Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-18 / 23.szám

ki lőhet Magyarországon udvaribb az udvarnál, pápább a pápánál ? Világos, hogy magyar ember nem lehet. Tehát ki ? Még esak egy nemzetiség néhány példányával rendelkezhetünk itt: s ez az osztrák. Újházi arcza e gondolatra kiderült, mint a teli hold. Mert a helyőrség tábornoki kara számára is tartanak fenn mindennap négy támlásszéket, a generálisok között pedig van elég osztrák. Rohant a térparancsnoksághoz. S valóban mind a négy jegyről lemondott tábornok-tulajdonosuk, s Újházi furfangja fényes diadalt ült. Mellesleg meg kell említenem, hogy Üjházi «Abbé»-ja egyike a legragyogóbb alakításoknak, aminőket a nemzeti színház színpadán a legutóbbi időben láttunk Tökéletesebbet nem lehet képzelni. Ugyanazon este a Népszínházban kettős premiere volt: a «Pünkösdi királyság»-ot adták először, s először lépet fel benne Lukács Juliska, ki még most a képző-iskola növendéke. A darab jóformán megbukott. Nagyon is taposolt utón járt s nem mondta elég elmésen azt, amit már jobban elmondani is hallottunk: nagyralátó paraszt családról, mely kapaszkodása miatt tönkre jut s végre otthonn, a régi egyszerűségbe találja meg vigaszát az elvesztett vagyonát. De Lukács Juliska diadalt aratott benne, egyetlen igaz, szívből jövő hanggal, kis szerepe volt, eleje naiv, nevetős, — s ezt csak kevéssé játszotta jól, mert nem is vág a szerepei körébe, meg kedélyéhez, temperamentumához sem illett. Szerepe legvége azonban a válás, lemondás fájdalmát kellett hogy lii fejezze, — s ezt pompásul tudta érvényre juttatni. Én nem tudom, hogy akkor mi történt a kisasszony szivében; de valószínűleg felmerült előtte az, hogy ha ezt a szerepet teljesen elejti, akkor talán eldöntötte egész élete sorsát, egész pályáját, még pedig rosszul, s ezért a végső jelenetében annak a kétségbeesésnek a forró érzése nyilaihatott fel, mert hangjában annyi volt az igaz fájdalom, a mély, megható érzés, hogy a közönség nyílt jelenetben, viharos tapssal jutalmazta meg érte. S ezzel, azt hiszem eidöutötte élete sorsát, még pedig jól. ADORJÁN SÁNDOR. HÍREK. — Márczius 15-ike. A szabadság nagy ünnepének negyvenedik évfordulóját országszerte hazafias ünnepséggel ülték meg s igy E sztergom sem maradhatot ki az ünneptartók sorából. Csütörtökön délután a különféle egyesületek kisebb-nagyobb rajokban vonultak ki a várostól távol fekvő temetőbe. Odakint nagy tömeg várakozott már az ünnep vezetőire. A szentgyörgymezeiek Reviczky Károlyt kérték föl ünnepi szónoknak, de helyette Percnyi Kálmán mondott lelkes ünnepi beszédet, melyet imával végzett. Áz ünnepséget az iparos-ifjak egyesületének dalosköre a szózattal kezdte s a hymnusszal végezte. A koszorúkat egy \éu houvéd helyezte el az alvó oroszlánra s ugyanekkor az emlékről egy pisztolylövéssel akarta a perez jelentőségét még jobban kiemelni. A közönség emelkedett hangulattal csoportosult Bátori Bódog sírja körül is, melyet a hazafias kegyelet szintén nem hagyhatott koszorutlanul. Este ngy aszentgyörgymezoiek, mint a magyar asztal-társaság tagjai ünnepi társasvacsorával végezték a nagy nap ünneplését. — Becsületsértési pör. A farsang egyik rendes vigalma elmaradt. Mult évben alapították meg a polgári bált és pedig olyan szándékkal, hogy annak ezentúl minden esztendőben folytatása