Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-24 / 24.szám

es Mp:aiELEMIK míTENKiNT KÉTSZER \ VASÁnNAP^S_CSÜTÖRTÖKÖN. líl.Ol'"l'/K/rifiHI Ált : egér.'-- óvm . . . 6 fit — kr. fél év te ...... 8 frt — ki. negjetléviu I fit 50 kr. Euy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZEMT-AIINA-UTCZA 817: SZÁM, iuiiii » lap H/.it|lniiii nJM/.iH, illxt.íí kiÍ/,U'iiiiiiiv«k kiilil«inlílk. KIADÓSÍVATAL : SZkCMENYLTÉR 331. SZÁM, liuvá a lap hivatalim s ;t mngiiii hirdetései, a nyi11térbe szánt kii/,, leméiivuk, ulölizuléwi pénzek én reclíiuiálMKOk inlózeiidíík. HIRDETÉSEK. 'ií HIVATALON II Ili OUT KN UK :\ I; M \(i Á N HllíOKTlíNUK | ! 1 s/.ófól 100 H/.ÓÍJÍ - frt 15 | (r .j|; megájl»i>«dá« H/.eriut legjji*;' ; JOÜ-200 lg . 1 fit 50 kr.i I i lány »mi Miau kii/fÜUtnek. ; ,200 -300-ig . 2 frt 25 kr iü . Bélyigdij 3() kr. Pi N V Il/l'l'l'JIÍ mm 20 kr. A herczegprimás beszéde. Budapest, márcz. 21. Csütörtökön délelőtt a fővárosi köz­ponti papnevelő intézet dísztermében Simor János Magyarország herczegpri­mása, mint a Szent István Társulat el­nöke emlékezetes megnyitó beszédet mondott. Ott voltak a fényes társaságban Sa­massa egri érsek, Zalka győri, Császka szepesi, Scbuszíer váczi, Báró Hornig veszprémi, Bende beszterczebányai. Sehopper rozsnyói, Sznbó szamosujvári püspökök ; Sujánszky, Steiner, és Már­kus praelatnsok : Szapáry főispán, Gr. Sztáray és Gervay főrendházi tagok; Kajuch, Bossányi, Huszár, Neisziedler, Firczák, Lesskó, Rosszival országgyűlési képviselők ; Somoskői Antal és Bartal Béla kúriai nyűg. birák, Ney főreáliskola! igazgató, Lipperl primási műépitő, Grön­döes apát, Kisfalud! Lipthay Kornél táblai biró, Ürge missiónárius stb. Eze­ken kívül a budapesti papság, az egye­temi hittudományi kar tanárai és nö­vendékpapjai, a fővárosi szerzetesházak tagjai, irók, laptudositók s nagy világi kath. közönség. A közgyűlést az egyetemi templom­ban kilencz órakor csendes mise előzte meg. melyet Venczell Antal pápai ka­marás mondott. * A herczegprimásért gróf Sztáray An­tal vezetése alatt kiküldött bizottság ment, kikkel az ünnepelt főpap meg­érkezvén, az elnöki székről nagy hatás­sal olvasta fel beszédét, melyet az egész nagy közönség állva hallgatott végig. A herczegpimás nagyszabású és nagy­készül tségü beszédét főbb vonásaiban a következőkben ismertetjük : Jézus nevében üdvözli szónok a köz­gyűlést s hivatkozik - az apostoli szó­zatra, melylyel a pápa tavaly megkö­szönte a jubileum alkalmából világszerte tapasztalt ragaszkodást. E szózat rá­mutat korunk betegségére, s megjelöli gyógyszerét: ez a kath. vallás. Szent vallásunktól elpártolás okozta a nem­zetközi viszonyok s a nemz-etek belső életének rázkódtatásait, — bajainkat orvosolni a keresztény hithez visszaté­rés fogja. A keresztény hit isteui ren­deltetéssel bir, s ez az oka, hogy a mi keresztényellenes, az se a családra, se a népre, se a trónra, se a művelt­ségre nem lehet előnyös. A mult év a remegve őrzött világbéke éve volt; adja Isten, hogy a folyó év a keresz­tény hit alkotója iránti hódolat éve lehessen, s a világbéke, mely most csak a fegyverek szünetelése, megbozza a szivek és lelkek valódi békéjét az erőszakos helyzetek küzdelmeiben már elfáradt, csüggedésre hajló öreg világ­részünknek ! A világ nagy viszályainak eloszlatóját szónok a pápa bölcs, igaz­ságos és engesztelő apostoli hivatásá­ban látja. Ékes szavakban dicsőíti e hivatást s megütközését fejezi ki, hogy a szent atyát elzárják s mentőszava esak őreinek kegyelméből juthat el hozzánk. Meddig fog ez állapot igy maradni, az — úgymond — a jó Isten titka, de természetellenes és tarthatat­lan állapotnak mondja, hogy sokáig fennállhassou oly állam, mely létét a pápaság megdöntésének sikerére ala­pítja s fennállásának biztosítására a ke­resztény hit kiirtását tűzze ki feladatul. Az egyház tud tűrni, mert bízik örök ren­deltetésében és Isten Ítéletében, de füg­getlenségét és működése szabadságát nem áldozza föl, mert ha az állami gépe­zetbe engedé magát beillesztetni, árulást követne el isteni alkotóján, megszűnnék katholikus lenni s meddővé válnék. Ez áll az egyesekre, családokra, társadal­makra is vallásos meggyőződésük sza­badságigénye szempoutjából, — mert a mily fogalommai van az ember az Istenről, a szerint rendezi be életét s minden viszonyait. A keresztény fogal­mak alkották meg a keresztény művelt­séget, A hitetlenség ez alapról vissza­lépést jelent a műveltségben is. Kimondhatatlan sok jó távozik a társadalomból a keresztény religióval s helyébe a nehézségek hosszú lánczo­lata lép. A keresztény religió kipófcol­hatatlan, nagy politikai s társadalmi hatalom, mert nemcsak tökéletes, teljes hitszabály, hanem társadalmi életrend is. Portál is, a forradalomnak bizonyos fokig