Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-21 / 32.szám

olyanokét, melyekért hősök:, lovagok bűnre, sőt gyilkosságra vetemedtek. A legtöbb csóknak azonban nincsen tör­ténete. Nem nyerészkedési Vágy, a mi létrehozza, hanem egyszerű, becsületes cserevásár, a melyben egyik fél sem akar többet kapni, mint adni. Csókot csókért, szivet szívért. A románticzizmus kora ma már a mult regéje. Még a csókbörzén is spe­kulutivabb szellem uralkodik, mint hajdanában. A koronákkal és gyémán­tókkal senki sem dobálózik. Csupán ifjú novellistáink idézik fel még mind­untalan a régi drága idők emlékét, a mennyiben hősük sohasem mulasztja el az imádó ttja előtt megkoczkázlatni a merész mondást : «Egy csókot — vagy meghalok.» Jó szerencse, hogy a modern hősnő inkább ad egy csókot a. hősének, semhogy a halálát kívánná ; inkább az életét — magának. A szerelmi csóknak is meg vannak a maga sajátságai. Ilyen pl. hogy be­hunyjuk a szemünket, akár veszszük, akár adjuk. Ugyebár lapasztalták ? . . . Mert még a jó poroszok is tapasztalfák, akik pedig tudvalevőleg inkább filozo fáinak és kalmárkodnak, mint csóko­lóznak. Egy időben valóságos kis li­teratura keletkezelt e kérdés felől a berlini lapokban. Kutatták a furcsa tünemény psycho-, fizio- és egyéb logiai okát. Sőt pályadijat tűztek ki a fontos kérdés leghelyesebb megoldására. A nyertes a következő versike lett: ..Bibliában meg van írva: Felebarátod szeressed, És a gyengeségük előtt Hunyjad be az egyik szemed. . Es ba kettő csókoló/ik, Érzik, hogy gyenge mindenik. Egyet érted, egyet értem ; Ezért zárul be mindkét szem. Egy másik ugy vélekedett, hogy a csókolózó a hetedik égben van, tehát igen magasan ; onnan pedig veszedelmes a mélységbe alátekinteni. Valami szen­vedélyes sportsmann meg ugy okosko­dott, hogy a csók alatt az ember a gyönyör tengerébe merül; már pedig a víz alatt be szoktuk hunyni a sze­münket. Egy udvariatlan professzor meg azt sütötte ki, hogy a froufrou al­kalmatlan bodorainak és az arczpor szemcséinek csiklaudozása miatt huuy­juk le szemünket. Valami megmakacso­sodott íigglegény azért teszi, mert szé­gyen li, hogy* vén létére ilyen bolond­ságokat müvei. Egy fiatal elzászi asz­szonyka végre ugy vélekedett, hogy a gyönyör édes mámorában senki sem ba­rátja a szempillantásnak. Annyit beszélek már a csókról, hogy önkénytelenül felmerül lelkünkben a kérdés, mi is tuíajdonképeu a csók ? E kérdésnél eszembe jut egy csók re­czept, a melyet egy e század elején kiadott humoros almanachban olvastam : «Végy két szép piros ajkat, végy hozzá még kettőt, a melyek ha nem is olyau szépek, de a tieid legyenek, keverd a négyet össze ; és kész a csók.» A filozófus ugy definiálja, hogy két egyéu egymás iránti rokonszenvének külső kifejezése az ajkak összeillesztése által. (Kivétel: a Judás-csók.) A ter­mészetbúvár: Az ajkak bőrfelületének érintkezése; egy phizikus a csókot ro­pogós, piroshéjju kívánatos zsemlyéhez hasonlítja, a melybe ha beleharapunk puha bél helyett csak lyukat találunk. És a szentesi udvari poéta («Éj és korány.» Szentes, 1886. Irta K. V.) meg ugy dalolta ki fűzfa lantján a csók lényegét: „Hiány'znak arra szók, A csók — az csak csók." Rövid, de velős meghatározás. S utoljára is neki van igaza. Mit szólanak hozzá hölgyeim? Az én privát vélemé­nyem legalább az, hogy a csók egy olyan tudomány, a melynek csak pra­xisa van; theoriája nem létezik. MUNKÁCSI KÁLMÁN. Idehaza. (Valami a dillentantizmusról.) • A DILLENTANSOK KÜLÖN FAJT KÉPEZNEK AZ EMBERISÉGBEN, ŐK VEZETIK A VIDÉKI MAGYAR TÁRSADALOM ÍZLÉSÉT, ŐK NYÚJTANAK IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI ÉLVEZETEKET, DE SOKSZOR ŐK RONGÁLJÁK MEG ÉS TESZIK TÖNKRE LEGINKÁBB A FOGALMAKAT ÉS FELFOGÁSOKAT. NEM IDŐZÖM TOVÁBB ENNÉL A KÉRDÉSNÉL, HANEM RÁTÉREK MAGÁRA AZ ÉLETRE. A NAPOKBAN EGY NAGYOBB TÁRSASÁGBA KERÜLTEM, A HOL BEMUTATTAK EGY «MŰVÉSZ­NEK». ISMEREK VALAMI SZÁZ MAGYAR KÉPÍRÓT, KÉPFARAGÓT ÉS RAJZOLÓT, DE NEM TALÁLTAM MEG EBBEN A NÉVSORBAN AZ UJ ISMERŐSJFC, A KI VISSZATASZÍTÓ DÖLYFFEL NYILATKOZOTT MUN KÁCSYRÓL, HANEM AZÉRT ELISMERTE BENCZÚRT ÉS ZICHYT. MINDENNAPI TÁRSASÁGÁNAK PEDIG, HA MUNKÁCSYRÓL, BENCZÚRRÓL VAGY ZICHYRŐL OLVAS VAGY HALL, RÖGTÖN ESZÉBE JUT A LOKÁL «MŰVÉSZ*. ES KEZDŐDIK A FOGALOMZAVAR. AZ AZ ÉRTELMI ZAGYVALÉK, MELY NEM TUD DIS­TINGUÁLNI, MIKOR A MŰVÉSZETRŐL CSEVEG. EGY MÁSIK UR KIFOGÁSTALAN KÉZBELI ÜGYES­SÉGGEL VAGDALTA LE CHOPINT S OLYAN MI­MIKÁVAL HAJTOGATTA MAGÁT A TÁRSASÁG ELŐTT, MINT LISZT VAGY KUBINSTEIN. A KEDVES PUBLIKUM NEM TUDTA, HOGY CSAK A FÜLEK TÁPLÁLKOZTAK, DE A SZELLEMI GYÖNYÖR TÖKÉ­LETESEN BENNEREKEDT A SZEGÉNY ZONGORÁBAN. ES AZ ENTHUZIASZTA — MERT MINDEN DIL­LETTANS CSAK ENNYI — LE FITYMÁLTA AZ ÖREG ERKELT, MIKOR VÉLETLENÜL SZÓBA MERTEM HOZNI A MAGYAR ZENEMŰVÉSZET MEGALAPÍTÓJÁT. EGY HARMADIK UR FELOLVASOTT. MINDEN DILETTÁNS SOKOLDALÚ. FÓDÖZNI IPARKODIK MA­GÁT A MŰVÉSZET MELLÉKÁGAIVAL ÉS VÁLFAJAIVAL, HA AZ EGYIKBEN VAGY MÁSIKBAN MÁR IGAZI KRITIKUSOK ELŐTT TÖKÉLETESEN SIKERÜLT FEL­SÜLNIE. A FELOLVASÓ IS FEST ÉS ZONGORÁZ, SŐT VERSEKET I S IR ÉS NOVELLÁKAT. TAPSOLT MINDENKI. NEM VOLT SEM A VERSBEN ESZME, SEM AZ ELBESZÉLÉSBEN EGYETLEN EGY MEG­RAGADÓ SZENTENCZIA, DE A TÁRSASÁGBAN MIN­DENKI MEG VOLT GYŐZŐDVE ARRÓL, HOGY UGY CSAK JÓKAI VAGY MIKSZÁTH TUD ELBESZÉLNI S OLYAN TECHNIKÁJA CSAK KUDNYÁNSZKYNAK S ESZMEVILÁGA CSAK BEVICZKYNEK VAN. VÉGRE BEHOZTAK EGY DARAB AGYAGOT, MELY ÁLLÍTÓLAG MODELL UTÁN UTCZAI * GYER­KŐCZÖT ÁBRÁZOLT. MAGA A DILLETTÁNS FIGYELMEZTETETT ARRA, A MIT MÜVÉBE BELEGONDOLT, DE KIFEJEZNI NEM TUDOTT. ÉS A SILÁNYSÁG NEM TALÁLKOZOTT KRITIKÁVAL, CSAK FÖLTÉTLEN ELISMERÉSSEL. ARANYFÜST A DILETTANTISMUS. A MINT HOZZÁÉR A KRITIKA, NEM MARAD BELŐLE SEMMI. HASZNÁL A TÁRSADALMI ÉLETNEK, DE ÁRT A MŰVÉSZETEKNEK ÉS FOGALMI ZŰRZAVART CSINÁL A PUBLIKUMBAN. A DILETTÁNS CSAK A BÓK VIRÁGAIT ISMERI, DE NEM LÁT SOHA BABÉRLEVELET. HAJLAMMAL, DE TEHETSÉG HIJÁN SZERETNE ALKOTNI, TEREM­TENI S ALKOTÁSAINAK ELSŐ BÁMULÓJA ÖNMAGA. HANEM A ZONGORAGYÁRTÁS, A FESFCÉKKERES­KEDÉS S A PAPÍRIPAR FELLENDÜLÉSE NEM ÓCSÁROLJA AZT A SOK VIRTUÓZT, MŰVÉSZT, KÖLTŐT ÉS IRÓT, A KI KÖZÖTTÜNK HEMZSEG. ARGONAUTA. Húsvéti levél. Készen vannak a piros tojások, pom­pásan festenek ; a kis mediczinás üve* gecskók lekerülnek az almáriumok te­tejéről s az otkolompródáló patikákat már ezer lépésről meg lehet sejteni. Van odahaza szentölt kalács, szen­tölt sonka; mindenki felölti a parádés ruhát s félretéve a hétköznapi gondo­kat, él a családi élet édes örömeinek s ártatlan gyönyöreinek. Feltámadás ünnepénél nincs magasz­tosabb ünnepünk. Az eszme halhatat­lansága s a jövőbeli élet örökkévalósága érlelődik meg bennünk móginkább, mikor magunk között látjuk a sok ezer boldog hívőt, a kit a hit üdvözít. Nem halunk meg egészen, ha nyo­mot hagyunk után. Megőrzi emlékünket az utódok szeretete. Ez a családi bol­dogság halhatatlansága. Nem halunk meg egészen, ha nyo­mot hagyunk azon az ösvényen, melyen a nemzeti nyelv és művelődés ügyét szolgáljuk, még akkor sem, ha uj ne­vünk velünk együtt hanyatlik a sirba. Nem balunk meg egészen, ha nyomot hagyunk magunk után, mások számára ösvényül, meg akkor sem, ha a leg­utolsó munkásokhoz is tartozunk. Csak akkor halunk meg és nem tá­madunk föl soha, ha nem az eszmét, hanem az anyagot szolgáltuk s rabszol­gái voltunk olyan hatalmaknak, melyek fölött uralkodnunk kellett volna. A nyers anyagi érdek, a hiuságos haszon­vágy, a durva haszonlesés még senkit se élt túl, ha még annyi vagyont is hagyott nevető örököseinek s ha még annyira is kereste a halhatatlanságot. Az eszme föltámad a horhadó ko­porsóból, a nemes gondolat, a tiszta érzés, a magasztos hév nem hamvadéi soha, hanem átszármazik a virágok il­latába, a madarak dalába, az öröm mo­solyába és megtermékenyíti megint a világot. Az emberi szellem halhatatlan... Magasztos ünnepek a húsvéti üuue­pek. A feltámadás vigasztaló és lélek­emelő eszméjét hirdeti maga az ébredő természet is, mely felocsúdik merev kietleusógéből s az első fűszál kihaj­lásában és az első pillangó színpom­pájában hirdeti a teremtés halhatat­lanságát. A ki igy tudta alkotni a világot, az nem feledkezik meg jótéteményeink­ről, melyeket titokban űzünk s vét­keinkről, melyeket nyíltan elkövetünk. Az emberiség tökéletesedése, a mű­veltség, tudomány, haladás mind nem egyéb, az Isten kegyelménél, kinek öröme telik a képmására alkotott te­remtmény, hatalmas fejlődésében. Mennél műveltebb lesz valamely szá­zad, annál magasztosabb a népek mil­lióinak hymnusa a Teremtőhöz. Elmélkedjünk és imádkozzunk min­denekelőtt önmagmnkról és önma­gunkért a legszentebb ünnepek alatt. G ASTON. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A TRÓNÖRÖKÖS ÖZVEGYE PÁRT­FOGÁSA ALATT ÁLLÓ NAGY BECSŰ VÁLLALATBÓL MEG­JELENT A 82-IK FŰZET, MELY SALZBURG ISMER­TETÉSÉT VÉGZI S EGYÚTTAL A NEGYEDIK KÖTETET FEJEZI BE. A DÍSZES FÜZET ÁRA 30 KR. — NYÁR CZIM ALATT RUDNYÁNSZKY GYULA EGY UJ VERSKÖTETET ÁD KI, MELYBŐL MAI ÜN­NEPI MELLÉKLETÜNKBEN KÖZLÜNK MUTATVÁNYT. A NAGY VÁRAKOZÁSOKAT KELTŐ KÖTET 15—20 IVNYI TARTALOMMAL FŰZVE 1 FRT 50 KR, KÖTVE 3 FRTÉRT RENDELHETŐ MEG MÁJUS ELSEJÉIG A KÖLTŐNÉL. (BPEST. IV, ZÖLDFA-UTCZA 31. SZ. A.) RUDNYÁNSZKY GYULA LEGÚJABB KÖTETÉNEK NEM KELL TÖBB REKLÁM. — A PÉNZES MOLNÁR ROMÁNCZA CZIM ALATT EGYIK LEGÉRDEMESEBBIK MAGYAR ELBESZÉLÜNK, ABONYI LAJOS EGY UJ KÖTET ELBESZÉLÉST IRT, MELY SINGER ÉS WOLFNER NÉPSZERŰ PIROS KÖNYVTÁRÁNAK, AZ EGYETEMES REGÉNYTÁRNAK LEGÚJABB FÜZETÉT (IV. EVF. 14 F.) KÉPEZI. A KEDVES KÖTET ÁRA 50 KR. — AZ ORBZÁG-VILÁG A LEGELŐBBKELŐ MAGYAR HETI KÉPES LAP, MELY FOLYTONOSAN UJABB MEGLEPETÉSEKBEN RÉSZESÍTI A NAGY OLVASÓKÖZÖNSÉGET, ÖRÖMMEL JELENTJÜK, HOGY BENEDEK ELEK DERÉK VÁLLALATA NAPRÓL-NAPRA NAGYOBB TÉRT HÓDIT ESZTERGOM MŰVELTEBB KÖREIBEN. — MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI KÉPEZIK AZ IDŐ SZERINT A RÉVAI TESTVÉREK LEGNÉPSZERŰBB FÜZETES ELBESZÉLŐ VÁLLALATÁT, MELYBŐL A 4 ÉS 5-IK FÜZET ÉRKE­ZETT OLVASÓ-ASZTALUNKRA. EZZEL AZ ELSŐ KÖTET, A TEKINTETES VÁRMEGYE MÁR ELKÉSZÜLT S FÜZETENKIUT 35 KRÉRT RENDELHETŐ MEG. MIK­SZÁTH NEM HIÁNYOZHATIK SEHONNAN, A HOL A LEGÚJABB IRODALOM IRÁNT ÉRDEKLŐDÉS MU­TATKOZIK. — GARAY JÁNOS TELJES KIADÁSA MEHNER VILMOS NAGYBECSŰ KIADÁSA GYANÁNT A LEG­ÚJABB FÜZETEKKEL (34 34 ÉS 35) MÁR BE VAN FEJEZVE. GARAY NEMCSAK AZ IRODALOM­TÖRTÉNETÉ, DE AZ ÖRÖK ÉLETŰ MAGYAR IRO­DALOMÉ IS S IGY AZ UJ KIADÁS KETTŐS ÉRTÉKŰ. — VAS GEREBEN ÖSSZES MÜVEIBŐL A MEHNER-FÉLE ILLUSZTRÁLT KIADÁSBAN MEG­JELENT AZ 56—61-IK FÜZET, MELY R A TŐSGYÖ­KERES MAGYAR ELBESZÉLŐT ÉRDEMÉHEZ MÉLTÓ KIADÁSBAN TÁMASZTJA FEL. A HETEDIK KÖTET FÜZETEI KÜLÖN-KÜLÖN 25 KRBA KERÜLNEK. NEM GYŐZZÜK ELÉGGÉ AJÁNLANI A REGÉNYOLVASÓ KÖZÖNSÉGNEK. NEK ELLENSÉGEI. NEM LEHET AZT DICSÉRNI, a KI ÓCSÁRLÓK HIJÁN VAN. NINCS OLY GAZDAG, A KI MÁSRA NEM SZO­RULNA. * SZÁNAKOZÁSRA MÉLTÓK, KIK FELFUVALKODNAK SZERENCSÉJÖKBEN. * NEHÉZ DOLOG A BŰNT ÁBRÁZATUNKKAL PA­LÁSTOLNI. NAGY ELŐMENETELŐ VOLT SOKSZOR, a MI KEZDETBEN KEVESET ÍGÉRT. * A KÖNYVEK SZORGALMAS OLVASÁSA TÁPLÁLJA AZ ELMÉT. * MÉRTÉKLETESSÉG ÉS SZORGALOM A SZERENCSE SZOLGÁI. * A SZERENCSE SOKNAK ÁD SOKAT, DE SENKI­NEK SE ELEGET. * SENKISE SZÜLETETT MAGÁÉRT. MINDENKIBŐL EGY RÉSZ A HAZÁÉ, MÁS A SZÜLŐKÉ, ISMÉT MÁS A CSALÁDÉ S VALAMI ÖNMAGÁÉ IS. ÉLJ A TANULÁSNAK ÉS TANULJ AZ ÉLETNEK ! * MAGÁNAK HASZNÁL, A KI MÁSSAL JÓT TESZ. * LEGBOLDOGTALANABB. KI JÓ BARÁT NÉLKÜL SZŰKÖLKÖDIK. OSTOBASÁG AZT KERÜLNI, a MIT ÚGYSE LEHET MELLŐZNI. * PIHENŐNEK MUNKÁLKODNI, MUNKÁLKODÓNAK PIHENNI. * A PÉNZ CSAK GONDTALANSÁGOT BIZTOSIT, DE a SZELLEM HIRNEVET. Jó gondolatok. (Eégi fakó kéziratokból az „Esztergom e's Vidéke" szamára.) CSAK A KÖZÖNSÉGES LELKŰ EMBEREKET NEM ISMERI SENKISE FÉLFE S CSAK AZOKNAK NINCSE-L HÍREK. — Boldog Ünnepeket összes munka­társainknak, jóakaróinknak ós olva­sóinknak ! — Lapunk mai száma másfél ivnyi melléklettel jelenik meg, a mi ujabb bizonysága annak, hogy minden ünne­piesebb alkalommal szívesen lerójuk tartozó kötelességünket olvasóközönsé­günk iránt. -- Húsvéti diszebéd lesz ma a herczegprimási palotában, melyre a fő­papságból, az alsőpapságból s a közös hadsereg tisztikarából harmineznégyen hivatalosak. —- A nagyhét ájtatosságát a fő­káptalan a főszékesegyház egyik mellék­helyiségében s a papnevelő intézet saját kápolnájában jezsuita atyák vezetése mellett végezték. — Rajner Lajos kanonokot beteg­ségében ő Eminencziája a herczegprimás hétfőn személyes látogatásával tüntette ki. — Palásthy püspök beteg vendégét, Balogh Sándor fővárosi ügyvédet, a Sz.­Istváii-társulat egyik oszlopát a herczeg­primás szerdán személyes látogatásával szerencséltette. — Kinevezés. Az igazságügymi­niszter Dr. Wiplinger Ödönt a kapos­vári törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Megyei közgyűlés. Esztergom vármegye rendes tavaszi közgyűlését apr. 28-én tartja. — TEMPLOM ÜNNEP. A Húth MIKLÓS ÉS. MARTERSTOCK JÓZSEF VÁLLALKOZÁSÁBAN ÉPÜLŐ REF. TEMPLOMRA SZOKOTT ÜNNEPSÉGEK KÖZÖTT F. h. 22-ÉN d. u. 5 ÓRAKOR FOGJÁK a JEL­VÉNYT KÉPEZŐ CSILLAGOT FELTENNI S IMMÁR NEMSOKÁRA egygyel TÖBB TEMPLOM FOGJA ÉKESITENI ESZTERGOM VÁROSÁT. — A Szent Sirok látogatása Nagy­pénteken a kietlen időjárás daczára is igen forgalmas volt. A király városi plébánia templom szent sirját városi rendőrök őrizték s két hétágú diszes gyertyaállvány világította meg. A vízi­városi templomban s a szenttamási ká­polnában katonák állottak ERFC a szent sir előtt. Szentgyörgymezőn csákós, kar­dos földműves legények, a kerektem­plomban ministráns fiuk s a barátoknál növendék szerzetesek. Nagy mozgalom volt a város utczáin s a hideg északi szél, mely A város porát-mind fölszedte, nem birta a híveket visszatartani a ke-

Next

/
Thumbnails
Contents