Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-07 / 89.szám

A tarok életrajza. A tarok barátai — most, midőn a beköszöntött unalmas őszi esteken ismét üldözőbe kerül a pagát — bizonyára örömmel fogják olvasni, hogy ennek a nemes játéknak százados története van melyről próbában és versben sok kötetet irtak össze lelkes hivei. Egy ilyen könyv 1756-ban jelent meg Bécsben »a római császár legkegyelmesebb privilégiumával.« Szerzője, Bauer György, azt állítja, hogy a tarokjátékot Portugáliában találták föl s egy Tarocco uevü »híres« játékostól kapta nevét. A három honueurt három haramia, Skiz, Monguez és Paeato nevére keresztelték, kik egy algarbiai rablóbanda rettegett tagjai voltak. Az utóbbi magyarázatban a szerző, ugy látszik, maga sem bizik, mert egy másik helyen azt mondja, hogy a Skiz-szó a frauczia »excuser«-ből származik, melylyel művelt társaságokban a legnagyobb »ütőt« kijátszani szokták. Egy másik taroktörténet-buvár, Court de Gebelin szerint, a tarokjáték sokkal régibb eredetű, a mennyiben már a Fáraók idejében ismerték. Nevét a »Ta-Rog« (a királyok utja) vagy a »T —A—Rosch« (a kezdet könyve) szótól nyerte. Az utóbbi elnevezést azzal magyarázza meg, hogy a tarokképek mintegy a teremtés történetét ábrázolják. Breitkopf J. Gr. »A kártyák föltalálása« czimü munkájában ugyanígy magyarázza a (arokképeket. Szerző szerint a tarokot az arabok honosították meg Európában, kik a kártyajátékot szintúgy, mint a sakjátékot a perzsáktól tanulták. A mi elnevezését illeti, azt mondja, hogy a tarok szó a franczia »tarol.s« szóból ered, a mi a hátulsó oldalon szabályosan pettyezett kártyákat jelent. Abban egyetért valamennyi szaktudós, hogy a tarok egyike a legrégibb kártyajátékoknak, még pedig Garzoni Tamás szerint a második sorreudben. Az is bizonyos, hogy sokat módosítottak rajta, míg mai formájához eljutott. Garzoni azt hiszi, hogy a nemes játéknak Olaszország a hazája s a XV. század második felében keletkezett az u. n. trappoia-játékból. Ürge J. a sinaiakról. Ürge Ignácz sinai hittérítőt mielőtt elhagyta volna hazáját s tekintélyes gyűjtésével vissza utazott volna a rizs hazájába, meglátogatta egy érsekújvári tudósító s látogatásának eredménye lett a kővetkező tanulságos ós közérdekű közlemény '• — Milyen a tanügy Khinábau s ki kezeli azt? — Ez egészen privát ügy. Se az állam, se a község nem avatkozik bele. Az itteniekhez hasonló iskolák egyáltalán nincsenek, hanem a gazdag külön tanítót fogad gyermekei mellé, a szegények összeállva fogadnak fel tanítót, a tanító egy szobát bérel ki és ez az iskola. — Vannak-e közép és felsőbb iskolák? — Nincsenek. Tartományonként vau egy-egy vizsgáló bizottság, mely előtt leteheti az államvizsgát akárki, a ki képesnek érzi magát; csak az az egy vizsga van, három fokozatban, — a ki ezt leteszi, az hivatalokra qualifikálva van. — Milyen az igazság szolgáltatás? — Egészen közvetlen és szóbeli. A mandarinok végzik, s ügyvédek nincsenek Khinábau. — Milyenek az adók és fizetések ? — Csak egy adó van. — Mindenki tartozik meghatározott számú font rizst beszolgáltatni, s ezzel le van róva az adó. S a tisztviselők is rizsben kapják ki a fizetésüket. — Milyen a családi élet? — A vő teljesen alárendelt állást foglal el, úgyszólván cselédje az urának, — se nem eszik vele, se utczán, se társaságban a nő férjével nem jelenik meg. A khinai a nőt sokkal alantabb álló teremtésnek tekinti magánál, s igy bánik vele, ha műveltebb osztályokhoz tartozik is. A többnejűség nincs tiltva, de csak a gazdagoknál fordul elő. A házasság-kötés nincs szabályozva — s a férfiak 15 éves koruktól kezdve nősülnek s a nők 12 éves korukban férjhez mennek. — Miben áll a műveltség? — Az irás-tudásban és a bevett szokások s modor eltanuíásában. Ha két műveltebb összejön — egész sereg frásist összehord; magát udvariasságból gyalázza s a másikat égig magasztalja. Pl. a bemutatás: mi a te drága neved? — válasz : az én silány nevén . . . - Milyenek a gazd. állapotok és a háztartás ? — A nép igen szegény. Főfoglalkozása a rizs és thea termelés és némely vidéken a selyemtenyésztés. — A rizs a khinainak fő eledele, kenyere, étele, mindene. Rizsből csinál magának bort ós pálinkát is, — de főitala mégis a thea. Ott vizet senki sem iszik, a thoa a vizet pótolja, — persze rum és czukor nélkül. — Husnemü ritkán fordul meg aktiinai asztalán, legkedvesebb házi állatja a macska ós a sertés. — Ló és szekér azon a tájon a hol ő tartózkodik egészen ismeretlen fogalmak. — Utak nincsenek, a kiskereskedés egyik fő foglalkozási nem, — s a csikkeket a csatornákon csónakokban szállítják vagy háton hordják. — Tehenük nincs a khinaiaknak, juh és kecske van. de ezeknek csak a húsát használják, tejét nem, mert a fejést ott szemérmetlen dolognak tekintik. — A gőzhajót és a távirdát elfogadták az európaiaktól, s a nagy városok európai városrészeiben bérkocsik is vannak, — de ezeknek a khinai váiosrészbe nem szabad bemenni. Vasút nincs, de nem is kívánatos, hogy legyen, mert az ország tul népes s a vasút milliókat fosztana meg egyedüli kereset forrásától. Sok érdekesnél érdekesebbet mondott még, a nyelv sajátságairól, a melyek közül legérdekesebb, hogy csupa egytagú szavakból áll, hogy az Írásjegyek száma közel 80 ezer, s ezeket ismerni már magában is tudomány, hogy ujabban két újság mégis van a uap fiának országában, a melynek 400 millió lakosa vau. S a khinaiak mégis kicsinyléssel tekintenek az európai műveltségre és sokkal czivilizáltabbaknak tartják magukat az európaiaknál. Budapesti levél. A. zónatarifa által alkotott élénkebb utazási kedv, minden bizonnyal nagyobb hasznára van a fővárosnak, mint az egyes vidéki városoknak. Ez azonban nem is lehet máskép, mert, az ország közpoutja a főváros, hol mindent olcsón és ezé 1 szerűen bevásárolhatunk és jól értékesíthetjük termésünket vagy egyéb eladni valónkat. A vidékiekre nézve tehát kétségkívül jó befektetésnek mondható az útiköltség czimén elfogyott pénz, mert a fővárosban sokat lehet tapasztalni és látni aránylag rövid idő alatt ós a mi a fődolog, mindenki szükségleteit kívánsága szerint fedezheti. Bevásárlásainknál azonban csak jó hirü üzleteket keressünk fel. — Néhány ilyen megbízható czéget a közönség szives figyelmébe ajánlani, czélja jelen sorainknak. Az üvegáru-üzletek közt kiválóan ajánlhatjuk Zahn J. György örökösei kir. szab. zlatnói üvegáruk raktárát Károly-körut 9, szám alatt. Mindenuemü üvegáruk a legszebb kiállításban, valamint a giesshübeli porczolláu és hollóházai kőedény gyárak gyártmányai fenti czég nagy raktárhelyiségeiben. A Zahn J. György örökösei czéget a bekövetkezendő idónyro tehát különösen figyelmébe ajánljuk a t. bevásárló közönségnek. A hangszeriparban kétségtelenül a legelső helyek egyikét foglalja el Schunda Venczel József cs, és kir. udvari szállító (magyar-uteza 26. szám) hangszergyára, melyben nagyban készíttetnek mindenféle réz- ós fafúvó, vonó és ütőhangszerek, továbbá híressé vált és gyönyörű hangú, felül múlhatatlan pedálezimbalmai is. — Schunda a pedalczímbalom feltalálója, elévülhetlek érdemet szerzett magának nemcsak azáltal, hogy e hangszert ugy a főúri szalonokban, mint a polgár házában itthon, sőt a leül földön is ismertté és kedveltté tette, hanem azáltal is, mert mintaszerű gyára díszére válik a magyar iparnak. Ez iparág terén szerzett érdemeit nemcsak számos kiállítás, köztük a párisi, bécsi és budapesti ismerte el első rendű kitüntetésekkel,, hanem ő felsége a király is, miután már korábban arany érdemkereszttel tüntette ki, az 1885. évi orsz. kiállítás alkalmából legmagasabb elismerését nyilvánította, legutóbb legmagasabb kegye jeléül Feroncz József rend lovagjává nevezte ki. — Schunda mindenféle hangszerei nemcsak a belföldön elterjedésnek, de a külföldön is nagy kivitelnek örvendeuek. A pedálczimbalom külföldöm elterjedését köszönheti a kitüuő czimbalom iskolának, melyekből Schunda már több füzetet kiadott. Gazdag választékú raktárt tart mindennemű hurok és hangszer alkatrészekből. Használt hangszereket javítás vagy becserélés végett elfogad. — Árjegyzéket bérmentve küld. Münz Mór, L. női és férfi divatáruk üzletében, Budapest, fürdő-uteza 7. sz. a legnagyobb választókban kaphatók a legszilárdabb uj találmányú férfi ingek és női divat czikkek, vásznak és asztalnemüek (Jaeger-fóle) normál gyapjú, áruk, valamint női és uri-harisnyák leghíresebb gyári raktára. —

