Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-15 / 74.szám

es M ív(- ,i iÍ; i,n: i n !< M n:'r n: n K i M ' r K E'I SZ RI ? VASÁRNAP ÉS CSÜTÖR1 ÖKÖN. NI.OHT/.IMI'.Sil A |í fél evte . '"'W.V flil é v i « 6 fit — kr. 3 írt -•- kr. I írt M kr. Eyy szám ínra 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-TJTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, ü Ml V ATA I.ON llllf M'ITKMKK :;!: M A (í A N -111 lap sj/alUini rés'/jJr illető kö7,i<>ui«iiv•>!•• kiil<l»it<lííl{. .SZ&CHII:NY[-TF<;R MMI- SZÁM, IMIT* a liij> liivalaloH H a, magán liinfHlésfl4, a. nyi11iAibo maiit Wiis­luméuyuk, elf> 1 iz.oi.éHi [iéii/.<'k én reclanialá.wok inlé'/oinlők. | I szótól 100 fW'iÍ<r - fit 75 kr. 1 10P —-SOOvlg . 1 frt, 50 kr. | S00-801)-ig . % fit 85 kr. Bór,v«gdíj ftŐ kr. HIRDETÉSEK. tiingállajioiliVs szerint legjri­tnnyoHiililuU) Is <>/,i»l futnék. HHlhti'ki sora 20 kr. Kaszárnya-ügy. in. (Befejezés.) Esztergom, szept. 14. Kétségtelenül legérdekesebb és leg­fontosabb része a kaszárnya-ügynek, hogy mily összeget fog az emelendő laklanya jövedelmezni, s hogy ezen jö­vedelem mily idő tartamra biztos: tói tik. Ezen utóbbi kérdésre az 1879. évi XXXVI. t. cz. 33. §-a felel meg, a mely szerint uj laktanyák megtérítése az első 25 évre még azon esetre is biztositatik, ha azok használata a ka­tonaság részéről bármely okból megsza­kiitatnék, vagy végkép megszűnnék; a számszerű jövedelem pedig a katonai bér szabás értelmében állapítandó meg. A vegyes bizottsági tárgyalás során ezen téritmények Összege hozzávetőle­gesen szintén kiszámíttatott s e szerint fizet a hadi kincstár évenként: 1. a laktanya he­lyiségéért . 18,825 frt 60 kr 2. a csapatkórházért 3453 frt 90 kr 3. az ágy raktárért 376 frt — kr összen : 22,655 frt 50 kr. Ezen megállapításról azt mondottuk, hogy hozzávetőleges, — minthogy azonban a bér szabás a terület nagy­ságon és beosztáson alapul s ezen szá­mítás a terv méretei szerint vétetett föl, a mennyiben a város az elfogadott tervet oly méretben és alakban viszi ki, mint az má a papiroson jelentkezik, ugy az is bizonyos, hogy a megtérítési kiszámítás változatlanul meg fog ma­radni. Minden eltérés a fennti szám­adatok módosulását vonja maga után. Ezen 22,600 frt kerek összegre tett évi téritmény - - 800 frttal kevesebb mint maga a II. czikkünkben felvett! évi kamat teher — és a fenntartási átalányt is figyelembe véve 2400 frttal marad a minimális kiadás mögött. Ámde ezen összeg fedezésére még felveendő azon túlkiadás, melyet a város jelenleg az elhelyezés czéljaira bérben birt egyes épületek, katonai megtérítési összegére reá fizet, vagyis : 1) a Lövölde takta­nváért fizet a város évi bért . 1000 frt megtéritetik 451 frt s igy elveszt === .... 549 frt 2) a kórházért 546 frt megtérittetik 318 frt évi veszteség = .... 228 frt 3) a Taxner, Milano­vics és Kovács há­zakért fizet a város 1000 frt megtéríttetik . . 357 frt évi veszteség = . . . 643 frt vagyis ... 1420 frt mely túl fizetés megszűnvén, szintén az állandó laktanya előnyéül, illetve jövedelméül számítandó. Ezen felül föl fog szabadulni a »Sas« épület, melynek üresen maradó helyiségei, addig is a mig valamely beruházás utján azon czólra lesznek használhatók, melyre kiszemel­vék, bármely egyszerű értékesítés mel­lett, (boltoknak, korcsmának) 500 frttal hasznosíthatók. Egybe vetve tehát a kitüntetett ösz­szegeket —• u. m. : Katonai téritmények 22,655 frt — kr Elesendő veszteségek 1420 frt — kr A »Sas« bér összege 500 frt — kr mutatkozik 24,575 frt — kr mint direkt fedezet, mely a kaszárnya átadása után azonnal a város javára esik, s a »Sas« megfelelő átalakítása utáu ennek kedvezőbb bérösszegével a szükséges 25,000 frtig néhány év alatt fölemelhető. Ezen számitásnál szándékosan mel­lőztük a város ezidő szerint fennálló névleg 170,000 frtot tevő — valójában azonban 1889. év végéig mintegy 150,000 frtra leapadt tartozásának con­versiója által elérhető kamat megtaka­rítást, mint a mely nem tekinthető a laktanya építés által előálló jövede­lemnek, s tekintettel a törlesztési év­körökre — azoknak a conversió által való meghosszabbítására — igen rész­letes kiszámítást igényel. Föltéve azonban, hogy 6%-os kölcsönt köthe­tünk ugy a kamatmegtakarítás körülbelül 2400 frtot tenne ki — a mennyiben: fizet a város jelenleg a 75,000 frtos kölcsön után évi tőke töri. és kamat összeget .... 5000 frt — kr a 45,000 frtos után 3374 frt — kr az 50,000 frtos má n 3050 frt — kr vagyis együtt 11,424 frt — kr mig a visszafizetésre ez időszerűit szük­séges 150,000 frt fennálló tartozás összege után 6 %-os tőketörlesztés és kamat fejében csak 9000 frt volna fizetendő. Természetes, hogy a con­versió utján nyerendő ezeu 150,000 frt törlesztési évkorét ismét kitoljuk 10—15 évvel s utódainkat megterhel­jük, de ezáltal a teher csak egyenle­tesebb lesz és igazságosan azokra is áthárittatik, akik majdan a kaszárnyá­nak tiszta hasznait élvezni fogják. Ezt az előnyt azonban a kaszárnya ügyénél annál inkább figyelmen kivül hagyjuk, mert ezzel a felveendő tőke is 600,000 frtra emelkedik, továbbá mert néhány év múlva ezen tartozások legelőnyösebb couversiojául a regale megváltás czimén nyerendő mintegy 192,000 frt kínálkozik, melytől a város csak 4'5 0 /<r ot l'°g kapni, holott ha ebbőL ama tartozásokat, kifizeti, — s az erre elköltött tőkének helyreállítására pedig csak 5%ot fog is évről-évre, az alko­tandó regálealapba jelenlegi kamatok helyett megtéríteni, illetve visszatenni, ugy nemcsak hogy az ingó vagyon állaga fog helyre állni, de az amor­tisationalis évkort jelentékeny megrö­vidíti s mindezeken felül a kamatter­heken 1.5%-kal könnyít. Akár a fel­veendő kölcsönből, akár a most említett módon eszközli is a város a conversiót, az jelentékeny megtakarítással fog járni s annyiban függ össze mégis a kaszárnya ügygyei, hogy annak igazolására szolgál, miszerint a polgárság megterheltetóse emelkedni nem fog s hogy a jelenlegi pótadó keretén belül a vállilkozás pénzügyi része keresztülvihető. Tárgyalásunkban megmaradunk azon­ban a már előre bocsátott számtételnól, hogy 25000 frt kiadással — 24500 frt bevétel áll szemben. A különbözet izJsílcríoiÉfilíkelarGsíia, SZEPTEMBERBEN. MÉG VÍGAN INT A NAPSUGÁR LE, DE MÁR FELHŐ KEZD GYŰLNI RÁ; S HABÁR A LOMB MÉG ZÖLDÜL EGYRE, SÁRGULT LEVÉL IS HULL ALÁ! . . . A NAGY TERMÉSZET BÁJA, DISZE, — MIKÉNT AZ ALVÓ LÁMPALÁNG : — MÉG EGYET-KETTŐT LOBBAN, AZTÁN FÉNYÉT VESZÍTVE NÉZ REÁNK ! HOGY IGY AZ ERDŐKÖN BOLYONGOK: AZ ISTEN TUDJA, MÉRT? — E SZÍV AZ ÉRZELMEKNEK TÁBORÁVAL NEHÉZ TUSÁRA KELVE, VIV! A LÉLEK ÉG, S HOGY KÉNYEIMMEL SZERETNÉM LÁNGJÁT OLTANI: OH, AZT AZ ÉRZÉST, MELY ELÉFOG TÁN' EL SE TUDNÁM MONDANI! VAN BENNE — ŐRÜLT FÁJDALOMBÓL, FÉKVESZTETT KÍNBÓL EGY PARÁNY, HA ELGONDOLOM, HOGY E ZÖLD LOMB ELHERVAD MAJDAN MIND, A HÁNY! , . . MINT ELHERVADTAK, SZÉTFOSZOLTAK KEMÉNYIM, ÉDES ÁLMAIM, — A MELYEK EGYKOR RÁM MOSOLYGTAK AZ IFJÚSÁG VIRÁNYAIN ! DE MEGNYUGVÁS IS SZÁLL SZIVEMRE, MIDŐN AZ SAJGVA HÁNYKÓDIK; MERT SEJTEM AZT, HOGY MINDENÜTT EGY SZILÁRD TÖRVÉNY URALKODIK 1 EZ KÉSZTET FÁJÓ HERVADÁSRA, S EZ MONDJA, BÁRHA SEMMI MÁS: — VIRÁGNAK, LOMBNAK, TÖRT REMÉNYNEK LESZ MÉG EGYKOR FELTÁMADÁS! PERÉNYI KÁLMÁN. Vton-ntfolen, Strassburg. STRASSBURGBAN NEM SOKAN SZÁLLOTTUNK KI, PEDIG HA MÁR EGYÉB NEM : GUTTENBERG HÁZA, A MÜNSTER S AZ UJ POROSZ PALOTÁK MEGÉRDE­MELTÉK VOLNA A FIGYELMET. AZ ÚTLEVÉL KEL­LEMETLENSÉGEIT S A MEGVÁMOLÁS BÍRSÁGAIT AZONBAN UGY TOROLJA MEG A TOURISTA, HOGY MEGVETI STRASSBURGOT, A MI A BÜSZKE PORO­SZOKNAK NAGYON FÁJ. AZ ŐSI MÜNSTER MINDIG SZEMEFÉNYE VOLT A KIES TEKVÉSÜ STRASSBURGNAK S AZ IS MARAD, HABÁR 1870-BEN AZ OSTOBA ÁGYÚGOLYÓK MÁS VÉLEMÉNYEN VOLTAK S A GYÖNYÖRŰ TORONY ÉGBEMEREDÖ CSÚCSÁT CSÖPP HÍJA, HOGY LE NEM TAROLTÁK S OLYAN CSONKÁVÁ NEM TETTÉK, A MILYEN A MÁSIK TORONY MÁR SZÜLETÉSÉTŐL FOGVA. AZ ŐSI TEMPLOM OLYAN FENSÉGES, MINT EGY ÉGBE TÖRŐ FEJEDELMI FOHÁSZ. KIVÜL SZÜRKE ÉS RÓZSASZÍNŰ HOMOKKŐ, BELÜL TITOKZATOS HOMÁLYOSSÁGA. NEM TERJEDELMES, DE MA­GASZTOS. GYALOG GEOMETRIÁM SZERINT SZÁZÖTVEN LÉPÉS HOSSZA S ÖTVEN LÉPÉS SZÉLES. MELLÉK­BAJÓIBAN TÖBB, ÉPPEN NEM GÓTHIKUS STILÜ, OLDALKÁPOLNA VAN. TIZ FŐABLAKÁT GYÖNYÖRŰ ÖVEGFESTMÉNYEK DÍSZÍTIK. A TEMPLOM FARAG­VÁNYAI ÉS SZOBORMÜVEI OLYAN ÉPEK ÉS TISZTÁK, HOGY SZINTE TILTAKOZNAK AZON ŐSI ÉS TEKIN­TÉLYES MCCCXXIX ÉVSZÁM ELLEN, MELY A FALAKBA VAN .VÉSVE. A POMPÁS ŐSI MÜNSTER VILÁGHÍRŰ ÓRÁJÁT, MELY MINT VALAMI MELLÉKOLTÁR A TEMPLOM JOBB HAJÓJÁBAN LÁTHATÓ, LEGTÖBBEN NÉZIK. EZ A CSODÁLATOS GÉPEZETÜ ÓRAREMEK 1838-TÓL 1342-IG KÉSZÜLT. A RENDES IDŐMUTATÓN KIVÜL RAJTA VAN A NAP, A HOLD S A FÖLD JÁRÁSA. FÖLÜL EGY KIS FÜLKE LÁTHATÓ, MELYBEN MINDEN ÓRÁBAN MOZGÓ ALAKOK JELENNEK MEG. PONT TIZENKETTŐKOR MEGRÁZZA AZ ÓRATORONY KAKASA SZÁRNYAIT S A FÜLKÉBEN LÁTHATÓK LESZNEK AZ APOSTOLOK, A MINT AZ ÜDVÖZITŐ MELLETT EL­VONULNAK. A STRASSBURGIAK NAGYON BÜSZKÉK ERRE AZ ÓRÁRA S MINDEN STRASSBURGI CICERONE LEGIN­KÁBB AZ ÖREG ÓRA MIATT REKED EL. A VÁROS KÜLÖNBEN POROSZ. A KI FRANCZIA VOLT BENNE, AZ HAZAÁRULÁSNAK TALÁLTA AZ OTT­REKEDÉST. VAN ITT NÉHÁNY NAGY GYÁR, MELY A FRANCZIA-POROSZ HÁBORÚ ÓTA BEADTA A KUL­CSOT S NEM DOLGOZIK TÖBBET. A MILLIOMOS FRANCZIA TULAJDONOS EGÉSZ EGYSZERŰEN BEZÁRTA GYÁRAIT, MIKOR POROSZ TALAJT ÉRZETT A LÁBAI ALATT S KIKÖLTÖZKÖDÖTT SZÉPEN FRANCZIAOR­SZÁGBA. TIZ-TIZENÖFC ÉV MÚLVA A GYÁRAK ROSKADOZNI KEZDTEK, A STRASSBURGI KORMÁNY VÉTELAJÁNLATOKAT TETT, DE A VOLT TULAJDONOS VISSZAUTASÍTOTT MINDEN KÖZELEDÉST. INKÁBB OMOLJANAK ÖSSZE TÖKÉLETESEN A FRANCZIA GYÁRAK, DE NEM KELL ÉRTÖK POROSZ EZÜST. ILYEN PÉLDÁKBAN NYILATKOZOTT A STRASSBURGI FRANCZIA HAZAFISÁG. STRASSBURG ELSŐ KERESKEDŐI MOST MÁR KÍMÉLETLEN POROSZOK; DE AZÉRT AKAD MÉG EGY-KÉT ODATÁNCZOLT FRANCZIA PROMÉTHEUSZ, A KI ELÉGIÁKBAN PANASZKODIK A NAGY PANGÁS ÉS HANYATLÁS MIATT. AZ IDEGENEK FORGALMA A KÉNYSZER-ÚTLEVE­LEK MIATT IGEN LANYHA, A FRANCZIA GAVALLÉROK SZÁMÁRA PEDIG MÁR NEM LÉTEZIK STRASSBURG HÉTEZER POROSZ KATONA URALKODIK MOST a HELYZETEN S A VÁROST HIVATALOS ÁLLAMI ÉPÜ­LETEKKEL »GYARAPITJÁK». AZ ERŐLTETETT FEJLŐDÉS AZONBAN EGÉSZEN KÜLSŐLEGES. A STRASSBURGI LIBAMÁJ PÁSTÉTOM MOST IS HIRES, A VÁROS MOST IS SZÉP; DE MÁR NEM KELL MÁSNAK CSAK A POROSZNAK, A KI MEG BIRTA UGYAN HÓDÍTANI, DE NEM BIRTA FÖLEMELNI. München. A JÓ BAJOROK FŐVÁROSA, AZ UJABB KÉPZŐ­MŰVÉSZETEK ATHENE, ANNYIRA ÚTBA ESIK PARIS ÉS BÉCS KÖZÖTT, HOGY MAJD MINDEN TOURISTA OTT RAGAD EGY-KÉT NAPRA, MÉG HA MÁR JÁRT IS BENNE. MÜNCHEN MÉG MINDIG IGEN BECSES PRO­GRAMMAL TUDJA LEBILINCSELNI A LÁTOGATÓT. MÚZEUMAI MOST IS VILÁGHÍRŰEK S NAGY KI­ÁLLÍTÁSA A GLASPALASTBAN MÉG PARIS UTÁN IS VONZÓ ÉS TANULSÁGOS. AZ Ó ÉS UJ PINAKOTHEKA, AZ ÁLLATNI KÖNYVTÁR, A KUNSTVEREIN, A KAUL­BACH-MUSEUM, A NATIONALMUSEUM, AZ AN­TIKVITAETEN- SAMMLUNG, AZ AEGYPTISCHE­SAMINLUNG, AZ AUSSTELLUNG DER MÜNCHNER KÜNSTLERGENOSSENSCHAFFC, A RESIDENZ, AZ ÖREG VÁROSHÁZA, A BOTANIKUS KERT, A CSINOS SZOB­ROK ÉS NYILVÁNOS EMLÓKÉPÜLETEK MINDIG TANULSÁGOSABBAK, HA ISMÉTELVE MEGLÁTO­GATJUK. A BRITISH-MÚZEUM KÖNYVTÁRA UTÁN KÖ­RÜLMÉNYESEBBEN MEG AKARTUK NÉZNI A HIRES MÜNCHENI HOF- UND STAATSBIBLIOTHEKET, MELY­NEK EGY MILLIÓ KÉTSZÁZEZER KÖTET KÖNYVE ÉS HARMINCZHÉT EZER KÉZIRATA VAN HETVENKÉT TEREMBEN. TÁRSASÁG UNK KÜLÖNFÉLE ELEMEKBŐL ÁLLOTT, HANEM AZÉRT A KÖNYVTÁR EGYIK HIVATALNOKA EGÉSZ KOM OLY RÉSZLETESSÉGGD MUTATTA BE A

Next

/
Thumbnails
Contents