Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-21 / 23.szám

| MtfO.JELENIK HETENKINT KETSZF.R; VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. lOl/íKj'/JUTlíIS! Ál! : e^ési'- éviH . 6 írt — kr. fél évre 3 fit — Itr. negyedévre • . . . . I frt 50 kr. •_ EU y szám ára 7_LU\ __ _____ Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hnvi'i fi s/«|ii>n)i rés'/,»t illotő ki>'/,l«iiimiy»b kiildniulflk. KIADOHÍVATAL : SZfcCI 1KNYI-TÉR 331- SZÁM, Inná ;i hiráta,) OH s :i. magún liinletésöi, ít iíjllBérJbe s/,;í,ut IÍÖK­le monyuk, elííli/.otÓNi nény.ek ós rediimáliÍNok inl,é/,einlölt. | HIRDETÉSEK. i HIVATALOS I1IIMH0TKHMK MACÁN IIILMHOMSNK ' j szótól 100 szóig — fit 75 kr.I); inepll«.|»o<lMH szerbit lugjn­! 100—200 ig . 1 frt 50 kr.I I tmyfmWw kwmtmek. 200-300-ig . 2 frt gii kr.I J , B4ÍJEG<!.íj 30 kr. I NYU/L"JIMf .sora 20 kr. Esztergom fiai. Esztergom, márcz. 20. Régi, elkopott elégia az már, hogy senkise szívesen üdvözölt próféta a maga szülőföldjén. A szemünk elölt fej­lődött tehetségek hibáit napról-napra látjuk, szellemünk kibontakozását alig veszszük észre s mire az uj erő készen áll előttünk, nem hiszünk benne, nem csodálkozunk rajta s nem örülünk neki. Néha évtizedek kellenek hozzá, mig leg­kiválóbb embereinket felfödözik — mások. Amegszokott mindennapivá, a minden­napi kisszerűvé válik. Az el nem is­mert szellemi érő született ellenségei .maguk a gyerekkori pajtások, a kik nem szeretnek felnőtt korukbau koszo­rút nyújtani annak, a ki velük már a homokban is egyforma volt. A kenyér­irigység mestersége azután elnyemja és megbénítja a leghivatottabb képessége­ket is, a kinek csak az az egy szeren­csétlenségük volt, hogy szülővárosuk­nak akarták szentelni ifjúságokat, férfi­korukat, életöket. Annál ünnepeltebbek azonban az ide­került idegenek, kiknek bölcsője nem előttünk ringott. Ezeket készen kaptuk, ezeket senkiso irigyli a kortársak kö­zül, senkise kicsinyíti, sőt becsmé.rli a visszamaradt játszótársak körül. Az ilyen szerencsés jövevény akadálytala­nul kezdi meg népszerűsége _arri erejét s túlbecsülve, hamisan méltatva felül­kerekedik és uralkodik. Sajátszerű elv, de nagyban a világ­történet is igazolja. Az Árpádház ki­halta után nem tudott a magyarnak a magyar imponálni. Idegenekre volt szükségünk. Hunyady Mátyás az egyet­len kivétel a szabály alól, a többi mind idegen volt; de szívesebben el­fogadtuk az idegen uralmat, mint a magunkét. A világ legnagyobb nemzeténél, a sinainál nem sinai, hanem mongol ural* kodóházat találunk. Török származású a perzsa sach s akárhány ország fölött idegen származásnak imponálnak és ural­kodnak leghatalmasabban s legkevesebb ellentállással. A mi igaz legnagyobb méreteiben, az beválik legkisebb vonásaiban is igaz­nak. Senkise próféta a maga hazájában. Ez a régi szólásmód is örökre igaz. Hány világhírű magyar művészt, tu­dóst, kiváló embert födözött föl már a külföld, mert idehaza meg se láttuk. A mi külföldi és idegen, az még most is jobban imponál nekünk, mint a mi magyar és idevaló. Igy vagyunk idehaza is. Esztergom fiai hiába daczolnak az ősi felfogással, Még legjobban cseleksze­nek, ha alkalomadtán el pályáznak szülő­földjükről, a hol semmibe se vették tehetségüket s a hol a jövevény, olyan pompásan boldogul. Ezen félszeg, de javíthatatlannak látszó társadalmi elv ellen a legki­tűnőbb szer a magasabb helyekről ér­kezett kitüntetés. Ilyenkor rögtön ázsiója van a nem eléggé méltányolt esztergomi tehetségnek. Mert föl van födözve. Ilyen felfödözési öröm járja át most egész lelkünket, midőn az egyik leg­derekabb esztergomi férfiúnak ma osz­tatlanul és szívesen megadjuk azt az elismerést és köszöntést, a mivel eddig meglehetősen adósak maradtunk. Korunk és az öngyilkosság. Esztergom, márcz. 20, A legutóbbi napok egyik öngyilkos­sága alkalmából egy lap tudósítója azt a kérdést hozta fel, hogy mit lehet kárhoztatni, ha már éretlen korban is az öngyilkosság szégyenletes bűnéhez nyúlnak ifjaink? A társadalmat-e vagy a hiányos nevelést? Mindkettőt. Javítsuk a meglazult köz­erkölcsöket. Kevés szavakkal csakugyan rámutatott korunk hibáira. A közerkölcsök alapja pedig az ok­szerű nevelés, melyet a gyermekeknek a szülők nyújtanak. Ezt nem segítheti elő parlamenti tanácskozás, sem törvény. «A családi nevelésnek — mondja.Séda Ernő — irányeszméi legyenek: a min­denre könnyen hajló gyermekben a val­lásosság kincsét megörökíteni, fogékony­ságot ébreszteni a jó, igaz és szép iránt ennek gyakorlásában való kitartásra ösztönözni, ellenszenvet csepegtetni bele a henyeség és bűn iránt.» Szép szavak, melynek becsét azonban ma már a paedagogusok kivételével vajmi kevesen ismerik. A nagy többség a korszellemnek hódol és ez milyen ? Felvilágosultságnak képzelt sötét tu­datlanság, melynek penészes sarkába van dobva a vallás, az erkölcsök anyja benue dévajkodik szabadoii egész mez­telenségben a fékvesztett érzékiség. íme ez a mi korunk ! Ez a szabadosság kora, de nem a szabadságé. A templomok már la-ssau csak üres ceremoniális házakká lesznek, az iskola pedig előkészítő intézet a proletariátus számára. A diák alig hagyja ott iskoláit vagy még ott se hagyja, már is azzal véli tökéletes kiképeztetését nyeglézni, hogy nagy képűsködéssel, bizonyos érzéketlen, blazírt életuntsággal azt hangoztatja: nincs Isten! Akárhányszor kérdezünk ilyen blazírt ifjonczot, hogy min alap­szik az ő naiv állítása, el tátja a száját hallgat. A nők is, tisztelt kivétellell, a korra vajmi kevés respectussal viseltet­nek s igy a templom szentsége iránt is. Hanem örvendetes jelenségeket is tapasztalunk ezen erkölcsöket mételyező fogalmakkal szemben. Kolozsvárott fel­olvasást tartanak és szövetkeznek a káromkodás ellen, a német császár pedig conservativ alapokra fekteti ural­kodása irányát a mindinkább károsan ható szabadéivüséggel szemben, ós sür­geti a vallásosság gyakorlását. Nálunk pedig ki jár vallásosság dolgában példával legelői? mint felsé­ges uralkodónk maga! Nálunk azonban jó volna mindenek­előtt mégis valamit tenni: Az erkölcs­nemesitő könyvek terjesztése érdekében. És ugyancsak Maculay a nagy angol történetíró és parlamenti szónok irja : a rossz könyvek betiltása, ha jókkal nem tudunk előállani annyi, mint elvágni a csörgőkígyónak csörgőjét ós meg­hagyni fulláukját. Azért kellene az erkölcstelen irányú irodalom terjesz'ését Aí, f E»tirgoioííVidflu"láruíja. EZ A KÖRÜLMÉNY VILÁGOSAN MUTATJA, HOGY a SAJTÓSZABADSÁG EGYMAGA NEM SZÜLHETTE « SAJÓNAK 1867 ÓTA TAPASZTALT FÖLVIRÁGZÁSÁT, DE NEM SZÜLHETTE A NEMZETI ÉRZELMEK FÖL­LÁNGOLÁSA SEM, HISZEN AZ SOKKAL MAGASABBRA LOBOGOTT, SOKKAL INKÁBB GYÚJTOTT A 30-AS «S 40-ES ÉVEK ALATT. NEM IGAZOLJA A SAJTÓ FELVIRÁGOZÁSÁT A NÉPESS^ SZAPORODÁSA SEM, HISZEN EZ A SZAPORODÁS 1869-BEN AZ 1850-DIKI ÁLLAPOTTAL SZEMBEN CSAK 99 SZÁZADRÉSZ SZÁZALÉKOT TESZ KI. A MAGYAROSODÁS MÉG KEVÉSBÉ JÖHET TEKINTETBE, HISZEN EZ ÉPEN NEM TÖRTÉNT AZ ABSZOLUTIZMUS ÉVEIBEN S IGY A MAGYARSÁG A 8 MILLIÓ FŐNÉL TÖBBRE RUGÓ NEMZETISÉGEK­KEL [SZEMBEN MÉG AZ 1880. NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI SZERINT SEM TETTE KI A 7 MILLIÓT! A MŰVELTSÉG MÉG KEVÉSBÉ EMELKEDETT OLY ROHAMOSAN, MINT AZT A HÍRLAPOK HIRTELEN ELTERJEDÉSE KÍVÁNATOSSÁ TESZI, SŐT E TÉREN az ABSOLUTISTICUS ÉVEK KELSZEMBEN, A MIKOR A TANULÁSRA KÖTELES GYERMEKEK 85 SZÁZALÉKA JÁRT ISKOLÁBA, AZ ALKOTMÁNY VISSZAÁLLÍTÁSA UTÁN HANYATLÁS MUTATKOZIK, MERT 1870-BEN IS CSAK 50 SZÁZALÉK LÁTOGATTA AZ ISKOLÁKAT S 1869-BEN ÍRNI, OLVASNI A LAKOSSÁGNAK CSAK 34 SZÁZALÉKA TUDOTT. AZ ORSZÁG MOSTANI ANYAGI ÁLLAPOTÁNAK ISMERETÉVEL ARRA SEM GONDOLHATUNK, HOGY A HÍRLAPIRODALMAT A NÉP NÖVEKVŐ VAGYONO­SODÁSA LENDÍTETTE VOLNA FÖL; TEHÁT KELL EGY MÁSIK FAKTORNAK LENNI, MELY A JELZETTEKKEL SZEMBEN A HÍRLAPIRODALOMRA ELEMI ERŐVEL HATOTT. NEM ISMERHETJÜK EL ILYENNEK A NAGY ESEMÉNYEK ÁLTAL KELTETT ÉRDEKLŐDÉST SEM, MINT AZT MÁR A FRANCZIA HÁBORÚNÁL MEG­JEGYEZTÜK S MINT AZT AZ ALKOTMÁNYOS ÉVEK HIRLAPSTATISZTIKÁJA IS BIZONYÍTJA. NAGY ESE­MÉNYEK ÁLTAL KELTETT IZGALMAK NAGY BEFO­LYÁSSAL VANNAK UGYAN A SAJTÓRA, DE HATÁSUK AZ IZGALMAKKAL EGYÜTT EL IS ENYÉSZIK. IGY A BALKÁNI HÁBORÚK IDEJÉBEN, 1874-BEN, A POSTÁN SZÁLLÍTOTT HIRLAPPÉLDÁNYOK SZÁMA 23,500 MILLIÓRÓL EGYSZERRE 31,200 MILLIÓRA SZÖKÖTT DE MÁR 1875-BEN ÚJRA LEAPADT 25.550 MILLIÓRA. A POSTA TEHÁT A HÍRLAPIRODALOM LEGHATAL­MASABB EMELYŰJE, MINT AZT A FÖNT KÖZÖLT STATISZTIKAI TÁBLÁZAT IS BIZONYÍTJA. S HA ÉVRŐL-ÉVRE NAPJAINKIG NYOMON KI­SÉRNŐK A POSTAI INTÉZMÉNY FEJLŐDÉSÉT, ÉVRŐL­ÉVRE EMELKEDNI LÁTNÓK A HÍRLAPIRODALMAT IS. S HA EGYSZER ISMÉT HANYATLÁSNAK INDULNA A POSTAI INTÉZMÉNY, E HANYATLÁSNAK LEGJOBB TOKMÉRŐJE HÍRLAP IÍ ODAÍRNUNK STATISZTIKÁJA LENNE. ÁLLÍTÁSUNK ILLUSZTRÁLÁSÁRA IDE IGTATJUK A LEGUTÓBBI KÉT ESZTENDŐ ADATAIT. 1866-BAN A POSTAHIVATALOK SZÁMA 3966-RA, A MOZGÓKÉ 58-RA EMELKEDIK S IME A SZÁLLÍTOTT HÍRLAP­PÉLDÁNYOK SZÁMA AZ ELŐZŐ ÉVVEL SZEMBEN 3 MILLIÓ 500 EZERNYI SZAPORULATOT MUTAT, VAGYIS 50,530 MILLIÓT TESZ KI. 1887-BEN A POSTAHIVATALOK SZÁMA 4356-RA, A MOZGÓKÉ 60-RA, A TOVÁBBÍTOTT HÍRLAPOK SZÁMA PEDIG 52,195 MILLIÓRA EMELKEDETT. A POSTAI INTÉZMÉNYNEK EME KÉTSÉGTE­LENNEK LÁTSZÓ BEFOLYÁSA A HÍRLAPIRODALOMRA, MINDENNÉL JOBBAN BIZONYÍTJA AZT, HOGY A ZSURNALIZMUS ÉLETGYÖKERE A NEMZETGAZDASÁGI EXIGENCIÁKBÓL TÁPLÁLKOZIK S PRODUCTIÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MUNKÁLKODÁS SIKERÉNEK NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZE. HOGY A SAJTÓ IDE FEJLŐDHESSÉK, ARRA A POSTAI INTÉZMÉNY TÁMOGATÁSA ELKERÜLHETETLEN VOLT, MERT A ZSURNALIZMUS E NÉLKÜL NEM TELJESÍTHETTE VOLNA AMA LEGVITÁLISABB SZÜK­SÉGEK KIELÉGÍTÉSÉT, A MELYEKHEZ A MAI TÁR­SADALOMBAN AZ IPARI, KERESKEDELMI S GAZDA­SÁGI MUNKÁSSÁG SIKERE VAN KÖTVE. EPEN EZEK A SZÜKSÉGEK VOLTAK AZOK, A MELYEKKEL A HÍRLAPIRODALMAT A TÖKÉLY MAGAS FOKÁRA SEGÍTETTE. GÖMÖRI LAJOS. léi mllllé Miit. (Humoros rajz. *) HA VALÓ AZ, HOGY TÚLVILÁGI SZÉPSÉGŰ LEÁNYOK IS VANNAK EZEN A VÉN FÖLDKEREK­SÉGÉN, UGY HIGYJÉK EL HÖLGYEIM, HERMIN, STEIN LEÓ LEÁNYA, CSAKUGYAN AZ VOLT HERMIN, EGYETLEN GYERMEK. ANYJÁT KORÁN ELVESZÍTVÉN, ATYJA NEM IGEN BAJLÓDOTT NE­VELÉSÉVEL : FOGADOTT EGY EXCENTRIKUS NEVELO­NŐT, VALAMI ÖTVEN ÉVES LEÁNYT, A KI CSAK AZÉRT MARADT PÁRTÁBAN, MERT HÁROM JÓZAN GONDOLKOZÁSÚ VŐLEGÉNYE KÖZÜL, EGYIK SEM SZÖKTETTE MEG AZ ESKÜVŐ ELŐTT, MINT AZ ELŐFORDUL A REGÉNYEKBEN, S A HOGY AZT Ö AKARTA ÉS SZERETTE VOLNA. HOGY MILY IRÁNYBAN FEJLESZTÉ EZ A FIATAL *) Mutatvány „A szerelem költészete" czimü uj esztergomi könyvből.) LEÁNY MIUDEN IRÁNT FOGÉKONY LELKÉT, HOGY MIKÉNT CSEPEGTETÉ ÁRTATLAN SZIVÉBE A MODERN EGYENLŐSÉG S TESTVÉRISÉG ESZMÉIT, AZT KÖNY­NY^EN ELKÉPZELHETIK SZÍVES OLVASÓIM. EGY SZÉP REGGELEN, ARRA, ÉBREDT FEL A PAPA, HOGY LEÁNYA ELTŰNT AZ APAI HÁZBÓL. RUHÁIT, ÉKSZEREIT, MIND, MIND ELVITTE MA­GÁVAL, CSAK EGY KIS LEVÉLKÉT HAGYOTT HÁTRA ÍRÓASZTALÁN, ATYJA SZÁMÁRA. FELVETTE EZT, S MEREDT SZEMEI OLVASÁK ; «KEDVES PAPA! MIDŐN E SOROKAT OLVASOD, ÉN ÉS JEGYESEM ALFONS, MÁR LONDON FELÉ HAJÓKÁZUNK, HOGY OTT MIELŐBB EGYBEKELJÜNK. ÁLFONSOM SZÉP, ERŐTELJES FÉRFI, S MI TÖBB, MÉG CSAK HUSZON­EGY ÉVES, MINT JÓ MAGAM. LONDONBAN A «GRAND HOTEB LESZ LAKÓHELYÜNK, MIG ÁT NEM KÖLTÖZÜNK AZ TJJ-VIIÁGBA. KÉRLEK KÜLDD EL APAI ÁLDÁSODAT, SZERETŐ LEÁNYOD HERMINNEK.» MIT ÉRZETT E KÖZBEN A SZERETŐ APAI SZIV? — KI TUDNÁ MEGMONDANI? • DE MEGTÖRTÉNT, VÁLTOZTATNI TÖBBÉ MÁR NEM LEHET A DOLGON. AZUTÁN FÉRFI Ő, HOZZÁ MÉG APA IS, MIÉRT NE FOGADNÁ A CSAPÁST NYUGODTAN, MINT FÉRFIÚHOZ ILLIK? LEÜLT TEHÁT ÉS VÁLASZOLT! «KEDVES HERMIN! HA MEGKAPOM EGYBEKELÉSED HITELES OK­IRATÁT, A POSTA FORDULTA MEGHOZZA ÁLDÁSOMAT. SZERETŐ APÁD.» TÖBBET NEM VOLT KÉPES ÍRNI. KÉT HÉT MÚLVA LEVÉL ÉRKEZETT LONDONBÓL. EZ VOLT A KIVÁNT OKMÁNY, HITELESÍTVE a LONDONI EGYHÁZHATÓSÁG NAGY PÍROS PECSÉT­JÉVEL. (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents