Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-28 / 60.szám

összeg erejéig a nm. belügyi m. kit. in mister engedélyezvén, ezen munka biztosítása tárgyában f. é. július hó 27-én verseny tárgyalás fog tartatni. A vármegyén átvonuló buda pest-bécsi államot fentartására engedélyezett fod­anyagszállitás folyamatban van. Kiszál­lítandó kaviesmeunyisóg 1612 két köb­méteres knpack 7209 frt értékben. Az ezen uton f. évben létesítendő egyéb építkezések s szállítások : Az államut 63—64 km szakaszán levő 45. számú hid alatti mederfenék helyreállítása házi kezelés mellett; en­gedélyezett költségösszeg 461 frt 97 kr. A 41—47 km. szakaszon korlátfák és kerekvetők felállítása 283 frt 88 ki­köt tsóggel. Vállalkozók : Grünwald test­vérek. Az 56 — 64. 2B8 km. szakaszon korlát­javítási helyreállítások 165 frt 40 kr Összeggel. Vállalkozó : Pollák Ignácz Komáromból. Végül a 44 — 45 km. szakaszán levő 21. számú táthi hid felszerkezetének újbóli helyreállítása 1207 frt 94 kr költséggel. A. Md felszerkezete lölgy­czölöp középjármon nyugvó tölgyfa hossztartókból áll. A vasnti s hajózási ügyre vonatko­zólag feiemlittetik, hogy a duna-rad­ványi gőzhajó állomás 'megszűntével f. évi június hó 15-ike óta Duna-Mocson uj állomás állíttatott fel. A postaügyi szolgálat terén azon körülmény hangsúlyozása mellett, hogy a forgalom és ezzel kapcsolatosan a jövedéki bevétel a mult félévhez képest aránylagosat! növekedett, megemlittetik, hogy az ideiglenesen beszüntetett kétyi postahivatal f. é. ápril hó 15 óta is­mét életbe lett léptetve. Esztergom vármegye területén mű­ködésben álió gőzkazánok száma 81, és pedig járásonként : esztergomi já­rásban 28, párkányi járásban 42, Esz­tergom szab. kir. város területén 11, azaz 81. Ezek közül a f. év első fe­lében megpróbáltatott 17 drb, a máso­dik félévben a már elrendelt próba alá vétetni fog 11 drb, alkalmilag meg­szemlélteteít 17. Egyébként a gőzkazá­nok megszemlélése a cséplési idény alatt lesz foganatosítva. Dunai hajómalom van : az eszter­gomi járásban 30, a párkányi járásban 32, együtt 62. Garami hajómalom van a párkányi járásban 13, mely malmok az év második felében fognak megvizs­gáltatni. V. 1 Tisztviselői fizetésről. Esztergom, július 26-áu. Sokan vannak az adózó polgárokközül, kik a tisztviselői fizetés nagyságát ós mennyiségét mérlegelvén, a helyett, hogy belátnák annak kevés voltát, inkább sokalják. Találkoztunk olyanokkal nem egyszer, kik magasztalják azt a tisztviselőt, kinek redukált igényei abban állottak, hogy megiuviíáltatta magát gyakorta, ebédekre ós magános otthonában beérte a legegyszerűbb eledellel, természeteseu , mellőzve minden teritéket; s igy ez a tisztviselő soba sem panaszkodott a fizetés kicsinysége ellen, sőt ennek daczára is vagyonilag gyarapodott. No mi e tekintetben a »Budapesti Hirlap« véleményével tartunk, a hol folyó évi 200-ik számban speczifikalva találjuk a középrendü megyei tisztviselő kiadását, mely alól a parancsoló szük­ség törvényei szerint alig szabadulhat. És ezen kiadási számcsoportozatból mit vehetünk ki? — azt hogy soha sem sok a legmagasabban megállapított fizetés egy modern gondolkozó és igényű, de távolról sem pazarló, avagy könnyen költekező tisztviselőnek; ép ugy soha sem kevés a legalacsonyabb fizetés oly alkalmazottnak, ki rut egoizmusában hatást nem ismerő fukarsággal fösvéle­kedik nemcsak önmagán, hanem azon intézmény szolgálatába, a hová tiszt­viselőül szegődött. Az ilyen tisztviselő felfogásunk sze­rint méltatlan állására; nemcsak azért, mert folyton megfeledkezik és szándé­kosan mellőzni igyekszik minden kul­tnrtörokvést és titkos ellensége a tár­sadalmi modern Ízléseknek, de ellensége embertársainak is, a kiket rut önzésében mindenhol csak háttérbe szorítani akar és hatáskörében csak önmagát bámulja, Önmagán gondolva: önczélját iparkodik legelsőbben szolgálni. A mult idők mu­tathatnak erre példát, de hála Isteunek! — ezen maródi természetű faktorok száma már a zérus felé közeledik. Dicsérendő eljárásnak minősíthetjük azt, midőn a nemes város közöusége tisztviselőinek fizetésemelését szép ered­ménynyel megszavazta. Ezzel tartozott a város önmagának, mert ha azt kívánja, hogy a tisztviselő nem mondjuk gond­talan, — mert hát erre a megemelt fizetés sem képesít, — hanem tűrhető helyzetbe jöjjön: ugy a fizetésemelés lépcsőjén idővel tovább kell haladnia, ha azt akarja voltakép megvalósítani, hogy qualifikatiohoz kötött tisztviselők vezessék a város ügyeit. ŐRSZEM. Irodalmi levél. (Poe Edgár.) II. A gazdag Allan még továbbá is akarta őt pártfogolni azon esetben, ha tisztes­ségesebb életmódot követend. Azonban Poe nemcsak, hogy e méltányos kíván­ságot nem teljesítette, hanem még a kereskedő házi békéje ellen is tört, ki időközben egy fiatal leánynyal ismét házasságra lépett. Poe maga állítja, hogy pártfogójának Paterson kisasszony­nyali házasságát nevetségessé tette, a fiatal nővel viszálkodott s e miatt Allan házát kerülte. Melyik állítás igaz el nem határoz­hatjuk. Annyi bizonyos, hogy mindket­ten haraggal váltak el egymástól és Allan, Poevali minden további érintke­zést megtagadott. Ezután, pártfogójávali meghasonlása után, kezdődik Poe Edgár nyilvános irodalmi pályája, a mint a hírlapokban részint költeményeket, részint prózában irt elbeszéléseket kezdett közzétenni, azon reményben, hogy az által életét fenntartja, tehát nem dicsőség-, hanem kenyérért. Azonban csalódott ós keser­ves nyomorában kénytelen volt egy­szerű közkatonává lenni. Itt sem ma­rad hatott sokáig, s egy szép napon ba­rátja! azon fölfedezésre jöttek, hogy bucsut vőn a kapufél fától, vagyis szót­lanul megszökött. Az 1833. évi október hóban ismét Baltimoreban találjuk, hol a Saturday Visitor tulajdonosa két jutalmat tűzött ki: egyet novellára, egyet költeményre. A jutalmat odaítélő bizottmány a többi közt egy csodálatos szépen irt kéziratot talált, melyről számos fogalmazvány ol­vastatott föl. Egyhangú határozata volt, hogy mindkét dij «az első lángész mü­vének — mely olvashatólag Íratott — itóltessék.» És midőn a lepecsételt jel­igés levelek felbontattak, az alig is­mert Poe neve tünt elő. A következő nap Poe, Kennedy, egyik jutalomosztó bíróval találkozott. A fiatat költő elsoványodottan és hal­ványan mint kísértet lépett azon férfiú elé, kinek szava oly sokat nyomott az igazság mérlegében. Poe külsője beteg­séget s keserves nyomort gyanittatott. ALATT GYORS EGYMÁSUTÁNBAN ROPPANÓ HOMOK­SZEMEK SZIDALMAKRA FAKASZTÁK ŐKET, — KI OTTHAGYTA BOSZUSAN, KI MEG DÜLLEDEZŐ SZE­MEKKEL RÁGÁS NÉLKÜL NYELEGETTE A KIFOGÁSOLT j ÉTKET. SZEGÉNY ÖREG ASSZONY JAJGATOTT LEG­INKÁBB, KI A MOLNÁRBAN KERESTE A HIBÁST: MIÉRT ADOTT NEKI KŐVÁGÁS UTÁN NYOMBAN ŐRÖLT DARÁT. MÁSKOR MEG PÉNTEKI VACSORA ALKALMÁVAL MÉG BOTRÁNYOSABB TETTET HAJTOTT VÉGRE. UGYANIS SOKSZOR SZERETETT CSÜTÖRTÖKI SZÜN­NAPOKON A HELEMBAI ERDŐBEN KÓSZÁLNI ÉS BAGOLYTOIÁSOKAT GYŰJTENI. EGYSZER KÉT ZSEBRE VALÓT SZEDETT S MÁS­NAP ESTE, MIDŐN AZ EMLEGETETT ÖREG ASSZONY SZOBÁJÁBA LÉP, HÁT A FŐD IÁK SEM REST ÉS J EGY EDÉUYBE ESURGATOTT ÖT BAGOLYTOJÁS TAR­TALMÁT S GYORSAN A MÉG HÍG ÁLLAPOTBAN LEVŐ, .SÜTÉSRE SZÁNT TOJÁSOK KÖZÉ KEVERI. ENNEK ELKÖLTÉSE ZAVARTALANUL MENT VÉGBE, — CSAK A DIÁKOK RÖHÖGTEK RAJTA ÉKTELENÜL. A ESINYEK HŐSE IGEN KEDVELTE A MADA­RAKAT S A MADÁRTÖMÉS MESTERSÉGÉBEN KIVÁLÓ JÁRTASSÁGRA VERGŐDÖTT. HA EGYIK-MÁSIK TÖMÉS NEM SIKERÜLT, BOSZUBÓL BELEMÁRTOTTA A MARHAHUSLEVESBE, MELYBŐL A SZABÓLEGÉNYEK ÉTKEZTEK. HA EZEK MEGTUDJÁK ÉS FELISMERIK VÉLETLENÜL A HÓ­BORTOS TETTEK ELKÖVETŐJÉT, HÁT A NADRÁG NAGYON ÍS SZŰK LETT VOLNA RAJTA. ÁMDE AZ ÖSSZETARTÓ DIÁK KEVÉSSZER, VAGY EGYSZER SEM ÁRULJA EL MULATTATÓ BARÁTJÁT, KIVÁLT HA VAUN TV A NINCS. EGY SZERDAI NAPON SEM JUTHATVÁN SO­MOGYINÁL KEDVENEZ ÉTELÉHEZ, A TÉSZTÁHOZ, MÁST TÁLALTAK MINT ÓHAJTOTT, — MÉRGÉBEN HAZARONTOTT. A MINT MEGPILLANTJA, HOGY AZ ÖREG »MÁMI« — MINT NEVEZNI SZOKTÁK — ÉPPEN TÉSZTAFŐZÉSSEL FOGLALKOZIK; NO MOST AZ EGY­SZER NEM FOGAMZOTT MEG MAGÁBAN AZ ÉTEL­MEGRONTÁSI SZÁNDÉK, MERT MAGA IS HOZZÁÜLT VOLNA SZÍVESEN, HA MEGINVITÁLJÁK. DE AZ ÖREG MÁMIKA NEM IGEN SZERETHETTE AZ IFI­URAT, MERT ILY HÍZELGŐ KEDVEZMÉNYEKBEN NEM RÉSZESITÉ ŐT SOKA. A DIÁK-FURFANG MEGINT TALÁLTATOTT KI VÉLE OLYASMIT, A MI AZ Ő ÉTVÁGYÁNAK MEGFELELT. LEGELŐBB IS CSINÁL EGY ÖBLÖS STANICZLIT ÉS LAPPANGÓ MOSOLYLYAL AZ UDVARON JÁTSZA­DOZÓ, MOHÓ ÉTVÁGYÚ KÖLYÖKKUTYÁT ABLAKON KERESZTÜL SUTTYOMBAN MAGÁHOZ EMELVÉN, A SZOBÁBAN SIMOGATJA EZIROGATJA; MAJD FÖL­FÖL ÁLL ÉS A NEVEZETES KIS ABLAKON TŰZHELY FELÉ KANDIKÁL. A MINT A JÓ ÖREG MÁMIKA SZOBÁJÁBA VALAMIÉRT CSOSZOG, UCZCZU NEKI! KIROHAN A KUTYÁVAL, STANIEZLIVAL. HIRTELEN MEGTÖMI A STANICZLIT MESZTELEN TÉSZTÁVAL, S MIELŐTT SZOBÁJÁBA ROHANNA, AZ ÉHES KÖLYÖK­KUTYÁT A TÉSZTÁSNÁL MELLÉ EMELI. MI ROSSZAT SEM SEJTŐ ÖREG ANYÓKA A MINT KIJÖN ÉS MEGLÁTJA A HABZSOLÓ KUTYÁT: ÉK­TELEN JAJGATÁSRA FAKAD ÉS A FAZÉKSZEDŐ PÁL­CZÁVAL TOVAÜZI A KUTYÁT. DE MÉG INKÁBB FOKOZÓDOTT KESERGÉSE, MIDŐN A TÁL FENEKÉN TALÁL CSAK TÉSZTÁT, S IGY A KISZABOTT TÉSZTA­MENNYISÉG NEM FELEL MEG A VÁRAKOZÁSNAK. ANNYIRA KIJÖTT SZEGÉNYKE SODRÁBÓL, HOGY GYERMEKMÓDRA SÍRT. MIT TÖRŐDÖTT EZZEL AZ ÉHES DIÁK, MIKOR SZENTEBB VALA ELŐTTE A GYOMOR MINT AZ ÖREG ASSZONY BÁNATA. A DIÁKCSINYEKTÖL HEMZSEGŐ FELJEGYZÉSEKET SOKAT OLVASHATTUNK, DE OLYANOKAT, MINŐK AZ ÁLTALUNK HIVATKOZOTT KÓKLER ÁLTAL VÉGRE­HAJTATTAK — MÉG NEM. UGY LÁTSZIK, MAI NAPSÁG MÁR NEM IS TÖR­TÉNHETNEK ILYESMIK, NM-T UGY A DIÁKOK ELFOGLALTSÁGA, MINT A KOMOLYABB TÖREKVÉSŰ ÉLETPÁLYÁKRA KÉSZÜLŐ NÖVENDÉKEK EGY T ÉNI MAGATARTÁSA A BENNÖK CSIRAZÓ PAJKOS HAJ­LAMOKAT KELLŐEN PARALIZÁLJA, SŐT HA VANNAK IS ROSZ HAJLAMOK, AZT SZELÍDEBB SZÍNBEN MUTATJÁK BE ÉS NEM ENGEDNEK MEG MA­GUKNAK ANNYIT, A MI A VÁSOTTSÁGGAL ÉS KIHÁGÁSSAL EGYÉRTELMŰ. NEM MONDJUK EZZEL AZT, HOGY AKKOR A TANÁROK ELNÉZŐBBEK LETTEK VOLNA ÉS A BEPANASZOLT ESETEKNÉL A MEG­TORLÓ FEGYELMI BÜNTETÉSEKET ELENGEDTÉK VAGY ENYHÍTETTÉK VOLNA, HANEM HIÁNYZOTT A MEG­TORLÓ SZABÁLYOK LEGSULYOSBIKA : AZ INTÉZETBŐL VALÓ KIZÁRÁS OLY TETTEK UTÁN, MELYEK FŐBEN JÁRÓ BŰNÖS CSELEKEDETEKNEK NEM BIZONYUL­TAK. MA A DIÁK HA NEM SZORGALMAS ÉS KÉT­SZER BUKIK, MÁR EO IPSO ÖNMAGÁT ZÁRJA KI AZ INTÉZETBŐL; HA EGY HÉTIG IGAZOLATLANUL ELMARAD: AKKOR IS. RÉGENTE TÖBB CSELEK­VÉSI SZABADSÁGNAK ÖRVENDETT A DIÁK, S IGY NEM CSODÁLHATÓ, HA REJTETT MODORBAN EL­KÖVETHETETT OLY CSÍNYEKET, MELYEKÉRT MA — HA KIVILÁGOSODIK — FELTÉTLEN KIZÁRÁST VON MAGA UTÁN CSAK AZÉRT IS, MIVEL EZZEL GÁTAT VETNEK AZ EBBŐL FEJLŐDNI SZOKOTT KI­HÁGÁSOKNAK ÉS RENDETLENSÉGEKNEK. — Kérdezték a rajkót, ha él-e még az atyja? — Dehogy él, dehogy él! — sopán­kodék a szegény. — Hát mikor halt meg és hogyan? — Hát tavaly, bubánattyábau meg­hasadt a sí ve segénynek a miért fül­akastoíták. Az ing hiányát kopott felső kabát ta­karta és csaknem mondhatni, hogy a lábbelit teljesen nélkülözte. Azonban szemei annál jobban csillogtak és mi­dőn erős hangját hallata, győzelme tel­jes lőn. Kenedy elragadtatva, azonnal egy ruhakereskedésbe ment vele, el­láta ruhákkal és -fürdőbe küldó, mire a fiatat ember egészen mint gentleman 1 épéit elő. Az uj barátok, kiket Poe ily várat­lanul nyert, szerencséjüknek tárták, hogy iránta mindennemű szolgálatot tanúsíthattak. Az ő közbenjárásuknak köszönheti, hogy Virginiában, Richmond­ban, megjelenő hirlap főszerkesztése rája bízatott, melybe ő bizonyos ideig szá­mos czikket irt. Azonban a dámon, mely életét oly gyakran megzavarta, nemsokáig engedé nyugodni: mert Poe minden kötelességének teljes elfelej­tésével, ismét az ivásra adta magát, mígnem végre barátjainak türelmét tel­jesen kímerité és 1837. évi januárius­ban ezen ujabb állását is el kellett hagynia, Richmondban, hol évenkint száz fon­tot szerezhetett, nőül vette Clemon Vir­ginia nevü unokatestvérét, ki ugyan nagyon szép és szeretetreméltó, de ép oly szegény volt, mint ő maga és két­ségkívül kevéssé volt alkalmas arra, hogy ily férfi házastársa legyen. Az 1838-ik óv végén Philadelphiát választá állandó lakhelyül, hol nem­sokára foglalkozást nyert és a Maga bavi folyóirat szerkesztője lőn. Ekkor szerencséje már meg lett volna alapítva miután neve eközben a legtiszteltebb habár nem is legkedveltebb lőn. Fáj­dalom, a dámon itt is uralkodott fö­lötte. Rövid ideig a Grahani-féle Ma^ gaziut szerkesztette, majd Stylus czimű saját lapját iparkodott lábra állítani. Végre is kénytelen lőn szerencséjét másutt keresni. Igy az 1844. év őszén New-Yorkban találjuk, hol különféle hírlap munkatársa volt és a többek közt Holló czimü költeményét irta, mely mint több illetékes műbíráló ki­fej ezé, egyike az angol költészet leg­éleselműebben kigondolt és legképzelet­teljesebb darabjainak. Bár bírt volna a nagytehetségű költő azon nyugalom­mal, mely minden műdarab teremtésé­hez oly elkerülhetlenül szükséges! Fáj­dalom, fájdalom, kell ismételve monda­nunk, hogy más egyéb rontó befolyások mellett ismét az ital volt az, mely leg­nagyobb ellenségekint mutatkozott. New­York közelében, Fordhamban, nője ós napával élve, igen gyakran a legkeser­vesb nyomorral kellett küzdenie: mert habár különben szorgalmas volt, iro­dalmi müvei, melyeket szükségeiben különféle lapoknak küldött, keveset jö­vedelmeztek, egyrészt azért: mert soha­sem határozhatná el magát, hogy az úgynevezett népies modorban írjon és másrészt azért, mert ismeretes, hogy az irodalmi foglalkozás azon időben még nem valami nagyon jövedelmező volt. Észak-Amerikában inkább, mint bárhol másutt az iró állása legnagyobb­részt azou alak s modortól függött, a mint az a közönség izlésiránya és szen­vedélyei bez alkalmazkodni tudott. Erre azonban egy Poe jellemű és szellemi tehetségű férfi magát soha el nem ha­tározhatá. Ellenkezőleg épen abban ta­lált örömet, mi a fennálló rendszerek és nézetekkel homlokegyenest ellen­kezett. (Folyt. köv. HÍREK. — Kossuth Lajos névnapja alkal­mával Kolozsvárt is lesz nagy nemzeti ünnep. Az egyetemi kör szünidei bi­zottsága, karöltve a hunyadmegyei ifjak kolozsvári körével már tartott ez ügy­ben előórtekezletet. Ennek kapcsán azt hiszszük, hogy városunkban is megiudul

Next

/
Thumbnails
Contents