kijózanodott gyermeke, monda e század elején : «a haza a vallásos iét­keken alapszik.» Vinet pedig : «ha a család csak a religió árnyékában élhet, a vallástalan népnek nincs hazája, az saját faja, szülőföldje iránt érzéketlen, kóbor, szívtelen kozmopolita lesz.» Ma­nap a rendszeres kétkedőknél is meg vau a sejtelem, hogy az állami, a tár­sadalmi feszült viszonyokat csak felsőbb szellemű hatalom és tekintély közre­működése mellett lehetséges a termé­szetes fejlődés ösvényére terelni. TJhL horu locumi prot. apát irja: «a ke­resztény egyházak sorsa manapság a társadalmi kérdéseken fog eldőlni. Azon egyház fog diadalt aratni, a mely a társadalmi kérdések megoldásához leg­hatósabban fog hozzájárulni s a nép életére döntő befolyást gyakorolni.» Kétségkívül azon egyház, a melyben semmi föloszlató elem sincs s a mely a sérthetetlen és elismert tekintély vezénylete alatt, önmagában a legtöké­letesebb társadalom. Ha képes volt a katholikus egyház a romokba dőlt po­gány világból uj társadalmat alkotni, vájjon nem lesz-e ő inkább képes a mai tévedésből a tévédőket kiemelni, visszavezetni ? Lehetnek bajok, nyomorok, egyes politikai, vagy törvényhozói tévedések­nek szüleményei, ezek korszakiak, or­vosolhatók. De figyeljük a lelkek, a szivek titkait. Régen meg van irva: «KüzdeIem az ember élete 'a földön», még a gazdagság, a jólét csillogó meze alatt is, az embert mindenütt az el­maradhatatlan bajok, aggályok, tűnő­dések küzdelmei kisérik. élet a siralom völgyében folyik le. Az el nem ért, vagy az elvesztett öröm, saját hi­bák) k, mások igazságtalansága, hálát­lansága szomoritanak, keserítenek szi­vünket keblünket nyomják, nincs ember, a kinek kezében a keserűség poharát nem látnók, mindenikünk saját kereszt­jót viseli; letévén az egyiket más ne­hezebb áll előtte. Honnan virrad föl egy fénysugár, a mely az elsötétült elmét földerítené a sajgó szivet a csüggedés CSENDES DALOK. (Feleségemnek.) I. NEM FÉLEM A HALÁLT, SZEMBE NÉZTEM SZÁZSZOR, RINGATÓDZOTT SAJKÁM MILLJÓ CSALÓDÁSON, MIG MÁSOK EZRÉVEL TÉPDESTÉK A RÓZSÁT, ELHAGYOTT UTAMBA CSAK TÖVISÉT SZÓRTÁK. ILIN ÉDES ISTENEM! EGYETLEN ÖRÖMEM, KIÉRT AZ ÉLETEM NÉMÁN ELVISELEM, SZEGÉNY FELESÉGEM, KI ANNYIT VIGASZTALT,— OH ADD VISSZA NÉKEM EZT A BETEG ANGYALT II. KERN AZ A FÁJDALOM, OH NEM AZ A BÁNAT, A MI ELVIHARZOTT GYÖTRELMEKBŐL TÁMAD, A JELEN KÖDÉBEN REMÉNYSUGÁR JÁTSZIK ; — OH, NE ZÁRD, NE ZÁRD LE FÁRADT SZEMPILLÁID!... OH DE MERRE MENJEK, OH, DCJ HOL TALÁLOK, UJ ÉLETRE KELNI EGY KIÖLT VIRÁGOT, A MELYNEK GYÖKERÉT GYILKOS FÉRGEK ÁSSÁK — LÁTOM-E CSAK EGYSZER AJKAD MOSOLYGÁSÁT!... III. NEM ÉRZI SÍRÁSOM NEM ÉRZI KESERVEM, A KI AZT NEM TUDJA MI MÉLYEN SZERETTEM. A KI AZT NEM TUDJA MI VOLTÁT SZIVEMNEK, TE ANGYALI LÉLEK SZEGÉNY BETEG GYERMEK. IV. MÍ VOLTÁL SZIVEMNEK MI VOLTÁL LELKEMNEK, OH NINCS SZÓ A MELYEN IGAZÁN NEVEZNEK, A JÓSÁG BECSÜLET, A SZENTSÉG, IRGALOM, MAGA A MEGVÁLTÁS VOLTÁL TE ANGYALOM. KIETLEN UTAKON SÖTÉT INGOVÁNYBAN TEBENNED EGY MENTŐ CSILLAGRA TALÁLTAM ÉS HA E CSILLAG IS LEESIK AZ ÉGRŐL MIT CSINÁL A SZEGÉNY DALNOK SUGÁR NÉLKÜL. LÉVAI SÁNDOR. lyllt levél Sujíasaky Ai&talhoi. KEDVES RÉGI BARÁTOM! — NEMDE HOGY SAJÁTSÁGOSNAK TALÁLOD KÖLTEMÉNYEID *) MEG­JELENÉSÉRŐL AKARVÁN SZÓLNI, HOZZÁD INTÉZEM A SZÓT. PEDIG SENKIVEL SZEMBEN NEM BE­SZÉLHETEK OLY NYÍLTAN ÉS ŐSZINTÉN, MINT VELED MAGADDAL. NOS HÁT, HOGY VISSZATEKINTSÜNK EGY KISSÉ, MEGMONDOM, HOGY ÉN EZZEL EGY KICSIKE KIS BOSZUT AKAROK ÁLLANI RAJTAD, AMIÉRT OLY CSÖNDBEN SUTTYOMBAN ÜNNEPELTED FÉLSZÁZA­DOS JUBILEUMOT, HOGY MÉG CSAK «TÁVIRATI» ÜDVÖZLETEMMEL SEM JELENHETTEM MEG; VI­SZONT ÉN, MOST AZZAL BOSZANTALAK, HOGY KÉSVE BÁR, MÉG SEM MULASZTOM EL KÖZÖLNI VELED GONDOLATAIMAT. ÉS MOST, VISSZATE­KINTVE, MESSZEBB TÁVOLRA, LÁSSUK, MIKÉP FOST A KALEIDOSZKÓP. HEJ, MIKOR MI MÉG FIATAL LEGÉNYEK VOL­TUNK, A NEGYVENES ÉVEK ELEJÉN: TE KÁPLÁN *) Szemelvények. Sujánszky Antal költeményeiből. Aranymiséje s több mint félszázados irodalmi mÜ-* ködésének emlékéül kiadjak tisztelőt. Esztergom, J888. 16-odrét, XII. és 298 lap. A BELVÁROSI PLÉBÁNIÁN, AMA HOSSZÚ ALACSONY ÉPÜLETBEN, MELYNEK HELYÉN MOST A TORONY­UTCZÁBAN tekintélyes PALOTA ÁLL, — ÉN PEDIG A VILÁG ÉS AZ ÉLETKÉPEK MUNKATÁRSA, — HE SZÉP IDŐK VOLTAK AZOK A MAIAKHOZ KÉ­PEST! TE AKKOR ABBAN A KIS HÁZBAN A PENITENCZIÁRÓL SZÓLÓ PRÉDIKÁCZIÓKAT TANUL­GATTAD, S A KERESZTYÉNY ÉLET LELKI PEREIT TÖREKEDTÉL KIEGYENLÍTENI, HOL MA — A NAGY HÁZBAN — POLGÁRI PEREKKEL VESZŐDNEK: ÉN MEG VAGDALKOZTAM JOBBRA-BALRA HA VALAMI HÁZAT KALITKA MÓDRA ÉPÍTETTEK, HA egy-egy ÉNEKES HAMISAN INTONÁLT, HA VALAMI FEST­MÉNYEN FERDE IDOMOKRA HAMIS LAZURT KEN­TEK, VAGY HA VALAMI ÍRÓ TÁRSUNK FONÁK SZÍ­NEKKEL FESTETTE A TÁRSADALMI ÉLETET. AMIT AKKOR VÉTETTEM, TE KENETES BESZÉDEIDDEL ÉS VERSEIDDEL PRÓBÁLTAD HELYRE ÜTNI. DE EGY