Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-21 / 32.szám

olyanokét, melyekért hősök:, lovagok bűnre, sőt gyilkosságra vetemedtek. A legtöbb csóknak azonban nincsen története. Nem nyerészkedési Vágy, a mi létrehozza, hanem egyszerű, becsületes cserevásár, a melyben egyik fél sem akar többet kapni, mint adni. Csókot csókért, szivet szívért. A románticzizmus kora ma már a mult regéje. Még a csókbörzén is spekulutivabb szellem uralkodik, mint hajdanában. A koronákkal és gyémántókkal senki sem dobálózik. Csupán ifjú novellistáink idézik fel még minduntalan a régi drága idők emlékét, a mennyiben hősük sohasem mulasztja el az imádó ttja előtt megkoczkázlatni a merész mondást : «Egy csókot — vagy meghalok.» Jó szerencse, hogy a modern hősnő inkább ad egy csókot a. hősének, semhogy a halálát kívánná ; inkább az életét — magának. A szerelmi csóknak is meg vannak a maga sajátságai. Ilyen pl. hogy behunyjuk a szemünket, akár veszszük, akár adjuk. Ugyebár lapasztalták ? . . . Mert még a jó poroszok is tapasztalfák, akik pedig tudvalevőleg inkább filozo fáinak és kalmárkodnak, mint csókolóznak. Egy időben valóságos kis literatura keletkezelt e kérdés felől a berlini lapokban. Kutatták a furcsa tünemény psycho-, fizio- és egyéb logiai okát. Sőt pályadijat tűztek ki a fontos kérdés leghelyesebb megoldására. A nyertes a következő versike lett: ..Bibliában meg van írva: Felebarátod szeressed, És a gyengeségük előtt Hunyjad be az egyik szemed. . Es ba kettő csókoló/ik, Érzik, hogy gyenge mindenik. Egyet érted, egyet értem ; Ezért zárul be mindkét szem. Egy másik ugy vélekedett, hogy a csókolózó a hetedik égben van, tehát igen magasan ; onnan pedig veszedelmes a mélységbe alátekinteni. Valami szenvedélyes sportsmann meg ugy okoskodott, hogy a csók alatt az ember a gyönyör tengerébe merül; már pedig a víz alatt be szoktuk hunyni a szemünket. Egy udvariatlan professzor meg azt sütötte ki, hogy a froufrou alkalmatlan bodorainak és az arczpor szemcséinek csiklaudozása miatt huuyjuk le szemünket. Valami megmakacsosodott íigglegény azért teszi, mert szégyen li, hogy* vén létére ilyen bolondságokat müvei. Egy fiatal elzászi aszszonyka végre ugy vélekedett, hogy a gyönyör édes mámorában senki sem barátja a szempillantásnak. Annyit beszélek már a csókról, hogy önkénytelenül felmerül lelkünkben a kérdés, mi is tuíajdonképeu a csók ? E kérdésnél eszembe jut egy csók reczept, a melyet egy e század elején kiadott humoros almanachban olvastam : «Végy két szép piros ajkat, végy hozzá még kettőt, a melyek ha nem is olyau szépek, de a tieid legyenek, keverd a négyet össze ; és kész a csók.» A filozófus ugy definiálja, hogy két egyéu egymás iránti rokonszenvének külső kifejezése az ajkak összeillesztése által. (Kivétel: a Judás-csók.) A természetbúvár: Az ajkak bőrfelületének érintkezése; egy phizikus a csókot ropogós, piroshéjju kívánatos zsemlyéhez hasonlítja, a melybe ha beleharapunk puha bél helyett csak lyukat találunk. És a szentesi udvari poéta («Éj és korány.» Szentes, 1886. Irta K. V.) meg ugy dalolta ki fűzfa lantján a csók lényegét: „Hiány'znak arra szók, A csók — az csak csók." Rövid, de velős meghatározás. S utoljára is neki van igaza. Mit szólanak hozzá hölgyeim? Az én privát véleményem legalább az, hogy a csók egy olyan tudomány, a melynek csak praxisa van; theoriája nem létezik. MUNKÁCSI KÁLMÁN. Idehaza. (Valami a dillentantizmusról.) • A DILLENTANSOK KÜLÖN FAJT KÉPEZNEK AZ EMBERISÉGBEN, ŐK VEZETIK A VIDÉKI MAGYAR TÁRSADALOM ÍZLÉSÉT, ŐK NYÚJTANAK IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI ÉLVEZETEKET, DE SOKSZOR ŐK RONGÁLJÁK MEG ÉS TESZIK TÖNKRE LEGINKÁBB A FOGALMAKAT ÉS FELFOGÁSOKAT. NEM IDŐZÖM TOVÁBB ENNÉL A KÉRDÉSNÉL, HANEM RÁTÉREK MAGÁRA AZ ÉLETRE. A NAPOKBAN EGY NAGYOBB TÁRSASÁGBA KERÜLTEM, A HOL BEMUTATTAK EGY «MŰVÉSZNEK». ISMEREK VALAMI SZÁZ MAGYAR KÉPÍRÓT, KÉPFARAGÓT ÉS RAJZOLÓT, DE NEM TALÁLTAM MEG EBBEN A NÉVSORBAN AZ UJ ISMERŐSJFC, A KI VISSZATASZÍTÓ DÖLYFFEL NYILATKOZOTT MUN KÁCSYRÓL, HANEM AZÉRT ELISMERTE BENCZÚRT ÉS ZICHYT. MINDENNAPI TÁRSASÁGÁNAK PEDIG, HA MUNKÁCSYRÓL, BENCZÚRRÓL VAGY ZICHYRŐL OLVAS VAGY HALL, RÖGTÖN ESZÉBE JUT A LOKÁL «MŰVÉSZ*. ES KEZDŐDIK A FOGALOMZAVAR. AZ AZ ÉRTELMI ZAGYVALÉK, MELY NEM TUD DISTINGUÁLNI, MIKOR A MŰVÉSZETRŐL CSEVEG. EGY MÁSIK UR KIFOGÁSTALAN KÉZBELI ÜGYESSÉGGEL VAGDALTA LE CHOPINT S OLYAN MIMIKÁVAL HAJTOGATTA MAGÁT A TÁRSASÁG ELŐTT, MINT LISZT VAGY KUBINSTEIN. A KEDVES PUBLIKUM NEM TUDTA, HOGY CSAK A FÜLEK TÁPLÁLKOZTAK, DE A SZELLEMI GYÖNYÖR TÖKÉLETESEN BENNEREKEDT A SZEGÉNY ZONGORÁBAN. ES AZ ENTHUZIASZTA — MERT MINDEN DILLETTANS CSAK ENNYI — LE FITYMÁLTA AZ ÖREG ERKELT, MIKOR VÉLETLENÜL SZÓBA MERTEM HOZNI A MAGYAR ZENEMŰVÉSZET MEGALAPÍTÓJÁT. EGY HARMADIK UR FELOLVASOTT. MINDEN DILETTÁNS SOKOLDALÚ. FÓDÖZNI IPARKODIK MAGÁT A MŰVÉSZET MELLÉKÁGAIVAL ÉS VÁLFAJAIVAL, HA AZ EGYIKBEN VAGY MÁSIKBAN MÁR IGAZI KRITIKUSOK ELŐTT TÖKÉLETESEN SIKERÜLT FELSÜLNIE. A FELOLVASÓ IS FEST ÉS ZONGORÁZ, SŐT VERSEKET I S IR ÉS NOVELLÁKAT. TAPSOLT MINDENKI. NEM VOLT SEM A VERSBEN ESZME, SEM AZ ELBESZÉLÉSBEN EGYETLEN EGY MEGRAGADÓ SZENTENCZIA, DE A TÁRSASÁGBAN MINDENKI MEG VOLT GYŐZŐDVE ARRÓL, HOGY UGY CSAK JÓKAI VAGY MIKSZÁTH TUD ELBESZÉLNI S OLYAN TECHNIKÁJA CSAK KUDNYÁNSZKYNAK S ESZMEVILÁGA CSAK BEVICZKYNEK VAN. VÉGRE BEHOZTAK EGY DARAB AGYAGOT, MELY ÁLLÍTÓLAG MODELL UTÁN UTCZAI * GYERKŐCZÖT ÁBRÁZOLT. MAGA A DILLETTÁNS FIGYELMEZTETETT ARRA, A MIT MÜVÉBE BELEGONDOLT, DE KIFEJEZNI NEM TUDOTT. ÉS A SILÁNYSÁG NEM TALÁLKOZOTT KRITIKÁVAL, CSAK FÖLTÉTLEN ELISMERÉSSEL. ARANYFÜST A DILETTANTISMUS. A MINT HOZZÁÉR A KRITIKA, NEM MARAD BELŐLE SEMMI. HASZNÁL A TÁRSADALMI ÉLETNEK, DE ÁRT A MŰVÉSZETEKNEK ÉS FOGALMI ZŰRZAVART CSINÁL A PUBLIKUMBAN. A DILETTÁNS CSAK A BÓK VIRÁGAIT ISMERI, DE NEM LÁT SOHA BABÉRLEVELET. HAJLAMMAL, DE TEHETSÉG HIJÁN SZERETNE ALKOTNI, TEREMTENI S ALKOTÁSAINAK ELSŐ BÁMULÓJA ÖNMAGA. HANEM A ZONGORAGYÁRTÁS, A FESFCÉKKERESKEDÉS S A PAPÍRIPAR FELLENDÜLÉSE NEM ÓCSÁROLJA AZT A SOK VIRTUÓZT, MŰVÉSZT, KÖLTŐT ÉS IRÓT, A KI KÖZÖTTÜNK HEMZSEG. ARGONAUTA. Húsvéti levél. Készen vannak a piros tojások, pompásan festenek ; a kis mediczinás üve* gecskók lekerülnek az almáriumok tetejéről s az otkolompródáló patikákat már ezer lépésről meg lehet sejteni. Van odahaza szentölt kalács, szentölt sonka; mindenki felölti a parádés ruhát s félretéve a hétköznapi gondokat, él a családi élet édes örömeinek s ártatlan gyönyöreinek. Feltámadás ünnepénél nincs magasztosabb ünnepünk. Az eszme halhatatlansága s a jövőbeli élet örökkévalósága érlelődik meg bennünk móginkább, mikor magunk között látjuk a sok ezer boldog hívőt, a kit a hit üdvözít. Nem halunk meg egészen, ha nyomot hagyunk után. Megőrzi emlékünket az utódok szeretete. Ez a családi boldogság halhatatlansága. Nem halunk meg egészen, ha nyomot hagyunk azon az ösvényen, melyen a nemzeti nyelv és művelődés ügyét szolgáljuk, még akkor sem, ha uj nevünk velünk együtt hanyatlik a sirba. Nem balunk meg egészen, ha nyomot hagyunk magunk után, mások számára ösvényül, meg akkor sem, ha a legutolsó munkásokhoz is tartozunk. Csak akkor halunk meg és nem támadunk föl soha, ha nem az eszmét, hanem az anyagot szolgáltuk s rabszolgái voltunk olyan hatalmaknak, melyek fölött uralkodnunk kellett volna. A nyers anyagi érdek, a hiuságos haszonvágy, a durva haszonlesés még senkit se élt túl, ha még annyi vagyont is hagyott nevető örököseinek s ha még annyira is kereste a halhatatlanságot. Az eszme föltámad a horhadó koporsóból, a nemes gondolat, a tiszta érzés, a magasztos hév nem hamvadéi soha, hanem átszármazik a virágok illatába, a madarak dalába, az öröm mosolyába és megtermékenyíti megint a világot. Az emberi szellem halhatatlan... Magasztos ünnepek a húsvéti üuuepek. A feltámadás vigasztaló és lélekemelő eszméjét hirdeti maga az ébredő természet is, mely felocsúdik merev kietleusógéből s az első fűszál kihajlásában és az első pillangó színpompájában hirdeti a teremtés halhatatlanságát. A ki igy tudta alkotni a világot, az nem feledkezik meg jótéteményeinkről, melyeket titokban űzünk s vétkeinkről, melyeket nyíltan elkövetünk. Az emberiség tökéletesedése, a műveltség, tudomány, haladás mind nem egyéb, az Isten kegyelménél, kinek öröme telik a képmására alkotott teremtmény, hatalmas fejlődésében. Mennél műveltebb lesz valamely század, annál magasztosabb a népek millióinak hymnusa a Teremtőhöz. Elmélkedjünk és imádkozzunk mindenekelőtt önmagmnkról és önmagunkért a legszentebb ünnepek alatt. G ASTON. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivatalában rendelhetők meg.) — A TRÓNÖRÖKÖS ÖZVEGYE PÁRTFOGÁSA ALATT ÁLLÓ NAGY BECSŰ VÁLLALATBÓL MEGJELENT A 82-IK FŰZET, MELY SALZBURG ISMERTETÉSÉT VÉGZI S EGYÚTTAL A NEGYEDIK KÖTETET FEJEZI BE. A DÍSZES FÜZET ÁRA 30 KR. — NYÁR CZIM ALATT RUDNYÁNSZKY GYULA EGY UJ VERSKÖTETET ÁD KI, MELYBŐL MAI ÜNNEPI MELLÉKLETÜNKBEN KÖZLÜNK MUTATVÁNYT. A NAGY VÁRAKOZÁSOKAT KELTŐ KÖTET 15—20 IVNYI TARTALOMMAL FŰZVE 1 FRT 50 KR, KÖTVE 3 FRTÉRT RENDELHETŐ MEG MÁJUS ELSEJÉIG A KÖLTŐNÉL. (BPEST. IV, ZÖLDFA-UTCZA 31. SZ. A.) RUDNYÁNSZKY GYULA LEGÚJABB KÖTETÉNEK NEM KELL TÖBB REKLÁM. — A PÉNZES MOLNÁR ROMÁNCZA CZIM ALATT EGYIK LEGÉRDEMESEBBIK MAGYAR ELBESZÉLÜNK, ABONYI LAJOS EGY UJ KÖTET ELBESZÉLÉST IRT, MELY SINGER ÉS WOLFNER NÉPSZERŰ PIROS KÖNYVTÁRÁNAK, AZ EGYETEMES REGÉNYTÁRNAK LEGÚJABB FÜZETÉT (IV. EVF. 14 F.) KÉPEZI. A KEDVES KÖTET ÁRA 50 KR. — AZ ORBZÁG-VILÁG A LEGELŐBBKELŐ MAGYAR HETI KÉPES LAP, MELY FOLYTONOSAN UJABB MEGLEPETÉSEKBEN RÉSZESÍTI A NAGY OLVASÓKÖZÖNSÉGET, ÖRÖMMEL JELENTJÜK, HOGY BENEDEK ELEK DERÉK VÁLLALATA NAPRÓL-NAPRA NAGYOBB TÉRT HÓDIT ESZTERGOM MŰVELTEBB KÖREIBEN. — MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI KÉPEZIK AZ IDŐ SZERINT A RÉVAI TESTVÉREK LEGNÉPSZERŰBB FÜZETES ELBESZÉLŐ VÁLLALATÁT, MELYBŐL A 4 ÉS 5-IK FÜZET ÉRKEZETT OLVASÓ-ASZTALUNKRA. EZZEL AZ ELSŐ KÖTET, A TEKINTETES VÁRMEGYE MÁR ELKÉSZÜLT S FÜZETENKIUT 35 KRÉRT RENDELHETŐ MEG. MIKSZÁTH NEM HIÁNYOZHATIK SEHONNAN, A HOL A LEGÚJABB IRODALOM IRÁNT ÉRDEKLŐDÉS MUTATKOZIK. — GARAY JÁNOS TELJES KIADÁSA MEHNER VILMOS NAGYBECSŰ KIADÁSA GYANÁNT A LEGÚJABB FÜZETEKKEL (34 34 ÉS 35) MÁR BE VAN FEJEZVE. GARAY NEMCSAK AZ IRODALOMTÖRTÉNETÉ, DE AZ ÖRÖK ÉLETŰ MAGYAR IRODALOMÉ IS S IGY AZ UJ KIADÁS KETTŐS ÉRTÉKŰ. — VAS GEREBEN ÖSSZES MÜVEIBŐL A MEHNER-FÉLE ILLUSZTRÁLT KIADÁSBAN MEGJELENT AZ 56—61-IK FÜZET, MELY

R A TŐSGYÖKERES MAGYAR ELBESZÉLŐT ÉRDEMÉHEZ MÉLTÓ KIADÁSBAN TÁMASZTJA FEL. A HETEDIK KÖTET FÜZETEI KÜLÖN-KÜLÖN 25 KRBA KERÜLNEK. NEM GYŐZZÜK ELÉGGÉ AJÁNLANI A REGÉNYOLVASÓ KÖZÖNSÉGNEK. NEK ELLENSÉGEI. NEM LEHET AZT DICSÉRNI, a KI ÓCSÁRLÓK HIJÁN VAN. NINCS OLY GAZDAG, A KI MÁSRA NEM SZORULNA. * SZÁNAKOZÁSRA MÉLTÓK, KIK FELFUVALKODNAK SZERENCSÉJÖKBEN. * NEHÉZ DOLOG A BŰNT ÁBRÁZATUNKKAL PALÁSTOLNI. NAGY ELŐMENETELŐ VOLT SOKSZOR, a MI KEZDETBEN KEVESET ÍGÉRT. * A KÖNYVEK SZORGALMAS OLVASÁSA TÁPLÁLJA AZ ELMÉT. * MÉRTÉKLETESSÉG ÉS SZORGALOM A SZERENCSE SZOLGÁI. * A SZERENCSE SOKNAK ÁD SOKAT, DE SENKINEK SE ELEGET. * SENKISE SZÜLETETT MAGÁÉRT. MINDENKIBŐL EGY RÉSZ A HAZÁÉ, MÁS A SZÜLŐKÉ, ISMÉT MÁS A CSALÁDÉ S VALAMI ÖNMAGÁÉ IS. ÉLJ A TANULÁSNAK ÉS TANULJ AZ ÉLETNEK ! * MAGÁNAK HASZNÁL, A KI MÁSSAL JÓT TESZ. * LEGBOLDOGTALANABB. KI JÓ BARÁT NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDIK. OSTOBASÁG AZT KERÜLNI, a MIT ÚGYSE LEHET MELLŐZNI. * PIHENŐNEK MUNKÁLKODNI, MUNKÁLKODÓNAK PIHENNI. * A PÉNZ CSAK GONDTALANSÁGOT BIZTOSIT, DE a SZELLEM HIRNEVET. Jó gondolatok. (Eégi fakó kéziratokból az „Esztergom e's Vidéke" szamára.) CSAK A KÖZÖNSÉGES LELKŰ EMBEREKET NEM ISMERI SENKISE FÉLFE S CSAK AZOKNAK NINCSE-L HÍREK. — Boldog Ünnepeket összes munkatársainknak, jóakaróinknak ós olvasóinknak ! — Lapunk mai száma másfél ivnyi melléklettel jelenik meg, a mi ujabb bizonysága annak, hogy minden ünnepiesebb alkalommal szívesen lerójuk tartozó kötelességünket olvasóközönségünk iránt. -- Húsvéti diszebéd lesz ma a herczegprimási palotában, melyre a főpapságból, az alsőpapságból s a közös hadsereg tisztikarából harmineznégyen hivatalosak. —- A nagyhét ájtatosságát a főkáptalan a főszékesegyház egyik mellékhelyiségében s a papnevelő intézet saját kápolnájában jezsuita atyák vezetése mellett végezték. — Rajner Lajos kanonokot betegségében ő Eminencziája a herczegprimás hétfőn személyes látogatásával tüntette ki. — Palásthy püspök beteg vendégét, Balogh Sándor fővárosi ügyvédet, a Sz.Istváii-társulat egyik oszlopát a herczegprimás szerdán személyes látogatásával szerencséltette. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Dr. Wiplinger Ödönt a kaposvári törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Megyei közgyűlés. Esztergom vármegye rendes tavaszi közgyűlését apr. 28-én tartja. — TEMPLOM ÜNNEP. A Húth MIKLÓS ÉS. MARTERSTOCK JÓZSEF VÁLLALKOZÁSÁBAN ÉPÜLŐ REF. TEMPLOMRA SZOKOTT ÜNNEPSÉGEK KÖZÖTT F. h. 22-ÉN d. u. 5 ÓRAKOR FOGJÁK a JELVÉNYT KÉPEZŐ CSILLAGOT FELTENNI S IMMÁR NEMSOKÁRA egygyel TÖBB TEMPLOM FOGJA ÉKESITENI ESZTERGOM VÁROSÁT. — A Szent Sirok látogatása Nagypénteken a kietlen időjárás daczára is igen forgalmas volt. A király városi plébánia templom szent sirját városi rendőrök őrizték s két hétágú diszes gyertyaállvány világította meg. A vízivárosi templomban s a szenttamási kápolnában katonák állottak ERFC a szent sir előtt. Szentgyörgymezőn csákós, kardos földműves legények, a kerektemplomban ministráns fiuk s a barátoknál növendék szerzetesek. Nagy mozgalom volt a város utczáin s a hideg északi szél, mely A város porát-mind fölszedte, nem birta a híveket visszatartani a ke-