Esztergom és Vidéke, 1889

1889-05-12 / 38.szám

ESZT'KROOM, XI. ÉVFOLYAM. 38. SZAM. VASÁRNAP, 1889. MÁJUS 12 es ^^|^^^^^ j^^^^j ^^^^^^ ^ ^^^ ^^^ ^ ^ ^^^ IAV<\<-,.]\I\,K\UK unvi'iiiNK INT KP:TSZF:R : VA8ÁílNAP^S_CSÜTÖRTÖKÖN. tatas évi« . , (j frt — ki. fél ówe , 8 fit — kr. negyedévit) 1 írt "iü kr, _______ Eyy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ <^22. SZÁM ALATT, iini:i :> Uiy, H/,ell«m' réníiet ÜltíVú kÖKIOIUwuyek kii Mondok. KSADOrlíVATAL : SZfcCHlSNYl-TfcR 331. SZÁM, ! l hová a l;i[> liirafaloH s a magán litnlelései, a nyilMéibe a/,áut kö/,­iemétiyek, elöliy.elési péir/,i>k és reeluináli'iHok inté/.enttíSk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS JllltliNTlíNiílí : ;|;. MAIJÁN III lí|> UTÚNEK i s/.ófól 100 K/.ÓÍJÍ - frt 75 Ur.\\ \ mog.-ílla|>oilá8 szerint fegjíj­J00 — 200-ig. . I frt 50 kr.;!: laii.yoHahl.an li»z«ll«l.iieif. 300- ÉOQ-ig . 8 frt 85 kr.i 1 . — Bttj«g>Hj 30 kr. i i NYILTTWIÍ »»ia 540 kr. Kereskedelmünk és iparunk ••• tt» jovoje. Esztergom, máj*. 11. Mindig örvendő lélekkel kísérjük azon eseményeket, melyek kereskedel­münk és iparunk föllendülésének csak némi kilátásával is kecsegtetnek. Pa­raszt ország voltunk eddig; sorsunk a felhők szeszélyétől függ ; iparunk és kereskedelmünk még mindig zsenge gyer­mekkorát éli. Annál örvendeteséül), hogy döntő törvényhozó körökben nagyszabású re­form-eszme fogamzott meg, melyet a miniszterelnök már a megvalósítás útjára is terelt. Arról van ugyanis szó, hogy a ma­gyar kereskedelmi- és ipar-ügyek nem­sokára a közlekedés-ügyi minisztérium hatáskörébe fognak tartozni. A közlekedés ügye elválaszthatatlan okozati összefüggésben állván az ipar és kereskedelem föllendülésével, a mi­niszterelnök beterjesztett törvényjavas­latát minden magyar kereskedő ós iparos csak örömmel üdvözölheti. Minden vasúti-, hajózási-, útépítési-, postai-, távírói- és telefon-ügy a statis­tikai hivatallal ezentúl az ipar és ke­reskedelemügyi miniszter hatáskörébe fog tartozni. Igen helyes és okszerű intézkedés hogy az ipar ós kereskedelmi szakok­tatás a jövőben is a kultusz-miniszter ressortjában marad. Egy szivvel, egy lélekkel óhajtja minden haladó magyar, hogy iparunk és kereskedelmünk ügye is mihamarább felvirágozzék annyira, mint a közieke­dós, mely már világszerte elismerést és tekintélyt szerez hazánknak. Kossuth és az ipar. Esztergom, máj. 11. Ráth Károly, a magyar ipar egyik érdemes úttörője nemrégiben megláto­gatta Kossuth Lajost, a ki elé több magyar iparost vezetett. Kossuth Lajos ez alkalommal igen fontos nyilatkozatokat tett, melyekről kedves kötelességünk az esztergomi ipa­rosok számára is visszhangot adui. A szabadságharcz fényes alakja, ki mindig szivén viselte a magyar ipar jövőjét, élénken tudakozódott a leg­újabb iparviszonyokról, mire a tisz­telgő iparosok magyaros őszinteséggel nyíltan számot adtak az ujabb törvény által nyújtott Önkormányzati szervezet­ről s ennek alapján tömörült iparos-osz­tály közszelleméről. Kossuth Lajos ekkor kinyilatkoztatta, hogy ő, mint a munkaszabadság táuto­rithatlan hive nem czélnak, hanem csak eszköznek tekinti az afféle jogokat melyek édes keveset érnek akkor, ha az illető néposztály társadalmi erejét kicsinyes érdekharezokra fecsérli s nem pontosítja össze törekvéseit az összes­ség javára szolgáló magasabb czélok érdekében. Az iparosvilág anyagi hely­zetének javulását és a hazai ipar föl­lendülését - - úgymond a nagy hon­talan magyar — nem az a pár száz szegény ördög akadályozza meg, a ki iparjogositváuy és képesítő igazolvány nélkül kontárkodik, hanem a magyar ipar megölő betűje az idegen ipartermékek­nek százmilliókig való korlátlan be­özönlése. Igaz, hogy a hatósági jogokat gya­korló ipartestületekkel, iparegyesületek­kel és iparkamrákkal nem lehet a bel­földi munkát okszerűen védő határ­sorompókat felállítani, valamint nem lehet a nemzetközi forgalom mai fejlett­sége mellett védő egyesületeket sem alakítani. De igenis elérhető két dolog. Eiőször is lehet az erős iparos köz­szellemnek a társadalom mind széle­sebb köreit a hazai ipar pártolására ós felkarolására buzdítani ; másodszor az iparosság arra vau hivatva, hogy a közvéleményt meguyerje a közjogi alapot nem érintő gazdasági önállóság ügyének. Regálé-ügyünk. ni. (Befejező közlemény.) Esztergom, május 11-én. Az előre bocsátott számadatok sze­rint az italmérési királyi kisebb ha­sronvétel tiszta jövedelme czimén az alapul vett öt évben mutatkozik : 1. Járadékadó alá vont tiszta jöve­delem 38.160 frt 98 kr. 2. A bérlőket terhelt s ekként hozzá­számítandó adó stb. mellókjárulék 6860 frt 67 kr. 3. A bormérés utáu élvezett jöve­delem 11.730 frt 72 kr. Összesen 56,752 frt 37 kr. A bérleti rendszer elvezet a házi kezelésig. A lényeg tehát 1859-től egy és ugyanaz királyi kisebb haszon­vételi jog, csupán a megnevezés téves ós változó, mely az eljáró tisztviselők­től eredvén, azok tévedése vagy tájé­kozatlansága mi hátráuynyal sem lehet, a város mint regálé jogtulajdonosra. Ezen téves elnevezés egyébként erede­tét kétségtelenül onnan vette, hogy ugy a bérlők, mint a város is a regálé­dijat a fogyasztási adóval kapcsolatosan, a fogyasztási adópénztár által szedetvén be, ez az eljárók ós közönség által mint ezen fogyasztási adó pótléka te­kintetett s igy a téves «adópótlók el­nevezés, még hivatalosan is közkele­tűvé vált. Az italmérési jogból eredő többlet jövedelem, ugy minőségre, mint tény­leges mennyiségre nézve beigazolva lé­vén, a kártalanítás tiszta alapja rész­bon a járadék adó alá vont 45,021 frt 65 kr bérleti tiszta jövedelem és tör­vényesen hozzáadott járulók részben a járadék adó alá ugyan nem vont 11,739 frt 68 kr többlet jövedelem figyelembe vételével lesz megállapítandó s ennél­fogva a törvény alapján a rendestől eltérő módon való megállapítást kérel­mezik jelesül, hogy a város különleges viszonyaira való tekintetből a kártala­nítási alap mindkét összeg alapján egész­ségileg, esetleg törvényszerű eljárás ut­jáu szabassék meg. A kártalanítás alapját a terjedelmes memorandum következőleg kéri megálla­pítani : 1. Öt évi tiszta jövedelem 38,160 frt 68 kr+ 11,730 frt 72 kr, 49,891 frt 70 kr. lz„EsztcrgoMsTiiíke"tirczája. PERDITA. HIÁBA GYÚJT SZEMED SUGARA, HIÁBA JÁRSZ SELYEM RUHÁBA; BOLDOGTALAN VAGY, BŰNÖS IS VAGY AZ ÖRÖGÉ VAGY, MINDHIJÁBA! % NEVETHETSZ, JÁRHATSZ TÜNDÖKÖLVE, AZÉRT TE MÉGIS MEG VAGY ÖLVE. LÖVÉLHETSZ LÁNGOT TÜZ-SZEMEDBŐL: SZIVED KIÉGETT MINDÖRÖKRE. LÁTLAK AZ UTCZÁN JÁRNI LE S FEL, VIDÁMAN, RAGYOGÓ SZEMEKKEL: DE NYOMORULT VAGY, ÉS HA MONDJÁK, KACZAJBA TÖRSZ KI, S NEM VESZED FEL. NEM TUDOM, MIT TEGYEK, HA ENNYI SZÉPSÉGET LÁTOK KÁRBA VESZNI: VÁDOLJALAK-E TÉGED ÉRTTÉ, VAGY A VILÁGOT NEVESSEM KI? i >\I ••' REVICZKY GYULA. — REGÉNY. — Az Eszi és Vid. számára irta: Kőrösy László. (Hatodik folytatás.) TURGONYI RÓZA MOST AKARTA MEGTUDNI, HOGY KICSODA AZ Ő MEGVÁLTÓJA. MINDENKI LÁTTA, HOGY EGYENESEN A HÁZMESTERHEZ TARTOTT. A HÁZMESTERNÉ RITKA SZÍVESSÉGGEL FOGADTA A JÖVEVÉNYT S MINTEGY JÓVÁ AKARTA TENNI AZT, A MIT AZ URA HIVATALOSAN ELRONTOTT. — ÜLJÖN IDE GALAMBOM, — KEZDTE AZ ASSZONY SZOKATLAN NYELVEN — ERRE A SELYEM SZÉKRE ÜLJÖN, MELYET EGY BÁRÓ HOLMIJAINAK LÍCZITÁCZIÓJÁN VETTEM. AZT A TEREMBURÁJÁT A HÁZIURUNKNAK, NINCS KÉREM ANNAK IGAZI SZIVE. A MINT VALAKI PUNKTUMOSAN NEM FIZET, MINDJÁRT ITT VAN A GOROMBA PARANCSO­LAT. HÁT MI JÓT HOZOTT, GALAMBOM? A SZÉP VARRÓLEÁNY BIZALMAS LETT. — MEGAKARTAM TUDAKOLNI ANNAK AZ URNÁK A NEVÉT, A KI MEGMENTETT MINKET. ERRE MÁR OTTHAGYTA HÁZMESTER A NAGY VASALÓT ÉS KIÁLTOTT A MÉTÁRA. — MAGAM SE TUDOM, HOGY MI A NEVE, KISASSZONY. TURGONYI RÓZA A JÓLELKŰ HÁZMESTERNÉRE NÉZETT. — TALÁN TUDJA MAGA, ASSZONYOM? — HOGYNE TUDNÁM, GALAMBOM. HÁT BIZ AZT KÁLNAI BERTALAN DOKTORNAK HIJÁK. A HÁZMESTER MEGINT VISSZAMENT A VASALÓ­HOZ. -HISZEN NEM ÁRULT EL SEMMIFÉLE STÁTUS­TITKOT. AZ ASSZONYI PRAKTIKA PEDIG NEM KERÜLT SZÓBA A KIKÖTÉSNÉL. A HÁZMESTERNÉ LETETTE A HARISNYA-JAVÍTÓ MUNKÁT S FOLYTATTA: — GALAMBOM, AZ A FIATAL EMBER : ARANY­EMBER A MAGA NEMÉBEN. AZT MONDTA AZ URAMNAK, HOGY EL NE ÁRULJA VALAMIKÉP MAGÁNAK A NEVÉT; BIZONYOSAN ATTÓL TARTOTT, HOGY MEG TALÁLNÁ KÖSZÖNNI A JÓSZÍVŰSÉGÉT. HANEM HÁT ÉN ELÁRULOM. AZT A TEREMBURÁ­JÁT, HISZEN NEM HAMIS BANKÓT CSINÁLT ÉS NEM KAP ÁRISTOMOT, HA MEGDICSÉRGETJÜK ÉRTE MAGUNK KÖZÖTT. NAGYRA RESPEKTÁLOM A KISASSZONYT AZÓTA, A A MIÓTA AZT A MI­HASZNA KÖVESHÁZI BÁRÓT KISILABIZÁLTA A HÁZ­BÓL. NO, DE NE BÚSULJON KÉREM. EZEK A MAGA SZÉP FEHÉR KEZEI VALAMIKOR MÉG MEG­LESZNEK ARANYOZVA AZÉRT A MUNKÁÉRT, A MIVEL BETEG ÉDES ANYJÁT IS FÖNTARTJA. LÁSSA GALAM­BOM, NEKEM NINCS GYEREKEM, TALÁN AZÉRT IS SZERETEM MAGÁT ANNYIRA ETTŐL A MINU­TÁTÓL KEZDVE. A SZÉP VARRÓLEÁNY MÁR A MÁSODIK CSILLAGOT LÁTTA MA A FELHŐK KÖZÖTT, MIKOR AZ EGYSZERŰ HÁZMESTERNÉ OLYAN SZIVESEN BÁNT VELE. RÉG ELSZOKOTT TŐLE, MIÓTA AZ APJÁT ELTEMETTÉK. BOLDOGGÁ TETTE AZ A KERESETLEN RÉSZVÉT IS — MEGMONDOM ÁM A HÁZIÚRNAK, GIM­PELMAYER JEREMIÁS URNÁK, A KI LELKE VAN — FOLYTATÁ A JÓ ASSZONY — HOGY MI TÖR­TÉNT A HÁZNÁL. HADD TANULJON MEG HINNI AZ A SZÍVTELEN NÉMET AZ ISTENBEN, A KI A NYOMOR TIZENKETTEDIK ÓRÁJÁBAN NEM SZOKTA ELHAGYNI ÖVÉIT. — NE SZÓLJON NEKI. — DE RÁPIRÍTOK, GALAMBOM, AZT A TEREM­BURÁJÁT ! TURGONYI RÓZA MEGKÖSZÖNTE A JÓLELKŰ ASSZONY RÉSZVÉTÉT, AZUTÁN ELTÁVOZOTT. SORBA­JÁRTA A MUNKAADÓ FEHÉRNEMŰKERESKEDŐKET ÉS ÖSSZESZEDEGETTE A PÉNZT. EDDIG CSAK AZÉRT NEM JÁRT UTÁNA, MERT SOHASE AKARTA EGYEDÜL HAGYNI AZ ÉDES ANYJÁT, A KI NAGYON BETEG VOLT. NAGYON SOKÁIG KIMARADT; DE NAGY ÖRÖM­MEL SIETETT HAZA, MERT NAGYON SOK UJ MUN­KÁT HOZOTT. ELÉG LESZ MEGINT EGY HÓNAPRA, CSAK EL BÍRJA VÉGEZNI. GYERMEKI ŐRÖMMEL NYITOTT BE ANYJÁHOZ. — VELÜNK VAN AZ ISTEN. MAMA. NÉZZE CSAK MENNYI PÉNZT HOZTAM ... DE EBBŐL MOST MINDJÁRT VISSZAFIZETJÜK AZ ADÓSSÁGOT. A BETEG ASSZONY ALUDT. RÓZA SAJNÁLNI KEZDTE, HOGY NEM TUDOTT URALKODNI ÉRZELMEIN S FÖL AKARTA KELTENI AZ ÉDESEN SZENDERGŐ BETEGET, A KI MOST MINDEN SZENVEDÉSÉTŐL MEG VAN VÁLTVA. MIELŐTT LEÜLT VOLNA KENYÉRKERESŐ VARRÓ­ASZTALÁHOZ, ODAMENT AZ ÉDESANYJÁHOZ, HOGY MEGCSÓKOLJA. AZ ASSZONY HOMLOKA HIDEG VOLT, MINT A JÉG. MEGFOGTA ÖSSZETETT KEZÉT S MINDAKETTO KEMÉNY VOLT MINT A CSONT. RÓZA LEROSKADT A HALOTT ELŐTT. TŐRDÖFÉS JÁRTA ÁT A SZIVÉT, KÉTSÉGBEESET­TEN ZOKOGNI KEZDETT. : AZUTÁN KELTEGETNI KEZDTE A HULLÁT. AZ NEM MOZDULT. CSAK A KEZE ESETT A SZEGÉNY LÁNY FEJÉRE, MINTHA ÁT AKARNÁ ADNI AZ UTOLSÓ ANYAI ÁLDÁST. — CSAK EGY ÉDES SZÓRA MÉG, MAMÁM Í NE HAGYJ ITT ENGEM, MAMÁM! A LEÁNY FÁJDALMAS ZOKOGÁSÁRA ÖSSZECSŐ­DÜLT AZ EMELETET S A HÁZMESTERNÉ FÖLSIETETT A LÉPCSŐKÖN. RÓZA FULDOKOLVA ESDEKELTE: — HOZASSON ORVOST, KÉREM. A HÁZMESTERNÉ SIRÓ SZEMEKKEL NÉZTE A HALOTTAT. — NEM ORVOS KELL IDE, GALAMBOM, HANEM HALOTTKÉM. DE ISTEN NYUGOSZSZA. IGY KELLETT MÁR ENNEK TÖRTÉNNIE. LEGALÁBB VÉGE VAN MINDEN SZENVEDÉSÉNEK. ÚGYSEM LEHETETT MÁR RAJTA SEGÍTENI. VIGASZTALÓDJÉK, ÉDES GA­LAMBOM, MERT MAGÁNAK MOST NEMCSAK FÁJ­DALMAI, DE KÖTELESSÉGEI IS VANNAK. ITT VA­GYOK ÉN, ITT MARADOK ÉN, MAGA MELLETT. RÓZA LEBORULT A HALOTT ASSZONY ELŐTT ÉS IMÁDKOZNI KEZDETT. A HÁZMESTERNÉ SZENTELT VIZET HOZOTT, A HÁZMESTER KÉT SZENTELTGYER­TYÁT. BEHINTETTÉK A HALOTTAT SZENTELT VÍZZEL, MEGGYÚJTOTTÁK FEJE FÖLÖTT A SZENTELT GYERTYÁT

Next

/
Thumbnails
Contents