Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-05 / 20.szám

ggj irgalmas tekintetet. Erre azután bevonulnak a palota folyosóira s ott végtelen hosszú sorokban várják az ala­mizsnát, melyet a herczegprimás ren­desen személyesen szokott kiosztani. Kedden is száz asszonynak több száz forintot osz ott ki a herczegprimás. A szegények között olyanok is voltak, a kik jó hangzásn családi nevet viselnek, s kiknek rokonai a város előkelő kö­reihez tartoznak. — Márcz'lUS 15-ike. A hazafias szellemben működő Magyar asztaltársa­ság márezius hó 15-én a szabadságharez halhatatlan hősei iránt való kegyeletéi lerovandó, tesiületileg ki fog vonulni a honvédtemetőbe s koszorút tesz a hősök sírjára. Ugyanaz nap este a Wargha-féle vendéglőben köz vacsora; roudez, melyre a társaság szívesen lát vendégeket is. — Húsvéthétfőn a dal- és zene­kedvelő-egyesület tánczvigalommal ösz­szekapesolt nagy hangversenyt fog ren­dezni a Fürdő termeiben. — Az Olvasókör dalosköre a nagy­hét alatt éneklendő egyházi énekekre készül Miklóssy szorgalmas vezetése alatt. — A Liszt-szobor javára az esz­tergomi dal- és zeuekedvelő-egyesület az első nyilvános hangversenyt fogja rendezni hazánkban. A hazafias törek­vésben bizonyára az egész müveit nagy közönség osztatlanul támogatja a buzgó egyesületet. — Uj siket-néma tanár. A váczi országos siket-néma-intézetnél működő Kaan János eddigi gyakornok a szak­tanári vizsgálatot jó sikerrel letévén, az intézetnél mint rendes tanár foly­tatja ezentúl működéséf. A vizsgálatnál a közoktatási minisztérium részéről Szalay Imre osztálytanácsos volt jelen. — A sorozások a városnál is nyo­morúságosan ütöttek ki. Tizenkilencz szükséges ember helyett csak tizet bír­tunk nagy nehezen kiállitaui a közö­sekhez. A honvédséghez egyetleu-egy esztergomi fia se került az idén. — Emlékezetes adat az idei vesz­teglő tél törtenetéhez az, hogy tegnap, márezius hatodikán még korcsolyázni lehetett s a nagydiuiai jégen biztos volt a közlekedés. — A vasúti kérdés irodalmához ismét egy nagyérdokü közleményt lesz szerencsénk bemutatni Burány János ur szakavatott tollából. A közleményt — Komolyan ? — Másfél évi önámifcás után látom át, hogy az lehetetlen, hogy az felülmúlja erőmet épen ugy, mint akartam azt. — Es most véget akarok vetni e kelle­metlen helyzetnek — Semmit sem óhajtok inkább. — De mondja ön : miért találja most elviselhetlennek azt, mit másfél éven keresztül elviselhetőnek tartott? — őszinteségem daczára, mit ön irányá­ban tanusiték, e tárgyban egészen nyilt nem lehetek. Tudja ön vannak dolgok, mikről világosan beszélni nem szabad. Annyit j azonban tájékozhatás végett meg kell em- | litenem, miszerint az egészet nőmnek egy bizarr szeszélye okozá, mely magába véve jelentéktelennek látszik ugyan ... — De mi ön előtt mégis fontossággal bir? — Ugy van ! Az egész viszály egyéb­iránt semmisem egyéb, bizonyos név fö­lötti vitánál, melyet ... De talán már is sokat mondtam ? — Nyugtassa meg magát, ön nem mon­dott sokat. — Elég az hozzá, hogy e kellemetlen helyzetnek véget akarok vetni. — És most canderomat jött kérni, vagy épon segédjéül akar felavatni vetélytársa ellen ? — Távol legyen tőlem e vérfagylaló gondolat. E tekintetben határozott nézetek­kel birok. Egészen más tervem van mellyel szintúgy czélt érni gondolok s melynek azon előnye is megvan, hogy mi veszéllyel sincs Összekötve. — Halljuk ezen veszélytelen tervet ? — Mielőtt azonban ezt emondanám, értesitnem