Esztergom és Vidéke, 1889

1889-05-30 / 43.szám

USZTlillGOM, XI. ÉVFOLYAM. 43 SZAM. CSÜTÖRTÖK. 1889. MÁJUS 30. MP'r.fltl ,E1 IIK 11IH ENRIN'I Kft'FS'JSRft VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. fél évre . negyedévié ULOLT/KTKKI A ie Eyy szám áru 7 Kr. (j frt — kr. íí 3 fit — kr. [ I fit í»0 kr. ;'í Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERTÉTTÍÚSEG : BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ <j22. SZAM ALATT, Ii <• V :l ;i SiínlllHIli | 'U!4/ét illető kÖ/.ll'UlMHJ" «ll l(iil<i<(l|i|(")l(. KIADÓHÍVATAL-: SZÉCI U'M Yl-TfcR íVaí. SZÁM, lm vá a l;i[> l<iVÍI.IM.IOS H a inngríii liií'il^tései, Ji uyihlurlm n/.á.iil, l<ii/,hMiieiivuli, eHUty.ei.eni pó11/.*•[< ég riielamálások iiitézeiidíHc. '

! íí I HIRDETÉSEK. Ií HIVATALOS IMIMiKTKSKK '; MAOÁN IHlthlMNKK i

1 1 siótól 100 K/óiíí - frt 7ő kr.ij-i *I#*H»|Í$MI*8 szerint legjn100 —200 ig . I frt HU |<r. fiinyHH:ILLÍMI kii/.«lli,tiiek. ;%w-MMg . % fit -i:> id-.;,: „tr líölj'ig.lij 30 kr. fi N V1 LTTElí sora 20 kr. Világbéke. Budapest, máj. 29. Az idén abban a nagy szerencsében részesült Róma, az örök város, hogy azok az emberbarátok tanácskoztak falai közt, kiknek czélja az örök békét megalapítani a földön, küzdelmeket s háborút kiirtani a világból s a népek és államok közti viszályt választott bíróság által intéztetni, melynek mindnyájan alá is lennének vetve. Valóban magasztos czél, méltó a nemesek verejtékért. Emberileg szép, kereszténység előkelő az embergyilkolást számkivetni a világból, mindenkinek békét, nyugalmat-és biztosságot adni s a népeket felszabadítani a borzasztó terhek alól, melyeket az állandó harczra készség ró rájuk, szabaddá tenni a millió kezot, melyeket a militarizmus elvon a polgári munkától, a produktív keresettől, végre elhárítani a megmérhet]en erkölcsi kárt, mely abból ered, hogy millió férfi az egészen megérett élet éveiben s teljeserejének virágzásakor van elvéve a család tói, a polgári társaságtól, és belekényszerittotík egy elkülönített, elszigetelt poziczióba. A czél szép, nemes, magasztos, keresztényi : de el lehet-e érni a békeliga rendelkezésére álló eszközökkel ? SAJNES 1 NEM. Mi jelentősége van egy maroknyi jóakaratn, művelt, tekintélyes embernek az államalakulatokkal szemben ? Mi az ő jóakaratuk a politikai exigentiákkal, az egymást ezerszeresen keresztező érdekek ellenkezésével szemben ? Amit e jó urak akarnak, azt már Jézus Krisztus is akarta s vérét és földi életét áldozta érte és milliók esdenék és számos generácziók fognak még sokáig esdekelni: «Jöjjön el a te országod !« De Krisztus országa, az örök béke birodalma még akkor sem érkezik el. De nem kell csüggedni s az eszmény titán való törekvésben még akkor sem kell elfáradni, ha a valóság még oly keveset is ígér vele szemben. A békebarátolf. fáradozása minden körülmények közt dicséretet érdemel s kivanandó, hogy a liga nemes tagjaihoz mennél több elvtárs csatlakozzék : ha nem jutnak is czélboz, mégis nemesitik az általános hangulatot és hatnak az emberi szivekbe, hogy legalább a háború iszonyatosságai enyhít! essenek. A geníi conventie, a vöröskereszt-egyesülelek nagyrészt, a békebarátok működésének köszönik keletkezésüket. A római kongresszuson különben oly eszme lett megpendítve, a mely igazságosabb méltatást érdemelt volna, mint a minőben részesült. Ertjük a pápának legfelsőbb választott bíróként való elismerésére vonatkozó inditványt. A hírlapok különcznek mondják az indítványozót s a kongresszus elvetette az indítványt. Es mégis : éppen a pápa, száz millió hivők «szent atyja» lenne a földön a legalkalmasabb, hogy legfőbb választott- és békehíréként működjék. A kongresszus, ellenben nemzetközi választott bíróságot akarna fegyveres iuterventio melléadásával. Tehát békeligát fegyveres interventióval! Ennél sokkal egyszerűbb mindent úgy hagyni, mint van ma. A pápának, mint békebirónalc nincs szüksége brachiumra; ítélete a katholikusok hite szerint.csala'kozhatlanságán, a nem-kaiholikusok meggyőződése szerint bölcsességén és igazságosságán alapul. Németország, mely túlnyomóan protestáns, és a tisztán kath. Spanyolországalávetettek már magukat a pápa Ítéletének, a ki igazságos és méltányos volt. Esztergom-Füzitö. ni. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1889. évi apr. 10-én a közm. és közi. m. kir. minisztériumban, Lukács Béla államtitkár ur elnöklete alatt. A tervezett helyi érdekű vasút egyes vonalrészei közvetlenül a Duna mentén fogván vezettetni, az némely állomásain például Nyergesujfalun, Lábatlanon és Neszmélyen a D u n a f ol y a m m a I érintkezésbe jut. Engedélyt kérők nyilatkozata szerint egyelőre ugyan nem czélozlatik oly berendezések létesítése, melyek a vízi és szárazföldi közvetlen átrakodás k ö z v e t i t ó s é r e szolgálnának, mindazonáltal már most előre látható, hogy a v a s u t f o r g a i m á n a k f e jlődésóvel ily berendezések létesítése szükségessé válhat i k. Tekintettel egyrészt arra, hogy a helyd viszonyok, valamint a helyi érdekű vasút forgalmának fejlesztése előbbutóbb meg fogják követelni az átrakodási szolgálat engedélyezését s berendezését, s figyelemmel másrészt az 1888. IV. t. cz. 1. §-ában foglalt amaz intézkedésre, mely szerint a törvényhozásnak tarfcatik fenn azon helyi érdekű vasutak engedélyezése is, a melyek valamely vasutat gőzhajókkal járt viziuttal közvetlen csatlakozás ulján kötnének össze, a bizottság miniszter ur O Nagyméltósága magas elhatározásának tartja fenh annak eldöntését vájjon a tervezett helyi érdekű vasút engedélyezéséhez a törvényhozás jóváhagyása kikérossék-e vagy sem? IV. A tervezett helyi érdekű vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek tervezete tárgyalás alá vétetvén, ezen feltételek a bizottság által a «B» alatt jelzett jegyzőkönyvhöz csatolt szövegben engedélyt kérők hozzájárulásával megállapíthattak s miniszter ur O Nagy iné Uóságának kegyes helybenhagyásra aj án Lta t n ak. V. Az engedélyezési feltételek, illetve az e n g e d é 1 y o k m á n y tervezetének megállapítása kerülvén tárgyalás alá, elnöklő államtitkár ur mindenekelőtt azon kérdést intézte az engedélyt kérőkhöz, hogy a helyi érdekű vasút engedélyokmányát, kik részére kívánják kiállitlauii? mire Dr, Silberstein Adolf engedélyes társai gyanánt egyelőre Dr, Krausz Izidort és Szabó Józsefet nevezte meg, fen t a r t v á ÍF mag á n II IÍ a j o g o t, h o g y — a hozzájárulási tár g y a l á s o k eredményéhez képest — engedélyes t á r s a k u 1 később esetleg m ég másokat ismegnevezhessen. DAL A BOLDOGSÁGRÓL. HA VAN OLY GYÖTRŐ FÁJDALOM, MELY ÖSSZE-VISSZA TÉPHET, OH BŰVÖS TÜNDÉR KÜLDD REÁM ÉS ÉN IMÁDLAK TÉGED! 'OH HIDD EL, ÉRDEMES VAGYOK A KINRA, GYÖTRELEMRE, MERT — AH! — UGY VÁGYOM A SZELÍD A BOLDOG SZERELEMRE! S A BOLONDOT,; KI AZUTÁN VÁGY, SÓHAJT — AMI NINCSEN, OH AZ OLYAT, KÍNOZNI KELI BÖRTÖNBE; RABBILINCSEN! IttóSW &l?<S>§1f@X!» f^EGÉNY. Az Eszt. és Vid. számára irta; Körösy László. (Tizenegyedik folytatás.) VII. HULLÓ CSILLAG. TURGONYI RÓZA GYŐZÖTT ÉS ELBUKOTT. MEGKAPTA A SZÉPSÉGVERSENY ELSŐ DIJÁT, DE ELVESZTETTE EDDIGI KÜZDELMEI TISZTA DIADALÁT. MINDEN LAP, MINDEN KIRAKAT, MINDEN GARCONLAKÁS TELI VOLT AZ Ő ARCZKÉPEIVEL S A HÓDOLAT TÖMJÉNÉ ELSZÉDÍTETTE. A MIT EDDIG KEDVESNEK TALÁLT, AZT EGYSZERRE MEGUNTA. A VARRÓASZTALHOZ ÉPPEN OLYAN HŰTELEN LETT, MINT AZ ELKÉSETT APOSTOLHOZ. KITŰNŐ KEZEKBE KERÜLT, MERT ASZTALOS IDA KISASSZONYNÁL SENKISE ÉRTETT JOBBAN AZ ELSZÉDITÉSLIEZ. EZ A RÚT DÁMA FELTŰNŐ TOILETTEKKEL ÉS FRÁZISOKKAL RENDELKEZETT. RITKÁN JÁRT GYALOG ÉS EGYEDÜL. RENDESEN SZÉP FIATAL LEÁNYOKKAL LÁTTÁK, A KIK UTÁN VISSZAFORDULTAK A MAGOSABB KÖRÖK TAGJAI. MINDIG VÁLASZTÉKOSAN LAKOTT, ÉTKEZETT ÉS ÖLTÖZÖTT, DE JÖVEDELMI FORRÁSAIT SENKI SE ISMERTE. VALAMIKOR NEVELŐNŐ LEHETETT, MOST IS OLYANFÉLE, CSAK A METHÓDUS VÁLTOZOTT. AZELŐTT ÓRÁKAT ADOTT ELŐKELŐ MÁGNÁS CSALÁDOKNÁL, MOST PEDIG ÓRÁKAT VESZ TŐLÜK. A MILYEN REJTELMESNEK LÁTSZOTT EGÉSZ MÚLTJA ÉS JELENJE, ANNYIRA NEM LEHETETT JELLEMÉHEZ FÉRNI, MERT EGYETLEN EGY ADAT SEM VALLOTT ELLENE. SALONJÁBAN MEGFORDULTAK UGYAN ISMERT NEVÜ FŐURAK, DE ELŐKELŐ ÚRNŐK IS S A KI TÖRŐDNI KEZDETT A SÁLON TITKAIVAL, AZ NEMSOKÁRA LEMONDOTT A TANULMÁNYOKRÓL S OLYAS VALAMIT ÉRZETT, MINTHA HAMIS VÁDJAIT CZÁFOLTÁK VOLNA FOSZLÁNYOKRA. A NAGY SZÉPSÉGVERSENY DÉLUTÁNJÁN, TURGONYI RÓZA majdnem KÁBULVA ÉRKEZETT HAZA, ASZTALOS IDA KISASSZONY LAKÁSÁRA. MINDEN CSÖPP VÉRE ÉGETT A DIADAL ÖRÖMÉTŐL, MINDEN IDEGSZÁLA REMEGETT AZ ÜNNEPELTETÉS MÁMORÁTÓL S MINDEN GONDOLATA TELI VOLT VERŐFÉNYNYEL, ÁBRÁNDDAL, RAGYOGÁSSAL. ASZTALOS IDA FÖLVEZETTE ÜNNEPELT BARÁTNŐJÉT A SALONBA S ELSŐ SZAVADEZ VOLT: — CSÓKOLJON MEG ÉDES RÓZA. SOHASE VOLT SZEBB, MINT EZ ÓRÁBAN S.' A SZÉPSÉGNEK CSODÁLATOS EREJE VAN. MEGIFJITJA AZT IS, A KIRE RÁRAGYOG. RÓZA MOSOLYGOTT S MEGCSÓKOLTA A FONNYADT ARCZU NŐT, A KI SOVÁNY KARJAIVAL RAGADTA MAGÁHOZ A TISZTA VIRÁGSZÁLAT. OLYAN VOLT EZ A JELENET, MINT MIKOR A PÓK LEGUTOLSZOR KAROLJA ÁT A LESZAKÍTOTT VIRÁGOT, MIELŐTT AZ MÁSOK ^KEBLÉN HERVADNA EL. — ÉS MOST LEGYÜNK OKOSAK. ARCZKÉPEI UTÁN MAJD ANNYI JÖVEDELME LESZ, HOGY ELUTAZHASSÁK PARISBA. MERT ÖNNEK MÁR MOST NEM SZABAD FOLYTONOSAN IDEHAZA MARADNI. VILLANYOS SZÓVAL HIRDETTÉK AZ EGÉSZ VILÁGNAK, HOGY KI A LEGCSODÁLATOSABB SZÉPSÉGŰ MAGYAR LEÁNY S EZT MÁR HOLNAP PARISBAN IS TUDJA MINDENKI. ÖN MINDENEKELŐTT NEM TÉRHET VISSZA LAKÁSÁRA ELÉRT SIKEREI MEGVETÉSE NÉLKÜL. MENNYI KÍSÉRTÉSNEK, SŐT TÁMADÁSNAK LENNE ODAHAZA KITÉVE! LÁSSA, IDEHAZA MÉGIS JOBB LESZ. HISZEN MÉG TEGNAP KIDERÜLT, HOGY MI ROKONOK VAGYUNK. UGY-E ÉDESEM? NO, AKKOR ÉLJÜNK IS JOGAINKKAL S EZ ÓRÁTÓL KEZDVE TEGEZŐDJÜNK. — DE MIKOR AZ OLYAN KÜLÖNÖS, ALIG BIRNÁM KIMONDANI. — HISZEN TEGEZŐDTÉL TE MÁR, UGY-E? — IGEN, DE AZ MÁSNAK SZÓLT, AZ NEM VOLT ROKON. — HÁT KEVESEBB IS, TÖBB IS? — ÉDES ANYÁM VOLT. — HÁT VÁLLALJ EL ÉDESANYÁDNAK, HA NEM AKARSZ ROKONODNAK VALLANI. — LEGYEN. — ÉS MOST JÓL FIGYELJ IDE. HALLOD ? MÁR CSÖNGETNEK. — JAJ, KI JÖHET. — VENDÉG. — CSAK NEM KÁLNAI ? — UGYAN VERD KI A FEJEDBŐL EZT A GYÁMOLTALAN EMBERT. VALAMI ELŐKELŐ VENDÉG JÖHET. LEHET, HOGY A JURY VALAMELYIK TAGJA. VAGY A PISTA GRÓF, VAGY A MUKI BÁRÓ, VAGY A GYULA MINISZTER. RÓZA IPARKODOTT MEGKÉRDEZNI A TÜKÖRTŐL, HOGY JÓ LESZ-E AZ A PRÓBAMOSOLY, MELY AZ ELŐKELŐ VENDÉGNEK VAN SZÁNVA. A TÜKÖR NAGYON JÓNAK TALÁLTA. RÓZA LÁMPALÁZA MINDJÁRT VÉGET ÉRT. ASZTALOS IDA KARONFOGVA BEVEZETTE SZÉP ÁLDOZATÁT A NAGY TEREMBE, MELY TELVE VOLT VIRÁGILLATTAL, KELETI SZŐNYEGGEL S FESTETT SUGÁRIAL A SZINES .ÜVEGABLAKOKON KERESZTÜL. A SZOBALEÁNY EGY NÉVJEGYET HOZOTT. ASZTALOS IDA MOHÓN VÁRTA, AZUTÁN GYORSAN RENDELTE: KÉT PEREZ MÚLVA. RÓZA MEGINT IZGATOTT LETT. — KI JÖN ? — KÖVESHÁZI. — KIHEZ? — HOZZÁNK. A NEMES BÁRÓT CSAK ÖRÖMMEL VÁRHATOD. HISZEN NEKI KÖSZÖNHETED A DIADALT S AZ ELSŐ DIJAT. MERT ALADÁR GRÓF KEGYELTJE, A SZÉP LINUS IS SZÉP VOLT ÁM A MAGA NEMÉBEN.. DE MÉGSE ANNYIRA MINT TE. — NAGYON IZGATOTT VAGYOK. — NE MUTASD. AZ AZ ELŐKELŐ, A KI NEM ÁRULJA EL ARCZÁVAL A SZIVÉT. NYUGODTSÁGOT ÉS MÉLTÓSÁGOT. MÁR ITT VAN. KÖVESHÁZI BÁRÓ ELRAGADTATVA LÉPETT A SALONBA. AZ ÖRÖM RAGYOGÁSA MEGFIATALÍTOTTA EGY KICSIT. — NOS, SZÉP RÓZA, MÁR MOST CSAK NEM FOG NEHEZTELNI REÁM? REMÉNYLEM, HOGY AZ A KORONA, MELY MOST FEJÉN TÜNDÖKLIK, MEGVILÁGÍTOTTA S MEGMAGYARÁZTA EDDIGI CZÉTJAINAK IS. ÉS ÖNT MÁR RÉG FELFÖDÖZTEM, DE SOHASE VOLT SZERENCSÉM SZÉPSÉGÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ TELJES JÓAKARATOMMAL HOZZÁJÁRULNOM. RÓZA HÁLÁSAN MOSOLYGOTT. HISZEN AZ A