Esztergom és Vidéke, 1889
1889-12-01 / 96.szám
a szőlőtermelésnek. Lehetséges, hogy ez úgy van, és több helyen sikerre nem vezetett, azonban a helybeli szőlőtelepen Bárány József vinczellér által mintegy 4 — 5 év előtt eszközölt ojtások azt látszanak igazolni, hogy hosszú életűek fognak lenni, mert évről-évre nemhogy fejlődésükben hanyatlanának, hanem inkább erősebbek lesznek. Kétségtelennek kell tartani, hogy az ojtásimód is nagy befolyással van a tőke tartósságára. Nem szabad tehát szőlősgazdáinknak egy pcrczig sem késlekedni s azzal vesztegetni az időt, hogy melyik módot alkalmazzuk, hanem akinek kevesebb a pénze, az ellesse be szőlejét ripáriával, a kinek pedig több pénze van, az vegyen Jaquez-t is, hogy ekként ha az egyik nem sikerül, helyt álljon a másik. És itt merül fel az a kérdés, hogy miként kellene szőlőmunkásainkat az ojtásban kellőleg begyakoroltatni. Burány József, a gazdasági egyesület szőlőtelepének kezelője szivesen ád felvilágosítást úgy az ojtás, valamint az amerikai vessző mikénti kezelésére nézve. Szölőmunkásaink saját érdekükben csele- kesznek, ha a szükséges tudnivalókat mielőbb elsajátítják, mert nagyon vékony lesz a napszám annak, a ki csak az apjától elsasátitott ismeretekre szorítkozik. Itt van a téli idő. a mely legalkalmasabb a t-nulásra. A város hatósága nagyon helyesen cselekednék, ha némi pénzáldozattal is, az ahhoz értő egyén által az amerikai vesszők ültetése, ojtása s tovább kezelésére ! nézve esti órákat adatna. Itt van maga az olvasó kör is, sohasem tölthetné be jobban hivatását, mintha az olvasó asztal mellett, a phylloxera által semmivé tett szőlőterületnek amerikai vesszővel való beültetése j iránt fejtene ki hasznos tevékenységet. Fel | kell közönségüuk figyelmét ébreszteni amaj roppant veszteségre, a mely bekövetkezik j az esetben, ha elpusztult szőlőhegyeinket parlagon hagyjuk heverni. Tannak, — mégpedig meglehetős számban — kik azt firtatják éppen az ojtás sikertelensége következtében, hogy a hazai fajnak ripária, alanyra való ojtása a szegény embernek nem való, mert sok pénzbe kerül. Mi, kik; jól ismerjük a helyi körülményeket, s al szőlőtulajdonosok amaz osztályát, a mely; — minthogy egyebe nem lévén — leg-' inkább van arra utalva, hogy elpusztult szőlőterületén ismét jövedelmezővé alakítsa, át, határozottan állíthatjuk, hogy annak,! ki az egész szőlő munkát maga végzi, az ojtás vajmi csekélybe kerül, már csak azért is, mert a tulajdonát képező szőlőterület kicsi, alig néhány kapás. Maga az ójtás! pedig, — mint Vimmer Fermiez a gazda-] sági egyesület alelnöke javasolja, s a mely módszert maga a gazdasági egyesület is ellogadott — nagyon egyszerű. Vimmer Ferencz a jeles pomologus s fáradhatatlan borász az ójtásra nézve ezt mondja: »A legújabb tapasztalások szerint az amerikai Riparia vadvesszőknek nemesítése illetőleg ojtása akként ígérkezik legtömegesebb s leggyorsabb eiedményt nyújtani, hogy a válogatott vastagságú Ripária sima vesszőt, minden előleges gyökereztetés nélkül, csupán egy szemmel biró nemes (hazai) vesz- szödarabbal kell tavasszal párosítani és egy már őszszel V-J2 láb mélységre felásott iskolába ültetni, ezen iskolában némi öntözés és kapálás mellett minden 100 dból 80—90 darab oly jól szokott megeredni, miszerint a párosítás 2—3 láb hosszú hajtást tesz, a vadvessző (az alany) pedig oly jól msggyökeresedik, miként az igy nyert ójtványok még azon öszszel, a melyen az iskolából kiszedetnek, azonnal állandó helyeikre is ültethetők.« Mi legyen tehát a legelső dolga a szőlősgazdának ? Még most őszszel az iskolának használt tsrületet láb mélységre felásni, az ójtáshoz szükséges vesszejét fajták szerint külön csomagolva megszedni és azt elvermezni, tavaszszal pedig szépen otthon a szobában az ojtást eszközölni s rögtön az iskolába elültetni. A gazdssági-egyesület a Riparia ezrét 2 írtért adja s bizonyára felfogva hivatását a beigazolt vagyontalanabb szőlőtulajdonosnak még csekélyebb árért is ád. Ezer drb ripária nagyon sok szőlőtulajdonosnak elég lesz még most, a midőn nincs az egész szőlő elpusztítva s igy kisebb területet kell beelletni. Az alanynak való ripáriát maga is termelheti a szőlőtulajdonos és helyes beosztás és kezelés mellett az elpusztult részt fokozatosan pótolhatja, a mi reá nézve — ha való az, hogy az ójtás nem tartós, — csak előnyös lehet, mert nem lesz idővel kitéve annak az eshetőségnek, hogy az egész szőleje egyszerre terméketlenné válik, hanem a mely ójtás elpusztul, azt könnyen pótolhatja. Tanuljunk meg tehát mielőbb ójtani, hogy mindennapi kenyerünket magunk és családunk részére a jövőben is megkereshessük. — Strauss-estély, A teljes katonai zenekar ma a bécsi walzer király kiválóbb szerzeményeit fogja előadni a Fürdő nagy termében. — Esztergomi sváöok és tótok. Kis-Küldillő vármegye közönsége arról értesíti Esztergom vármegyét, bogy az E. M. K. E. számára tízezer forintos alapítványt lett s annak fedezésére két éven kérésziül éven kint 2% megyei pótadót szavazott meg ; fölkéri a megyéi, hogy hasonló módon járjon el a magyar közművelődés érdekében. Nem tudjuk, mit fog e kérdésben határozni a megye, de azt tudjuk, hogy az esz- Lergommegyei svábok és Lótok busz év óta nagyon lassan magyarosodnak s igy vármegyénk a maga saját külön magyar közművelődése érdekében üdvösen cselekednék, ha a megyei svábokat s a babonás tói okát egy kis magyar kultúrával boldogítaná. Valóban itt lenne már az ideje, hogy a megyei svábok és tolok megmagyarositásához alaposabban hozzálássunk ! — Gazdasági érdekek. Az Eszter- gom-vidéki gazdasági egyesület gróf Máj 1 «ál h György főispán elnöklete alatt Meszéna János és Winnner Ferencz al- elnökök, Palkovics Károly, Boronkay L.ijos, Reviczky Gábor, Marosi József, Szegedi Sándor, Element Ferencz stb. jelenlétében folyó évi nov. 22-én d. u. 3 órakor választmányi ülést tartott. Mely alkalommal elnök ur Ö Méltósága a megjelentek üdvözlésével az ülést megnyitván, tárgyalás alá vétetett az 1890-ben Bécsben tartandó általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar- országi rendező bizottságának átirata, mely szerint 1890. év május 15-től október 15-ig Bécsben egy nagyszabású kiállítást fog a bécsi cs. és kir. gazdasági egyesület rendezni s ezen való részvétel iránt az esztergomi gazdasági egyesüleiei is megkeresi. Többek hozzászólása után egyhangúlag kimondatott, hogy a nevezett kiállításon az egyesület részt vesz s nyomban megalakilotla a szervező bizol.tJi.got a köveikező tagokból : Andrássy Gyula, JBoronkai L., Butiner Róbert, Brucsi János, Eggen- liofer József, Frey Ferencz, Gangéi J., Geiger Ferencz, Hari maiin Péter, Héya Tivadar, Element Ferencz, Koditek Károly, Krnplanicz Kálmán, Krascsenics Imre, Luczenbacher István, Mai ina L., Marosi József, Mátray Gyula, Meszéna János, Mezey Dénes, Munkácsi Károly, Palkovics Károly, Pilisi Ferencz, Reviczky Gábor, Rudolf Mihály, Szekér József, Szegedi Sándor, Schöubeck Imre, Vancsó Gyula, Vauké Iván és Vimmer Ferencz. Egyúttal elhatároztatott, hogy a kiállításon 15 méter fal és alapterületet kér maga részére fen tartani s az azért, járó 120 frt térdij felét azonnal megküldi. Boronkay Lajos b. tag a magyar gazdák hadsereg ellátási szövői kezeiének, a szövetkezetbe való belépés iránti megkeresése tárgyában referált s azon véleményét terjeszté elő, hogy az alapszabályzatban foglalt feltételek olyanok, miszerint az abba való belépés sem magának a gazdasági egyesületnek, sem egyes gazdáknak nem ajánlatos. Ezen kimerítően előterjesztett vélemény egyhangúlag elfogadtatott s ezzel az ülés véget ért. — A kedvezményes könyvek es képek megrendelése egyenesen lapunk szerkesztősége által történik. Az illető ezég ezért a közvetítésért 25%-ot ajánlott föl nekünk, mely összeget mi jótékony czélra fogunk kimutatni és fölajánlani. — Kemény fagy kezdi hirdetni a korcsolyázó saisont s igy a torna-egyesület hozzálát a korcsolyázó-tér előkészítéséhez. — Szalon hetilap. Kis József szép- irodalmi hetilapot alapit. Czime leszi »A hét.« Az érdekes irodalmi eseménynek a magyar szépirodalom minden barátja őszintén örvendhet, habár az irodalom alaposabb tanulmányozója némi aggodalommal tekint a Hét jövője elé, mert rendkívül magas ára mellett, nem igér újabbat. Programújából még mindig hiányzik az, a mi különben hiányzik az egész magyar irodalomból : a müveit közönség gondos és igazságos tájékoztatása a pártolásra méltó legújabb müvekről. Ezt a fonlos munkát ez időszerűit nagyobb könyvkereskedők szokták reklám hangon megcsináltatni s szél küldetni, de a müveit olvasó-közönség nem indulhat ilyen kalauzok után. Kár, hogy Kiss ezt a nagy hiányt nem érzi s nem szünteti meg lapjával, mely különben minden jót és szépet igér. A szerkesztő a következőket írja a Hétről : Elmondom röviden, hogy miként contemplálom én azt a miveltebb közönségre számiló hetilapot, melynek első (mutatvány) számát deczember elején kibocsátani szándékozom. Az efféle imimebb természetű nyilat lázatokat, ha polit ikai, lapok pártállásuk szempontjából adják, programúinak szokták mondani. Lapom nem politikai lap s az a mit most Írok, nem programúi, legföllebb egy kis tájékoztató. Az utolsó évtizedben, mióta napi sajtónk oly örvendetes lendületet nyert, szépirodalmi heti lapjaink mind jobbau-jobban leszorulnak a versenytérről. Egy részük jobbadán illusztrácziók által ki váll hatni a közönségre, mely a közkeletű, de föltétlenül hamis felfogás szerint olvasni úgy sem igen olvas, s egy kis látnivalóval beéri. Más részük — selejtes irodalmi tartalommal — tisztán üzérkedésre vau alapitva. A kik olvassák, azok írják is vagy megfordítva. Olyan irdal mi heti lapunk, mely egyedül tartalmának előkelősége, ízlésének választékossága által kivárnia és tudna hatni, a mely szorosabb nexusban álljon a lefolyt hét eseményeihez, a mennyiben a társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti eseményeket nem apróra szedve, de magasabb szempontból, úgyszólván kulturhistóriai szemüvegen kérésziül nézze, tárgyalja, a mely aktualitásánál fogva hírlap és forma tekintetében revue számba menjen : ilyen heti lapunk még ez idő szerint egyetlen egy sincsen. Ilyen akar lenni »A bét « : érdekes, modern, eleven heti szemle, melynek könnyedsége ne a komolyság rovására essék s mely szépirodalmi és kritikai tartalmán kívül élvezetes feldolgozásába n adja elé mindazt, ami a lefolyt bélen itthon és határainkon túl foglalkoztatta a szellemeket. Irodalmi rovataiban «A Hét» szigorú, de páratlan közleményekben fogja megbíráln a bel- és külföldi lileratura legújabb termékeit, megismerteti a színházak legfrissebb mozgalmait, a zene és képzőművészetek terén felmerülő érdekesebb újdonságokat és hoz közleményeket az országgyűlés, club-élet, sport és divat köréből. Műveljük továbbá a szoros értelemben vett szépirodalmat. Közlünk novellákat, esetleg regényt, kisebb rajzokat, családi körben előadható egy felvonásos drámai apróságokat, monológokat, költeményeket, vonzóan irt ismeretterjesztő czikkeket. Társadalmi rovatában »A Hét« a szellem szabadságának lesz hirdetője és küzdeni fog a petrificált ósdiság h a mindennel megalkudni kész click-szellem ellen, Hatalmas irói phalanx csoportosul lapom közé, fényes előkelő, irodalmi nevek, akik közreműködésüket megígérték. »A Hét« nagy uegyedrót-alakban 2 ívnyi tartalommal szinnyomatu borítékban jelenik meg, melyet minden héten egy-egy művészi kivitelű, mesteri compositió fog díszíteni. Olvasóink csakhamar meg fognak győződni róla, hogy »A Hét« többet vált be, mint a menynyit igér. Barátaim szeretőiébe ajánlom lapomat. »A Hét«, újévtől kezdve, hetenként egyszer, vasárnap fog megje- jelenni. Előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed ívre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek »A Hét« kiadóhivatalához Hornyánszky Viktor akad. könyvkereskedésébe Budapest, V, kerület (Akadémia-palota) intézendők. — Az egyetlen jónak bizonyult gyógymód, a Bright-féle vesebetegségben, egyáltalán a vesék minden bajaiban, a War- ner-féle Safe Cure, és az azzal egybekötött diétikai intézkedések. Számos esetek ezáltal gyógyittattak, miután minden egyéb szer eredménytelenné vált, mit a gyógyultak százai bizonyítanak. Kapható minden hírnevesebb gyógyszertárban. Főraktár Salvator gyógyszertár Pozsonyban. — Az országút tolvaja. Ráfael Gyula, egy kóbor czigáuycsapat fiatal tagja, az esztergomi börtönök ismert alakja, azon vakmerő lolvajlást követte el, hogy Kis László komáromi hajóskapitányunk Ilin tója hátú 1 só részén levő ládáját, melyben 200 frt értékű ingóságok voltadt, feltörve s abból 19 frt értékű ruhaneműt ellopott, inig a ládáiban levő tárgyak többi része a földön szétszórva megtalál tatolt. A színién a hint,ón levő Kis Lászlóné a tolvajt ész- revevén, az elmenekült. A nyomozás után elfogni sikerült vádlott Ráfael Gyula czigány mindent tagadott, de a panaszos őt a tol vaj lás alkalmával látott czigány hoz teljesen hasonlónak isméidé föl, mig a vádlott ártatlansága mellett váltig mondogatta, hog »kirem álássan, liison minden csiga,nynak lobo- gós liá,já ván.« A törvényszék azomban daczára az ügyes czigáuy-védelemnek, vádlottat hat havi börtönre Ítélte, mely Ítéletbe a hosszú ujju Ráfael, sok kérdezősködő s után »isten nevében « megnyugodni t. — Monstre lopás-ügy. A komáromi törvényszék f. hó 21-én Ítélt Vaskó János és neje, bajóthi illetőségű egyének fölött, kik huzamosabb idő óta rendszeresen űzött lopásból éltek. Vaskó 26 rendbeli lopás vétségét és bűntettét követte el, daczára, hogy már lopásokért 6 és fél évet töltött a börtönben ; neje szül. Móré Mária pedig a lopott tárgyakat hűségesen eladta. Vaskót a kir. Iörvényszék saját beismerése alapján a 26 rendbeli lopásért 5 évi fegybázra; nejét pedig az orgazdaság bűntettéért 8 havi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Kiöl.fis SZERKESZTŐ : I) r. K (") R 0 S V L Á S Z L Ó. N Y I L T T É R. Ezen rovat alatt kő/,lőttekért nem vállal felelős1 séget a szer k. Verfalschte schwarze Seide. Man verbrenne ein Miisterchen des Stoffes, von dem man kaufen will und die etwaigeVer- fálschung tritt sofort zu Tagé : Edite, reinge- farbte Seide krauselt sofort zusammen, verlöscht bald und hintevlásst wenig Asche von ganz hell- braUnlieher Farbe. — Verfalschte Seide (die leiclit speekig wird und bricht) brennt langsam fort, nainentlich glimmen die „Schusdaden11 weiter (wenn sehr mit Farbstoff ersehwert und hinterlasst eine dunkelbrauue Asche, die sich im Gegensatz zűr eehten Seide nicht krauselt, sonderu kviimmt Zerdrückt man die Asche dér eehten Seide, so zerstáubt sie, die dér verfalsch- ten nicht. Das Seidenfabrik-Depot von G. Henne- berg versendet gern Muster von seinen eehten Seidenstoffen an Jedermanu. Als preiswerthesprakiischcs Weihnaehts-Geschenk empfehle ich Rohseid. Bastroben, (ganz seide) a. 10.50 per Robe, sowie fl. 14 25, 17.50, 21.25, 26.25 bts 29.60 nadelfertig. Es ist nicht noth- wendig, vorhor Muster kommen zu lassen ; ich tausche nach dem Fest um,was nicht konvenirt. Muster von schwar/en, farbigen und weissen Seidenstoffen urngeliend. Sefdonfabrik-Depot G. Henneberg (K. u. K. Hoflief.) Zürich. Leitgeb János füszerkereskedő Esztergomban ajánlja Chokoládé Cacao-por és ezu- korkák dus ráki árát Kluge János és Tsa prágai gyárából.
