Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-28 / 95.szám

A SZŐLŐTERMELÉSNEK. LEHETSÉGES, HOGY EZ UGY VAN, ÉS TÖBB HELYEN SIKERRE NEM VE­ZETETT, AZONBAN A HELYBELI SZŐLŐTELEPEN BURÁNY JÓZSEF VINCZELLÉR ÁLTAL MINTEGY 4 — 5 ÉV ELŐTT ESZKÖZÖLT OJTÁSOK AZT LÁTSZA­NAK IGAZOLNI, HOGY HOSSZÚ ÉLETŰEK FOGNAK LENNI, INERT ÉVRŐL-ÉVRE NEMHOGY FEJLŐDÉ­SÜKBEN HANYATLANÁNAK, HANEM INKÁBB ERŐ­SEBBEK LESZNEK. KÉTSÉGTELENNEK KELL TARTANI, HOGY AZ OJTÁSIMÓD IS NAGY BEFOLYÁSSAL VAN A TŐKE TARTÓSSÁGÁRA. NEM SZABAD TEHÁT SZŐ­LŐSGAZDÁINKNAK EGY PERCZIG SEM KÉSLEKEDNI S AZZAL VESZTEGETNI AZ IDŐT, HOGY MELYIK MÓDOT ALKALMAZZUK, HANEM AKINEK KEVESEBB A PÉNZE, AZ ELLESSE BE SZŐLEJÉT RIPÁRIÁVAL, A KINEK PEDIG TÖBB PÉNZE VAN, AZ VEGYEN JAQUEZ-T IS, HOGY EKKÉNT HA AZ EGYIK NEM SIKERÜL, HELYT ÁLLJO N A MÁSIK. BS ITT MERÜL FEL AZ A KÉRDÉS, HOGY MIKÉNT KELLENE SZŐ­LŐMUNKÁSAINKAT AZ OJTÁSBAN KELLŐLEG BE­GYAKOROLTATNI. BURÁNY JÓZSEF, A GAZDASÁGI EGYESÜLET SZŐLŐTELEPÉNEK KEZELŐJE SZIVESEN ÁD FELVILÁGOSÍTÁST UGY AZ OJTÁS, VALAMINT AZ AMERIKAI VESSZŐ MIKÉNTI KEZELÉSÉRE NÉZVE. SZÖLŐMUNKÁSAINK SAJÁT ÉRDEKÜKBEN CSELE­KESZNEK, HA A SZÜKSÉGES TUDNIVALÓKAT MI­ELŐBB ELSAJÁTÍTJÁK, MERT NAGYON VÉKONY LESZ A NAPSZÁM ANNAK, A KI CSAK AZ APJÁ­TÓL ELSASÁTITOTT ISMERETEKRE SZORÍTKOZIK. ITT VAN A TÉLI IDŐ. A MELY LEGALKALMASABB A T-UULÁSRA. A VÁROS HATÓSÁGA NAGYON HE­LYESEN CSELEKEDNÉK, HA NÉMI PÉNZÁLDOZATTAL IS, AZ AHHOZ ÉRTŐ EGYÉN ÁLTAL AZ AMERIKAI VESSZŐK ÜLTETÉSE, OJTÁSA S TOVÁBB KEZELÉSÉRE NÉZVE ESTI ÓRÁKAT ADATNA. ITT VAN MAGA AZ OLVASÓ KÖR IS, SOHASEM TÖLTHETNÉ BE JOBBAN HIVATÁSÁT, MINTHA AZ OLVASÓ ASZTAL MELLETT, A PIIYLLOXERA ÁLTAL SEMMIVÉ TETT SZŐLŐTE­RÜLETNEK AMERIKAI VESSZŐVEL VALÓ BEÜLTETÉSE IRÁNT FEJTENE KI HASZNOS TEVÉKENYSÉGET. FEL J KELL KÖZÖNSÉGÜNK FIGYELMÉT ÉBRESZTENI AMAJ ROPPANT VESZTESÉGRE, A MELY BEKÖVETKEZIK j AZ ESETBEN, HA ELPUSZTULT SZŐLŐHEGYEINKET! PARLAGON HAGYJUK HEVERNI. VANNAK, — MÉG PEDIG MEGLEHETŐS SZÁMBAN — KIK AZT FIR­TATJÁK ÉPPEN AZ OJTÁS SIKERTELENSÉGE KÖVET­KEZTÉBEN, HOGY A HAZAI FAJNAK RIPÁRIA ALANYRA VALÓ OJTÁSA A SZEGÉNY EMBERNEK NEM VALÓ, MERT SOK PÉNZBE KERÜL. MI, KIK JÓL ISMERJÜK A HELYI KÖRÜLMÉNYEKET, S A SZŐLŐTULAJDONOSOK AMAZ OSZTÁLYÁT, A MELY — MINTHOGY EGYEBE NEM. LÉVÉN — LEG­INKÁBB VAN ARRA UTALVA, HOGY ELPUSZTULT SZŐLŐTERÜLETÉT ISMÉT JÖVEDELMEZŐVÉ ALAKITSA ÁT, HATÁROZÓTTAU ÁLLITHATJUK, HOGY ANNAK, KI AZ EGÉSZ SZŐLŐ MUNKÁT MAGA VÉGZI, AZ OJTÁS VAJMI CSEKÉTYBE KEIÜL, MÁR CSAK AZÉRT IS, MERT A TULAJDONÁT KÉPEZŐ SZŐLŐTERÜLET KICSI, ALIG NÉHÁNY KAPÁS. MAGA AZ ÓJTÁS PEDIG, — MINT VIMMER FERENEZ A GAZDA­SÁGI EGYESÜLET ALELNÖKE JAVASOLJA, S A MELY MÓDSZERT MAGA A GAZDASÁGI EGYESÜLET IS ELLOGADOTT — NAGYON EGYSZERŰ. YIMMER FERENEZ A JELES POMOLOGUS S FÁRADHATATLAN j BORÁSZ AZ ÓJTÁSRA NÉZVE EZT MONDJA: '»A LEGÚJABB TAPASZTALÁSOK SZERINT AZ AMERIKAI ÍTIPARIA VADVESSZŐKNEK NEMESÍTÉSE ILLETŐLEG OJTÁSA AKKÉNT ÍGÉRKEZIK LEGTÖMEGESEBB S LEGGYORSABB EIEDMÉNYT NYÚJTANI, HOGY A VÁLOGATOTT VASTAGSÁGÚ RIPÁRIA SIMA VESSZŐT, MINDEN ELŐLEGES GYÖKEREZTETÉS NÉLKÜL, CSU­PÁN EGY SZEMMEL BIRÓ NEMES (HAZAI) VESZ­SZŐDARABBAL KELL TAVASSZAL PÁROSÍTANI ÉS EGY MÁR ŐSZSZEL V-j 2 LÁB MÉLYSÉGRE FELÁSOTT ISKOLÁBA ÜLTETNI, EZEN ISKOLÁBAN NÉMI ÖN­TÖZÉS ÉS KAPÁLÁS MELLETT MINDEN 100 DBÓL 80—90 DARAB OLY JÓL SZOKOTT MEGEREDNI, MISZERINT A PÁROSÍTÁS 2—3 LÁB HO&SZU HAJ­TÁST TESZ, A VAD VESSZŐ (AZ ALANY) PEDIG OLY JÓL MSGGYÖKERESEDIK, MIKÉNT AZ IGY NYERT ÓJTVÁNYOK MÉG AZON ŐSZSZEL, A MELYEN AZ ISKOLÁBÓL KISZEDETNEK, AZONNAL ÁLLANDÓ HE­LYEIKRE IS ÜLTETNE TŐK.« MI LEGYEN TEHÁT A LEGELSŐ DOLGA A SZŐLŐSGAZDÁNAK? MÉG MOST ÖSZSZEL AZ ISKOLÁNAK HASZNÁLT TSRÜLETET IY2 LÁB MÉLYSÉGRE FELÁSNI, AZ ÓJTÁSHOZ SZÜKSÉGES VESSZEJÉT FAJTÁK SZERINT KÜLÖN CSOMAGOLVA MEGSZEDNI ÓS AZT ELVERMEZNI, TAVASZSZAL PEDIG SZÉPEN OTTHON A SZOBÁBAN AZ OJTÁST •ESZKÖZÖLNI S RÖGTÖN AZ ISKOLÁBA ELÜLTETNI. A GAZDSSÁGI-EGYESÜLET A RIPARIA EZRÉT 2 ÍRTÉRT ADJA S BIZONYÁRA FELFOGVA HIVATÁSÁT A BEIGAZOLT VAGYONTALANABB SZŐLŐTULAJDONOSNAK MÉG CSEKÉLYEBB ÁRÉRT IS ÁD. EZER DRB RI­PÁRIA NAGYON SOK SZŐLŐTULAJDONOSNAK ELÉG LESZ MÉG MOST, A MIDŐN NINCS AZ EGÉSZ SZŐLŐ ELPUSZTÍTVA S IGY KISEBB TERÜLETET KELL BEELLETNI. AZ ALANYNAK VALÓ RIPÁRIÁT MAGA IS TERMELHETI A SZŐLŐTULAJDONOS ÉS HELYES BEOSZTÁS ÉS KEZELÉS MELLETT AZ EL­PUSZTULT RÉSZT FOKOZATOSAN PÓTOLHATJA, A MI REÁ NÉZVE — HA VALÓ AZ, HOGY AZ ÓJTÁS NEM TARTÓS, — CSAK ELŐNYÖS LEHET, MERT NEM LESZ IDŐVEL KITÉVE ANNAK AZ ESHETŐ­SÉGNEK, HOGY AZ EGÉSZ SZŐLEJE EGYSZERRE TERMÉKETLENNÉ VÁLIK, HANEM A MELY ÓJTÁS ELPUSZTUL, AZT KÖNNYEN PÓTOLHATJA. TANUL­JUNK MEG TEHÁT MIELŐBB OJTANI, HOGY MIN­DENNAPI KENYERÜNKET MAGUNK ÉS CSALÁDUNK RÉSZÉRE A JÖVŐBEN IS MEGKERESHESSÜK. — Strauss-estély. A teljes katonai zenekar ma a bécsi walzer király kivá­lóbb szerzeményeit fogja előadni a Fürdő nagy termében. -- Esztergomi svábok és tótok. Kis-Küküllő vármegye közönsége arról értesíti Esztergom vármegyét, hogy az E. M. K. E. számára tízezer forintos alapítványt lett s annak fedezésére két éven 'keresztül éven kint 2% megyei pótadót szavazott meg ; fölkéri a me­gyét, hogy hasonló módon járjon el a magyar közművelődés