Esztergom és Vidéke, 1889

1889-10-06 / 80.szám

ESZTI5RG.0M XI., EVFOUAM. 80. SZÁM. VASÁRNAP 1889. OKTÓBER 6. ESZTERGOM es TIBIKE MRO.IJtfl_.fC

NI K METir.MKINT KÉTSZER : VASÁHNAP ÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. laflmimiisi Ali: EG**'/. ÉVI4* , ... FJ FIT — KR. fél ÉVRE 3 FIT -- KR. UEGVEILÉVI U I FRT »0 KR. Euy szám ÁRU 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESzfTsEÍJI : BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, lmv:i :> Itip «y,MIIMIK'

1 részét llitjtő lu'isliunHtiyHk küidaiiilfil;. KIADÓkiíVATAL : SZÉCHENYl-TER 331- SZÁM, lntvű n lap hivntíiloH s a m»gán liiril«iést>i, :i. nyiUl-érbe s/.áiit közlemények, előli/.ölési pón/.<*!( és reelainnlrísok inté/.ütnlők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS llllibIC'J'táftKK Í|.|] MAíiÁN 1 gy.ÓLNL 100 fr/.NIG — FRT ?Ő KR. JOO-síOO ig . J frt 5iO kr. 200 - 300-ig . % frt pfí KR, Ifél,vg<lij 80 KR. SUJÍTIÍÍSIÖIÍ !| •iijg;íll;i|ioiláH szerint legjti . Unj osiilibaii köziiltetiielc. i NVII TTRÍÍ aura 20 kr. | Isstoigonif (A Magyar Sálon októberi füzetóbSl) A kies fekvésű, folytonos harangzúgásu, nyájas kis magyar Rómát már nagyon sokan fogják ismerni látásból. Akár vízen, akár vasnton járjon erre valaki, nem kerülheti el figyelmét a várhegy ormán a nagy homlokú bazilika, a Duna tükrében kaczérkodó uj primási palota, a várhegy tövéből emelkedő hatalmas szeminárium s jobbrólbalról a magyar Siou terjedelmes kanonok i palota sora. Be van ezen a palotás Esztergomon kivül földszintes Esztergom is mosolygó kertekkel, virágos ablakokkal, szép leányokkal. Sőt, hog teljes képet rajzoljunk, vau még egy paraszt város is Esztergomban néhány száz nádfödeles házacskával falusi levegővel, libaőrző leányokkal, idilli egyszerűséggel. Épités szempontjából tehát három, egymástól teljesen elütő városból van összeillesztve Esztergom. A közigazgatás azonban négy várost csinált belőle. Mind a négy városnak külön hatósága van s ez a tökéletesen egybe épült topographiai furcsaság hibásan nevezve : Esztergom. Mert a primás nem Esztergomban, hanem Vízivároson lakik. A primási árvaház és vörös-kereszt-kórház sincsen Esztergomban, hanem Szt-G-yörgy mezőn; a püspökük, praelalusok és kanonokok sem laknak Esztergombau, hanem Vízivároson. Az igazi szegénység és zsidóság gheltoja sincsen Esztergomban, hanem Szt.-Tamáson. A mi csakugyan Esztergom, az szabad királyi város s egy rendezett tanácsú város igazgatása alá tartozik. Hogy hol végződik Esztergom s hol kezdődik Szt.-Tamás, Víziváros és Szt.Gryörgymező, azt néha maguk az ősi ben szülöttek sem tudják. Vannak azonban olyan neutrális pontok, melyekről az üldözőbe vett csirkefogó füttyöt hány a királyvárosi reubőrnek, mert annak nincsen jussa belemenni a szomszéd város területébe. A prímás tehát vízivárosi alattvaló s a kanonokok is vízivárosi adófizetők. Magának Esztergomnak, a szabad királyi városnak nincsen főpapja még csak esperese sem, csak egy valóságos meg egy javadal mas plébánosa. A város zsidai Szt.-Tamásra járnak zsinagógájukba ; a kálomisták szerény kápolnája s a kihalóban levő rácz egyház a királyi város területén van. Szóval Esztergom éppeu nem egységes város, a mi azután az egységes szellem és érdek közösség legnagyobb csapása. Hozzáfogtak ugyan már nem egyszer az összeépített városrészek egyesítéséhez, de soha se tudtak tovább jutni egy árkus hivatalos papiros határainál, mert a testvérvárosok szerény budgettel dolgoznak s habár szorgalmasan ki is zsákmányolják a királyi város által alapított és föntartott kultur-intézeteket, még sem óhajtanak a póladók dicsőségében osztozni. Ilyen kicsinyes fillérkedő szellem az oka, hogy a kis Esztergom még mindig négy külön város. Intellengenczia ós pótadó dolgában mind a négy város közül leginkább kiválik a szabad királyi város, melynek virágzó iskolái és egyesületei vannak, s mely programm szerint iparkodik haladni. Hogy tovább folytassam leleplezéseimet: Esztergomnak még vasútja sincsen s igy még a zóna áldásától és átkától is távol esik. A ki tél idején vasúton akarná megközelíteni a várost, az nem egyszer kénytelen visszatérni a háromnegyed órányira fekvő nánai pályaházba, mert a zajló Duna óriási jégtáblái eltorlaszolják Esztergomot Európától. Esztergomnak polgármestere van, Vízivárosnak, Szt.-Gryörgymezőnek és Szt.. Tamásnak csak községbirája s igy a primás első közvetlen elöljárója egy egész egyszerű községi biró, a ki azonban rendesen sokkal jobban érzi a nagy kanalak, mint a kis községi gondok súlyát. * * * Az első Arpádhnzi királyok nagyon szerették a szép természetet s igy a regényes fekvésű Esztergomot is, hol már Szt. István édes atyja, Gréjza fejedelem, szívesen tartózkodott. A viszhangos dömösi hegyek üde erdeiben örömest vadászgattak s nemcsak vadászkastélyokat, de királyi lakokat is emeltek. Esztergom székváros közelében, Dömös volt az első királyok nyaralója. Árpádvára (most Pád vára) ormán most is mutogatják a dömösiek azon omladékokat, melyek I. Bélát maguk alá temették. Esztergom története még a praehisUorikus emlékkel kezdődik. Nagyobb építkezések nem egyszer vetnek napvilágra csiszolatlan és csiszolt kőtárgyakat, durva és műveltebb bronzeszközöket, de számos népvándorláskorbeli s római régiségeket is. Vára már a honfoglaláskor meg volt s szláv források szerint szláv eredetű. De a város fényes története mégis csak Szt. István nevével kezdődik legszebben. Itt született, a nyugot-európai czivilizáczió meghonosítója 870 körül. Itt keresztelte meg őt Adalbert prágai érsek. Itt uralkodott, mint fejedelem három évig s itt koronázkodott meg 1000-ben. Itt alapította a tiz uj magyar püspökség elüljárójaiíóut az esztergomit s esztergomi érsekkel, Asztrikkal, kéretett királyi koronát Rómából. Itt uralkodott 38 esztendeig, mint első magyar király. Szóval szülővárosát szentelte meg leginkább nagy emlékezetével. Szt. István uralkodása első éveiben a táltosok elhagyott oltárköveiből alapokat raktak első kolostorainkhoz, templomainkhoz és iskoláinkhoz M Esztergom is látta a kiirtott ázsiai vallás halál vergődéseit az elkerülhetetlen forradalom romboló viharaival. De Esztergom megerősödött a kereszténységgel s meghatalmasodofct az egyház hatalmával, melyet királyaink folytonosan gyarapították. Kétszáz esztendeig tartott az ősi király város ragyogása. Akkor betörtek a tatárok (1241.) s a pártviszályok által meglehetősen meglazult nemzetnek a Sajónál mély sirt ástak. Ellenállás nélkül rombolták le a magyar cziviliziczió első alkotásait s igy Esztergom sem kerülhette el sorsát. Esztergom ez AzJsztsrpniMíiíksIároiája Kossuth-dal. SZOMORÚSÁG KÖNNYE RAGYOG A MAGYAR NÉP SZEMÉBEN, ERTED RAGYOG, KOSSUTH LAJOS, MINT CSILLAG A SETÉTBEN. A HÁNY CSILLAG, MIND ELTŰNIK A DICSŐ NAP, HA FÖLKÉL: KÖNNYEINK IS ELTŰNNÉNEK, Ha TE HOZZÁNK ELJÖNNÉL. KOSSUTH LAJOS ÁLDOTT NEVE A MAGYAR NÉP IMÁJA, NEM IS MAGYAR, SOBA-SEM IS VOLT, Ha MÁSRA MEGY a SZÁJA. ő MÁR EGYSZER IZENT NÉKÜNK, MOST IZENNI NEKÜNK KELL: KOSSUTH LAJOS VÁRUNK TÉGED ÉLETÜNKKEL, VÉRÜNKKEL! ÁBRÁNYI EMIL. (ELBESZÉLÉS.) II. (VÉGE.) Az IDŐK VÉGTELEN LÁNCZA EGY SZEMMEL SZAPORODOTT. ELMÚLT EGY ÉV. A NYÁR VIRULÓ POMPÁJÁT FELVÁLTA AZ ŐSZ SÁRGA LOMBKOSZORUJA S A TÉL KIETLEN HÓMEZEJÉT, A LANGY TAVASZI NAPSUGÁR: ÉS ŐK MÉG MINDIG SZERETTÉK EGYMÁST. NEM MONDOM EL EZ ÉV TÖRTÉNETÉT, DE MINEK IS MONDANÁM? A SZERELEMNEK CSAK EGY TÖRTÉNETE VAN S AZ MINDÉG ÉS MINDENÜTT UGYANAZ. MEGESKÜDTEK, SZERETIK EGYMÁST. EDDIG VAN. EGY ESZTENDEIG ÉLTEK SZERELEMBEN, BOLDOGSÁGBAN EGYMÁS KARJAI KÖZT; CSÓKJAIK, NÉZÉSÜK, BESZÉDÜK, ÖLELÉSÜK ELBŰVÖLTÉK EGYMÁST, — NEM VOLT MÁS GONDOLATUK MINT SZERETNI, NEM VOLT MÁS VÁGYUK, MINT SZERETTETNI FOLYTON, MINDIG, ÖRÖKKÉ S AZT SEM TUDTÁK ÉLNEK-E, HALNAK-E EZEN a VILÁGON VANNAK-E ? ÉS EKKOR JÖTT HOZZÁJOK TITKON VÁRATLANUL A SORS CSAPÁSA. MERT SOHA SINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL S IGY BOLDOGSÁG SINCS A FÖLDÖN — FÁJDALOM NÉLKÜL! . . . EGYSZER EGY HŰVÖS, ZIVATAROS ESTÉN ETELKA EGYEDÜL VOLT A KASTÉLYBAN. A FÉRJ VADÁSZNI MENT A SZOMSZÉD FÖLDBIRTOKOS TÖBBSZÖRI MEGHÍVÁSÁNAK ENGEDVE S MÉG MINDEDDIG NEM TÉRT VISSZA. A SZÉP FIATAL NŐ, MINT MEGIJESZTETT ŐZIKE, NYUGTALANUL, RÉMÜLTEN FUTKOSOTT FEL-ALÁ SZOBÁIBAN, ÉS MAJD AZ ABLAKON TEKINGETETT KI AGGÓDVA, MAJD PEDIG A PAMLAGRA VETÉ MAGÁT, FINOM KIS ZSEBKENDŐJÉT NYOMKODVA NEDVES KÖNNYEZŐ SZEMEIRE. ÉS Ő MÉG SEM JÖTT . . . A VIHAR EGYRE KÖZELEDETT. A PARK SZÁZADOS FÁI ZÚGVA, RECSEGVE HAJLONGTAK AZ ÜVÖLTŐ SZÉLBEN, AZ ÉGEN FEKETE FELHŐK TORNYOSULTAK EGYMÁS FÖLÉ S ROHAMOSAN NÖVEKEDŐ SÖTÉTSÉGET, VÉRVÖRÖS VILLÁMOK GYOJTOTTÁK MEG RÖVID IDŐKÖZÖKBEN. ETELKÁT BORZASZTÓ FÉLELEM GYÖTÖRTE. EDDIG MEGELÉGEDETT AZZAL, HOGY a BEZÁRT ABLAKOKON KÉMLELT KIFELÉ, FÁRADHATLAN BUZGALOMMAL TÖRÖLVE LE a HOMÁLYOSITÓ HARMATOT AZ ÜVEGTÁBLÁKRÓL, MOST KINYITÁ AZ ABLAKSZÁRNYAKAT ÉS UGY HAJOLT KI a HIDEG, ÉLES SZÉLBE. DE ORMAYT MÉG MINDIG NEM LÁTHATÁ. EKKOR GÖRCSÖS ZOKOGÁSBAN TÖRT KI. KEZEIT ÖSSZEKULCSOLÁ KEBLÉN S FORRÓ, IZZÓ HOMLOKÁT AZ ABLAK HIDEG PÁRKÁNYZATÁRA SZORITÁ. — MÉG MOST SEM JÖN . . . ISTENEM, MENNYIRE AGGÓDOM MIATTA! ... A SZÓFOGADATLAN . . . MÉG MEGHÜTI MAGÁT SZEGÉNY EBBEN A NAGY VIHARBAN... MEGBETEGSZIK... OH, EZ HALÁLOM LENNE . . . VAD, ÜVÖLTŐ SZÉLROHAM SZAKITÁ MEG BESZÉDÉT. A GYERTYA LÁNGJÁT KIOLTÁ A BETÓDULÓ SZÉL, NAGY CSATTANÁSSAL CSAPÓDOTT BE A NYITOTT KÖNYV AZ ASZTALON S SZÉTREBBENT a SOK ILLATOS LEVÉLPAPÍR, MELYNEK LAPJAIT CSAK AZ IMÉNT IRÁ TELI . . . ETELKA ARCZÁT IS ÉRINTÉ E FAGYOS ÁRAMLAT, MELY EGÉSZ ÉJJEL ÓRÁKON KERESZTÜL MÉRGEZTE, DE A SÓVÁRGÓ ASSZONY NEM TUDTA, HOGY a HALÁLT SZÍVJA MAGÁBA. EGÉSZ ÉJJEL OTT ŐRKÖDÖTT A KASTÉLY NYITOTT ABLAKÁN S EKKOR LOPÓZOTT FIATAL ÉLETÉBE A HERVADÁS. A VIHAR SZAKADATLANUL ROMBOLT S A JÉGHIDEG LEVEGŐ MÁR NEM HŰSÍTETTE A REMEGŐ ASSZONY HOMLOKÁT, HANEM BORZONGATTA. ODA LETT HATÁRTALAN SZERELMÉBEN, FÉLTÉKENYSÉGÉBEN, AGGODALMÁBAN , . . EGÉSZ ÉJJEL HIÁBA VÁRTA. VÉGRE A KINOS KÖHÖGÉS, a GYÖTRELMES MELLFÁJÁS ELTÁVOLÍTOTTA A KASTÉLY ERKÉLYÉRŐL S MEGBORZONGATTA EGÉSZ TESTÉT. FÖLEMELKEDETT TEHÁT ÉS BECSUKÁ AZ ERKÉLY ABLAKOT; DE A PAMLAGHOZ MÁR CSAK ROSKADOZVA TUDOTT ELJUTNI. ISTENEM, SZEGÉNY LACZI! MILYEN VIGYÁZATLAN VOLTAM. DE MIÉRT NEM ÓVTÁL? — SOHAJTÁ LÁZAS RESZKETÉSSEL, S AZUTÁN BÁGYADTAN, KIMERÜLTEN DŐLT VÉGIG A PAMLAGON . . . ALIG NYILT KI A VIRÁG MÁR IS MEGÖLTE A FAGY . . . REGGELRE KIDERÜLT. ELVONULT a VÉSZ, S a VÉN KASTÉLY SZOBÁIT ÜDE ILLATOS LEVEGŐ LENGTE ÁT. ORMAY MEGÉRKEZETT. KIPIRULT ARCZCZAL, ÉGŐ SZEMEKKEL, VIDÁMAN, ÜDVÖT SUGÁRZÓ MOSOLYLYAL AJKAIN SZÁLLT KI KOCSIJÁBÓL, DE MIDŐN SÓVÁRGÓ TEKINTETE FELKÉRÉSÉ A HELYET, HOL NEJE SZOBÁJA VAN s ANNAK ABLAKAIT BEZÁRVA, GONDOSAN LEFÜGGÖNYÖZVE LÁTTA, VALAMI KIMAGYARÁZ HATATLAN KÍNOS SEJTELEM SZORITÁ ÖSSZE SZIVÉT, MELY EGYSZERRE FEHÉRRE FESTÉ ARCZÁN a BOLDOGSÁG PIRJÁT, SZEMEIBŐL KIÖLÉ A TÜZET s MEGFAGYASZTÁ AJKAIN A MOSOLY VIRULÓ RÓZSÁIT. ESZEVESZETTEN ROHANT FEL A LÉPCSŐKÖN. A FOLYOSÓN HALVÁNYARCZU NŐCSELÉDEKKEL TALÁLKOZOTT, KIKNEK KÍSÉRTETIES ARCZÁRÓI BÁTRAN LEOLVASHATÁ A LEGNAGYOBB SZERENCSÉTLENSÉGET JÓSOLÓ KIFEJEZÉST. LESÚJTVA, ERŐTLENÜL TÁNTORGOTT AZ ELŐSZOBÁBA. ITT EGY ÉLTES NŐ, — ETELKA RÉGI DAJKÁJA, KI MOST KOMORNA VOLT A FIATAL ASSZONY KÖRÜL, — FOGADÁ. — MI TÖRTÉNT AZ ISTENÉRT? HOL VAN NŐM ? — KIÁLTÁ KÉTSÉGBEESVE LACZI. A KOMORNA MITSEM SZÓLT, CSAK SZEMEI TELTEK MEG KÖNNYEKKEL s MEGFOGVÁN ORMAI KEZÉT NÉMÁN VEZETTE EGY FÉLIG NYITOTT AJTÓHOZ. ORMAYBAN MEGFAGYOTT MINDEN CSEPP VÉR. . . . OTT, A MENNYEZET ALATT, HÓFEHÉR ÁGYON, DAGADOZÓ PÁRNÁK KÖZT TALÁLTA NEJÉT FEHÉREN, NÉMÁN, NYUGODTAN, MOZDULATLAN MINT EGY HALOTTAT ... SZÓLNI AKART, DE NEM BIRT; ODA AKART ROHANNI AZ ÁGYHOZ ÉLETET LEHELNI ABBA a KRÉTAFEHÉR ARCZBA, FELCSÓKOLNI A SÁPADT HALVÁNYSÁGOT A VÉRPIROS AJKAKRÓL, DE MINTHA