Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-14 / 13.szám

SZELLEMÜSÉG KORONÁJÁVAL ÉKESKEDETT, MELY NEK FÉNYE SOHA EL NEM HALAVÁNYULHAT, A A KINEK ŐSEI TRÓNJÁT ELFOGLALNI NEM ENGED­TETETT, DE IRODALMI TEVÉKENYSÉGE ÁLTAL A KOR TÁRSAK ÉS UTÓKOR EMLÉKEZETÉBEN TRÓNT EMELT MAGÁNAK, MELYET AZ IDŐK VIHARAI SOHA MEG NEM DÖNTHETNEK ; FEJEDELEM A SZELLEM VI­LÁGÁBAN, FELKENT PAP A TUDOMÁNY ÉS MŰ­VÉSZET SZENTÉLYÉBEN, AKI — DE MILY SZE­GÉNY A NYELV, GYÖNGE A SZÓ, SZŰK A BESZÉD .. II. TISZTELT GYÁSZGYÜLEKEZET! NEM ILLŐ, NEM MÉLTÓ A NEMZET GYÁSZÁHOZ, HOGY AZ CSAK JAJVESZÉKELÉS ÉS KÖNYHULLA­TÁSBAN NYILVÁNULJON.«EISZÁRAD A FÜ, ELHERVAD A VIRÁG, DE ISTEN FUVALLATA LENG BENNE» IN­TŐLEG, OKTATÓLAG HIRDETVE ÉS HANGOZTATVA EGY TANT, MELY IRÁNT MINÉL NEMESEBB A GYÁSZ, ANNÁL NAGYOBB A FOGÉKONYSÁG és MELY EGY RÉGI BIBLIAI TÖRVÉNYBŐL HOZZÁNK SZÓL. MÓZ. ÖTÖDIK KÖNYVÉBEN OLVASSUK : «HA TALÁLTATIK EGY HALOTT ELTERÜLVE A MEZŐN ÉS NEM TUDATIK, KI ÉS MI ÖLTE MEG, AKKOR MENJENEK KI A LEGKÖZELEBBI VÁROS VÉNEI ÉS HOZZANAK ÁLDOZATOT, FIATAL, ERŐTELJES, IGÁBA NEM VONT ÜSZŐT, VIGYÉK LE A SEBESEN FOLYÓ VIZHEZ, ÖLJÉK MEG ÉS A PAPOK, BIRÁK, VÉNEK MOSSÁK MEG KEZEIKET A VÍZBEN ÉS MONDJANAK EGY IMÁT: LÉGY KEGYELMES NÉPED IRÁNT ÉS FEL NE RÓDD AZ ÁRTATLAN VÉRT NÉPEDNEK*. TI­TOKZATOS, IDEGENSZERŰ, KÜLÖNÖS UGY SZER­TARTÁSRA, SZEREPLŐ SZEMÉLYEKRE, MINT MON­DANDÓ IMÁKRA. MIT JELENTSEN AZ ENGESZTELŐ ÁLDOZAT, MIT A SEBESEN FOLYÓ VÍZ, MELYNÉL FELÁLDOZTATIK, DE KÜLÖNÖSEN A PAP VALLO­MÁSA, HOGY : KEZEINK NEM ONTOTTAK ÁRTATLAN VÉRT ÉS MIT AZ IMA ? NYILVÁN VALÓ NEM EGYEBET, MINT HOGY VANNAK CSELEK­MÉNYEK, TETTEK, MELYEKÉRT NEM AZ ELKÖVETŐ EGYÉN, HANEM A TÁRSADALOM, NEM AZ EGYES, HANEM AZ ÖSSZESÉG, NEM AZ EMBER, HANEM AZ EMBERISÉG FELELŐS, EZEK AZON CSELEKMÉ­NYEK, MELYEK A TÁRSADALOM ÁLTAL AZ EGYÉNRE ERŐSZAKOLT KÉNYSZERHELYZETEK KÖVETKEZMÉ­NYEI, MELYEK AZ IDÖÁRAMLAT KIFOLYÁSAI, A KORBAN URALKODÓ NÉZETEK, ESZMÉK, FEL­FOGÁSOK SZÜLEMÉNYEI, KORSZELLEM JOBBAN KÓRSZELLEM KÖVETKEZMÉNYEI, MELYEK NEM EGYEBEK, MINT TÁRSADALMI KINÖVÉSEK, TÉV­ESZMÉK, ERKÖLCSI BETEGSÉGEK ÉS EGÉSZSÉG­TELEN ÁLLAPOTOK JELENSÉGEI, ÖNÖN EMELT ÉS IMÁDOTT BÁLVÁNYOK, MELYEK TÖBB ÉS DRÁGÁBB ÁLDOZATOKAT KÖVETELNEK, MINT A HAJDANI MOLOCH ÉS MELYEK VISSZAVISZIK AZ EMBERI­SÉGET A POGÁNY KORSZAKBA, VISSZA SODORJÁK A GÖRÖG BÖLCSÉSZET HANYATLÁSI KORÁNAK AZON SZAKÁBA, MELY AZ ISMERET FÁJÁNAK LEGGYÖ­NYÖRŰBB és LEGSZEBB GYÜMÖLCSÉNEK AZ ÉLET MEGVETÉSI ÉS ELVETÉSI TANÁT HIRDETI. EZ AZ ÉRTELME A RÉGI TÖRVÉNYNEK. HA VALAMI RENDKÍVÜLI, ISZONYÚ TÖRTÉNT, AKKOR KÖTELESSÉG A KÖVETKEZMÉNJ R EIBEN AZ ÖSSZESSÉGRE KIHATÓ TETT OKAIT AZ ÖSSZESSÉGBEN KERESNI ; HOZASSÉK ÁLDOZATUL EGY FIATAL, 'ERŐTELJES, IGÁBA NEM VONT ÖSZÖ, MELY A BIBLIAI ÁLDOZAT CULTUS SYMBOLICÁJÁBAN A MEG NEM FÉKEZHETŐ SZEN­VEDÉLY BŰN, MAKACSSÁG JELKÉPE, VITESSÉK A SEBESEN FOLYÓ VIZHEZ, MELY AZ IDŐÁRAM­LATNAK JELKÉPE ÉS MELYNEK A TALÁLT BULLA ÁLDOZATUL ESETT ÉS A BIRÁK, VÉNEK, PAPOK, LEVITÁK ÉS MINDAZOK, KIK