LENNI EGÉSZEN, MERT AZ IRODALOM A LEGSZELLEMESEBB EMBEREKNEK LEGFÖLJEBB KA­LÁCSOT BIZTOSÍTOTT EDDIG S MELLÉJE MULHAT­LANUL KENYÉRPÁLYÁT KELLETT KERESNI. REMEK FRÁZIS VOLT VOLT AZ IS, HOGY AZ IRODALOM a NEMZETEK EZÜSTJE ; DE MIKOR KORUNKBAN MÉG AZ EZÜSTBÁNYÁK VALÓDISÁGÁBAN IS VAN OKUNK GYANUSKODNI HÁT AKKOR AZ IGAZI EZÜSTÖT MÁR NEMSOKÁRA CSAK A RITKASÁGOK MÚZEUMÁBAN FOGJUK FÖLTALÁLNI. HOGY AZ IRODALOM A NEMES EMBEREK ARANYA LETT VOLNA, AZ SEM EGÉSZEN IGAZ, MERT AZ ARANYMŰVES BETŰ MESTERSÉG A NE­MESEK GLÉDÁJÁBAN SOKSZOR MÉG MOST IS CSAK OLYAN SZÁMBA MEGY, MINT A POLITIKUS CSIZ­MADIASÁG. AZUTÁN, HOGY AZ IRODALOM A FEJEDELMEK ÉKSZERE, LETT VOLNA AZ IS CSAK AKKOR VOLT IGAZ, MIKOR NAGY PARÁDÉT CSAPTAK. HÉTKÖZNAP MÉG A FEJEDELMEK SEM SZERETTÉK A MI BETŰ­VETŐINKET. HANEM AZÉRT MÁR KEZD LASSAN-LASSAN IGAZA LENNI A JÓ ÖREG AENEAS SYLVIUSNAK A KINEK EZT A MONDÁSÁT ÉPEN KEREK NÉGYSZÁZ ESZTENDEIG KELLETT CSAK SZÉP JÓSLATNAK TARTANI, PÁPA VOLT, DE CSALHATATLAN SÁGA CSAK MOST KEZD MEGBIZONYOSODNI — MAGYARORSZÁGON. MÁS ORSZÁGBAN IGAZA VOLT NEKI, A MIKOR AZT A REMEK MONDÁSÁT KIGONDOLTA, HAMEM MAGYARORSZÁGRA NÉGYSZÁZ ESZTENDEIG KELETT VÁRNIA, MIG IGAZSÁGA TÁMADT. NAGYOT ÍORDULT AZÓTA A VILÁG. LEGELSŐ ÍRÓINKNAK A LEGSZEBB JÖVŐJŰ IRODALOM MÁR NEMCSAK ÜNNEPI KALÁCSOT, DE MINDENNAPI KENYERET IS KEZD BIZTOSÍTANI; A NEMZET NEMCSAK A LEVEGŐT, A BORT, A KÁRTYÁT MEG A DEFIOZITET TALÁLJA ELKERÜLHE­TETLENÜL SZÜKSÉGESNEK A MEGÉLÉSRE, HANEM LASSAN-LASSAN AZ IRODALMAT IS, MELY NÉLKÜL MÁR NEM IGEN TUDNA ELLENNI (KÜLÖNÖSEN MIKOR EGÉSZ ESZTENDŐN KERESZTÜL KÖRÚTON LEVŐ INGYEN KÖLCSÖN-KÖNYVEK ÉLVEZETÉRŐL VAN SZÓ); A VAGYON ÉS RANG FŐRENDJEI MÁR NEMCSAK LOVAKRA ÉS FÜRDŐK BANKÁRJÁRA FORDÍTJÁK LEGFŐBB GONDJUKAT, DE ESZÜKBE JUTNAK OLYKOR-OLYKOR A DISZKIADÁSOS KÖNYVEK IS, MIKOR SALONAIKNAK T ÉRDEKESEBB POMPÁT AKARNAK KÖLCSÖNÖZNI. ES A FEJEDELMEK ? AZ EGYIK ÉJSZAKON VERSENYRE KÉL EGY ÜNNEPELT ÍRÓVAL, A KIVEL VETÉLYTÁRSI VISZONYT KÖT, A MÁSIK ODALENT KELETEN SZÍVESEN VESZI, HA ÁBRÁNDOS FELESÉGE MEGKÖNNYÍTI NEKI A KO­RONA TERHEIT LEGÚJABB GONDOLATAI FELOLVASÁ­SÁVAL S A HARMADIK IDEHAZA, A LEGFENSÉGE­SEBBIK, BESZEGŐDÖTT MAGA IS AZ IRÓK CZÉLIÉBE S*« MEGARANYOZTA NIMBUSZÁVAL A SZEGÉNY MAGYAR BETÜVETÖKET. MIÉRT KELLETT ÉPEN NEKI OLYAN KORÁN HALHATATLANNÁ LENNI?,.. KORONAVESZTETT FEJEDELMEK ÉS LEJÁRT KIS KIRÁLYOK KITÖRÜLIK ÉLETRAJZUKBÓL A MULTAT. KEM SZERETIK MÉG AZ EMLÉKEZTETÉST SEM. J'ÉNYES MÚLTTAL BIRÓ VÁROSOK IS HASONLÓ ! TERMÉSZETNEK, ESZTERGOMNAK TALÁN AZÉRT NINCSEN MONOGRAPHIÁJA, HOGY NE JUSSON ESZÜNKBE A MESÉSNEK LÁTSZÓ MULT MELLETT A JÖVŐ PRÓZÁJA. KIRÁLYOK URALKODTAK VALA­MIKOR INNEN NAGYOBB ÉS FÉNYESEBB ORSZÁG FÖLÖTT. DE AZ ÁRPÁDOK FŐVÁROSA ROMJAIN NÉHÁNY SZÁZ SZÉP ESZTERGOMI ASSZONY PIROS VÉRE ÖRÖKÍTETTE MEG AZ ENYÉSZETET S A ROMBOLÓ TATÁR LEGHATALMASABB DIADALA VOLT AZ ORSZÁG FŐVÁROSÁNAK REGESZERÜ ELPUSZTÍTÁSA. AZÓTA HÁROMSZÁZ (RÉSZINT FÉLIG, RÉSZINT j RÉSZLETEKBEN FÖLFÖDEZETT) ESZTERGOMI IRÓ IPAR­KODOTT A VÁROS DICSŐSÉGÉT ÚJRA TEREMTENI. PRÓZÁKBAN, VERSEKBEN. IPARKODÁSUK AZONBAN MÉG NEM FELEDTETTE EL A SZOMORÚ MULTAT. SŐT ÉPEN AZ a MEG­DÖBBENTŐEN ELSZAPORODOTT RAJ, AZ A HÁROM­SZÁZ ESZTERGOMI IRÓ, EMLÉKEZTET BENNÜNKET LEGÉLÉNKEBBEN a NAGY TATÁRJÁRÁSRA. EGY FIATAL ESZTERGOMI BIBLIOGRAPHUS ÖSSZE­SZEDTE EGYSZER AZ ESZTERGOMI IRÓKAT. KEREK 300 IRÓ KERÜLT CSAKUGYAN EGY CSOKORBA. A NUMERUS MÉLTÁN MEGDÖBBENTŐ S KITŰNŐ CZÁFOLAT AZOK SZÁMÁRA, A KIK EDDIG ABBAN A TÉVEDÉSBEN ÉLTEK, HOGY ESZTERGOMBAN MINDÖSSZE NINCS TÖBB — 300 OLVASÓNÁL. * AZ ELSŐ MAGYAR BIBLIOGRAPH, «AZ ÖREG SZINNYEI», A HOGY SZ ORSZÁG EZT A LEGSZOR­GALMASABB EMBERÉT SZOKTUK MAGUNK KÖZT NEVEZNI, VALAMI TIZ ESZTENDŐ ÓTA EGY NAGY MUNKÁN DOLGOZIK AZ AKADÉMIA SZÁMÁRA. NE TESSÉK KÉREM MEGIJEDNI. NEM SOKSZOROSÍTOTT KÉZIRATRÓL VAGY EGY FÖL VÁGATLAN UJ KÖNJT­RŐL LESZ SZÓ, MELYET A KULTUSMINISTÉRIUM MAJD LESZÁLLÍTOTT ÁRON FOG AZ ORSZÁG ÖSSZES ISKOLAI KÖNYVTÁRAIRA HIVATALOSAN RÁDIKTÁLNI. SZINNYEI KÖNYVÉT LEGALÁBB IS HARMINCZEZER EMBER FOGJA OLVASNI, MERT ANNYI MAGYAR IRÓT AKART A NAGY SALABAKTERBEN KIADNI. — HARMINCZEZER MAGYAR IRÓ AZ ISTEN SZENT SZERELMÉRE ? HÁT HONNAN SZEDTE AZ ÖREG SZINNYEI EZT A HARMINCZEZER PÁLYA­TÉVESZTETT EMBERT? MÉRT NEM ÁLLOTT BE INKÁBB LEGALÁBB A FELE OLVASÓNAK S A FER­TÁLYRÉSZE MAGYAR IRODALOMPÁRTOLÓNAK? BI­ZONY ISTEN NAGYOBB LÁTSZATJA LENNE ANNAK A HARMINCZERER MAGYAR HATÁSÁNAK. MEGÉRZIK AZUTÁN A MAI MAGYAR KULTÚRÁN, HOGY NE­KÜNK HARMINCZEZER MAGYAR ÍRÓNK VOLT ? UGYAN ÉDES ÖREGEM, NE CSINÁLJ KÉRLEK ILYEN NEMZETI HUMBUGOT, MERT MÉG KINEVETNEK VELE ODAKINT — HAZULRÓL. SZINNYEI NAGYON JÓ EMBER, NEM VITAT­KOZOTT, HANEM FOGTA A VORÖSPLAJBÁSZT ÉS KI­HÚZOTT EGYSZERRE TIZENÖTEZER MAGYAR IRÓT A NAGY GYŰJTEMÉNYBŐL. SZÖRNYŰ VÉRENGZÉS VOLT. MARADT TIZENÖTEZER. TIZENÖTEZER MAGYAR IRÓ! MÉG EZT IS SOKALTÁK. — DE AZ ISTEN SZERELMÉRE, MÁR KI FOGJA ELHINNI IDEHAZA, HOGY NEKÜNK TIZENÖTEZER ÍRÓNK VAN? — KEZDTÉK ISMÉT FAGGATNI. ENGEDJ EL MÉG NÉHÁNY EZRET S ÍRD MEG ÖREGEM, HOGY EZER ESZTENDŐ ÓTA VOLT VALAMI KILENCZSZÁZKILENCZVENKILENCZ IRÓNK, A KIK KÖZÜL A MOSTANI PUBLIKUM MÁR MINDÖSSZE CSAK KILENCZET ISMER. SZINNYEI MÁR MOST NEM TÁGÍTOTT S MEG­MARADT A TIZENÖTEZER HALHATATLAN MELLETT. ENNYI FOG AZ ő NEMSOKÁRA MEGJELENŐ HA­HATALMAS KÖNYVÉBEN EGYSZERRE KIRUKKOLNI. A 15 EZERBŐL ÉLETBEN MARADT NÉHÁNY SZÁZ BETŰVETŐ PEDIG GYÖNYÖRKÖDVE FOGJA BIO­GRAPHIÁJÁT élvezui,

Next

/
Thumbnails
Contents