Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-24 / 16.szám

ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 16. 'SZÁM VASÁRNAP. 1889. FEBRUÁR 24. es MmimuűMK nÍTVI;r=:ni< 11 rr KF;I\szRR VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. K.MH'T/K.TKNI A |T fél évre . ti frt ~ ki. | FRT - kr. I FI-T ÍIÜ KR. Eyy ezám ára 7 Kr. Városi $ megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: SZF'.I IT-AI I1IA-UTCZA HÍ7: SZÁM, HIRDETÉSE K. 'M.'.liC LLLÜTL") KÜ'/,L|I|||L<IIID'JMUINHÍLT. KIADÓHIVATAL: SZÉ:CIII

;

:I iYI-TIÍ;R SSI. SZÁM, LIOV.-I, ;I |;I|> LIIVN.LIIJIIN S ;I MAGÁN INNLULÍJSEI, A NYILUURBO S/,ÁNL. KII/,IUMUIIYTTK, I'LÍ')LI/,I)L.OSÍ [LÖM/.IDÍ <IS I (ÍHI.'IIIKI L.-IMUK IN LÉ/.)) IN IFIK. HIVATALOS JIJ If I H<: J'i-ISICIÍ I S/.ÓLÚL 100 N/.ÓÍÍÍ - FRT KR. 100 —200 IÍ,' . I FIT %ii KR. ^oo-sioo-ig . ú ni k

ír. in HÉLV«K«LIJ KR. MACÁN IMI.'hKTKNKK • jtoiIiÍM M/,<MÍlll li'XJJ DHJllfltllil kiJ/iilMilttlf, NYILTTKIÍ ftuéii XI) kr. Nemzeti hadsereg. Esztergom, febr. 23. (k. 1. dr.) Múltkori számunk vezérközleményét olyan helyről kaptuk, a honnan szívesen megleczkéztetnek minket, de a hol nem igen szoktak nemzeti kiválóságainkkal és gyarlóságunkkal, szóval : természetünkkel megalkudni. Tisztelet minden meggyőződésnek, de becsület mindenekelőtt nemzeti szellemünknek, mely mint az alvó oroszlán csak akkor ébred, mikor fölriasztják. Az alvó oroszlán felriad, a pangó nemzeti szellem fölébred, a nemzeti nyelv ügye liangosabbau dobogtatja szivünket s előttünk vau a nemzeti hadsereg gyönyörű délibábja. De nem bocsátkozunk a közlemény egyes tételeinek szétszedésébe. Elég csak annyit is megjegyeznünk, hogy. a különben igen tisztelt czikkiró nem a mi lelkünkből s nem a mi lelkünknek beszél. Meghalljuk, de meg nem hallgatjuk. Ertjük, d#be nem veszszük. Álláspontja nem a mienk. Megokolásain nem okulunk s leczkéztetéséből nem tanulunk. Es mégis van valami haszna. Az, hogy fejtegetéseihez képest ellenkező gondolatokat ébreszt bennünk s ezek az ellenkező gondolatok mostjbenne vannak a levegőben, onnan a vérben s a vérből érzelmeinkben, gondolatainkban és cselekedeteinkben. Jurisics, Losonczy, Szondy, Zrínyi, Dobó s megannyi számos halhatatlanunk, a kik már a Habsburgházi magyar királyok első századában remekeltek nem A «rebellek», hanem a trón szolgálatában, nemcsak a haditudomány elméletében, de gyakorlatában is nem voltak-e hősök ; pedig már akkor meglehetősen gyökeret vert hazánkban a német katonaság szelleme, mely sohasem tudóit a nemzetével összeolvadni, Zrínyi Miklós a hadvezér és költő s Montecuccoli végzetes súrlódása nem a nemzeti és idegen szellem összeiüközése-e itthon a hadi elméletek, katonai felfogások s főkép e kivitel kérdéseiben? Anélkül, hogy chanvinisták volnánk, csak a történet szerény, de igaz visszhangjai vagyunk, ha azt álliljuk, hogy a magyar inkább született hősökből, mint dresszirozott katonákból álló nemzet. Évtizedünk kaszárnyai tekintélyei ugyan a mostani puskákkal nem adnak |sokat a hősökre s inkább jó katonákat nevelnek ; de a válságos időkben mégis csak olyan hősök a hősök, a milyen hősködök évtizedes békében az embereket gépekké dresszirozó tekintélyek, a kik idegen paragrafusokat diktálnak reánk. s Százötven esztendő eJőtt a «vilam et sanguiuem pro rege nostro» esküje mentette meg a Habsburgok ingadozó trónját. Pedig a Mária Terézia korabeli magyar nemesek is inkább voltak hősök, mint katonák. A hadakozó magyar mindig akkor örökítette meg nemzeti dicsőségét a vér bíborában, mikor nemzeti hadserege volt. Nagy Lajos a banderiális rendszerű magyar vitézséggel járta be világraszóló dicsőséget aratva Olaszországot s nemzeti szellomü hadsereggel terjesztette ki Magyarország határait három tenger partjáig. Hunyady Mátyás a magyar fekete hadsereggel aratta legszebb diadalait s közte Bécs városa bevételét is. I Magyar szó, magyar szellem, magyar jzászló, magyar czimer kell nekünk, jhogy a magyar király katonái is legyünk [testestől lelkestől s hogy fölszabaduljunk azon bilincsek alól, melyeket csak a kényszerűség kovácsol reánk. Vau magyar hadítörténetünk, hősi multunk, mért ne lehetne nemzeti hadseregünk Magyarország pátronájának szent képével a kétfejű sas helyett? Es mikor sokkal többre kvalifikál a nemzed nyelv, mint kardbojtra, ha diplománkat kiállítják, miért ne lehetne követelni, hogy a magyar nyelvet minden alsóbbrendű vizsgálatunknál is használjuk és elösmerjük ? Lehet, hogy sok illúzió van fölfogásunkban, de legalább nincs benne megszégyenítő, mint például abban a multkoii közleményben, mely kétségbe vonja épen ezer esztendős ünnepünk küszöbén, hogy a magyar ifjúság nem katonának való. Hát elhiszi ezt a világ? És meglehet-e hamisítani ilyen félszeg Ítélettel ezer esztendős világtörténetet? Városi közgyülós. (február 18 és 19-ón) Az sem mindennapi dolog, hogy egy városi költségvetés — mely 105,618 frt 16 kr kiadással állapittatik meg és igy a födözetül szolgáló 80,547 frt 33 krron felüli hiányt 25,070 frt 83 kr pótadó kivetésével kell fedezni — nem egészen egy nap alatt letárgyaltassék. Csak alig pár év előtt valóságos ostromállapot volt a költségvetés tárgyalása. Épen nem volt ritkaság személyi meglámadlaiás s olykor-olykor a vita hevében az is megtö.itént, hogy egyik-másik dühében a tanácstermet is otthagyta nagy berzenkedéssel, sőt voltak képviselők, kik a többség határozatának nem akarva meghajolni, lemondtak képviselői állásukról. Mindezek a dolgok ma már teljesen ismeretlenek a nélkül, hogy valami fegyelmi szabályzat korlátolna bárkit is, a hosszu-lére eresztett szónoklat ideje lejárt és mindannyi nem beszélni, hanem cselekedni akar. Pedig megvan ám az érdeklődés a képviselőknél a városi ügyek iránt sokkal nagyobb mérvben, mint csak egy-két évvel ezelőtt volt. Ha kutatjuk ezen dicséretet érdemlő körülmények okát, mindenekelőtt abban fogjuk megtalálni, hogy a tanács és a pzfigyi bizottság a költségvetést oly részletességgel állítja össze, hogy ahhoz valamit hozzátenni, a fölött hosszasabban vitatkozni, teljes lehetetlenség aztán meg kell vallani, hogy a tárgyalás vezetése is olyan, a mely kizárja a sok szósza poritást. A két félnapig tartó közgyűlésen Dr. Helc Aulai polgármester elnökölt és első sorban Niedermanu Endre pénztáros és Licsauer József nyugalmazott város bitó jegyzőkönyvi "megörökítését indítványozta, azután a városi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai sorába felvett nem helybeli lakosok, nők ós jogi izJsztcrjíiÉlIíiíksIai'Ciája. ISTEN- *) KINEK PORSZEM, MI NÉKÜNK EGY VILÁG S EGY REBBENÉS HATÁRA AZ IDŐNEK: KI, A MI EMBER-AGYBAN MIRIÁD, NEM OLVASOD, MERT SEMMISÉG ELŐTTED: KI BUBORÉK GYANÁNT ELFÚJHATOD, MIT ÖSSZEHORDTAK NÉPEK, SZÁZADOK: MINDEN FŰSZÁLBAN ÉREZLEK; DE ELMÉM NEM BIR FELFOGNI, MEGNEVEZNI NYELVÉN. KIT MEGTAGAD A LÉHA KÉTKEDŐ, TE ADTÁL, ISMERETLEN ISMERŐS, TE, TE FÖLDI SZÓVAL NEM NEVEZHETŐ, SZIVÜNKCE ÁLMOT, ESZMÉT AGY VELŐNKBE. MAGÁT TAGADJA MEG, KI MEGTAGAD MINT A NAPOT, A FÉNYT, A SZÍNT A VAK, A POR FIÁHOZ MÁS NEM ILLIK ITTEN, MINT HOGY TEBENNED MEGNYUGODVA HIGYJEN. KI ODATÜZÖD A KÖZÖS NAPOT SUGÁRZÓ LÉNYED EGY PARÁNYAKÉPEN; KI HANGODAT MAJD ZÚGVA HALLATOD, MAJD ÉDES ÖSSZHANG BÁJOS ZENGZETÉBEN; KI HOGY MEGSZŰNJÜNK ÉLNI, RENDELED, DE HOGY MEGHALJUNK, MÉG SEM ENGEDED: KI EZT A BÖLCS VILÁGRENDET BEHOZTAD: MEGÉRTNI VÁGYÓ ELMÉM ÖSSZEROSKAD. A TUDOMÁNY, AZ EMBER-HÖLCSESÉG HADD FEJTEGESSE MILLIÓ CSODÁID? ... NYUGODTAN NÉZED UJABB BÁBELÉT, A MELYEN ÁT'EGEDBE NÉZVE ÁHIT. ENGEM, TŰNŐDŐT, VOLT-E KEZDETED, IDŐNEK VÉGE, HOGY MIKOR LEHET; ÉRZÉSE ELFOG A PARÁNYISÁGNAK ÉS LEBORULVA, TÉRDEMEN IMÁDLAK! KEVICZKY GYULA. * Mutatvány a költő „Magány" czimű legújabb megjelent • nagybecsű kötetéből,j mely két írtért Bpesten (IV. Hatvani-uteza 13. sz. a.) rendelhető meg. Reviczky uj kötete h odaírni esemény számba megy s igy Őszintén ajánljuk a magyar költészet kedvelőinek. A szerk. kz anj Bougand Emil orleansi püspök „Szt. Mónika élete" czimü könyvét líusehek Antal győris>;igeti plébános sajtó alá rendezi. A sajtó alatt levő uj könyvből a következő mutatványt kaptuk: A TÖRTÉNETET, MELYET'E KÖNYVBEN ELBESZÉLEK, NEM MEGÍRNI, HANEM MEGÉNEKELNI KELLENE, MERT EZ TISZTA KÖLTÉSZET. A LEGSZEBB, LEGMÉLYEBB, LEGGYENGÉDEBB, LEGMAGASZTOSABB, LEGTISZTÁBB SZERETET KÖLTEMÉNYE — S AMELLETT A LEGERŐSEBB, LEGTÜRELMESEBB S LEGLEGYÖZHETETLENEBB SZERETETÉ, [MELYNEK EREJÉT HUSZONÖT ÉV KÖNYÜI ÉS MEGPRÓBÁLTATÁSAI, AZ AKADÁLYOK GYARAPODÁSA NEMCSAK NEM GYÖNGÍTETTÉK, HANEM MEGACZÉLOZTÁK, S MELYNEK DIADALÁT, — MERT KI TUDNA ILY SZERETETNEK ELLENÁLLANI, — BOLDOG, SZENT ELRAGADTATÁS FÉNYE ARANYOZTABE. LEIBNITZ AZT MONDOTTA: «MEGJAVITHATNÓK A VILÁGOT, HA MEGJAVITANÓK A NEVELÉST.» ÉN PEDIG AZT MONDOM: MEGJAVITANÓK A NEVELÉST, A GYERMEKET, AZ IFJÚSÁGOT, AZ EMBERISÉGET — S MEGMENTENŐK SZÁZADUNKAT A SZÖRNYŰ VALLÁSI VÁLSÁG NYOMÁSA ALÓL, HA SIKERÜLNE MEGVÁLTOZTATNUNK AZ ANYÁK LELKÜLETÉT! S UGYAN MI SZÜKSÉGES E VÁLTOZÁSHOZ? — NAGYON EGYSZERŰ DOLOG, S MÉGIS IGEN RITKA MÉG A LEGJOBB ANYÁK KÖZÖTT IS: AMAZ ISTENI ERŐ TUDATA,, MELYET ŐK AZ ANYASÁG ITAL NYERTEK, S A LELKI BÁTORSÁG MINDENT MEGTENNI,* HA A GYERMEK LELKÉRŐL VAN SZÓ. EGYÁLTALÁN NAGYON KEVÉS EMBER ÉRTÉKESITI ÖSSZES ERŐIT. VAGY HOL A BÖLCS, KI ÉRTELME MINDEN KINCSÉT KIAKNÁZNÁ? HOL A SZÓNOK, KI LELKÉ MINDEN ÉRZÉSÉT TŐKÉSÍTENÉ ? HOL A MAGÁN VAGY KÖZÉLET EMBERE, HOL A KERESZTÉNY, KI AKÁR MULANDÓ DOLOGBAN, AKÁR AZ ÖRÖKKÉVALÓKBAN EGÉSZ LELKÉT .ODAADNÁ? VÉRES MEGERŐLTETÉSBE KERÜL, HOGY VALAKI ESZÉNEK ÉS SZIVÉNEK ÖSSZES ERŐIT HARCZBA VIGYE, S ETTŐL A LEGTÖBB EMBER VISSZARIAD; PEDIG — MELLESLEG MONDVA, — EZ AZ OKA, HOGY OLY KEVÉS HŐS ÉS SZENT ÉL KÖZÖTTÜNK. EPEN IGY KORUNK SZERENCSÉTLENSÉGÉNEK S SZÖRNYŰ VESZEDELMÉNEK IS AZ AZ OKA, HOGY ALIG VAN ANYA, KI GYERMEKÉNEK MEGMENTÉSE VÉGETT, ANYASÁGÁNAK ISTENI ERŐIT EGÉSZEN KIMENTENÉ. EZT MONDTAM ÉN EGY KERESZTÉNY ANYÁNAK, KI FIA JÖVŐJÉN AGGÓDOTT S SZIVE FÁJDALMÁT KITÁRTA ELŐTTEM. «MITŐL FÉL ÖN? AZ ÖN FIA OLYANNÁ LESZ, AMINŐVÉ ÖN NEVELI: JÓ, TISZTA, NEMES, NAGYLELKŰ, BÁTOR, ISTENFÉLŐ, ÉS CSAK ISTENT FÉLŐ, — HA AZ ÖN LELKE IS ILYEN S HA ÖN OLY MÉLYEN TUDJA EZ ERÉNYEK VIRÁGÁT FIA SZIVÉBE ÜLTETNI, HOGY AZT ONNÉT SEMMIFÉLE MOSTOHA IDŐJÁRÁS KI NE TÉPHESSE.» «HISZÍ ÖN EZT?» — FELELT AZ ANYA. «DE HÁT A SZENVEDÉLYEK, KORUNK ROMLOTT LEVEGŐJE, S A TÖBBI SOK VESZEDELEM, MELYET AZ; ANYA SEM ELŐRE NEM LÁTHAT, SEM ELLENE ÓTALMAT NEM NYÚJTHAT?* «KÉTSÉGTEIEN, HOGY VAN VESZEDELEM, MELYET AZ ANYA ELŐRE NEM SEJTHET, — DE OLY VESZEDELEM, MELY ELLEN AZ ANYA OLTALMAT INEM NYÚJTHAT, — NINCS, CSAK ÉLJEN AMAZ ÉGI ERŐVEL, MELYET ISTEN NEKI ADOTT. ÉS HA JELBUKIK IS A GYERMEK, — AMA NAPON, MIKOR AZ ANYA AKARJA, FÖLKEL A FERTŐBŐL, S ÚJRA SZÜLETIK AZ ERKÖLCSI ÉLETRE!» «AMIKOR AZ ANYA AKARJA?» «IGEN, CSAK AKARNIA KELL !» «ÉS ÉN MEGMENTHETEM GYERMEKEMET, HA LELKEM MINDEN EREJÉVEL AKAROM? . \ .» «HINDEN BIZONYNYAL!» «JÓ, — TEHÁT ÉN AKAROM!* — MONDA OLY KIFEJEZÉSSEL HANGBAN ÉS MOZDULATBAN, HOGY SOHASEM TUDNÁM ELFELEDNI. ÉS VALÓBAN AKARTA E NEMESSZIVÜ, KERESZTÉNY ANYA, — AKARJA MOST IS, — \ÍS BÁR A NAGY MUNKÁNAK MÉG NINCS VÉGE* S AZ IFJÚT, MINT GYENGE HAJ ÓCSKÁT, A TIZEN KILENCZÉVES IFJÚSÁG VIHARAI IDE S TOVA -HÁNYJÁK.-VETIK, — MINDEN JEL ARRA MUTAT, HOGY AZ ANYAI AKARAT EREJE HATALMASABB LESZ MINDEN SZÉLVÉSZNÉL ÉS MINDEN HULLÁMVERÉSNÉL. S EZ A TANULSÁG A KÖNY VBÖL, MELYET EZENNEL A NYILVÁNOSSÁG ELÉ BOCSÁTOK. MIELŐTT AZONBAN ÉN E TANULSÁGOT A HATALMAS PÉLDA EREJÉVEL IGAZOLNÁM, LEGYEN SZABAD NÉHÁNY GONDOLATTAL ELIDŐZNÖM MELLETTE, MERT NEM TUDOM FELÉRTENI, S ALIG TUDOK EMIATT MEGVIGASZTALÓDNI, HOGY EZ A TANULSÁG, MELV MINDEN EGYSZERŰSÉGE MELLETT IS ALAPJA AZ ANYASÁGNAK, (HISZ EZ ANÉLKÜL CSAK KINTELJES GYÖTRELEM, ÖNTUDAT NÉLKÜL VALÓ SZOLGASÁG,) — EZ A FELFOGÁS, MELY EGYKOR OLY ÁLTALÁNOS VOLT, S ANNYI NEMES SZIVET LOBBANTOTT LELKESEDÉSRE, — MA TELJESEN ELMOSÓDOTT A SZIVEKBŐL. AZ ÉLET RÁ A TANÚBIZONYSÁG, — HOGY AZ 'ISTEN A SZÜLŐK HIVATÁSÁT, A GYERMEKEK ÉR-