Esztergom és Vidéke, 1889

1889-05-19 / 40.szám

tisztaságáról, melyekre a helybeli plé­bános Poliákovies Ignácz úr vezetése, és a zárda-főnöknő Borbély Sarolta Íestvér fáradságot nem ismerő ápolása tellett, mily alapokra van a nevelés feldőlve, bárom eszmét tapasztaltam küünően élotbe léptetve, melyekről már csak azon oknál fogva is örömest irok le egyné­bány sort, mert mi talán sok más elemi iskolával ezek hiányában szenvedünk. Ezen három eszme : a szeretet, a rend, és a magyar szellem. Igaz, mindennapi eszmék, melyeket majd mindenütt hirdetnek, de Szobon a zárdában élnek s előre haladnak meg­lehet azért, mert harminczhárom uöven­dékök lévén a sz. Vinczéről nevezett; zárda-szüzeknek, ezek felett felügyeletük meg nem oszlik, hanem mindenre ki­terjed, mi egyelőre jobb, mini ha túl sokan lennének, mert az eredmény igy tanulságosabb és épületesebb is. A növendékek között uralkodó szeretet kitűnt minden mozdulataikból; minden genirozás nélkül ki-ki a maga termé­szetes hajlama szerint különösen jól érezte magát a vezető testvérek szárnyai alatt; a tartózkodásnak, vagy éppen félelemnek még csak nyoma sem mutat­kozott köztük ; mindenki örült, ha az édes testvér közelébe juthatott; egy szó, vagy tekintet elég volt, hogy az egész kis sereg lelke a vezető ajkain csüggjön. Azt is hallottam, hogy intézetben bün­tetésre nincs szükség. Eu is azt vélem, hogy a növendékekkel legjobb ezen úton megismertetni: mi a valódi ker. szeretet természete, megkülönböztetve az el ké­nyeztetéstől. A rend, mely nélkül intézet fen nem állhat, azért volt feltűnőbb közöttük, mert ez külső, mig a szeretet benső, nyilvánulásait léhát észlelni kellelt ;| mindemellett azt vélem, hogy a rendnek megitelesében sem elegendő a külső egyformaság nyilatkozata. A rendnek \ akkor van lelke, ha ez nem kényszeren, hanem belátáson fejlődött. Látom, hogy mulatságuk közepette megszólítva az egyiket, a többi nyugalmasan meghall­gatta, azután többen egyenkint meg­tették észrevételeikot a nélkül, hogy megzavarták volna egymást: és mi többen arra vontunk le következtetést, hogy a rend szükségét belátták. Tapasztaltuk, hogy az egyiknek nyoj­tott csekély kedvezmény felett a többi nem irigykedett, hanem örült: és mi ebben az ilíedelemnek erkölcsi alapját szemléltük. Hallottuk, hogy midőn hon a zárdában farsang utolsó napjaiban a növendékek színdarabot játszottak, a sze­repek természetszerűen leltek kiosztva, mi, a czólszerüségről világosi ván fel őket: az értelem és nem a kitűnni vágyódás unalmát sejdittette velünk mu­latságaik között is. A csekély jutalmak, melyek a növen­dékek igazság -szeretetét; rendszeresen fokozni szokták, teljes mérvben dicsérik a testvéreket, mert; a gyermekek nem tüntetésben, hanem bizonyos kegy ele! es érzelemben, az igazságban tapasztalják szorgalmuk elismerését. Értesítve va­gyunk, hogy egy a testvérek közül tanult, értelmes házi orvos, s ennek következ­tében képes a nagy ós szép természel tüneményeinek magyarázatára is ; mi után már azt sem csodáltuk, hogy rész­véttel vannak betegeik, mindennemű testi lelki fogyatkozások iránt is Magát a feltűnő tisztaságot, a jól fett tartott házi rend látszik magával hozni, mert a jól beosztott munka szokott erre ele­gendő időt meggazdálkodni. Különös elismerést érdemel azon ma­gyar szellem is, mely ezen intézetben uralkodik, minek örvendetes bizonyítvá­nya az is, hogy a testvérek, kettőt kivéve magyarok; ezek közöl egyik — ÍI régi Morosini, velenczei dogé, olasz család ivadéka — a német nyelv- s helyes Írással ós kézi munkák lanitá­sával foglalkozván, azon gyakorlati ered­ményt képes felmutatni, hogy rövid idő alatt sajátítják el növendékei az életben szükséges német nyelvet. Mennyire hasz­nos legyen egy községre, ha van kebe­lében egy rendszeres növelde, kitűnik azon tagadhatatlan körülményből, hogy i mióta a növendékek száma szaporodik, Szob községe is magyarosodik és pedig nem kényszerítve, hanem önkénytesen. Magok az elöljárók kérik az egyházi magyar szónoklatot. A község úgy te­kinti ezen intézetet mint a művelődés központját, melyből kisugárzik azon szem­lem, melyre szüksége van. Szobon, hol ezelőtt 10—15 évvel a templom és iskola tót volt, tiz év múlva nyoma sem lesz a tót nyelvnek ; mert a szobiak nem csak beszélnek magyarul, hanem igazi magyar szellemet vettek fel és Őszintén örülnek a magyar érzelemnek, a test­vérek pedig segítenek a magyarosodás épületét betelőzni, jeléül annak, hogy lehet valaki buzgó katholikus és jó magyar, sőt mennél buzgóbb, annál jobb hazafi. (Vége köv.) Színházi szemle, (1. Parasztkisa>s/oiiy.) Soha fényesebb csillagzat alatt meg nem nyílt az aréna, mint Csóka Sán­dor színtársulatával tegnap este. B 1 a­h á N é tündökölt a sötét kis színpadon, B 1 a h á n ó játszott ós énekelt az ő tüneményszerű tehetségével és hang­jával. AZ esztergomi közönség nagyon skep­tikus s h,gy Blaháné el nem jött pénteken este, már biztosra vették, hogy egyáltalán nem fog eljönni. Innen van, hogy a Tamások nagy nemzetségei majd csak lapunkból és a jelenvoltaktól ér­tesülnek arról, hogy B 1 a h á n é csak­ugyan köztünk van ragyogása élet­nagyságában. Néhány páholy s több körszék csak­ugyan üres maradt, a mi különben sem B I a h á n é, sem Csóka érdeme. Bérezik Paraszt kisasszonya már nem volt újdonság Esztergomban; de mit nem tudna B l a h á n ó vonzóvá és új­szerűvé tenni? Hiszen valahányszor föl­lép, mindig különbet nyújt, mint a mit a legragyogóbb irói phautasia is meg­teremteni képes. Blaháné a czimszerepbon csak­ugyan fölülmulhatatlan volt. Többször láttuk tőle a Paraszkisasszonyt a nép­színházban s igy összehasonlítás nélkül csak azt állítjuk, hogy épen olyan mű­vészettel játszott s épen annyi kedvvel dalolt, mintáz ő legkedvesebb színpadán — odahaza. Viharos tapsokkal fogadta a közönség, mely nem egyszer önkénytelenül fölemel­kedett s ugy tapsolta és éljenezte a páratlan művésznőt. Számos dalát meg kellett ismételnie s az első előadás kö­zönsége nem tudott hová lenni elragad­tatásában. , Tol n a y II ó He r m i n Kelemen­nében mutatkozott be először igen elő­nyösen s Gröuczöl Jáuosuó Benkő Jolánba n. Sz. Német József Rezedában ismerkedett az esztergomi közönséggel először s azonnal rokon­szenvesen. Breznay Kelemenbon, J u h á s Z Fátyol Gergelyben már régi jó ismerősünk. Hogy milyen hatást gyakorolt B 1 a­h.á n é arra a publikumra is, mely nem volt odabent látható, azt csak néhány adattal illusztráljuk. Legalábbis három­száz ember hemzsegett az aréna körül s részben az elite-bálok közönségéből ismert jelenségek iparkodtak odakint a csalogánynótákban gyönyörködni. Pedig még sokan befértek volna, ha komolyan iparkodnak. A karzatokon olyan küz­delmek fejlődtek ki, hogy rendőri ha­talomhoz kellett folyamodni. Első színházi szemlénkot csak azért adjuk ki melogiben, hogy meggyőzzük a tamáskodó közönséget arról, hogy B 1 a há n é csakugyan közöttünk vau s még három nagy ünnepet csinál az idei esztergomi színházi naptárban. HÍREK. — Pápai kamarás, űr. Machovícs Gyula főszentszéki jegyzőé ő Szentsége XIII. LOO pápai kamarágtá nevezte ki. — A főigazgató látogatása. Dr. Hóman Ottó a pestvidéki kerület közép­iskoláinak főigazgatója ma városunkba érkezik, hogy a főgymnasium s a reál­iskola tanulmányi és szorgalmi állapo­tait vizsgálat alá vegye. — Knauz Nándor kanonok, hírneves történetíró, mint részvéttel értesülünk, már három nap óta betegen fekszik. Erős meghűlés okozta betegségét. — Nagy hét a fogymnasiumban. A főgyninasiumbau a lefolvt; héten tar­tották meg az érettségi vizsgálatok Írásbeli részét, melyből még holnapra is marad egy tantárgy. A szóbeli rész június derekára van kitűzve. — A tűzoltó egyesület derék tá­mogatói s vész estén mindig első közre­működői szoktak lenni Bayer Ágoston, Farkas Tivadar, Lieb Béla, és Walch Mátyás, kik a veszélyes perezben azon­nal az egyesület rendelkezésére bocsájt­ják lovaikat. A városi tűzöltóegyesület a derék polgároknak nyilvános köszöne­tet nioud. — Halálozás. Alulírottak megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó gyermek, testvér, sógor, nagybátya és ro­kon ifjú Ólmosi József vaskereskedő, az esztergomi kereskedő ifjak egyesü­letének tagja a Mindenható Isten ren­delése szerint máj. 16-án, regg. 6 órakor fiafal élete 26-ik evében keresztény türelemmel viselt hosszos betegség után jobb léire szenderült. Drága halottunk földi maradványait 18-án d, u. órakor a róm. kath. hitvallás szertar­tásai szerint a. királyi városi sírkertben helyezzük örök nyugalomra. Az engesz­telő szent mise áldozat máj. 20-án regg. 8 órakor a Ferencziek templomában fog az Urnák bemulattatni. Esztergom 1889. máj. 16-án. Béke hamvaira! 01­mosy József és neje szül. Mészáros Mária, — MERT ALAMIZSNA LENNE AZ, MEL3 R MÉG JOBBAN ÖSSZETÖRNÉ A LELKEMET. NE IDŐZZÜNK TOVÁBB ENNÉL A KÉRDÉSNÉL. — JÓL VAN, KÁLNAI. MOST MÉG EGY NYI­LATKOZATOM VAN. MONDJA MEG NEKEM ŐSZIN­TÉN, HOGY NAGYOBB LELKIERŐVEL MENNE-E KI AMERIKÁBA, HA ÉN IS ÖNNEL TARTANÉK ? OLYAN SZÉP VOLT EZ ÓRÁBAN RÓZA, OLYAN CSODÁLATOSAN RAGYOGTAK NAGY, FEKETE SZEMEI, OLYAN BŰBÁJOSÁN CSENGTEK SZAVAI, MINTHA CSAK A MENYORSZÁG NEVÉBEN SZÓLANA S ÖRÖK ÜDVÖSSÉGET RIGÉRNE ANNAK, A KI ÖRÖKRE EL AKAR TÁNTORODNI TŐLE. BELENÉZETT A KÜZKÖDŐ FIATAL EMBER LELKÉBE S LÁTTA ,AZT A NAGY HAREZOT, MELY OTT KELET­KEZIK. EREZTE A BÜSZKE AMBICZIÓ A'KUDOZÁ­SÁT A HÁBORGÓ SZIVVEL; LÁTTA AZ ERŐS AKARAT KILÉKÜLÉSÉT A GYÖNGÉD ÉRZELMEKKEL; ÉSZRE­VETTE AZ ELHATÁROZÁS INGADOZÁSÁT S A MAGO­SÁN SZÁRNYALÓ VÁGY LASSÚ ESTÉT. A SZIVÉN KERESZTÜL LŐTT SAS ESIK LE UGY, MINT A FIATAL IDEALISTA VAKMERŐ SZÁNDÉKA. NEMSOKÁRA ITT LESZ ELŐTTE, ÁLDOZATUL, DIADALJELÜL, ZÁLOGUL VAGY TALIZMÁNUL, A MINT TETSZIK. A VADÁSZ SZESZÉLYÉTŐL FÜGG AZ ÁLDOZAT SORSA; A GYŐZŐ HŐ KÉNYÉRE VAN BIZVA A LEGYŐZÖTT FÉRFIN SORSA. A NAGY LELKIKÜZDELEM VÉGRE VÉGET ÉRT. " JÍÁLNAI EGÉSZEN ELBÁGYADT HANGON FOLY tata: — JÓL MEGÉRTETTEM-E, RÓZA? — JÓL! — BIZTATÁ A LEÁNY GYŐZEDELMES MOSOLYLYAL — VELEM TARTANA A VILÁG VÉGÉRE VAGY A LEGBIZONYTALANABB JÖVŐBE IS ? — IGEN! — VÁLASZOLTA HATÁROZOTTAN ÉS ERÉLYESEN RÓZA, KÁLNAI AKARATA KIMÚLT, ELHATÁROZÁSA MEG­SZŰNT, VÁGYA ELPUSZTULT, AMERI KAI DÉLIBÁBJA VÉGET ÉRT. A LEÁNY ELTALÁLTA A PERCZEK HANGULATÁT ÉS HATÁSÁT ÉS SIETETT IS TELJES DIADALÁT KI­AKNÁZNI. — LÁSSA ÉDES KÁLNAI, — KEZDTE HÓDÍTÓ ŐSZINTESÉGGEL — SOHASE LEHET BOLDOG AZ AZ EMBER, A KI FENHÉJÁZÓ ESZE NAPFÉNYÉNÉL CSAK BOLYGÓ TÜZEKET LÁT A NŐK ÉRZELMÉBEN, MELYEK TARTÓSSÁGÁBAN NEM HISZ, MELYEK ŐSZINTESÉGÉBEN KÉTELKEDIK S ELVÉGRE IS CSAK ÖNMAGÁT BÜNTETI RIDEG VILÁGNÉZETÉVEL, ÖN IS AZOK KÖZÉ TARTOZIK, A KIK OLYAN MAGASRA EMELKEDNEK ESZMÉIK VILÁGÁBAN, HOGY MEG­FAGYNAK ODAFÖNT, MENNÉL MESSZEBRE HAGYJÁK A TŐIDET. NEM SZÉGYENLEM BEVALLANI, BOGY OLYAN ÉRZELMEK KAPCSOLNAK ÖNHÖZ, A MELYEK TISZTÁK ÉS NEMESEK S ELÉG ERŐSEK AHOZ, HOGY BOLDOGÍTSANAK IS. EN FÉLEK A JÖVŐTŐL, MERT BIZONYTALAN SORS VÁRAKOZIK REÁM S FIATALSÁGOM ÉS HELYZETEM ÖRÖK KISÉRTÉSEKNEK VAN KITÉVE. DE NEM SZÉGYEN LEM MEGVALLANI, HOGY SZERETEM ÖNT, SZERETNÉK HÜ ÁRNYÉKA S ÉLTETŐ NAPFÉNYE LENNI EGYSZERRE, SZERETNÉK ÖN MELLETT KÜZDENI, NÉLKÜLÖZNI, MERT BOLDOG VOLNÉK, HA OSZTOZHATNÁM ^SZENVEDÉSEIBEN S HARCZAIBAN. DE ÖNBEN MINDIG HATALMASABB LESZ A BECSVÁGY, MINT A SZERELEM; SZELLEMI EREJE A HIDEG ÉSZTŐL KÉR VEZÉRSUGÁRT S A SZÍV SZAVÁRA NEM HAJLIK, ÖN AZOK KÖZÉ TARTOZIK, a KIK BÜSZKÉN VISELIK a NYOMOR BILINCSEIT, CSAKHOGY SZABADON FŰZHESSÉK TOVÁBB ÁLMAIK KÉPEIT S ÖNÖKET BOLDOGGÁ TESZI AZ AZ IDEÁL, A MELYET MINDIG KERES­NEK, HABÁR SOHASE LÁTNAK IS. UGY VAN, KÁLNAI. FOGADJA EL KEZEMET ÉS FOGADJON EL TÁRSÁNAK. LEGYEN SZENT A MI SZÖVETSÉGÜNK. HALADJUNK EZENTÚL EGYMÁS MELLETT, HISZEN ELVÉGRE IS NEM AZ AZ ÉLETCZÉLUNK, HOGY NAGYOK, HANEM BOGY BOLDOGOK LEGYÜNK. A SIRON INNEN CSAK A BOLDOGSÁGÉRT ÉRDEMES ÉLNÜNK S A SIRON TÚL MINDEN NAGYSÁG CSAK ELMÚLT KÖDKÉP, ELFOSZLOTT DÉLIBÁB. ADJA IDE A KEZÉT KÁLNAI ÉS ÉRTSÜNK EGYET. KÁLNAI MEGFOGTA RÓZA KEZÉT. MOSOLYGOTT, DE MÁR AZ ÜDV MOSOLYÁVAL ÉS SZÓHOZ JUTOTT, DE MÁR A BOLDOGSÁG ELLÁGYULÁSÁVAL. — ITTHON MARADOK, RÓZA. — KÖSZÖNÖM, KÁLNAI. — ES MÉLTÓ AKAROK LENNI ÖNHÖZ. — MINT ÉN IS VISZONT ÖNBÖZ. — IGAZA VAN, RÓZA. ÜRES MINDEN, HIDEG MINDEN, A MIBEN SZERELEM NINCSEN. ÉS A DICSŐSÉG IS HIÚSÁG, HA NINCSEN ALATTA SZE­RETET. KIBÉKÜLÖK AZ ÉLETTEL S BOLDOG AKAROK LENNI. A KI BOLDOGÍTANI TUD, AZ MÁR BETÖLTI HIVATÁSÁT S NEM ÉLT HIÁBA. AKI PEDIG BOL­DOG VOLT, AZ TUDJA, HOGY MIÉRT ÉLT. — MIT FOGUNK MOST TENNI ? — KERESEK AKÁRMILYEN EGYSZERŰ FOG­LALKOZÁST IS, CSAKHOGY MEGVÁLTSAM ÖNT AZ ÉLET KÜZDELMEITŐL. — ÉS ÉN IS DOLGOZNI FOGOK MÉG SZOR­GALMASABBAN, HOGY KEVESEBB GONDUNK LE­GYEN A BOLDOGSÁG ZAVARTALAN ÉLVEZETÉBEN. HISZI-E KÁLNAI, HOGY SZERETEM? — HISZEM, MERT ÉRZEM. — HISZI, HOGY BOLDOGÍTANI TUDNÁM? — HISZEM, MERT AZT IS ÉRZEM. AKKOR HIGYJEN VELEM EGYÜTT A JÖVŐBEN. JÖVŐNK LEHET KÜZDELMES, DE MÁR NEM LEHET BIZONYTALAN. SORSUNK LEHET NEHÉZ, DE MÁR NEM LEHET ELVISELHETETLEN, HA KETTEN HORDJUK A KÖZÖS KERESZTFÁT. — KÁLNAI BOLDOG VOLT. IGAZÁN BOLDOG, MINT MÉG SOHA, ÉRZELMEI NÉHÁNY PEREZ ALATT ÓRIÁSI HATALMAKKÁ NŐTTEK, SZIVE NÉHÁNYA PEREZ ALATT MEGNYILT S SZERETTE VOLNA AZ EGÉSZ VILÁGOT BEFOGADNI. IGAZÁN BOLDOG EMBEREK ELSŐ GONDOLATA, HOGY SZERETNÉNEK MINDENKIT BOLDOGÍTANI. RÓZA BELELÁTOTT A JÖVŐBE. LÁTTA, HOGY AZ Ő KEZÉBE VAN LETÉVE AZ ELKÉSETT APOSTOL SORSA, A KI TELVE VAN MA­GASZTOS, DE ÉRTÉKTELEN IDEÁKKAL; A KI SZE­RETNÉ AZ EGÉSZ VILÁGOT JOBBÁ, NEMESEBBÉ TENNI, DE ALIG TALÁLJA MEG A MINDENN.'IPI KENYERET; A KIBEN AZ AMBICZIÓ ÉLHETETLEN­SEGGEL, A TEHETSÉG ESETLENSÉGGEL S A MUNKA­ERŐ MEGHASONLÁSSAL VAN KEVERVE. HARMÓNIÁT AKART HOZNI EGY NEMES HIVA­TÁSU ÉLET DISSZONANCZIIÁIBA; MEGAKARTA MU­TATNI, HOGY AZ ÉLET BOLDOGSÁGA NEM MA­GASZTOS ELMÉLETEKTŐL ÉS MEGVÁLTÓ EREJŰ ESZMÉKTŐL FÜGG, HANEM EGY GYÖNGE NO ERŐS ÉRZELMEITŐL. ILYEN DIADALLAL GYŐZÖTT RÓZA AZON ÓRÁBAN, MELY A KÉTSÉGBEESÉS FELHŐIT ELOSZLATVA A SZEBB JÖVŐ VERŐFÉNYÉT RAGYOGTATTA AZ EL­KÉSETT APOSTOLRA, A KI MÁR AZT HITTE, HOGY TELJESEN FÖLÖSLEGES EMBER S KÖZEL ÁLLOTT A KÉTSÉGBEESÉS ÖRVÉNYÉHEZ. MOST MÁR EGY SZÉP FEKETE SZEMPÁR RA­GYOGÁSÁBÓL OLVASHATTA KI AZT A BIZTATÓ JEL­SZÓT, MELYBEN EDDIG OLYAN SOKAT KÉTELKEDETT. EZ A JELSZÓ MOST FÖLEMELTE A PORBÓL, MERT HATALMAS ERŐVEL SZÓLOTT HOZZÁ, MIDŐN EGY EGÉSZ MENYORSZÁGOT IGÉRVE JUTALMUL, EZT JELENTETTE: — KÜZDJ ÉS BIZVA BÍZZÁL! MERT MÁR VAN KIÉRT, ÉS VAN KIVEL!

Next

/
Thumbnails
Contents