Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-22 / 67.szám

ESZTERGOM es MFO.íl'.LENIK i 1 ÉTEN KI NT Kft'lSZRE : VASÁRNAP ÉSJJSÜTÖRTÖKÖN. KI/HT/TTÚSH Álí : OHM . . 6 frt — kr. fél évre 8 frt -- kr. negyedévre I frt ííO kr. E(jy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERTESZTÖTÉG: BOTTYÁN-TJTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, imiíi i) lítp H7,ftll»>ini részét illető líö/,ii»iuony ek liiiLlmn'líHí. KIADÖlilVATAL : SZÉiCHftN YI-TfcR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos » a magán hirdetései, a nyiHiérhe szánt IMÍK­leinények, (ilőli'/.elési pénzek és reelanialások itilézeiidfík. HIRDETÉSEK HIVATALOS IIIIMMflTlCSIOK : ; 1 szótól 100 szóig - frt 75 kr.; 1100-200-ig . 1 frt Ú kr.i ; 300 —300-ig . 2 fit 3fi kr.i Bélyegdij 80 kr. MAILVN-llllflJlCTtöNKK ieg;illa|M)ilás szerint legju­tán yosahhan közöl tétnek. NYILTTÚí! sora Ü() kr. Világlátás. Esztergom, aug. 21. Nemzeti baj az már minálunk, hogy nom akarjuk feláldozni mindennapi nyu­galmunkat egy kis világlátásért. Áz uta­zástól tartózkodunk s ha már ellátoga­tunk valahová : tüntetés nélkül ki •sem rándulunk. Azok a zajos kirándu­lások, melyeket nálunk az irók és mű­vészek társasága rendez, sehol a világon nincsenek meg. Az ünnepeltetés, fogad­tatás, díszebédezés, disztoasztozás s egy­átalán feltűnő testületi utazás valóságos ujabb magyar specialitássá nőtte ki magát. Kezdődött Esztergomban, folytatódott egyebütt Magyarországon s mindenütt ünnepet csaptak az ováczióból, miu­denütt nagy jelentőségűvé fújták föl a kirándulást s akadlak vidéki városok, melyek elkészülve a nevezett firma alatt való elárasztásra, az előreláthatatlanj kiadások budgeljébe belefoglalták ezt a tételt is: irók ós művészek társasá­gának esetleges kirándulására s egyéb elemi csapásra ennyi és ennyi. Ha valóban több volna a fanulság az ilyen kirándulásokban, mint a katzen­jammer, ha csakugyan jobban belevé­sődnének lelkünkbe a látottak, mint a hallottak s különösen az ünnepi toasztok impozáns bombasztjai, akkor kedves ese­mény gyanánt üdvözölnék minden ha­sonló kirándulást, de igy, a mint nálunk most mérik a világlátást, nem kérünk belőle. Utazzunk zaj néfkül, hogy tanulhas­sunk, feltűnés nélkül, hogy annál in­kább feltűnjenek előttünk a müveit kül­föld nevezetességei, ünnepeltetés nélkül hogy ne vasárnapi, hanem a valóságos mindennapi élet benyomásaival gazda­godjanak ismereteink. Á müveit külföld telve van most touristákkal. Az amerikai angolok mu­tatják meg mindenkinek, bogy mikép kell igazi józansággal, valódi készült­séggel, tapasztalati szomjúsággal s mindamellett okosan és jutányosán utazni. A ki többet mutat, mint a mennyi, az ezt a hiúságát hatalmasan megfizeti. A ki kevesebbnek akar látszani, mint a mennyi s egyáltalán kerül minden legkisebb feltűnést, az már jó uton halad a világlátásban. Nekünk mindenesetre sokat kellene utaznunk, mert sok hamis felfogásunk és Ítéletünk van. Szembe kell állítani magunkat az igazi müveit nemzetekkel, hogy annál inkább észrevegyük idehaza kölcsönösen dédelgetett hibáinkat s óriási hiányainkat. A világlátás tapasztalatai csiszolják le leginkább szögletességeinket s józanítanak ki elfogultságunkból. Világlátásunk legyen mindig készült­ségen alapuló. A müveit s épen azért igen szerény tourista már hónapok előtt hozzákészül útjához s nincs szüksége nagyszájú hazug csicseróuékra, mikor világhírű nevezetességek megszemlélé­sére indul. A ki a világlátást nem közönséges szórakozásnak, hanem komoly tanulás­nak veszi, az költekezésben okos, meg­jelenésében szerény s annak elve, hogy ne vegye észre senki, de ő annál inkább észrevegyen mindent. Ilyen elvekkel utaznak az ameriaiak, az angolok, a francziák, a németek s az oroszok is. A közös czélú művelt touristákat összehozza a czél és nemes eszközök közössége s az ilyen kisebb szövetségek azután sokkal tanulságo­sabbak, mint néhány száz kiránduló emlékei. Kiderítettük már, hogy a világlátás útiköltségeit nem ott kell megfizetnünk, a hol ügyes ügynökök ütik a nagy dobot, hanem a hol valóban szolidan számitanak. Rámutattunk a bécsi Reisebureaura, mely — faj dalom — éppen fél áron [számit mindent, mint a budapesti tou­rista forrás. Körültekintő okosság legyen minden utazás bevezetése, szerény igényű köl­tekezés, de annál mohóbb tapasztalati s tanulási vágy serkentsen, s akkor nem marad bennünk zúgolódás, hanem meg­elégedés, sok mélyen bevésődött tapasz­talat, igazi képű közvetlen szemlélet és (ujabb vágy ujabb világlátásra. Esztergom jövője. Esztergora, aug. 21. A városi kultúra mindenkoron zászló­vivője volt a közművelődésnek s éppen azért igen természetesen túl is fog élni minden irányzatot, mely folytonos változásnak van alávetve. A magyar megyék már elvesztették fenyőket, de a magyar városi életnek mindenki fényes jövőt igér. Sokat elvettek már tőlünk. Jöhet idő, hogy a kísérletezés megyénktől is meg fog fosztani; de városi kultúránkat el nem vehetik. Ez a mi erősségünk, ez a mi menedékünk, ez a mi létjogo­sultságunk. Esztergom városa a »polgáriasodás» a művelődés s egyáltalán a kultúra oltárára sokat áldoz. Ezt el kell is­mernie mindenkinek és a jövő kérdései ugy fognak javunkra előnyös megol­dást nyerni, ha kulturális áldozatkész­ségünket évről-évre emeljük. Esztergom jövője nem a gyáripar sem a nagykereskedés jövője. Városunk­nak ldtüuő tanintézetekkel s egyéb kul­turális minta-intézményekkel kellene rendelkeznie, hogy a főváros fényessége mellett el ne homályosuljon teljesen. Ezen jótörekvések keresztülvitelére azonban nem vagyunk elegendők és nem vagyunk egyetértők. Ha testvérvárosai nkal egyesítve len­nénk, ha összópitett városunkban nem állanának tovább is az elhatárolás ne­vetséges gátjai, akkor minden kulturá­lis törekvésünk keresztülvitele könnyeb­ben sikerülne s nagyobb foganattal is jutalmazna. Városi iskoláinkat szívesen látogat­ják a testvérvárosok fiai. Be hányan vannak, a kik a hozzánk nem tartozóság sarczát nem bírják soká s kénytelenek jövőjükről lemondva olyan pályára lépni, melyen nem üldözi őket ártatlanul az össze nem tartás átka. Egyesülnünk kell s akkor minden hiányzó városi intézményünk varázsütésre felépülne. Az uj szellem teremtő erő­vel fogna hozrá az egyesült Esztergom boldogitásához s akkor azután rajtunk nem diadalmaskodnának a szétvonás pokoli kapui. iz„Esit8rjoiíslíilíkí"tiroíája. L s n d s n i t í t c z &. NEM AZ UTAZÁS TÁVOLSÁGAI FÁRASZTJÁK KI A PARISBÓL LONDONBA MENŐ TOURISTÁKAT, MERT PARISBÓL CALAISIG CSAK 295 KM. S DOWERTŐL LONDONIG 130 S A TENGERI-UT MAGA 40 KM; HANEM AZ ÓRIÁSI MÉRETŰ VÁROS, MELYNEK NEVEZETESSÉGEI SZÉT VANNAK SZÓRVA KILOMÉ­TEREKRE EGYMÁSTÓL. ANNÁL JUTÁNYOSABB AZONBAN A KÖZLEKEDÉS. AZ EGYFOGATOS KOCSIK, A LÓVASUTAK S AZ OMNIBUSZOK LEGOLCSÓBBAK EGÉSZ EURÓPÁBAN. SZABOTT ÁRAIK OLYAN CSEKÉLYEK S A KOMBI­NÁLHATÓ LÓVASÚTI JEGYEK OLYAN HATÁRTALAN TÁVOLSÁGRA ÉRVÉNYESEK, HOGY NÉHÁNY PENNY ÉRT AKÁR EGÉSZ NAP IS KOCSIRÓL NÉZHETJÜK A MESÉS NAGYSÁGÚ VÁROST. AZ AMERIKAI ANGOLOKNAK ELSŐ SORBAN IS A BRITISH MÚZEUM IMPONÁL, MERT A FIATAL VILÁGBAN MÉG NEM IGEN VANNAK SZAMBA­VEHETŐ TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEK. A NÉHÁNY EZER ESERNYŐ KÖZÜL, MELY A MÚZEUM RUHATÁRÁBAN ÖSSZEHALMOZÓDIK, TÖBB MINT A FELE AMERIKAI. MEG KELL JEGYEZNÜNK, HOGY A VILÁG ELSŐ MÚZEUMÁBA DIJ TALÁN A BEMENET S A FELTŰNŐ HELYEKEN NAGY BE­TŰKKEL VAN HIRDETVE, HOGY A MÚZEUM ÖSSZES SZOLGÁINAK BORRAVALÓT ELFOGADNI ELBOCSÁTÁS BÜNTETÉSE MELLETT TILOS. LONDONBAN A BORRA­VALÓ EGYÁLTALÁN NEM JÁTSZIK OLYAN RÉMSÉGES SZEREPET, MINT PARISBAN. A KI A NAGY MÚZEUM KÖNYVTÁRÁBA AKAR LÉPNI, ANNAK KELLŐ IGAZOLÁS UTÁN ODASZÓLÓ KÜLÖN JEGYET KELL KÉRNIE. A HÁROM MILLIÓ KÖTETRE TERJEDŐ ÓRIÁSI KÖNYVTÁR DOLGOZÓ TERME KÖR ALAKÚ, VILÁGÍTÁSA PEDIG FELSŐ. A KÖNYVTÁR HASZNÁLÓI A MÜVEKET KORLÁTLAN SZÁMBAN VEHETIK KI, SŐT A TUDÓSOK HAZA IS VIHETIK. VALAMENNYI KÖNYV ÜVEG ALATT VAN S HOGY AZ AESTHETIKAI HATÁS TELJESEBB LE­GYEN, A KÜLÖNFÉLE NAGYSÁGÚ KÖNYVEKET FÖLÜLRŐL SÖTÉTVÖRÖS VIASZOS VÁSZON SZALAGOK TAKARJÁK EL KÖRÜLBELÜL NYOLEZ CENTIMÉTERRE S IGY A KÖNYVEK EGYFORMÁKNAK LÁTSZANAK. A KÖNYVTÁR HIVATALNOKAI GONDOSKODUAK S TESZNEK IS RÓLA, HOGY A NAPLOPÓK VAGY HAJLÉKTALAN MELEGEDŐK NE ÉLJENEK VISSZA AZ INTÉZMÉNY VALÓDI HIVATÁSÁVAL,, MINT NÁLUNK A FŐVÁROSI KÖNYVTÁRAKBAN. A KÖNYVTÁR TÖ­MEGESEBB ADOMÁNYAI EGYÜTT MARADNAK S AZ AJÁNDÉKOZÓ BÜSZTJE VAGY FESTMÉNYE UTÁN NEVEZIK A TERMEKET IS. A SZIGORÚAN SZAK SZERINT RENDEZETT MÜVEK KEZELÉSE BÁMULA­TOSAN EGYSZERŰ, DE A KÖNYVTÁR AESTHETIKAI KIÁLLÍTÁSA IS PÉLDÁTLAN. A MÜNCHENI NAGY KÖNYVTÁR, A HOL EGYMILLIÓ KÉTSZÁZEZER KÖTET MŰ LÁTHATÓ HETVENKÉT TEREMBEN, TÁVOLRÓL SEM TESZI AZT A KELLEMES BENYOMÁST, MINT A VILÁG ELSŐ KÖNYVTÁRA, A BRITISH MÚZEUM ÓRIÁSA KINCSE. KÜLÖN TERMEKET FOGLALNAK EL A LEGBE­CSESEBB KÉZIRATOK, MELYEK KÖZÜL NÉHÁNY EZER MINDIG KI VAN ÁLLÍTVA NAGY ÜVEGTÁBLÁK­KAL FÖDÖTT SZEKRÉNYEK ALATT. ITT TALÁLJA A SZEMLÉLŐ AZ ANGOLOK ARANY­BULLÁJÁNAK, A HIRES MAGNA CHARTÁNAK EGY TÖREDÉKÉT S A VILÁG MAJD ÖSSZES LÁGSZELLEMÜ FÉRFIAINAK KÉZIRATAIT. ITT VAN PÉLDÁUL MA­CAULAY EGY TÖRTÉNELMI TANULMÁNYÁNAK RÉSZ­LETE TELVE JAVÍTÁSOKKAL; LORD BYRON KÉZ­IRATA EGÉSZEN HASONLÍT PETŐFI SÁNDORÉHOZ ; WALTER SCOTT SZÉPEN FOLYÓ; POPÉ CSUPA JAVÍTÁS; ROUSSEAU ELEGÁNS; TASSO ELMOSÓDOTT, HALVÁNY; LEONARDO DA VINCI ÉPÍTÉSZETI JEGYZETEI GYORSAK; FRIGYES POROSZ KIRÁLY SZÉÍES, KIADÓS SOROKKAL, APRÓ BETŰKKEL DOL­GOZOTT; MILTON NAGY, GÖMBÖLYŰ ÉS FOLYÉKONY BETŰKKEL IRT; G-OETHENEK EGY 1811-BEN WEIMARBÓL KELT LEVELE ELŐKELŐEN SZABÁLYOS, GYORS ÉS JAVITÁS NÉLKÜL VALÓ; SCHILLER 1802­BEN IRT LEVELE NAGY BETŰS, LÁZAS ÉS NYUG­TALAN ; BEETHOVEN KUSZÁLT; HAYDN NYUGODT ÉS DERÜLT; DICKENS SZAPORA ÉS SIETŐ; BURNS IZGATOTT; CROMWELL 1651-BŐL SZABÁLYOS ÉS MÉLTÓSÁGOS ; ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KÉZÍRÁSA 1559-BŐL SZÉLES, NYUGODT ÉS LASSÚ; NELSON ADMIRÁLÉ ODAVETETT, GENIALIS KRIXKRAX; DIS­RAIÉ SZÉTSZÓRT, RITKA SOROKKAL DOLGOZOTT; VOLTAIRENEK SZÉLES, KIADÓS, ÉLÉNK SZELLEMŰ SORAI VANNAK; WASHINGTONÉ POMPÁS, NYU­GODT ÉS ERŐTELJES ; I. NAPÓLEONÉ 1807-BOL OLVASHATATLAN, ELNAGYOLT KRIXKRAX, MÉG GE­NIALISABBAN ODADOBVA, MINT A NELSONÉ; GALILEI KÉZIRATA NYUGTALAN; RUBENSÉ RÁ­NEMÉRŐ, ELSIETETT; DÜRERÉ 1566-BÓL SZÉT­FOLYT; MICHEL ANGELOÉ ERÉLYES ÉS NAGY; MOORO TAMÁSÉ SZÉLES ÉS NYILT; CALVINÉ 1551-BŐL ELSIETETT, GYORS; MELANCHTON SZÉT­SZÓRT ÉS RENDETLEN; ERASMUS ELNAGYOLT; LUTHER MÁRTONÉ 1536-BÓL NYUGTALAN ÓS ELHAMARKODOTT. SOKÁIG KERESTEM SHAKSPERE KÉZIRATÁT, DE HIÁBA. AZ ŐSI .ANGOLSZÁSZ CODEXEK MELLETT RENDKIVÜL BECSES SZANSZKRIT TEKERCSEKET LEHET TALÁLNI; MÁSFÉL EZER ÉVES BIBLIÁK, GRADUÁLÉK ÉS HOMÜIÁK DÚSGAZDAGON LÁTHATÓK. VANNAK ITT VILÁGHÍRŰ PAPYRUSOK; ITT LÁTTAM ELŐSZÖR GUTTENBERG ÉS FUST BIBLIÁT, A KÖNYVNYOM­TATÁS ELSŐ TERMÉKÉT 1455-BŐL, MELYNEK IUICZIÁLÉ MÉG KÉZIMUNKÁVAL VANNAK FESTVE, DE MAGA A NYOMTATÁS MÁR ELÉG EGYENLETES. ITT LÁTHATÓ SHAKSPERE KING LEAR-JÁNAK ELSŐ KIADÁSA 1608-BÓL ÉS SHAKSPERE EGYÉB MÜVEI ARCZKÉPÉVEL EGYÜTT 1623-BÓL. ITT VAN A ROMEO ÉS JÚLIA LEGRÉGIBB PÉLDÁNYA 1597-BŐL, MELY AZ ÖSSZES SHAKSPERE EREK­LYÉK KÖZÜL A LEGBECSESEBB. AZ ŐSI CHINAI NYOMTATVÁNYOK A KÖNYV­NYOMTATÁS TÖRTÉNETÉBEN BÁMULATOS ADATOK S VANNAK ITT CHINAI NYOMTATOTT KÖNYVEK MÁR 1157-BŐL. A XII. ÉS XIII. SZÁZADBÓL AKÁRHÁNY CHINAI ÉS JAPÁNI NYOMATOTT MŰ VAN KIÁLLÍTVA; MIG EURÓPÁBAN GUTTENBERG ÓS TÁRSAI CSAK A XV. SZÁZADBAN »TALÁLTÁK FEL» A KÖNYVNYOMTATÁST. A KÖNYVEK TÖRTÉNETÉHEZ SZOLGÁLÓ PÉLDÁK ŐSI NYOMTATVÁNYOKBAN, CODEXEKBEN ILLUSZ­TRÁLT KÉZIRATOS MÜVEKBEN, ARANY, EZÜST, CSONT, BOR ÉS SELYEM KÖTÉSEKBEN EGY SZÁZ­HARMINCZ LÉPÉS HOSSZÚ ÉS HUSZ LÉPÉSNYI SZÉLES TEREMBEN VANNAK ELHELYEZVE. TÖBB ÓRÁNYI TANULMÁNYOZÁS ÉSJEGYZETE­ZÉS UTÁN AZ EMELETI HELYISÉGEKBE MENTÜNK, A HOL ŐSI EGYPTOMI, ASSYR ÉS ETRUSK RÉ­GISÉGEK VANNAK ELHELYEZVE. EZEKBEN FÖLÜL­MÚLHATATLANUL GAZDAG A VILÁG ELSŐ MÚZEUMA. ITT VANNAK SALMANASSAAR BRONZTÁBLÁI, RÉGI ASSYR IRÁSOK TERRACOTTÁBÓL KÉSZÜLT CZILIN­DEREKEN ÉS PRIZMÁKON ; MÚMIÁK KÜLÖNFÉLE RÁNGU, KORÚ ÉS NEMŰ HALOTTAK UTÁN, FESTETT KŐ- VAGY FAKOPORSÓBAN, GONDOSAN BEPÓ­LYÁZVA ; SOK MÚMIÁRÓL LE VAN FEJTVE A GYOLCS S ELŐTTÜNK ÁLL AZ ÖSSZEASZOTT FEKETE BŐRŰ CSONTVÁZ, MELYNEK AREZVONÁSAI MÉG MINDIG ELÉG KIFEJEZŐK S A VÉGSŐ TAGOK IS TISZTÁN FÖLISMERHETŐK. FEJEDELMEK, FŐURAK, ELŐKELŐ NŐK, GYERMEKEK MÚMIÁI MELLETT OTT TALÁLJUK AZ Ó-EGYPTOMIAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents