Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-26 / 77.szám

tessen ki: hanem azt tartják szemök előtt, hogy gazdatársaiknak minél jobb és a vételárnak megfelelő mezőgazda­ság i-gépe k et szá 13ithnssaiJak. A váczi-körut végén, a hol hazánk egyik legrégibb gyára, a néhány év előtt lebontott első pesti ezukorgyár épült, egy sarok-ház-telken magas, csi­nos faalkotmány tűnik szemünkbe: Tar­nóczy mezőgazdasági-gépcsarnokának ki­tűnő széljárgánya. Ezen széljárgányok nálunk, szerfölött sajuos! még vajmi ritkák; pedig hasznuk kézzelfogható. Németalföldön utazva, kiváltkép ma­gokra vonják figyelmünket a szélmalmok és a szóijárgányok, melyeknek nagy­része vizszivaltyuzásra is használtatik. Ezen ország jelentékeny-nagy része, ugyanis, a tengerszin alatt feküdvén, a hatalmas védtöltések bírnak ugyan eredményuyel daczolni a tengerviz óriási nyomásával; de a fölszinre szivárgó talajvíz elárasztana mezőket, szántó­földeket, kaszálókat, kerteket, ha nem gondoskodnának annak levezetéséről. De miként vezethető le oly viz, amely a tengerszin alatt fekvő terül eteti gyűlj össze? Csak szivattyúzás által. A földek hát, melyeket számos öntözési- és hajó­zási-csatorna (ilyenek szükségesek Al­földünk számára,!) metsz keresztülkasnl, keskeny, sekély vizgyüjfőcsatornákkal bírnak: ezekből, a széljárgányok segé­lyével oly levezető-csatornákba szivaty­tyuzzák, illetőleg emelik az összegyü­lemlett talajvizet, melyek a védtöltések koronáin húzódnak: innen a hajózási csatornákba és folyókba ömlik a viz, melyek azután a tengerbe hömpöly­getik azt. Gőzgépek által végezve túl­drága volna e munka; mig a szól jár­gány ok arányos áron végzik el azt. Arányos áron! Ez a legfontosabb kellék a mezőgazdaságnál használt gé­peket tekintve. Arányos ár! ez azt je­lenti, hogy a végzett munka költségei helyes arányban állanak: időhöz, tőke­befektetéshez, a kezelő-személyzet fize­téséhez, tőkénk kamatozásához, gép­kopási-íörlesztóshez, az elért eredmény­hez stb. Például, Tarnóczy széljárgányait csak ritka esetben használhatnék kellő si­kirrel Alföldünkön és a dunántúli me­g\ ékben nagy csép 1 őgópek haj tására ; mert a cséplésnél vajmi káros volna az esetleges gyönge szellőtől, vagy pe­dig a szélcsönd!ől is függővé tenni a munka szakadatlan serény folytatását. Mig ellenben időhöz nem kötött mun­kák végzésére, minők például a vízle­vezető csatornák kiszivattyuzása, szecska­vágás (mikor előre is dolgozhatunk), kukoricza-morzsolás, szemdarálás, mag­rostálás stb. Tarnóczy széljárgányai ho­nunk minden vidékén kitűnő szolgála­tokat tesznek mezőgazdáinknak. Igen nagy előnye Tarnóczy gépcsar­nokának, hogy nem gyártat mezőgaz­dasági-gépeket, hanem bizományba veszi azokat a legkiválóbb gépgyárakból. Ez óriási előny: mert a gyáros szerfölött gyakran előszeretettel viseltetik egyik­másik oly gyártmánya iránt is, amely több tekintetből kifogásolandó; mig a kereskedő nem elfogult egyik más ké­szítményei iránt <sem, Ő azt tartja; »a jónál van jobb, vegyük hát a legjobbat«. S ez oka, hogy a gépek valódi belbecsét tekintve, (ez pedig elkerülhetetlenül szükséges) a lelkiösmeretes kereskedő néha olcsóbban árulhatja azokat, mint a gyáros. Tarnóczy gépcsarnoka e, rá nézve vajmi előnyös helyzetben van. Ezeu, maga nemében páratlanul álló gépcsarnok szerfölött nagy súlyt fektet a kísérletekre; mert azt taríja, (s ebben szintén igaza van!) hogy az elmélet ez irányban is sántít, ha a gyakorlat nem bizonyít az illető gép kiválósága mellett. A Tarnóczy-gépcsarnok különleges­ségei közé tartoznak a »Hornsby et Sons«-fé!e gőzcséplők ós a Krumpach­Sch lik-féle állit ható hármasekók ; úgy­szintén, a Ganz-czég által gyártott »Little Grant« (kis óriás). Az elill­emlitett az egész föld legkitüuőbb gőz­cséplőgépe ; a második, egyebek között, a vogyerádi (Nyitramegye) nagy eke­versenyen — 1885. május 28-án — is mint legjobb az arany-oklevéllel lőn kitüntetve; az utóbbi pedig már rend­kívül olcsó áránál (most csak 55 frt egy darab) fogva is országszerte nagy keresletnek örvend. Más jeles különlegességei e gép­csarnoknak a »trieur«-ök legkiválóbb példányai. Mily szerfölött nagyfontos­sángu a »trieur« minden mezőgazdára nézve, azt fölösleges magyarázgatnunk; mert mindenki tudja: »egyedül jó mag ad jó vetést«. Tarnóczy gépcsarnoka részletfizetésre is ad el bárminemű gépet; ez oly nagy előny a mezőgazdákra nézve, amelyet mindenki kellőleg bir méltatni. Ezeken kivül a Tarnóczy-gépcsarnok szerfölött gazdag készletben birja rak­táron mindazt, amire akár a nagybir­tokosoknak, akár a középbirtoku mező­gazdáknak, akár pedig földművelő pol­gártársainknak szükségök van. Legutóbb a mult tél végén látogat­tam el Észak-Amerikába, melynek me­zőgazdasági-gépipara bizonyára szerfölött fejlett. Nagy örömmel állapítom meg, bogy a Tarnóczy-gépcsarnok még ott is számot tenne gazdag ós változatos árukészlete folytán. SZEKRÉNYESSY KÁLMÁN. Megyei közgyűlés. (Esztergom vármegye tvhatósásfi bizottságánál 1889. évi szept. 30-án tartandó őszi rendes közgyű­lésén felveend.8 tárgyak jegyzéke. I. Felsőbb rendeletek: 1. Gr. Teleky Géza m. kir. belügy­miniszter ebbeli áüásáuak elfoglalását tudató leirata. 2. Esztergom vármegye főispánjának leirata, melylyel értesít, hogy 0 cs. és kir. felsége Hübsehl Sándor esztergomi elemi iskola tanítónak a koronás arany érdemkeresztet legkegyelmesebben ado­mányozta. 3. A belügyminisztérium intézvénye melylyel az alispán hatáskörérői alko­tott szabályrendeletet némi módosítás végett visszaküldi. Ezzel kapcsolatban Kruplanicz K. kir. tan. alispán a szabályrendeletet módosítva belerjeszti. 4. B. ügym. intézméuy, melylyel a megyei tiszti, segéd, kezelő és szolga személyzet napidíjairól és fuvar költsé­geiről szóló szabályrendeletet ujabbi mó­dosítás végett visszaküldi. Ezzel kapcsolatbau Andrássy J. fő­jegyző a, módosított szabályrendeletet beterjeszti. 5. A belügymiii. a Miltner M. és Sugara szt.-györgymezei lakosok 106 frt 91 kr tőke 77 frt 48 kr tőke ós ezen összegek megfelelő kamataiból álló gyámpénztári tartozásnak behajthatlau­ság indokából az eszt. járási tartalék alapból való megtérítését kimondó tvható­sági határozat jóváhagyását tartalmazó intézvénye. 6. Ugyanannak intézvénye a Kertész Schiller F. szt.-györgymezei lakosok 118 frt 47 kr tőke és kamataiból álló gyámpénztári tartozásának behajthatlan­ság indokából az eszt. jár. tartalék alap­ból való megtérítését elrendele tvható­sági határozat jóváhagyása tárgyában. 7. Ugyanannak a megyei építkezési alap 1888. é. számadási kivonatát tu. domásul vevő intézménye. 8. Ugyanannak intézvénye a vármegye központi szegény alapjáról szóló 188$. é. számadási kivonat tudomásul vétele tárgyában. 9. Ugyanannak intézvénye a Honvéd emlék szobor alap 1888. évi számadási kivonatának tudomásul vétele tárgyában. 10. Ugyanannak intézménye a B. Baldácsy A. féle kórb. alapítvány 1888. é. számadási kivonatáuak tud. vétele tárgyában. 11. Ugyanannak intézvénye a muzslai kórházalap 1888. é. számadási kivona­tának tud. vétele tárgyában. 12. Ugyanannak intézvénye a megyei közkórház alap 1888. é. számadási ki­vonatáuak tud. vétele tárgyában. 13. Ugyanaunak intézvénye a megyei Ínséges alap 1888. é. számad. kivona­ténak tud. vétele tárgyában. 14. A Vall. és közokt. min. intéz­vénye a magyar nyelv alapítvány 1888. é. számad kivonatának tud. vétele tár­gy ábau. 15. Ugyanannak intézvénye a Sissay, féle alapítvány 1888. é. szám. kivona­tának tud. vétele tárgyában. 16. Ugyanannak intézvénye a Görgey féle afapitvány 1888. é. szám, kivona­tának tud. vétele tárgyában. 17. Ugyanannak intézvénye a Petheő­Bormasztiuy-féle alapítvány 1888—9. tanévre vonatkozó szám, kivonatának tud. vétele tárgyában. 18. A belügymin. intézvénye, mely. lyel értesít, hogy az Esztergom város által a Schalkház I. és társai mészáro­soktól fölösen szedett vágatási dijak visszafizetését elrendelő reudel étének végrehajtása iránt tett tvhatósági intéz­kedéseket tudomásul vette. 19. Ugyanannak intézvénye, melylyel a házi pénztár személyzete részére tvhatóságilag jutalomdijak czimén meg­állapított s a házi pénztári megtakarí­tásokból fedezendő 230 frt kijárultatá­sára vonatkozó határozatot jóváhagyja. 20. Ugyanannak intézvénye, mely­lyel a községi pénzt, kezelés és szám­vitel módjának megállapítására vonat­kozó tvhatósági szabályrendeletet némi módosítás mellett jóváhagyja. HIREK.­— Emlék-misékre. A herczegprimás a fökáptalannál ezer forintot tett le, hogy annak kamataiból évenkint emlék­misét mondassanak érte. — Bubla emlékéhez. A csöndesen elhunyt nagyprévosfc minden nagyobb adakozását fölsoroltuk lapunk élén kö­zölt czikkünkben. Itt még kiegészítjük közlésünket azzal, hogy Bubla n. pré­post egyik legnagyobb áldozattal járó jótékonysága volt az ó-budai apácza­iskola megalapítása s annak nagy ala­pitványnyal való biztosítása. — Kinevezés. A herczegprimás On­drejkovics János garam-szt.-benedeki plébáuost esperessé nevezte ki. — A fökáptalan gyásza. Bubla Károly nagyprépost halálát a Fökápta­lan a következő gyászjelentéssel közölte: Az esztergomi Fökáptalan saját és az illető rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti szeretett tagtársának Méltósá­gos és Főtisztelendő nemesujfalusi Bubla Károly urnák, arbesi választott püspök­nek, Pápa ő Szentsége tiszt, kamarásá­sának, az isteni bölcseségről nevezett titeli prépostnak, az esztergomi Főszé­kesegyház nagyprépostjának és kanonok­jának, aranymisés áldozárnak f. hó 21-én, esti 6 órakor, a szentségek ájtatos fel­vétele után, élete 81-ik, áldozárságának 58-ik évében végelgyengülés következ­tében törtónt gyászos elhunytát. A boi­dogultnek hült teteme f. hó 23-án, d. u. 4 ó. saját lakásán fog beszenteltetni s a főszékesegyházi sírboltban örök nyu­galomra elhelyeztetni; — lelke üdveért mondandó ünnepélyes gyászszentmise MAJD AZ ŐSZINTE SZÁNALOM HANGJÁN SÓHAJ­TOTT FÖL: — SZEGÉNY LEÁNY, SAJNÁLLAK IGAZÁN 1 SEBZETT GALAMBKÉNT UGROTT FÖL ERRE A LEÁNYKA. — NE SAJNÁLJ ENGEM, SZÓLT DAEZOSAN, HA MÁR NEM NYERHETETT VISZONZÁST SZERELMEM, RÉSZEDRŐL . . . — NOS ? — AKKOR NINCS CZÉLJA ÉLETEMNEK TÖBBÉ. A KÉTSÉGBEESÉS KIFEJEZÉSE ÜLT A LEÁNY ARCZÁN, MIDŐN E PÁR SZÓT KIEJTETTE. KÁLMÁN IS FÖLKELT A PADRÓL ÉS IGAZ RÉSZVÉT HANG­JÁN SZÓLT: — EZT NEM VÁRTAM TŐLE. — MIÉRT? — MERT AZT HITTEM, HOGY A HIVATÁSODRA VALÓ UTALÁS MEGEDZI LELKEDET S IGY MEGJŐ A FELEDÉS IS, IDŐVEL. — NEM HISZEM. EN IS CSAK EMBER VA­GYOK, GYÖNGE NŐ, KÉPTELEN LEKÜZDENI A SZIVEMBEN DÚLÓ SZENVEDÉLYT. — UGY TEHÁT UTAINKNAK VÁLNI KELL, ÖRÖKRA. — NE LÉGY KEGYETLEN ! — KÖTELESSÉGEM PARANCSOLJA ÉS SZIVEM, — MEGBÁNOD. — SOHA! — MÉG HALLANI FOGSZ FELŐLEM. KÁLMÁN ALIG HALLOTTA MÁR AZ UTOLSÓ SZA­VAKAT. BEFORDULT A HÁZBA. VASÁRNAP ÚTRA KELT A FIATAL HÁZASPÁR. A FŐVÁROSBA UTAZOTT, HOL MÁR TELJESEN BEREN­DEZETT IPARTELEP VÁRTA ŐKET. CSAKHAMAR VIRÁGZÁSNAK INDULT A SZORGAL­MAS MŰIPAROS ÜZLETE, UGY ANNYIRA, HOGY MÁR AZ ÉVBEN NAGYOBBÍTANI KELLETT ANNAK ERJEDELMÉT. EGYBEKELÉSÜK ÉVFORDULÓJÁRA LEÁNYGYER­MEKKEL ÖRVENDEZTETTE MEG FÉRJÉT, AMÁLIA. A GYERMEK SZÜLETÉSE UTÁN PÁR HÉTRE OL­VASTA KÁLMÁN A HIVATALOS LAPBAN, HOGY KORNÉLIÁT KINEVEZTÉK AZ EGYIK FŐVÁROSI ÁL­LAMI FELSŐ LEÁNYISKOLÁHOZ. EZ MEGDÖBBENTETTE KÁLMÁNT AZ ELSŐ PIL­LANATBAN ; DE AZTÁN MEGNYUGODOTT ABBAN A REMÉNYBEN, HOGY KORNÉLIA AZÓTA KIGYÓGYULT VÉGZETES SZENVEDÉLYÉBŐL. KORNÉLIA A FŐVÁROSBA ÉRKEZTE UTÁN MEG­LÁTOGATTA SÓGORÁT, DE AZT NEM TALÁLVÁN HONN, NÉNJÉNÉL TÖLTÖTT EL PÁR ÓRÁT, MIKÖZBEN FOLY­VÁST NÉNJÉNEK KIS LEÁNYKÁJÁT DÉDELGETTE, A KIS DEDIKÉT, GYÖNYÖRT ÉREZVE A PICZINY, MO­SOLYGÓ ARCZ LÁTÁSA FÖLÖTT. TÁVOZTA ELŐTT MEGKÉRTE NÉNJÉT, HOGY KÁL­MÁNT KÜLDJE HOZZÁ, MERT FONTOS BESZÉLNI VALÓJA VAN VELE. KÁLMÁN AZONBAN, AMINT NEJÉTŐL ÉRTESÜLT KORNÉLIA LÁTOGATÁSÁRÓL S ÓHAJÁRÓL, AZONNAL TISZTÁBAN VOLT AZZAL, HOGY KORNÉLIA MÉG MOST SEM GYÓGYULT KI BŰNÖS SZENVEDÉLYÉBŐL, KIJELENTETTE AMÁLIA ELŐTT, HOGY NEMCSAK NEM TELJESITI SÓGORASSZONYA ÓHA JÁT, DE NEM TÜRI MEG ANNAK TOVÁBBI LÁTOGATÁSAIT SEM A HÁZÁNÁL. NEJE KÉRDÉSÉRE ELMONDTA EBBELI ELHATÁRO­ZÁSÁNAK OKAIT, MIRE AMÁLIA TELJESEN IGAZAT ADOTT FÉRJÉNEK. KÁLMÁN E SZILÁRD ELHATÁROZÁSÁRÓL GYÖN­GÉDEN ÉRTESÍTETTE SÓGORASSZONYÁT. KÉT NAPPAL AZ ÉRTESÍTÉS UTÁN LEVÉL ÉRKEZETT KORNÉLIÁTÓL AMÁLIÁHOZ. A LEVÉL IGY SZÓLOTT: • ^KEDVES NÉNÉM. NEM BIROM TOVÁBB A KÜZDELMET, ERŐM gyönge AZ ELEMI ERŐVEL ROMBOLÓ SZENVEDÉLY TUSÁJÁBAN. SZÁMOT VETETTEM MAGAMMAL ELETEMNEK SEMMI CZÉLJA MÁR. VALLOMÁST TESZEK NEKED, HOGY MEGKÖNNYÍTSEM LELKE­MET. FÉRJEDET SZERETTEM SZENVEDÉLYESEN. KÉPTEN VOLTAM A BŰNÖS ÉRZELEM LEKÜZDÉ­SÉRE. AZÉRT NE ITÉLJ FÖLÖTTEM KEMÉNYEN. SZERENCSÉTLEN VAGYOK, NAGYON SZERENCSÉTLEN ! EÁRDALMAMRA MÁR CSAK A SIR NYÚJTHAT ÍRT. MIRE E SOROKAT OLVASOD, MÁR NEM LESZEK AZ ÉLŐK KÖZÖTT! ISTEN VELETEK! ÉLJETEK BOL­DOGUL S EJTSETEK EGY KÖNYET ÉRETTEM. »KORNÉLIA.« UGYAN E NAPON OLVASHATÓ VOLT A LAPOK­BAN, HOGY A DUNÁBÓL ELŐKELŐ ÜLTÖZETÜ FIATAL NŐ HOLTTESTÉT FOGTÁK KI. ÖNGYILKOSSÁG ESETE FORGOTT FÖNN. AZ ÖN­GYILKOS SCHÖNWIESER KORNÉLIA VOLT, KIT VÉGZETES SZERELME VITT A HULLÁMSÍRBA. OZORAI ÁRPÁD. — Tápláló intézet. A herczegprimás Nagyszombatban az érseki tanítóképző mellett tiz növendék számára tápláló intézetet alapított, hol a szegényes sorsú tauitónöveiidékek teljes ellátásban ré­szesülnek. Az eddig fölvett tiz növendék közt hét tanuló árvája van. — Ágai rehabilitálva. Ágai furcsa metamorhposisa már véget ért s a Brutsy­kirakatban látható jubiláris fényképcso­portban a saját maga arczképe van ki­állítva. Megemüthetjük egyúttal, hogy Kádas Károlytól a Magyar Sálon öt-hat esztergomi fölvételt fog közölni az ok­tóberi számban.

Next

/
Thumbnails
Contents