Esztergom és Vidéke, 1889
1889-10-13 / 82.szám
ilyen, szintúgy tömeges pártolásra érdemes. Tanúsítsanak egy kis hazafias buzgalmat e részben kereskedőink. Egyesületi életünk. Esztergom, okt. 12. Ritka városnak van annyiféle egyesülete, mint Esztergomnak — papiroson. A társadalmi fejadó harinincz forinttól legkevesebb ötvenig rug s a túlterhelt családapáknak azután persze, hogy nem jut irodalomra és egy kis tanulságos utazásra, mert az egyesületek nemcsak nyugiatványaikkal, de kártyakorapániákkal is meglehetősen illuziórussá teszik rendes költségvetésünket. Tisztességes pangásban vergődnek egyesületeink. Egynek sincs annyi ereje, hogy vezérszerepet játszszék s egynek se annyi bátorsága, hogy fölöslegesnek nyilatkoztassa ki önmagát. Valamennyi élni akar, mert szégyen lené és irigylené, ha kimúlásával szolgálatot próbálna tenni valamelyik másiknak. A sokoldalú emberek igen érdekesek, de nem sokat érnek. A szellemi erő szétforgácsolása bizonyos felületes ürességre vezet. Ugyanez az elv alkalmazható sokoldalú egyesületeinkre is, melyek tökéletesen szétforgácsolják minden társadalmi erőnket és tehetségünket. Csak a paralellisinnst kellene egyelőre is megszüntetnünk s akkor mindjárt élénkebben lüktetne az egyesületi élet s a leghivatottabb egyesületi eszmék nemcsak elnöki programmbeszédekben s hízelgő toasztokbau válnának múmiákká. Szét van szórva az intelligenczia. Nincs középpont. Szét, van szórva a zenészek társadalma. Nincs teljesen egyesítő hatalom. Még tüzoltóegyesületeinket is megbénítja a paralellismus, annál inkább mindazt, ahol egy kis szellemet is óhajtanánk találni. Nagy társadalmi reformra lenne szükségünk. Egységes szellemet és összetartást kellene ojtani szétvonó elemeinkbe, melyeket a társadalmi pártok robbantanak szét egymástól. A túlságos társadalmi adóval megrótt közönség elvégre is unalmasnak találja a sarczot különösen olyan egyesülelek számára, melyek fölöslegesek, i Éppen azért fejtsen ki minden életrevaló egyesület nagyobb tevékenységet s bizonyítsa be, hogy van ereje a fönáliáshoz, létjoga a szerepléshez s nemesebb hivatása az esztergomi társa-1 dalmi élet megéiénkitéséhez. Bécsi levél. (Egy világhírű vendéglőről.) Bécs, okt. 11. HA VALAKI BÉCSBE ÉRKEZIK ÉS EGY PILLANATRA A PÁLYAHÁZ ELŐTT MEGÁLL, TAPASZTALNI FOGJA, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ KOCSIK KÖZT FORGOLÓDÓ UTAZÓK, HORDÁROK ÉS PODGYÁSZCZIPELŐ VASÚTI SZOLGÁK FOLYTON EGY NEVET KIABÁLNAK ÉS EZ A »METROPOLE.« »METROPOLE VENDÉGIŐ« ITT »METROPOLE SZÁLLODA« OTT ÉS »METROPOLE« MINDENFELÉ. CSAK RITKÁN HALLHATÓ EGY MÁS BÉCSI SZÁLLODA MEGNEVEZÉSE ÉS HA A BÉCSI LAPOKBAN AZ IDEGENEK NÉVSORÁT VÉGIGOLVASSUK, AZONNAL LÁTHATJUK, HOGY A »METROPOLE SZÁLLÓ« BÉCSNEK CSAKUGYAN LEGNAGYOBB ÉS LEGLÁTOGATOTTABB VENDÉGLŐJE. ÉS MILY VENDÉGEK LÁTHATÓK ITT! A FÖLD VALAMENNYI NEMZETE TALÁLKOZIK E HELYEN. RENDKÍVÜL ÉRDEKES, HOGY HA EGY-KÉFC ÓRÁIG A SZÁLLÓ GYÖNYÖRŰ ÜVEGTERMÉBEN TARTÓZKODUNK, AHOL AZ UTASOKAT JÖNNI ÉS MENNI LÁTHATJUK. FRANCZIÁK, ANGOLOK, AMERIKAIAK, TÖRÖKÖK, JAPÁNOK, OLASZOK, SPANYOLOK, OROSZOK, EGYPTUSIAK STB. EGYMÁST VÁLTJÁK FÖL DE TERMÉSZETESEN MAGYAR- ÉS NÉMETORSZÁG VALAMINT A BALKÁN-ÁLLAMOK LEGNAGYOBB CONTINGENSÉT SZOLGÁLTATJÁK A SZÁLLÓ VENDÉGEINEK, KIKET ITT MAJDNEM VALAMENNYIT A SAJÁT NYELVÉN SZOLGÁLNAK KI. A SZÁLLÓT 1873-BAN NYITOTTÁK MEG. BÉCS LEGSZEBB RÉSZÉBEN A FRANZ-JOSEF-QUAIN FEKSZIK ÉS IMPOSANS HOMLOKZATAI EGY TERET ÉS HÁROM UTCZÁT URAINAK, ugy HOGY A SZÁLLODA 25 SZALONJÁNAK ÉS 300 SZOBÁJÁNAK LEGNAGYOBB RÉSZE AZ UTCZÁRA NÉZ. A QUAI FELŐLI OLDALRÓL GYÖNYÖRŰ KILÁTÁS NYÍLIK A KAHLENBERGRE ÉS LEOPOLDSBERGRE. A SZÁLLÓ ELŐTT LÓVASÚTI MEGÁLLÓHELY ÉS GŐZHAJÓÁLLOMÁS VAN. A SZÁLLODA FENNÁLLÁSA ÓTA SPEISER L. IGAZGATÓ KITŰNŐ VEZETÉSE ALATT ÁLL, AKI KORÁBBAN A LEGELSŐ SVÁJCZI SZÁLLODÁK EGYIKÉNEK INTÉZŐJE VOLT. A METROPOLE IGAZGATÁSA AZ EGÉSZ VILÁGON MINTASZERŰNEK VAN ELISMERVE S AZ UTASOKNAK MINTEGY 120 SZÁLLODAI ALKALMAZOTT ÉS 3 PORTÁS ÁLLNAK RENDELKEZÉSÖKRE. AZ ÚGYNEVEZETT ÜVEGUDVAR KÉPEZI A VENDÉGEK LEGKEDVELTEBB TARTÓZKODÁSA HELYÉT. EZ ÜVEGTETŐVEL FEDETT GYÖNYÖRŰ TEREMBE NYÍLNAK A VENDÉGEK RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ TÖBBI HELYISÉGEK, ÚGYMINT: A HANGVERSENYTEREM, AZ ÉTKEZŐ HELYISÉGEK, AZ ÍRÓSZOBA, A TÁRSALGÓ ÉS AZ OLVASÓ TEREM STB. ÉS ALIG VAN SZÁLLODA, AHOL OLY SOK ÉS KÜLÖNFÉLE NYELVEKEN MEGJELENŐ TEKINTÉLYES LAP VOLNA TALÁLHATÓ, MINT ITT. AZ EMELETEKRE REGGELI 7a? ÓRÁTÓL ÉJJELI 12 ÓRÁIG SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ FEL VONÓKÉP KÖNYNYITI MEG A KÖZLEKEDÉST. A SZÁLLÓBAN BÁRMIKOR KAPHATÓK HIDEG ÉS MELEG DUNA-FÜRDŐK. A VENDÉGEKNEK AZ ÉPÜLETBEN TELEPHON ÉS TÁVÍRÓ-ÁLLOMÁS, FODRÁSZ-MŰTEREM ÉS A LEGKÜLÖNFÉLÉBB ÜZLETEK ÁLLANAK RENDELKEZÉSÜKRE. A SZOBÁK ÉS LAKOSZTÁLYOK A LEGNAGYOBB KÉNYELEMMEL VANNAK BERENDEZVE ÉS A SZOBÁK ÁRAI EGY FORINTNÁL KEZDŐDNEK. A BÉCSBE ÍÁNDULÓ ESZTERGOMIAKNAK MÉG AZT IS JELENTHETEM, HOGY SPEISER L. IGAZGATÓ FÁRADOZÁSAINAK ÉS KITŰNŐ VEZETÉSÉNEK SIKERÜLT A SZÁLLÓ IDEGEN-FORGALMÁT A LEGMAGASABB FOKRA EMELNI UGY, HOGY A *METROPOLE SZÁLLÓDA« KÖNYVEI A MULT ÉVRŐL TÖBB MINT SZÁZEZER VENDÉG-NAPOT JEGYEZNEK FEL. R. L. A NŐKRŐL A NŐKNEK. (B. K. E.) Nézzünk csak végig az életen és megfogjuk látni, hogy hány ember boldogsága csupán egy pillanat szüleménye ; mig viszont sok ember földi pokla szintén csak egy pillanat ördögi munkája. * Az emberi sziv virághoz hasonlít: ha a zivatar túlságosan megrongálta; a mosolygó nap verőfénye csak bágyadt színekkel birja többé bevonni, de tökéletesen föleleveníteni nem; — ha azonban a mostoha időjárás csak szirmaitól — nem gyökereitől fosztotta meg; akkor az éltető sugarak perez alatt is csodát teremtenek. A lélek nemcsak azt birja, amit a birtok szűk fogalma magában foglal: — az ég boldozatja ragyogó csillagaival nem egyik, vagy másik halandóé és mégis hányan borulnak le magasztossága előtt!? A csalogány dala hány szenvedő lelket enyhít? a tündöklő harmat csepp varázs tükrén, hány elgőzölgött remény képe mutatkozik ; és csupán a nő az | alkotás remek műve a költészet élő harmóniája csak az oltárig terjedjen ? Igy a természet nem hazudtolja meg magát! * A női lélek ugy van alkotva, hogy bármely körülmények között el ne veszítse rugókonyságát s igy ha az élet gyakran meg is tagadja tőle álmainak valósulását önmagába szija azon erőt, a melyre szüksége vau, hogy a sziv el ne csüggedjen. * A hol egy ok is elég a megfejtésre, ott ne keressünk többet, mert még ez egy alaposságát is elveszítjük, kétségbe vonjuk. * A szerelem boldogságát Isten keze adja, ami fájdalom és epedés, csalatkozás és bűn van benne, azt emberi kezek szerezték hozzá. * Minden teremtett lénynek a felleg úszó sastól az utolsó féregig szabad szeretnie, csak az ember kötötte le magát. Nem volt neki elég, hogy a föld vadjain uralkodott, hogy a vihar elemeit rabszolgáivá tette : hanem még keble Istenén, a szerelmen is kellett, hogy uralkodjék, mert az »ember« szegyeu li szivét és büszke eszére! Nagy a világ, melynek egyik végétől a másikig sem csillag sugár, sem emberi gondolat röpülni nem bír, de nagyobb az a világ, melyet oly kis térbe tudott teremteni Isten, minő az emberi sziv és fényesebb gyémántja a teremtés koronájának amaz ezer szint ragyogó érzése a szívnek, mint a legfényesebb csillag, mely a többit megvilágítja. RINT UJ HIVATALODBA CSAK . . . CSAK . . . ITT ELŐVETTE ÓRÁJÁT, KISSÉ HUNYORGATOTT A SZEMÉVEL . . . KÉT ÓRA MÚLVA LÉPHETSZ . . . RÁBÍZHATOD MAGAD. ÜGYES ASSZONY, AZ ORVOSI TUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁBÓL VIZSGÁZOTT. — KÉT ÓRA MÚLVA . . . MÁR... AKAROM MONDANI CSAK? AZ ORVOS TOVÁBB OLVASOTT, ÉN PEDIG FOLYTATTAM SÉTÁMAT NŐM ARCZKÉPE, BÁJOS FOTOGRÁFIA, OTT FÜGGÖTT A FALON, AMINT VILÁGOS NYÁRI RUHÁBAN LEFELÉ INDUL A KERTBE. SZEGÉNY KLOTILDÉ. IGY MOSOLYOGTÁL TE A MÉZES HETEKBEN . . . IGY MENTÉL, GONDTALANUL A ZÖLDSÉGES KERTBE, HOGY FŰSZERES NÖVÉNYEKET HOZZ REGGELINKHÖZ IBOLYA-BOKRÉTÁT MAGADNAK. HOVA LETT TERMETED HAJLÉKONYSÁGA? GYÖNGÉD MOSOLYOD ? CSODÁLKOZÓ, NAGY SZEMED GYERMEKIES KIFEJEZÉSE? MINDEZ ODA VAN, SZEGÉNY KLOTILDÉ ! ODA VAN! BÁJOLÓ LÁBAID! TUDOD-E, EGYKOR MAGAD IS AZT VÉLTED, HOGY ELCSERÉLTED AZ ENYÉMEKKEL! ... AH! AH! . . . KÉSZÜLTEM A FEJEMET ÜTNI A FALBA, KÖNYÖKÖM HELYETT, MIDŐN CSÖNDESEN MEGNYÍLT az AJTÓ S LÁTHATÓVÁ LETT A »BÖLCS ASSZONY«, KINEK FEKETE CSIPKE FŐKÖTÖJÉN ORGONA-VIRÁGBOKRÉTA HIMBÁLÓZOTT, — URAM, MINT APA FOGADJA ÜDVÖZLETEMET, FÍA SZÜLETETT. — JÓ! SZÓLT AZ ORVOS, MENJÜNK ÜDVÖZÖLNI A JÖVEVÉNYT. EZZEL TÁVOZOTT, MÁRIA ASSZONY TÁRSASÁgában. FELIG ZAVARODVA BÁR, DE FELFOGTAM, HOGY ILLŐ LESZ UTÁNUK MENNEM, MEG IS TETTEM EZT, MEGMAGYARÁZHATVÁN ÉRZELMEKKEL. FELESÉGEM SZOBAAJTAJÁNÁL EGY HANGOCSKA MEGÁLLÁSRA KÉSZTETETT a KÜSZÖBÖN, AZ AJTÓFÉLFÁBA KAPASZKODTAM, HOGY LE NE ROGYJAK. IDEGEN, ISMERETLEN, MÉG SOHA NEM HALLOTT HANG VOLT EZ . . . GÖGICSÉLŐ, HATÁROZATLAN, ELEMI HANG. FIAMNAK ELSŐ HANGJA. HOGY IRJAM LE AMIT ÉREZTEM? RESZKETVE LÉPTEM A SZOBÁBA. AZT HISZEM EGYÜGYŰ AREZOT ÖLTÖTTEM. AZ ELSŐ, A MIT LÁTTAM, NŐM FEJE VOLT. FŐKÖTŐCSKŐJÉT CSINOS SZALAG ERŐSÍTETTE MEG ÁLLA ALATT. GESZTENYESZÍNŰ HAJÁBÓL EGY FÜRT OLDALT ESETT FINOM FEHÉR ARCZÁRA; KÉRDŐ NAGY SZEME OLY KEDVESEN TEKINTETT RÁM MINT AZON A TAVASZI KÉPEN, MELYNEK NÉZÉSÉBE VOLTAM MERÜLVE AZ IMÉNT, FÉLIG NYILT AJKA LE NEM IRHATÓ BÁJJAL MOSOLYGOTT REÁM. A SZERELEMNÉL ERÖSEBB ÉS HATALMASABB ÉRZÉS VETT RAJTAM ERŐT, MELY ENGEM ARRA KÉSZTETETT, HOGY LEBORULJAK ELŐTTE, NEM AZÉRT, HOGY ÉRINTSEM, ERRE MÉLTATLANNAK ÉREZTEM MAGAMAT, HANEM, HOGY IMÁDJAM ŐT. — — — AZUTÁN LÁTTAM A KIS HONVÉDET, KINEK MINDEN IZMA IZGETT-MOZGOTT! MOZGATTA SZEMÉT, SZEINÖLDJEIT, KARJAIT, LÁBAIT, SŐT LÁBUJJAIT IS, MINTHA EZZEL AZT AKARTA VOLNA JELEZNI, HOGY ELÉGGÉ ERŐS A VALLÁS ÉS HAZA SZOLGÁLATÁRA, A PRIOR KÍVÁNSÁGA SZERINT. — TÁBORNOKOM! KIÁLTOTTAM FÖL S MEG AKARTAM ÖT CSÓKOLNI. AZ ORVOS AZONBAN ELRAGADTA TŐLEM, HOGY MEG NE FOJTSAM S AZTÁN SZÉKET TOLT FELÉM. MOST VETTEM LE FEJEMRŐL A SAPKÁT. SIRTAM, SIRTAM . . . MIÉRT NE VALLANÁM BE ? SIRTAM ÉS A SAPKÁT HARAPDÁLTAM, NEHOGY FELZAVARJAM AZ EGÉSZ HÁZAT, AZ EGÉSZ KÖRNYÉKET. NARANCS VIRÁGOS VIZET NYÚJTOTTAK, AZUTÁN KIMENTÜNK A SZOBÁBÓL. Sok év mult ezóta, A kicsike e közbea MEGNŐTT MINT EGY GRÁNÁTOS ÉS A KEZE MÁR NYOLOZ ÉS HÁROMNEGYED HÜVELYŰ HOSSZÚ. EZÓTA AZONBAN EGÉSZEN MÁS BENYOMÁST GYAKOROLNAK REÁM A GYERMEKEK. SOHASE LÁTHATOK GYERMEKET ANÉLKÜL, HOGY ESZEMBE NE JUSSON MEGTÉRÉSEM ; PILLANATRA MEGÁLLOK MINDIG S NEM MEGYEK TOVÁBB A NÉLKÜL, HOGY LEGALÁBH EGYSZER VISSZA NE NÉZNÉK. OZORAY ÁRPÁD. Franczia szellemességek. PARIS OLYAN KIRÁLYNŐ, A KI MINDENKIT SZERETETREMÉLTÓSÁGGAL FOGAD, HANEM AZÉRT MÉGIS CSAK AZOK SZÁMÁRA TARTJA FÖN MINDEN ÉRZELMÉT, A KIK LEGKÖZELEBB ESNEK A SZIVÉHEZ. * MINDEN EMBERNEK KÉT HAZÁJA VAN. AZ EGYIK AZ, MELYIKBEN SZÜLETETT. A MÁSIK — FRANCZIAORSZÁG. * NAGY PÉTER MONDÁSA OROSZORSZÁGRÓL: PATAK VOLT MIKOR MEGLÁTTAM, FOLYÓ LESZ MIRE ELHAGYOM — DE TENGER, MIKOR MÁR RÉG MEGHALTAM. * GÖRÖGORSZÁG MEGADTA BYRONNAK AZT A SZOBROT, MELYET HAZÁJA, ANGLIA, MEGTAGADOTT TŐLE. * MELYIK AZ A NŐI NÉV, KÉRDI VALAKI A FIGARÓBAN, MELY 552-NEK OLVASHATÓ? LIDI. * ERRE MI KIADUNK EGY OLYAN KÖZÖNSÉGESEBB, ESZTERGOMMEGYEI SVÁB NŐI NEVET, MELY MÉG ÖTSZÁZZAL TÖBBNEK IS OLVASHATÓ: MIDI. Valami az életbiztosításról. Örömmel konstatálhatjuk, hogy hazánkban az életbiztosítás üdvös intézménye folyton nagyobb tért hódít a közönségnél, mely tény rendkívül fontos, ugy küzdazdasági, mint erkölcsi tekintetben. Mindig halijuk a panaszt, hogy a mi magyar népünknél a takarékossági hajlam nincsen olyan nagy mérvben jeleií, mint nyugot-Európa népeinél. Ámde ugy Iái szik, hogy ujabb időben a szemrehányásra való alap mind inkább megszűnik. Az 1887. évben az osztrmagy. monarchiában 111 millió összeg erejéig köttettek életbiztosítások. E . tekintélyes szám legjobban mutatja, hogy már nálunk is igen sokan vannak, akik erkölcsi kötelességüknek tekintik családjukról gondoskodni s pontosan félre teszik jövedelmüknek megtakarítható részét. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a közönség nemcsak a takarékpénztárokhoz fordul, hanem az életbiztosítás utján is gyakorolja a takarékosságot. A takarékpénztárból a pénzt a betevő bármikor kiveheti tetszésszerinti czélra ; az életbiztosításnál azonban a takarókosság már bizonyos állandósággal ós egyelőre kitűzött czél érdekében történik. Aki életbiztosítást köt, rendesen éveken át pontosan félreteszi a megtakarítandó összeget s ez mutatja, hogy az illetőben a takarékossági hajlam mély gyökeret vert s nem pillanatnyi eltökélésről, hanem komoly elhatározásnak állhatatos megvalósításáról van szó. A mennyire örvendetes, hogy népünknél a takarékosság iránti érzék mindinkább kifejlődik, ép oly Őszintén kell bevallauunk, hogy még messzeállunk takarékosság dolgában a ny.-európai népektől. Francziaországban — melynek lakossága körülbelül annyi mint monarchiánké — 1887-ben éppen kétszer annyi életbiztosítás köttetett, mint monachiánkban. Fél uton vagyunk tehát még, de népünknek józan gondolkodása biztos reményt nyújt, hogy a takarékosság terén is csakhamar a kulturnemzetek sorába töretünk előre. Talán már most is nagyobb eredményt tudnánk felmutatni, ha nemcsak a nép, hanem az illető tényezők is jobban működnének közre a takarékosság ápolásában. Jelen sorainkban az életbiztosításról szólván, szükségesnek tartjuk például, hogy a takarékosság fejlesztésében egyik legfőbb emeltyűt képező intézmény a közönséggel alaposan és világosan legyen megösmertetve. Hányan vannak, a kik nem kötnek életbiztosítást, mert tájékozatlanok az ügy iránt? Sőt olyanok is vannak, mert avatatlan és illetéktelen magyarázatok után indulva az életbiztosításról téves fogalommal bírnak. Üdvözlünk tehát minden olyan törekvést, a mely a közönség felvilágosítását ezélozza az életbiztosítást illetőleg. Hazánk első biztosító intézete az »Első magyar ált. bizt. társaság« dicséretreméltó buzgóságot fejt ki e tekintetben. Már több év óta megbízható és szakképzett tisztviselőket küld ki, a kiknek kötelességük a közönséget az életbiztosítás czóljáról és hasznosságáról felvilágosítani s egyúttal a már biztosított feleknek, esetleges kérdezős-