Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-31 / 26.szám

szükség volna, Ez a törvény e két országra a kijózanodást hozta, mely megnf.alt.atta a aiéppel a részegséget, mint n kijózanodott részeg emberrel az italt Hogyan ne tudnánk ml meglenni a lassn méreg 'hatásával biró pálinka tnéTkül, anely nálunk éfpeu :a nép té­szére a legmérgesebb substaneiákból készül, hiszen bortermő hazunk van. Ezzel szemben azonban mit tapaszta­lunk? Azt^ kogy bortermelő községeink­iben is mái nem a bor, hanem pálinka indul fogyasztásnak. Láttam, hogy a gazda csak .azért türto meg sző lőj ében a szeder fát., mert annak gyűrni) leséből MgymoiKl — pálinkát főzhet. A szőlő­tőkét a fa alatt pedig pusztulásnak en­gedte.. Láttam, hogy nem érték be a -szilva,, törköly és borseprü pálinkájával, hanoin még a vad bodza gyümölcsét is elárverezték a faluban., mert pálinka főzésre alkalmas. Azonkívül nagy hor­dókban szállította a regale-bérlő a spi­ritust, mert a legénység gyengéi vén, a bort vasárnapi dubajkodások alkalmá­val, temérdek pálinkát fogyasztott. Ez mind bortermő vidéken történt ! Vájjon mí állithatná meg az e!kor­osodás, elpusztulás felé rohanó népet, mint a jó néptanítók, lelkészek okta­tása. Legalább mérsékelhetnék a népet -szenvedélyében. Ámbár nálunk azt is nehezen. Legüdvösebb volna tagadha­tatlanul a törvényes rendszabályozás ! ffrttal csekélyebb értékben vau fölvéve a mérlegbe. A társaság össztartalékai 1888 vé­gével 30,865.881 írtra emelkedtek az előző évi 19,608.854 írttal szemben. E számok valóban ékesebben szól­nak minden nagyhangú reklámnál ós feleslegessé teszuek minden kommen­tárt, mert egy olyan elsőrangú intézetről lévén szó, mely nemcsak hazánkban szolgál mintaképül, de méltó arra­uogy a külföldön is követendő példa­ként tekintessék. Magyar biztosító társaság. Budapest, már ez. 30-án. Az «első magyar általános biztosító társaság* választmánya az igazgatóság és a felügyelő bizottság javaslalára azt határozta, hogy a f. hó 26-án megtar­tott közgyűlésen az előterjesztett zár­számadásban kimutatott 765.553 frt tiszía jövedelemből, iaz alapszabályszorű levonások uiáil, részvényenkint 152 frt osztalék kifizetését fogja indítványozni. A minden megterheltetós nélkül álló tűz- és szállítmányi díjtartalék egy millió nyolczszáznegyvennyolezezer öt­százharmincz frt 13 krt tesz. Az élelosztályi díjtartalék 12,617.652 írtról 13,414.368 írtra, a nyeremény­tartalék 2,140.959 frtról 2,302.983 írtra emelkedett. Az árfolyam különbözeti számlára 300,000 frt vétetett. Itt figyelőmbe veendő, hogy az értékpapírok egy része, miután az 1888. évi deez. 31-iki árfo­lyamok vétettek alapul, mintegy 90.000 KENT VISSZA, DE CSAKHAMAR ÓRIÁSI ERŐFESZÍ­TÉSSEL NEKIRUGASZKODOTT ÉS UGROTT. A TÁVOLBÓL A NÉP SZÖRNYŰKÖDVE NÉZTE az EGÉSZET s HALK IMASZAVAKKAL ÁLDOTTA AZ ISTENT, HOGY a KEGYETLEN KATONA KI nem KERÜLTE BÜNTETÉSÉT: MERT AZON PILLLANATBAN, MIDŐN A ló A MÉLYSÉG FÖLÖTT REPÜLT, AZ ISZONYÚ ERŐLKÖDÉSTŐL ELGYENGÜLVE, ELERESZ­TETTE A LOVAT S ALÁBUKOTT SZÁZ TOROK EGYSZERRE KIÁLTOTT FÖL a SZÖR­NYŰKÖDÉS HANGJÁN S FUTVA SIETETT; MINDENKI a VÍZMOSÁSHOZ; KUCSMA FÖLISMER HETETLEN HÚSDARABOKRA ZÚZÓDVA FEKÜDT ANNAK FENEKÉN. A VIZ ROHANÁSÁNAK MEGGÁTLÁSÁRA A VÍZMOSÁS OLDALÁBA VERT CZÖLÖPÖKÖN ZÚZÓDOTT UGY ÖSSZE. E HELYEN MÉG MAI NAPIG IS EGY MEG­BARNULT KERESZT ÁLL, HIRDETVE ISTENNEK IGAZ­SÁGOS ÍTÉLETÉT. K. M. J. — Lassú munka. A kir. városi plébánia templom előtt tátongó régi itató árok betönietése már évek óta tart, de még mindig nem kész. Eddig az árkot csak tóleu tömték, hanem a tömőanyag rendesen eltűnt, mert nem volt egyéb, mint kiszekerezett hó. Töm­ték aztán bűzös szeméttel, a mi a város teljes közepén nem valami örvendetes munka. Ideje volna már, ha alkalmas tömő anyaggal végre is teljesen bete­metnék a gödröt, legalább a város Dtiuapartjának szakadatlan közlekedése lenne. OLVASO-ASZTAL (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetek meg.) — Budapesti Hirlap. (Szer­kesztők és laptulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő) A «Budapesti Hirlap» a lefolyt hetek politikai viha­raiban, küzdelmeiben jobban bebizonyí­totta, mint valaha, hogy merészen lo­bogtatott zászlaján ez az egyetlen jel­szó áll: magyarság. Lángoló szózatai, melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban s fokozták a «Budapesti Hírlap* népsze­rűségét; elterjedtségét pedig eddig pá­ratlan fokra emelték. A «Budapesfci Hírlap* máris olvasói közt találja az ország legkiválóbb intelligencziáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A «Budapesti Hirlap* po­litikai ezikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, (rrüuvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal hiven a lap független, magyar, pártérdeke­ket nem, esak nemzeti érdekeket is­merő szelleméhez. Politikai hirei szé­leskörű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyors­írói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külsőségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és köz­élete felől távirati értesülésekkel lát­ják el rendes levelezők, minőkkel min­den városban, sőt nagyobb községben is bír a lap. A «Budapesti Hírlap* Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy meg­maradjon előkelő színvonalán A köz­gazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regéuycsarnokban csak kiváló írók legújabb müveit mutatják be. Az elő­fizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány­nyal eszközölhetők következő czim alait: A «Budapesti Hírlap* kiadóhivatalá­nak, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. — Uj zenemüvek. Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelentek ; Ez is csárdás! Nagy Zoltántól, ára 80 kr. — Az ón nótáim Perényi Lajostól, ára 1 frt. Magyar dalok és népdalok énekre zongorakísérettel 5.50 kr. Négy eredeti magyar dal Murka Mendustól, ára 80 kr, — Uj könyvek. A Franklin­Társulat kiadásában Budapesten ujab­ban megjelentek : Olcsó Könyvtár. Szer­keszti Gyulai Pál. 250. füzet A pro­tectió. Eredeti vígjáték három felv. Bér­ezik Árpád. 30 kr. 251. füzet. A tár­sadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei. Rousseau. Fraucziából König Ferencz. 50 kr. 252. füzet. Aestheti­kai törekvések Magyarországon. 1772 — 1817. Radnai Rezső. 60 kr. 253—254. füzet. Hiúság vására. Regény hős nél­kül. Irta Thackeray M. Vilmos. Angol­ból Récsi Emil. Két kötet. Első kötet 1 frt40'kr. Második köteti frt 60 kr. 255. füzet. Hajual után két héttel. Re­gény. Karr Alfonz. Fraucziából W. M. 20 kr. 256. füzet. Ráday Pál munkái. Négyesy László 40 kr. 257. füzet. Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-iki országgyűlésre? Közli Kónyi Manó. 30 kr. 258. füzet. Tisza Do­monkos hátrahagyott versei. Kiadta édes anyja. 30 kr. 259. Cid. Tragédia öt felvonásban. Corneille. Francziábó ford. Radó Antal. 20 kr. 260. füzet Barnhelmi Min na Vigj. öt felv. Lessing ford. Kazinczy Ferencz. 