ÁLLÁSUK, MIVELTSÉ­GÜK ÁLTAL HIVATVA VAUNAK A TÁRSADALMAT BEFOLYÁSOLNI, KUTASSÁK VÁJJON KEZEIK NEM ONTOTTÁK AZ ÁRTATLAN VÉRT, IMÁDKOZZANAK A NÉPÉRT, HIRDESSÉK AZ ÉLET SZENTSÉGÉT ÉS «VEGYÉK ELEJÉT AZ ÁRTATLAN VÉRONTÁS ESHETŐ­SÉGEINEK. » E MAGÁBASZÁLLÁSRA, ÖNVIZSGÁLATRA ÉS AZ ABBÓL EREDŐ KÖTELESSÉGRE FIGYELMEZTET A DICSŐ HALÓT 1 , KINEK HALÁLA OLY SUJTÓLAG HATOTT TRÓN ÉS HAZA, EMBERISÉG ÉS TÁRSADA­LOMRA — FIGYELMEZTET KÜLÖNÖSEN MINKET, «MINT A LEGKÖZVETLENEBBÜL ÉRDEKELTEKET* KUTATNI, VÁJJON MONDHATJUK E : «NINCS RÉ­SZÜNK AZ ÁRTATLANUL ONTOTT VÉRBEN ÉS HA NEM MONDHATJUK NE SZEMREHÁNYÓLAG, NE­HEZTELVE BŰNBÁNÓLAG MONDJUK, «NE RÓDD FEL AZ ÁRTATLANUL ONTOTT VÉRT A NÉPNEK.» EZEN ÉRZELMEK- ÉA GONDO ÁTOKTÓL ÁTHATVA AKARUNK LÉPNI A MINDENHATÓ TRÓNJÁHOZ IMÁDKOZVA A BOLDOGULT TRÓNÖRÖKÖS LELKI ÜDVEÉRT FOHÁSZKODVA: «LÉGY KEGYELMES IRÁNTA, ENGESZTELŐ, HOGY DICSŐÍTSE, FOGADJA BE ÖRÖK ÜDVÖSSÉGNEK FÉ­NYÉBE és RÉSZESÍTSE AZON LELKI GYÖNYÖRÖK és MENYEI ÖRÖMÖKBEN, MELYEKET AZ ÉRDE­MESEK és IGAZSÁGOSAK SZÁMÁRA TARTOTT FEN. BUZGÓ és ÁJTATOS IMÁNKBA FOGLALJUK AZ ELHUNYT FENSÉGES ROKONAIT, ELSŐ SORBAN HŐN SZERETETT KIRÁLYUNKAT, KI EGYKOR A LEGBOL­DOGABB és MOST A LEGSZERENCSÉTLENEBB ATYA, A KI A NEHÉZ MEGPRÓBÁLTATÁSOK NAPJAIBAN ANTIK ERÉNY T, BÁMULATOS LELKIERŐT ÉS TÁN­TORITHATLAN KÖTELESSÉGHŰSÉGET TANÚSÍTOTT ÉS MINT ÁRON FŐPAP, A KI KÉT FIÁTÓL MEGFOSZ­TATVÁN, MÓZES \ IGASZ TÁLASÁRA MEGNYUGO­DOTT ISTEN KIFÜRKÉSZHETLEN VÉGZÉSEIBEN, HOGY VIGASZTALJA, ENYHÍTSE MÉLY SEBÉT ÉS ERŐSÍTSE AZ ISZONYÚ CSAPÁS ELVISELÉSÉRE ÉSL FENSÉGES HIVATÁSA TELJESÍTÉSÉRE. 4 MI KÖTELESSÉGÜNK TÁMOGATNI, SORAKOZZUNK SZOROSABBAN A TRÓN ÉS HAZA KÖRÜL, MEG­SZÜNTETVÉN MINDEN VILLONGÁST, EGYENETLEN­SÉGET, SZERTE-SZÉJJEL HUZÓ VISSZAVONÁST ÉS «ERŐSBITSÜK AZ ÖSSZETARTOZANDÓSÁG ÉRZETÉT, MELYNEK A BIRODALOM NÉPEIT KELL ÖSSZE­KAPCSOLNI* A DICSŐÜLT SAJÁT SZAVAI SZERINT, HOGY A KÖNNYEKKEL ÁZTATOTT SÍRBÓL KIKELJEN A POLGÁRI ÉS FELEKEZETI EGYETÉRTÉS ÉS BÉKE FÁJA, MELY SOHA EL NEM SZÁRAD ÉS NEM HERVAD, MERT ISTEN SZELLEME LENG BEANE ! AMEN. III KEK — A trónörökösért az izr. hitköz­ség imaházában kedden d. e. tizenegyed­félkor gyászistentisztelet volt, melyre az ezredes vezetése alatt a tf)rzstiszti­kar, Mészé na főügyészszel a törvény­hatóság több tagja s dr. Holcz Antal­lal Sarlay rendőrkapitány és Dr. Föld­váry főügyész veitek részt. A padokat a hivatalos közönségen kivül számos vendég foglalta el a társadalom külön­féle osztályaiból ; a karzatokat pedig nagy ós díszes hölgyközönség s a padok mellett a tanulóifjúság sorakozott. ~Á.z isteni tisztelet a kántor énekével kez­dődött, melyre az énekkar megható gyászimával válaszolt. Ekkor a fekete gyászfátyollal letakart szószékről Dr. Weisz főrabbi emelkedett stílű, bibliai szellemű s gondolatokban, mint érzelem­ben gazdag beszédben emlékezve meg az uralkodó ház legnagyobb vesztesé­géről. Háromnegyed óráig tartott faz előkelő eszmékben és tanulmányokban bővelkedő emlékbeszéd, melyet a rabbi jeles magyarsággal adott elő. Utána ismét a kar énekelt közben Aldori Győző soprán-szólójával s Komlós Vilmos tenor­szólójával Borovicska Adolf ós Sztrak a Iván vezetése alatt, mire az emelke­dett szellemű gyászistentisztelet véget ért. Elismerés illeti meg Dr. Aldory Mórt, ki a zsúfolásig megtelt tem­plomban ugy az olhelyezésre, mint az oszlásra nézve mintaszerű rendet tu­dott tartani. — Halálozás. Valch Mátyás saját, valamint az összes rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti sze­retett neje Valch Máiyásné szül, Zsol­nay Borbála asztonynak f. hó 12-én reggeli V 2 10 órakor, hosszas szenve­dés és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után, életének 52-ik, boldog házasságának 35-ik évóbon történt gyá­szos elhunytát. A boldogultnnak hült teteme f. hó 14-éu délután 4 órakor fog Öreg-uicza 164. szánni saját házá­ban beszenteltetni s a kir városi sir­sertbe Örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő sz. mise-áldozat f. hó 15-én reggeli 9 órakor fog a'Ferenczrendiek templomában a Mindenhatónak bemu­tathatni. Esztergom, 1889. február 12-én. Mihalovits Gráborné szül. Zsolnay Anna, testvére. Mihalovits Gábor, Acsay Antal, Bakos János, sógorai. Özv. Dr. Zsolnay Jánosné szül. Lafner Karolina, Acsay Antal né szül. Valch Anna, sógornői. Dr. Zsolnay Imre unokaöcscse. Bakos Jánosné szül. Pásztori Ilka, unoka­huga. Béke lengjen porain ! — Gyászjelentés. Markusz Fe­renezné, született Manliart Anna, mint leánya, Markusz Ferencz, mint veje, s ezok gyermekei Kálmán, Feri, valamint az összes .lokonok nevében is fájdaldalom­telt szívvel jelentik a forrón szeretett anya, anyós és nagyanyjuk özv. Man­liart Gvörgyué szül. Stróbl Katalin asz­szonynak f. hó 10-én esti 7 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 73-ik évében végelgyengülés következtébeu történt gyászos elhunytát. A boldogul INAK földi maradványai f. hó 12-én délután négy órakor fognak beszen teltetni s a kir. városi sírkertbe örök nyugalomra téteni. Az engesztelő sz. mise-áldozat f. hó 13-án reggeli 9 'órakor a Ferenczrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1889. február 11-én. Béke poraira! — Faragó József esztergomi szü­letésű müncheni művésznövendék Mae­i cenása pártfogásával Parisban folytatja nagy reményekre jogosító kópiró ta­nulmányait. — Bende — a halhatatlan! A vízivárosi kot:ős rablógyilkosság ször­nyetege, Bende Antal, megérte véres munkája egy esztendős jubileumát. Azonközben már minden országos fel­háborodást kellett rablógyilkosság vagy nagyobb szabású bűntény hőseit átvette az akasztófa vagy az örökös börtön, csak Bende dolga marad filiszteti las­súsággal csöndes nyugalomban. Nem a komáromi törvényszék az oka a meg­botránkoztató gyilkostartogatásnak, ha­nem egy másik fórum Budapesten, mely a gyilkosok elmeállapotáról szokott ki­mért kényelemmel nyilatkozni. Bende pedig ezalait elgondolkozik a maga furcsa halhatatlanságáról, mely valóban páratlan a maga nemében. Sokkal szö­vevényesebb, sokkal nehezebb bűnügye­ket is elvégeztek már egy esztendő le­folyása alatt, csak Bende ügye nem ké­pes tizenkét hónap alatt teljeson meg­érni. Ha csak egy homokszemnyi kétség is volna a bűntény és Lettese ugyan­azonosságábau, akkor belenyugodnánk a huzavonába, mert az aggodalom ké­sedelmezése a humanismushoz tartozik. Do mikor a gonosztevő vall és mindent részletesen magára vesz, mikor a ször­nyeteg alsó fokú intelligencziája s kö­zönséges és reudes idegrendszere nem érdemii meg a beható szaktanulmányo­kat és szakvéleményeket, akkor mégis csak joggal föl háborod hátik a közönség s nyíltan kérdezheti: mikor végeztek már ezzel a szerencsétlen gazemberrel s mikor engesztelitek meg azt a két sírt, melybe két tehetetlen aggastyánt te­mettek a gyikos áldozatai gyanánt. Az állam pénze elvégre sokkal tisztessége­sebb czélokra is szolgálhatna, mint ilyen rablógy11 kosok tart ogatására. — Házimulatság. Szombaton este Szabó József kir. vár. közgyám vendég­szerető háza minden tekintetben sikerült estének volt színhelye, melynek emlé­két bizonyára sokáig megőrzik a meg­jelent vendégek. A fiatalság tánezra­perdült s fesztelen jókedvvel járta a csárdást amúgy magyarosan kivilágos­kivirradtig. Nagy hatást idéztek elő Olgácska házikisasszony s Kuőbel Ma­riska festői jelmezeikkel. A toasztok kö zül különösen kiemelendő Csupics Emil gör. keleti lelkészé. Az est fényét kü­lönnben a következő hölgyek emelték: Szecskay Kornélné, Borovics Mórné, Ékesy Edéné, Kádár G-yuláné, özv. Kuő­bel Józsefné, Szabó Antalné, özv. Ván­dor Józsefné s nővére. Továbbá Szecskay Gizi, Borovics Paula és Olga, Csupics Zsófia, Dóczy Ilon és Aranka, Eichele Emmácska, Ékesy Amanda, Kuőbel Ma­riska, Szabó Ilon, Aranka és Mici. — Farsangi naptár. A gyászosabb tartalmú közlemények kiszorították eddig lapunkból ezt az állandó rovatot, melyet most igenis megapasztva folytatunk to­vább. Az idei farsang országszerte el­vesztette vidámságát jauuár 30-ika óta. Az elite-mulatságok mindenütt abban­maradtak s csak a jólékonyczélu kisebb egyesületi mulatságokat tartják. Az idei hosszú farsangban az eddig megtartott öt vigalomboz még a következők csat­lakoznak: febr. 16-án a Magyar Asz­taltársaság vigalma a Három Szerecsen vendéglő helyiségeiben ; febr. 21-én a Vendéglősök tánczvigalma a Grünwald­liáz egykori kávéházi helyiségeiben, febr. 23-án a kereskedő-ifjúság bálja a Fürdő-vendéglő termeiben; márczins 2-án a dal- és zenekedvelő-egyesület első és utolsó farsangi estélye a Fürdő termeiben *és márczins 5-én a Zenei Kör farsangzáró vigalma a Fürdő he­lyiségeiben. — Zavartalan betörések. Vizivá­roson, a Fő-utczán nemrégiben négy betörő kísérlet esett meg egy éjjelen által. A kiszemeltek voltak : Rajner kanonok, Schleifer Lajos, Sándor Anna és Keeskeméthy János. A nevezetes vízivárosi őrjáratok tagjai ugy látszik nagyon kedvelik a szolid éleiét s fílisz­teri nyugalommal már nyolez óra után lefekhetuek, mert a betörők egész za­vartanul ostromolhatják meg a legfor­galmasabb utczákat. Az ablakbedöfés s abíakfeszegetés zajára a bázbeliek voltak kénytelenek a betörőket elza­varni, a kik elég vakmerően végig próbálták egész Vízivárost. Tegnapelőtt Vízivároson Jakobekné lakásába törtek be s minden ruhaneműt elraboltak. Ugyan­ekkor látogatták meg Eötvös adófel­ügyelőt is, a kitől már nem első ízben a télikabátot emelték el. A közönség közbiztossága mégis csak nagyobb rend­es csend-őri felügyeletet és éberséget követelhetne, mert a tömeges betörő­kisérletek és betörések már-már ostrom­állapotot kezdenek jelenteni. — A bold. trónörökös vállalata­ból, melyet most ő fensége, a trónörös özvegye fog tovább fejleszteni, a 77. füzet jelent meg mely «Magyarország II. kötetének» 4. füzete. E füzetet egé­szen a «Magyar népszokások» foglalják el, melyeket Baksay Sándor épen olyan éles megfigyeléssel gyűjtőit, mint a mily hiven és sz-pon irt. A jeles dol­gozatnak ez a része a következő hat­fejezetre oszlik : házasság, — kereszte­lés, — halottaink, — gyászunk — ház­építés és berendezés, —• tanya, — : munka. Mind o'yan ismerős, mind olyan közönséges mindennapi tárgy, de a Baksay kezében mind újjá, érdekessé s a figyelmet lebiliucselővé válik. Az Alföldet mincegy ködfátyol-képekben lát­juk szemeink előtt elvonulni, sajnálva az elvégződő, de kíváncsian várva a kezdődő uj képet. S hogy gyönyörkö­désünk ós illúziónk annál teljesebb és tartósabb legyen, öt oly festőművész fogott kezet > a szerzővel, mint Vágó Pál, Feszty Árpád, Greguss János, Pa­taky László és Ebner Lajos, olyan ké­peket mellékelvén a szöveghez, melyek az elmondottakat ecsettel világosítják, a csak érintett dolgokat pelig érthető­leg elbeszélik. A füzetet ékesítő tiz kép közül Vágó P. ötöt, Ebner kettőt, a többi művész pedig egyet-egyet szol­gáltatott. Baksainak ez önálló becsű dolgozatát nemcsak a magyar közönség fegja élvezettel olvasni, hanem bizo­nyára a külföldi olvasók is érdeme sze­rint fogják méltányolni. Erről a czikről elmondhatjuk, hogy különösen ilyen népismertető dolgozatok lebegtek a vál­lalat dicső — és fájdalom.! — köze­lebb az egész monarchia gyászára meg dicsőült alapitójának, Rudolf elhunyt trónörökösnek, fenkölt lelke előtt. Ilyen modorú és szellemű néprajzok által vélte és óhajtotta 0 a monarchia népeit kü­lönösen egymással megismertetni s kü­lönös becsülésre és szeretetre indítani. A füzet a Révai-testvérek bizotnáiiyábau jelent meg. Ara 30 kr. — A szerelem örvényei czimű re­gény Kőrösy Lászlótól lapunk kiadó­hivatalában néhány példányban még mindig kapható. — Régi pénzeket és köuyveket szí­vesen megvásárol lapunk szerkesztője, kivel ez ügyben mindennap déli egy órakor lehet értekezni. — A magyar hírlapirodalom 1889­ben. Id. Szí mijei József, az egyetemi köuyviár őre, a Vasárnapi Ujság-ban érdekes statisztikát tesz közzé, mely elmondja, hogy a f. évben hány és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents