Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-17 / 5.szám

etlwographiai munkálkodásának egymás­sal való megismertetése, a magyaror­szági és külföldi iiépiiiiii tudományos működés eredményeinek kölcsöuös köz­vetítése, néprajzi könyvészet összeállí­tása, szakkönyvtár berendezése, a nép­élet használati tárgyainak természeti ben Összegyűjtése, hazai ethnographia­niuzenm létesítése és fenntarlása; egy­általán Magyarországon a nép- és em­bertani tudományok és ismeretek kon­centrálása, mivelése, terjesztése és nép­szerűsítése. A társaságból mindennemű politikai és felekezeti irányzat feltétlenül ki van zárva. A társaságnak rendes, alapító, tisz­teletbeli és levelező tagjai lesznek, nemi különbség nélkül. Belföldiek ren­des tagok lehetnek, külföldiek levelezők. Tagsági dij évenkint 3 frt, alapítvány 50 frt. Intézetek és testületek is le­hetnek résztvevők és alapítók. A tagok díjtalanul kapják a társaság kivatalos közlönyét. Az uj társaság alakuló közgyűlését Budapesten, 1889. évi január hó 27-én. vasárnap 11 órakor, a m. tud. Akadémia I. emeleti heti üléstermében fogják megtartani, a melyre az érdeklődőket ez utou is meghívják a szervezők. Törvényszéki fogházunk. Törvényszéki fogházunk állapotáról a Komárommegyei közlöny a közig, bizottság szokásos vizsgálata után eze­ket irja. A mult év végén az összes létszám volt 188 fi 33 nő. Ezek közül vizs­gálati fogoly 34 fi 8 nő. Elitélt, de fellebbezés alalt 14 fi 2 nő. Jogerősen elítélt 140 fi 23 nő. Ezek közül fegy­házra itélt 46 fi 2 nő. Előző napon a munkateremben foglalkozott 105 fi. Házi munkában alkalmazva volt 17 fi 4 nő. A kórházban elhelyezve 5 fi. A tanköteles rabok száma 110 fi volt, kik naponkint egy órai oktatásban ré­szesülnek. A nő-rabok ez ideig a fogházban jelenleg meghonositva levő szabómuuka iparágban foglalkoziatva nem lettek, s igy az állam javára a munkaerő ér­tékesítve nincs, mert a szerződés sze­rinti vállalati rabmunka ipar csak a férfi rabokat láthatta el a megfelelő •munkaanyaggal; alapos remény mutat­kozik azonban annak megvalósítására, hogy a iio rabok is a. vállalati í'ab­munkánál, avagy a női foglalkozás szak­körének megfelelő más iparágban lesz­nek foglalkoztatva; ez idő szerint a rabok fehér neműi és felső ruhák ja­vítgatása, tisztítása és mosására hím kezelés mellett alkalmaztatnak. A fogházban. tapasztalt rend, tisz­taság, fegyelem s az egészségi viszonyok kétségtelen javulása tekintetében a küldöttség feijes elismerését nyilvání­totta; a rabok ós foglyok elhelyezése és foglalkoztatása, valamint az élelme­zés a fokozottabb igényeknek is meg­felelő kifogástalan minőségűnek talál­tatott. Különös elismerését fejezte ki a küldöttség, hogy a női foglyok és rabok egy alkalmas és házilag átala­kított külön fogház (ágas és világos háló termeiben vannak a férfi letartóz­tatotlaktól elkülönítve s eme női fogház 8 zárkájának mindegyikébe 6 női le­tartóztatott levén elhelyezhető, és mert az itteni törvényszék által elitélt női letartóztatottak létszáma átlag 20-on felül nem igen emelkedik, tényleg foganatba vétetett azon intézkedés, hogy itt a teljes benépesítés czéljából más kir. törvényszéki fogházból is el­itélt női foglyok és rabnők ide szállít­tatnak. A közegészség érdekében megnyug­tató tudomásul vette a vizsgáló kül­döttség, hogy a nmlt in. kir. igazságügy­minisztérium mult évi aug. 4-ről 29680. szám alatt kelt magas inlézvényével a fogház nagyobb árnyékszékétől a Nagy­Mihály utczáig 45/45 cmt. nyilásu és és kőfedőlapokkal ellátott 65 méter hosszú s a Nagy-Mihály utczán át egész a Jókai utczában levő fölvezető csa­lornáig 61/120 cmt. nyilásu boltozott és könnyen tisztogatható 129 m. hosszú­ságú csatornának a város közönségével kötött egyezséghez képest 551 frt állami hozzájárulási költség és a kellő rab­munkaerő melletti előállitlatása iránt intézkedni méltóztatott, a mely csatorna a M. évi okt. 31-én végleg elkészülvén, az nemcsak a fogház ürülékeinek, de az annak udvarán összegyülemlő szeny­vizekuek levezetésére is szolgálna s hogy a tisztaság követelményeinek teljes mérvben elég tétessék, constatálta a küldöttség azon körülményt is, hogv az épület nyugati szárnyán levő csepegő vízlevezető csatornával láttatolt el, a melylyel. azon czél elérése van kapcso­latban, hogy esőzések alkalmával fel­fogott ós a magasról rohamos sebes­séggel eső víztömeg a csatorna tisz­títását előnyösen elősegíti. Kifejezést adott azonban a küldöttség azon egybehangzó nézetének is, hogy eme csatorna létesítésével egy magában még a közegészség követelményeinek minden irányban elég nem tétetett, mert fent maradt még régi állapotában az úgynevezett kisebb emésztő GÖDÖR, mely mint szükséges mellék helyiség az épület főbejáratához közel a folyosó mellett levén elhelyezve, honnan annak eltávolítása a helyi viszonyok FIGYELEMBE vétele mellett éppen nem VAGY csak tetemes költséggel lenne eszközölhető s annak tisztítási módja vagy mint EDDIG a régi állapot szerint történvén, a közegészség mellőzhetiou kívánalmául ismerte fel a küldöttség, hogy ezen árnyékszék is a lehetőséghez képest a már lótesilett nagyobb földalatti csa­tornával hozassék összeköttetésbe, ós ezáltal ugy a köztisztaság, mint a közegészség érdekei ne csak részben, hanem teljes mérvben megóva és ér­vényesítve legyenek, s ennélfogva czél­és szükségszerűnek találta a vizsgáló küldöttség, hogy a jelzett emésztőgö­döruek a létesített uj földalatti csator­nával egybekapcsol tatása iránt a nin. m. kir. igazságügyminiszteriumhoz fel­te I j e s z t é s intéztessék. Ezekből kitűnik, hogy törvényszéki fogházunk állapotának javulásához kö­tött várakozásunkban és reményünkben nem csalódtunk; és hogy az a kor és lörvény kívánalmainak teljesen meg­felelő adminisztratív viszonyokkal di­csekedhetik. Azért lehetetlen megvon­nunk az elismerés szavát a kir. ügyész­ség vezetője, Kossár Dezső kir. ügyész úrtól s a fogház derék felügyelőjétől, Pokorny Gusztáv úrtól, mint akik kö­telmeiket e téren a legodaadóbb buz­gósággal és ügyszeretettel teljesítvén, a törvényszéki fogházat mintaszerű uiveanra emelték. A postatakarék. in. A betétek gyümölcsöztetésére az 1885. évi IX. t.'cz. 5. §-ában kijelölt papírok közül kizárólag 5 százaiékos papirjáradék vásároltatott, még pedig 832,300 frt névértékben, 1886. évben vásároltatott 1.477,300 frc. Összesen tehát, 2.309,600 frt. Az 1887. évi vásárlások 88 frt 15 kr átlagos árfolyamon történtek és a fenti 2. 309,600 frt, összes papirjáradék átlag 92 frt 26 krba került, mely árfolyam mellett az iutézetnek átlag 5*42%" kamatozást nyújtott; Ezen ér­tékpapírnak 2.130,899 frt 68 kr ré­telárán kívül a 2.141,318 frt 96 kr tiszta, betétösszeg fedezetét képezi még az 1887. év végével fennállott 6699 frt 71 kr készpénzkészlet és az 5993 frt 25 kr folyó számlakövetelés. A nyereség- és veszteségszámla sze­rint a postatakarékpénztár összes ki­adásai 157,373 frt 54 krí.. jövedelmet pedig 100,428 frt, 85 krt tettek, a Kezelési hiány ennélfogva, 56,941 frt 96 kr., mely az 1885. évi IX. t. cz. 6. §. értelmében a, postaforgalmi pén­zekből előlegképeu fedeztetett. A posta­takarékpénztár életbeléptetése érdekéd­bon még 1885. évben foganatosított, de az 1886. évben elszámolt 11,188 frfcnyi előmunkálati költségnek az 1886. évi kezelést terhelő hiány tényleg 89,317 frt. 45 kr volt, melylyel szem­ben a fenti 1887. évi 56,944 frt 60 kr hiány, 32,372 frt 69 krral, vagy 37,24%-ka! kisebb. A fenti 157,373 frt 54 kr. kiadás­ból levonva a betevőknek fizetett 60,667 frt 55 kr kamatot a tulajdonképpeni kezelési költség 96,705 frt 99 kr, mely összeget elosztva az 1887. év folyamán előfordult 544,969 ügyeset számával, egy-egy müvelet átlagos költsége 17 7 /i» kr'az 1886. évi 19 ö /i 0 la 1 hason költ­séggel szemben. A külföldi intézetek költségeihez képest a magyar posta­takarékpéntár berendezését és szerve­zését ép oly egyszerűnek, mint jutá­nyosnak kell tartanunk. Jelentését a miniszter ekképpen végzi: «A közvetitőszolgálattal megbízott posta­hivatalok működése a lefolyt évben, a szabályszerű keretben mozgott és egészben véve igazolta azon várakozá­somat, hogy a kezdet nehézségeinek leküzdése után, az itt ott netán jelent­kező visszásságok is szánni fognak. Tapasztalati tény továbbá, hogy a postatakarékpénztár ügyének előmozdí­tására czélzó eszközök sorában igen figyelemreméltó tényező magának a közvetítő hivatal vezetőjének személyes érdeklődése és serkentő közreműködése. Erre való tekintettel intézkedem, hogy azon postaalkalmazottak, a kik posta­takarékpénztári szolgálatukban felada­tukat buzgón és sikereden teljesitik, a szabályszerű jutalékon kivül, részben írásbeli elismerés nyilvánítása, részben pedig pénzbeli jutalom állal s egy­szersmind neveik nyilvánosságra hoza­talával jutalmaztassanak. Hiszem hogy NYOMBAN ŐT KÖVETÉ SAROLTA IS, NEM IS SEJTVE A VÉGZETTELJES CSERÉT, MELY ARTHUR SZOBÁJÁBAN VÉGBEMENT. ARTHURNÁK, MIÓTA MINT GYERMEK HÓDFAL­VÁRA JÖTT, MA ELŐSZÖR ESETT TERHÉRE NÉNJÉ­NEK SZERETETTELJES, NYÁJAS SZORGOSKODÁSA KÖRÜLÖTTE, MIG Ő OLY ÖRÖMEST SIETETT VOLNA SZOBÁJÁBA, HOGY OTT MEGTUDHASSA AZT, A MI AZUTÁN EGÉSZ ÉLETÉRE DÖNTŐ KIHATÁSSAL LESZ. HA EGYSZER SZOBÁJÁBA LÉP, UGY ÖRÖKRE DÖNTVE VAN JÖVŐJE FÖLÖTT, MÁR NEM LESZ URA TÖBBÉ TOVÁBBI SORSÁNAK. VÉGRE SZOBÁJÁBA TÉRHETETT. A HANYATLÓ NAP HALVÁNY-PIROS SUGARAITÓL KÖRÜLÁRASZTVA EGY VADRÓZSÁKBÓL kötött CSOKOR MOSOLYGOTT OTT FELÉJE SZELÍDEN. MEGRÉMÜLVE, AZ IJEDTSÉGTŐL MINTEGY KŐVÉ MEREDTEN ÁLLOTT OTT EGY IDEIG . . . VÁJJON A VÁRT FELELET VOLT-E EZ ? SAROLTA SZERELME VOLT AZ ALAP, A MIIÉ JÖVENDŐ ÉLETBOLDOGSÁ­GÁT ÉPITÉ, — ÉS MOST ROMBA DÖNTVE, SZÉT­DÖNTVE< SZÉTZÚZVA HEVER AZ LÁBAI ELŐTT . . . ILY VÉGZELSZERÜLEG, ILY EGYSZERRE KELL SZÉP ÁLMAIBÓL KIÁBRÁNDULNIA, RÉG TÁPLÁLT, BOLDO­•GITO REMÉNYEIBEN CSATLAKOZNIA ? ODA VAN TEBÁFC MINDEN BOLDOGSÁGA . . . ARTHUR MÉG SOKÁIG ÁLLOTT OTT UGYANEGY helyben ÁLMADOZVA, GONDOLATAIBA MERÜLTEM AZ ELSŐ PILLANAT SZIVETZNZÓ, , ÉLES FÁJDALMAI LASSAN LECSILLAPNLTAK KEBLÉBEN, ÉS BORONGÓ, KESERŰ ÉRZELEMNEK ADTAK HELYET. SAROLTA A NÉLKÜL, ^HOGY MEGHALLGATTA VOLNA, ELVÉTÉ SZERELMÉT, NEM KELLETT NEKI HŰ, ÖNFELÁLDOZÓ SZIVE. MÁDFALVYT IS ELUTASÍTOTTA, MIT VÁR Ő KRLAJDONKÉP A VILÁGTÓL, AZ ÉLETTŐL ? . . . VÁJJON NÁLA A SZENDE KÜLSŐ TALÁN CSAK HA­TÁRTAHIN BECSVÁGYAT REJTEGET ? ÉS Ő A MEG­ALÁZOTT, A MEGVETETT ENGEDJE, HOGY MÁSOK IS SZÁNAKOZZANAK FÖLÖTTE ? NEM, E TITKOT SENKINEK SEM SZABAD MEGTUDNIA. HOGYAN, HA EZT NÉNJE ÉS HELÉN IS MEG­TUDNÁK ? . . . E GONDOLAT ELVISELHETLENNEK TŰNT FEL ELŐTTE. A KESERŰ CSALÓDÁS, A BIZO­NYOSSÁG TUDATA, HOGY SAROLTÁT ÖRÖKRE EL­VESZTE, E PILLANATBAN NEM OKOZOTT NEKI OLY METSZŐ FÁJDALMAT, MINT AMA SEB, MELYET SAJÁT ÖNÉRZETÉN EJTETETT. EKKOR HELÉN LÉPETT A SZOBÁBA. — SEGÍTSEK NEKED A KICSOMAGOLÁSNÁL, ARTHUR ? — KÉRDÉ SZERETETREMÉLTÓN. ARTHUR HELÉN RÉSZÉRŐL NEM VOLT SZOKVA AZ ILYEN GYÖNGÉD FIGYELEMHEZ ÉS IGY MOS­] TANI KÜLÖNÖS HANGULATÁBAN KÉTSZERESEN JÓL ESETT AZ NEKI. — TE IGEN JÓ VAGY HOZZÁM — VÁLASZOLÁ BORONGÓS HANGON, ALIG BÍRVÁN IZGATOTTSÁGÁT ELPALÁSTOLNI. — NEM — MONDA HELÉN NEVETVE — AZ NEM VAGYOK, CSAK ANNAK ÖRÜLÖK, HOGY TE ISMÉT ITT VAGY KÖRÜNKBEN. OH, HA TUD­NÁD, HOGY MILY ISZONYÚ UNALMAS TÉLI NA­POKAT KELLETT ÁTÉLNEM. LÁSD SAROLTA NEM UNATKOZOTT, AZ MINDEN JÓ TULAJDONSÁGNAK ÉLŐ PÉLDAKÉPE, MIG ÉN MINDIG CSAK EGY KÖNNYELMŰ, GONDATLAN LEÁNY FOGOK MARADNI. MIT TEHETEK ÉN TERMÉSZETEMRŐL ? . . . DE ÉN UGY VÁGYTAM MÁR UTÁNAD ! — UGY TEHÁT NEM SZERETNÉD, HA ISMÉT ELTÁVOZNÉK ? — TE EL AKARSZ MENNI ? MIÉRT ? HOVÁ ? MENNYI IDŐRE ? — SZÓLT HELÉN AGGÓDÓ HANGON. — EN . . . ÉN UTAZNI SZERETNÉK. HOGY HOVÁ, AZT MÉG MAGAM SEM TUDÓIN. VALÓ­SZÍNŰLEG HOSSZABB IDŐRE. | ARTHUR EDDIG GÉPIESEN HALLGATÁ HELÉN {CSEVEGÉSÉT, CSAK MIUTÁN Ő IS BESZÉLNI KEZ­DETT, NYERT n4la A VÉLETLENÜL ODAVETETT GON­DOLAT ALAKOT ÉS TARTALMAT. — ARTHUR, KEDVES, JÓ ARTHUR, NE TEDD EZT . . . MÉG EGY ILYEN TÉL, AKKOR VALAMI BORZASZTÓ FOG TÖRTÉNNI . . . NE NEVESS . . . NEKEM ÉPPEN NINCS NEVETNI VALÓ KEDVEM. ÉN MEGSZÖKÖM . . . HOVÁ ? AZ NEKEM MIND­EGY. HA EL KELL MENNED, UGY VIGY EL EN­GEM IS MAGADDAL ! HELÉN GÖMBÖLYŰ KARJAIT ARTHUR VÁLLAIRA FEKTETÉ ÉS KÉRVE, ESDÖLEG TEKINTETT FEL REÁ. NAGY, ÁBRÁNDOS SZEMEI NEDVESEK VALÁNAK, EGY FÉNYES KÖNYCSEPP CSÖNDESEN GÖRDÜLT ALÁ KEDVES ARCZÁN. LEIRHATLAN SZÉP VOLT E PEREZBEN, OLYAN VOLT, MINT EGY ÜDE, HAR­MATTÓL ÖNTÖZÖTT VADRÓZSA ILLATJA ÉS SZINPOM­PÁJÁNAK TELJÉBEN. ARTHUR BALKEZÉVEL ÁTFOGTA HELÉN KARCSÚ DEREKÁT, JOBBJÁVAL VÉGIGSIMITÁ A CSILLOGÓ ARANYSZŐKE FÜRTÖKET, MIG A LEÁNYKA BÁJOS FEJECSKÉJE KEBLÉN NYUGODOTT. ARTHUR MINT­EGY ELKÁBULVA, MEGRÉSZEGÜLVE ENNYI IGÉZŐ SZÉPSÉGTŐL, MÉLYEN, EGÉSZ SZIVÉIG MEGHATVA ILY SZENVEDÉLYES, BENSŐ SZERETETTŐL, MINDENT ELFELEDETT MAGA KÖRÜL AMA GONDOLATNÁL, HOGY Ö E KEDVES LEÁNYKA SZEMEIBEN NEM KÖZÖNYÖS, HOGY SZERETTETIK ÁLTALA. — TE VELEM AKARSZ JÖNNI ? — SUSO»Á HÉVVEL HELÉN FÖLÉ HAJOLVA. TUDOD-E MIT KÉRSZ ? CSAKUGYAN MEG AKAROD VELEM OSZ­TANI AZ ÉLET ÖRÖMEIT ÉS SZENVEDÉSEIT? UGY OLY BOLDOGGÁ AKARLAK TENNI, A MINŐVÉ EGY FÉRFI CSAK TENNI KÉPES. BESZÉLJ ... HELÉN DOBOGÓ SZIVÉRE TEVÉ KEZÉT. VÉRE VADUL KERINGETT EREIBEN. ARTHUR MEGMUTATÁ NEKI AZ UTAT ÉS MOST CSAK Ő RAJTA ÁLL, HOGY TELJESEDÉSBE MENJEN, A MIÉRT AZ IMÉNT KÖ­NYÖRGÖTT. — A MIT TE UKARSZ ... A HOGY TE AKA­ROD — FELELTE HELÉN, MINTEGY ÁLOMBÓL FELÉBREDVE. — TEHÁT JEGYESEM, NEMSOKÁRA MINT ÉDES NŐM — SZÓLT MOST ARTHUR, TISZTELET­TELJESEN MEGCSÓKOLVA AZ ALABÁSTROM HOM­LOKOT, AZUTÁN ELERESZTÉ A LEÁNYKÁT ÖLELŐ KARJAIBÓL ÉS EGY LÉPÉSSEL HÁTRÁLT. HELÉN SZEMÉRMES PIRULÁSSAL ÁLLOTT ELŐTTE, CSAK MOST JUTOTT TISZTA ÖNTUDATÁRA A TÖRTÉNT DOLGOKNAK. VILLÁMGYORSAN KISIETETT A SZO­BÁBÓL, AZUTÁN ÉGŐ ARCZÁT RUHÁJÁBA TEMETVE, ROHANT REPÜLŐ LÉPTEKKEL A LÉPCSŐKÖN ALÁ, EGYENESEN AZ ANYJÁHOZ. AZ ANYA AGGÓDÓ KÉRDÉSEIRE MITSEM VÁ- i LASZOLT. CSAK ARTHUR MEGJELENÉSE, AZ Ő SZA­VAI ÁLTAL LÖN MEGOLDVA A TALÁNY, ÉS AZ IFJÚ PÁR MÉG AZ NAP MEGTARTÁ AZ ÜNNEPÉLYES KÉZFOGÓT. A TANÁCTOSNÉ NEM VONTA MEG TŐLÜK ANYAI ÁLDÁSÁT, DE IGEN KEVERT ÉRZELMEK KÖZT ADÁ AZT REÁJUK, Ő IS OSZTOZOTT ELHUNYT FÉRJÉNEK 1 KÍVÁNSÁGÁBAN, AZ Ő ÓHAJA IS AZ VOLT, HOGY ARTHURT EGYKORON EGÉSZEN FIÁNAK MOND­HASSA. DE NEM HELÉN, HANEM SAROLTA LETT VOLNA AZ ANYA NÉZETE SZERINT ARTHUR SZÁ­MÁRA AZ IGAZI ÉLETTÁRS ; ÉS MIDŐN. SAROLTA MÁDFALVY KEZÉT VISSZAUTASITÁ, AKKOR IS AZT, HÍVÉ, HOGY EZ CSAK AZÉRT TÖRTÉNIK, MERT AI LEÁNYKA ARTHURHOZ VONZÓDIK INKÁBB, AZ IRÁNT ÉREZ SZERELMET MAGÁBAN. ^Polyt. köv.l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents