Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-21 / 23.szám

MINDENHA A JÉZUS KRISZTUS SZERELMÉBEN, KINEK TEVELED és A SZENTLÉLEKKEL LEGYEN DICSÉRET és DICSŐSÉG MINDÖRÖKKÉ! IS- i TEN, jó ATYÁNK! TE ESZKÖZÖK ÁLTAL MUN­KÁLKODÓI, ÓH CSELEKEDJED HÁT, HOGY LEGYÜNK MINDNYÁJAN ESZKÖZEI MINDENHATÓ KEZEID­NEK ÉS MINDEN TŐLÜNK KITELHETŐ ÁLDOZATTAL JÁRULJUNK AZ ÉPÍTÉS MUNKÁJÁHOZ ÉS HA GYENGE TEHETSÉGÜNK NEM BIRNÁ FEDEZNI A MUNKÁ­NAK SZÜKSÉGEIT, BUZDÍTSD AZOKAT IS ÁLDOZAT­TÉTELRE, KIK VELÜNK ATYAFIAK A HITBEN, HOGY IGY AZ ADAKOZÁS ÁLTAL MEGSOKASODJANAK FIL­LÉREINK ÉS A KERESZTYÉNI RÉSZVÉT ÁLTAL ERŐ­SÖDJÉK TEHETETLENSÉGÜNK! SZENTELD MEG ÉS ÁLDD MEG EZEN EGYHÁZAT, MELY DICSŐSÉGED OLTÁRÁRA OLY KÉSZSÉGGEL ÉS BUZGÓSÁGGAL VISZ ÁLDOZATOT; SZENTELD MEG ÉS ÁLD MEG AZ ELÖLJÁRÓKAT, KIK TANÁCSOKKAL, AVAGY SEGEDE­LEMMEL JÁRULNAK A MUNKÁHOZ; TARTSD MEG és ÁLDD MEG A MUNKÁSOKAT IS, KIK AZ ÉPÍ­TÉSBEN FÁRADOZNAK! ÁLDD MEG Ó ISTEN ÉS SEGÍTSD MEG MINDEZEKET ÉS ERŐTLENSÉGÖKBEN DICSŐÍTSD MEG, VÉGEZD EL A TE ERŐDET! MIN­KET PEDIG MINDNYÁJUNKAT SEGITS ÉS SZENTELJ MEG ÓH LELKEKNEK LELKE, HOGY E TEMPLOM­MAL EGYÜTT ÉPÜLJÜNK MI IS A JÓBAN ÉS NÖ­VEKEDJÜNK A KEGYESSÉGBEN, HOGY MIDŐN MAJD NÉKED SZENTELENDJÜK E FELÉPÜLENDŐ HÁZAT, TISZTA SZÍVVEL ÁLLHASSUNK MEG OLTÁROD­NÁL ÉS SZIVÜNK MARADJON A TE ÉLŐ TEMPLOMOD ÉLETÜNKNEK MINDEN IDEJÉBEN. ÁMEN» . . . A FENNKÖLT SZELLEMŰ IMA VÉGEZTÉZEL — MINT TUDÓSÍTÓNK ÍRJA — AZ EGYHÁZI ÉNEKKAR A KÖZÖNSÉGGEL AZ «ÁLDD MEG ÚR, ISTEN A TE NÉPEDET» KEZDETŰ DICSÉRET ELÉNEKLÉSÉHEZ FO­GOTT, MELYNEK BEVÉGZÉSÉVEL AZ EGYSZERŰ, DE LÉLEKREHATÓ ÜNNEP IS VÉGÉT ÉRTE. — A primási palota parkjában a dunai erős légáramlat ellenében a her­ezegprimás vasoszlopokon nyugvó nagy­szerű üvegfolyosót készíttet, mely ötven­ezer forintba kerül. A primás mindennap hosszabb ideig sélál parkjában s igy környezetével együtt ezentúl védve lesz az éles dunai szél ellen. — Vasutunk ügyében Dr. Helcz Antal polgármester szombaton, márez. 23-án, délutánra a városi egész nagy érdekeltséget; értekezletre fogja meghívni. — Az ipar bank márcz. 31-én fogja megtartani tizenötödik rendes közgyű­lését. — Tiz év múlva. Yimmer Kálmán és Szalay József primási fiatal gazda­tisztek felkérik azon tanulótársaikat, kikkel tíz év előtt az esztergomi fŐ­gyinnáziumbau maturalizáltak, hogy adott szavukhoz képest Budapesten jun. 8-áu találkozóra gyűljenek össze. A Q?áni+n +ísroiila+ eiolnr.f. mpo 1­— A Szépítő társulat sietett meg­köszönni a Takarékpénztár adományát, melyről mult számunkban adtunk érte­sítést. Vajha mennél több hasonló kö­szönőlevél fogalmazására volna alkalma a derék egyesületnek ! — A csavargözhajó-társulat ma tartja meg rendes évi közgyűlését. — A tiszti hangverseny márcz 16-án igen szép és válogatott közön­séget toborzott össze a (Fürdő nagy termébe, ugy hogy farsang idején a legjelentékenyebb női névsor összeállí­tására adott volna alkalmat. Minden esetre hasonló sikerűnek Ígérkezik a márczius utolsó szombatján megtartandó második tiszti hangverseny. — Purim. Az izraeliták farsangja különösen vasárnap és hétfőn este meg­elevenítette a város utezáit Tréfás ál­arezosok látogatták a dusteritékű na­gyobb családok köreit, a hol sok helyütt tánezra is kerekedett az ifjúság. A purim befejezése egyébként tegnap este volt a Fürdő vendéglő nagy termében. — Az első tavaszi nap. A szép tavasz hivatalos nyitányát mára teszi a kalendárium, a mi azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a télikabátok s a kandallók kora lejárt volna. — Esztergom-FÜzitÖ. Az