Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-08 / 63.szám

Vagy hogy egy szál karddal, gyakori atlauul, a. hadászatban gyakorlott ellen elé! Oh, a történelem ilyen ostoba hadvezért egyetlen egyet sem említ. Én is a bölcs hadintézők példáját követtem, mikor kellőképen fölszerelve, neki készülve szálltam a harczmezejére! Jóska ne üzd tovább azt az urat. —- De harap, instálom. — Ha harap — de esak akkor! rugj rajta egyet. Ezt megengedi a hadászat bon-tonja. — Pardon, uram! ön láthatja, hogy nagyon udvarias és méltányos ellenség vagyok. Beszüntettem a további rohamokat. Megdögönyöztük önt alaposan ; ön legyőzve fekszik előttem a földön, annál fogva ön a vesztes. Most még csak a hadi költségről lehet szó. — A hadi költség az én tisztes szövetségeseim napi dijából áll, melyet én előlegeztem nekik. — Fejenként 30 forint. Ennél a pontnál is be akarom bizonyítani, hogy lovagias ellenfél vagyok. — De mindjárt kivehetuők zsebéből a hadi költséget, mielőtt elhagynánk a harcztért, (mint a poroszok tették a francziákkal,) de én azt nem teszem. — Fogadja ön becsületszavára, hogy holnap délig megküldi nekem. Gondolja meg jól a dolgot! Már újra kezdhetjük a hadakozást, ha ugy tetszik! — Nyomorult! — Jóska ! ha fisztelt ellenfél ugy találná, harcz még nem dőlt el . . . — Megküldöm. — Becsület szavára ? — Becsület szavamra. — Helyes ! — Én ugy járok el mint egy nagylelkű győzőhöz illik, példátlanul a történelemben. Nem foglalok el semmit a legyőzöttől. Hadima nélkül távozom. — Jóska! kösd össze egy kicsit a tisztelt ellenség kezét, hogy oldaltámadással ne háborgathassa nyugodt visszavonulásunkat. Uram, van szerencsém magamat ajánlani. Ha a biróságuál óhajtana panaszt emelni, szívesen kiszolgáltatom önnek a bizonyitváut, arról a tizenkét pálczaütésről, melyet fölvett. Hű leírását adom a köztütik lefolyt háborúnak ! tudok kissé hozzá, hiszen történelem-tanár vagyok! «— Ha pedig ujabb revanzs-háborura lenne kedve, rendelkezzék velem bármikor. Nem, nem, nem rendelkezett vele, a bíróságnál sem tett panaszt. — Másnap elutazott a reggeli vonattal; nem tudta senki, hova ? miért ? Hanem azért a szokatlan párbajtörténetke később még is kiszivárgott; eleintén csak az aranyhajú Nelli kaczagott fölötte ; utóbb ismerős asszonyok is nevették, s végre az egész világ kaczagta. Mert ilyen a világ! Minden áron nevetni akar. Mindegy akárkinek a rovására, de nevetni akar. HÍREK. — Vaszary Kolos, pannonhalmi főapát, dr. Francsics Norbert győri főgymnázinmi igazgató és két győrt főg. tanár kíséretében, Balatonfüredről Szókesfejérváron keresztül mentek Alcsnthra, ahol József főherczeg ő fensége két fiát (József és Lászlót) fogják megvizsgálni. József a YIL, László pedig a IV. osztályról fog vizsgát tenni. — Ezüstmise. Áz esztergomi köröket bizonyára érdekelni fogja az a hir, hogy a városunkban is előnyösen ismert Maszlaghy Ferencz budavári prépost-plébános, tegnap tartotta egész csendben ezüstmiséjét az augolkisasszonvok templomában Budapesten, — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Alulírottak saját és az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik Mattyasovszky Terézia özv.

1 -tPoyzl Ferencznének folyó hó 2-án éjjeli i 10 órakor, élte 82-ik évében a halotti a- szentségek ájtatos felvétele után végi elgyengülés folytán történt elhunytát. - A boldogultnak hült teteme folyó hó i 4-én délután 5 órakor fog a kir. vái rosi temetőbe örök nyugalomra elhelyeztetni; — az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 5-én reggeli 9 í órakor fog a szent Ferenczrendiek templot mában az Urnák bemutattatni. Eszter, gombán, 1889. évi augusztus 3-áu. A - béke áldása lebegjen porai fölött. — i Keller Benedek megyei főszámvevő mint - veje. Keller Ilona férj. Kuzmich Miki sáné unokája. Mattyasovszky Sándor : nyug. kir. tvszóki bíró, mint fivére és ennek neje, ugy gyermekei. Takács • Olga, Takács Aladár, Kuzmich Gfyula, Kuzmich Grábor, dédunokák. — Az »Esztergomi dal- és zenekedvelők egyesülete« mint sajnálattal vettük tudomásul, a szegedi országos dalárünnepélyen nem vesz részt. Az egyesület képviselőjéül id. Ábrányi Kornélt akadályoztatása esetére pedig Ságh Józsefet, a zenelap szerkesztőjót kérték fel. — Győri iparosifjusági vándorgyűlés. Szombaton utazott el városunkból a helybeli kath. iparosifjusági egylet 5 tagu küldöttsége Győrbe, a hol a magyarországi iparosifjusági egyletek szövetkezete munkakiállitással egybekötött vándorgyűlést tartott. Az esztergomi küldöttek kiváló fogadtatásban részesültek, mert városunk fia Magyary József, mint a győri ipartestület tevékeny alelnöke, szülővárosa fiait hiútokkal várta és vendégszerető gondoskodással szállásolta el. A vándorgyűlés a győri vigadó nagytermében tartatott. Ezt ünnepélyes szent mise előzte meg, melyet a szegedi vezéregylet finom műveltségű elnöke, főtiszt. Ivankovits János a győri bonczések templomában mondót". Á szent misén megjelentek, három zászló alá voltak csoportosulva. Mise után megkezdődött a vándorgyűlés, a hol mintegy kétszázan vettek részt, ebből a legtekintélyesebb számot a győriek képezték s a vidékiekből tizennyolez egylet volt képviselve. A , vándorgyűlést bámulatos memóriával Í bíró, kipróbált replikázó Ivankovits, a i szónoki ékesszólás gyakorlott mestere j nyitotta meg, ki is az elnöki tisztet 1 Ráth Károly budapesti nagy iparosnak ] engedte át, magának pedig az előadási { tisztet tartván meg. Miután a vándor- 1 gyűléssel kapcsolatos munkakiállitás i védnökségére Győr megye törvényható- Í ságának fiatal főispánja gróf Battyányi i Lajos megnyeretett, ki is mint az or- * szág első miniszterelnökének unokája, t az iparérdekék felkarolásánál jelét adta i az iparosok iránt táplált meleg rokon- \ szenvónek; ez okból a vándorgyűlés t egyhangú, határozatából nemcsak ál- t laudó váudorgyülési tagnak, hanem ( egyúttal a jelen gyűlés diszelnökének t választatott meg. Á napirendre tűzött 1 főtárgy a segélypénztárak létesítésére i irányuló tanácskozásból, állott. E tárgy- í hoz sokan lettek szólásra följegyezve, > köztük esztergomi is. Beható és hosszas r megbeszéléssel ugy V

4

12 óráig oda- í jutott a vándorgyűlés, hogy a felszó- é lamlók egybehangzó véleménye abban n állott, hogy minden városban, a hol i ipartestület van, ennek ellenőrzése mel- t lett az ipartörvóny 142 s következő p §§-ában körvonal ózott segélypénztár 1 pótlásául szolgáló egylet alakittassék, z mely egyszersmint szolgálja az önkép- g zés ügyét is. — Ezzel a vándorgyűlés 1 fólbeszakittatott s annak folytatására c délutáni négy óra tüzetett ki. A ván- k dorgyülés jelenvolt jai azután a megyeház e nagytermébe vonultak, karzaton elhe- g lyezkedve a győri és komáromi egye- fi sitett dalárda tagjai. Pont Víl^-kor k érkezett a főispán, kit a győrszígetí plébános Ruschek Antal üdvözlő és jól átgondolt szép beszéddel fogadott. A főispán tartalmas válaszában kifejezést adott azon nézetnek, bogy miután a magyar nemzeti ipar fokozatos fejlődése utján áll, s ennek felvirágoztatása egyúttal a nemzet legforróbb kívánságai közé tartozik, ennél fogva a neki tulajdonított iparpártolás nem jöhet érdem számba, hanem ő egyszerű kötelességet teljesített, midőn a védnökségét elfogadta. A főispáni beszédet követő éljenek elhangzása után sorra megtekintette a kiállítás változatos képét, mely nemcsak Győr városa iparosainak és segédeinek, hanem az abban helyetfoglaló vidéki iparossegédeknek is méltó dicséretére vált. Hat csoportra volt felosztva a kiállítás, mely a terem mindeu zugát elfoglalta. Az esztergomiak tárgyaiból kiváló figyelmet aratott Pelczmann és Wanitsek-czéghez tartozó munkásoké. Nem levén kizárva az önálló iparosok beküldött tárgyai sem, ez okból Magyary József győri kályhagyáros tárgyai általános feltüuést keltettek. Gyönyörű példányokat láttunk Dorner késes tárgyaiból. A kiállítás megtekintése után a győri vigadó termébe vonult az ifjúság löOteritókes banketre. Hosszú várakozással leste az ifjúság az ízletes étkek feltálalását, mely 2 órakor a tüntető éljeuzóssel fogadott főispán megjelenése után kezdetét vette. A legelső felköszöntőt maga a főispán mondotta a királyra, melyet a jelenlevők állva hallgattak. Utána szólottak Ráth Károly, Grefléri Mór, Ivankovits János s még többen, kik részben a főispánra, majd Rothra s az iparügy buzgó bajnokaira, Győr város vendégszerető közönségére ürítették poharaikat. Délután 4 óra után folytatták a vándorgyűlést, a hol iparosifjusági egyesületüuk képviseletében Gyarmathy József fejtegette azon álláspontot, melyet alapszabályaival már 1887-ben elért. S miután a felszólamló által hivatkozott alapszabály a mai szőnyegen levő tárgyra nézve túlhaladott álláspontot jelzett, melyhez a 'jelen vándorgyűlésnek csak alkalmazkodni kellene : sem az előadó, sem Grelléri Mór részéről nem talált kedvező visszhangra. Esztergomnak a jelen alapszabályai értelmében tehát nincs sem elvenni, sem hozzáadni valója a vándorgyűlés megállapodásához, azért nyugodtan és összetett kézzel nézheti a további fejleményeket, a mi még máshol, úgyszólván a magyarországi társegyleteknél mind, megoldásra várnak. Esztergom nem követelheti magának a jogot, hogy tőle tanuljanak, utána induljanak, de azzal mégis hízeleghet magának, hogy a mai vándorgyűlésben tárgyalt dolgok keresztülvitelében egymaga erejére hagyva, a többieket 2 évvel megelőzte. A vándorgyűlés esti 7 órakor véget ért, másnap a kiállításra kinevezett jury aktiója kezdődött. Említésre méltó körülmény volt az is, hogy az iparosítják által rendezett hangverseny az úgynevezett »S z ő 1 ő k e r t« hatalmas területén minden számítást tulhaladólag sikerült. Itt meg lehetett látni a győri értelmiség, kereskedőség és iparosság meleg rokonszenvét a maga egészében. A lampionokkal és transparenttel diszitet kerthelyiség tánczteréu mintegy 150 pár kezdte a csárdást tánczolni. Festői látványt nyújtott a győri szépek öltözéke és váltakozó tömege, mely a magyaros lelkesedés kitöréseivel vígan lejtette a többszörösen megújrázott tánczokat. Szép emlékkel tértek haza kiküldötteink, kikhez a szegedi vezéregylet képviselői csatlakoztak s Esztergom nevezetességeit megtekintendők, a főváros felé vezető uíjókból néhány órát kiszakítva nálunk töltöttek. i| — A Vaddisznók határunkban ves szedelmesen elszaporodtak. Mint értesü, lünk a kukoriczaföldek termését több - helyt alaposan megdézsmáltáL A feueí vadak különösen a Fáriknt, Vaskapu - ós a Barátkut vidékén garázdálkodnak, - A közóhajnak tesz eleget városunk erdő- mestere, ha a vadak, melyek közül ér* t tesülésünk szerint már 4 darabot ejteti tek el, pusztítását szorgalmasan folytatja. 1 — Helyreigazítás. Lapunk mult szá• mában megírtuk Bettenhausen nevü ' szappanos eltűnését. A rokonság nevé^ ben felkérettünk annak közlésére, hogy ' az illető eltűnt ugyan «de nem mint munkás, mert T. F. urnák nevelő s egyszersmind mostoha atyja is volt.» Mi mindezt igen jól tudtuk, de a család iránti kíméletből hallgattuk el. Különben sem következik abból, hogy ha az illető valakinek mostoha atyja, szorgoskodó munkás nem lehet. — Czipeszek ellensége. Ezer szerencse, hogy lélekszámban mi esztergomiak 15 ezren vagyunk, mert ha a jelen közlemény czimóbe burkolt élelmes machematikusunkafc valamikép megneveznők, hát még sajtóperrel traktálna meg minket. De mivel sokan vagyunk, hát bízunk benne, hogy találva sem érzi magát az a férfin, kiről röviden megemlékezni kívánunk. A mi névtelenünk hires arról hogy senkinek sem fizet, annál inkább nem a czipésznek, merthát vesztükre számbelileg igensokan vannak a városban. Azt tartja az illető hogy városunkbau közel 180 czipész. csizmadia van kik hatalmas conkurrensek lévén egymással szemben, azért mind szívesen fogadják a megrendelőt és kevéssé mérlegelik annak hitelképességét. Minthogy pedig egy embernek évi czip őfogy asz tása nem több három-négy párnál, így tehát nem nehéz mathematikai számítás kell ahhoz, hány évig lehet potyaczipőben járni ? Ha 4 párt koptat 45 évig, ha hármat használ el 60 évig rendelhet mindig más-másnál czipőt, a mi a hitelképesség kezdetétől csak 24 évtől számítva teljesen megfelel egy egész hosszura szabott emberi életkornak. — Batti álatsereglete vasárnap óta látható a Simor János ulczában. D. u. 4 és 8 órakor történik az állatok etetése és ekkor végzi Batti rendkívül érdekes mutatványait. A vadak igen szép példányai láthatók ezen álatseregletbeu. Batti különben ismert állatszeliditő Európában és fölötte érdekes mutatványa a megszelídített pumával, melyet mostanig még senki sem tudott elérni. — Az orsz. szinésziskolában a beiratkozások f. é. szeptember 5-én, csütörtökön d. u. 3 órakor kezdődnek s három napon át minden délután 3—5-ig tartanak. A jelentkező növendékek fölvételi vizsgálata szeptember 9-én tartatik és pedig az operára jelentkezőké d. e. 12 órakor a m. nemz. színház színpadán, a drámainké ugyancsak szept. 9-én d. u. 3 órakor az orsz. színésziskola helyiségében (Kerepesi-ut 1. sz.) nemz. színház bérháza, III. emelet. A felvételi kellékek: Színpadias csinos alak, tiszta kiejtésű csengő hang s kifejlett testi alkotás mellett (melyről a a fölv. vizsgálaton jelenlevő orvos ad véleményt legalább 18 éves kor a férfiaknál s betöltött 16 év a leányoknál mi hiteles okirattal bizonyítandó. Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolai képzettségről szóló bizonyítvány, mennyit a megjelölt korban minden müveit ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik vagy gyámjuk kíséretében jönnek a szülők vagy gyámok írásbeli beleegyezését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi nevükön Írathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igaz-