40 kr. HÍREK. — Uj éviiegyed. Lapunk mai száma befejezi az első évnegyedet Nem adunk ki ez alkalommal külön előfizetési fel­hívást, hanem arra kérjük uegyedéves előfizetőinket, hogy méltóztassanak elő­fizetéseiket postául ahányon, vagy hely­ben a nyugtatvány átvételével mielőbb megújítani. — Egy betűszedő temetése. La­punk főszedőjét, Langa Ferenczet, csü­törtökön délután temették a vízivárosi temetőbe. Egyszerű koporsóját a'betű­szedő társak s lapunk kiadójának ko­szorúi födték el. A gyászgyülekezet nagy része is a helybeli három nyomda betűszedőiből állott. Langa Ferencz hivatása áldozata lett. Gyönge testalkata nem győzte az idegemésztő munkát s élete legszebb korában mult ki. 0, aki hosszú idő óta lapunk legtevékenyebb munkása volt, a ki annyi ezer czikket szedett ki olvasóink számára, megér­demli, hogy névtelen érdemeiért friss sírjára küldjük lapunk megemlékezését is. Pihenje ki fáradalmait! — Közgyűlés. Az Iparbauk ma d. e. tartja meg évi közgyűlését, melynek örvendetes tárgyát képezi az átalános gyarapodásról tájékoztató igazgatósági jelentés. — Weisz Bernát ismert kereskedő, hosszas szenvedés után jobblét re szen­derült. A megboldogultnak két feleség­től HANNINCZKÉT gyereke volt, kik közül még számos életben van s különféle világrészekben és országokban intelli­gens kenyéren él. — A regale-ügyben a kártalanítási eljárás keresztülvitelével a pénzügy­miniszter Esztergommegyére nézve Eöt­vös Pál királyi adófelügyelőt bízta meg. — Baleset. Wajdinger Antal, a pol­gármesteri iroda évtizedeken át buzgó vezetője agg kora gyengeségéből szár­mazó szédülés következtében összero­gyott az utczán s ez alkalommal oly súlyos sérüléseket szenvedett az arczán, hogy hosszabb ideig nem hagyhatja el szobáját. A szorgalmas és tisztes öreg városi tisztviselő balesete átaláuos rész­vétet keltett. — Vasutunk ügyében TEGNAP D. U. NÉGY ÓRAKOR AZ ÉRDEKELTSÉG DR. HELCZ ANTAL POL­GÁRMESTER ELNÖKLETE ALATT ISMÉT ÉRTEKEZLE­TET TARTOTT. EZ ALKALOMMAL ÖRÖMMEL GYŐ­ZŐDTÜNK MEG RÓLA, HOGY A KÖZÖNSÉG OLYAN RÉTEGEIBEN IS ' MUTATKOZIK ÉRDEKLŐDÉS, ME­LYEKRE NEM SZÁMÍTOTTUNK. AZ ÁLTALÁNOS EREDMÉNY EDDIG HÚSZEZER FORINT, MELYET ESZTERGOM VÁROSA S A TESTVÉRVÁROSOK JE­GYEZTEK ALÁ. ELÖLJÁRÓ PÉLDÁT ADOTT AZ ESZ­TERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR, MELY ÖTVEN TÖRZS­RÉSZVÉNYT JEGYZETT. AZ IPARBANK EGYELŐRE TIZET IRT ALÁ. MAJER ISTVÁN PÜSPÖK (MINDEN JÓ ÜGY ELMARADHATATLAN ISTÁPOLÓJA) ÖTÖT, FREY R FERENCZ TIZET, SCHALKHÁZ IGNÁCZ ÖTÖT, SZENTTAMÁS HÁRMAT. TÖREKVŐ KISIPAROSOK, IPARKODÓ KERESKEDŐK NEVEI SŰRŰEN VANNAK KÉPVISELVE A HALADÁS VÁLLALATÁNÁL, AMI ÉPP OLY ÖRVENDETES MINT BIZTATÓ. A HÁTRALEVŐ TÖRZSJEGYZÉSEK MÉG CSÜTÖRTÖKIG TARTANAK. CSÜTÖRTÖKÖN, VAGYIS APR. 4-ÉN D. U. 4 ÓRA­KOR LESZ EZ ÜGYBEN AZ UTOLSÓ ÖSSZEGEZŐ ÉRTEKEZLET, MELY MÁR KÉSZ ANYAGOT NYÚJT AZ ENGEDÉLYESNEK, KI ÁPRILIS 10-ÉN TÁRGYAL KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUMMAL. ESZTERGOM MINDEN SZERÉNY ANYAGI TEHETSÉGE MELLETT IS ELISMERÉSRE MÉLTÓ ÁLDOZATKÉSZSÉGGEL KA­ROLTA FÖL AZ ÜGYET, MELY NEMCSAK A VÁRO­SOK ÉS MEGYÉK, DE TÖBB URADALOM ÉS NAGY BIRTOK LEGKÖZELEBBI ÉRDEKŰ ÜGYE IS, UGY HOGY MÉG A LEGILLETÉKESEBB ÉRDEKELT­SÉGNEK IS LELKES PÉLDÁT MUTATOTT A SZERÉ­NYEBB ANYAGI TEHETSÉGŰ VÁROSI POLGÁRSÁG, MINT ÉRDEKELTSÉG. MINT A VASÚTI ÜGY MIN­DEN MOZGALMÁNAK GONDOS NYILVÁNTARTÓI, — Egy uj kaszárnya mizériái. Okulhatunk belőle, azért adunk tért a következő szombathelyi tudósításnak: «01vasott lapjából tudom t. Szerk. ur, hogy Önök is kaszárnyát fognak építeni. Nem lesz tehát fölösleges dolog, ha elmondok valamit a mi uj kaszárnyánk mizériáiról. Kaszárnyánk egy egész ezred számára készült, az építés torvei ke­resztül kasul jártak mindenféle fórumon s mikor az épület készen állott, mégis észrevették a bajt, már mint azt, hogy a nagy épületnek csak egy emésztő gödre vau. A közegészség törvényeibe ütköző ezen ügyetlenségen most már nem lehet átépítéssel segíteni, mort az épület már készen áll. Felsőbb ka­tonai körök tehát azt javasolták, hogy tőzegporral (torfmull) kellene a bajon segíteni. Vasvármegye tvhatósága már most kénytelen volt egy bizottságot meneszteni külföldre. A küldöttség be­járta G-ráczot, Salzburgot, Münchent és Linczet. Mindenütt talá't valami elfo­gadható fertőtlenítőt, de legtöbbet mégis Linzben, hol a tőzegport erősen hasz­nálják sMünchenben a nagyobb épületek mind tőzegporral vannak fertőtlenítve. De igen jó tanácsokat adott maga Dr. Pettenkoffer világhírű müncheni orvos, ki a torfmull kitűnő fertőtlenítő ha­tását az emésztő gödrökre nézve nem győzte eléggé kiemel ni. A torfmull az emésztő gödröket szagtalanokká teszi és kiszárítja. Ebben van nagy haszna. , A bizottság hazajött, megreferált drága tapasztalatairól, de a kaszárnyaépitő bizottság mást gondolt. Nem al n a mázza a tőzogport, hanem a százszoros öblítést s a csatornázást. Jó lesz, ha az esz­tergomiak ügyesebbek lesznek, mint a nű kaszárnyaépitőiuk, kiknek fiaskó­jából lehet valamit tanulni. Teljes tisztelettel R. M. Az Eszt. és Vid. régi előfizetője.* — A Tarkaság, márcz. 24-én vá­lasztmányi ülést tartott, melyben el­határozták, hogy a polgári asztaltársa­ság negyedszázados fenállása emlékére az összes tagok arczképesarnokát fogja kifüggeszteni az egyesületi helyiségben. Ennélfogva fölkéri az összes tagokat, hogy Nagy Ferencz tagtárs fénykép­irónái mugukról fényképet vétessenek s azt mielőbb az egyesület jegyzőjének beszármaztassák. Az arczkópcsarnok le­leplezése egyesületi üunopiességekkel fog megtörténni. — Aranyóra mentők. Nemrégiben egy közbecsüiésü fiatal ügyvéd Dr. P. J. a buda-utczáu vértólul ás következ­tében eszméletlenül rogyott össze. Kí­séretében levő barátai gyorsan segít­ségért siettek s ezalatt egy önkényte­len mentő társulat képződött az utczai alakokból. A .mentő társulat egyik tagja mindenekelőtt megmentette társai elől az eszméletlen fiatal ember arany­óráját, azután nyomtalanul eltűnt. A baleset egyéb részletei a Szerecsen­vendéglőben s a fiatal ügyvéd lakásán játszódtak le, de már aranyóra nélkül. A fiatal ügyvéd azóta már elfelejtette balesetét, de a rendőrség most kutatja annak a néhány mentőnek kilétét, a ki olyan hirtelen ott termett az est homályában s elmentette a becses aranyórát. — Helyreigazítás. Lapunk f. évi márcz 14-iki számában a Hirdetések közt megjelent első árverési hirdetés nyilvános árverésének kelte nem áp­rilis 3 - i k a, hanem apr. 8 - i k a. A kőnyomatos példány homályossága okozta ezt a kis tévedést, a mit kész­séggel igazit ki a : kiadóhivatal. MÉG EGYSZER ARRA KÉRJÜK VÁROSUNK ÉS TEST­VÉRVÁROSUNK ÁLDOZATRAKÉSZ POLGÁRAIT, HOGY A HALADÁS ÜGYÉT TEGYÉK MAGUKÉVÁ AZ UTOLSÓ ÓRÁKBAN S CSÜTÖRTÖKIG JEGYEZZÉK ALÁ AZ UTOLSÓ TÖRZSRÉSZVÉNYEKET, HOGY KÖTELESSÉGÜNK ÉS SIKERÜNK A LEGSZEBB HARMÓNIÁBAN FRIGYE­SÜLJÖN EGYMÁSSAL.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents