Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-05 / 71.szám

ben jellemző vonásai együttvéve az etimológia roppant tág körű tudomá­nyának keretébe tartoznak, a nélkül, bogy azt Teljesen betöltenek. Az említett angol folyóirat levelezője az ajánlotta szó fogalomköreiének tüzetesebb meg­jelölése ezéljából egyebek közt különö­sen a szokásos, hagyományos, cselekvés mód, babonák, vélekedések, dalok és közmondások kategóriáit sorolja elő, mint a folklóré alkotó elemeit; tehát csak egy részét említi annak, a mit ma e kifejezésen a tudományos világban történi közös megállapodással és nemzet­közi egyértelműséggel egybefoglalunk. «NeinzetköziveI,» mondom, mert az Athe­naenm hasábjain 43 évvel ezelőtt fel­derült szó szerencsés alkotásának meg­felelő sikert aratott és csakhamar köz­keletűvé lett mindenütt, a hol a nép­élet tanulmányának nagy fontosságát és tovább nem halászi hatón sürgős voltát átlátták. A folk (fr. gens. nem. Leute) és lore («scieuce et literaturo» tradítio­nelles) angol-szász szavakból helyesen képezett összetétel főérdemei rövidségén és tovább fejleszthetőségén kivül egyrészt más nyelvekbe való könnyű beilleszke­dése, másrészt pedig a lore szónak a rokon jeieutésü «science» és literature» szavaktól jellemzőn eltérő értelmi ár­nyalata. Lore ugyanis épen azt a lénye­ges különbséget emeli ki szabatos rövid­séggel, a mely a néptudást, világnéze­tet a szó tulajdonképeni értelemben vett tudomány nyal, valamint a szó hagyo­mányban élő s irodalomnak csak fün­tartással nézhető népiroilalmát a mű­irodalommal szemben sajátságos és első pillantásra is felötlő módon jellemzi. Ez alapon a megkülönböztetést tovább vive, a lore szóban alkalmas megjelö­lését láthatjuk a népszellem amaz ösz­szes nyilatkozatainak, a melyek átörök­lődésük folytán mintegy ösztönszerükké váltak s ép mint ilyenek, fajunk lelki életének fejlődésmenetében, hajdanta általános, de manap már enyésző álla­potot és létfokozatot integrálnak szem­ben ama gondolkodás,- érzés,- meg cse­lekvés-móddal, a mely ma is csak az értelmileg magasan kiemelkedő s leg­előbbre haladott kisebbségnek tulajdona de még e kisebbségnek is minduntalan a régi fejlődésfok eszméi, érzelmei és hajlamaival keveredő sajátja. A folklóré tehát tárgyainak összes­ségével az ethuologia keretébe illesz­kedik. Az első e szerint nem ugyanaz a mi a második. Az etimológia ugyanis a néplélek kiválóan szóbeli hagyomány­hoz kötött nyilvánulásain kivül, a nép anyagi és szellemi életének mindennemű jelenségeire kiterjeszkedve, e jelensé­geknek egyúttal egész a legrégibb idő­kig visszakísérhető fejlődés menetét is meg igyekszik állapítani, a mely köze­lebbi föladatának megoldása fölé mint végső czélt, azt tűzi ki, hogy e fejlő­dési folyamat ok- és okozati lánczolalá­ban legalább megközolitőeu olyan tör­vényszerűséget födözzöu föl, a milyent a kutató emberi észnek a természet­tudomány eddig meghódított birodalmai­ban kimutatnia sikerült. 1829-ben Milne Edwardsnak Thierry­hez intézett levele Franeziaomágba ültette át az ethuologia rendszeres mü­velésének első csiráit, a melyek nem­sokára termékenyitőn hatottak Német­országban, majd Ausztriában s utóbb a föld minden müveit népénél, — Ang­liában alakult az első Folkloro-Társulat is, a mely 1878. óta folyton szilárduló s mindegyre szélesebb alapon szervez­kedve, ma már a földkerekség minden zugába eljuttat a érző-szálait. Franezia­országban, a hol már 1877. óta vau önálló folyóirata a népies hagyományok vizsgálatának, 1880 ban történt az első kísérlet a folklóré barátjai és tudomá­nyos kutatóinak társulatba gyűjtésére. Az egyelőre csak vidám asztaltársaság (Diner de Ma Mére l'Oya) alakjában szervezkedett hitközség mindegyre nö­vekedvén, végre 1886-ban egy azóta folyton erősbült folyóirattal együtt meg­született a párisi «Société des Tradi­tions populaires» a mely szintén nem­zetközi jellegéhez képest csakhamar az egész világra kiterjeszté hálózatát. Olasz-, Spanyol-, majd Németország, sőt a kisebb Portugál, Görögország. Románia, a skandináv államok és Finn­ország is elég gyorsan követték, rész­ben folyóiratok részben társulatok ala­pításával a jó példát, mely tavai Ame­rikában, Belgiumban és a lengyelek közt is örvendetes utánzatra talált. De hála egy minden áldozatra kész ember lankadatlan buzgalma és kitartásának e téren mégis csak sikerült megelőznünk nem egy nagyobb és szerencsésebb nemzetet. Dr. KATONA LAJOS. A magyar iparról. II. (Gr. J. P.) Nálunk az iparral az elő­kelő osztály nem sokat törődik. Andrássy Manó gróf foglalkozik ugyan iparvál­latataival, de amint hallatszik, az elért sikerrel megelégedve, máris el akarja adni vasbányáit és kohóit egy idegen társaságnak, sőt állítólag már meg is van a szerződós. Helyesebben cselekszik Tarnóczy Gusztáv, ki gazdasági gyárát előbb gép­gyárrá és legújabban lüzi fecskendő gyárrá fejlesztette és rövid idő alatt már is annyira vitte, hogy amint egy f. hóban tartott kísérletnél személyesen meggyőződtem, fecskendői nemcsak elér­1 ték az eddigi gyárakban készültek mi­nőségét, hanem azokat felül is multák, igy azok, melyeknek kísérlete mellett jelen voltam, amint a gyárból kikerültek, 100 mm. cilindei'bőrség mellett 33 méter távolságra lö vei ték a vizet 12 mm. sugárcsővel. Igaz, minden uj gyárnak könnyű a régieket felülmúlnia, mert az ujaknak a meglevők mintául szolgálnak. Ennek nem kell egyebet tennie, mint hogy a létező legjobb rendszereket összehason­lítva és maga azt; készité, ami ezek között legjobbnak bizonyult, illetőleg a különféle rendszereknek legjobb részeit összeegyeztetve egy jó egészszé alakítsa és az ujabb észleletekkel tökélyesbitse, illetőleg az ujabb találmányokat ezeknél érvényre juttassa, ami a régieknél a megszokott, megrögzött conservativ szel­lemen kivül még azon nehézségbe is ütközik, hogy ezek az aránytalanul sok pénzbe kerülő mintáknak megsemmisí­tésére és ujaknak beszerzésére nem olyan könnyen határozzák el magukat,: és igy bár nekik meg vau régi hírnevüknek előnye, de minőség tekintetében soha sem versenyezhetnek az uj vállalatoknak tökólyesbitett rendszereivel. E nélkül soha sem keletkezhetnék uj gyár és a régiek a versenytől való félelem hiányában megörökítenék régi, kényelmes rendsze­reiket és lehetetlenné terméken minden haladást, enélkül még ma is fűzfa fecs­kendőkkel oltanánk a tüzet, úgymint az őseink tevék. Amint alkalmam volt arról meggyő­ződni, Tarnóczy nem kiméi semmi ál­dozatot — meghozatta a leghíresebb világhírű fecskendőgyáraknak legújabb gépeit, hogy ezeknek alapján conslru­álhassa rendszerét. E czélból szemé­lyesen tanulmányozta a párisi világ, a vindsori országos és a berlini mentő s tűzoltói kiállttásokat és az ott legjob­baknak itólt találmányokat nálunk meg­honosította; saját maga részéről pedig két javítás szabadalmazásáért folyamo­dott; ezek között van a valóságos hiányt pótló nj dugattyúja, mely az eddigi összes ösmert rendszereket messze túl fölülmúlja, különösen faluk számára, hol a fecskendőkkel bánásmód sok kí­vánni valót hagy — nagy hiányt pótol; mert ha évekig is gondatlanul áll ezen dugattyú, mindig légmentesen fog mű­ködni ; de csakis ily utánjárással, ily költség nein kíméléssel és szakgépész­mérnök segélyével lehetett ezen ered­ményeket elérni. Eddig ezen életbevágó szakmával leginkább csak harangöntők foglalkoztak, hogy ezek nem bírták a külföldi versenyt legyőzni az termé­szetes. Ennek tulajdonitható, hogy ha Magyarországon valaki biztosau jó fecs­kendőt kívánt vásárolni, hát Bécsbe, Brünnbe, vagy Prágába folyamodott, ha a Noel szivattyú költségeit sajnálta. E részben a statisztika igen szomorú ada­tokat tüntet fel, a hazánkban működő fecskendők felénél több külföldi, több­nyire rossz cseh és morva gyártmány. Most azonban már segítve van e bajon és bármit mondjanak is a megnyert úgynevezett szakértők— még ha tűzoltói mezbe rejtőztek is — hogy ma már nem kell külföldre vándorolnunk jó fecs­kendők végett, sőt bizton remélhetjük, hogy a küldföld is ott fog vásárolni, ha a legtökéletesebb fecskendőt kívánja birui. Ebben a káros ür a lehető mi­nimumra van leszorítva, a szelepház pedig oly egyszerű, hogy azt a legegy­szerűbb falusi ember is két perez alatt felbonthatja és ismét beteheti, ha szeny­nyes viznek használata által esetleg valami baja történt volna. Bámulatos annak szerkezeti egyszo­rüségö, a gyár két tűzoltó parancsnok szakvezetése alatt áll, melyből a fecs­kendő csak a legszigorúbb kísérletezés után adatik ki a vevőnek. Ára pedig a normális általános magyar csavarral ellátva körülbelül 200 irttai olcsóbb, mint az eddigi árak voltak. Lehetetlen tehát, hogy a többi gyárak is főn tarthassák eddigi jogosulatlanul magas áraikat, melyekből aztán, a ma­gyar szójárás szerint — jutott is, ma­radt is. Már ez egymagában mutatja, hogy mily jótékonyan hat a verseny, kölönöseu ha azt a műveltség bizonyos fokán álló egyén érvényesiti. A 10 évi részlet­fizetési hitelkedvezmény pedig, melyben ezen közkedvellségü czég évek óta ré­szesíti vevőit, könnyűvé teszi a beszer­AZ ÁLLATKERT LÁTVÁNYOSSÁGAI NEMCSAK SZÓ­RAKOZTATNAK, DE EGYÚTTAL TANÍTANAK IS S» AZ ERDŐ SZÁZFÉLE NEVEZETESSÉGEI ENNÉLFOGVA NEMCSAK MULATSÁGOSAK ÉS ÜDÍTŐK, DE EGY­ÚTTAL ISKOLÁK IS. IGY TANÍTANAK A VILÁGVÁRO­SOK. A FELNŐTTEK EZ ÁLLANDÓ ISKOLÁI PEDIG MEGÉREZTETIK JÓTÉKONY HATÁSUKAT A TÁRSA­DALOM MINDEN MOZZANATÁBAN. A HATALMAS BOULOGNEI ERDŐ VÁLASZTÉKOS­SÁGA ÉS ELEGENEDÁJA MELLETT a KEDÉLYES PRÁTER INKÁBB CSAK MULATÓ FILISZTEREK PARK­JÁNAK TŰNIK FÖL, MELYBEN SOK UGYAN a VÁSÁRI ZAJ ÉS A VASÁRNAPI HŰHÓ, DE KEVÉS AZ, a MI IGAZÁN OKTATÓ S TESTET LELKET EGY­ARÁNT ÜDÍTŐ. PARIS ELSŐ TERÜLETÉN A LEGNEVEZETESEBB PARK KÉTSÉGKÍVÜL A JARDIN DES PIANTES, MELY A NOFCRE DÁMÉTÓL NEM MESSZE FEKSZIK. A POMPÁS PARK A PARISIAK ELSŐRANGÚ SÉ­TAHELYE. A REGGELI ÓRÁKBAN AZ ELŐKELŐ VILÁG, A DÉLI IDŐBEN BIZONYTALAN FOGLALKOZÁSÚ KÖ­ZÖNSÉG, S DÉLUTÁN, EBÉDELŐTT HATIG A SZÓ­RAKOZÓ ÉS TANULÓ ELEMEK VESZIK BE A DISZES PARKOT, MELY NGY ÁLLATSEREGLETÉNÉL, MINT NÖVÉNY ÉS FAISKOLÁINÁL FOGVA NEMCSAK PA­RISBAN, DE MESSZE VILÁGON PÁRATLAN A MAGA NEMÉBEN. A PARKBAN AZ AMPBITEATRUMBAN TUDOMÁ­NYOS ÉS NÉPSZERŰ FELOLVASÁSOKAT SZOKTAK TARTANI A NAGY KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA FRANCZIA­ORSZÁG ELSŐ TUDÓSAI A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Jt ŐRÉBŐL. A NYILVÁNOS ÉS DÍJTALAN FELOLVASÁ­SOK ISMÉT a FELNŐTTEK ISKOLÁZÁSÁNAK LEG­SZELLEMESEBB FEJEZETEIT SZAPORÍTJÁK. MAGA A JARDIN DES PIANTES EGYÉBKÉNT PARIS LEG­TANULSÁGOSABB PARKJA. ÁLLATSEREGLETE CSAK OLYAN BECSES, MINT ANATOMIKUS MÚZEUMA S-A PALEONTOLÓGIÁI MINÉRALOGIAI S GEOLÓGIAI CSOPORTJAI. A NAGY­SZABÁSÚ GYŰJTEMÉNYEK VONZÓ ÉS SZELLEMES CSOPORTOSÍTÁSA ÉS ELHELYEZÉSE, MÉG A LAIKU­SABB KÖZÖNSÉGET IS LEBILINCSELI. DE NÉZZÜK MEG AZ ÁLLATSEREGLETET, MELY LEGTÖBB SZEMLÉLŐVEL DICSEKSZIK. A JARDIN DES PIANTES ÖSSZES UTJAI MINDENEKELŐTT MINTASZERŰ TISZTASÁGÚAK. NEMCSAK HERVADÓ FÁKAT, DE MÉG SORVADÓ FŰSZÁLAKAT SEM IGEN LÁTUNK BENNE. A MI EGYETLEN HAZAI ÁLLAT­SEREG LÉTÜNK, A BUDAPESTI, VALÓBAN SZOMORÚ SATYRÁJA EGY EURÓPAI ÁLLATKERTNEK. KEHES OROSZLÁNJAINK, ÉVEK ÓTA HALDOKLÓ ZSIRAFFUNK, VÉGSŐ KIMERÜLÉSBEN VERGŐDŐ FARKASAINK ÉS HYÉNÁINK, VILÁGFÁJDALMAS MEDVÉINK ÉS ÖN­GYILKOSSÁGGAL TÉPELŐDŐ RÓKÁINK INKÁBB A SZÁNALOM, MINT A MEGFIGYELÉS ÖSZTÖNÉT ÉBRESZTIK FÖL BENNÜNK. A SOVÁNY ÁKÁCZFÁK ÁRNYÉKTALANSÁGÁBAN SÍNYLŐDŐ SZOMORÚ BOK­ROK ÉS EGYÉB ÚGYNEVEZETT ÜLTETVÉNYEK PEDIG NEM IGEN GYÖNYÖRKÖDTETIK SZEMÜNKET S ÉPPEN NEM ADNAK VIDÁM RÁMÁT AZ ÍNSÉGES KÉPHEZ. MICSODA EHEZ KÉPEST A JARDIN DES PIANTES ÁLLATSEREGLETE ? ELŐSZÖR IS A POMPÁS UTAK NINCSENEK TELI HAJIGÁLVA DINNYEHÉJAKKAL, KÖRTE-ALMA CSUTKÁKKAL S EGYÉB ANYAFÖLD­TERMÉKENYÍTŐ MATÉRIÁVAL. AZ ÖSSZES ÁLLATOK EGYTŐL-EGYIG KIFOGÁSTALAN TISZTASÁGBAN, FOG­LALATBAN, TÁPLÁLÉKKAL ÉS FELÜGYELETTEL NEM FOGSÁGBAN, HANEM TELJES KÉNYELEMBEN ÉLDE­GÉLNEK. A FÜRGE ANTILOPOK, A NUBIAI ESETLEN RHINOCEROS SZOMSZÉDSÁGÁBAN CSAK OFVAN VIDÁMAK, MINT A CSODÁLATOS JÁRÁSÚ MADAGAS­CARI ZEBUK A FONTORKODÓ MOXFLONOK MELLETT. A KOMOR ABYSSINIAI BIVALYOKAT NEM RIOGATJA SENKI SE NAPERNYŐVEL, VAGY HANGOS KIABÁ­LÁSSAL S A HYMALAJAI RÓKÁKAT SE BOSZANTJÁK KAVICSOKKAL. A HVPPOPOTAMUS NYUGODALMÁT SENKI SE ZAVARJA S A LITHVANIAI MEDVÉK VERMÉBE SE DOBÁLNAK SZÁRAZ ZSEMLYÉKET. LEIRBATATLANUL MÉLTÓSÁGOS A PERZSA OROSZ­LÁN, MELY NEMCSAK A TERMÉSZETRAJZBAN, DE .ITT IS AZ ÁLLATOK VALÓSÁGOS KIRÁLYA. AZ ABES­SYNIAI OROSZLÁN ELŐTT IS NYUGODTAN SZEMLÉLŐ KÖZÖNSÉG GYÜLEKEZIK ÖSSZE, MELY A VÉRENG­ZŐEN ÁSITÓ S ÖLDÖKLŐÉN RAVASZ FEJEDELMI FOGOLY MINDEN MÉLTÓSÁGOS MOZDULATÁT FIGYE­LEMMEL KISÉRI. AZ INDIAI PÁRDUEZ RAGYOGÓ BORÉT S HULLÁMOSAN KARCSÚ IDOMAIT ÉP OLY GYÖNYÖRREL NÉZIK, MINT A MILY VISSZATET­SZÉSSEL AZ UTÁLATOS SÉNÉGALI HYÉNÁT, MELY HULLASZAG UTÁN SZIMATOL FOLYTONOSAN FOG­SÁGÁBAN. MAGYARORSZÁGI MEDVE, KÜLÖNÖSEN GÖRGÉNYVIDÉKI HELYETT, OLÁH MACZKÓ VAN A FÖLÜLRŐL NYÍLT KETREEZBEN. A NEVEZETESEBB KIGYÓK ÉS EGYÉB CSÚSZÓ­MÁSZÓ ÁLLATOK KÖZÜL A KŐVETKEZŐ FELTŰNŐBB PÉLDÁNYOKRÓL VETETTEM JEGYZETEKET: VAN ITT ALATTOMOSAN NYUGODT SÉNÉGALI PYTHON, SZE­RÉNYEN JELENTÉKTELENKEDŐ ÓRIÁSKÍGYÓ, GABONI ÉS BELIERI VIPERA, CUBAI EPIERATES ANGULIFER ÖZÖNVIZELOTTI ÁBRÁZATTAL, SINGAPOURI CARASSIUS AURATUS, MADAGASCARI XIPHOSOME. A MADÁRVILÁG LEGPOMPÁSABB KÉPVISELŐI A FAISAN HYBRIDE A JABIRU D' AUSTRALIE, A MENÜRE LYRE, A HOECO ALECTOR, A LARUS AR­GENTATUS, AZ ARA MACAO, AZ AFRIKAI MARABU, AZ INDIAI KAZUÁR, A SENEGALI SZENT-IBISZ STB. KÜLÖN MEDENCZÉBEN FÜRDIK NAGY FELTŰNÉS MELLETT A NAGY OROSZLÁN FÓKA, MELYET UGY A HULLÁMOK KÖZT, MINT A PARTON MINDENKI MEGBÁMUL. AZ AQUARIUMBAN LEGINKÁBB MEGLEPŐEK A NYUGODTAN HENTERGŐ KROKODILOK S AZ ÜGYET­LENÜL CSÚSZÓMÁSZÓ ÓRIÁSI TEKOÖSBÉKÁK. AZ ÁLLATOK KÉNYESSÉGÉRE ANNYIRA ÜGYELNEK, HOGY RÖGTÖN FIGYELMEZTETIK AZT, A KI MÉG CSAK A VASKORLÁTRA IS TESZI A KEZÉT, VAGY BOT­JÁVAL SZOKATLANABB MOZDULATOT CSINÁL. MAJD TÖBB G.VÖNYÖRRE SZÁMITHAT ITT MÉG A BOTANIKUS. MÜNCHENNEK MÁR RÉGÓTA HIRES BOTANIKUS KERTJE VAN, NAGYSZERŰ TÉLIKERTES ÜVEGPALOTÁVAL; A BUDAPESTI MÉG CSAK JÓ­FORMÁN EGYETEMI HALLGATÓK SZÁMÁRA VAN BERENDEZVE. A JARDIN DES PIANTES NÖVEVÉNYVILÁGA NEM OLYAN IMPOZÁNS UGYAN, MINT a LON^­DONI MESÉS NAGYSÁGÚ PARKOKÉ, DE MINDEN­ESETRE KECSESEBB, VÁLASZTÉKOSABB. EMELI A BOTANIKUS KERT ÉLÉNKSÉGÉT a GYEREKVILÁG FÜRGESÉGE, a TANULÓK VIDÁMSÁGA S a FEL­NŐTTEK KOMOLY ÉRDEKLŐDÉSE. ILLATOS VIRÁGÁGYAIBÓL KELETI VIRÁGKETYHEK MOSOLYOGNAK FELÉNK S NAGYSZERŰ ÜVEGHÁ­ZÁBAN KÁBÍTÓ SZAGÚ DÉLI NÖVÉNYEK LEHELNEK ÖRÖK MÁMORBA RINGATÓ FŰSZERES ILLATOT. ITT LÁTTAM AZ ELSŐ LIBANONI CZÉDRUST, a MÁSODIKAT A BOULOGNEI ERDŐBEN S a HAR­MADIKAT A HYDE PARKBAN. EZ VOLT a LEG­SZEBBIK PÉLDÁNY. MINTHA CSAK ÓRIÁSI KÖNY­VEKBE PRÉSELTÉK VOLNA FINOM ÁGAIT, B OLYAN RÉTEGESEK, LAPOSAK ÉS SZÉLESEK. A PÁRISI FÖLDBE PLÁNTÁLT SZENT FÁK ALATT ÉDES VÁGYAT ÉRZÜNK ARRA A FÖLDRE, A HOL A JERUZSÁLEMI TEMPLOM HIRES FÁI GYÖKERET VERTEK . . . DE A NAGYSZERŰ INAJOMKETRECZ ELŐTT KE­LETKEZŐ GYEREK ZSIVAJ MEGINT FÖLÉBRESZT ELMERENGÉSÜNKBŐL S AKARATLANUL IS ODA­ÉRKEZÜNK, A HOL AZ ÁRTATLANSÁG MULAT. A FÜRGE PÁRISI GYERKŐEZŐK, A JÖVŐ SZÁZAD KIÁLLÍTÓI, PAJZÁN TRÉFÁKKAL SZÓRAKOZTATJÁK a FURCSA TEREMTÉSEKET, MELYEK HÓBORTOS UGRÁN­DOZÁSOKKAL IPARKODNAK EGY-EGY BEDOBOTT

Next

/
Thumbnails
Contents