lesz. Ennek a bálnak az érdekében jött össze néhány ur a Szerecsen vendéglő kis termében. Az ivet Dóczy Ferencz adta ki s az iv feje egy kis lelkesítő felhívás volt a különféle politikai elemekhez, hogy azok mindannyian egy rendezendő polgári bálban egyesüljenek s béküljenek ki. Az intenczió egy kissé korai volt de jóindulatát nem lehetett elvitatni. Alig került szóba a bál ügye, Szenttamási Béla ügyvéd rögtön kifejezést adott abbeli óhajtásának, hogy a meghívandók tisztájáról Maiina Lajos •ügyvéd okvetetlenül kihagy assék. A rendezőség több tagja felszólalt az indítvány ellen, melyet a jelenvolt mérsékelt ellenzékiek is osztottak. Szenttamási Béla erre elhagyta az, értekezletet, mely mindjárt első megalakulása alkalmából már teljesen elkedvetlenedett a báltól. Igy oszlott el az első nagy báli értekezlet, hogy többé ne gyűlésezzen. Az értekezlet feloszlása után Szenttamási Béla visszatért s a visszamaradt urak előtt Maiina Lajosról minden kímélet nélkül elmondotta gyűlölséges megjegyzéseit, melyeket Maiina Lajos, mint becsületsértő kifejezéseket összegezett s a becsületsértő pört Szenttamási Béla ellen megindította. A kelletlen ügyet csütörtökön tárgyalta Szabó Gyula kir. aljárásbiró a nála már megszokott tapintattal és alapossággal. Szenttamási Béla beismerte a sérelmeseknek vett kifejezéseket, de nem vonta azokat vissza. Mali na Lajos tanúkihallgatást kért az ügyre vonatkozólag s igy hallgatták ki sorban dr. Kőrösy László, Frey Ferencz, Bártfay Géza és Brutsy János tanukat délelőtt s délután folytatólagosan Brutsy Gyulát és Lieb Bélát. Négy órára már kihirdette a bíróság az ítéletet, melynek alapján Szenttamási Béla becsületsértés vétsége miatt elmarasztal tátik s százötven forintnyi pénzbirságra Ítéltetik. Szenttamási Béla élt fölebbozési jogával. — Kirándulás Rómába és Nápolyba. A budapesti városi menetjegyiroda részéről húsvétra tervezett kirándulás Rómába és Nápolyba sokoldalú kívánságra április 8-á r a halasztatott el. A résztvevés csak oly formán történhetik, hogy a résztvevők ellátása is a menetjegy-iroda áltál eszközöltetik. Azon körülménynél fogva, hogy az utasok idegen városban rendesen kizsákmányoltalak, kívánatossá teheti nekik és megnyugtatásukra szolgálhat, hogy előre tudják már az utazás és ellátás költségeit. A menet-térti utazás, valamint a Rómában való 5 napi teljes ellátás töltségei 145 frtban (I. helyen) és 115 frtban (II. helyen), a Rómától Nápolyba való kirándulás költségei, a Nápolyban való 3 napi teljes ellátással együtt, 45 frtban (I. helyen) és 38 frtban (II. helyen) állapíttattak meg. — A menet-térti jegyek érvényessége 45 napra terjed ki, melyen belül a visszautazás bármely személy, tohát gyorsvonattal is történhetik. A visszautazás alkalmával az utazás az olasz vasutakon háromszor és a déli vaspálya vonalon kétszer szakitható félbe. A vidéki résztvevők számára a különvonathoz | való csatlakozás végett Budapestig és vissza 50%-kai mérsékelt menet-térti jegyek fognak kiadatni. Előjegyzések a budapesti, valamint a vidéki vasúti menetjegy-irodákban fogadtatuak el, hol a részletes programmok is kaphatók. — Menydörgós márcziusi mennykő. Az öregek különféle jóslatokkal fogadták a márczius 15-iki menydörgést, mely szerdáról csütörtökre éjjel tizenkét órakor vakitó villámcsapást kisért, Egyetlen egyszer villámlott és dörgött, azután kitört egy kis vihar, melyet néhány perez múlva csöndes eső követett. Az érdekes márcziusi villámlást i inkább moteoflmllásnak s a menydör>

(

gést az explosió robajának tartjuk, íj habár még nem érkeztek is jelentések a közeli vidékről, hogy hol történt meg a lehullás. Kár, hogy az egész megye területén sehol lógtam tüneményeket nem tesznek megfigyelés tárgyává s így a legtanulságosabb természeti események is minden szakavatott följegyzés nélkül zajlanak le. — Czigány-lakodalom. Nagy zsivaj volt csütörtökön a megyeház udvarán, a hová egy egész kis czigány birodalmat telepi tettek be. A nagy-idai veszedelem oka pedig szorul szóra egy Nagy Ida volt, a kit tizenhárom esztendős korában vett feleségül egy tizenöt éves foglalkozásnélküli magánzó. Az esküvő Kesztölcz regényes határain ment végbe. Tanuk volíak a tavaszi nap első sugarai s az első hóvirágok. A többi negyven-ötven czigány, kezdve abagózó purdétól egész föl a fogatlauul pipázó banyáig, mindannyia lakodalmas nép volt. A legvénebbik moré adta az esketőt. Magára borította a bolygó birodalom legfehérebbik lepedőjét s czigány varázsmoudásokat mormolva, lépett a vakító fehér fogsorral s tündöklő fekete szemekkel mosolygó menyasszony s a legpompásabb ében bodrokkal diszeskedő legény elé. Mindketten czigány tánezokat lejtettek a kocsik körül s az öregek nagy jövőt jósoltak a pompásan ugrándozó fiatal párnak. Tánczközben többszörösen megölelték és megcsókolták egymást, a mit egy tollas fürtű titkos Othelló egész szive és pipája repedéséig fájlalt, mert alattomban már évek óta megédesítette a hűtelen menyasszony álmait. Sötét boszu fogamzott meg a titkos Othello fekete lelkében s mikor egy hirtelen kimúlt kesztölezi illetőségű zsenge sertés oldalait sütögette a lakodalmi tűzhelynél, nemcsak a füst csalt szemeibe barna köunyeket. Azon nyersen, a mint a czigánypecsenye volt, készült el a titkos Othello sötét szándéka is az uj pár örök boldogsága ellen. Esküvő után a boldog pár szintén a lakodalmi tüz köré heveredett, a hol vidám zsivajban fogtak hozzá a czigánypecsenyék élvezetéhez. Egy élelmes és leleményes öreg czigányt egy Kesztölczről guruló hordó ragadta magával, mely ellenállhatatlanul gördült épen a lakodalmi tüz elé s ott csodagyorsau megállapodott. Volt tehát lakodalmi bor is, pecsenye is s ennél többre már nem is terjedtek a bolygó birodalom legvérmesebb álmai. A hordó fenekét beütve, egy nem régi czigány ingatlant képező kalappal kezdték merni a nászitalt, melyet lázas mohósággal fogyasztottak a purdék is, meg a pipás asszonyok is. Egyszerre csak a menyasszonyt el kezdte döngetni a vőlegény, mert észrevette, hogy mig a kalapot kiitta, azonközben az uj feleség csapodársága első bizonyítékait szolgáltatta. Forró csókokban búcsúzkodott néhai titkos imádójától. Lett erre aztán átalánös forradalom. Az asszonyok persze a menyasszony pártját fogták, a férfiak a vőlegényét és a fekete Oihellóét egyszerre. A gyerekek gyakorlati szempontokból, a hajbakapott birodalom csatafelei közé gurultak s nyilvánosan nyugtázták egethasogató sikoltásokkal a bordáikat ropogtató ütlegeket. Sohase bonyolódtak össze eresebben emberi markok és gubanezos hollófürtök, mint ez alkalommal. A harcz heve akkor érte el netovábbját, mikor az életre-halálra viaskodó felek husángokkal és fejszékkel támadtak egymásra. De mielőtt czigány vér áztatta volna Kesztölcz virányait, megjelent az isteni gondviselés, két parádés csendőr képében s a szuronyok láttára véget ért a nagy-idai bonyodalom. A lakodalmas kóbor czigány birodalmat betelepítették a megyeház udvarára, a hol azután a közös veszedelem közös jóbarátokat csinált megint a közös halálos ellenségekből. Itt már csak ugy maguk között szidták «azst a veres urat», a ki nekik a tél után legnagyobb ellenségük. Végre visszanyerték elveszte't szabadságukat, anélkül, hogy már többször letartoztatott hollófürteiktől újra meg kellett volna válniok. A mozgó czigíiny birodalom újra szabadságot nyert s kíséretül néhány csendőrt, a ki az európai egyensúly érdekében ezt a szabadságot biztosította számukra. A fiatal pár azonban a körülményekhez képest elég boldognak érezte magát s csak most esküdött meg arra, hogy többet nem verekszik, ha megint esküvőt ünnepel. — Vízállás. A Duna rohamosan árap. Lapunk zártakor a víz magassága 445 volt. A vész-bizottságok megalakulnak. * Utolsó felvonás. Ne csodálkozzunk, ha az élet magas korunkban becsesebb, mint ifjúságunkban volt — egy színdarab utolsó felvonása, a legjobban érdekel minket. «9 év előtt — írja Wolf Sándor tanító ur Königsbergből, Éger mellett, Csehország — mutatkoztak nálam a vesebaj első jelei. Akkor 70 éves voltam. A hívott orvosnak, égeri kerületi orvos, köszönöm, hogy 15 hét múlva az ágyat elhagytam és a tanítást ismét megkezdhettem. Mindamellett mutatkozott még egy fenékbaj. 1887. áprilisban ezen betegség uj jelei mutatkoztak. A helybeli orvostól ajánlott porok eredménytelenül maradtak. 7 üveg Warner Safe Cure és egy üvegcse Safe porokat használtam és ezen gyógymódot látom teljes megelégedésemre sikerültnek. Legszívélyesebb köszönetemet szavazom és ajánlom Warner Safe Cure-t mindenkinek a legmelegebben.» Eladás és szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Raktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógyszertár Prága. mJOlAS SZKIfKliSZTŐ: Dr. KÖRÖS V LÁSZLÓ. HIRDETÉS. 1017

/l888* tkv. SZ. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhirré teszi, hogy Lakó Zsuzsanna és társainak önkéntes árverési ügyében az esztergomi kir. jbiróság területén lévő, Kéuiéud községben fekvő, a kéméndi 109. számú tjkvben I. 1—2. rdsz. alatt felvett (182 -183.) és 2197. hrsz. y

8 telekre 991 frt, az uj orsz. tjkvben f 2. rdsz. a. felvett 778. hrszámu szoládoki irtványrétre 226 frt, továbbá az 1. rdsz. 1036. hrsz. a. felvett csegredülői szőlőre 50 frt, a f 2—3. rdsz. a. felvett 1284. és 1298. hrszámu mocsárdűlői szőlőkre 182 frt és a f 6. rdsz. a. felvett 1639. hrsz. ördöngös dűlői pinczére 15 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban a végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1888. évi május hó 12-Ík napján délelőtt 9 órakor Kéméud községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ábau jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8, §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy áz 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállitott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Esztergomban, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál, 1888. évi febr. hó 19-ik napján. Dr, FEICHTINGER ERNŐ, kir. alj biró.