érdekében. Nem tudjuk, mit fog e kérdésbon határozni a megye, de azt tudjnk, hogy az esz­torg'ommegyei svábok és tótok husz év óta nagyon lassan magyarosodnak s igy vármegyénk a maga saját külön magyar közművelődése érdekében üdvö­sen cselekednék, ha a megyei svábokat s a babonás tótokat egy kis magyar kultúrával boldogítaná. Valóban itt lenne már az ideje, hogy a megyei svábok és tolok megmagyarositásához alaposabban hozzálássunk ! — Gazdasági érdekek. Az Eszter­gom-vidéki gazdasági egyesület gróf Majlálli György főispán elnöklete alatt Meszéna János ós Wiuuuer Ferenez al­elnökök, Palkovics Károly, Boronkay Lajos, Reviczky G-ábor, Marosi József, Szegedi Sándor, Klement Ferenez stb. jelenlétében folyó évi nov. 22-én d. u. 3 órakor választmányi ülést tartott. Mely alkalommal elnök ur 0 Méltósága a megjelentek üdvözlésével az ülést megnyitván, tárgyalás alá vétetett az 1890-ben Bécsben tartandó általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar­országi rendező bizottságának átirata, mely szerint 1890. év május 15-től október 15-ig Bécsben egy nagyszabású kiállítást fog a bécsi cs. és kir. gaz­dasági egyesület rendezni s ezen való részvétel iránt az esztergomi gazdasági egyesületet is megkeresi. Többek hozzá­szólása után egyhangúlag kimondatott, hogy a nevezett, kiálliláson az egyesü­let részt vesz s nyomban megalakította a szervező bizottságot a következő ta­gokból : Andrássy Gyula, Boronkai L., Büttuer Róbert, Brucsi János, Eggen­hofer József, Frey Ferenez, Gangéi J., Geiger Ferenez, Harl maiin Péter, Héya Tivadar, Klement Ferenez, Koditek Károly, Kruplanicz Kálmán, Krascsenics Imre, Luczenbacher István, Maiina L., Marosi József, Mátray Gyula, Meszéna János, Mezey Dénes, Munkácsi Károly, Palkovics Károly, Pilisi Ferenez, Re­viczky G-ábor, Rudolf Mihály, Szekér József, Szegedi Sándor, Schönbeck Imre, Vancsó Gyula, Van ke Iván és Vimmer Ferenez. Egyúttal elhatároztatott, hogy a kiál liláson 15 méter fal és alapterü­letet kér maga részére fen tartani s az azért járó 120 frt térdij felét azonnal megküldi. Boronkay Lajos b. tag a ma­gyar gazdák hadsereg ellátási szövelke­zeiének, a szövetkezetbe való belépés iránti megkeresése tárgyában referált s azon véleményét terjeszté elő, hogy az alapszabályzatban foglalt feltételek olyanok, miszerint az abba való belépés sem magának a gazdasági egyesületnek, sem egyes gazdáknak nem ajánlatos. Ezen kimerítően előterjesztett vélemény egyhangúlag elfogadtatott s ezzel az ülés véget ért. — A kedvezményes könyvek és képek megrendelése egyenesen lapunk szerkesztősége által történik. Az illető czég ezért a közvetítésért 25%-ot aján­lott föl nekünk, mely összeget mi jó­tékony czélra fogunk kimutatni' és föl­ajánlani. — Kemény fagy kezdi hirdetni a korcsolyázó saisont s igy a torna-egye­sület hozzálát, a korcsolyázó-tér elő­készitéséhez. — Szalon hetilap. Kis József szép­irodalmi hetilapot alapit. Cziine lesz »A hét.« Az érdekes irodalmi esemény­nek a magyar szépirodalom minden ba­rátja őszintén örvendhet, habár az iro­dalom alaposabb tanulmányozója némi aggodalommal tekint a Hét jövője elé, mert rendkívül magas ára mellett, nem ígér ujabbat. Programmjából még mindig hiányzik az, a mi különben hiányzik az egész magyar irodalomból: a müveit közönség gondos és igazságos tájékozta­tása a pártolásra méltó legújabb müvek­ről. Ezt, a foníos munkát ez időszerűit nagyobb könyvkereskedők szokták rek­lám hangon megcsináltatni s szél kül­detni, de a müveit olvasó-közönség nem indulhat ilyen kalauzok után. Kár, hogy Kiss ezt a nagy hiányt nem érzi s nem szünteti meg lapjával, mely különben minden jót és szépet ígér. A szerkesztő a következőket, írja a Hétről : Elmon­dom röviden, hogy miként contcmplálom én azt a mivoltebb közönségre ,számiló hetilapot, melynek első (mutatvány) számát deczember elején kibocsátani szándékozom. Az efféle intimebb termé­szetű nyilatkozatokat, ha politikai lapok pártáiiásuk szempontjából adják, pro­gramúinak szokták mondani. Lapom nem poliiikai lap s az a mit, most irok, nem progranim, legföllebb egy kis tájé­koztató. Az ul.olső évtizedben, mióta napi sajtónk oly örvendetes lendületet nyert, szépirodalmi heti lapjaink mind jobban-jobban leszorulnak a verseny­térről. Egy részük jobbadán illusztrácziók által kiváu hatni a, közönségre, mely a közkeletű, de föltétlenül hamis fel­fogás szerint olvasni ugy sem igen ol­vas, s egy kis látnivalóval beéri. Más részük — selejtes irodalmi tartalom­mal — tisztán üzérkedésre van alapítva. A kik olvassák, azok írják is vagy megfordítva. Olyan irdal mi heti lapunk, mely egyedül, tartalmának előkelősége, Ízlésének választékossága által kívánna és tudna hatni, a mely szorosabb nexus­bau álljon a lefolyt hét eseményeihez, a mennyiben a társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti eseményeket nem apróra szedve, de magasabb szempont­ból, úgyszólván kulturhistóriai szemüve­gen keresztül nézze, tárgyalja, a mely aktualitásánál fogva hírlap és forma te­kintetében revue számba menjen : ilyen heti lapunk még ez idő szerint egyetlen egy sincsen. Ilyen akar lenni »A hót« : érdekes, modern, eleven heti szemle, melynek könnyedsége ne a komolyság rovására essék s mely szépirodalmi és kritikai tartalmán kívül élvezetes fel­dolgozásában adja elé mindazt, ami a lefolyt, héten itthon és határainkon túl foglalkoztatta a szellemeket. Irodalmi rovataiban «A Hét» szigorú, de párat­lan közleményekben fogja megbiráln a bel- és külföldi lileratura legújabb termékeit, megismerteti a színházak legfrissebb mozgalmait, a zene és kép­zőművészetek terén felmerülő érdeke­sebb újdonságokat és hoz közleménye­ket az országgyűlés, club-élet, sport ós divat köréből. Műveljük továhbá a szo­ros értelemben vett szépirodalmat. Köz­lünk novellákat, esetleg regényt, kisebb rajzokat, családi körben előadható egy felvonásos drámai apróságokat, mono­lógokat, költeményeket, vonzóan irt is­meretterjesztő czikkeket. Társadalmi ro­vatában »A Hét« a szellem szabadsá­gának lesz hirdetője és küzdeni fog a potrifieált ósdiság ó 1-* a mindennel meg­alkudni kész click-szelletu ellen, Ha­talmas irói phalanx csoportosul lapom közé, fényes előkelő, irodalmi nevek, akik közreműködésüket megígérték. »A Hót« nagy negyedrét-alakban 2 ívnyi tartalommal szinnyomatú borí­tékban jelenik meg, melyet minden héten egy-egy művészi kivitelű, mesteri compositió fog diszitoni. Olvasóink csak­hamar meg fognak győződni róla, hogy »A HéU többet vált be, mint a meny­] nyit ígér. Barátaim szeretetébe ajánlom lapomat. »A HéU, újévtől kezdve, he­tenként egyszer, vasárnap fog megje­jelenni. Előfizetési ára : egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek »A HóW kiadóhivatalához Hornyáuszky Viktor akad. könyvkereskedésébe Budapest, V, kerület (Akadémia-palota) intézendők. — Az egyetlen JÓNAK BIZONYULT gyógy­mód, a BRIGHT-FÉLE VESEBETEGSÉGBEN, egy­ÁLTALÁN a VESÉK MINDEN BAJAIBAN, a War­ner-FÉLE Safe Cure, és az azzal egybekötött DIÉTIKAI INTÉZKEDÉSEK. SZÁMOS ESETEK ezáltal GYÓGYÍTTATTAK, MIUTÁN MINDEN EGYÉB szer EREDMÉNYTELENNÉ VÁLT, MIT a GYÓGYULTAK SZÁZAI BIZONYÍTANAK. Kapható MINDEN hír­NEVESEBB GYÓGYSZERTÁRBAN. FŐRAKTÁR SALVA­tor GYÓGYSZERTÁR POZSONYBAN. — Az országút tolvaja. Rafael Gyula, egy kóbor czigánycsapat fiatal tagja, az esztergomi börtönök ismert alakja, azon vakmerő lolvajlást követte el, hogy Kis László komáromi hajós­kapitánynak hintója hátulsó részén levő ládáját, melyben 200 frt értékű ingó­ságok voltak, feltörve s abból 19 frt értékű ruhaneműt ellopott, mig a ládá­ban levő tárgyak többi része a földön szétszórva megtaláltatott. A szintén a hintón levő Kis Lászlónó a tolvajt ész­revévén, az elmenekült. A nyomozás ulán elfogni sikerült vádlott Rafael Gyula czigáuy mindent tagadott, de a panaszos őt a tolvajlás alkalmával lá­tott ezigányhoz teljesen hasonlónak is­merte föl, mig a vádlott ártatlansága mellett váltig mondogatta, hog »kirem alássan, hisen minden csigánynak lobo­gós hája ván.« A törvényszék azomban daczára az ügyes czigáuy-védelemuek, vádlottat hat havi börtönre Ítélte, mely ítéletbe a hosszú ujjú Rafael, sok kér­dezősködés után »isten nevében« meg­nyugodott. — Monstre lopás-ügy. A komáromi törvényszék f. hó 21-én itólfc Vaskó János és neje, bajóthi illetőségű egyé­nek fölött, kik huzamosabb idő óta rendszeresen űzött lopásból éltek. Vaskó 26 rendbeli lopás vétségét és bűntet­tét követte el, daczára, hogy már io­pásokért 6 és fél évet töltött a börtönben; neje szül. More Mária pedig a lopott tárgyakat hűségesen eladta. Vaskót a kir. Iörvényszék 'saját beismerése alapján a 26 rendbeli lopásért 5 évi fegyházra; nejét pedig az orgazdaság bűntettéért 8 havi börtönre Ítélte. Az itólot jog­erős. "löuöí/lS H'/ilílíK l<!N'//|'f) 7~~ l) r. K (") lí Ö S Y I, Á. S Z L Ó. N Y I L T T E R. Ezen rovat ;ilaü. leomlottak éri sóget i»ni viliin! ftíl'ilfts­a su r k. Verfálschte schwarze Seide. Man verbrenne ein Müsterchen des Stoffes, von dem man kaufen will und die etwaige Ver­fálschung tritt sofőrt zu Tage: Echte, reinge­fárbte Seide krauselt sofőrt zusammen, verlöscht bald und hinterlasst wenig Asche von ganz hell­bráunlieber Farbe. — Verfálschte Seide (die leicbt speekig wird und bricht) brennt langsam fórt, namentlích glimmen die „Schus^fáden" weiter (wenn sehr mit Farbstoff ersohwert und hinterlasst eine dunkelbraune Asche, die sich im Gtegensatz zur echten Seide nieht krauselt, soudern kviimmt Zerdriiekt man die Asche der echten Seide, so zerstáubt sie, die der verfalsch­ten nieht. Das Seidenfabrik-Depot von G. Henae­berg versendet gern Muster von seinen echten Seidenstoffen an Jedermaiin. Als preiswerthespraktisehes Weihiiaehts-Greseheiik empfehle ich Rohseid. Bastroben, (ganz Seide) fl. 10.50 per Eobe, sowie fl. 14 95, 17.50, 21.25, 26.25 bts 29.60 nadelfertig. Es ist nicht noth­wendig, vorher Muster kommeu zu lassen ; ich tausche naeh dem Fest uin,wn8 nieht konvenirt. Muster von schwar/en, farbigen und weissen Seidenstoffen umgeliend. Sefdenfabrik-Depot Gh H e n n e b e r g (K. u. K. Hoflief.) Zürich. Leitgeb János íüszerkereskedő Esztergomban ajánlja Chokoládé Cacao-por és ezu­korkák dus raktárát Kluge JánOS és Tsa prágai gyárából.

Next

/
Thumbnails
Contents