kell önt bizonyos körülmény ek­' Burány ur felolvasásnak szánta, de most lapunkban fogja az érdekeltnek publi­kálni. Előre is felhívjuk rá olvasóink szives figyelmét. — Zádori emléke. A Magyar Sión februári füzetében Dr. Walter Gyula meleg hangon irt részletes életrajza eleveníti fel az egyházi irodalomban Zádori János rokonszenves emlékét. — Esküvő. Haraszti Hermiu szép­tehetségű színésznő, Esztergom egyik legszebb leánya f. hó tizedikén esküszik hűséget Pálffy György jónevü hős sze­relmesnek Szegeden. Az ifjú pár to­vábbra is megmarad az Aradi Gerő színtársulatánál, a hol mindketten a közönség bál vállai. Fogadja a bájos művésznő szülőföldje üdvözletét és sze­rencsekiván a tát ' — EskÜVÖ. Haala József bánya-mű­vezeíő, es. és kir. tart. hadnagy, vasárnap vezeti oltárhoz a doroghi kőszéntelepen működő szép magyar tanítónőt, Birwald Erzsike úrhölgyet. — KéménytÜZ. Nagy csődület nézte kedden este hetedeikor a Lőrincz-utcza sarkán álló Rédly-házban, a Grűnwald­féle kereskedés lakosztályában kitört kéménytüzet. A kéményből kezdetben erős lángok löveltek ki s a fazsinde­lyes tetőre jó sok korom-szikra hullott alá, de a márcziusi hó nem engedett tüzet fogni s az idejekorán érkezett kéményseprők rögtön elfojtották a ve­szedelmes kéménytüzet. — KÖZÖS-vacsora. A torna-egye­sület működő tagjai tegnap este a Ma­gyar Király vendéglőben levő egyesü­leti helyiségben igen sikerült társas összejövetest rendeztek. — A fősorozás eredménye az esztergomi járásban elszomorító. Az I— III és a kivételesen fölhívott IV. kor­osztálybeliekből (690 ember) besoroz­ta! ott összesen 60 ember; noha a hát­ralékot az ujoncz, fpóttartaléki jutalé­kokat és a honvédség legkisebb kiegé­szítési szükségletét egybevetve 89 em­ber lett volna besorozandó. Legfigye­lemreméltóbb s egyúttal mélyen elszo­morító jelenség az elővezetett hadkö­telesek testi kifejletségének elmaradása, melynek illusztrálásául elég felhoznunk azon körülményt, hogy. az ezen sorozó járásból elővezetett 690 védköteles kö­zül a jóbavételek levonásával 52 fő soroztatott az ujoncztartalék s 5 fő a honvédség javára. Leggyakrabban elő­forduló lelet: duznyak és mórtéken ről, hogy átláthassa, miszerint nem csele­kedhetem máskép. — Kész vagyok azokat figyelemmel meg­hallgatni. — Képzelje uram, én egy fillér vagyon­nal sem birok. — Oly tulajdon, melyben önön kivül milliók osztozkodnak. — Azaz hogy ne értsen félre. Én jó módú ember vagyok és méé sem birok semmivel sem. — Ha nem szíveskedik világosabban ki­fejezni magát, sehogysem birom elképzelni. — Vagyonomat nom után birom. — Ertem. — És igy miután csepp kedvet sem, sőt valóságos idegenkedést érzek a nélkülözé­sek és szegénység iránt. — Nem akar nejével szakítani. Eléggé eszélyesen van kigondolva. — Nemde ? Hanem ez még nem minden. — Ah, mit mond ön ? — Igazat. Legénykoromban volt, nősü­lésem első éveiben is könnyelmű, kicsa­pongó életet folytattam. Dorbézoltam, kár­tyáztam és mi ezeknek természetes követ­kezése : adósságokba vertem magamat. ­— Hogyan uram, ön adósságokba verte magát ? — Borzasztólag. És csak képzelje ön, több mint tízezer forint tartozásom van, a mi helyzetemet még ijesztőbbé teszi . .. — Uram, ön rémületbe ejt! —- Ez összeggel Gáspár rokonomnak tartozom . . . — Ah ! , — Es pedig oly kötelezvénynyel, mely szerint bármely pillanatban bőrtönbe csu­kathat. És igy . . . alul. Az előbbinek okát csak szakértők kereshetik, ellenben az utóbbiaknak oka nyilvánvaló mind azok előtt, a kik a nép sorsát szivükön hordva, akár csu­pán emberbaráti érzésből, akár pedig az ezzel párosult hivatalos kötelezet f­ség érzetből gyakrabban, megfordulnak kö/ötte. E népuek vallása már alig van ; Istentől nem fél. Büntető törvé­nyünk az ő műveletlenségével szemben enyhe; azt nem respektálja. Vallás­talansága s műveletlenségéből termé­szetesen következik erkölcstelensége, a melynek ikertestvére a fajtalanság, már a gyermeket rabjává teszi. Kedveucz itala a lelkiismeretlen üzérek által potom pénzen árult, pálinkának neve­zett szeszes moslék-féle ital, a melylyel már egy-két hónapos gyermekét kínálja s ily módon testi és szellemi tehetsé­geit elölve, szaporítja a hadmentességi dij fizetésére kötelesek mindinkább nö­vekedő számát. — A kir. városi ipartestület ren­des évi közgyűlését e hó 18-án d. e. 9 órakor fogja a városház tanácster­mében megtartani. A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzői jelentés a lefolyt évről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1887. évi számadás tárgyában. 3. Az 1888. évi költség előirányzat megálla­pítása. 4. Az elöljáróság! tagok és az elnök választása egy évre. 5. A szám­vizsgálók választása. — Magánfestészeti iskola Buda­pesten. A következő közérdekű sorok közlésére kérték fel lapunkat: Kar­lovszky Bertalan festészeti iskolája ér­dekében adjuk a következő értesítést legmelegebb figyelembe ajánlva: —A festészeti magániskola, mely a hírneves festőmüévsz-tanár vezetése alatt áll, a szünidő után, múlt hó végén Budapesten újonnan szervezve ismét megnyittatott. Tandíj havonta 6 frt. Beiratások bár­mikor az iskola (Nagy János uícza 2 sz. 7 ajtó) helyiségében eszközöltet­nek. Vendéglátogatók ugy a férfi mint a női tanfolyamra külön feltételek mellett iratkozhatnak be, kiknek bő­vebb — esetleg levélbeli — felvilá­gosítást az iskola vezetősége ad. — Mocskosból CSinos. Hogy miről nem jó a névváltoztatás, az csak most derül ki leginkább, mikor még a ne­vükkel elégedetlen hajadonok is szépi­tési okokból benyújtják az istáueziát. Vau ugyonis Szentgyörgymezőu egy hajadon, a kit már emlékezet óta Mocs­— Vele sem szakithat. Ez természetes. — Miután azonban helyzetemet sem bi­rom tovább elviselni ... — öngyilkos akar ön lenni ? Boldog­talan ember ! — Uram, ön gúnyt űz belőlem ! — Mentsen isten. De hát mit szándé­kozik tenni ? — Mindjárt megmondom. Nőm mód nélkül szeret olvasni. — Hiszen ez egyike a legszebb tulaj­donoknak ! — Nemcsak, hanem a regények külö nös hatással vannak jó szivére. Képzelje ön, mióta «Tamás bátyát* olvasta, cselé­deit folytonosan «önözí.» — Szép. De mi köze van önnek ez eseményhez ? — Sokkal több, mint előre gyanítaná Ön. Miután tudom, hogy r nőmre az olvasás oly nagy hatást gyakorol, szeretném, ha valaki történetemet szépen leirná és . . . — Es? — E czélból jöttem önhöz és önnek nem szabad tőlem megtagadni. Ettől függ jövendőm, szabadságom, boldogságom! — Ha ön ez- eseményt szépen akarja leíratni, akkor folyamodjék máshoz. Saj­nálom, de mit sem tehetek önért. — Nem, nem I^Qn.nem fog .engem el­utasítani, önnek meg kell Ígérnie. r ' — Mit sem ígérhetek. — Addig nem távozom innen. Meg kell önt lágyítanom. — Az esetben ki kell jelentenem, hogy hasztalan laend t ittléte, mert ezzel czélt nem fog érni. Én távozom s itt hagyom önt. Miért nem folyamodik máshoz ? kos Terának hívtak. A hajadon szeren­csétlen nevének tulajdonit va eddigi veszteglését a vén leányok makacs ki­kötőjében, egyszerre csak gondolt egyet s szörnyű mocskos nevét Csinosra vál­toztatta miniszteri jóváhagyással. Igy lett Mocskos Terából Csinos Tora. De hogy helybenhagyják-e a névváltoztatás igazságát a szeugyörgymezei legények, az már persze nem tartozik a névvál­toztatás iránt benyújtott kérvény aktái közé. — A czimbalom hódításait semmisem bizonyitja szebben, mint a hozzánk be­küldött következő meghívó: Azon ör­vendetes alkalom folytán, hogy gyáram­ból már a 2000-ik czimbalom kerül ki, e kiváló gonddal készült remek példány bemutatása czóljából, hétfőn, 1888. évi .márezius hó 12-éu esti 1 / 2 8 órakor, a VI.—VII. kerületi kör Andrássy-uti dísztermében emlék-ünnepélyt tartok, melyre tiszteletteljesen meghívni bá­torkodom. Schunda Veuczel József, ma­gyar kir. udvari hangszergyáros. E meghívó belépti jegyül szolgál a zárt­körű ünnepélyre. —• A 2000-ik czim­balom emlék-üunepélyének Aliaga Géza által rendezett műsora: 1. Magyar Seren ade 4 tételben, czimbalom és vonós-hangszerekre Aliagától; előadják: Schunda Irma (a 2000-ik cimbalmon) továbbá Waldmann, Keller, Horváth, Kerner, Willniouth és Tintner opera­házi tagok. 2. Népdalok, előadja: Völgyi Kornélia. 3. Concert-Etude harmónium kísérettel Állagától, előadja: Fischl Mari. 4. aí* Mazurka Aliagától, és b) Népdalok, előadia: Schunda Irma. Felolvasás a czimbalomról, tartja id. Ábrányi Kornél, orsz, zeneakadémiai tanár. 5. Népdalok, előadja: Kaszner Károly. 6. Pizzicato-glissando Etude (verők nélkül pengetve) Állagától ; 4 czimbalmon uuisono játszák: a szerző és tanítványai. 7. Csárdás 4 czimbalomra vonós-hangszerekkel, előadják: az összes működők. — Iparosok képesitése. A keres­kedelmi miniszter körrendeletileg érie­sitette a másodfokú iparhatóságokat, hogy az 1887. évi 64831. sz. rende­letet — moly az önálló ipar üzésére kikópesitő tanfolyamokat sorolja fel — oda egészíti ki, hogy a tanfolyamok sorába a budapesti I. ker. állami ellemi és polgári iskolai tanképző intézet gyakorló iskolájával összekötött ipar­tanműhelyt is felveszi. E tanműhely — Nincs ismeretségem. Egyedül önhö z van bizalmam. És önnek nem szabad engemet remény nélkül elutasítani. Átlátám, hogy nem menekülhetek tőle más­kép, meg kellé ígérnem; de gondoskodtam rób', hogy oly határidőt szabjak szavam bevál­tására, melyet kényem kedvem szerint húz­hassak halaszthassak akár az örökkévalóságig. örömtől sugárzó arczczal távozotts engem sajátságos gondolatok közt hagyott e théma felett: a czivilizaczió befolyása az emberiség történetére. Czivilizált férj talán több is van ilyen; de barbár — bizonyára egy sincs. Néhány nap múlva az elbeszélés után esetlegesen összetalálkoztam vele. g Szinte féltem,hogy regényével fog gyötörni. Csalatkoztam. Örömsugárzó arczczal adá tudtomra, mi­szerint erre már szükség nincsen többé,miután az esetlegesség — miben mindig remélt, — segített a baján : Gáspár meghalt és pedig összes / vagyonát neki hagyományozta. — És neje? — kérdezem most már valódi kivánGsisággal. — Ön meg akarja gyilkolni őt ? — Nem. Hárem Füred helyett, hová rettenetesen készül, Párádra viszem fürdőre, melyének vizet rettenetesen gyűlöli. , ő megboszulja magát nején—mondám májamban — hát én ne boszuljam meg rajta egy megrabolt délelőttömet? De bizony megbőszülöm! — határzám s leirom e jelenetet, melyet ha nagyon unalmasnak fog találni az olvasó, Ő is meg­boszulhatja magát rajtam: ha megbírja, hogy keresztül olvasta.

Next

/
Thumbnails
Contents