Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-08 / 72.szám

«úr koporsóról.» E nagyon érdekes po­lychroinirozott fából készült műemlék, a hanyatló csúcsíves müizlés korából maradt reánk. Négy kis keréken húz­ható templomaiaku alkotmány, melynek talpán köröskörül alvó és ébredő katonák, mig az építmény körül az apostolok szobrai láthatók. Ezen sort kiegészíti még egy érdekes, gótizlésű főpásztori bot, mely állitólag Kutassy érsek tulajdona volt. Az egész szár, melynek hossza 1*87 méter, pik­kelyesen vésett, tobozlevél idomulag van készítve. Ide tartozik a ritka nagy­ságú «Baráthi-féle» krisztálykereszt, mely nagybecsű müdarabot a nevezett főispán és jószágigazgató az érseki ura­dalmaknak, a fölirás szerint 1607-ben ajándékozta a főgyh. kincstárnak. A kereszt-ágak ezüstbe foglalt kristályból készült; a diszitmények a hanyatló csúcsíves müizlés korára vallanak; vala­mint egy másik remek kereszt is, melyet a Guthkeledi nemzetségből származott Zeleniéry László, az esztergomi érsekség kormányzója, készíttetett 1586-ban. A mü a Corvin-féle kálvária modorában készült. Anyaga aranyozott-ezüst, drá­gakövekkel keleti gyöngyökkel kirakva. Itt említendő az a kis monstrantia, melyet Vántdy Pál érsek (1529—1549) készíttetett. Érdekes azért, mert rajta már a beköszöntő renaissance müizlés előhírnökét, a halhólyag-idomot (Fiseh­blaseu) veszszük észre. HÍREK. — A herczegprimás tegnap délelőtt néhány napra kedvelt nyaralójába, Bajcsra utazott. — Afrikai hittérítő. Főt. P. Czim­mermann István magyar születésű Jézus társasági atya, Belső-Afrikában a szere­csenek országában működő hitéritő, ma, vasárnap szept. 8-áu d. e. 10 órakor a Vár-templomban, d. u. 1 / 2 / ^ órakor pedig a kir. városi plébánia-templomban szent beszédet tart, melyben a szerecsen népről és a katholikus hitterjesztésnek közöttük való állapotáról óhajt szemé­lyesen szerzett tapasztalatai alapján a magyar katholikus néphez szólni. Mind­két szent beszédre az ájtatos híveket ezennel tiszteletté meghívja : A plébánia hivatal. — Nyílt felhívás. Tek. Hübsehl Sán­dor ur tanítványaihoz. Legyen szabad a fentisztelt s közelebb kitüntetett, fér­fin iránti tanítványi hódolat méltó ki­fejezésre megindult mozgalom alkalmá­ból az előkészítő bizottság által f. évi június 27-én kibocsátott gyüjtőivek tar­tóit tisztelettel kérnem, szíveskednének azokat tekintettel a megálhipitott határ­idő lefolytára, minél előbb alulírotthoz származtatni. Esztergom, 1880. szept. 7-éu. Dr. Valter Gyula. — Az Esztergom-Füzitöi vasút ügyében tegnap Komárom megyeházán értekezletet tartottak, mely elé az al­más-ueszmélyi érdekeltség külön peticziót terjesztett be. — Maiina Gyula esztergomi szüle­tésű műszaki tanácsost küldte ki a kormány a bedőlt szegedi rakpart meg­vizsgálására. Maiina Gyula rögtön a baj színhelyére utazott, honnan távirati előterjesztést tett a földművelési mi­niszterhez, kérvén tőle a leomlott rakpart elboutásí költségeire egyelőre ötezer forintot. A miniszter azonnal távirati uton utalványozta a kért előleget. Ezen összeggel a folyammérnökség házi ke­zeléssel megkezdette a romok fölszedését. Maiina Gyula műszaki tanácsos az in­tézkedések után visszautazott a fővárosba. — Egyesületi ünnepség. A keres­kedőifjak egyesülete a következő meg­hívót adta ki: Meghívó. Az esztergomi kereskedő-ifjak képző- és betegsegitő egyesülete 15 éves fenállása emlékére f. é. szept. 15-én saját helyiségében (Magyar Király szálló I. emelet) táncz­czal egybekötött családias Emlék-ünnep­séget rendez, melyre tisztelettel meg­hívja az é. rendező-bizottság. Kezdete este 8 órakor. Programm. 1. Megnyitó beszéd. 2. Az egyesület 15 éves tör­ténete (felolvasás). 3. Záróbeszéd. 4. Táncz. Ezen meghívó beléptijegyül szol­gál és másra át nem ruházható. — Érdekes vendégünk, Czimmer­mann István pénteken tisztelgett a her­czegprimás előtt, ki a hittérítőt elutazása előtt még látni óhajtotta. A jézustársa­sági hittérítő négy év óta van Afrikában s azóta már bantu nyelven imakönyveket is ír az afrikaiak számára, sőt Boroma szerecsen király három esztendős fiát is oktatja. A beuszülöttek annyira kedvelik őt, hogy midőn a zsarnokoskodó portu­gálokat elűzték vagy meggyilkolták. Czimmermaunak semmi bántódása sem esett. A missiónárius rövid néhány év alatt harmincz benszülött hitoktatót ké­szített elő, hogy Afrika belsejében uj missió állomásokat alapithasson. - Komáromiak Esztergomban. Külön propelleren Molnár apát-plébános 1 vezetése alatt Ötven Vendég érkezett Komáromból városunkba, hol a főszé­kesegyház, a primási palota 8 a város egyéb látványosságait tekintették meg. — Esztergomi ember New-Yorkból. Schalkház Gyulától kaptuk a következő new-yorki levelet: Ha a csendes kisvárosi élet magányából hirtelen nagy városba kerülsz, meglep a zaj, fény és pompa. Elkábít azonban egy olyan világváros, a milyen New-York. Midőn megérkezel, be kell menned a Cartle Gardenbe, a hol beirják neved, állásodat,, megkérdezik tőled : hová mégy, mit fogsz csinálni? Mutatsz erre egy adresst s akkor tovább mehetsz s te ki egy álló hétnél tovább csak vizet és eget láttál, gyönyörű parkban találod magad. A tengeri uton ültél és aludtál s mégis, mikor a szabadság levegőjét először magadba szirod s elmerengsz a nagy fáradalmakon, fáradtnak érzed magad s leülsz egy padra. Ekkor lelked keresztül száll a tengeren, öveid között vagy.. El­beszéled nekik mennyit szenvedte! a ten­geren. Hányszor gondoltál reájok s meny­nyire vágytál vissza, hogy ismét körükben légy. S ők veled éreznek, csókolgatnak s ez oly jól esik fájó lelkednek és . . . drrr bum ... elakad a lélekzeted, nyakadat berántod, azt hiszed, hogy az ég szakad reád, a miért oda hagytad hazádat. Pedig dehogy, hiszen csak az Elevated. Ekkor aztán megszólítasz valakit németül, de az első, második, meg a harmadiktól is csak azt a választ kapod »I not speck Germán> Végre a negyedik megért. Kérdezed tőle: hol az Allen-Street? Azt mondja : »Fahren Sie mit der Second Avenue Hochbahn». »Wasist das Hochbahn ?« »Elevated!» És ott hágy, mintha mindent megmagyarázott volna. Végre megkönyörül rajtad egy po­licist és elvezet az »Elevated« állomásra. Kiszurkolsz 5 centet s egy perez múlva mégy a házak felett meg az utczákon több emelet magasságban a vonattal. A conduc­tor, kire a polioist udvariasan rábízott bekiált »Rivington-Street«, neked pedig je­lekkel tudtul adja, hogy helyben vagy. Kiszállsz^ Lemégy a lépcsőkön. Keresed a 145-öt. Éppen a sarok ház. Kérdezed itt lakik-e Stiller ur? »Yes»! ez a felelet. ^Szeretnék vele beszélni.* »Ali right! (olvasd: alrejt, jól van.) Néhány., perez múlva szemben állsz egy new-yorki ma­gyarral. »Hogy talált ide ?» »Ézzel a le­vegőben járó gözkocsival jöttem.» »Az Elevateddel?* Most tudom hát már mi az a »Elevated*. Még azon este elvezetnek a városban össze-vissza, be-be térve egy-egy pohár sörre (mert a bor méreg drága). Minden sörcsarnokban 5 cent egy pohár (mi pénzünkön 12^2 kr) szabott ár akár nálunk a zsemlyének. S minden sörcsar­nokban találsz tálakon felvagdalva: sódart, mortadellát, szalámit, czéklát, uborkát, sajtot, nyerskáposztát eczettel olajjal szar­diniát, sült babot vajjal, kenyérre kent caviárt. S ha egy pohár sört iszol, ugy ezekből válogatva kérhetsz ingyen (ez azért van, hogy annál jobban fogyjon a sör) ez a free lunch. Végre betévedtek a »People Garden»-ba (Pipi gard'n). Valami nagyon csiklandozza a füledet, szinte csárdást jár­nál. Otthon érzed magad s mind ez azért van, mert magyar zenét hallasz. Felnézesz a színpad alakú emelvényre s kit látsz ? Az eperjesi czigány bandát. Magyar csizma, veres bársony nadrág, kék atilla ezüst zsinórokkal s benne az eperjesi czigány: s hozzá oly méltóságteljesen hajtogatja meg magát, a tanpviharra, mintha csak Harrison után biztosan ő következnék az Egyesölt Államokban. Belépti dijat itt sem fizetsz (a czigány nem tányéroz); de nem is kapsz egy harapás kenyeret sem az 5 centes pohár sörhöz, pedig az is kicsi. Itt meg a magyar zene a free lunch. De végre 12 óra van s minden ember haza takaro­dik; mert akkor minden mulatóhelyet, sör­csarnokot bezárnak. Másnap felébredsz korán s már 5 órakor éktelen zsimaj van az utczákon. Te pedig csendes helyre vágyói, hogy szabadon ábrándozhassál hazádról ; mert honvágyat érzesz. Fájó szived za­rándokoló Mekkája a »Central Park*. Be­ülsz a kupéba minden fütty vagy je'alás nélkül megindul a vonat a föld alá. Egy pár pillanat alatt elsötétül minden, csak a vasúti kocsiban égő lámpa vörös lángja pirosítja meg a körülötted ülő sápadt ar­ezokat. Azt hiszed, hogy Petőfivel utazol a föld közepébe, hogy segits neki a petár­dákat elrakni a világ levegőberöpitóséhez. Pedig néhány perez múlva verőfényes nap szűrődik át a platán fák lombjain. A Cen­tral Parkban vagy: »To menagery*. Ez áll egy fekete fatáblán, egy kéz mutatja merre menj az állatkeztbe. A budapesti állatkertben bizonyosan jártál s »gyönyör­ködtéh a tropikus, mérsékelt és északi i egalju állatokban, de azért nagyon keveseé láttál. A Central parkban, ingyen, sokkal nagyobb és szebb gyűjteményben gyönyör­ködhetek Jobbra egy ház tele majmokkal, talárt a világ minden majomfaja itt van, köztük az igen ritkán látható chimpance. Ettől balra egy óriási, köböl készült viz­medencze, melyben nagyokat fuj két disz­példányu hyppopotamus* Tovább látod a ha­talmasan kifejlődött, de igen csúnya rhinoce­rosokat. Óriási elefántok és bölények is vannak itt kitűnő egészségben. Ezektől balra a boa constrictor nyújtózkodik jól lakottan, mert ez előtt három nappal egy két hetes bor­júval delektálta magát, ezen szörnyeteg mellett a budapesti állatkerti példány csak árnyék. Továbbá látod az oroszlánokat/ tigriseket, párduezokat, hyenákat, farkasokat, medvéket, azután ismét vizmedenczében a fókákat, távolabb szarvasokat, özeket s ki tudná azt mind elősorolni a mi még lát­ható. A tűzokádó sárkányt s hiába kerestem a NEW-yorki állatkertben, DE nem nyugodtam meg addig, mig reá nem akadtam. Még pedig a Barnum-czirkuszában (ez a világ legelső czirkusza.) Csakhogy az kassirozott sárkány volt s egy chinai gyerek adta benne a vul­kánt. Ott hagyod, mert még mást is akarsz látni. »To obelisk«, mondja egy kéz s pár perez múlva Egyptomban érzed magad; mert előtted áll egy darab kőből egy impozáns ókorbeli pyramis, mely körülbelül 3400 éves s melyet Ismael pasa ajándékozottNew-York városának, az obelisken látható hyerogliphák, a nap istenségét dicsőitik. Nem sokára a régiség- és képtárba lépsz. Ezeknél ugyan Európában érdekesebbeket lehet látni ; de azért itt is sok tanulságos van összegyűjtve. Itt van pl. többek közt »Á szent család visszatérte Egyptombók Rubenstöl. A ré­giség tárban a legérdekesebbek a Cyprus szigeti ásatásokból nyert vázák és üveg­edények. Még meg nézed a három reservoirt, ez három hatalmas mesterséges tó, mely az egész városnak ivó vizet ád. De New-York vize majdnem ihatatlan; ennél még Buda­pestnek is jobb vize van. Midőn kimerülve leülsz, előtted kocsiz, lovagol és biciklizik a város intelligentiája. Az élénk és moz­galmas forgalom New-Yorkot feledhetetlen vonásokkal jellemzi. — Ellopott érmek. A reáliskola ez­idén alapított kezdetleges éremgyüjte­ményének felső üveg ajtaját fölfeszítve egy eddig ismeretlen tettes nyolcz da­rab érmet lopott el. A tettes a tanári­szobául használt múzeum nyitva hagyott ajtaján akkor hatolt be, mikor épen előadás volt s igy ott senki sem tar­tózkodott. A tolvajlást csütörtökön dél­után vették észre ; valószínű tehát, hogy csütörtökön d. e. vagy szerdán d. u, kereste ki magának a tolvaj az alkal­mat. Az ellopott érmek a következők: Frigyes határőrgróf érme, ezüstből négy­szögletes, 1624-ből; Szent-György érem ezüstből. Ferencz József érem 2 drb 1854-ből; Kossuth-érem 1849-ből; hou­védegyesületi érem 1867-ből; Rudnay érem 1820-ból; I. Fereucz és V. Fer­dinánd koronázási érme 1830-ból. Az első kettő ezüst, a többi nem nemes fóinü s nagyrészt ón, ólom, vagy bronz. A kár körülbelül 8—10 frt. A kinek ez érmekből eladásra kínálnak, az te­gyen azonual jelentést a rendőrségnél. — Strike. Kunics János ós Schwarz Ágost bányamunkások valami élelmezési baj miatt felzuditották az aunavölgyi munkásokat, a kik megtagadták a mun­kát. Á szolgabiróság elfogatta a strikero bujtógátokat, mire miudeu zavargásnak vége szakadt. Kunics és Schwarz a a járásbíróság kihallgatása után szabad lábra került. — Az idei szüret, ott a hol a phylloxóra le nem szüretelt, elég si­kerül tuek ígérkezik. De a hol a phyl­loxéra már évek óta legazdálta a ter­mést örökre, ott már az állam számára sincs mit szüretelni. Pedig vannak esz­tergomi szőlőtulajdonosok, helyesebben volt szőlőtulajdonosok, a kik márévekóta nem látnak termést, mindamellett fizetni kénytelenek azadót. Az adómentesség ter­mészetes áldása akár tévedésből, akár mi egyéb okból, még mindig nem árad reájuks a tönkrement szőlőtulajdonosokat a teljesen elpusztult adóalap daczára is rendes állami adókéri zaklatják. (B — tt.) — Megszökött katona-szökevény. Scziranka Ferencz budapesti születésű, kassai illetőségű huszonnégy éves mé­száros legény, kit a 12-ik huszárezred, mint szökevényt köröztet, pénteken este megszökött a városházáról s azóta nyoma veszett. — Elégett gyermekek. Csoínokou e &y égő szalmakazal mellől menekülő gyermekek egy közeli félszerbe húzták meg magukat s odaégtek. A szerencsét-' lenül járt gyerekek Thier János három éves, Hausknecht Mihály három éves, Jáuos egy és Katalin 8 éves testvérek voltak. A hat éves Thier Róza élet­veszélyes égési sebekkel menekült meg csodálatosan. — Gyakorlati hitelemzések. Fonyó Pál ismert műve a kath. népiskolák első osztálya számára éppen most jelent meg Laiszky Jánosnál harmadik kiadás­ban. A hittanitók számára irt uj könyv ára 2 frt s megrendelhető a kiadónál. 1 gyózik a folytonosan váltakozó vendégek kiszolgálását. A kis asztaltársaságok középpontjai ter­mészetesen mindenütt a nők, a kik az éjjeli Paris királynői vagy csak pillangói. A színházakból vagy estélyekről jövő höl­gyek és urak szalon ruhában láthatók s a legtöbb uri fogat és bérkocsi éjjel az első­rangú étkező-helyek és kávéházak körül csoportosul össze. Sokat lehetne még elmondani a párisi bouíevardi életről, ha egyáltalán már nem volna érdekesebb és tanulságosabb meg­figyelni való is. Vannak tárczairók, a kik az éjjeli Paris tanulmányozásában és meg­figyelésében specialisták. En. nem vágya­koztam sohasem ilyen babérokra s igy inkább is ősmerem a nap világos, mint a villamos világitásu Parist. Legérdekesebb volna kétségkívül a párisi előkelő társadalmi élet rajza; de erre csak az vállalkozhatik, a ki legalább egy esz­tendeig Párisi levegőt sziv. Sokat imitálunk a franczia szélsőségekből, de keveset követünk abból, a mi valóban megérdemelné az átvételt. A párisi társadalmi élet szebbik részének alapos ismertetése pl. még hiányzik iro­dalmunkból s igy közéletünkből is. Vakon követni a francziát nem tanácsos. Egyházi és politikai felfogásai nem egyszer kárhozatosak; de izlése, szorgalma és lelke­sedése mindamellett páratlan. Annyi enthusiasmus, annyi ihlet s a legszabb eszmékért való rajongás ritkán ver gyökeret franczia talajon kivül. A szép föllobbanásokban van szerencséje, de ritkán tartós sikere, A hagyományos szalmalánghoz van nekünk is egy kis közünk, felbuzduló s könnyen hevülő ter­mészetünkben is van egy kis francziaság. Ha már Parisban vagyunk, vegyük észre hibáinkat másokon, hogy levetkőzhessük azokat; de egyúttal egy kitűnő nemzet erényeit is, hogy azokkal erkölcsi tőkénket gazdagítsuk. G ASTON.

Next

/
Thumbnails
Contents