Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-11 / 29.szám

szor hozzánk jött. Az esztergomi szép nök koszorúval és virágokkal fejozlek ki csodálatukat s a polgárság leírha­tatlan rajongással vette őt körül. A mennyi dicsőséget nyujihat a po­litikai küzdelem nálunk, annyit nyújtott neki Esztergom, midőn remek orátori szellemével feltüzelte a hazafiságot, a polgári kötelességeket s a ragaszkodást. Mint győztes triumphatort ünnepel­tük, pedig más zászlók diadaláért mon­dottak épen akkor Tedeumot s ő sem a maga győzedelmet akarta kivivni. Feledhetetlen emlékű, szép, verőfé­nyes napok voltak azok. Az esztergomi nők és ifjak s a szabadon dobogó pol­gári szivek kivétel nélkül ünnepelték őt, a ki meleg rokonszenvvel viszonozta tüzes lelkesedésünket. Esztergom városa tehát kétszeres örömmel látja és üdvözli Szilágyi De­zsőt Werbőczy hazájában az igazság­ügyminiszteri széken. Odavaló Ő minden izében. Mint szaktudós, mint szónok, mint hatalmas munkabíró s mint uagy állam­férfin. Örömmel üdvözli őt Esztergom min­den pártkülönbsség nélkül azon a he­lyen, a honnan hivatva lesz fényt árasz­tani a magyar igazságszolgáltatásra Hunyady Mátyás országában. Üdvözöljük Őt Esztergom szereteté­vel és örömével s midőn dicsőséges pályafutásához Isten áldásáért esede­zünk, még csak azt kívánjuk és kér­jük, hogy ne felejtse el városunk lel­líesedését és ragaszkodását, mert az most méginkább az övé. OLVASO-ASZTAL (E rovatbau ismertetett müvek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — Jókai Mór legújabb regénye : «A lélekidomár» a Révai testvérek kiadásában füzetekben jelenik meg. Ha­talmas eszmék, gyönyörű gondolatok, felruházva a legszebb ékességgel, mit egy a múzsáktól megáldott toll meg­teremthet. Gyönyörű olvasmány, mely tovaragad, mint az ár, de oly remek tájakra visz, hogy nem biruuk azoktól megválni. Kimagasló alkotása annak a magasröptű képzeletnek, mely legkisebb vonásába is fényes képet nyújt, — bámulatos egész, melynek részecskéi gyöngyök, kápráztatva fényükkel, de azért nem gyorsan muló hatást te­remtve. Jókai legnjabb regényeinek füzetes kiadását életrevaló gondolatnak kell tartanunk, nem azért, mintha min­den magyarul olvasó ember, ki fcönj* vekre költ, azt kötetekben is meg nem szerezné, — de főleg azért, mert ez által a Révai testvérek módot nyújtanak a legszegényebb embornek is a mű megszerzésére és megszüntetik a panaszt, hegy magjrar könyvet nem lehet venni, mert nem birjuk megfizetni. A kiadó­hivatal szívesen küldi meg a füzeteket 20 krjával egyenkint is, Budapesten, IV, váczi-utcza 1. sz. a. — Az Építési Tanácsadó czímü vállalatból, Gonda Bóia műszaki lanácsos müvéből megjelent a második füzet, mely az építési és mérnöki mun­kálatok díjazására vonatkozó adatokat és útmutatásokat tartalmazza s tájéka zást nyújt ugy a tervezet, mint az építésvezetés és felülvizsgálatért járó díjazásokról. Külön vaunak tárgyalva az épületek tervezése, a földmérői mun­kák ut- és hídépítési, vízszabályozási, vasútépítési, vízvezetéki és csatornázási s bányamüvek tervezése és végrehajtása fejében fizetendő tiszteletdíjak és juta­lékok kapcsolatban a teendők részlete­zésével. Építészeknek, mérnököknek, vállalkozóknak s építőknek hasznos tájékozást nyújtanak ez adatok. A becses füzet ára 30 kr. Esztergomi levél. (Két költemény prózában.) Kimért mozdulatokkal, de gondola­tok nélkül; métóságosan, de tartalom híján ; képzelődve, de teremtő képzelet nélkül ; paragraphusok szerint gondol­kodva s mindig a többséggel szavazva; egy csomó takarékpénztári rószvénynyel, egy másik csomó betéti könyvekkel,ha­nem azért néhai Shakspere s boldogult Arany János teljes ismerete nélkül lép elénk Y a s k a 1 a p ur s azon tépelő­dik, hogy elfogadhatja-e üdvözletünket. Nemsokára megjelenik egy másik uf, a ki a barock-korszakban feltűnést tu­dott volna kelteni nagyszerű czofjával, melyről annak idejében a mennyei bi­rodalomban is köteteket adtak volna ki a chinai tudományos akadémiák. Min­den mozdulata gépies, minden szava nyomatékos, de azért nem tud hova lenni az ostobaságtól s szörnyű nagy­képűsége daczára feltűnően kevés agy­velővel rendelkezik. V a s k a I a p ur és Pedáns ur szorgalmasan eljárnak a város közügyeit visszatartani ötven esztendőkre minden­hová s bámulatos szellemükkel és te­MÁSNAP BEVONULTAM. VOLT EGY LÁDA KÖNY­VEM, EGY ESERNYŐM S EGY INDEXEM. A TÖBBI RAJTAM VOLT. KEZDETNEK ELÉG GONDTALAN ÉS KÖNNYŰ TEHER. EL KEZDTEM LAKNI, DE A LAKÓTÁRS CSAK NEM JELENTKEZETT. HÁTHA MÉGIS TÖRTÉNIK VALAMI CSODA S AZ ISMERETLEN EMBER EGY­SZERRE CS IK MEGLEP. ÉPEN AZ ELLENKEZŐ CSODA TÖRTÉNT. GÉPIESEN ELKERÜLTÜK EGYMÁST. AZ ELEGÁNS SZOBÁT KETTEN BIRTUK S MÉGIS EGYENKINT ÉLVEZTÜK. Ő AKKOR JÖTT, A MIKOR NEKEM MENNEM KELLETT S ÉN AKKOR JÖTTEM, A MIKOR NEKI TÁVOZNIA VOLT KÖTELESSÉGE. EGYSZER KIÉGETT AZ EGYIK SZŐNYEG. A NYÁJASAN MOSOLYGÓ FIATAL ASSZONYKA AZONNAL KONSTATÁLTA. MEGÍRTAM LAKÓTÁRSAMNAMNAK A KÖVETKEZŐKET: — LEHET HOGY AZ ÉN CZIGARETTÁM, DE AZ IS LEHET, HOGY AZ ÖN CSTBUKKJA ÉGETTE KI A SZŐNYEGET. VÁLLALKOZIK A KÖZÖS KÖLT­SÉGRE ? DÉLUTÁN NÉGY ÓIAKOR MÁR OTT VOLT A VÁLASZ ÍRÓASZTALOMON: — GILT, KEDVES LAKÓTÁRS! FIZETTÜNK MINDENT KÖZÖSEN, MÉG AZT IS, a MIT NEM KELLETT VOLNA. VÉGRE HAT HÉT MÚLVA MEGHÍVÁST KAPTAM EGY FŐRANGÚ CSALÁDHOZ HÁZITANTTÓNAK. PÖLMONDTAM, DE MÉG MINDIG NEM LÁTTAM DERÉK LAKÓTÁRSAMAT. HANEM ÉSZREVETTEM, HOGY AZ ÍRÓASZTALÁT MÁR MOST NEM GOETHE, SCHILLER S NEM AZ OLASZ ÉG MOSOLYGÓ LEÁNYAI DOMINÁLJÁK, HA­NEM EGY FELTŰNŐ RUT BUDAI LEÁNY OSTOBA ARCZKÉPE. — KÉPZELJE CSAK KÉREM, — SOPÁNKODOTT A DERÉK SZOBAASSZONY — TORBÁGYI NR EL­VESZI AZT A NYULKÉPÜ BUDAI SVÁBLEÁNYT. NEM KÁR AZÉRT A DERÉK, JÓRAVALÓ FIATAL EM­BERÉRT ? — Már most nem érdemes vele megis­merkednem ! ES KIHURCZOLKODTAM ANÉLKÜL, HOGY HAT HETES LAKÓTÁRSAMMAL CSAK EGYETLEN EGY SZÓT IS VÁLTOTTAM VOLNA. ATJCUN. — Esztergomi divatczikkek. Egy előkelő hölgy kért föl a következő sorok közlésére: «Tiszt. Szerk. ur. Eddigelé Budapestről láttuk el magunkat a sai­sonnak megfelelő divatczikkekkel, kala­pokkal s egyebekkel; de mióta Hoff­mann Róza k. a. a vízivárosi Matus-féle házban minden zaj nélkül megkezdte uj üzletét, azóta már fölöslegessé váltak a fővárosi rendelmények s örömmel tudathatom, hogy az esztergomi női divatczikkek immár kifogástalanok.» — Leányiskolái ünnepség. A városi elemi iskolák igazgatójának, Dr. Fehér Gyula plébános névnapja alkalmából a városi kath. elemi leányiskola növen­dékei ma délután négy órakor a városi leányiskola helyiségeiben iskolai ünnep­séget tartanak karénekkel, szavalatok­kal s egy kis gyermek-szinmü előadá­sával. Az iskolai ünnepség a programúi szerint igen sikerültnek ígérkezik. hetségükkol nagy csodálatot keltenek a kisebb vaskalaposok s a nagyobb tör­peségü pedánsok között. Bemutatják őket egymásnak. V a s­k a 1 a p ur bambán mosolyog s P e­d a n s ur a jelentőséges perczben, kí­váncsi önmagára. — Ismerjük már egymást harmincz esztendő óta — mondják végre mind a ketten s az időjárásról csevegve kezet nyújtanak. * * Egy fiatal ember lép azután a tár­saságba, a kinek szive van, lelke van, tehetsége van, de nincs anyagi ereje. Rokonsága sincs, a melyik emelné. Ba­rátai vannak, de azok tartanak tőle. Sehol sincs hivatalosan, de mindenütt ott van a szelleme, melylyel tömege­ket táplál, hanem azért nem sokat adnak rá, mert nem akar érvényesülni hivata­los szabályok szerint. Nemsokára utána ogy másik ismeret­len lép be . . . Hatalmas, erőteljes alkat; csupa oroszlán minden porczi­kája, napfény minden szava; teremtő és romboló minden intése. De nem szeretik, mert nagyon erős s azért mégse adja be a derekát. Bemutatják őket egymásnak. — Haladás u r Esztergomból. — Korszellem ur a XIX. század végéről. A két ismeretlen ur ugy nézett egy­másra, hogy mindenki megértette őket. Ezek az urak most találkoztak egymás­sal legelőször — Esztergomban — (mai Esztergomi Levelemben.) GASTON. HÍREK. — A főrendi házból. A véderő­törvényjavaslatot tegnap d. e. a főrendi­házbaii r elfogadták. — Ö Eminencziája tegnap este a bécsi hajóval hazaérkezett. — Herczegprimásunk Budapestre utazott, hogy a képviselőházi legújabb törvényjavaslatokat tárgyaló főrendiházi gyűléseken, személyesen is részt ve­hessen. — Gróf Majláth György főispán hétfőn városunkba érkezett, hogy az állandó választmány s a közigazgatási bizottság rendes ülésein elnököljön. — Leány-árvaház. A herczegprimás nagylelkűségének legújabb alkotásáról, az esztergomi leány-árvaházról lapunk élén emlékezünk meg. Nekünk jutott a szerencse, hogy mi publikálhattuk először az örvendetes hirt s igy nekünk van főn tartva a kötelesség, hogy ezrek és ezrek köszönete előtt mi adjunk az első köszönetnek nyilvános kifejezést. E részben összes olvasóink érzelmeit vozérközleményünkben iparkodtunk hal­vány szavakban tolmácsolni. — A Szondy-kápolna az érseki drégeli uradalomban igen festői fekvésű, de épen emelkedettségénél fogva az időjárás viszontagságának igen is ki van téve. Alig néhány esztendeje annak, hogy a hős Szondy György emlékezetét örökítette meg a uevezetes emlékkápolua s már is az a jelentés érkezett Drégel­Palan káról, hogy a kápolna falait a viharok és zivatarok igen is megvisel­ték. A mint a hirek az emlékkápolua megalapítójához értek, rögtön elrendelte, hogy az uj épület hibáit azonnal ki­javítsák s a szép emlékkápolnát ismét jó karba állítsák. — Rimely apátkanonok a pozsonyi piébános-válság alatt Heiler püspök utódjául van kandidálva. A pozsonyi káptalan főpapja meglátogatta Dröxler Gusztáv pozsonyi polgármertert, mint a kath, patronátus elnökét ós kijelentette, hogy a jelöltségeta pozsonyi belvárosi plébániára elfogadja. A derék főpap esztergomi születésű s igy kedves kö­telességünk róla néhány életrajzi adatot föleleveníteni. Dr. Rimely Károly Esz­tergomban született 1825-ben, febr. 4-én. (xymnasiumi s theologiai tanul­mányait szülővárosában elvégezvén, 1848. jun. 21-én áldozó pappá szen­telték. A lelkészkedés pályáját Budán kezdte, mint káplán, azután tanulmányi felügyelő lett a bécsi Pazmaneumban, Nemsokára az esztergomi papnevelő­intézet egyháztörténeti s jogtanári ka­thedráját foglalta el, mignem 1860-ban a Pazmaneum aligazgatója, pozsonyi kanonok s lekéri valóságos apát lett. Emlékezetes történeti adat, hogy Dr. Rimely Károly a b. e. Rudolf trón­örökös magyar nyelvtanára volt. A tudós főpap mint historikus is érdemeket szerzett, amennyiben vicerectorsága ide­jében, 1865-ben, latin nyelven megírta a Pazmaneum történetét. A terjedelmes munka (nagy oktáv, 403 lap) Bécsben jelent meg. Do munkatársa volt az Uj magyar Sionnak is, hová egyház­történeti közleményeket adott. Eszter­gom öröme kisérné a derék, hazafias főpapot, városunk jeles fiát a nagy fontosságú pozsonyi plébánia hivatalba! — Derék életmentő. Mult számunk­ban jelentettük, hogy Kégli városi hen­tes felesége pénteken este nyolcz és kiloncz óra között a bajóállomásnál beleesett a Dunába s görcsösen meg­fogózott az épen ott állomásozó Árpád teherhajó kerekébe. A derék életmentő Petz Károly volt, az Árpád hajó fiatal manipulánsa, kinek az egész Kégli csa­lád köszönettel tartozik. f Csernák Béla, a bpesti törvény­szék nyűg. elnöke hosszas szenvedés után szentgyörgy mezei békés lakásán, hol szerető családja nagy feláldozással gondozta, jobblétre szenderült. A család gyászjelentése a következő: Özvegy Cser­nák Bólánó született Seyler Lujza, va­lamint kiskorú gyermekei Csernák Lujza, Béla, Róbert, az összes rokonság ne­vében is, fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó férjnek, az eltörülhetlen emlékű szeretett atyának és rokonnak, Méltóságos és Nemes Cser­nák Béla urnák m. kir. budapesti tör­vényszék nyugalmazott elnökének a közjó körül érdemült élete 58-ik, bol­dog házasságának 22-ik évében hosszas szenvedés, s a halotti szentségek ájta­tos felvétele után, f. é. april 7-én haj­nali 4y 2 órakor, az Úrban tör;óut csendes elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. é. april 9-én délután 3 óra­kor, a Sz.-Györgymezi Úri-utczai 244. sz. házból, ugyancsak a Szt.-György­mezei sirkertbon fognak örök nyuga­lomra elhelyeztetni, lelkeüdveért pedig az engesztelő sz. mise-áldozat, másnap april 10-én a vízivárosi templomban d. e. 10 órakor fo^f a Mindenhstónak bemutattatui % Esztergom, 1889. april 7-én. Isten Áldása és békéje lebegjen a kedves elköltözött porai felett. — A zárda halottja. Bold. Sekweig­hardt Donáta, a vízivárosi zárda tag­jának temetése f. hó 5-én d. u. 4V 2 órakor nagy részvét mellett folyt le A boldogult hült tetemei a zárda egyik földszinti helyiségébe voltak ravatalra helyezve. A terem egészen be volt vonva fekete posztóval; közepén állott Ízléses rendezéssel elhelyezett gyertyák és vi­rágok között a koporsó, mely mellet jobbról a feszület és szenteltvizfcart volt látható. A jeles nővér koporsój mellett egyetlen szép koszom feküdt melyet kegyeletes tanítványai az ~«Ex ternát» növendékei készíttette^ • a sze retett tanítónőnek. A ravatalt az egész napon át sűrűen látogatta a közönség. Délután jóval 4 óra előtt csoportosult már a zárda körül a gyászolók serege. Ott voltak Sujánszky Antal f. praelatus, Krotky József, Szilányi Ferencz, gróf Csáky Károly kanonok, a helybeli vi­lági papság csaknem teljes számban, a szt. Benedekrend tagjai, a szt. Fe-

Next

/
Thumbnails
Contents