Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-17 / 92.szám

ESZTERGOM es MftfviEfjSNiK WE'VFAIKINT K$TS7RH VASÁRNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. Wl.Ör I'/iiiTlüSI Ált : EG^iiv évi" fél 6 v i e . lltig.VedfH'l Eyy szám áru 7 Kr. 6 frt — ki. 3 fit - kr. I frt HO kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. S Z ERTESTT Ü S E B : BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ <^22. SZÁM ALATT, !i»in n l»p Mr.ahwni' rnn/.Ht il|i)t,íí l<(Í7.i<>m«<>i\>•!<" iriiI<l»n•)!ii< KIADŐrŰVATAL : SZÉCIYl-lt'R :t:ÍI- szÁM, Imvá ;i 1ÍI() liivfilfiloM H ü magiin liU'<|«lésw, :L (iyi.lü«rbfl M/.iiut kii%­lemtiiiyuk, ÜUIIÍZULÚHÍ [IÓII/.HIÍ UN rtn5Í;tiíiiil;ÍHolí iuté/.einlíltt. HIRDETÉSE K. HIVATALOS IIIRI'K'i'KHK K :\U .V|.\<i,\N III lí hNTICSKK 'iM.'G,ILLTI|IOILIIN HSEVRIÍIIT U'GJ;i FIIiiYIIKÍIIIIIÍIII KÖ/.ÖLL(«L.ii(4(. I n/.óliíl lÜ'i »?<>(.« - frt /­r > lu', HU) - 20(1 ig . I frt ül) kr. 8<M) SHII) íg , 8 fr.t Síi kr.ijí l<6lv"«'lij 80 kr. ! í NVII/l'TKIí st.r;,. *0 ki Gazdasági egyesületünk, Esztergom, nov. 16. Az Esztergom-vidéki gazdasági egye­sület; választmánya Gróf Majláth György főispán elnöklete alatt, Meszéna János és Wimroer Ferencz alelnökök, Krup­lauiez Kálmán, Mezei Dénes, Rudolf Mihály, Frey Ferencz, Schönbeck Imre, Eeviczky Gábor, Lindtner János, Meder­maim József stb. tagok jelenlétében nov. 11-én d. u. 4 órakor ülést tartott. Nevezetesebb tárgyát képezték : 1. Az erdélyi gazdasági egyesület irodalmi szakosztályának megkeresése, melyben a könyvkiadó vállalat I-só' év­folyamának négy füzetét. »A kisgazda mint sertészhizlaló« »A kaszálók és legelők ápolása« »A trágyáról, a trá­gyázásról« és »A borjuk felneveléséről« szólókat küldi, a vállalat megismer­tetése czóljából. Szívesen ajánljuk gaz­dáinknak ezen 25 krért megszerezhető füzeteket, nemcsak azért, mert mindegyik jeles szakmunka, hanem azon okból is, hogy irályánál fogva könnyen megért­hető s a ki csak egy kicsit tud olvasni sok hasznost és jót tanulhat belőle. Az erdélyi gazdasági egyesület kétségtele­nül eltalálta a módját, hogy miként kell kisgazdáinkat a gazdasági tudnivalókkal megismertet ni. Az igazgató választmány, a négy fü­zetet a titkár ajánlatára, a bálorkeszi olvasókörnek ajándékozta és hogy az esztergomi olvasókörnek jusson belőle főispáu nr ő méltósága saját költségén meghozatni elrendelte. 2. Köszönettel vétetett tudomásul a herczeg Pálffy család, valamint az esz­tergomi takarékpénztár 100—100 frtos adománya. 3. A nyitramegyei gazdasági egye­sület átirata, melyben tiszta bern-simen­thali és pinzgaui tenyész birkákat ajánl megvételre 150 frt, 200 írt, 250 és 275 írtért darabját, — tudomásul vé­tetett. 4. A fötdmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumnak leirata, melylyel Tormay Béla miniszt. tanácsos által közrebocsájtott s az állategészség rendezéséről szóló törvényt népszerű mo­dorban ismertető füzet egy példányát küldi, tudomásul vétetett s még 30 példánynak küldése iránt a nevezett ministerinmhoz felterjesztés intéztetni elhatároztatott. 4. Faiskolának kibérelt 5 db. város­földre vonatkozó bérszerződés megköté­sével Meszéna János alelnök bíza­tott meg. 5. Nagy lelkesedést keltett elnöklő; főispán urnák az egyesület ezé Íjaira for­ditandó 1000 frtos adománya. A vá­lasztmány irásilag köszönte meg e nagy öszegii adományt, mely köszönő irat kö­vetkezőleg szól: Méltóságos Gróf Főispán Ur! Mélyen tisztelt Elnökünk! A. nagy és nemes tettek azok, melyek összességükben egy nemzet történetét alkotják, ez az, melyből a jelen ós a késő utókor megtanulja hazáját, nem­zetét igazán szeretni, érte ha kell legdrágább kincsét is feláldozni, ez az, mely örök életet biztosit e nem­zet keblében azon férfiaknak, kik a történőiéin emez alkotásában részt vesznek. Méltóságod ily nemes és nemcsak az Esztergom-vidéki gazdasági egyesület életében páratlanul álló, hanem az egész vármegye közönségére jólékouyan ható tettet követett el ükkor, midőn a gaz­dasági egyesület czéljaira 1000 frtot adományozni méltóztatott. Ily nagy és nemes tett, mig egyrészt megtanít bennünket arra, hogy miként kell emberiársaink iránti kötelességün­ket teljesíteni a közönség érdekeit szol­gálni s végeredményében a nemzeti czélok megvalósítására közremunkálni, másrészt arra indit, hogy móltóságod iránt mindenkor érzett legmélyebb tisz­telet, hála és köszönetünknek kifejezést adva kijelentsük amaz erős elhatározá­sunkat, hogy nemes ós nagy példáját követve, csekély erőnket ós tehetségün­kéi ezé íjaink elérésében mindenkor Esz­tergom mogye közönségének javára fog­juk szentelni. Kik is Hódoló tisztelettel maradunk stb. K. m. f. 6. Sajnálattal vétetett tudomásul Nedeczky Gráspár döinösi plébánosnak a tagok sorából kilépése. 7. Megelégedéssel vette az igazgató választmány, Yiminor Ferencznek az egyesület táradhatían alelnökének jelen­tését, a mely szerint: I. a szőlőiskolában: a) 9000 db riparia anyátoké, b) 4000 db Jaquez anyátoké, . c) 2000 db York-madeira és d) 1000 db Herbeinont van. Van továbbá 4000 db ri pária tőke, jmely jövőben 100 darabonként s igy 40 külömböző de a legértékesebb cse­mege s borzszőlő fajokkal lesz beojtva, egy oly állandó szőlőnek, a melyben az érdeklődő közönségnek ugy a sző lő faj ok kiváló jó tulajdonságai, valamint az egyes fajoknak legczélszerübben meg­felelő metszése és müvelése fog bemu­tattatni. A riparia anyatőkékről 25,000 db sima vessző van eladásra és 5000 db szőlőójtvány. II. a g y ü m ö 1 c s f a i s k o 1 á b a n van 700 db sikerült gyümölcsfa ojtvány. 8. a tagok sorába felvétetett: Gróf Csáky Károly kanonok, Hübschl Károly és Nedeczky Pál. 9. Végül a számvizsgáló bizottság választatott meg, Meszéna János Vim­mer Ferencz és Szegedi Sándor szemé­lyében s ezzel az elnök zajos éltetésé­vel az ülés véget ért. Kereskedelem és ipar. Budapest, nov. 16. Magyarország összes lakossága a kormánytól intézkedéseket vár, ha nem is jólétének, legalább adózó képességé­nek emelésére, hogy terhei alatt össze ne roskadjon és az államháztartásban nagy nehezen elért egyensúly ne legyeu pünkösdi királyság. Ezért viseltetett az ország oly páratlan érdeklődéssel a közelebb megtartott kereskedelmi és ipari enquete iránt, ezokból fog elmér­gesedni a hangulat, ha ismét szalma­tűzuek bizonyulna a nagy szabású en­quote, mely külsőségei és majdnem iz„Esitsrpiiifislíisb"tarűíája. BORDAL. CSENG A POHÁR, CSORDULTIG ÁLL, NE SÓHAJTOZZ INKÁBB IGYÁL JÓ PAJTÁS! FOROG A FÖLD, FORGUNK VÉLE, NEM HASZNÁL ITT SEMMIFÉLE SÓHAJTÁS. E POHÁR A MI VIGASZUNK, AZ A MIENK, MIT MEGISZUNK! TELE SZIV ÉS TELE POHÁR ÖSSZEILLŐ TESTVÉRI PÁR, TUDOD JÓL. AZ A BÚTÓL, EZ A BORTUL, DE MINDKETTŐ KI-KICSORDUL A SOKTÓL. BORUNK, BAJUNK SOK, HÁT IGYUNK: AZ A MIENK, MIT MEGISZUNK! EMBERFIA CSETLIK-BOTLIK, ÉPEN HOGY CSAK ELÉG HOLTIG MOSTANSÁG. ELTEMETIK, ELFELEDIK, AZ UTOLSÓ ÍTÉLETIG OTT HAGYJÁK, CSENDÍTS, KONDÍTS, KIS POHARUNK! AZ A MIENK, MIT MEGISZUNK! SZÁVAY GYULA. lát fejeset. (Acsay F. Prózai Műfajok czimű uj írniukájából) I A FELOLVASÁS; OLVASÁS. A FELOLVASÁS TÁRGYA KÉTFÉLE LEHET, VAGY VAGY MAGA IRTA AZ ELŐADÓ, VAGY MÁS. DE MINDKÉT ESETBEN ELÜT AZ ELŐBBIEKTŐL: MERT AZ A KÖRÜLMÉNY, HOGY KÖNYV VAGY PAPIROS FEKSZIK ELŐTTE, VILÁGOSSÁ TESZI, HOGY NEM KÖZVETETLENÜL AZ ELŐADÁS PILLANATÁBAN SZÜ­LETTEK MEG GONDOLATAI; — ELŐADÁSA SEM LEHET OLY ÉLÉNK, MINT PL. A SZÓNOKÉ. NEM HASZNÁLHAT TAGLEJTÉST, ARCZ- ÉS SZEMJÁTÉKOT, MERT SZEME A PAPIROSRA VAGY KÖNYVRE VAN FÜGGESZTVE; S IGY SZÁMÁRA NEM MARAD MÁS HÁTRA MINT A HANGJA. MINTHOGY CSUPÁN EZT ALKALMAZHATJA ÉP AZÉRT MINDENT MEG KELL TENNIE, HOGY SEGÉLYÉVEL TELJESEN UGY OLVASSA FEL A MŰVET, HOGY A KÖZÖNSÉG UGY MEG­ÉRTHESSE, MINTHA ELŐTTE VOINA A KÖNYV VAGY PAPÍROS. A PONTOZÁSRA TEHÁT KIVÁLÓ SÚLYT KELL FEKTETNIE, A TARTALMAT IS VILÁGOSAN ÉS ÉRTHETŐEN KELL KIFEJEZNIE. A KÖZLÉS ALAP­HANGJA ITT IS A TERMÉSZETES ELŐADÁS. HATOL­JON BELE AZ ELŐADÓ A MŰ MINDEN RÉSZLETÉBE, S AZ EGÉSZET UGY ADJA ELŐ, HOGY MINDEN BENNE REJLŐ GONDOLAT ÉS ÉRZELEM EGÉSZ TERMÉSZETESEN LEGYEN KIFEJEZVE, AZ EMLÍTETT HÁTRÁNYOK FOLYTÁN AZT A HATÁST UGYAN NEM FOGJA ELÉRNI, MINT A RÖGTÖNZŐ SZÓNOK, DE KITARTÓ SZORGALOMMAL NAGYBAN MEGKÖZELÍT­HETI. KÜLÖUÖSEN ÁLL EZ AZON ESETBEN, HA A TARTALOM SAJÁTJA, S EZT ANNYIRA TUDJA, HOGY CSAK RITKÁN KELL ÍRÁSÁBA TEKINTENIE. EKKOR KÖZEL ÁLL AZON RÖGTÖNZŐ SZÓNOKOKHOZ, A KIK NEM TELJESEN A PILLANAT HEVÉBŐL SZÓNOKOLNAK, HANEM BESZEDŐK JÓ RÉSZÉT MÁR OTTHON EL­KÉSZÍTETTÉK S A FÖESZMÉKET PAPÍRRA VETVE LÉPNEK A SZÓSZÉKRE. EZEK IS SOKSZOR FORDUL­NAK A PAPÍRHOZ, Ő MEG SOKSZOR NÉLKÜLÖZ­HETI A PAPIROST, MIVEL TÁRGYÁT ELÉG JÓL TUDJA, S ÍGY AZTÁN AZ ARCZ-, SZEMJÁTÉKOT IS JOBBAN FELHASZNÁLHATJA. A FŐSZABÁLY AZON­BAN MINDIG MEGMARAD, HOGY NE A HANGRA, HANEM AZ ÉRTELEMRE ÜGYELJEN. — E KÖRBE TARTOZIK AZ ISKOLÁBAN GYAKORLOTT OLVASÁS IS. JÓ RÉSZT ELMONDTUK MÁR RÓLA NÉZETÜNKET, ITT CSAK UJOLAG A FIGYELMET HÍVJUK FEL RÁ. NÁLUNK NEMCSAK HOGY KÜLÖN IDŐ NINCS RÁ SZENTELVE, MINT AMERIKÁBAN ÉS FRANCZIA­ORSZÁGBAN, HANEM A MAGYARRA KISZABOTT IDŐBŐL IS ^CSEKÉLY JUT CSAK E CZÉLRA. ADDIG IS, MIG ÉTTÉREN A VÁRVA-VÁRT ÉS KÉRT VÁL­TOZÁS MEG LESZ, ARRA KELL TÖREKEDNÜNK, HOGY A NÖVENDÉKEKET LEHETŐLEG BIZTOSAKKÁ TEGYÜK AZ OLVASÁSBAN, MERT NEMCSAK A BESZÉDET TÖKÉLESBITI, HANEM ALAPJA MINDEN MÁS ELŐADÁSBELI ELŐHALADÁSTIAK IS. ELSŐ SORBAN AZ OLVASÁS TÁRGYÁT KELL ÜGYESEN MEGVÁLASZ­TANI; A TARTALOM NE MÚLJA FELÜL A GYERME­KEK FELFOGÁSÁT. LEGJOBB, HA ELŐSZÖR MAGA A TANÍTÓ OLVASSA FEL, HOGY TARTALMÁVAL A NÖVENDÉKEK MEGISMERKEDJENEK. OLVASTASSA AZUTÁN ELŐSZÖR AZON FIÚVAL, A KI LEGÜGYESEBB AZ OLVASÁSBAN ; MERT NA ROSSZ OLVASÓVAL OLVASTATJA, A SIKERTELENSÉG ELSŐ SORBAN ERRE HAT NYOMASZTÓLAG, MÁSOD SORBAN PEDIG HASONLÓ TÁRSAIT KEDVETLENITI EL S TESZI FÉ­LÉNKEKKÉ. AZ ELSŐ FELVONÁSBAN AZONBAN RENDESEN A LEGJOBB TANULÓNAK SEM FOG TEL­JESEN SIKERÜLNI, ITT-OTT HIBÁKAT FOG EJTENI. EZEKET A TANÍTÓ AZ ADOTT SZABÁLYOK ALAPJÁN RÖGTÖN KIJAVÍTTATJA, BÁRMI CSEKÉLY LEGYEN IS A HIBA. OLVASTASSA EL AZTÁN A GYÖNGÉB­BEKKEL IS, ESETLEG TÖBBSZÖR. VALAMINT A ZENEI HALLÁST NEVELHETJÜK AZOKBAN, A KIKBEN TÖKÉLETLEN, ÉP, UGY NEVELHETJÜK AZ OLVASÁSI HALLÁST IS. HA A NÖVENDÉKEK FIGYELNEK A SZABÁLYOS OLVASÁSRA, S NYOMON KISÉRIK A KÖNYVBEN, AKKOR LASSAN-LASSAN BELETANULNAK A HELYES OLVASÁSBA, S KÉSŐBB A GYÖNGÉBB OLVASÓK IS ELO FOGNAK HALADNI. II. A SZAVALÁS. EBBEN IS KÉT ESET FORDULHAT ELŐ. VAGY A MÁS KÖLTŐI VAGY PRÓZAI MŰVÉT ADJA ELŐ VALAKI, VAGY AZ IRÓ SZAVALJA EL A SAJÁTJÁT. EZ UTÓBBI ESETBEN MÉG JOBBAN MEGKÖZELÍTI A RÖGTÖNZŐ SZÓNOKOT, MINT A FELOLVASÓ, CSAKHOGY REÁ IS ÁLL AZ, HOGY NEM A PIL­PILLAUAT HEVÉBEN SZÜLETIK A MŰ, HANEM MÁR ELŐBB MEGIRTA. A PUSZTÁN FELOLVASÓ FÖLÖTT AZ AZ ELŐNYE VAN, HOGY NINCS ELŐTTE KÖNYV VAGY PAPIROS S IGY HANGJÁN KÍVÜL AZ ARCZ­JÁTÉKOT, TAGJÁRTATÁST IS FELHASZNÁLHATJA'.- NE HIGYJÜK AZONBAN, HOGY A SZERZŐK, MERT SZERZŐK, MÁR AZÉRT EGYÚTTAL JOBB ELŐADÓI IS MŰVEIKNEK. VÖRÖSMARTYRÓL TUDJUK, HOGY SZERETTE MAGA ELSZAVALNI MÜVEIT, PEDIG NA­GYON IS ROSSZUL SZAVALTA. A SZERZŐK, HA KÜLÖNBEN NEM GYAKORLOTTAK AZ ELŐADÁSBAN, ABBAN TÉVEDHETNEK, HOGY TÚLSÁGOSAN KIEMEL­HETNEK EGYES RÉSZLETEKET, A MELYEK NEKIK JOBBAN TETSZNEK S IGY AZTÁN A HATÁST NAGY MÉRTÉKBEN ELTÉVESZTHETIK. jj$A LEGTÖBB ESETBEN AZONBAN A SZAVALÓ MÁSNAK MŰVÉT ADJA ELO. A FŐSZABÁLYT FON­NEBB EMLÍTETTÜK MÁR: ENGEDJE ÁT MAGÁT A SZAVALMÁNY TARTALMÁNAK S UGY ADJA ELŐ, MINTHA A SAJÁTJA VOLNA. A FELOLVASÓ FÖLÖTT NEKIK IS AZ AZ ELSŐBBSÉGÜK VAN, HOGY AZ ARCZ, ÉS TAGJÁRTATÁST IS FELHASZNÁLHATJÁK a

Next

/
Thumbnails
Contents