Esztergom és Vidéke, 1889

1889-05-16 / 39.szám

ESZTISRGOM, XI ÉVFOLYAM. 39. SZAM. CSÜTÖRTÖK 1889. MÁJUS 16. ESZTERGOM es VIDÉKE MRGiJ-ftUíiNÍK HETENK INT KÉTSZER: VASÁRNAP ^CSÜTÖRTÖKÖN. ici/)i» r/T/rúsi Alt : egén* évm , . . 6 fit — ki. fel évre 8 fit — kr. negyedévit* I fit 50 kr. £(fv szánt ár« 7 kr. ' Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, Imvii :i (np K&ellemi részét illető kö/Jemóiiyok luildnnilftk. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyiiüérhe szánt közlemények, elöli'/elési |jénr.tik ós leelaniálások inté/.eiidök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIII{|)I«:TI<:SK!Í :

\ 1 SKÓlói 100 H/.óig — frt ?:") kr.i 100-200-}g . I frt ÍÖ kr.; 300 —30Ü-ig . % fit ür> kr.j Uély^gdij ;t() kr. M A U A N -1111M > 10 7' ÍÓ N10 K >neg;íllaj)odáH szerint íugjir táí/yoHJiíd/aií k'ÚY.fúítíluak, NYII/ITÉll mnn. síO kr. Esztergomi színészet. Esztergom, máj. 15. A tavasz gondatlan vándormadarai már fészket raknak, otthont alapítanak s liálálkodva csicsergilt á Teremtő gondoskodásáért a legszebb hymimsokat. A magyar vidéki színészet küzdelmes vándorai szintén beköszöntének városunkba, a hol néhány hétre tanyát Térnek, s tehetségök minden erejével szolgálják a szinmüvészetet a mindennapi kenyérért. Életök szabad, de nem oly gondatlan mint a madáré. Válságos időket él a magyar vidéki színészet. Országszerte nagy a küzdelem a részvétlenség ellen, melyet a vidéki sajtó, mint a vidéki színészet rokonhivatásrj kiegészítője sehol sem bir teljesen eloszlatni. Átmeneti évtizedünk van. A színpad kinövéseitől, a léha operettektől megcsömörlött a közönség s mig a frivolitás bukófélben van, addig a tisztultabb irány esak nagy küzdelmek és áldozatok után bir valahogy meggyökeresedni. Az átmenet válságait leginkább érzi a vidéki színészet, mely eddig olyan hűségesen szolgálta a közönség igényeit s inkább elbolondozott könnyelmű operettekkel, csakhogy megélhessen. A dráma, a tragédia, a nemesebb vígjáték, Shakspere, Moliere komoly böjti gyakorlat számba ment, mig Offenbach, Leeoq, Plauquette s más divatos pillangók nem tudtak hová lenni a közönség kedvtelésétől. Ez a mi éveink színészetének jellem vonása. Az iziós reactiója s a kibontakozás válsága országszerte érezhető. A magyar színészet ezen kritikus időben ismét oda fordul, a hol eddig menedéket talált. Ahoz a forráshoz, a honnan származott: a hazafisághoz. A hazafiság nem változott s a magyar színészet mellette és vele gyarapodott. Nyelvünk és szinirodalniunk müvelése lesz Csóka Sándor színtársulatának hivatása városunkban. Az esztergomi közönség hazafisága nem fogja tespedésre kárhoztatni nemes hivatásukat. Találják el a müveit nagy közönség kívánságait, emelkedjenek választékos színvonalra, egyesitsók tehetségüket ambiczióval, tanulmánynyal és komolysággal s akkor az idei saisou, ha nem is fényes diadallal, de legalább nem fog bukással végződni. In medio virtus. Mogyorós, máj. 15. (B. R.) Mig kilátásunk volt, hogy az Esztergom-Füzitői vasút csakugyan létre jön, nem akartam ezen ügyben felszóllalni, nehogy azon látszatja legyen, mintha ellenezném ezen vasútvonal létrejöttét, holott szeretném, hogy minél több vasút építtessék. Ezen vonalnak megvannak a maga előnyei, főkép a gabona és bor kivitelére nézve, a mi, mint általánosan tudva van, csak Bécs felé, illetőleg nyugat felé történik és igy ezen vonal ezen czélra a legalkalmasabb. Meg vagyok továbbá győződve, hogy az rövidebb vagy hosszabb idő múlva minden esetre létre fog jönni. Miután pedig most már kevés kilátás van, hogy ezen vonal rövidebb idő alatt létre jönne, nem tarthatom czélszerünek, tovább hallgatni ós igy bátorkodom saját nézetemet a legezélszerübb csatlakozási állomás felett nyilvánítani. Esztergommegye, illetőleg Esztergom járásra nézve a legfontosabb czikk a kőszén és ez ha megengedem *is, hogy részben nyugat felé is konkurálhat, mégis a túlnyomó része mindig csak BudaPestre gravitál és igy ezen czikk szállítása Füzitőn át mégis esak egy kissé messze volna, mert a vonal EsztergomFüzitő k. b. 15 kilométerrel hosszabb mint Esztergom-Bia, vagy EsztergomBicske, mely utolsó két vonal egyforma hosszú volna ós Füzitőről Budapest felé: Füzitő-Bicske k. b. 20 kilométer Füzitő-Bia k. b. 30 kilométer és ugy a kőszenet Füzitőn át Budapestre 35 vagy 45 kilométeren hiába kellene szállítani, a mi bizonyosan nagy pazarlás volna. A két vonal Esztergom-Bia és Esztorgom-Bieske között oly csekély a külömbség a kőszén szállításra nézve, hogy az már tekintetbe sem vehető, mert a mennyivel az ut Budapest felé hoszszabb (legfeljebb 10 kilométerrel) annál rövidebb Bécs felé. Igy tehát semmi más körülmény tekintetbe nem jöhet,mint ez a vonal: Esztergom-Bicske. «In média virtus» a Füzitői és Biai csatlakozás között mennyivel Bicskén át az ut BudaPest felé hosszabb, avval rövidebb Bécs felé és ugy mind a két iránynak meg van a maga előnye. De a világforgalorara nézve a kü' lömbség az Esztergom-B. és EsztergomBicske vonalok között valóban óriási; mert mig az Esztergom-Biai vonal éppen csak a kőszénre nézve előnyösebb ; és a kőszén nem ugy terem, mint ez erdő, tehát kimeríthető idővel egészen; holott az Esztergom-Bicskei vonal egy valódi világ vonal része volna, mert az kiegészítené a legrövidebb összeköttetést Fíume-Trieszttől az északi országok felé, mint Graliczia Lengyelország, Oroszorr szág, sőt keleti Poroszország között is, feltéve, hogy az Esztergom-Nána-Lévai vonal egészen G-aram-Berzenczéig a (xaram völgy is ki lesz építve, a mi csak idő kérdése. Régen csodálkozom, hogy Herczeg Metternich nem érdeklődik jobban az Esztergom-Bicskei vonalért, mert annak okvetlenül Sárisáp, Bajua ós PusztaGlyarmathon (csupa Herczeg-Metternich féle uradalmak) keresztül kellene menni és ezáltal őzen uradalom csak a gabona szállításnál is évenkint legalább 20,000 frtot megtakarítana. Eltekintve attól, hogy a gabonaszállítás a vevő tetszésétől függ ós igy könnyen megeshetik, hogy az uradalomnak éppen akkor kell neki szállítani a gabonát, a mikor a legnagyobb munka van t. i. a vetés időben és akkor több a kár az időveszteség miatt, mintsem azt a fuvar magában megtérítené. De azt is hallom, hogy a bajnai uradalomban már régen feltaláltak mivelésre méltó kőszén telepet, és ugy kiváló érdeke volna, hogy a vasút Bajnán kérészül menne mert az roppant izJsiterpísW'tárczája. f^EGÉNY. [Ass Eszt. és Vid. számára irta: Kőrösy László. (Hetedik folytatás.) «KÜZDJ ÉS BÍZVA BIZZÁL»! AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK ÖRÖK VISSZHANGJA KÍSÉRTE LÉPTEN-NYOMON A FÖLÖSLEGES EMBERT, A KI MINDEN KENYÉRKERESETÉBŐL KIFOGYOTT s A KINÉL AZ INSÉG ROSSZ SZELLEMEI: A CSÜGGEDÉS, ELKESEREDÉS, KÉTSÉGBEESÉS, BIZALMATLANSÁG, REMÉNYTELENSÉG ÉS LEMONDÁS RENDES LAKÓTÁRSAK LETTEK. A NYOMOR ESETLENNÉ ÉS OSTOBÁVÁ TESZI AZ EMBERT. MENNÉL TOVÁBB TART, ANNÁL NEHEZEBB BELŐLE KIBONTAKOZNI. ERÉLYTELENNÉ, FÁSULTTÁ, FATALISZTIKUSSÁ TESZI AZ ÁLDOZATÁT ÉS ELCSIGÁZZA GONDOLKODÁSÁT. KÁLNAI BERTALAN MÁR ISMERTE AZ ÍNSÉGET, A NYOMORT, DE MÍG ÚTLEVELET NEM SZERZETT AZ ÉLETBE, ADDIG NEM FAKADT KI SORSA ELLEN. NEM VOLT JOGA TÖBBHÖZ. HANEM MOST, MIKOR MÁR KÉSZEN ÁLL MINDEN NEMES SZOLGÁLATRA, NEM EGYSZER FAKADT KI KESERŰEN BARÁTJA ELŐTT: — HA NEM UNDORODNÁM AZ ÖNGYILKOSSÁG GYÁVASÁGÁTÓL, AKKOR MEG TUDNÉK VIGASZTALÓDNI AZ UTOLSÓ VIGASZBAN. DE IGY CSAK KESERŰ SATYRA [GYANÁNT HANGZIK FELÉM AZ UR SZAVA, HOGY «MONDOTTAM EMBER, KÜZDJ ÉS BIZVA BIZZÁL!» NINCS EGYETLEN EGY GONDOLATOM A MENEKÜLÉS FELÉ. HA EROSEBB IZMAIM LENNÉNEK, BESZEGŐDNÉM NAPSZÁMOSNAK. AZ IS ÉLETHIVATÁS S ELVÉGRE IS BECSÜLETES ÉS BIZTOS KENYÉR. A KÖZÖNSÉGES MNNKÁS SOHASE PROLETÁR. NYERS ERŐRE MINDIG SZÜKSÉG VAN. CSAK A TANULT EMBER VAN NYOMORRA KÁRHOZTATVA, HA NEM VEHETI HASZNÁT ANNAK, A MIT TANULT S NEM KERESHET AZ UTÁN, A MIT NEM TUD. MÁR NAPOK ÓTA KÉSZÜLŐDÖM A MINISZTERHEZ. VÁJJON ELMENJEK-E? — NE SOKAT TÉTOVÁZZ ! MÉG MA EL FOGSZ MENNI. — DE MIKOR ENGEM RITKÁN ERESZTENEK TOVÁBB A VÁRÓSZOBÁKNÁL. SOHASE VAGYOK UGY ÖLTÖZVE, HOGY AZ ELŐSZOBÁK SZOLGÁI TELJES BIZALOMMAL LENNÉNEK HOZZÁM S MIRE RÁM KERÜL A SOR, ADDIG A KEGYELMES URAK RENDESEN KIMERÜLNEK S MÁSKORRA HALASZTANAK ENGEM. — MÁSOKKAL IS MEGTÖRTÉNIK EZ A BAJ, HANEM AZÉRT NEM KELL CSÜGGEDNI. A KAPASZKODÓK FAJTÁJA SZÍVÓSAN KOPTATJA AZ ELŐSZOBÁK KILINCSEIT S HA HÁROMSZOR NEM FOGADJÁK, ELJÖN MÉG HÁROMSZOR TUDAKOZÓDNI, HOGY MIKOR KERÜL RÁ A SOR. VALAMIKOR CSAK KIJÁRJA A KIHALLGATÁST S AKKOR AZUTÁN JÓL KIAKNÁZZA A PERCZEKET. KÁLNAI VÉGRE MEGÁLLAPODOTT ABBAN, HOGY FÖLMEGY A MINISZTERHEZ. DE AZT MÉG MINDIG NEM TUDTA, HOGY MIT AKAR OTT. MÁSOK SZERENCSÉJE SOHASEM SZABÁLY. AZ Ő NYOMORÚSÁGA PEDIG NAGY KIVÉTEL. NAGY NEHEZEN ÖSSZE TUDTAK KOMBINÁLNI VALAMI SÖTÉT ÖLTÖZETET, MELY UGYAN NEM VOLT EGÉSZEN KIFOGÁSTALAN, HANEM AZÉRT TELJESEN STÍLSZERŰ. — TALÁN •EZT KELLENE MONDANOM: —! KEZDTE AZUTÁN A NAGY ÚTRA KÉSZÜLŐDŐ FIATAL — KEGYELMES URAM, ÉN MEGTETTEM KÖTELESSÉGEMET AZ ÁLLAM IRÁNT, LEGYEN REÁM IS VALAMI TEKINTETTEL AZ ÁLLAM ÉS ADJON KENYERET. FÖLAJÁNLOM FIATALSÁGOMAT, TEHETSÉGEMET, JÖVŐMET ÉS KÉREK EGY KIS PÁRTFOGÁST. — EGY KISSÉ KESERŰ. — HÁT TALÁN EZT MONDJAM: KEGYELMES URAM, KÖNYÖRÜLJÖN MEG RAJTAM, MERT NEM BIROM TOVÁBB VISELNI A NYOMOR HARCZÁT. BELEFÁRADTAM MÁR TIZ ESZTENDŐ ÓTA S KI VAGYOK MERÜLVE TELJESEN. — EZ PEDIG ERŐTELEN. — HÁT AKKOR EL SE MEGYEK. — EL KELL MENNED. HADD TUDJA MEG A MINISZTER, HOGY MILYEN EMBEREKRŐL NEM GONDOSKODOTT EDDIG AZ ÁLLAM. HADD TUDJA MEG, HOGY MAGYARORSZÁG TELE VAN ÉGBEKIÁLTÓ ELLENTÉTEKKEL. BOLDOGULÓ KAPASZKODÓKKAL, A KIK ÜGYESEN MEG TUDJÁK KERESNI PÁRTFOGÓIKAT S BOLDOGTALAN PROLETÁROKKAL, A KIK ELZÜLLENEK EGYMÁS MIATT. AZUTÁN, LEHET, HOGY MÁR FOGNAK TÉGED ISMERNI ODAFÖNT. KÁLNAI KESERŰEN MOSOLYGOTT. — INCOGNITÓBAN DOLGOZTATTAK EDDIG, NEM ÉR AZ ÉN NEVEM SEMMIT. AKÁRMELYIK VASÁRNAPI CZÉLLÖVŐ HADASTYÁN NEVE SOKKAL ISMERETESEBB A HÉTFŐI LAPOKBÓL, MINT AZ ENYIM. — DE A REKTOR, A DEKÁN S A TANÁROK CSAK NEM REFERÁLHATNAK RÓLAD KEDVEZŐTLENÜL AZ EGYETEMRŐL. — MEG VAN AZOKNAK MINDEN ESZTENDŐBEN A PROLETÁROK TÚLTERMELÉSE. NEM ÉRNEK RÁ AZOK ARRA IS, HOGY TOVÁBB IS TÖRŐDJENEK VELÜNK, MIG «FÉNYES EREDMÉNY»-EIKEN TÚL VAGYUNK. PHRASIS MINDEN DICSÉRET, SALLANG MINDEN ELISMERÉS, A MI ONNAN JÖN, AHONNAN GYORSAN ELFELEJTIK AZ EMBERT. VALÓBAN NEM A MAGAM ÖRÖMÉBŐL MEGYEK FÖL BUDÁRA. DE MINDENKI BIZTAT VELE, HÁT MEGTESZEM LEGALÁBB A BARÁTAIM MEGNYUGTATÁSÁRA. VEREBÉLYI MELEG KÉZSZORÍTÁSSAL VÁLT EL KÁLNAITÓL, MERT MEGKEZDŐDÖTT NAPISZOLGÁLATA A DÚSGAZDAG SZERB DISZNÓKERESKEDŐNÓL. KÁLNAI MÉG MINDIG RENDEZGETTE MONDANIVALÓIT S UGY ÉREZTE, HOGY SOHASE TALÁLT KEVESEBB GONDOLATOTOT, MINT EZ ÓRÁBAN, A MIKOR PEDIG LEGTÖBB SZÜKSÉGE LETT VOLNA NÉHÁNY VILÁGOS VEZÉRESZMÉRE. A MINT ELHAGYTA SZOBÁJÁT, RÓZA AZ ABLAKNÁL ÁLLOTT S NYÁJAS MOSOLYLYAL ÜDVÖZÖLTE A TÁVOZÓT. — KÉREM EGY SZÓRA, KÁLNAI! — MONDTA BIZALMAS HANGON. KÁLNAI ÖRÖMMEL SIETETT AZ ABLAKHOZ. — HOVÁ KÉSZÜL ? — A MINISZTÉRIUMBA. — MIT CSINÁL OTT? — MÉG MAGAM SEM TUDOM. — NEM SZABAD ELŐTTEM TITKOLÓZNIA! — AZT MONDJÁK A BARÁTAIM, HOGY A KINEK MÁR NAGY KERESZTFÁJA VAN, AZ VIGYE IS FÖL A GROLGOTHÁRA, NEM MEGYEK FOL VALAMI NAGY ÖRÖMMEL BUDÁRA. — ÉI MIÉRT NEM? — MERT KÉRNEM KELL VALAMIT. — Mit? —* VALAMI ALKALMAZTATÁST. RÓZA MOSOLYA ELMARADT S KOMOLYAN NÉZETT A FIATAL EMBER SZEME KÖZÉ. — ÉS MAGA MÉG KEDVETLEN, MIKOR A JÖVŐJÉT KERESI ? — NEM TUDOK NEVET ADNI VEGYES ÉRZELMEIMNEK. AKAROK IS, NEM IS, SZERETNÉK IS KÉRNI, MEG NEM IS. EZ A TÉTOVÁZÁS MÁR