Esztergom és Vidéke, 1889

1889-06-08 / 46.szám

in medío virtus. Mogyoróé, jun. 7, (B. R.) Beutum ur • múltkori- polemikus közlésére nem dupláztam volna, ha leesés állítása, hogy a velem közölt nyilatkozat nem a nyilvánosságra volt szánva, nem rejtené magában azon gyöngéd vádat, hogy azon nyilatkozat nyilván o ssá gr a hoz a talá v al tap i n tat lanságot követtem volna eL Eszem ágában sem lett volna, ezen nyilatkozatát nyilvánosságra hozni, a mi azt is legjobban bizonyítja, hogy első czikkemben nem is mondtam mást, mint: «ugy látszik, hogy kevés kilátás van hozzá, hogy a Fűzi tő-Esztergomi vasút oly hamar létrejön.» Ahoz csak jogom volt Beutum Iguáez ur velem közölt nyilatkozata után, animál is inkább, mert arra nem lehet számítani, hogy a Primás és az esztergomi káptalan a költségekhez hozzá janiinak de különben is jogom volt azt mondani, hogy: «ugy látszik, hogy ezen vasutból nem lesz semmi,* mert a kivel csak beszélt az ember Esztergomban, mindegyik csak azon véleményben volt, hogy abból bizony nem lesz semmi, tehát ha nem is beszéltem volna személyesen Beutum Ignácz úrral, csak azt állítottam, mit az egész Esztergom város közönsége hitt. Dr. Silberstein nr erre az ö czikkeihen engemet (ha csak a sorok kőzött is) avval vádolt, hogy én alaptalan híreket terjesztek. Ezen vádat nem szabad volt felelet nélkül hagynom és igy kénytelen voltam Beutum Ignácz ur velem közölt nyilatkozatát nyilvánosságra hozui és avval már nem követttem el tapiníatlanságot; mert ezt kényszerítve, önvédelem czéljából tettem. Ha aztán azóta a Füzüő-Esztergomi vasút ügye örvendetosebb fordulatot nyert, azt én nem tudhattam, mert Dr. Silberstein ur ezen idő alatt hallgatott és csak az én első czikkem (iu medio virtus) után kezdett megint a Fűzi tőEsztergom féle vasútról egyik czikket a másik után írni, a mi nekem ugy tűnik fel, mint ha rossz néven venné, ha valakinek másnak is van vasúti véleménye. Tehát még egyszer összefoglalom véleményemet a legczélszerübb összeköttetésről : 1. A Füzitő-Esztergomi vonal a gabona és bor elszállításra nézve igen czólszerü és kívánatos. 2. A kőszénszál lilásra, minthogy a túlnyomó része ennek a czikknek Budapest felé gravitál nem czélszerü, mert az által a kőszénnek egy körülbelül 6 mértföldnyi kerülőt kellene csinálni, mintha a csatlakozás Bián, vagy Bicskén történnék, mi által azon előny, hogy mégis télen-nyáron mindennap friss kőszenet lehetne a budapesti piaczra szállítani, a nagyobb fuvarbér miett egészen elenyészik. 3. A bicskei csatlakozás előnyösebb, mint a biai, mert noha körülbelül 1 mértföldnyivel hosszabb volna, mint Bián át, azáltal sokkal czélszerübb, mert ezen összeköttetés, mindig egy világvonal mak kiegészítését képezné, melynek értéke mindörökké megmarad, holott az Esztergom-Biai vonal éppen esak a kőszén elszállítására szolgálna és miután a kőszén idővel kimenthető ezen eset beállása után az összeköttetés egészen felesleges volna, mert a személyszállítás Esztergom-Biára ki nem fizetné, még a napi költségeket sem és akkor nem maradna más hátra, mint a síneket óeska vasaként eladui. De még egy másik szempontból is a csatlakozás Bicskére, előnyösobb, mint Biára, mert Baj na és Biesko között nincsen olyan magas vízválasztó, mint Úny és Perbal között, a hol roppant bevágásokat vagy alagutakat is szükséges volna készíteni. Tehát: ha a Füzitő-Esztergomi vasút a magas kormány subventiói által is a legközelebbi időben létre jön, a min csak mindenki örülhet, az EsztergomBicskei vonalnak is okvetlenül ki kell épülnie. hány erőteljes jelenetével azonban ismét azt bizonyította, hogy művészi mérséklettel sokkal többet is el tudna érni. Breznai a polgármesterben legkitűnőbb alakítását mutatta be. Hatásához az érzelem eszközeit választotta és azok az utolsó ízig beváltak. Kár, hogy a rögtönzött jutalomjáték külső sikeréhez s főleg a Rónay pár kitüntetéséhez sehogysem volt előkészítve a közönség. (18. Felhő Klári.) Hétköznap népszínmű, ha mindjárt a legjava is, nem jó sorrend. Nem is volt rá közönség, pedig Ledovszky Mariska a czimszerepben pompásan énekelt s a körülményekhez képest ügyesen is játszott. Rónay Aba Andrásban tragédiába való pálhoszszal dolgozott s Juhász Sándor gyönyörű baritonja még mindig feledtettejátéka egybangiiságát. Sz.Németh József Csik Istókban jóízű, tőrül metszett kamaszkodásait nagy derültséggel fogadta a közönség. A kritika rovatában ráférne egy kis kritika ő felségére a közönségre is, mely valóban rosszul jáfszsza szerepót s nem készül elég lelkiösmeretesen. Minthogy azonban a közönség nemcsak a folyton hallható súgót, de a társadalom lelkiösmeretót: a kritikát sem szereti, azzal a kéréssel járulunk olvasóink elé a leggyöngédebb sugói hangon, hogy még csak néhány előadás lesz mindössze; mutassa meg ő felsége a közönség legalább most, hogy nem kárhoz!aja Csóka jóravaló színtársulatát örök számkivetésre. Színházi szemle, (17. Thurán Anna.) Bartók történeti drámája szerdán este került először színpadunkra nem nagy, de előkelő jíözönsóg jelenlétében. A poétikus szépségektől, emelkedett dietiótól gyönyörű uyelvtől ragyogó dráma nálunk is megtette a hatást. Thurán Anna Rónay GruszLávné szerepe volt. Ez azt jelenti, hogy ambiczióval és tanulmánynyal párosult. Az erős szerep uéha-néha kimerítette Rónaynó physikai erejét, de azért gyakran éreztette a művészt alkotás gyönyörét. Titkos találkozása a férjjel, jelenete a törvényszék előtt s börtön jelenete méltáu megérdemelték a közönség legmelegebb elismerését. Rónay Gyula Velitoriszban gyakran álpáthoszba tévedt folytonos deklamácziói miatt, néHÍREK — Bérmálás. Pünkösdhétfőn a bérmálás a plébániatemplomban délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. Tisztelettel felkéretnek a bérmaszülők, hogy bérmagyermekeikkel már Va^-re a templomban megjelenni szíveskedjenek. — Dr. Fehér Gyula plébános. — A bérmálás szentségét Palásthy Pál érseki segédpüspök fogja kiosztani. Nyolczszázan fölül lesznek a megbérmálandók. — Lippay Bertalan jeles fiatal képirómüvészünk rokonai és ismerősei látogatására Velenczéből rövid időre városunkba érkezett. — Tiz év múlva. Tíz év előtt tizenkilenczeu tettek érettségi vizsgálatot Esztergomban, a hol fogadalmukhoz képest tegnap találkoztak. Majd tizen-1 kilenczfelé szórta a sors a tizenkilenczjó barátot, a kik közül már mind tisztes helyet foglalnak el a társadalomban. A Fürdő vendéglőben jnegtartott bankettre a következők jelentkeztek: Hutt Árpád ügyvédjelölt, Szántó Zsigmond vágujhelyi tanár, Dr. Faragó Gyula a fővárosi orvos, Perényi Árpád vágsellyei gazdatiszt, Feledi Miksa promontori hivatalnok, Miklóska Aladár nngymányi szolgabíró, Prokop Gyula ügyvédjelölt, Dr. Turcsányi Gyula budapesti tanársegéd, Berényi József mosonysztandrási jegyző, Matlyasovszky Cornól bábi gazdatiszt, Lázár Lajos budapesti hivatalnok, Drozd Pál püspöki káplán, Forgó György váczi tanár, Nagy Sándor gyáli gazdatiszt, Dr. Bauer József szombathelyi ügyvéd, Varga János uagyczétényi administrafor, Feichtinger Sándor csenkei gazdatiszt, Szalay József farnadi gazdatiszt és WimmerKálmán kótyi gazdatiszt. A bankett természetesen kellemes viszszaemlékezésekkel volt fűszerezve. — KathoSikus költők czim alatt egy irodalomtörténeti anthologia jelent meg épen ma Buzárovits Gusztáv kiadóságában, mely a katholikns magyar lyra történetét mutatja be a legrégibb kortól napjainkig. Sokkal közelebb állunk az uj műhöz, hogysem szabad volna a legszigorúbb tárgyiasság határait túllépnünk, mert az irodalomtörténeti anthologiát évek során lapunk szerkesztője állította össze. Tartalmáról azonban legyen szabad megemlékeznünk. A huszonöt ivre terjedő fényes kiállítású könyvet egy irodalomtörténeti tanulmány vezeti be «vallásos költészetünk történetéről.* Hét fejezetben tárgyalja a bevezető értekezés a vallásos lyra fejlődését a legrégibb kortól napjainkig. Erre történeti sorrendben következnek egymásután a kath. lyra gyöngyei. A legrégibb szemelvényeket irodalomtörténeti és nyelvészeti bevezetések magyarázzák, a költőket pedig rövid életrajz jellemzi. Több mint ötven kath. magyar lyrai költőt mutat be a kötet, több mint kétszáz szemelvényben. Szent István, Szent Imre, Szent László kultusza meghatóan egyesíti a hazafiságot s a vallásosságot s a Mária-kultusz fenséges példákkal mutatja be Magyarország patronáját s Isten anyját egyszerre. Vallásos költészetünk ezt a jellemvonását századokon keresztül híven megőrizte a magyar lyra egész napjainkig. 1500-tól kezdődnek a költök, a kik közül a rendet Vásárhelyi András kezdi. Balassa Bálinttól kezdve aztán már rendszeresen következnek egymásHOGY UGYANIS TESZ KIVÉTELEKET A KISASSZONY, DE AZ UR NEM TARTOZIK A KIVÉTELEKHEZ. A HANGOS ÉS GYORS SZÓVÁLTÁSRA A FINOM KAVICSGYÖNGYÖKKEL KIRAKOTT KERTI UTON APRÓ LÉPTEK KÖZELEDTEK. ALIG VOLT ANNYI IDEJE AZ INASNAK, HOGY HÁTRAFORDULJON S KÁLNAINAK ANNYI, HOGY KALAPJÁHOZ KAPJON, MERT EGYSZERRE CSAK TURGONYI RÓZA ÁLLOTT ELŐTTÜK. VIDÁMAN ÉS BÜSZKÉN INTETT AZ INASNAK, a KI ENGEDELMESEN KOTRÓDOTT, AZUTÁN ELŐKELŐ NYÁJASSÁGGAL ÜDVÖZÖLTE A PROLETÁRT, MINT A HOGY RÉGI JÓ ISMERŐSÖKET SZOKTÁK A PARVENÜK. — ÖN AZ KÁLNAI, s EGÉSZEN ÖN AZ? — KÉRDEZTE PAJKOSAN. — CSAK A NÉHAI VAGYOK. — MÉG MINDIG SENTIMENTÁLIS ? FURCSA FOGLALKOZÁS EZ. LÁSSA, ÖNNEK LE KELL ERRŐL MONDANIA, KÜLÖNBEN SOHASE LÁTJA A VILÁGOT A MAGA SZÍNÉBEN s MINDIG ÖSSZEÜTKÖZIK A FON ÁL LÓ TÁRSADALMI RENDDEL. NOS, MIÓTA NEM LÁTTUK EGYMÁST ? — TALÁN KÉT HÓNAPJA. — TALÁN? TEHÁT MÁR KEZD JÓZANODNI s NEM SZÁMÍTJA OLYAN LELKIÖSMERETESEN a NAPOKAT, AZ ÓRÁKAT s a PEREZEKET, MINT AZOK a RAJONGÓK, a KIKNEK NINES OKOSABB DOLGUK. HÁT MIT CSINÁL, KÁLNAI ? REMÉNY LEM, HOGY JUTOTT MÁR VALAMI JÓRAVALÓ KONCZRA ?| — MÉG MINDIG OTT TARTOK, a HOL AZELŐTT. — MÉG MINDIG ? EZ NINCS a MAGA RENDJÉN. DE JÖJJÖN IDE EBBE a KIS VADSZŐLŐBARLANGBA, ITT LEGALÁBB FOLYTATHATJUK OTT, A HOL VALAMIKOR ELHAGYTUK. LÁSSA, KÁLNAI, MAGA NEM ÉRTI A MI KORUNK SZELLEMÉT, NEM TUD ALKALMAZKODNI A VISZONYOKHOZ.; NEM |,UDJA KIZSÁKMÁNYOLNI A HELYZETET. KÁLNAI CSODÁLATTAL NÉZTE A BŰBÁJOS NŐT. MÉG MINDIG OLYAN SZÉP VOLT, MINT AZELŐTT; DE SOKKAL ÉRDEKESEBB, SOKKAL ELŐKELŐBB. CSAK A MODORA VÁLTOZOTT ÉS VILÁGNÉZETE. UGY GONDOLKODOTT, MINT MINDEN DELNŐ, A KI MINDEN ÓRA VIRÁGAIT LETÉPI S JÖVEDELMEZTED SZÉPSÉGÉT ANÉLKÜL, HOGY NE LÁTNÁ FOLYTON A JÖVŐT, A MELYÉRT ÉRDEMESNEK TALÁLTA ELBUKNI. KÁLNAI LÁTTA, HOGY RÓZA NEM BOLDOG, HANEM CSAK NYUGODT; NEM SZERELMES, HANEM CSAK SZÁMÍTÓ. KÖVESHÁZYJÁVAL, VILLÁJÁVAL, ÉKSZEREIVEL, JÓLÉTÉVEL CSAK UGY MEG TUDOTT BARÁTKOZNI, MINT FERDE TÁRSADALMI HELYZETÉVEI S A VILÁG MEGVETÉSÉVEL. ERRE A NŐRE MÁR NEM GYAKOROLHATOTT ÁTALAKÍTÓ HATÁST A MULTAK EMLÉKE S AZ ELMÚLT ELSŐ SZERELEM VARÁZSA.. — UGY-E BÁR EL FOGJA FOGADNI BEFOLYÁSOMAT? NEKEM MOST SOK OLYAN BOLOND BARÁTOM ÉS ISMERŐSÖM VAN, A KIVEL IDEIGÓRÁIG RENDELKEZEM. EZEK SZÉPSÉGEM RABJAI: SEMMI KÖZE SINCS HOZZÁJUK A SZIVEMNEK, HA EGYÁLTALÁN SZÓBAHOZHATNÁM A SZIVEMET, A MIÓTA ELSZAKADTUNK. NE BESZÉLJÜNK A SZÍVRŐL. EZ AZ APRÓSÁG GYAKRAN A LEGVESZEDELMESEBB AKADÁLY UTUNKBAN. BESZÉLJÜNK INKÁBB ARRÓL, HOGY VAN-E SZÜKSÉGE BEFOLYÁSOMRA ? KÁLNAI NYUGODTAN VÁLASZOLTA. — NINCS. A KOLDUS NEM VAGYONRA/HANEM CSAK FILLÉREKRE ÁHÍTOZIK. — HÁT MÉG MINDIG A FILLÉREKNÉL TART? — MÉG MINDIG S NINCS OKOM SZÉGYENLENI SZEGÉNYSÉGEMET. — JOGA VAN IGY BESZÉLNIE ÉS CSELEKEDNIE, MERT FÉRFIÚ. DE ÉN, EGY ELZÜLLÖTT CSALÁD SARJA, A KINEK CSAK IFJÚSÁGA ÉS SZÉPSÉGE VAN IDEIG-ÓRÁIG, MÁSKÉNT GONDOLKODTAM, HOGY JÖVŐT TEREMTSEK. NEKEM NEM LEHETETT MÁSKÉNT TENNEM. ÍTÉLJEN EL, VAGY BOCSÁSSON MEG, AZ TELJEN AZ ÖN DOLGA. VALAMIKOR MAJD MÁSKÉNT FOG ÍTÉLNI RÓLAN. EGYELŐRE IS AZONBAN ET KELL FOGADNIA PÁRTFOGÁSOMAT. EGYETLEN SZAVAMBA KERÜLNE, HOGY NYUGODTABB SORSA LEGYEN. — NEM AZÉRT JÖTTEM IDE. — HÁT MIÉRT? — HOGY MÉG EGYSZER LÁSSAM. — UTOLJÁRA? — UTOLJÁRA 1 — MÁR ISMÉT SENTIMENTÁLIS. — DE MINDIG VÁLTOZATLAN. — ÉS MINDIG A MAGA SORSA ELRONTÓJA. LÁSSA NEKEM KÉT JÓ ISMERŐSÖM VAN A MINISZTEREK KÖZÖTT. MINDAKETTŐ VERSENYEZNE SZAVAMÉRT. KELL? — NEM KELL. — ÉS HA MÉGIS MEGTENNÉM? — NEM FOGADNÁM EL. — TEHÁT NEM AKAR TŐLEM SEMMI KEGYET ? — NEM. — ÉS HA VALAMIKOR AZT MONDANÁM ÖNNEK: ITT VAGYOK MOST, A TIED AKAROK MOST LENNI, VAN VAGYONOM, LESZ JÖVŐNK S HA BŰNEIM VOLTAK, MEG AKAROK TISZTULNI SZERELMEDBEN, HŰ AKAROK LENNI HOZZÁD, MINT AZ ÁRNYÉK, MIT SZÓLNA ŐN AKKOR ? — KINEVETNÉM. — HÁT NEM TUDNA MEGBOCSÁTANI? — NEM. — MILYEN BOLOND A SZERELEM! MAKACS KÖVETKEZETESSÉGGEL ROMBOLJA LE AZT, A MIT AZ ÉLET ÉPIT S MEGVETI AZT, A MIT A SZERENCSE NYÚJT. LÁSSA KÁLNAI ÉN MINDIG HÁLÁDATOSABBAN GONDOLKODOM ÖNRŐL S EMLÉKE IRÁNT KEGYELETESEBB VAGYOK. EKKOR ELŐÁLLOTT A CSELÉD S JELENTETTE, HOGY A KOCSI KÉSZEN ÁLL. — BOCSÁSSON MEG, KÁLNAI, NEKEM MOST EL KELL MENNEM. DE MIKOR JÖN VISSZA? — SOHA, — HOGY ÉRTSEM EZT A SZÓT? IDE SOHA? — MÁSHOVÁ SEM. — RÓZA FÖLEMELKEDETT S KEZÉT NYÚJTOTTA. MOSOLYGOTT. KÖNNYELMŰ VOLT, DE MÉG NEM ÖLTE MEG SZIVÉT EGÉSZEN A HIÚSÁG. EGY KIS GYÉMÁNT GYŰRŰT HÚZOTT LE AZ UJJÁRÓL S KÁLNAINAK NYÚJTOTTA. — FOGADJA EL EMLÉKÜL! KÁLNAI SZÓTALANUL ADTA VISSZA. — VALAMIKOR NEKEM IS IGY KELLETT VOLNA TENNEM. ÉS VÉGRE IS A MAGAMÉBÓL TETTEM .. . SZERÉNY, DE BECSÜLETES KERESETEMBŐL. RÓZA NYUGTALANUL VÁLASZOLTA. — MINDEN SZAVA SÉRTENE, MINDEN GONDOLATA FÁJNA, HA NEM TUDNÁM, HOGY MIT TESZEK. NINCS SZÜKSÉGE PÁRTFOGÁSOMRA, SEGÍTSÉGEMRE, AKKOR HÁT MIT AKAR? — MEGAKARTAM MÉG EGYSZER MONDANI, HOGY MILYEN NYOMORULTTÁ TETT ÖN ENGEM... RÓZA KILÉPETT A LUGASBÓL S LETÉPETT EGY RÓZSÁT. — EZT CSAK ELFOGADJA ? ÉS MOST ISTEN ÖNNEL. VÁLTOZHATTAM A VILÁG IRÁNT, DE NEM ÖN IRÁNT. ELBUKHATTAM, DE NEM EGÉSZEN MAGAMÉRT. MEGÉRTETT? VISZONTLÁTÁSRA . . . KÁLNAI AJKAIHOZ EMELTE A SZÉP KIS FEHÉR KEZET, MELY OLYAN ILLATOS ÉS GYÖNGÉD VOLT, MINT AZ A RÓZSA, MELYET NYÚJTOTT. AZUTÁN ELMENT MINDEN IZGALOM NÉLKÜL. KÁLNAIT KIKÍSÉRTE AZ INAS A VASKERÍTÉS KAPUJÁIG, MELYET AZUTÁN EGÉSZEN KINYITOTT. NÉHÁNY PEREZ MÚLVA AZ ÜNNEPELT "SZÉPSÉG VÉGIGHAJTATOTT AZ ANDRÁSSY-UTON. t