Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-31 / 9.szám

épen szükségessé is. Fürdő és gyógy­intézeteink közt ugy a kedvező fekvés, mint gyógyerő tekintetében Balaton­Füred előkelő helyet foglal el s lapunk azon helyzetben vau, hogy a már meg­kezdett újításokról, valamint a fürdő­évad alatt a közönségnek nyújtandó kellemekről, kényelemről és egyéb ezél­szerii berendezésekről a következőket közölheti : Balaton-Füred gyógyhely már regé­nyes fekvése és a természet dns ado­mányai következtében annyi természe­tes gyógy ha! ássál bír, hogy rendelteté­sének okvetlen megfelel akkor, ha va­lódi fürdő- és gvógyhelylyé fejlődik. Ezt senki sem tagadhatja meg tőle. Egy évszázad lezajlása után a mult nyáron a bukás szélén állott. Hogy miért? az a hírlapokban annyiszor el volt "-mondva s ostorozva is, hogy azt e sorokban felmelegíteni fölöslegesnek tartjuk. Annyi tény, hogy nem felelt meg a kor igényeinek. Sokkal érdeke­sebb tudomást szerezni arról, hogy mit szándékszik tenni a tulajdonos Szt. Benedekrend a czélból, hogy Balaton­Füredet a posványból kiemelje, ujjá alakítsa, hogy Balaton-Füred főnixként föléledjen hamvaiból, a kor igényeinek megfeleljen s uj hírnevet vívjon ki magának az európai fürdők és gyógy­helyek sorában. Tetemes összegeket áldoz az apát­ság, mely a pannonhalmi központi kor­mányzó, Kovács Ábel gondos belátására van bízva és ki tüzetes tanulmány tár­gyává tette e valóban kényes ügyet. Mindenekelőtt a fürdőintézet egész területén létező utak és sétálóhelyek a legjobb karba helyeztetnek már most. A dombokat lehordják, a völgyeket ki­egyenlítik ; szemséríő helyek lerontat­nak és kellemes egyöntetűségbe ho­zatnak. Igen nevezetes és fontos ujitás az 1 uj és nagyszabású vízvezeték, mely aj fürdőhely kertjeit és útjait kellő víz­mennyiséggel fogja ellátni ós pormen­tessé tenni, és a házi szükséglet külön­féle czéljaira szolgáltatni. A szabad terek, a hol csak lehet, be­fási11atnak, élővirág-szőnyeggel 1 áttat­nak el, ezenfelül a pázsitra nagy gond lesz fordítva. A híres rózsák nagy meny­nyi ségben sza po r; 1.1atnak. A balatoni régi uszodát most rom­bolják széf, hogy egy nagyszerű mo­dern hidegfürdőháznak adjon helyet. Ebben gondoskodva lesz minden csin­os kényelemről. Ez ujitás minden fürdő­vendéget kellemesen fog meglepni. Ha az apátság a szomszéd birtokos­sal meg tud egyezni, a mi igen kívá­natos volna, akkor a tóparti sétány tetemesen meg fog hosszabbitlatni. A régi fürdőházat és nagyvendéglőt újra tetőzték. Az előttük állott s mint­egy hozzájuk ragasztott boltok és bó­dék leromboltattak, fáknak s virág­szőnyegeknek csinálván helyet. Az ó-íűrdőház gyökeresen átalakul. Az uj-fürdőház folyosója keresztül lesz vezetve az ó-fürdőházon a födött sétá­nyig. A gyógyforrásig szintén födött ut fog vezetni. A vendégek tehát eső­ben is szárazon mehetnek az étter­mekbe, kávéházba s a forráshoz. A for­rás körül czementbuikolat lesz alkal­mazva s a ház fölé uj tetőt építenek. A vendégszobák teljesen átalakíttat­nak s uj bútorokkal fognak elláttatni. Uj lépcső fog az emeletre vezetni és a folyosók czement-táblákkal lesznek bo­rítva. A meleg fürdőknél is czélszerü vál­toztatások történnek A Schwarzer-féle pezsgőfürdőket hattal szaporítják. Az ó-fürdőház földszinti lakásait csi­nos boltokká alakítják át. A gyógyszer­tár ott lesz, a hol