Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-01 / 61.szám

hajógyártelepi földet haszonbéri szerződéseit beterjeszti. 6. A számvevőileg megvizsgált 1888. évi gyárapénztári számadás és mérleg. 7. Dr. Fehér Gyula plébánosnak számvevőileg megvizsgált s/ámadása az 1888. évi harangjövedelemről. 8. Viola Kálmán h. pénztárnoknak szárnvevőileg megvizsgált 1688. évi perselypénz számodása. Takács Géza kérelme, egészsége helyreállitására szükségelt gyógyfürdő használhatása czéljából öt heti szabadságidő engedélyezése ós segély megszavazása iránt, minden vita nélkül egyhangúlag elfogadtatik és segélykép 300 frt lett kiutalva. Irodalmi levél. (P o e Edgár.) III. Mostoha sorsa, a fényűzés és a nagy pénzbeli eredményeket, milyeket minden nagy város, különösen New-York nyújt, a társadalom iránti hangulatát annyira elkeserítették, hogy annak intézményeiben csak a legiszonyúbb csalásokat látta és többé semmf hűség s semmi becsületességben nem hitt! Igy physikai és szellemi erejének hamar ki kellett merülnie és a kérlelhetlen sors talán súlyosan bünteté azon megvetésért, melylyel kortársai iránt viseltetett. Eközben éleseszű és kitűnő elbeszélései egymásután jelentek meg, melyekhez hasonlókat sem előtte, sem utánna még senki sem irt és melyekben az olvasó érdeke elejétől végig, egész az aggályig folyvást fokoztatik. Valóban alkalmazható költőnkre, miként a «Fővárosi lapok» is megjegyzek, About Edmund szeszélyes mondata: «hogy csak a rendkívüli érdemli meg az iró tollát.» Mert Poe minden elbeszélésében tulnyomólag kedveli az iszony és borzadálygerjesztőt. «A kém», — «Az örvény», — «Az Usher ház megsemmisülése», — «A fekete macska», — «A mesmerismus föltűnő hatásai egy haldoklóra», czimü elbeszélések fölülmulhatlanok, mig «Az arany bogár».— «A morgue utczaigyilkosság», — «Roget Mari titokteljes kimulása», — «Az eltulajdonított levél», — és «A mesmerismusi fölfedezéseid czimü elbeszélésekben az emberi éleselmüség a legmagasabb fokot éri el. — Mindezen művek őrökké maradandó becsüek. Poe 1848-ban «Cureka» czimü utolsó nagyobb müvét irta, melyben «az anyagi és szellemi világegyetemed választá tárgyul. 0 maga e müvét prózában irt | költeménynek nevezi. Mi azt egy beteg szellem utolsó fellobbanásának nevezhetnők, mely folyvást érdekes és csodálatos azon mód miatt, amint benne az éleseszüség és képzelet egymást támogatják és egymással versenyeznek. Szerző sohasem szorul arra, hogy a világegyetem titkait mathematikai következtetések utján kikutassa, hanem a tudomány vívmányaira bizott képzelet folytán keresi és találja meg a termé-j szet igazi elméletét. Poe maga teljesen] meg volt győződve, hogy a nagy titokról levette a fátyolt és az általa föltalált igazságokról folyvást valódi lelkesüléssel beszélt. Bevezetésében Kaplerhez hasonlókig szólal föl: «Azon keveseknek, kik engemet szeretnek és kiket ón szeretek ; azoknak, kik oly igazán gondolkoznak, miként éreznek, — azoknak ajánlom az igazságok e könyvét, nem mert az igazságot hirdeti, hanem mert igazságában oly sok szép van. Egyedül azoknak van e mű ajánlva, mint műtermék, mint regény, ha kívánják, avagy ha épen valami nagy igényt nem támasztok, mint költemény. Amit itt mondok, igaz, és azért az nem is halhat meg ; — vagy bár tapossa az utóvilág lábbal, hogy meghaljon, eljövend egykor a nap, melyen ismét örökéletre ébred.» — Ezután folytatja: «Valódi, nem titkolt alázattal — igen, sőt némi tiszteletteljes félelem érzetével írom le e mű bevezető szavait: mert azon tételek, melyekről itt értekezni akarok, minden kigondolható tétel közt a legünnepélyesebbek, legterjedelmesebbek, legnehezebbek és legmagasztosabbak. Hol találok szavakat, melyek magasztosságukban eléggé egyszerűek és egyszerűségükben elég magasztosak arra, hogy tételemet csak kifejezhessék ? En a physikai, metaphysikai és mathematikai — az anyagi és szellemi világegyetemről akarok beszélni, annak lénye, eredete, teremtése, mostani állapota és rendeltetéséről. (Folyt, köv.) OLVASO-ASZTAL. Az Esztergom sz. kir. város és szomszédozó városrészek által föntartott ipariskolának 188

8

/

9-ik tanévről szóló értesítője fekszik előttünk. Ez értesítőt Major János igazgató teszi közzé. Ezen virágzó ipariskola értesítőjét gazdagítja Kaan János reáltanár és Ferencz Józsefrend lovagjának szépen stylizált értekezése a «Támaszok és oszlopok eredetéről» ós ezeknek fejlődési fokozatáról és történetéről-. Tanulságos modorban irt értekezést követi 305 tanulónak általános osztályzata. E létszámban 41 helybeli iparág foglal helyet. Osztályok száma 5 volt, miből 2 parallel osztály az előkészítő- és kettő pedig az első osztályt képezte. A működő tanerők száma 8 volt. * Az «Eiffel torony* írásban és képben 20 krajczárórt megrendelhető Horatsik János kolozsvári könyvkereskedésében. Egy párbaj története. — Elbeszélés. — (M. D.) Viktor félre tolta maga elől a kártyákat és kijelentette, hogy nem játszik. De hogy is játszhatott volna, mikor alig másfél óra előtt két izben fogták el a huszonegyjét ? — Szerencsétlen a játékban, szerencsés a szerelemben — mosolygott az egyik játszótárs, aki a huszonegy fogásért járó huszonegy forintot besöpörvén, a bankjegyeket elegáns föl sem vevéssel gyűrte a nadrágzsebbe. Mert ugy hozza magával a bon-ton, hogy, ha az ember nyer, — akár hogy örül is a nyere-i ségnek — közönyösen csettentsen a nyelvével, közönyösen gyűrje be a nyereményt a zsebébe és közönyösen vessen oda valami bókfélét a vésztőnek. — De hát hogy is lehet ember olyan szórakozott ? Kétszer egymás után elfogatni a lmszouegyest! dörmögött a másik fiatal ur, akinek a huszonegy fogás szintén huszonegy forintjába került s akinek a bon-ton szerint szintén közönyösen kellett volna csettenteni a nyelvével, de akinek — ámbár mosolygott — olyan görbére sikerült a szája, mintha valami nagyon keserű dolgot talált volna elnyelni. — Kétszer elfogatni ? — nyújtózkodott ki Viktor. Hiszen éppen azért nem játszom tovább, mert szórakozott vagyok. — Szép tőled, hogy beismered. — De még szebb volna, ha elmesélné azt is, amiért szórakozott. — Keresd az asszonyt. — Mondd csak Viki-Viki — hiszen bizalmas baráti körben vagyunk! — mennyire vagy már a kis tan áruéval ? — Melyikkel ? — A kis szőke, mi ? hajtották vissza a fejeiket a fiatal urak, kézelőiket gallérjaikat igazgatva: némelyik a száját is megnyalta, mintha valami különösen ízletes falatról lett volna szó. — No, természetesen a kis Supné ! kiről is lehetne másról a szó? — Hohó, az nehéz kenyér! — folytatta a dörmögést a Viktor miatt vesztő fiatal ur, mert még nem tudta elfeledni a veszteségót s azért oppozicionális kedvében volt. Viktor fáradt pillantással emelte mandula vágású szemeit a szólóra. — Miért? — Mert • - mert hát — vad. — Pah! A vadból lesz a szelid. — En nem hiszem. — Viktor nem szólt. Kényelmesen hátradőlt karos székében és közönyösen hallgatta a körüöltte fecsegő pajtásokat. — Nem hiszed? Hallod Viki, nem hiszi, hogy czélt érj. Fogadni vagy hinni. — No, ezer darab havaima. A fiatal ur odanyújtotta kinyitott tenyerét a hitetlenkedő elé, hogy csapjon bele. A társaság többi tagja kérdő, kíváncsi tekintettel fordult a székében szokatlanul hátra dülleszkedő Viktor felé, mintha faggatták volna. — Nos, te mit szólasz mind ezekhez? Viktor kecses kimerültséggel fordította érdekes fejét a tamáskodó ur felé s nyájas leereszkedéssel szólt: — Ne fogadjon! — Ezer havanna, az sok. Nem azért, mintha meg nem nyerhetné a fogadást, — istenem ! Ki tudja ? — hátha éppen a kis Nelli az, aki épenséggel meg nem hóditható ? - De hát látja, ilyesmire fogadui még is bajos . . . Oh, szívesen megengedem, hogy én nem érek czélt, talán nem is igen igyekszem! rest vagyok már az eféle vállalatokra — meg talán nem is alkalmas — hatalmas lábszárait kényelmesen benyújtotta az asztal alá s pompás karjait keresztbe fűzte a melle fölött. — Nem alkalmas ? — Azaz ember nem alkalmas, akinek ilyen lábszárai és karjai vannak? hát akkor ki az alkalmas assszonyt csábítani, ha azaz ember nem, akinek ilyen lábszárai s karjai vannak ? aki, ha állást foglal, megveti a lábait s markába szorítja a kardot, olyan, mintha az egyptomi gúlák KONYHÁRA, SEGÍTETT AZ ÖREGNEK HALÁSZNI, DE LEGTÖBBET FORGOLÓDOTT A CSINOS LÁNYKA KÖRÜL. TARTOTTA A HÁLÓT, HA AZ JAVÍTGATTA, ELKÍSÉRTE A FORRÁS ÜDE VIZÉHEZ S Ő HOZTA AZ EGYIK KORSÓT, SEGÍTETT A HALÁSZESZKÖZÖK RENDBEHOZÁSÁBAN, Ő APRÓZOTT FÁT HELYETTE A TŰZHÖZ. ESTÉNKÉNT PEDIG KIÜLTEK A HÁZ PADLÁSÁRA, MEZEI VIRÁGOKBÓL KÖTÖTT CSOKROT NYÚJTOTT ÁT NEKI, BESZÉLGETTEK ÉDENRŐL, BOLDOGSÁGRÓL, MAJD DALOLT DALÁR SZÉP DALOKAT RÓZSÁK CSÓKOLOZÁSÁRÓL, LILIOMOK ÖLELKEZÉSÉRŐL, SZERETETRŐL, SZERELEMRŐL. EZ AZ IGAZI SZERELMESKEDÉS. »MIRE VALÓ AZ ÉLET ?« — AZ EMBEREK SOKFÉLESÉGE SZERINT SOKFÉLE FELELETET NYERHETÜNK. MINDEN EGYES VÁLASZ AZ EGYÉNI NEVELTETÉS, — VÉRMÉRSÉKLET- ÉS KÖZSZOKÁSBÓL FOLYÓ ALANYI FELFOGÁS EGYÜTTES PRODUKTUMA. SAJÁTOS EZ, — KI TAGADHATJA MEGÁLLHATÓSÁGÁNAK JOGOSULTSÁGÁT AZ ILLETŐ EGYÉNRE NÉZVE ? — HAGYD IS MEG EZ ALANYI VÉLEMÉNYT, MERT ELLENE BAJJAL TEHETSZ, TANÁCSOD IS SEMMIT ÉRŐ. ÉLETKOR ÉS IDŐ AZ ORVOSOK, HAGYD EZEKRE AZ ORVOSLÁST, — AZT A VÉLEMÉNYT PEDIG FELTÉTLENÜL TISZTELD: VIRÁG ÉS ILLAT NÉLKÜLI KÓROK ÖLELKEZÉSE A BŰNÖS SZERELEM. HATODIK NAP VÉGET ÉRT AZ IFJÚ BOLDOGSÁGA. DÉL FELÉ ÉLES FEJSZECSAPÁSOK HANGJÁT HOZTA AZ ERDEI SZELLŐ, MAJD ÉLÉNK CSAHOGÁS VOLT HALLHATÓ. NEMSOKÁRA KÉT VIZSLA FEJEZÉ KI JNAGY ÖRÖMÉT KISGAZDÁJUK VISZONTLÁTÁSA FÖLÖTT, MAJD NAPBARUÍTOTTA S ÖT KERESŐ FÉRFIAK SIETTEK URUK ELÉ. DALÁR SZÍVÉLYES BUCSUT VETT A VENDÉGSZERETŐ HAJLÉKOCSKA LAKÓITÓL. A^Z ELVÁLÁS NEM VOLT ÉPPEN KÖNNYŰ. SIRT A TIS/TESKORU HALÁSZ IS, DE KÜLÖNÖSEN HULLATTA KÖNNYEIT A KEDVES ARANKA, KI NEM TUDTA MIT VÉSZIT DALÁRBAN: VENDÉGÉT-E, JÁTSZÓTÁRSÁT VAGY TESTVÉRÉT. AZ IFJÚ ALIG GYŐZTE CSÓKJAIVAL A LÁNYKA FÁJDALMÁT ENYHÍTENI. SZERENCSÉS VADÁSZUNK KERESÉSÉRE INDULT EMBEREK ESZÉLYESEN JÁRTAK EL UTJOKBAN JELEKET VÁGTAK MINDEN ÖTÖDIK-HATODIK FÁN, IGY VISSZATÉRÉSÜK NEHÉZSÉGGEL NEM JÁRT. DALÁR EME ESZÉLYESSÉGÜKET OTTHON EGY-EGY ARANYNYAL JUTALMAZTA, ŐK NEM FOGTÁK FEL ANNAK ILY KÜLÖNÖS BECSES VOLTÁT, DE FELFOGTA AZT AZ — IFJÚ. ALIG MULT EL ETTŐL KEZDVE EGY-KÉT NAP, HOGY AZ ELÉG HOSSZÚ, DE MÁR ISMERETES UTAT MEG NE TETTE ÉS ÁT NE LÁTOGATOTT VOLNA ARANKÁÉKHOZ. * * * »KÜZDÉS AZ EMBER ÉLETE A FÖLDÖN,« — HALLJUK SZÁMTALANSZOR. EZ AXIÓMÁT FÖLDÜNK NEM JELENLEGI KORSZAKÁBAN ÁLLÍTHATTÁK FEL, FENNÁLLHATOTT AZ ELŐBB IS. MÁR REGÉM BOLDOG IDEJÉBEN IS. AZ EMBEREKET SZERETŐ JÓ TÜNDÉREKEN ÉS NYMPHÁKON KIVÜL MINDEZEKET GYŰLÖLŐ GONOSZ LÉNYEK IS ÉLTEK ITT, EZEK GONOSZSÁGAI, CSELEI ELLEN KELLÉ VÉDEKEZNÜK, KÜZDENIÖK. A BALATONI SZÉP TÜNDÉRVILÁG ÉS BALATONVIDÉKI HALANDÓK LEGNAGYOBB ELLENSÉGE VOLT AZ ELÁTKOZOTT VÉN BANYA : IRIGY BOSZORKÁNY, KI MINT AZ ISTEN, ANGYALOK ÉS EMBEREK ŐS ELLENE, A MINDENT FELFORGATNI SZERETŐ GONOSZ SZELLEMNEK CZIMBORÁJA, SOK HATALMAT NYERT ATTÓL. RENGETEG ERDŐSÉG KÖZEPÉN LAKOTT EGY ROZZANT, TETÖNÉLKÜLI HÁZIKÓBAN JÓ BARÁTAI S RÉSZBEN KÉSZ SZOLGÁI: A FÜLES BAGLYOK FEKETE MACSKÁK, SZÁRNYAS EGEREK, CSÚNYA PATKÁNYOK S MÁS E FÉLE RONDA PÁRÁK TÁRSASÁGÁBAN. TÖBB SZÁZ ÉV-ÓTA EZEK SEGÉLYÉ- J VEI IPARKODOTT MÁSOK BOLDOGSÁGÁT FELBONTANI VAGY LEGALÁBB MEGKESERÍTENI. MOST IS ÉSZREVEVÉN DALÁR ÉS ARANKA KÖZTI BOLDOG VISZONYT, ENNEK FELDULÁSÁRA, MEGSEMMISÍTÉSÉRE TÖREKEDETT. A GONOSZ NEM IS SEJTÉ: MILY NEM VÁRT SIKER FOGJA NYOMORULT TÖREKVÉSÉT KORONÁZNI. DALÁR EGY HŰVÖS ESTÉN VIGAN MENT HAZAFELÉ AZ ELŐTTE MÁR JÓL ISMERT ERDEI UTON ARANKÁÉKTÓL. NÉLKÜLÖZHETETLEN LŐSZEREI IS VELE VOLTAK. MINDINKÁBB SÖTÉTÜLŐ HOMÁLY BORUL AZ ERDŐRE, Ő MÉG UTJÁNAK CSAK KÉTHARMADÁT TEVÉ MEG. MEGKETTŐZÖTT LÉPÉSEKKEL HALAD, MIDŐN A KÖZELI FÁK EGYIKÉRŐL KÍSÉRTETIES BAGOLYHUHOGÁST HALL. KEZDETBEN RÁ SEM FIGYEL, MEGY ODÁBB. DE AZ OTROMBA ÁLLAT FOLYTON MEGELŐZI ŐT ÖT-HAT FÁNYI TÁVOLSÁGGAL S SZÜNET NÉLKÜL HALLATJA RÉMES HANGJÁT. E SZOKATLAN SZEMTELENSÉGET MÁR TOVÁBB NEM TŰRHETI, TEGEZÉBŐL NYILAT HUZ ELŐ, IJJÁRA HELYEZI ÉS IPARKODIK LŐTÁVOLBA JUTNI A BAGOLYHOZ. KEZDETBEN EZ NEM IGEN SIKERÜL, DE VÉGRE IS KELLŐLEG MEGKÖZELÍTI, CZÉLOZ, LŐ — ÉLETTELENÜL HÖMPÖLYÖG ALÁ A MAGAS FA TETEJÉRŐL A RUT MADÁR S TOMPA ZUHANÁSSAL ESIK A FÖLDRE. DALÁR SEM TÖRŐDIK ZSÁKMÁNYÁVAL, TOVÁBB FOLYTATJA ÚTJÁT. ALIG TESZ AZONBAN NÉHÁNY LÉPÉST AZ ÉJJELI RAGADOZÓ VÉGZETES HELYÉTŐL, MIDŐN A SŰRŰBŐL ISZONYATOS GUNYKAEZAJT HALL. E SZOKATLAN HÁTBORSÓDZÓ HANGOK MEGRESZKETTETIK AZ IFJÚT, DE AZOKAT KEVÉS FIGYELEMBE VÉVE SIETTETI LÉPTEIT. — SZEREUCSÉSEN HAZA IS ÉR. MEGFOGADJA AZONBAN, HOGY TÖBBÉ ILY KÉSŐIG, A KELLEMETLENSÉGEK ELKERÜLÉSE CZÉLJÁBÓL, NEM MARAD. A GUNYKACZAJ IRIGY BOSZORKÁNY SZÁJÁBÓL TŐRT ELŐ, KI KIMONDHATATLAN KÁRÖRÖMMEL SZEMLÉLTE KEDVENCZ RÉGI MADARÁNAK VESZTÉT. ENNEK HALÁLÁT VÁRTA Ő MÁR ÉVTIZEDEK ÓTA, MERT ÉLETÉTŐL MEGFOSZTOTTAN HASZNÁLHATTA AZT KEVERÉKEINEK, VARÁZSITALAINAK ELKÉSZÍTÉSÉRE, EKKÉP HATHATÓS ESZKÖZÜL MÁSOK MEGRONTÁSÁRA. SOKAT IS FÁRADT, MIG BARÁTJÁT AZ IFJÚ KÍSÉRTÉSÉRE BÍRHATTA — VESZTÉRE. PATTOG A* TŰZ, FORR A KAZÁN VIZE, DÜBÖRÖG AZ EDÉNYEK TARTALMA, FŐZ, KAVAR, KEVER A BANYA, SERÉNYEN KÉSZÍTI SZEREIT. KÉT ÁLLÓ NAPIG SZORGOSKODIK, MIG VÉGRE TÉGELYEKBE OSZTHATJA MÉRGESFŰVEK-, MADÁRTOLLAK-, HUS-, CSONT- ÉS BŐRBŐL ELŐÁLLT KOTYVALÉKÁT, A BŰVÖLŐ POROKAT IS DOBOZOKBA HELYEZI. A KÖVETKEZŐ ÉJJEL TANÁCSOT TART GONOSZ TÁRSAIVAL S AZONNAL TERVÉNEK KIVITELÉHEZ FOG. ELŐSZÓLLIT EGY ÜGYES SZÁRNYAS EGERET S FELADATÁUL A KÖVETKEZŐT TŰZI: VEGYE E CSOMAGOT SZÁJÁBA, REPÜLJÖN VELE A TÜNDÉRPALOTÁHOZ, BONTSA FEL ENNEK BEJÁRATÁNÁL, CSAPKODJA MEG SZÁRNYAIT A KIÖMLŐ PORBAN, HATOLJON BE A KIRÁLYFI SZOBÁJÁBA, CSATTOGTASSA MEG ITT SZÁRNYAIT NÉHÁNYSZOR S RÖPÜLJÖN VISSZA ELJÁRÁSÁRÓL JELENTÉST TENNI. A DENEVÉR UGY IS TETT. IRIGY MAMÁNAK DOLGA PEDIG AZ VOLT, HOGY NYIRFASEPRŐJÉRE KAPVA A BALATONHOZ VÁGTATOTT, ITT VALAMI FOLYADÉKOT ÖNTÖTT A CSENDES VIZBE S HAZA SIETETT. — HIHIHI! — TUDTA A RONDA VÉN TEREMTÉS: MIT CSINÁL. — ÉRDEKKEL VÁRTA A BIZTOS EREDMÉNYT. LUCIFER, (Vég* köv.)