Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-25 / 59.szám

megejtendő városi tisztújításra vonatkozó előzetes megállapodások képezték. Elnök kir. tanácsos ur a szép számú értekezletet megnyitván, hangsúlyozza az összejövelel czélját és fontosságát. Ezen értekezlet kifolyásából tisztviselőkül a következők aján Itatnak : Polgármesternek : Dr. Helcz Antal hangos és egyöntetű éljenzéssel. Tanácsosnak : Kemónyfi János és Merényi Ferencz. A főjegyzői állás életfogytiglani hivatal lévén, arra kijelölés s illetve ajánlat nem történhetett ; ép ugy az aljegyzőés a rendőrkapitányi állásokra nézve. Számvevőségre aján Itatott: Merényi Ferencz. Pénztári állásra kiszemel tettek : Dóczy Antal és Viola Kálmán. Ellenőrnek : Kollár Károly és Hajuali Gyula. Miután az értekezlet ajánlatijai mellett egyik-másik állásra más, e helyütt fel nem veit egyének is aspirálnák és hallomásunk szerint számottetvő támogatókkal rendelkeznek, — ennél fogva a jelzett értekezlet! megállapodásajeendő tisztújításra vonatkozólag,irányadó képet teljesen nem nyújthat. — Budapesti püspökség. A fővárosi lapok egyike nagyon panaszkodik azon, hogy a főváros nem bir püspöki székhelylyel. Ezt visszás helyzetnek találja a mit Herczegprimásunk, a lap felfogása szeriut, megérteni nem akar. Nem szeretjük hosszasan reprodukálni a lap kívánságát, mely még a primási székhelynek Budapestre való áthelyezését is sürgeti ; s ha ez meg nem történhetik, hát végeredményében püspökséggel is beérné. Mi ugyhisszük, hogy a felállítandó püspökség kérdése csak ugy vezethetne eredményre, ha az illető főpapi körökkel egyetértőleg, siettetnék a főbeu járó ügy sikeres megoldását. Ámde szemrehányó követelésekkel, papi hierarchiát, főleg a magyar, katholikusok egyházfejedelniét, kárhoztató magatartással, a szóban forgó ügy keresztülvitelére megnyerni, szerintünk alig lehet. A mi pedig érseki székhely áthelyezését illeti, az nemcsak jogtörténeti, hanem egyházpolitikai szempontból nem valósitható meg, mivel akkoron, midőn Esztergom érseki, vagy mondjuk püspöki székhelyije emeltetett : Esztergom Magyarországnak legnépesebb központja, fővárosa volt. A tatárpusztitás után nagyot vesztett jelentőségéből, melyet a vegyesházbeli királyok még inkább fokoztak, sőt cseh Venezel kirabolt. Szent István fejedelmi városa megtartotta mind ez ideig e korra emlékeztető intézmények utolsó oszlopát: az érseki székhelyet, mely e város ősiségének nyolczszázadon keresztül elénk hirdetője, symboluma volt. Ha a viszonyok a mai fővárost oly erőssé és hatalmassá tették, hogy most már az európai fővárosok színvonalán áll, ahhoz mi egyszerű és hajdani fővárosból kis várossá zsugorodott esztergomiak legmelegebben gratuláluuk és hazafias szívvel kívánjuk, hogy fejlődjék tovább is minden törekvéseiben ugy mint a haza érdeke kívánja — de csak egyet hagyjon meg számunkra, azt, a mit Szt. István örökségképen reánk ruházott: az érseki székhelyet. — Egyetemi tanár. A király — mint a hivatalos lapból örömmel értesülünk — Simonyi Zsigmondot, városunk szülöttjét, a magyar nyelvtudomány nyilvános rendkívüli tanárát, a budapesti egyetemen nyilv. rendes tanárává nevezte ki. — Letört bimbó. Mult hétfőn temették egy érdemes családnak tavaszkorában elhunyt leánygyermekét. A gyászjelentés a következő: Alulírottak mélyen elszomorodott szívvel jelentik szeretett leányuk illetve testvérük Boroviis Olgának hosszabb betegség ós a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó óv ós hó 20-án élete 16-ik évében történt gyászos kimúl tát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 22-óu délután 5 órakor fognak a kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig ugyan e hó 23-án reggel 9 órakor a sz. Ferenczrendiek templomában fog a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1889. július 20-án. Béke lengjen porai felett ! Boroviis Mór, Borovits Mórnó szül. Dobrovai Mariska szülők. Borovits Aranka férj. Ivanits Gvuláné, Borovits Károly, Borovits Ferencz, Borovits Paula, Borovits Lajos testvérek. — Közgyűlési meghívó. Az esztergomi «Tarkaság» cziuiü polgári asztaltársaság folyó évi július hó 27-ik napján, (vasárnap) délutáni 6 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre t. tag urat tisztelettet meghívja az elnök. Tárgy : Ujjá alakulása és az a 1 a D s z ab á 1 v o k megalkotása. -— Derék életmentő. Gondatlanul játszadozott kedden, 23-án a kis Szőkelyi Pistika a kis Duna partján, mígnem vállalkozási szelleme a talpakra vitte, a honnau örvendezve szemlélgette a habok játékát. Szerencsétlenségére egy halacskát pillant meg a vízben. Utána kap és elvesztve a szegényke egyensúlyát, bele esik a vizbe. Éppen dél volt. A Dunapart meglehetős néptelennek mutatkozott A szegényke helyzete végzetes volt. Őrangyala azonban őrködött felette! Arra megy éppen Kohl János borbély, derék vízivárosi iparos. Megpillantván a kis fiút a vízben, rögtön lefut a Dunához és serónyeu iparkodik a kis gyermeket megmenteni, a mi szerencsésen sikerült is neki. A kis gyermeket azután bevitték a közelben ben levő fáskertbe, a hol az első segélyben és ápolásban részesítették. Pár óre múlva egészségesen került a gyermek szülői házához. — Vigyázhatnának a szülők, hogy gyermekeik felügyelet nélkül ne kerüljenek a Duna közelébe. — Haláleset. Dausz Kálmán esztergomi reáliskolai tanulót temették vasárnap, ki az elmúlt tanévben a IV-ik reál osztályt végezte. Halálának oka szerencsétlen bukás volt, melyet a kisdunai talpak egyikéről tett mult pénteken fürdés közben. A vizbeugrásnál a lába megcsúszott s nem a vizbe esett, hanem fejével egy közeli talphoz ütödöt oly erővel, hogy a vízből midőn partra ért, erős kábultságot érezve hazavánszorgott. Másnap már szülői bánatára kiszenvedett. — Csendélet. Mult vasárnap este egy magát Biró Pongrácznak nevező, tűzoltó ruhában öltözött egyén, kissé tul látszott hajtaui a garaton és ebbeli jókedvében, hogy a vele ment társaságát mulattassa, egy kirándulásból ép hazaérkező tekintélyes helybeli családot illetlen módon igazolásra szólított fel, mert ő állítása szerint »tüzoltó és mindenre vigyázni köteles«. Feltéve, hogy tényleg szolgálati utou akarta hivatását teljesíteni, ugyhiszszük enyhébb szavakkal és a tisztesség határán belül is teljesíthette volna azt, mert az intelligens külsővel biró család, egy kis kíméletes eljárást bizonyára megérdemel. A jövőre való tekintettel hozzuk ezt köztudomásra. (B—tt.) - »Párkányi tüz« czimü mult számunkbau közölt tudósítás utolsó mondata, egynémelyek részéről kritikus mosolyra szolgáltatott okot. Elismerjük, hogy hibázni végtére emberi dolog. Azonban a hiba nem mindig a tudósító tollából ered, hanem a szedő felületeskedésóből támadt szóesere néha olyasmit hoz felszínre, a mi a kedvezőién megjegyzéseknek méltó tárgyát képezheti, kivált akkor, midőn a revíziót kézirat hiányában eszközölni kell, s ez nem a tudósító által történik. 7— Pályázat adótiszti állomásokra. Az 1889. évi XXVIII. t. cz. 17. §-a • szerint a pénzügyi admínisztráczíó részben újra szerveztetett, ennek folytán 50 uj adó tiszti VI. osztályú állomás iett rendszeresítve évi 500 frt fizetéssel. Az állomások elnyeréséhez érettségi bizonyítvány kívántatik. A pályázat f. hó 19-től kezdve 12 nap alatt jár le, a pályázati kérvények ezen idő alatt nyújtandók be a pénzügyminiszterhez. — Felhívjuk ezen pályázatra a közönség figyelmét. — Az adókivetés körüli ujabb intézkedések. Az uj pénzügyminiszter hihetőleg belátta azt, hogy mily veszteség éri éven át a kincstárt az 1881. évben alkotott adótörvények fentartása által, amidőn a házbér és házosztáiyadót, valamint a III. oszt. ker. adót három évre veti ki. E törvény által sem a munka nem kevesbedik, sem pedig a feleken segítve nincs, sőt a kincstár károsodása mellett az adózók egy része is károsult volt a három évi adózás alatt, ainennyibeu elrombolt házuk vagy átalakított és a pör értékében csökkent lakrészek után, valamint üzletpangás esetén is, minden körülmény közt kötelesek voltak a 3 évre kivetett adót fizetni. Ép ugy történt ellenkező esetbeu a kincstár kárára is, például üzlet kiterjedés, házbér emelés esetén a felek a magasabb jövedelmet bevallani nem tartoznak; de tán el sem fogadtatott volna. Most foglalkozik tehát az uj miniszter az ezen törvény módosításán és ismét visszaállítja az évenkinti adókivetést ; mely helyes intézkedés általános megnyugvással fogadtatik. — Bende Antal gyilkossági bűnügyében a komáromi kir. törvényszék, az ügyészségnek benyújtott fellebezését visszavonta és a főtárgyalást f. évi augusztus hetedike és következő napjaira tűzte ki, melyre ötvenegyen hivatalosak. — Leányok regiment rapporton. Mióta a «k, k. regimentsrapport» existál, nem történt ott még olyan pikáns eset, mint minőkről kolosvári tudósítónk értesít, a következőket írván : Nagy meglepetés érte a helyben állomásozó 51-ik ezred legénységének azt a részét, mely apróbb hibák miatt (mint minő éjjeli kimaradás, illetlen magaviselet, engedetlenség s több eféle) tegnap előtt rapporton állott. A meglepetés az volt, hogy egyszerre két magas szép formájú leány állit be a rapport helyére. A közeli utcza ismert szépségei voltak ezek, kik felé még a «lajdinaut»-ok is kacsintanak olyan vágyakozó pillantással üres óráikban. A két szép leány egyenesen az ezredes elé járult: panaszuk volt. A legénység — daczára, hogy miudegyik kriminális helyzetben volt — a jókedv miatt alig bírta megtartani a «forsriftszmasszig stellung»-ot, látván, hogy a leánykák formaszerint fogadják, mintha csak olyan bakák volnának, mint ők. A tisztek mosolyogtak, kokketiroztak, a bakák fészkelődtek helyeiken az ezredes nyugodtan szemlélődött és hallgatta a hozzája intézett panaszt s már-már oda lett a rapport komolysága, mikor egyszerre nagy lármával egy asszony is berohan a kaszárnya udvarára, oda ront a rapport felé : a leányok anyja volt. Elkeseredten megfogta a két leányt és húzgálta őket kifelé a katonák közül, bocsánatot kért a tisztektől és dorgálta a leányokat: Hát igy jártok a katonák után ? Hogy merészeltetek ide jönni ? A leányokat az anya a kaszárnyabeliek visszatarthatom haugos derültsége között vitte el. Ez maga az eset, melynek előzménye és lényege szintén érdekes, mert az olvasó bizonyára először is azt kérdi : miért kerültek a szép leányok rapportra? A dolog ugy ered, hogy a két szép leány a sétatéren járkált két udvarlóval. Szembe jött velük egy, magára és ismeretségeire sokat tartó őrmerter, néhány társával. Az őVüréstef tragyot szalutálván, köszönt a leányoknak : «Kezeiket csókolom nagyságáéi Az egyik leány pedig azzal válaszolt a köszönésre, hogy udvarlója felé fordulva hangosan kicsinylőleg szólt r «Nem is tudom, mit köszönget nekünk ez a komisz baka?» Az őrmester erre szemtől^ szembe megdorgálta a kisasszonyt. A dorgáló szavak legenyhébbje ez volt: «Fogja be a tacskóját j» A leányok atyja feljelentette az őrmestert, ki azonbau fellebbvalója előtt mindent tagadott. Az apa nom volt jelen az inezidensnél s igy uem tanúskodhatott, hanem azt mondták neki: küldje el a leányait, ha nem elégszik azzal, hagy az őrmestert állítólagos il 1 étlen magaviseletéért három napi szoba áristomot kapjon. Mint az fennebb elmondatott: a leányok is elmentek rapportra s ki tudja, mi lett volna a dologból, ha a mama haza nem viszi őket, mielőtt teljesen kihallgattattak volna. A tisztek most kedélyesen traktálják a furcsa rapportot, melyet a nőemauczipáczió jele gyanánt emlegetnek. (P. h.) — Pályázat két tanítói állomásra. Érsekujvárott Schmidt Endre halálával megüresedett ós az uj parallel osztály felállításával szervezett — két tauitói állomásra pályázat van hirdetve. A pályázat augusztus hó 9-én jár le. Mindkét állomás 500—500 frttal vau javadalmazva. — Vinczellér tanfolyam. A szőlőszettel oly mosszeterjedően foglalkozó városunk közönségét az alábbi pályázatról ÉRTESITJÜK*. A viuczellér-képzőiutézetben Budapesten az igazgatóság a f. év. szept. 15-én kezdődő taufolyamóa 7 tanuló felvételére hirdet pályázatot. Felvételi kellékek: 1. legalább a 16 évet betöltött életkort igazoló keresztlevél; 2. ép, erős és a gyakorlati munkához alkalmas testalkatot, a test maGASSÁGÁT és a himlőoltást igazoló orvosi bizonyítvány; 3. iskolai .bizonyítvány legalább is a népiskola teljes és jó sikerű befejezéséről; 4. községi bizonyítvány a folyamodó erkölcsi magaviseletéről; 5. szülőknek vagy gyámoknak olynemű nyilatkozata, melyszeriut kötelezik magnkat, hogy fiukat, illetőleg gyámoltjukat a tanfolyam bevégeztéig az intézetben hagyják s azon esetre, ha kilépnek, a félévenként kiszabott 50 frtnyi tartásdijat az intézetnek megtérítik. A fel nett tanulók ruházaton kívül teljes ellátás- és tanításért az első évben 100 frt, a másodikban 80 irtot fizetnek előleges részletekben. Vagyontalan, illetőleg kevésbé vagyonos szülőknek, ha fiaik jó magaviseletűek ós szorgalmasak, ezen tartásdíj egészen vagy felerészben el is engedtetik. A f. évben elengedésben csak 2 tanuló fog részesülni. Az ingyenes vagy félFIZETÉSES HELYEKRE folyamodók a felsorolt okmányokou kivül, a szegénységi bizonyítványt csatolni tartoznak. A kellően felszerelt folyamodványok a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz czimezve, f. év augusztus 15-ig az intézet igaz^ gatóságához Budapestre (vizi város, posta) küldendők be: az eredményről folyamodók f. év szeptember l-ig értesíttetni fosnak. — Postai küldemények remlamálása. A kereskedelmi miniszternek egy rendeletét közölte a hivatalos lap, melyet a postai küldemények reklamálása tárgyában adott ki az esetre, ha a feladóvény elvész. Eszerint az a feladó, ki a feladó-vevényt elveszti, kárpótlásra igényt tarthat az esetben, ha a felszólalási határidő a lejárat előtt az illetékes postaés táviró-igazgatósághoz intézett kérvényben a levél elvesztését, a feladásra vonatkozó körülményes adatokat és kártérítési igényeit bejelenti. Csak az kapkat kártérítést, ki kétséget kizáró inodouv