eddig az igazgató­sági irodák voltak elhelyezve. Sok változás történik a nagy vendég­fogadóban is. A szobák jobb karba he­lyeztetnek, a folyosókat czementlapok­kal fedik. A kapubejáratnál és az ebéd­lőkhöz vezető lépcsőn szélfogó üveg­ajtók fogják védeni a vendégeket a kel­lemetlen léghuzamtól. A posta és táviró-hivatal a nagy vendégfogadóba fog áthelyeztetni. A gyógyfürdő egész területe jó és uzélszerü világítással lesz ellátva. Mindezen újítások, már készen s teljes díszben fogják az évad kezdetén fogadni az érkező vendegeket. Jobb s kényelmesebb közlekedésről is van már gondoskodva. Az uj «Ba­aton-gőzhajó-társaság» gondoskodott ar­'ól, hogy a déli vasút-társaság majd letenkint, jutányos áron külön vonatot nencszt Siófokig. A vasúti vágány a (ikötőig fog meghosszabbíttatni. Az már köztudomású dolog, hogy igy uj, kényelmes hajó fogja átszálli­ani a vendégeket Siófokról Füredre! •s vissza. Nagyjában és lényegében ezek len­iének az újítások s átalakítások. Nem ;evésbé nevezetes, hogy az uj igazga­tóság reklám tekintetében is mindent el fog követni, hogy Balaton-Füred jó hírnevét a külföldön is terjeszsze, illetve helyreállítsa. Ezekután úgyszólván hazafias köteles­sége lesz az orvostanárokuak és orvo­soknak, hogy ezt a hazai gyógyfürdőt kellőleg méltányolják és pártolják. A fővárosból. — A bérkocsisok világa. — Budapest, jan. 30. í A tramvay egyre öli őket, minden • helyiérdekű vasút megnyitásával szem­i látomást apad a létszámuk. Maholnap • talán csak páros viaskodásokra és be­• csületbeli ügyekben veszik majd igénybe, a miket százados gyakorlat szerint csak bérkocsikon lehet elintézni. Sietnem kell írni róluk mig ki 'nem pusztították a villamos, gőz- és vasparipák. De mig bérkocsisok léteznek, nem fog megszűnni az a balhiedelem, mit a modern társaság róluk tart. Nem is­merjük őket, s e tudatlanságunkból azt következtetjük, hogy ők sem ismer' nek bennünket. Egy este reporteri hivatásom — mely nem sokban külömbözik a csatornatisz­titóétól — a Hajós-utczai schweinmjükbe vitt, a hol a tisztelt bérkocsi-igazgató urak várakozni szoktak szodásbor mellett az operában élvező uraságaikra. Itt pillantottam be először a bérkocsis világ rejtelmeibe, miket megvallom, sokkal érdekesebbeknek találtam, mint :sok sálon thomáját. A schwemm tömve volt; josefstadlerül beszéltek, a minthogy valamennyien is millimárikból kerülnek ki. A vita általánosságban folyt ; a passasórok osztályzásáról volt szó. Eb­ből tudtam meg, hogy általában három osztályba soroznak minket, a magyar szent korona országainak polgárait. Az első osztály bérkocsin megy a Ferencziek teréről a Nemzeti színházba. Ez a würzn. Piti lent az a bácsi, ki nejével, három leányával és pesztoukájával felszáll a császárfürdőuél és kihajtat a tisztviselő telepre. Végül balek a sikkasztó pénztáros, huszár önkéntes és a 24-ik éve előtt nagykorúsított gazdag árva gyerek. Ezek képezik a fiakkeresek Kaliforniá­ját. Hozzájuk, de csak külsőleg hason­lítanak a dufterek, kik elugranak az át járattal bíró házakba a viteldíj ki­egyenlítése nélkül. ' Tapasztalati tény, hogy pl. Eötvös Károly képviselőt fürdő-utczai lakásán nem lehet bérkocsin a nélkül meglá­togatni, hogy a viteldíj kiszálláskor meg ne téríttessék. Ez a leghirhedtebb Durchhaus s valóságos réme a bérko­csisoknak. Ez az általános osztályozás ; a rész­letek még érdekesebbek. Ha elgondoljuk, hogy Budapesten nincs trónbeszéd, betörés, párbaj, há­zasságkötés és- törés, utczai baleset,, bál, elfogatás — bérkocsik nélkül, könnyen elképzelhető, hogy minő tág ; látóhatár nyilik a bakról a fővárosi élet tanulmányozására. A schwemmbau azután letárgyalják az eseteket. A vén fiakkeresek levon­ják a következtetéseket és szakvéle­ményt adnak. Az egyik ismeri Z. gróf minden külvárosi barátnőit; a másik egy ügy-' véd feleségéről mesél, a ki már hat óv ő!a jár a kocsiján lefestetni magát egy ismert fővárosi piktorhoz. A har­madik vitte Székács törvényszéki elnök­től Szimics Jánost akasztásához. Talál­kozik olyan is, ki Lilerátyt szállította ki párbajozni a csepelszigeti gyöpre. — Párbajoknál különben nagyon hálás passasir a balek, kit följelentéssel fe­nyegetnek, ha nem hagyja magát meg­zsarolni. Párbajnál csak a házasságtörés fitfet jobban. Képzelhetni annak a szegény hölgynek meglepetését, midőn rangjá­nak megfelelő czimezéssel hallja magát a bérkocsistól megszólittatni, midőn már három óra hosszat barangoltak a régi lóverseny téren egy szürke kabátos úrral.. — Hác ismer engem jó ember? — Hugyne ismerném, kézit csókolom,, hisz akar hányszor vittem Méltóságos asszonyomat a jogászbálba, még leány­korában ! — Ilyen ismeretségéket azután csak nagyobbszabásubankjegyekkel lehet elfolejtetni. Az emlékezőtehetség ugyanis néha kétségbeejtő módon van kifejlődve ezek­nél a ficzkóknál. Agy velejükben ügy­Iá tszik külön filók létezik a roudkivüli vagy gyanús utasok nyilvántartására.. Innen van, hogy hasonlóan a házmes­terekhez a bérkocsisok is mind születelt titkos rendőrök. Majdnem minden na­gyobb bűnügynek meg van a maga bérkocsisa, a ki a bűnöst vagy az áldozatot szállította kocsiján s igy nyomra vezette a boszuló Themist. Egy ismert fővárosi reporter csakis a NYITHATOM AZT, HOGY BÁTOR VAGYOK, DE NEM BIZONYÍTHATOM BE AZT, HOGY NŐM TISZTA ÉS ÁRTATLAN. HA EGY NŐ TISZTA, ÉLETE NYITOTT KÖNYV A VILÁG ELŐTT, ERÉNYBEN GAZDAG, TEHÁT a GYANÚNAK EGY PARÁNYI ÁRNYA SEM fel­HOZZA ; HOZZÁFÉRHETLEN, MEGKÖZELITHETLEN, A CSÁB MINDEN ÁRMÁNYA MEGTÖRIK JELLEMÉN. AZ ILYEN NŐN ESETT SÉRELMET KÖTELES A FÉRFI MEGTOROLNI, MEGBŐSZÜLNI, HA AZ NEJE, VAGY NEM NEJE. AZ MINDEGY. DE A NŐT, A KI BECSÜLETES, HŰ FÉRJ OLDALÁNÁL IS MEGFELED­KEZIK MAGÁRÓL, — AZT NEM VÉDEM MEG SOHA. TÉGED IS FELKÉRLEK, HOGY NE ÍRJ HELÉN NEK. A FIATAL EMBER FAGYOS NYUGALMA, NIELY­LYEL BESZÉLT, JOBBAN AGGASZTÁ A TANÁCSOSÁÉT, MINT A HARAG BÁRMILY HEVES KITÖRÉSE. MI LESZ MÉG EBBŐL ? . . . EZ NEM VOLT ELÉG ; JÖTT A MÁSODIK CSA­PÁS. A KIS JEIÍ.0 EGYSZERRE CSAK SOVÁNYODNI KEZDETT, KICSINY, GÖMBÖLYŰ ARCZOCSKÁJA BE­ESETT, NEHÉZ, KÓROS ÁLMOK GYÖTÖRTÉK. JENŐ VESZEDELMES HAGYMÁZBA ESETT, MELY NAPRÓL napra NAGYOBB MÉRVET ÖLTÖTT. TARTANI LE­HETETT a LEGROSSZABBTÓL. A TANÁCSOSNÉ KÉTSÉGBE VOLT ESVE. ARTHUR MEGTILTÁ, HOGY HELÉNT JENŐ ÁLLAPOTÁRÓL TUDÓSÍTHASSÁK. A VÁLSÁG PEDIG NEM SOKÁ KÉSETT, MEGJÖTT AZ UTOLSÓ ÓRA IS, MELY HATÁROZNI FOG ÉLET, VAGY HALÁL FÖLÖTT. ÁHITATSZERÜ, MÉLY CSEND HONOLT A BETEG­SZOBÁBAN. A CSALÁD TAGJAI REMÉNY ÉS FÉLE­LEM KÖZT INGADOZVA, VISSZAFOJTOTT LÉLEKZETTEL VÁRTÁK AZ ORVOS NYILATKOZATÁT, KI A BETEG KEZÉT A MAGÁÉBAN TARTVA, AZ ÁGYFŐNÉL ÜLT •— LESVE a VÉGZETES FORDULÓPONTOT. AZ OR­VOS ARCZA VÁLTOZATLAN MARADT, NEM LEHE­TETT ABBÓL KIOLVASNI SEMMIT SE, EGY ARCZ­IZMA SEM RÁNDULT MEG. KOMOLY, NYUGODT TEKINTETÉT ÓRÁJÁRA SZEGEZVE, UGY LÁTSZOTT, MINTHA MÁR NEM SOK REMÉNYT FŰZNE A GYERMEK ÉLETÉHEZ. E KINOS ÁLLAPOT KÖZEPETTE SENKISEM VETTE ÉSZRE, A MINT AZ AJTÓ NESZTELENÜL FELTÁRULT, S A MINT HELÉN A SZOBÁBA LÉPETT HALOTT­HALVÁNYAN, AZ ÖNVÁD, A KÉTSÉGBEESÉS ÉLO KINYOMATÁVAL TEKINTETÉBEN. EGY PILLANATRA MEGÁLLT, SZEMEI NYUGTALANUL RÉVEDEZTEK IDE S TOVA, MINTHA NEM TUDNÁ, HOGY HOL VAN ; AZUTÁN HIRTELEN MEGINDULT, ODAROHANT GYER­MEKE ÁGYÁHOZ ÉS KEZDETT SÍRNI KESERVESEN. — ARTHUR, MEGBOCSÁJTHATSZ-E NEKEM ? EL MÉG JENŐ ? — SZÓLT ZOKOGÁSTÓL FULDOKLÓ HANGON. ARTHUR SZÓTLAN MUTATOTT A GYERMEKRE. SOKÁIG, CSAKNEM ÖNTUDATLAN TÉRDELT A SZERENCSÉTLEN ASSZONY GYERMEKE ÁGYÁUÁL, MIDŐN PEDIG AZ ORVOS A GYERMEK ÉLETÉT MEGMENTETTNEK NYILVÁNITÁ — ÖRÖMÉBEN ÖSSZEROGYOTT, ESZMÉLETÉT VESZTÉ. — SAROLTA — MONDA ALIG HALLHATÓLAG, MIDŐN NÉMILEG MAGÁHOZ JÖTT — TŐLED KAP­TAM A TUDÓSÍTÁST; ISTEN LEGYEN JUTALMAZOD ; DE HOL VAN ARTHUR, NEKEM BESZÉLNEM KELL VELE — SUSOGÁ MÉG HALKABBAN. •— 0 MOST PIHEN, NEKI IS NAGY SZÜKSÉGE VAN A NYUGALOMRA. HAGYJUK EZT KÉSŐBBRE — VÁLASZOLÁ SAROLTA. (Folyt, köv.) — Adakozás. Lukács László kano­nok a papok segítő egyesületét kétezer frtnyi adakozással gyarapította. — Zászlószentelés Süttön. A vi­rágzó megyei község vasárnap igen lelkes ünnepet ült, midőn a kőfaragók egyesületi lobogóját fölszentelték. Igeu szép volt a kőfaragók testületi fel­vonulása a templomba, mert több mint kétszáz munkás haladt szabályos ren­dekben. Lutz Pál süttei plébános az egyházi szertartás után megáldotta a munkások lobogóját s buzdító beszédet intézett a zászló jelszavai alatt össze­tartó egyesülethez. A zászlóauya Müller Józsefné urnő volt, Az ünnepi lakomát Müller József derék vállalkozónál tar­tották, a hol nemcsak a község, de a vidék szinejava összegyűlt. Budapestről ós Esztergomból is érkeztek vendégek­A toasztok sorából különösen kivált Grabrielli nyergesujfalusi plébános lelkes beszéde. A felköszöntők legtöbbje egyéb­ként a zászlóanyát s az egyesületet illette. Este a kaszinóban Piui tatai czigánybandája mellett igen sikerült tánczvigalom folyt, melyben körülbelül harmicz pár vett részt. A kőfaragók s a sütteiek több helyen ülték meg az áldomást, melyet hétfő délig tartó táncz­vigalom fejezett be. — Most vagy soha! Dr. Helcz Antal polgármester február első nap­jaihan fogja összehívni a vasúti érde­keltséget, a mi azt jelenti, hogy ekkor már megkezdődnek az aláírások a rész­vényekre. Nem másról van tehát szó, mint az ismert vasúti tervezet megva­lósításáról. A ki nem bír köveket ál­dozni az épülethez, az hordjon hozzá homokszemeket. Igy is osztozni fog a sikerben s igy is osztályrőszese lesz a kész mű dicsőségének. Lapunk élén méltatjuk a mozgalom nagy jelentősé­gét. Itt ismételve csak bizalmat és áldozatkészséget kérünk. Esztergom ujjáteremtésérőí van szó s valóbaii nem volnánk méltóak a régóta esengett szebb jövőre, ha be nem bizonyitanók most érzékünket s áldozatkészségünket a vá­ros és megye felvirágoztatásához. Most vagy soha. Itt az alkalom. Legyen ré­sen mindenki, a ki nemcsak ékes sza­vakkal, de sokkal ékesebben szóló tettekkel akarja bebizonyítani, hogy személyes ambicziója áldozatkészsége által Esztergom felvirágoztatásáért lé­lekemelő közűgygyé nemesedik.

Next

/
Thumbnails
Contents