KÖZÖS HUR REZGETT MINDKETTŐNKBEN : A HAZA­SZERETET HÚRJA. S KÉSŐBB, MIKOR A JÓZSEF­VÁROSI PLÉBÁNOST, MÁR MINT TÉGED, MEGLÁ­TOGATTAM, JÓ BOJTOS LEVESRE AZ OTTHONI BAB­LEVES HELYETT, MÉG ÖSSZÉBB SZORULT A KÖ­TELÉK, MELYNEK KAPCSAIT AZ «ORANGYAL» ÖLTÖTTE EGYMÁSBA. S MOST ÉN AZOKRÓL A VERSEKRŐL AKARNÉK BESZÉLNI, AMELYEKNEK NAGY RÉSZE AZON IDŐKBEN KELETKEZETT. A HONSZERETET S A VALLÁSI ELVEK DICSŐÍTÉSE LEVÉN A KÖZÖS KAPOCS, MELY MUNKÁLKODÁ­SUNKAT ÉLESZTETTTE, . UGY LÁTSZHATIK, MINTHA MAGAMRÓL IS AKARNÉK SZÓLNI, MIKOR A TE VERSEIDET ISMERTETEM. ISMERTETNI ? HISZEN ISMERTÉK AKKOR ÉS KÉSŐBB S ISMERIK MA IS: ERRE TEHÁT NINCS SZÜKSÉG. HANEM IGENIS VAN SZÜKSÉG ARRA, HOGY AZT A SZELLEMET, MELY AKKOR IHLETTE TOLLADAT, FENNTARTANI MA is, S TALÁN MÉG INKÁBB, MINT AKKOR TÖREKEDJÜNK. S e SZEMPONTBÓL KÍVÁNOK EGYET MÁST, SZERÉNY CSEVEGÉS ALAKJÁBAN, ELMON­DANI. MERT HÁT MIRŐL VAN SZÓ? A VALLÁSOS ÉS HAZAFIAS ÉRZET EMELÉSÉRŐL, TERJESZTÉSÉRŐL. A HONFIÚI ERÉNYEKET HATALMAS HANGOK, RAGYOGÓ TEHETSÉGEK DICSŐÍTETTÉK AKKOR IS, SOKKAL ERŐSEBBEK DICSŐBBEK, MINTSEM AZOKKAL EGY VONALBA ÁLLÍTANI SZÁNDÉKOZNÁM A TE MŰ­KÖDÉSEDET, S MONDJUK KI EGYENESEN, A MI MŰKÖDÉSÜNKET. NERN IS VOLT EZ AMBICZIÓNK, SEM NEKEM SEM NEKED . . . HANEM HÁT MOST MÁR MARADJUNK KIZÁRÓLAG CSAK NÁLAD. SUJÁNSZKY ANTAL VERSEIBEN NEM AZ VOLT A VONZÓ ERŐ, HOGY HAZAFIÚI DALOKAT PENGETETT HÚRJA, HANEM AZ, HOGY A VALLÁSOS ÉS VALLÁSI KÖLTEMÉNYEK SZERZŐJÉNEK KEBELÉT, A HON­SZERELEM IS DAGASZTOTTA. . EZ A PUNKTUM SALIENS. MERT HÁT VALLJUK MEG — MA IS IGY VAN —: SOKAN AZT HITTÉK, HOGY ADDIG FELÉJE SE KELL NÉZNI A PAP-KÖLTŐNEK, MIG CSAK VALLÁSI ESZMÉKET PENGET; SŐT AZT HITTÉK, HOGY HA MÁSNEM NEM TUD, VAGY NEM AKAR ZENGENI, MINT ZSOLOZSMÁT, NEM IS MÁS, MINT PAP, S HAZAFISÁGÁHOZ TÁN KÉRDŐ JEL IS FÉRHETNE. ESZEMPONTBÓL TEHÁT MINDEN PÁP­KÖLTŐNEK OKVETETLENÜL, LEGALÁBB NÉHÁNY MÜ­VÉVEL KONSTATÁLNIA KELL ŐSZINTE HAZAFISÁGÁT; ÉS VISZONT, BÁRMI NAGYSZERŰ EGYÉB, TUDO­MÁNYOS, VAGY KÖLTŐI MŰVEKKEL EJTI IS BÁMULATBA A VILÁGOT A PAP, LEGALÁBB NÉHA VALLÁSI SZÓZATOKKAL IS KELL FELTÜNTETNIE IGAZ PAPISÁGÁT. IGEN ÁM, DE AKKOR (30—40—50 ÉV ELŐTT); ARÁNYLAG MÉG KÖNNYŰ VOLT AZ EMBEREK KEBLÉBEN ZAJTALANUL SZUNNYADÓ, DE %a.ég MEGLEVŐ HITÉRZETET, VALLÁSOL LELKESEDÉST égj* EGY ZENGEMÉNYNYEL FÖLÉBRESZTENI ÉS KIELÉ* GITENI. NEM VOLT SZÜKTÉG váMsps «ROM«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents