Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-15 / 65.szám

— Szent gyakorlat. A napokon keresztül tartó főegyházmegyei papok szent gyakorlatai a herezegprimás vezetése alatt f. hó 26-án fognak kezdődni a papnevelő intézetben . ~ Gróf Majláth György főispán elnöklete alatt kedden közigaztatási ülést tartottak, melyet főispáni ebéd köve lelt. — Nagy ünnepünk. Lapunk méltó helyén mutatjuk ki a mai ünnep nagy fontosságát s országos jelentőségét. Ma, a főszékesegyház bucsu ünnepén nyitja meg a herezegprimás a fényesen díszített főszékesegyház csarnokait az Isten dicsőségére. A fökáptalan tagjai mindenhonnan hazasiettek, hogy a nagy ünuepeu jelen lehessenek. Fejedelmi áldozatokat követelt a főszékesegyház stílszerű díszítése s a nagy munka Lippert József primási műépitŐ tervei szerint, Detoma diszitő művész kivitelében fényesen sikerült. A ki gyönyört talál az Isten dicsőségére emelt székesegyházak művészetében, a műremekekben, a ragyogó pompában, az ma ünnepi gyönyörrel fogja átlépni a legnagyobb és legdíszesebb magyar egyház küszöbét. A fejedelmi áldozatokkal díszített főszékesegyházat maga az újjáteremtő herczegpimás veszi át s adja át újból legmagasztosabb rendeltetésének. Fényes egyházi ünnep lesz ez, melynek jelentősége nemcsak Esztergom, de hazánk történetében is meg marad örökítve. — A főszékesegyház mai ünnepi istentisztelete alkalmából az egyh.zenekar Kempter A Dur miséjét adja elő Takács Imre karnagy Oflortoriumával. A zenés misére már megelőzőleg gyakorló próbákat tartottak, hogy az a hosszú pihentetés után annál kitünőbben sikerülj öu. — f Stupíczky Bela doroghi plébános, kit jó humoráról városszerte ismertek, legszebb férfi korában meghalt Doroghon. A plébános 1845-ben született s 1869-ben szentelték föl. A negyvennégy éves férfiút vizibetegség ölte meg s a legnépesebb plébániák egyikiből tevékenysége legszebb idején ragadta el. Halála bizonyára széles körökben részvétet fog kelletni városunkban is. — Gyászjelentés. 1884. január 26-áu született felejthetetlen fiunk Zalába Ferike ártatlan tiszta lelke 1889. évi augusztus 11-én d. e. 10 órakor rövid szenvedés után az égbe szállt. Hűlt teteme f. hó 12-én d. u. 5 órakor fog a király városi halottas házból örök nyugalomra tétetni. Esztergom, 1889. aug. 11-én. Áldás és nyugalom vegye körül. Zalába József, Ibermasszer Mária szülők. Ilonka, Emma, Józsika testvérei. — Lapunk szerkesztője már vissza érkezett egy hónapra kiterjedt tanulmányutjából s most párisi, londoni, strassburgi, müncheni, insbrucki, zürichi, salzburgi, bécsi, bolforti és avrícourti tapasztalatait dolgozta föl íárczáink számára. Midőn a mai számtól kezdve a lap vezetését ismét átveszi, első sorban is hálás elismeréssel mond köszönetet G-yarmathy József tanárnak, ki az ő hosszú távollétében a lapot buzgalommal vezette, valamint azoknak is, kik őt ebbon támogatni szívesek voltak. A szerkesztőséghez érkezett összes levelekre már most sor szerint fognak a válaszok is menni. — Uj főszékesegyházunkról. A mai ünnepen igen alkalomszerűnek találjuk, ha főszékesegyházunkról néhány általánosan tájékoztató adatot közlünk. Az esztergomi főszékesegyház Magyarország legnagyobb temploma. Területe ötezerszázhuszonkót négyszögméter, nagyobb tehát a strassburgi, mainzi és antwerpeni főtemplomoknál. A főszékesegyház több mint ötezer embert képes magába foglalni. A kilenezven méternyi magasságú kupola belsejét a herezegprimás már három év előtt, arauymi• séje emlékére, díszítette. Azóta nemcsak a szentély, de a fő és mellékhajók s a kórus is a kupolával összhangozatbau álló diszitésen mentek keresztül. Mindenekelőtt a világ legnagyobb festményeihez tartozó tizenhárom méter magas s hat és fél méternyi széles Grigoletti-féle főoltárképet mélyítették a falba s látták el uj foglalattal, mely tagoltsága, de főleg szinpompája által ugy a hatalmas főoltárképnek, mint az egész főszékesegyháznak már most méltó díszéül szolgál. Nemcsak az uj foglalat, de az eddigi egyhangú szürke márvány környezet díszítése is közreműködik a nagy festmény színharmóniájához. A Morált által a szentély mennyezetére festett Szt.-Háromság froscot Pruzsinszky Ferencz soproni történeti festő restaurálta nagy sikerrel. Nagy tetszést arat a herezegprimás uj trónusa karrarai márványból,renaissance stílben. Az egyszerű oldalhajókat eddig csak egyhangú, szürke márványfalakra festett frescók díszítették, melyek közül az ujabb mellókoltárképek kettőt szerencsésen el is takartak. A jobb oldalhajó rossz tetőzése miatt már tiz év óta az oldalboltozati falak meglehetősen tönkre voltak téve. Most már alig ismerni rá a régi állapotokra. Mindent stucco lustro diszit s a színharmónia teljesen elfeledteti a hajdani egyhangúságot. A főhajó mennyezete egészen a kupola motívumai szerint vau díszítve s most sokkal melegebb és nyájasabb hatást gyakorol, mint azelőtt. Az egész főszékesegyház minden aranyozott ékességét ujonan aranyozták s a monoton szürkeségeket piros márványszegésekkel élénkítették meg. Az oldalhajó falait eleven lapis lasuli márványmezők is díszítik. Del la Vedova remek Pázmány szobra is nagyobb hatással érvényesül most a festői díszítések után. Az első hazai képfaragó művész, Ferenczy Szent István szobrával ékeskedő Szt. István kápolna is tősgyökeres díszítésen megy keresztül, hogy méltó szomszédja legyen a magyar renaissance legremekebb műemlékének, a Bakácskápolnának. A díszítéshez való állványokat már el is helyezték a kápolnában. A főszékesegyház díszítését Lippert tervei szerint Detoma Antal piemenli stuccatore eszközölte, ki nemcsak fővárosunkban, de Kaloesáu, Gfyőrött s a külföldön Altenbui'gban, Braunschweigben, Berlinben, Dresdában, KoburgGí-othában, Hamburgban, Menningeuban Triesztben, Chiemseebeu és Bécsben nagyhírű alkotásairól nevezetes. Herczegprimásunk huszonkét esztendős érseki működése alatt befejezték a főszékesegyház propylaeumait, majd ujonan díszítették a híres Bakacs-kápolnát, erre a főszékesegyházi kincstár kibővítése és pompás elhelyezése, a Pázmány-emlék s majd az egész főszékesegyház ujonan diszitáse következett. Méltán nevezhetjük tehát fősz ékes egyház unkát uj főszékesegyháznak, melylyel herczegprimásunk dicsőitette meg Szt. István szülővárosát s eddigi apostoli buzgalinu, áldásos főpásztori működését. — Esztergomi borok Parisban. A vi lá gkiál li tás osztrák-magyar osz tál y á ban, mely meglehetős szomorú emlékű, különösen nekünk magyaroknak, épen a bécsi sörkimérő helyiség előtt vannak kiállítva ass esztergomi borok. Szerényen, de azért nem elrejtve jelennek meg előttünk Klement Sándor párkányi birtokos borai. Főczimük : Alexander Klement á Párkány s alsó czimeik : Vin de Hegyfark choisie ; Vin de Kicsind ; Vin de Bourgogne ; Perle de Hegyfark ; Vin muscat do Hegyfark; Risling italien choisie; Vin excellenfc de Kicsind. A szeszes italok közül ki van állítva Esprit de pressurage (a mi magyarul : törköly) és Esprit des mures (a mi különben szederpálíuka.) A franczia jury mindenesetre tovább fog nézni az étikénél s ha megkóstolja, meg is dicséri a szerény megjelenésű javabeli esztergommegyei borokat. A kiállítót mindenesetre elismerés illeti, hogy megjelent a párisi világkiállításon kitűnő esztergomi BORAINKKAL. — Párbaj. Közbeszéd tárgya K. A. ÉS G-. 0. ezredünk tisztjeinek párbaja, melyre az okot kihívással végződött heves összeszőlalkozás okozta. A tiszti kaszinóban végbem ent kai'dpárbajban heves összemérközés után K. A. gyengébb sérüléseket, míg Gr. 0. súlyosabb sebeket kapott. G. 0.-t lakására szállították. Állapota azóta igen kedvezőre fordult. —- A zónautazók már Esztergomba is belátogatnak, a mi már a város orSZÁGOS ÉRDEKŰ látványosságainál fogva igen természetes. Remélhető azonban, hogy most, a főszékesegyház ünnepi megnyitásától kezdve a zónautazók száma is meg FOG szaporodni. — Bende Antal elitélése életfogytiglan való fegyházra az esztergomi közönséget nem egészen elégítette ki. A kétszeres rablógyilkos bizonyára megérdemlette volna a legmagasabb büntetést, mely csak halálbüntetés lehetett volna. A több mint másféléves bűnügy J a törvényszéki Ítélettel befejezettnek látszik, habár még mindig valószínű, hogy a királyi tábla Bende életfogytiglan való börtönbüntetését halálbüntetésre fogja változtatni. — Detoma Számlája. Az Európaszerte igen keresett diszitő művész számlája a főszékesegyház belsejének kidiszité^e után száz kétezer és háromszáz ötven frt. Ez összegben még természetesen nincsenek benne az anyagok, az állványok s az egész főszékesegyház uira üvegezésének nagy tételei. — A primási árvaház MÉG e hó VÉGÉIG ELKÉSZÜL S AKKOR a FÖLSZERELÉS MEGTÖRTÉNTE után, nemsokára meg is fogja kezdeni áldásos működését váresunkban. — A nagyszombati érseki árvaházban tiz hely van ÜRESEDÉSBEN. A pályázatok aug. HUSZONÖTÖDIKÉIG TARTANAK. — Felvilágosodott legyek. Fűszerkereskedőink olyan légypapirokat árulnak, melyekre halálfejek vaunak pingálva, sőt rájuk van irva, hogy légypapír. Egy politikus csizmadia légypapírjairól mindig levágta a halálfejet s a föliratot. Mikor megkérdezték eziránt, igy felelt: Ha nem vágom ki a halálfejeket s a »lógypapir» feliratokat, akkor a mai felvilágosodott legyek nem bolondok, hogy lépre menjenek. — Megszokott hibáink. Nemcsak a szépet és jót, de a csúnyát és rosszat is meg lehet szokni. A nevezetes városok lakossága rendszerint közönyös a természeti szépségek vagy azon műalkotások iránt, melyek odacsőditik az idegeneket. Esztergom városa pedig hozzászokott ahhoz, mit csúnyának és rossznak tartunk egész addig, míg a szemeink megszokják. Például a poros levegőhöz, a piszkos nyilt ntezai csatornákhoz a rossz ivóvízhez és világításhoz. Olyan közönyösek vagyunk ebbeli rossz tulajdonságaink miatt, mintha azok tökéletesen elfogadható állapotok lennének. A ki hosszabb ideig a müveit külföldi városokat tanulmányozza s viszszatér, annak kétszeresen fáj Esztergom pangása. Először azért, hogy a valódi haladás iránt kevés az igazi érzék, másodszor azért, hogy nem tudjuk idevonni az idegeneket, a kik pedig mindenütt csak pénzmagot vetnek el, a merre járnak. Ez a két dolog okozati viszonyban áll egymással. Ha utczáinkat nemcsak sátoros ünnepek előtt, hanem mindennap söpörtetnék ; ha tereinket s a közlekedés főforgalmú utczáit lienldsalc a felhőkkel, de kéznél levő vizünkkel rendszeresen megöntöztetuók' ha a vásárt nem a város díszterén tartanák, hanem azt pompás kis parkká varázsolnák át, mely találkozó helye lehetne az egész esztergomi közönségnek; ha a tisztaságra sokkal többet adnánk, mint bármire ; ha a világítás és a közbiztosság is fejlődnék a korral: akkor kellemesebben laknánk mi is s itt tartanok az idegeneket is, a kik mindenesetre joggal keresnek olyan városokat tartózkodó helyül, a hol az egészség első feltételeit alaposan ismerik. íme ezek a külső hibák ötlenek leginkább szemünkbe, ha távolabb vagyunk hoszszabb ideig s ha azalatt az igazi európai városi fogalmakkal valamiképen megismerkedtünk. Milyen boldogok lennénk, ha büszkék lehetnénk szülővárosunk csínjára, tisztaságára, kényelmességére. De uagy időknek kell még elkövetkezniük, hogy a valódi városi igények kifejlődjenek s hogy a haladás érzéke vérré váljék egy ujabb nemzedékben. — Lányok között. A kedves szigeti sétatér lombos gesztenyefái alatt les te el egy munkatársunk a következő párbeszédet: — Képzeld csak kedvesem az a kiállhatatlan X. megakar kérni. — És te? — Nem akarok hozzámenni, mert ki nem állhatom. — Miért? — Mert nagyon alacsony hozzám képest. Igazi figura. Nem megyek hozzá kedvesem. Inkább megőszülök. — No, ezt nem teszed helyesen. Menj csak hozzá feleségül épen azért, mert ki nem állhatod és meg fogod látni, hogy nem te, hanem ő fog megőszülni két hét alatt. — Mindentudó. A zónavonat vendéget hozott egy jeles kávéházi dicsekedőnknek. A vendég mindont akart tudni Esztergom nevezetességeiről, mire a vendéglátó ur a vendéglő törzsi asztalánál kifeszített mellel így szólott: — Senkise ismeri jobban Esztergomot, mint én. Mindent megmondok és megteszek magának, a mit nem tud. Hát mit nem tud még a múltból vagy a jelenből ? —• A tourista röstelte helyzetét s kénytelen volt kérkedő gazdáját a következő válaszszalmeglepni. — Sokat nem tudok még, de mindenekelőtt nem tudom kifizetni a mai vacsorámat. —• Lapunk mult számában »Hamis sulyok» czimű hírünkre beküldött válasz későn érkezvén, azt jövő számunkban ban közöljük egész terjedelemben. — Legújabb koldulás. Egy tönkrement zónautas megszólítja az első urat, a kivel a hajó állomásnál találkozik. — Nem mondhatná meg kérem, hogy hol. lehetne itt egy forinton akármilyen helyen is valamikép Pestre utaznom ? A megszólított ur megmutatja az ügynökség épülecét. — Köszönöm. Nagyon köszönöm. Nem volna szives most még egyúttal megmondani azt is, hogy hol lelhetuo egy forintot szereznem az elutazáshoz? — Utazási Üzletek. Zajos kirándulásainkat eddig olyan fővárosi ügynökök aknázták ki, a kik nagy hűhóval vittek ugyan bennünket a világvárosok felé, de meg is fizettették azután a kirándulásokat hatalmasan. Sokkal czélszerűbb a nagy társas kirándulások helyett a békés és független utazás, melynek csak egy czólja van : a tanulás, a tapasztalás. Hogy milyen drágák a budapesti kiránduló vállalatok, azt egy bécsi iroda mindenesetre sokkal szolidabb számtételeivel akarjuk illusztrálni s ezzel talán hasznos utbajgazitáí sal szolgálunk azok-