Esztergom és Vidéke, 1889

1889-05-12 / 38.szám

ESZT'KROOM, XI. ÉVFOLYAM. 38. SZAM. VASÁRNAP, 1889. MÁJUS 12 es ^^|^^^^^ j^^^^j ^^^^^^

^

^^^ ^^^

^

^

^^^ IAV<\<-,.]\I\,K\UK unvi'iiiNK INT KP:TSZF:R : VA8ÁílNAP^S_CSÜTÖRTÖKÖN. tatas évi« . , (j frt — ki. fél ówe , 8 fit — kr. negyedévit) 1 írt "iü kr, _______ Eyy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ <^22. SZÁM ALATT, iini:i :> Uiy, H/,ell«m' réníiet ÜltíVú kÖKIOIUwuyek kii Mondok. KSADOrlíVATAL : SZfcCHlSNYl-TfcR 331. SZÁM, !

l hová a l;i[> liirafaloH s a magán litnlelései, a nyilMéibe a/,áut kö/,iemétiyek, elöliy.elési péir/,i>k és reeluináli'iHok inté/.enttíSk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS JllltliNTlíNiílí :

;|;. MAIJÁN III lí|> UTÚNEK i s/.ófól 100 K/.ÓÍJÍ - frt 75 Ur.\\ \ mog.-ílla|>oilá8 szerint fegjíjJ00 — 200-ig. . I frt 50 kr.;!: laii.yoHahl.an li»z«ll«l.iieif. 300- ÉOQ-ig . 8 frt 85 kr.i 1 . — Bttj«g>Hj 30 kr. i i NYILTTWIÍ »»ia 540 kr. Kereskedelmünk és iparunk ••• tt» jovoje. Esztergom, máj*. 11. Mindig örvendő lélekkel kísérjük azon eseményeket, melyek kereskedelmünk és iparunk föllendülésének csak némi kilátásával is kecsegtetnek. Paraszt ország voltunk eddig; sorsunk a felhők szeszélyétől függ ; iparunk és kereskedelmünk még mindig zsenge gyermekkorát éli. Annál örvendeteséül), hogy döntő törvényhozó körökben nagyszabású reform-eszme fogamzott meg, melyet a miniszterelnök már a megvalósítás útjára is terelt. Arról van ugyanis szó, hogy a magyar kereskedelmi- és ipar-ügyek nemsokára a közlekedés-ügyi minisztérium hatáskörébe fognak tartozni. A közlekedés ügye elválaszthatatlan okozati összefüggésben állván az ipar és kereskedelem föllendülésével, a miniszterelnök beterjesztett törvényjavaslatát minden magyar kereskedő ós iparos csak örömmel üdvözölheti. Minden vasúti-, hajózási-, útépítési-, postai-, távírói- és telefon-ügy a statistikai hivatallal ezentúl az ipar és kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe fog tartozni. Igen helyes és okszerű intézkedés hogy az ipar ós kereskedelmi szakoktatás a jövőben is a kultusz-miniszter ressortjában marad. Egy szivvel, egy lélekkel óhajtja minden haladó magyar, hogy iparunk és kereskedelmünk ügye is mihamarább felvirágozzék annyira, mint a köziekedós, mely már világszerte elismerést és tekintélyt szerez hazánknak. Kossuth és az ipar. Esztergom, máj. 11. Ráth Károly, a magyar ipar egyik érdemes úttörője nemrégiben meglátogatta Kossuth Lajost, a ki elé több magyar iparost vezetett. Kossuth Lajos ez alkalommal igen fontos nyilatkozatokat tett, melyekről kedves kötelességünk az esztergomi iparosok számára is visszhangot adui. A szabadságharcz fényes alakja, ki mindig szivén viselte a magyar ipar jövőjét, élénken tudakozódott a legújabb iparviszonyokról, mire a tisztelgő iparosok magyaros őszinteséggel nyíltan számot adtak az ujabb törvény által nyújtott Önkormányzati szervezetről s ennek alapján tömörült iparos-osztály közszelleméről. Kossuth Lajos ekkor kinyilatkoztatta, hogy ő, mint a munkaszabadság táutorithatlan hive nem czélnak, hanem csak eszköznek tekinti az afféle jogokat melyek édes keveset érnek akkor, ha az illető néposztály társadalmi erejét kicsinyes érdekharezokra fecsérli s nem pontosítja össze törekvéseit az összesség javára szolgáló magasabb czélok érdekében. Az iparosvilág anyagi helyzetének javulását és a hazai ipar föllendülését - - úgymond a nagy hontalan magyar — nem az a pár száz szegény ördög akadályozza meg, a ki iparjogositváuy és képesítő igazolvány nélkül kontárkodik, hanem a magyar ipar megölő betűje az idegen ipartermékeknek százmilliókig való korlátlan beözönlése. Igaz, hogy a hatósági jogokat gyakorló ipartestületekkel, iparegyesületekkel és iparkamrákkal nem lehet a belföldi munkát okszerűen védő határsorompókat felállítani, valamint nem lehet a nemzetközi forgalom mai fejlettsége mellett védő egyesületeket sem alakítani. De igenis elérhető két dolog. Eiőször is lehet az erős iparos közszellemnek a társadalom mind szélesebb köreit a hazai ipar pártolására ós felkarolására buzdítani ; másodszor az iparosság arra vau hivatva, hogy a közvéleményt meguyerje a közjogi alapot nem érintő gazdasági önállóság ügyének. Regálé-ügyünk. ni. (Befejező közlemény.) Esztergom, május 11-én. Az előre bocsátott számadatok szerint az italmérési királyi kisebb hasronvétel tiszta jövedelme czimén az alapul vett öt évben mutatkozik : 1. Járadékadó alá vont tiszta jövedelem 38.160 frt 98 kr. 2. A bérlőket terhelt s ekként hozzászámítandó adó stb. mellókjárulék 6860 frt 67 kr. 3. A bormérés utáu élvezett jövedelem 11.730 frt 72 kr. Összesen 56,752 frt 37 kr. A bérleti rendszer elvezet a házi kezelésig. A lényeg tehát 1859-től egy és ugyanaz királyi kisebb haszonvételi jog, csupán a megnevezés téves ós változó, mely az eljáró tisztviselőktől eredvén, azok tévedése vagy tájékozatlansága mi hátráuynyal sem lehet, a város mint regálé jogtulajdonosra. Ezen téves elnevezés egyébként eredetét kétségtelenül onnan vette, hogy ugy a bérlők, mint a város is a regálédijat a fogyasztási adóval kapcsolatosan, a fogyasztási adópénztár által szedetvén be, ez az eljárók ós közönség által mint ezen fogyasztási adó pótléka tekintetett s igy a téves «adópótlók elnevezés, még hivatalosan is közkeletűvé vált. Az italmérési jogból eredő többlet jövedelem, ugy minőségre, mint tényleges mennyiségre nézve beigazolva lévén, a kártalanítás tiszta alapja részbon a járadék adó alá vont 45,021 frt 65 kr bérleti tiszta jövedelem és törvényesen hozzáadott járulók részben a járadék adó alá ugyan nem vont 11,739 frt 68 kr többlet jövedelem figyelembe vételével lesz megállapítandó s ennélfogva a törvény alapján a rendestől eltérő módon való megállapítást kérelmezik jelesül, hogy a város különleges viszonyaira való tekintetből a kártalanítási alap mindkét összeg alapján egészségileg, esetleg törvényszerű eljárás utjáu szabassék meg. A kártalanítás alapját a terjedelmes memorandum következőleg kéri megállapítani : 1. Öt évi tiszta jövedelem 38,160 frt 68 kr+ 11,730 frt 72 kr, 49,891 frt 70 kr. lz„EsztcrgoMsTiiíke"tirczája. PERDITA. HIÁBA GYÚJT SZEMED SUGARA, HIÁBA JÁRSZ SELYEM RUHÁBA; BOLDOGTALAN VAGY, BŰNÖS IS VAGY AZ ÖRÖGÉ VAGY, MINDHIJÁBA! %

NEVETHETSZ, JÁRHATSZ TÜNDÖKÖLVE, AZÉRT TE MÉGIS MEG VAGY ÖLVE. LÖVÉLHETSZ LÁNGOT TÜZ-SZEMEDBŐL: SZIVED KIÉGETT MINDÖRÖKRE. LÁTLAK AZ UTCZÁN JÁRNI LE S FEL, VIDÁMAN, RAGYOGÓ SZEMEKKEL: DE NYOMORULT VAGY, ÉS HA MONDJÁK, KACZAJBA TÖRSZ KI, S NEM VESZED FEL. NEM TUDOM, MIT TEGYEK, HA ENNYI SZÉPSÉGET LÁTOK KÁRBA VESZNI: VÁDOLJALAK-E TÉGED ÉRTTÉ, VAGY A VILÁGOT NEVESSEM KI? i >\I ••' REVICZKY GYULA. — REGÉNY. — Az Eszi és Vid. számára irta: Kőrösy László. (Hatodik folytatás.) TURGONYI RÓZA MOST AKARTA MEGTUDNI, HOGY KICSODA AZ Ő MEGVÁLTÓJA. MINDENKI LÁTTA, HOGY EGYENESEN A HÁZMESTERHEZ TARTOTT. A HÁZMESTERNÉ RITKA SZÍVESSÉGGEL FOGADTA A JÖVEVÉNYT S MINTEGY JÓVÁ AKARTA TENNI AZT, A MIT AZ URA HIVATALOSAN ELRONTOTT. — ÜLJÖN IDE GALAMBOM, — KEZDTE AZ ASSZONY SZOKATLAN NYELVEN — ERRE A SELYEM SZÉKRE ÜLJÖN, MELYET EGY BÁRÓ HOLMIJAINAK LÍCZITÁCZIÓJÁN VETTEM. AZT A TEREMBURÁJÁT A HÁZIURUNKNAK, NINCS KÉREM ANNAK IGAZI SZIVE. A MINT VALAKI PUNKTUMOSAN NEM FIZET, MINDJÁRT ITT VAN A GOROMBA PARANCSOLAT. HÁT MI JÓT HOZOTT, GALAMBOM? A SZÉP VARRÓLEÁNY BIZALMAS LETT. — MEGAKARTAM TUDAKOLNI ANNAK AZ URNÁK A NEVÉT, A KI MEGMENTETT MINKET. ERRE MÁR OTTHAGYTA HÁZMESTER A NAGY VASALÓT ÉS KIÁLTOTT A MÉTÁRA. — MAGAM SE TUDOM, HOGY MI A NEVE, KISASSZONY. TURGONYI RÓZA A JÓLELKŰ HÁZMESTERNÉRE NÉZETT. — TALÁN TUDJA MAGA, ASSZONYOM? — HOGYNE TUDNÁM, GALAMBOM. HÁT BIZ AZT KÁLNAI BERTALAN DOKTORNAK HIJÁK. A HÁZMESTER MEGINT VISSZAMENT A VASALÓHOZ. -HISZEN NEM ÁRULT EL SEMMIFÉLE STÁTUSTITKOT. AZ ASSZONYI PRAKTIKA PEDIG NEM KERÜLT SZÓBA A KIKÖTÉSNÉL. A HÁZMESTERNÉ LETETTE A HARISNYA-JAVÍTÓ MUNKÁT S FOLYTATTA: — GALAMBOM, AZ A FIATAL EMBER : ARANYEMBER A MAGA NEMÉBEN. AZT MONDTA AZ URAMNAK, HOGY EL NE ÁRULJA VALAMIKÉP MAGÁNAK A NEVÉT; BIZONYOSAN ATTÓL TARTOTT, HOGY MEG TALÁLNÁ KÖSZÖNNI A JÓSZÍVŰSÉGÉT. HANEM HÁT ÉN ELÁRULOM. AZT A TEREMBURÁJÁT, HISZEN NEM HAMIS BANKÓT CSINÁLT ÉS NEM KAP ÁRISTOMOT, HA MEGDICSÉRGETJÜK ÉRTE MAGUNK KÖZÖTT. NAGYRA RESPEKTÁLOM A KISASSZONYT AZÓTA, A A MIÓTA AZT A MIHASZNA KÖVESHÁZI BÁRÓT KISILABIZÁLTA A HÁZBÓL. NO, DE NE BÚSULJON KÉREM. EZEK A MAGA SZÉP FEHÉR KEZEI VALAMIKOR MÉG MEGLESZNEK ARANYOZVA AZÉRT A MUNKÁÉRT, A MIVEL BETEG ÉDES ANYJÁT IS FÖNTARTJA. LÁSSA GALAMBOM, NEKEM NINCS GYEREKEM, TALÁN AZÉRT IS SZERETEM MAGÁT ANNYIRA ETTŐL A MINUTÁTÓL KEZDVE. A SZÉP VARRÓLEÁNY MÁR A MÁSODIK CSILLAGOT LÁTTA MA A FELHŐK KÖZÖTT, MIKOR AZ EGYSZERŰ HÁZMESTERNÉ OLYAN SZIVESEN BÁNT VELE. RÉG ELSZOKOTT TŐLE, MIÓTA AZ APJÁT ELTEMETTÉK. BOLDOGGÁ TETTE AZ A KERESETLEN RÉSZVÉT IS — MEGMONDOM ÁM A HÁZIÚRNAK, GIMPELMAYER JEREMIÁS URNÁK, A KI LELKE VAN — FOLYTATÁ A JÓ ASSZONY — HOGY MI TÖRTÉNT A HÁZNÁL. HADD TANULJON MEG HINNI AZ A SZÍVTELEN NÉMET AZ ISTENBEN, A KI A NYOMOR TIZENKETTEDIK ÓRÁJÁBAN NEM SZOKTA ELHAGYNI ÖVÉIT. — NE SZÓLJON NEKI. — DE RÁPIRÍTOK, GALAMBOM, AZT A TEREMBURÁJÁT ! TURGONYI RÓZA MEGKÖSZÖNTE A JÓLELKŰ ASSZONY RÉSZVÉTÉT, AZUTÁN ELTÁVOZOTT. SORBAJÁRTA A MUNKAADÓ FEHÉRNEMŰKERESKEDŐKET ÉS ÖSSZESZEDEGETTE A PÉNZT. EDDIG CSAK AZÉRT NEM JÁRT UTÁNA, MERT SOHASE AKARTA EGYEDÜL HAGYNI AZ ÉDES ANYJÁT, A KI NAGYON BETEG VOLT. NAGYON SOKÁIG KIMARADT; DE NAGY ÖRÖMMEL SIETETT HAZA, MERT NAGYON SOK UJ MUNKÁT HOZOTT. ELÉG LESZ MEGINT EGY HÓNAPRA, CSAK EL BÍRJA VÉGEZNI. GYERMEKI ŐRÖMMEL NYITOTT BE ANYJÁHOZ. — VELÜNK VAN AZ ISTEN. MAMA. NÉZZE CSAK MENNYI PÉNZT HOZTAM ... DE EBBŐL MOST MINDJÁRT VISSZAFIZETJÜK AZ ADÓSSÁGOT. A BETEG ASSZONY ALUDT. RÓZA SAJNÁLNI KEZDTE, HOGY NEM TUDOTT URALKODNI ÉRZELMEIN S FÖL AKARTA KELTENI AZ ÉDESEN SZENDERGŐ BETEGET, A KI MOST MINDEN SZENVEDÉSÉTŐL MEG VAN VÁLTVA. MIELŐTT LEÜLT VOLNA KENYÉRKERESŐ VARRÓASZTALÁHOZ, ODAMENT AZ ÉDESANYJÁHOZ, HOGY MEGCSÓKOLJA. AZ ASSZONY HOMLOKA HIDEG VOLT, MINT A JÉG. MEGFOGTA ÖSSZETETT KEZÉT S MINDAKETTO KEMÉNY VOLT MINT A CSONT. RÓZA LEROSKADT A HALOTT ELŐTT. TŐRDÖFÉS JÁRTA ÁT A SZIVÉT, KÉTSÉGBEESETTEN ZOKOGNI KEZDETT. : AZUTÁN KELTEGETNI KEZDTE A HULLÁT. AZ NEM MOZDULT. CSAK A KEZE ESETT A SZEGÉNY LÁNY FEJÉRE, MINTHA ÁT AKARNÁ ADNI AZ UTOLSÓ ANYAI ÁLDÁST. — CSAK EGY ÉDES SZÓRA MÉG, MAMÁM Í NE HAGYJ ITT ENGEM, MAMÁM! A LEÁNY FÁJDALMAS ZOKOGÁSÁRA ÖSSZECSŐDÜLT AZ EMELETET S A HÁZMESTERNÉ FÖLSIETETT A LÉPCSŐKÖN. RÓZA FULDOKOLVA ESDEKELTE: — HOZASSON ORVOST, KÉREM. A HÁZMESTERNÉ SIRÓ SZEMEKKEL NÉZTE A HALOTTAT. — NEM ORVOS KELL IDE, GALAMBOM, HANEM HALOTTKÉM. DE ISTEN NYUGOSZSZA. IGY KELLETT MÁR ENNEK TÖRTÉNNIE. LEGALÁBB VÉGE VAN MINDEN SZENVEDÉSÉNEK. ÚGYSEM LEHETETT MÁR RAJTA SEGÍTENI. VIGASZTALÓDJÉK, ÉDES GALAMBOM, MERT MAGÁNAK MOST NEMCSAK FÁJDALMAI, DE KÖTELESSÉGEI IS VANNAK. ITT VAGYOK ÉN, ITT MARADOK ÉN, MAGA MELLETT. RÓZA LEBORULT A HALOTT ASSZONY ELŐTT ÉS IMÁDKOZNI KEZDETT. A HÁZMESTERNÉ SZENTELT VIZET HOZOTT, A HÁZMESTER KÉT SZENTELTGYERTYÁT. BEHINTETTÉK A HALOTTAT SZENTELT VÍZZEL, MEGGYÚJTOTTÁK FEJE FÖLÖTT A SZENTELT GYERTYÁT