engedélyes minden lépést megtesz, mely a vég­leges eugedélyező-tárgyalás tekintetéből szükségesnek mutatkozik. Kiküldte mér­nökeit, hogy a tokodi határnál újra felmérjék a vonalat a kőszónaknák köny­nyebb megközelítése érdekében. Dr. Sil­berstein Adolf vasárnap és hétfőn Al­máson tárgyalt a községgel, hol sike­1 * rült czélszerü és olcsó vonal változtatás iránt megegyeznie, melyre való tekin­tettel a birtokosok kétszáz frt kisajátí­tási árral holdankint megelégedtek. Gyö­nyörű példával tüut ki W e n d 1 a, n d Károly, a lábatlani gróf Roou-félo czement-gyár igazgatója, ki huszonöt­ezer forintot irt a 1 á törzsrész­vények fejében. Wendland Károly oda­nyilatkozott, hogy még többre is haj­landó, ha a czementtarifák utján olcsóbb szállításra tehetne szert, mint eddig. Ez a derék, német származású, de me­gyénkben már teljesen meghonosodott és megmagyarosodott férfin fényes pél­dát adott polgártársainkak. Örömmel is üdvözöljük érte ! — Ipolysági Ünnep. Ipolyságról ír­ják nekünk, hogy ott az uj városháza tágas termében az állami leányiskola igazgatónője igen sikerült Trefort-em­lékünnepet rendezett. A díszes közön­ség a város leánykáinak bevezető éne­keiben majd zongorajátékában sokat gyönyörködött. A prologot, melyet Be­nedek János irt, Hirschbein Malvin szavalta. Az ügyesen összeállított mű­sort vidám mulatság fejezte be. Leve­lezőnk nagy elismeréssel adózik Vargha Berta igazgatónőnek, ki a nevezetes ünnep sikerült rendezése által ugy a szülőket, mint az egész ipolysági tár­sadalmat lekötelezte. — Érsekújvári Lapok czimmol ép­pen most jelent meg Dr. Ozoray József uj lapja, mely az érsekújvári journa­lisztikában korszakot jelez. Intelligens és hazafias tónusa által a vidéki sajtó­ban is tekintélyes helyet biztosit ma­gának s igy óhajtjuk, hogy mennél mélyebb és ágozatosabb gyökereket verjen. A mutatványszám tartalmas, változatos és eleven. Munkatársai közt számos jó nevű esztergomi iró is föl van sorolva. — Sándor és József napját város­szerte nagy muzsikaszóval hirdették a különféle bandák, melyek között disszo­nanczia dolgában ismét hatalmasan remekelt a szakvezető nélkül működő esztergomi népzenekar. — Járványos betegségek uralkod­nak még mindig városunkban. Csak az imént oszlott fel az Obermayör-féle kosztosház, hol a tanulók között difte­rikus betegség ütötí ki, sőt Ormay Béla fogymii. tanulót ki is ragadta az élők sorából. Most Hauck Lambert dr. egyetlen kis leánya hunyt el vörheny­ben. A katonaság soraiban pedig erősen grasszál az egiptomi szembetegség, ugy hogy majd mindennap szállítana) egész karaván szembeteges katonát a koííiáromi katonai kórházba. — A Fürdő vendéglőben azentul minden vasárnap finom bajor bock-sör kapható pohárszámra. — A benczések reformja. Egy igen elterjedt napilap bécsi levelezője írja a következő fontos tudósítást: Salz­burgból e hó 8-án értekezletre gyűltek össze az osztrák benczések priorjai Eder érsek elnöklete alattt, a ki szintén tagja a benczés rendnek. Ez éretkezletet XIII. Leo pápa reudeletére hívták össze, hogy a benczés kolostorok egy­forma szigorú rendszabályairól tanács­kozzanak s e reform megvalósítása végett megalapítsák a kolostorok kon­gregációját. Eddig az Ausztriában levő benczés kolostorok történeti fejlődésük következtében önállóak voltak, mind­egy ikuek saját rendszabályai voltak, melyek évszázadokon át sokat vesztettek régi szigorúságukból. Az osztrák benczés kolostorok főfeladata már régóta az volt, hogy tagjaik a tudományos műkö­désükben és az oktatás terén mentől nagyobb buzgóságot fejtsenek ki s a kolostorok életében túlnyomó volt a tudományos működés az egyházi és kolostori élet fölött; a tudományos 1 téren való működés tekintetében a ta­goknak meglehetős tág és önálló kört adtak. Leo pápa most vissza akarja vezetni a beuezóseket a régi, szigorúbb zárdai életre. Kiviláglik az brevejóből, melyben főelvül kimondja, hogy a ko­lostorokban a szigorúbb fegyelem hely­reállítására kell törekedni. Ez a breve annyiban általános érdekű, hogy az e breveben foglalt alapelvek valószínűleg a magyarországi benczésekre is ki fog­nak terjeszkedni. A pápa az apátoknak és prioroknak első sorban azt ajánlja, hogy a fogadalmak megtartására szi­gorúbban ügyeljenek. Kimondja a többi közt, hogy semmi sem árt jobban a szegénység fogadalmának, mint az, hogy ha egy rend tagnak magánvagyona van, tehát buzgón kell őrködni a felett, hogy ez a nagy hiba ne fészkelődjék be a szerzetesek lakásaiba. Elrendeli továbbá a pápa ama kötelességek pon­tosabb megállapítását, melyek az enge­delmesség fogadásából származnak s ezért követeli, hogy a rendtagok állan­dóan kolostorukhoz legyenek kötve, a mi majdnem lehetetlenné fogja' teuni azt, hogy a rend tagjai tudományos működés végett hosszabb időn át kolos­torukon kivül tartóziiodjanak. A hall­gatást és egyedüllétet gondosabb figye­lemre kelt ezentúl méltatni. Azt is elrendeli a pápa, hogy a rendtagok az isteni tisztelet jámbor és rendes gyakor­lására jobban törekedjenek és sohase hiányozzanak az isten dicséretére zen­gett énekeknél. Végül a pápa előter­jeszti a bonczések jövő kolostori életét. Testvéri szeretet köteléke csatoljon össze mindenkit, egyforma legyen életük min­den szabálya, közös asztalnál egyenek, együtt legyenek az imánál, az egyházi olvasmányoknál, valamint a munka előtt is gyűljenek össze szellemi üdülésre. De hogy ez a családi kép teljes legyen, az ujonezok onnan kizárassanak, a laikus testvéreket csak oly föltétel alatt bo­csássák maguk közé, hogy az egyszerű fogadalmat le tegyék s papi mester alá rendeltessenek. — Hol a 20,000 forint? A csik­landós ügyről ezt írja a Budapesti Hir­lap : Lapunk tegnapi száma indirekté azt a kérdést foglalja magában, hogy mikép kerül felszínre a herezegprimás 20,000 frtos alapítványa elvesztenek híre ? Erre vonatkozólag van szeren­csém a tek. szerkesztőségnek becses tudomására hozni a következőket: F. é. febr. 23-án Mihályik Izidor dr., a budapesti vakok intézetének igazgatója, levelet intézett Csernoch János dr. herczegpriuiási irodaigazgatóhoz, mely­ben az utóbbinál tudakozódott az iránt, igaz-e hogy a herezegprimás a vakok intézetét valami alapítványban részesi­tette-e vagy sem ? 0 utána járt—'úgy­mond — Budapest főváros tanácsánál, kérdezősködött a vall. és közokfc. mi­nisztériumban mindenütt tudtak vagy hallottak valamit az ügyről, de bizo­nyosat sehol senki, — annál kevésbé kapta meg magát az alapítványt. Cser­noch dr. erre a nevezett igazgatónak azt válaszolta, hogy a herezegprimás 1886-ban a bpesti vakok intézete ja­vára csakugyan 20,000 frtos alapít­ványt tett le, illetőleg küldött át a bpesti főpolgármesternek, a ki azt két ízben a saját és a főváros nevében meg is köszöute. E levélhez mellékelte Cser­noch dr. a hgprimás levelének máso­latát is, melynek alapján azután Mi­hályik az alapítványt kutatta s igy ke­rült az ügy a napi sajtó hasábjaira is. Annyi bizonyos, hogy a pénz el nem veszett, de az alapítvány mindeddig valósítva nem lett, a pénz czéltalanul hever valamelyik pénztárban. — Nagy lovasar Érsekújváron. (Az osztrák-magyar államvasút állo­mása, a Budapest-bécsi vonalon.) A nyitramegyei és a Barsmegyei gazdasági egyesület és lótenyésztési bizottság Er­sekujvárott a vásártéren 1889. évi áprii hó 8-án (hétfőn) nagy lóvásárt tartanak megelőző vasárnap — ápril hó 7-éu — délután megnyitandó elő­vásárral. Ezt azzal hozzuk a lótenyésztő közönség tudomására, hogy a mellett, hogy a bel- és külföldi lókereskedők ezen vásár megtartásáról egyenként ér­tesítettek, lépések tétettek már az iránt, hogy itten a hadsereg és a magyar királyi honvédség részére is remonda bevásárlások eszközöltessenek. A vásárra hozott lovak — a kocsi elé fogottak kivételével — e czélra épített korlá­tokban, számozott helyeken nyernek el­helyezést. A kocsi elé fogott lovak a korlá­ton kívüli téren foglalnak helyet. Beteg vagy gyanús lovak a vásártérre uein bocsáttatnak. A vásárral kapcsolatosan önkéntes lóárverés fog tartatni a ren­dező bizottság által, a mely ápril 8-án délután 2 óra után veendi kezdetét. Az árverés alá bocsátani szándékolt lovak a rendező bizottságnál — vásár­tér ezódula ház — előzetesen már ápril 7-én (vasárnap) bejelenthetők, legkésőbb azonban 8-án (hétfőn) déli 12 óráig bejelentendők, a hol azok jegyzékbe vétetnek és a bejelentés sorrendjében beosztattnak árverés alá. — A kikiál­tási ár a tulajdonosok által határozta­tik meg. — Az árverésre . bocsátott lovak leütési árának 2%-a- a vásár rendezés költségeire fog beszedetni. A látogatók számára lakásokról, valamint a lovaknak istállókról es takarmányról (piaezi árak szerint), Érsekújvár város tanácsa gondoskodik; mi végből a vá­sáron részfcvenni kívánók szíveskedjenek a városi kapitánysághoz - vagy elő­zetesen Írásban, vagy a vásár napján szóval fordulni. Az istállók tekinteté­ben abban a helyzetben van Érsekúj­vár városa, hogy az eddig a katonaság által elfoglalt két lovassági laktanya minden tekintetben kitűnő istállóit is, a közönség rendelkezésére bocsáthatja. Kéretik a vásáron résztvevő t. közön­ség, a netán bármely iráuyban felme­rülhető panaszokat nem ;mellőzni, ha­nem minden egyes esetben — azoknak ugy a jelen alkalommal való orvosol­hatása, valamint a jövőben szükséges óvóintézkedések megfehetése végett —­a városi hatóságnál bejelenteni. A vá­sárrendező bizottság. — Kolduscsemetek. A vízivárosi utczákon legalább is tíz-tizenkét koldus­csemete .állja a közönség útját s ki­tan itott fogásokkal zaklatják az arra­haladókat. Felkérjük a szomorú cse­metékre s főkép lelketlen szülőikre a főszolgabiróság hathatós figyolmét. — Elavult ötvenesek. A közös pénzügyminisztérium arra figyelmeztet mindenkit, hogy az <d866. aug. 25» keletű ötven forintos bankjegyeket csak 1889. máj. 31-ig váltják be, ha ez­iránt a közös hadügyminisztériumhoz bélyeges folyamodást nyújtanak be. Má­jus 31-ike után a hatvanhatos ötvene­seket már egyáltalán nem váltják be» többet. — Uj esztergomi könyv. Kolacs­kovszky János néptanító első irodalmi kísérletei «A szerelem költészete* czim alatt igen tetszetős kiállításban jelentek meg Laiszky János sajtója alól. A há­rom részbe foglalt tartalom a szere­lem keservei, a szerelem boldogsága, s a szerelem humora czimű fejezőtek alatt tizenhárom szépirodalmi müvet sorol. A könyv tartalmasabb részletei lapunkban jelentek meg K. Alfons név alá. Az uj esztergomi könyv ára 1 frt 50 kr s kapható lapunk kiadó­hivatalában. FICUílAS K/JOlíKIOSZTÓ: Dr. K Ő II Ö S V ti 8 7; LÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents