Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-18 / 66.szám

hazai drága opálnál. Vájjon ehauvinis­mus-e ezt megakadályozni ? Az igaz magyar zenének chauvinismusa azon törekvésben áll, hogy a hazai te­hetségeket a hazai művészet érdekeinek neveljék;a világzeneirodalom ismerelében és méltatásában pedig egy hajszállal sem állnak hátrább azoknál, kik a világfiság íiíogíatásával ellentétbe helyezik ma­gukat velük. Vájj OH ezek fogják-e fejleszteni a magyar zenét ? A magyar zenét csak hamisítatlan magyar érzésű zenészek fej­leszthetik sikeresen. Neveljünk magyar zenészeket, mást nekünk nem érdemes, mint nem volna érdemes a katonanö­vendékbe azt az ambicziót belenevelnünk, hogy muszka generális kívánkozzék lenni. Nem, ne neveljünk ilyeneket, inkább ne neveljünk semmit. A tehetség, mely­nek a magyar zenére van hajlama, magára hagyatva, igaz, lassabban fog fejlődni, de legalább nem fog elfajulni; ezt a régibb idők tapasztalatai mutatják. Vigyázzunk, mert eljöhet az idő, midőn a küldföld fog bennünket reá figyelmeztetni, hogy minő kincseink vannak. Erkel Ferencz «Brankovics» operájából már elkészült a zongoraki­vonat, nemsokára a többi is elkészül ós A német fordítással együtt sajtó alá kerül s akkor alkalmuk lesz A néme­teknek is e művekkel megismerkedui. Vájjon mit fogunk mondani, ha ott megfogják becsülni azt, a mit nálunk sokan oly buzgón ócsárolnak ? Vájjon miiyen színben fogunk akkor állani a küldföld előtt, hol minden honfi, minden zenész, még a legutolsó is tántoríthat!an hive és harczosa saját hazája művésze­tének ? Nem a nyelvet, nem a zenei styl külsőségeit, hanem első sorban ezt az erényt kell ellauulnunk a külföldtől, ha azt akarjuk, hogy nekünk is legyen zenószetütik. Ilyen körülmények közt ismételjük, hogy igenis van szükség egy nj magyar zeneiskolára, de elvárjuk, hogy az az európai kultúra művészeti kívánalmainak álláspontjára fog helyezkedni és czimének megfelelőleg nemzeti irányban haladni. A tanárok neve és múltja bizodalmat gerjeszt bennünk, hogy várakozásunknak meg fognak felelni. Főszékesegyházunk ünnepe. Esztergom, aug. 15. Az esztergomi bazilikában a herczeg­primás aug. 15-én fényes nagymisét szolgáltatott, átvéve és átadva az ujo­jnan díszített főszékesegyházat a nyivá­nos isteni tiszteletnek, mely a munká­latok miatt már néhány év óta szü­netelt. Nagy-Boldogasszony napja volt, a főszékesegyház bucsuünnepe. Gyönyörű verőfényes nap kedvezett. A helységek­ből nagy körmenetekben sereglett össze a nép s a városból az egyesületek lo­bogóik alatt vonultak föl a várba. Több mint ötezer ember volt a nagy templom­ban s majd ugyanannyi a várhegyen csoportosulva. Magyarország legnagyobb főtemploma már most a legdíszesebbnek is mond­ható. A bazilika területe ötezerszáz­huszoukét négyszögméter s igy nagyobb mint az antwerpeni, mainzi, salzburgi s a hires straszburgi főtemplom. Több mint ötezer ember fér el benne. A ki­lenczven méternyi magasságú hatalmas kupola belsejét a herczegprimás még három év előtt, aranymiséje emlékére feldiszittette. Azóta nemcsak a szentély, de a fő- és mellékhajók, valamint a kórus is szép knpoladiszitéssel össz­hangzatos díszítésen estek keresztül. A bazilika belseje eredetben vörös márvány volt, melyet azután szürke, mesterséges márványozással váltattak föl. Az impozáns méretű főtemplom ál­talános szürkesége azonban egyhangú­ságot keltett a szemlélőben. A díszítés­nek tehát; mindenekelőtt festőinek kel­lett lennie, hogy változatosságot és élénkséget adjon a nagy boltíveknek ós falaknak s hogy kiemelje azt, a mi ed­dig meglehetősen háttérbe volt szorítva a szürke alaptónusok egyhangúsága miatt. Igy történt, hogy a Tiziau után Gri­goletfi Michel Angelo velenczei képíró által festett s harminczkótezer forintba került tizenhárom méternyi magasságú s hetedfél méter szélességű oltárképét, mely a világ legnagyobb olajfestményei közé tartozik s gazdag szin pompájával nagy hatású, bemélyitették a főoltár falába s uj foglalattal látták el. Az uj keret tagoltsága ós színharmóniája, valamint a hátsó térnek szines márvány beszegései most már teljesen érvénye­sitik a hatalmas festmény szépségeit. A szentély mennyezetének Morált által festett szentháromság freskóját Pru­zsinszky Ferencz soproui történeti festő restaurálta igen szerencsésen. Egészen uj alkotás s általános tet­szést! a herczegprimás uj trónusa, kar­rarai márványból, renaissance stílben. A Leister bécsi műasztalos által készí­tett padok, szószék s herczegprimási szék a szentéiben változatlanul ma­radtak. Annál többet díszítettek azonban a mellék- és főhajóbau. Az egyszerű oldalhajókat eddig csak egyhangú, szürke márványfalakra festett freskók díszítet­ték, melyek közül az ujabb keletű mel­lékoltárkópek vásznai kettőt szerencsésen el is takarlak. A jobb oldalhajó rossz tetőzóse miatt a felső boltozati falak meg voltak repedve s igy a falfestések és márványozások meglehetősen meg­rongálódtak. Most már nem lehet ráis­mesni a régi állapotokra. A szürke falakat kellemes színű márványszegósek és stuceo lustrok ékesítik, az oltárképek uj foglalatokat s a lapis lasuli márvány­mezők a festmények színharmóniájának életet és érvényt szereztek. A főhajó mennyezete a kupola mo­tívumai szerint van díszítve, igen ékes stuceo munkával, aranyozott nagy ba­bérgalyakkal, koszorúkkal, a közepén nagy aranykehelylyel, a főoltár felé a herczegprimás czim erével s a kórus felé diszes monogrammjával ; ugy, hogy a mostani ékitések plasztikája és nyájas színharmóniája pompássá ós ragyogóvá teszi a főhajó legszebb részét. Az egész főszékesegyház minden ara­nyozott ékességét ujonan aranyozták s a monoton szürkeségeket változatos színű márványszegésekkel élénkítették. Már most nemcsak a szép márványoltárok karrarai szobrai, a nagy oltárfestmények ós freskók, de a bazilika egyik legbe­csesebb műemléke, a Della Vedova által faragott Pázmány-emlék szépségei is inkább hatnak ós érvényesülnek a festői díszítések után. A kilenczveu méternyi magas kupola ablakait, valamint a ha­talmas félkörű oldalablakokat uj üve­gezéssel látták el. Az 1507-ben épült Bakács-kápolna, mely a magyar renaissance egyik leghí­resebb építészeti műemléke, sőt valóságos ereklyéje, már évek előtt igen szépen sikerült, stílusos díszítéssel nyert még inkább pompájában. Most az átellenben álló s Ferenczy magyar képfaragómüvész Szent-István vértanú igen becses szob­rával diszeskedő Szent-István kápolna tősgyökeres díszítésén vau a sor, a mely éppeu ezért el is van zárva a közönség elől. A ujonan díszített első magyar fő­templom ugyanott áll, a hol 1543-ig az esztergomi »régi nagy székesegyház állott. Rudnay alatt kezdték építeni, Az angol szorgalmas és józan, vallásos és jókedvű, de nyugodt és méltóságos; kifejezi, hogy a világ első birodalmának fővárosi tagja; megérteti, bogy erő vau benne és hatalom, intelligenczia és erős vállalkozó szellem. Parliamentje (The houses of Parliament) kifejezi állami erejét. Hatalmas gothikus palota ez, a hol az angol politikát csinálják. Éppen gyűlést tartottak s igy az óriási épületet csak kívülről tanulmányozhattuk. A Tbemáe partján áll s már messziről feltűnik rengeteg tornyával, Éppen delet kongott a parliament nagy harangja, midőn az átellenben fekvő Westminster abbeyba érkeztünk. A westminsteri apátság a világ egyik leghíresebb épülete. A mije a nem régiben megalkotott Pantheon a francziáknak, az már ősidőktől fogva s igy összehasonlítha­tatlanul gazdagabb emléke az angolokuak ; a westminsteri templom. Az évszázadok patinájától majdnem fekete apátsági templom gothikus stilü s inkább pantheon, mint egyház. Órákat töltöttünk itt, az angol dicsőség hatalmas mauzóleumában, a hol első vágyam volt Shakspere hamvai előtt leborulni. A világ legnagyobb költője itt pihen királyok, államférfiak s a britt hal­hatatlanok mellett. A száz és száz emlék közül az Övét azért lehet mindjárt meg­találni, mert legtöbben ott csoportosulnak össze. Majd ha túlestem az utifáradalmak k elleti enségein, részletesen ís föl fogom dolgozni jegyzeteimet, most csak röviden emlékezem meg Shakspere sírjáról. A nagy 1 öltő csontjai fölött életnagyságban áll az ő márványszobra, mely jobbjával egy osz­lopon fekvő könyvrakásra támaszkodik s fejét kezére hajtja, baljával pedig angol sírfeliratára mutat. A mélyen elgondolkodó nagy lángész feje fölött érczbetükkel a következő felirat olvasható: Gulieimo. Shaks­peare. Anno. Post. Mortem. CXXIV. Amor. Publicus. Posuit. órákat töltöttem itt a legérdekesebb sír­emlékek tanulmányozásával. Itt pihennek még diszes szobormüvek által jelölve és dicsőítve Addison, Butler, Campbell, Chan­cer, Cowley, Draiton, Dryden, Goldsmith, Gray, Johnson, Macaulay, Mason, Milton, Phiilipps, Prior, Rowe, Shadwelle, Southey, Spencer, Thackeray, Thomson, Francis, Davenant, Dickens, Macpherson, Mary, Wordsworth stb. hogy csak a költők és irók emlékeiről szóljak. Sokkal többen vannak természetesen az államférfiak s a hősök, a nagy hódítók és kiváló tudósok. A legújabb síremlék Benjá­min Disraelié, a ki nyolcz esztendő előtt került az angolok dicsőségcsarnokába. De minden emléknél legdíszesebb emléke vau Londonban Albert királynak. Victoria királyné gyásza enyhült a megboldogult férj apotheosisa által. A nagyszerű emlék, melyet Anglia első képfaragó művészei alkottak s mely Albertet a világ összes halhatatlanjainak társaságában mutatja be, a világhírű Hyde-park délnyugati részében az u. n. Kensington Garden-ben található. Az 1875-ben fölállított szobor gothikus dicsöség-csarnokbau áll s a lehető legtöké­letesebb alkotás, melyet a képfaragó mű­vészet valaha teremtett. Egész három napra is kevés áttekintés jut London legbecsesebb épületének, a i British Museumnak, mely méltóságos görög templom stílben van épitve. Belefárad itt az elme s a test, annyi a nevezetesség. Assyr, egyptomi, görög, római termeiben csak ugy odafeledkezik a szemlélő, mint a kő-, bronz- és vaskorszak csarnokaiban. Olyan világbirodalom, a mi­lyen az angol, olyan intelligenczia, a mi­lyen az angol s olyan gazdaság, a milyen az angol tudták csak a világ ezt az első múzeumát megteremteni. Könyvtára három millió kötetből áll s a kalauzolás olyan előzékeny, mintha csak Parisban volnánk. Nagyon sok látványosság maradt még a következő napokra. Megismerkedtünk a finom permetével vegyes köddel is, mely valóban elviselhe­tetlen sulylyal nehezedik az idegenre. Az angolok konyhája nagyon nehéz­Italaik sokfélék, de dohányuk nem olyan kitűnő, mint a franczia. Minden angol előzékenye a müveit touris­risták iránt, minden tanulságos, minden okos és hatalmas, csak a szeretet az a verőfénye hiányzik innen, mely Parist olyan meleggé és páratlanná teszi a vi­lágon. A ki Parts után egy hétig Londonban volt, az sohase fogja elfelejteni a francziák meleg barátságát és ragyogó szellemét. GASTON. Hübner bécsi müépítő tervei szerint, kit Pach követett; Kopácsy prímás foly­tatta a nagy munkát s a Hild József épitő szerint befejezett főszékesegyházat 1856-ban Szcitovszky prímás szentelte fel országos fényű üunepeu, melyet a király részvétele is nagy jelentőségűvé tett. Simor prímás az impozáns oszlop­csarnokot végeztette be s Lippert József primási müépítő tervei szerint; Defoma Antal piemonti stuccatoreval diszittette az egész főszékesegyház belsejét. Simor János herczegprimás huszonkét éves érseksége alatt tehát az esztergomi főszékesegyház annyi művészi újításon és fejedelmi áldozatokkal járó stílszerű díszítésen ment keresztül, hogy az most már méltán nevezhető hazánk nemcsak legnagyobb, de egyúttal legdíszesebb főszókesegyházáuak is. Bubi a Károly püspök és nagyprépost a nagy ünnep emlékezetére tizenkétezer ­forintot tett le a bíboros herczegprimás kezébe, örök alapitványképen a nagy­szombati primási árvaház czóljaira. Az emlékalapitváuyt az esztergomi fökáp­talan kezeli. A NŐKRŐL A NŐKNEK. Az a nő, a ki szépsége utáu okossá lesz, szívesen föláldozná okosságát, ha újra szép lehetne. * Legtöbb nő páva a sétatéren, szarka a házban s galamb négyszemközt. * A tudomány nagyon ritkán teszi szere­tetreméltóvá a férfiút. A nőt soha. * Egy nő hibáit lehet szeretni; de ha bűneit is szeretjük, akkor magunk is bű­nösek vagyunk. * A nők szive egy rész az égből. Azért is változik annyiszor napjában. * Könnyebb megvédeni egy no erényeit férfiakkal, mint jóhirnevét nőkkel szemben. * Ha a nő mindön vágyát teljesíted, első dolga olyat keresni, a melyik még teljesí­tetlen maradt. * A nők legnevetségesebb cselekedeteinket is imádni fogják, ha azzal hízeleghetnek maguknak, hogy azokat érettök követjük el. * Ha a nők ezerszer is rosszabbak volnának, mint a minők, mégsem tehetnénk okosabbat, mint azt, hogy — szeressük őket. — A szigeti szegénylegényt, Mácsady Józsefet a járásbíróság a komáromi törvény­széknek adta át. HÍREK. — Ö Felsége a király ötvenkilen­czedik születésnapját ünnepeljük ma azon hagyományos hűség- és szeretettel, mely Szeut István szülővárosának már régi szép jellemvonása. Az ünnep al­kalmából tegnap délután a helybeli katonaság saját lövőhelyisógében igen sikerült katonai ünnepséget rendezett, melyről más közleményben találnak értesítést olvasóink, ,1a a főszékesegy­ház fogja egyesíteni az ünnep összes tisztelőit s a fényes egyházi ünnepi istentiszteletet a herczegprimás palotá­jában díszebéd fejezi be. — A herczegprimás ma délután a bécsi hajóval Budapescre utazik, hogy Szent István ünnepén a fővárosban pontifikáljon. — Nagy alapítvány. Bubla Károly czimz. püspök és főkápt. nagyprépost a főszékesegyház csütörtöki ünnepe em­lékezetére 12,000 forintot tett le Ö Eminentiája a Herczegprimás kezeibe örök alapitványképen a nagyszombati árvaház czéljainak. Az alapítványt az esztergomi fökáptalan fogja kezelni. — Steiner Fülöp praelatus kanonok tegnap a herczegprimás palotájába ér­kezett. — Csáka Károly a zsolnai állami gymnasíum érdemes igazgatója, váro­sunk derék fia, már néhány nap óta szülővárosában tartózkodik s holnap a Bakács-kápolnábau szülei aranylako-

Next

/
Thumbnails
Contents