Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-04 / 27.szám

ESZTERGOM, XI ÉVFOLYAM. 23; SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1889. ÁPRIL 4. MRG.Jp;Lli:MíK HP/l'ENKINT KÉTSZF.R: VASÁIÍNAP ^CSÜTÖRTÖKÖN. e^^«!f- óvm . .......... '6 frt — kr. fél évre .8 frt -- kr. negyei! év re 1 írt r

>0 kr. Egy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: • SZENT-ANUA-UTCZA 317. SZÁM, ln»v;V ;v lap s/.olUnni részét illető közlemények IUÜIIOIHÍÍSIC. KIAD ÓHÍVATAL : SZÉCHRNYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s ;i. magán hirdetései, a nyilUérbe szánt közlemények, előlizelési pénzek és reclamálások iiitózeiulők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIHí!>KTI<!SKK íj 1 szótól 100 S/ÓÍÍÍ - frt 75 kr-1 100 —200-ig . 1 fit ;")() kr.i 200—800-ig . 9 fri 25 kr.i ííólyegdij íiO kr. MA(íAN-llim>UmSIOIÍ megállajtoilás szerint k'gjiiláiiyosnliliaii közöltetnek. N V 11/1'JlHjR som, *>0 kr. Közérdekeink szószólói. Esztergom, apr. 3. Az esztergomi társasélet sokkal gazdagabb tevékeny faktorokban, kiváló tehetségekben és irányadó férfiakban, mint azt első tekintetre észre lehetne venni. Elfogulatlan szem, pártatlan álláspont s alapos emberismeret szükséges hozzá, hogy észrevegyük és méltassuk azokat, kik a társadalmi mozgalmaknak irányt adnak. A ki ki a Takarékpénztár, az Iparbank, a Dal- és Zenekedvelő-egyesület közgyűlésein, mint figyelmes szemlélő s hallgatag tanulmányozó megfordul, az igazat fog adni nekünk, midőn azt állítjuk, hogy Esztergom nincs ráutalva szellemi kölcsönökre, mert van nekünk igen kiváló, kevéssé használt s el nem kopott tehetségünk elég. Sziveson követi ezeket a többség. Ők vezetik a hangulatot, ők adnak irányt a patriarchális naivságig hanyatló közszellemnek, védik a közönség jogait, a jog érdekeit s az érdekek tisztaságát. Teszik ezt pedig nem hivatalból, hanem meggyőződésből s nem kapnak érte sem fizetést, sem előléptetést, hanem csak elismerést. Ezek a férfiak a társadalom lelkiismeretei. Önzetlenül dolgoznak a közöuség érdekeiért, képességük és tudományuk tekintélyét vetik latba a fenhéjázó hatalmi érdekekkel és visszaélésekkel szemben. És követi őket a közönség és lerakja előttük a fegyvert a hétköznapi gondolkodású ellenfél, mely minden jutalmát kouczban és viszonzott konczban keresi és találja. Meg kell hajolnunk előttük. Nem sokan vannak, de sokan követik. Olyanok, mint a hadvezérek, a kik arra születtek, hogy vezessenek életbe halálba. A magyar szellem életrevalóságát, a jog és igazság megnyilatkozását kell tisztelnünk bennük, Nem a maguk nevében, nem a saját érdekekben tesznek, támadnak, védnek, rombolnak és alkotnak. Hanem a közönség érdekében. Ha nem szállnának sikra, nem volna tekintélye a jognak s nem érvényesülne az igazság. Ne vök nemcsak a jegyzőkönyvekben, hanem anyagi és szellemi érdekeink naplójába is föl van jegyezve s a fiatalabb nemzedék tőlük tanul önzetlenséget s erkölcsi bátorságot. Nem esünk addig kétségbe, mig a társadalom lelkiösmoretei szóhoz jutnak s mig szózatuk a tömegnél imponál. Nem emiitünk neveket. Ugy vannak alkotva ők, hogy nem szorulnak dicsőítésre. Megvetik azt, a miért a gyöngébbek minden törekvésüket bérbe adták : a látható és hallható elismerést. Nekik csak olyan elismerés kell, a melyik a szivekbe van irva. Nem névtelenek, de azért hirnévtelenek akarnak maradni. Társadalmi küzdelmök irányadó, mert önzetlen ; meggyőző, mert tiszta és vezérlő, mert igazságos. Díszei ők annak a karnak, melynek tagjai s annak a nemzedéknek, melyet vezérelnek. Ne is fogyjon kí soha a fajtájuk. Nekünk szükségünk van olyan tehetségekre, a kik a közerdeket ideális felfogással s tiszta lelkíösmerettel szolgálják. Salgótarján. A salgótarjáni kőszéntelepek részvénytársasága a napokban közgyűlést tartott. Nagyon tanulságos ránk esztergomiakra, hogy hová fejlődött immár a salgótarjáni kőszéntelep, egyszerűen csak azért, mert érvényesül. Nem mondunk le arról a reményről, hogy valamikor az esztergomi kőszén is a drágakövek sorába lép s valamikor az esztergomi kőszéntelepekről is olyan előnyös tudósítások fognak napvilágot látni, mint most a salgótarjániról. Az esztergomi kőszén nem rosszabb a salgótarjáninál, csak az esztergomi forgalmi viszonyok rosszabbak. íme megint egy gondolat vasutunk felé. De maradjunk egyelőre a hozzánk beküldött salgó t arj án i tn dositásn ál. Az elnök-vezérigazgató, Feldmann 0. Károly betogsógo miatt a közgyűlésen jelen nem lehetvén, Chorin Ferencz dr. alelnök foglalja el az elnöki széket mély sajnálatát fejezve ki a fölött, hogy Feldmann Gr. Károly elnök-vezérigazgató betegeskedvén, elnöki tisztét nem gyakorolhatja. A társulat igen sokat köszönhet e férfiúnak, kinek buzgó vezetősége, hatalmas lendületet idézett elő s virágzásnak indította a vállalatot. (Élénk helyeslés). Az elnök konstatálja a közgyűlés határozatképességét s miután Reiner E. drt. a jegyzőkönyv vezetésével bízta meg, fölkérte Kohuer Károly és Schlesinger Mihály részvényeseket a jegyzőkönyv, hitelesítésére. Az igazgatósági jelentés, mely fölolvasottnak nyilváníttatott, és a felügyelő bizottság föielvasett jelentése helyesléssel tudomásul vétetett. A közgyűlés erre az igazgatóság indítványát, nevezetesen a 328.413 RIRTNYI nyereség fölosztására, a 12 frtnyi osztalék kifizetésére, a tartalékalap öregbitesére stb. vonatkozókat egyhangúlag elfogadta s a fölmentvényt megadta. A megejtett választásnál megyeri Krausz Lajos igazgatósági taggá s a felügyelő bitottságba rendes tagokul: Schön Vilmos, Deutsch Jakab és Kuttner J. urak újra póttagokká Buczkovszky Henrik ur ujonan közfelkiáltással választattak meg. Megyeri Krausz Lajos ugy a maga, mint megválasztott kartársai nevében köszönetet mond a közgyűlésnek, mire Kohner Károly részvényes a megjelent részvényesek nevében köszönetet s elismerést szavaz az igazgatóságnak, de külöuösen Foldman elnök-vezérigazgató urnák s kéri, hagy e nyilatkozata a jegyzőkönyvbe igtattassék. .(Élénk helyeslés és tetszés). Dr. Chorin Ferencz elnök szívélyes szavalíkal mond köszönetet a bizalom és elismerés eme nyilvánulásáért. Szónok azután áttér Feldmann elnök-vezérigazgató ur működésének méltatására s a midőn ismételten sajnálatát fejezte ki, hogy a nevezett elnök-vezérigazgató ur az őt megillető elnökségi tisztség vezetésében akadályozva van, rámutatott azon sikerekre, melyeket e bányaizJsítorjDiiiéslilfikEláriiiiája. (Kisvárosi korrajz.) MEGTÖRTÉNT PEDIG EZ A HISTÓRIA EGY BUDAPESTHEZ KÖZEL FEKVŐ VÁROSBAN. EZEN VÁROS EGYIK FÉLREESŐ UTCZÁJÁBAN LAKIK EGY ODA MÉG NEM RÉGEN KÖLTÖZÖTT TISZTVISELŐ ÉS EGY TISZTESSÉGES PERAKTA MÁSOLÓ. EZ UTÓBBIAK NEJE, A KORRAL HALADVA, FALURÓL A VÁROSBA SZAKADVA, FELKAROL MINDENT AMIVEL SAJÁT TEKINTÉLYÉT EMELNI VÉLI. AZT TARTJA, AKI MAGÁT NEM TARTJA NAGYRA, AZT MÁS SEM TARTJA. HOGY EZ SIKERÜLJÖN MINDEN KITELHETŐ DICSEKVÉST ELPAPOL, MELY PAPOLÁSBÓL, MERT RETTENETESEN HADAR, HA HARMADÁT MEGÉRTENI, AZ IS SOK. Ő, MAGÁTÓL ÉRTETŐDIK NEMES, MINDEN ROKONA NEMES DE MÉG MILYEN ! — ERGO ARISTOKRATIKUS CSALÁD, MINT MAGYARORSZÁGON MINDEN ŐSI KAPUTOT VISELŐ PERSONA. POLGÁRNAK CSAK A SZEGÉNY GATYÁS PARASZT MARAD. EKKOR AZTÁN ELBESZÉLI ARISTOKRATIKUS HÖLGYÜNK, HOGY VAN NEKI 24 FEHÉR ALSÓ SZOKNYÁJA, 78 PÁR HARISNYÁJA, 30 FELSŐ RUHÁJA, UJ KALAPJA, TÉLI, NYÁRI, ŐSZI, TAVASZI KÖPENYEGE; NEM VESZ KEVESEBB KÁVÉT ÖT KILÓNÁL, SZERETI A HABOS SÜTEMÉNYT ÉS SZERETI A LEGÉNYEKET — HA BÓKOLNAK. RENDKÍVÜL IDEGES S HALÁLRA KÉPES IJEDNI, HA A SZOLGÁLÓ A PLÉHFÖDŐT KIEJTI A KEZÉBŐL. SZÓVAL NAGY DÁMA, AKI ÉRDEKES — AKAR LENNI, DICTUM, FACTUM NEM HIÁNYZIK NÁLA SEMMI, — LEGFÖLEBB — EGY KIS JÓZANSÁG! DE PARDON, HISZ EZ KIMENT A DIVATBÓL, TALÁN MÉG HAMARÁBB, MINT A KRINOLIN! EZ A MI NEMES HÖLGYÜNK EGY SZÉP ESTE OTTHON ŰL ÉS FÉRJE TÁVOLLÉTÉBEN BIZONYÁRA EGY RÉMREGÉNY OLVASÁSÁBAN NEMESBITÉ MAGÁT MÉG JOBBAN, MERT-CSAKIS AZ ESETBEN FOGADHATTA FÉRJE OLY IZGATOTTAN AZT, HOGY HAJLANDÓ VÖLT MAGA IS EGY KIS REGÉNYT JÁTSZANI. IGAZ, A FÉRJ MEGJELENÉSE NEM VOLT VALAMI KECSEGTETŐ; MINT EGY ŐRÜLT TÉPTE MAGÁRÓL A RUHÁT ÉS KIJELENTÉ NEJÉNEK, HOGY MÉRGET VETT BE, MERT NEKI MEG KELL HALNI, HOGY AZTÁN, MINT PÜSPÖK TÁMADJON FEL, MERT ÖT FÖL AKARJÁK HOLNAP AVATNI —• PÜSPÖKNEK. — EGY, KETTŐ, HÁROM, NÉGY, SZÁMLALÁ HADONÁZÓ UJJAIN, — LÁTOD FELESÉGEM, NÉGY FORINT ÁRA MÉRGET VETTEM BE. A FELESÉG KÉTSÉGBEESVE SIET ELŐRE ÉS BEZÖRGET AZ OTT LAKÓ TISZTVISELŐ UTCZAI ABLAKÁN. — MI AZ ? KI AZ ? VAGY UGY! — RECITÁLTA A MAGYAR CLASSIKUS E JELENETHEZ ILLŐ SZAVAIT. AZ AJTÓ KINYÍLT ÉS A DÚLT ARCZU, BAGLYAS HAJÚ DRÁMAI HŐSNŐ BELÉPETT. — GONDOLJA CSAK URAM, — SZÓLT A HŐSNŐ, — FÉRJEM MÉRGET VETT BE. TÉPI MAGÁRÓL A RUHÁT. JÖJJÖN, MENJEN BE HOZZÁ, MIG ÉN ORVOSÉRT MEGYEK. HANEM AZ A HÓRIHORGAS UR BIZONYÁRA JOBBAN SZERÉTÉ AZ ÉLETÉT, HOGY SEM egyr BŐSZÜLT ÖNGYILKOSSAL SZEMBE MERT VOLNA SZÁLLNI. — NEM VAGYOK ÉN DOCTOR,— TILTAKOZÓK, MINT A KINEK NEM SOK A BÁTORSÁGA, — MERT KÉREM .AZ BAJOS, HÁT HA VELEM IS, — TUDJA AZ ILYEN ÖNGYILKOSOK MAGÁNKÍVÜL VANNAK,™ MEGITATNA EGY PORCZIÓ MÉRGET, TUDJA, JOBB LESZ, ELMEGYEK ÉN A DOCTORÉRT. EGY PEREZ ALATT KINT VOLT A VITÉZ UR ÉS UGYANCSAK KINYÚJTVÁN ELÉG HOSSZÚ LÁBNYUJTVÁNYAIT NYARGALT BE A VÁROSBA, — GONDOLVÁN MAGÁBAN: «HÁLA ISTENNEK, CSAK HOGY KINT VAGYOK!» HANEM EGY KIS SZÁNAKOZÓ LÉLEK MÉGIS MEGSZÁLLOTTA OTT A PIACZ KÖZEPÉN, MERT ELKEZDETT GONDOLKOZNI AZON, HOGY HOL IS LAKIK HÁT EBBEN A VÁROSBAN EGY DOKTOR ? EGY LÉLEK SEHOL SEM, NÉZETT JOBBRA, BALRA, ELŐRE, HÁTRA, SENKI! EGYSZERRE CSAK EGY NAGY ÁSITÁS HALLATSZIK A SIRI CSENDES ÉJJELEN, MOST SIET A HANG FELÉ. VÉGRE LÁT EGY BOLTAJTÓBAN VALAKIT FEKÜDNI. — KELJEN FÖL. — MÁR MINEK ? — BAJ VAN. — NEKEM HÁLA ISTEN NINCS* — HOL LAKIK A DOKTOR ? — HÁT ÉN TUDOM. MINEK A? — BETEGHEZ. — NEM LESZ JÓ HOLNAP? — ÉS MEGINT OLYANT ÁSÍTOTT, MINT VALAMI ÉHES OROSZLÁN. VÉGRE MEGJELENT AZ ÉJJI HOMÁLYBAN NÉGY FEGYVERES VITÉZ. A VÁROSI RENDNEK VÉDELMEZŐI VALÁNAK ŐK. A DOETORKERESŐ MEGÁLLÍTJA EZEKET. — DOCTORT HOZZANAK HAMAR, — KIÁLTÁ FELÉJÖK. — MÁR MINEK, — SZÓLT EGYIK OLYAN HANGON, MINTHA A DOCTOR EGYÁLTALÁN FÖLÖSLEGES LÉNY VOLNA. EGY FÉLÓRAI MAGYARÁZGATÁS UTÁN VÉGRE MÉGIS MEGÉRTETTÉK A HELYZET KOMOLYSÁGÁT, DE AZÉRT MÉG MINDIG SZABÓDTAK A FELSZÓLÍTÁSNAK ELEGET TENNI. — EZT ELŐSZÖR IS, AMINT AZ RENDSZABÁLYUNK KÖVETELVÉN, AZ BIZTOS URNÁK JELENTÉST KELL TENNÜNK. — HOL A BIZTOS ? — VALAMELYIK KOCSMÁBAN. — DE DOKTORT KERESSENEK. — AZ VALAMELYIK BÁVÉBÁZBAN VAN. — HÁT TUDJÁTOK MIT BARÁTAIM, ÉN MAJD MEGKERESEM A DOKTOR URAT, — SZÓLT VÉGRE VALAHÁRA EGYIK. — CSAK HAMAR. MAGUK KÖZÜL PEDIG EGY JÖJJÖN VELEM, MERT HÁT HA RÁM TÖR AZ AZ ÖNGYILKOS. — MAJD ELŐSZÖR A BIZTOS URAT KERESSÜK FEL. «EZEK TALÁN TÖBBET KERESIK A BIZTOST, MINT A TOLVAJOKAT,» GONDOLTA MAGÁBAN A VÉKONY UR ÉS ELNYARGALT. — «NEM NIEGYELE ÉN MOST HAZA,» OKOSKODÉK TOVÁBB, «BEMEGYEK EGY FEKETÉRE, ÉS MEGLESEM AZ ABLAKBÓL, MIKOR VISZIK A DOKTORT AZ ÖNGYILKOSHOZ.» MEGTÖRTÉNT AZ IS ÉS JÖTT A DOKTOR MAGÁVAL VIVÉN MIND A NÉGY DRABANTOT A DRÁMA SZINHELYÉRE. A VÉKONY UR A KÁVÉHÁZBÓL LASSAN UTÁNUK SOMPOLYGOTT. A DOKTOR A NÉGY KÍSÉRŐVEL BEMENT, A DOCTOR KERESŐ KIVÜL MARADT, FESZÜLT IDEGEKKEL VÁRVÁN A TÖRTÉNENDŐKET MOST IS HALLATSZOTT. — EGY, KETTŐ, HÁROM, NÉGY: NÉGY FORINT ÁRA MÉRGET VETTEM BE. MEGHALOK, HOLNAP FÖLTÁMADOK, FELAVATNAK HERKÓPÁTERNEK! — RÉSZEG,, KIÁLTOTTA A DOKTOR NEMSOKÁRA, — HÁT EZÉRT BOLONDÍTOTTÁK ENGEM IDE. EZÉRT ZAVARJÁK FEL MAGUK AZ EGÉSZ VÁROST. ÉPPEN OLYAN KITŰNŐ KÁRTYÁM VOLT, OTT KELLETT HAGYNOM. MAGA CSAK ISMERHETNÉ ÁZ URÁT, LÁTHATTA VOLNA, HOGY MI A BAJA ! — KÉREM, BOCSÁNAT, ÉPPEN EGY ZÓLAREGÉNYT OLVASTAM, KISSÉ IZGATOTT VOLTAM.