: Münz Mór üzlete már 30 év óta fennáll, a bécsi és budapesti kiállításon kitünAMIT AZ ÉRETLEN GYEREKÉSZ KIFUNDÁLT, AZT AZ ÖNTUDATOS FÉRFI SEM HOZHATJA HELYRE. EGÉSZ NAP DÜHÖNGTEM MÁR ÉRTE, DE NINCS SEGÍTSÉG . . . HACSAK SZÓSZEGŐ NEM AKAROK LENNI. EZZEL EGY KEGYETLENÜL ÖSSZEGYŰRT LEVELET VONTAM KI KABÁTOM BELSŐ ZSEBÉBŐL S ÁTNYÚJTANI AZT A SZERKESZTŐNEK. O PEDIG ELOLVASÁ ; » KEDVES BARÁTOM ! EMLÉKSZEL MÉG AMA KÖLCSÖNÖS FOGALOMRA, MELYET AKKOR TETTÜNK EGYMÁSNAK, MIDŐN AZ ESZTERGOMI FŐGYMNÁSIUM NYOLEZADIK OSZTÁLYÁT ELVÉGEZTÜK? NOS, MINT LÁTHATOD, ÉN RÉSZESÜLTEM ELŐBB ABBAN A SZERENCSÉBEN, LIOGY NŐSÜLHETEK S IGY KÉRTEK LÉGY SZIVES BEVÁLTANI ADOTT SZAVADAT, MELY SZERINT HOLNAPUTÁN AZ ESKÜVÖMNÉL, MINT VŐFÉLYEMET ÜDVÖZÖLHESSELEK. SÁNDOR«. — ÉS MENNYI SZABADIDŐ KELLENE ÖNNEK? — EGY HÉT." — JÓ, MEHET, DE CSAK EGY FÖLTÉTEL ALATT! — S AZ ? — HOGY HOLNAP A KRITIKAI ROVAT HELYÉN EGY KIS TÖRTÉNETKÉFC BESZÉLHESSEK EL, BIZONYOS »SAPKA HISTÓRIÁK, MELY ARRA KÉNYSZERITÉ A BENSZEREPLŐ URAT, HOGY EGYHETI SZABADSÁGOT KÉRVE, ELVESZTETT FLEGMÁJÁT UTALÁSSAL NYERHESSE VISSZA. — EZ KEGYETLENSÉG VOLNA. — DE SZÜKSÉGES ROSZ. — S MIÉRFC ÉPPEN SZÜKSÉGES? — HOGY AZ OLVASÓKÖZÖNSÉGET MEGNYUGTATHASSUK. — LEGYEN TEHÁT . . . * MÁSNAP REGGEL NYAKAMBA VETTEM AZ ORSZÁGOT ÉS MIDŐN AZ OLVASÓK JAVÁBAN KACAGTAK ROVÁSOMRA, ENGEM MÁR MESSZE RAGADT A VONAT VÁSÁRFŐTŐT OALÁNTHA FELÉ. ÉJFÉLUTÁN ÉRKEZTEM GALÁNTHÁRA. AZ ÁLLOMÁSNÁL NEM VÁRT SENKI, A VENDÉGLŐBE HAJTATTAM TEHÁT, HOGY MÁSNAP REGGEL FÖLKERESHESSEM BARÁTOMAT. AZ IZGATOTTSÁG, AZ UTAZÁS, MEG A VIRRASZTÁS NAGYON MEGVISELTÉK IDEGEIMET S IGY MÉLYEN ELALUDTAM. EGYSZER CSAK, UGY REGGEL TÁJBAN, VALAMI ÉDES, LÁGY SYRÉN-DAL BÁNATOS ÁRIÁJA ÉBRESZTETT FEL, VALAMI BÚSONGÓ PACSIRTA-DAL, ZOKOGÓ GERLESIRÁS ÉS PANASZOS CSERMELYCSOBOGÁS . . . FIGYELNI KEZDTEM, KI LEHET A VENDÉGLÖBELI ISMERETLEN SZOMSZÉD ? A HANG A SZOMSZÉD SZOBÁBÓL JÖTT. EGY FIATAL NŐ ÉNEKELT GYÖNYÖRŰ SZOPRÁN H;MGON S LÁGY ZONGORAHUROK KISÉRTÉK HALKAN A DANÁT. MINTHA ÉRTETTEM VOLNA A SZAVAKAT: „— Jaj de nagyon messze vagyok tetőled: Még mindig álmodozom felőled. Messze vagyok, de sohasem feledlek. Vétek-e, hogy oly igazán szeretlek? . . . OLYAN ÉDES, OLYAN BÚS, OLY SZIVREHATÓ VOLT AZ ÉNEK, HOGY AZ ÉN SZIVEM CSORDULTIG MEGTELT BOLDOGSÁGGAL. — ISTENEM, DE BOLDOG IS AZ, KINEK ÁLMAIT ILY ANGYALI HANGOK SZAKÍTJÁK FÉLBE! — SÓHAJTÁM VÁGYÓ VÁRAKOZÁSSAL ÉS JANKÁRA GONDOLTAM, A HÜTELENRE, A KI ELRABLÁ SZIVEMET, FELDÚLTA BOLDOGSÁGOMAT, A KI MESSZE, j MESSZE ELMENT, HOGY POKOLI FÁJDALMAM MÉG NAGYOBB LEGYEN S A KIT ÓN MÉGSEM TUDOK GYŰLÖLNI, MÉGSEM TUDOK ELFELEDNI SOHA, SOHA . . . AZ A DAL PEDIG ÚJRA MEGCSENDÜLT: MINTHA CSAK AZ ÉN SZIVEMBŐL MERÍTENÉ TÁRGYÁT: OLYAN FÁJÓ, OLYAN SIRÓ VOLT REZGÉSE: „Beteg vagyok, nem kell nekem szerető : Szeret engem majd a hideg temető. Az legyen a koporsómra ráírva : „En is voltam hü szerető valaha!" . . . NEM BÍRTAM TOVÁBB ; SZÍVEMHEZ KAPTAM S SZEMEIM MEGTELTEK KÖNYEKKEL. OLYAN ELHAGYATOTT, OLYAN ÁRVÁNAK ÉREZTEM MAGAMAT, MINT EGY APÁTLAN, ANYÁTLAN ÁRVA. ÖLTÖZNI KEZDTEM. TALÁN MAJD A ZAJ, A MULATSÁG, AZ ESKÜVŐI SZERTARTÁS, S BARÁTOM BOLDOGSÁGA FELEDTETNI FOGJÁK BOLDOGTALANSÁGOMAT. EKKOR EGY VAD, BŐSZÜLT, ORKÁNSZERÜ AKKORDFUTAM FELRÁZOTT ELÉRZÉKENY ÜLÉSEMBŐL. VALAMI MEGFOGHATATLAN, SAJÁTSZERŰ SEJTELEM TÁMADT AGYAMBAN S HIRTELEN UGY KÉPZELTEM, MINTHA A VÁSÁRFÖI KONCZERT »PIQUE DAME«-JÁT HALLANÁM AZ »Ő« RÓZSÁS UJJAI ALÓL ELÉTÖRNI . . . ES SEJTELMEM NEM CSALT. AZOKAT A VAD, TOMBOLÓ AKKORDOKAT CSAKUGYAN EGY DALLAMOS, LÉLEKÖLELŐ ÁBRÁND KÖVETTE, EGY REMEK CANTABILE, MELY A »PIQUE DAME«-OT OLY FÖNSÉGESSÉ TESZI. FELÖLTÖZNI S ÁTFUTNI A SZOMSZÉD SZOBÁBA, EGY PILLANAT MŰVE VOLT. TUDTAM, HOGY CSAK EGY VAN A VILÁGON, A KI E DARABOT MINDEN (

IZÉBEN ÁTÉREZVE JÁTSZSZA, TUDTAM, HOGY »Ő« VAN ITT, »Ő«, AZ ELSZÁRNYALT IDEÁL, A BUJDOSÓ SYRÉN . . . S MÉGIS MIDŐN FELNYITÁM AZ AJTÓT S MEGPILLANTOTTAM ÖT A ZONGORÁNÁL ÜLVE, KÖNYES SZEMEKKEL, BÚBÁNATOS ARCZCZAL: NEM TUDTAM MIT TENNI A MEGLEPETÉSTŐL. — JANKA! — KIÁLTOTTAM ÖNFELEDTEN S MEGRAGADÁM KEZEIT. •— AH, KÁVAI UR, AZ ÉN KEDVES KRITIKUSOM? . . . ISTEN HOZTA! . . . ÉS EZEKET A SZAVAKAT OLY HIDEGEN, OLY NYUGODTAN EJTETTE KI, MINTHA NEM- IS ÉREZTÜNK VOLNA SOHA MELEGEBBEN EGYMÁS IRÁNT, MINTHA AZON A VÉGZETTELJES ESTÉN CSAK ZENÉRŐL, TÁNCZRÓL, HAMIS FOGAK, VAGY UJDIVATU VÁLLFÜZŐKRŐL FOLYT VOLNA A TÁRSALGÁS, ÉS NEM MONDOTTUK VOLNA EL ISTEN SZINE ELŐTT EGYMÁSNAK A HOLTOMIGLAN-HOLTODIGLANT. SZINTE LEHÜTÖTT E HANG ÉS MEGFOGYASZTI BENNEM A VÉRT. JANKA LÁTTA RAJTAM A HATÁST ÉS MEGSAJNÁLT— JÖJJÖN KÖZELEBB KÁVAI ÉS FOGLALJON HELYET . . . OLY RÉGEN NEM LÁTTAM MÁR ÖNT! RÁSZORULOK VIGASZÁRA, MIÓTA ÖZVEGY VAGYOK — MONDTA S OLY NYÁJAS TEKINTETET VETETT REÁM, HOGY EKKOR MEG MAJD BE KELLETT HUNYNOM SZEMEIMET, MERT SZÉDÍTENI KEZDETT AZ A DELEJES SUGÁR. AZUTÁN MEGKÉRDEZTE, HOGY NŐS VAGYOK-E MÁR, HOGY FELTALÁLTAM-E BOLDOGSÁGOMAT? ÉS MIDŐN MEGTUDTA, HOGY ÉN MÉG AZÓTA MINDIG CSAK REÁ GONDOLTAM, MINDIG ÉRTE ÉLTEM, HOGY NEM VOLT EGY NYUGODT ÉJJELEM, EGY BOLDOG NAPPALOM, MELY KINZOTT SZIVEM FÁJÓ KESERVÉT FELEDTETTE VOLNA VELEM, HOGY SZÓRAKOZÁST KERESVE ROPPANT FÁJDALMAMBAN, A MUNKÁBA MERITÉM LELKEMET, DE A MUNKA ENYHÜLÉS CSAK FOKOZTA SZIVEMBEN A FORRÓ VÁGYAT, CSAK NÖVELÉ A SORVASZTÓ KINT, HOGY A POROS KÖNYVEK KÖZÉ TEMETKEZVE FOLYTON, MINDIG Ő LEBEGETT SZEMEIM ELŐTT S HOGY VÉGTÉRE IS ÖNMAGAMAT GYŰLÖLTEM MEG TEHETETLENSÉGEMÉRT ÉS MEGHASONLOTTAM. AZ EGÉSZ VILÁGGAL . . .