Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-16 / 14.szám

az uj háza erdeiben és pusztáin. Tehát megint vissza vadult! Hol a gyöngy-tyuk az üldözés ellen biztosítva van, csendes magányt és elegendő táplálékot talál, van elég fa és bokor, hol meghuzódhassék, s eset­leg elbújhasson — ott külön család csoportokban — nagy számban telepe­dik le. Százával teméntelen sok cso­portban láthatjuk őket, ilyen vad álla­potban nyugot India szigetein - - dél, kelet és nyugot Afrika területéin­Fészkeiket, mely mint rendesen más tyúkoké is hiányos, magasra nőtt fü s sürü bokrok közé építik. A fészek ké­szítésnél ugy látszik csak éppen arra gondolnak, hogy a tojások ki ne gurul­janak belőle, s rendesen egymás mellett álljanak, egyébbel nem törődnek. Természetük igen mérges hajlamú, szinte keresik a folytonos veszekedést, nem nagyon gyávák oly annyira, hogy maguknál sokkal nagyobb és erősebb tyuk-fajokkal is szembe mernek szállani, csakhogy bátorságukat edzhessék, s sa­ját erejükről újból és újból tudomást szerezhessenek. A gyöngy-tyukok külső megjelenése komolyságot és magába zártkozottságot mutat. Tollazatúk, mely ugy néz ki mintha egy darabból állana — a szürke testnél sokkal világosabb gyöngy sze­mekkel van ékesítve. Veszély esetén többet bíznak lábaik­ban, mint szárnyaik erejében ezért fu­tással igyekeznek menekülni. Kicsinyei­ket a himek a nőstényekkel közösen vezeiik a fű és bókok között, hol rova­rokat és földi epret keresnek. Fogságba a gyöngy-tyukok már év­ezredek óta lettek kárhoztatva, ezért már jó régen beletaláltak magukat a házi szárnyasok közé, — melyekkel együtt az udvarok megszokott népes­ségét képezik. Oshazájokból hozott tulajdonságaik közül még nem felejtettek el mindent; nagyon szeretik mostan is a napot és meleget. A téli hideg nem kellemes nekik, a kemény dér sokszor hoz halált reájuk. Azon hely, a hol tenyésztjük őket, tegyen száraz és védett; éjjeli hálóhelyük magas és kényelmes. A kotló helye azon viszonyokhoz legyen a'kalmazva, a melyek szerint otthon, anyaországában kicsinyeit felnevelni szokta. A gyöngy-tyuk 50—70 tojást tojik, melyek kitűnő' ízűek. A fiatal gyöngy-tyukok busa hasonló a fáczánokéhoz és foglyokéhoz ; a görö­gök és rómaiak lakomáknál mint kiváló mellék-étket becsülték. Vad állapotban a gyöugy r-tyukok páros életet élnek, mint házi szárnyasnak minden hímhez 4 — 5 tyúkot adhatunk. Ezen többnejűség és azon körülmény, hogy apai gondok a hímet nem terhelik, annyira elidegenítik kicsinyeitől, hogy azokra sokszor még veszélyes is lehet. Egyes igen ritka esetekben meg­történik, hogy a gyöngy-tyukok közöu­séges házi-tyúkokkal is párosodnak; az ezen viszonyból származott ivadékok kevésbé szépek, hanem a közeli f aji rokon­ság erősen meglátszik rajtuk. HÍREK. — Szörnyű bűntény taríja izgalom­ban az egész várost. A szörnyű bűntény körülményei igen sok hasonlatosságot mutatnak föl a Sturné-féle véres eset­tel, mely meg mindig titokzatos ma­radt. A vízivárosi dunaparti házak egyikében, melyek a Duna felől a régi bástya düledók falaira vannak épitve, szörnyo kettős gyilkosság történt. Ked­den délután konstatálták, hogy a csön­des házban éldegélő lakókat meggyil­ták. A szorgosan bezárt utczai ajtó óvatosan elszigetelte a bizalmatlan öre­geket, a kik a gazdagság hirnevében állottak a külső világtól. A ház tulaj­donosa Hoffner József, nyolezvankét éves takács volt, a ki egyik rokonával az ötvenkilencz éves Hajniss Alojziával szorgalmasan, gazdálkodva élete csön­des napjait. Mindkettőjüknek Szent­tamáson külön házuk s a szigeten szántóföldjük volt Az utczabeliok gaz­dagoknak, fukaroknak és bizalmatlanok­nak ismerték őket, a kik óvatosan el­zárkóztak a világ elől. A gyilkosok a nagy Duna felől álló bástyafalon ke­resztül hatoltak a házba s a szörnyű bűntényt minden valószínűség szerint hétfőn este hajtották végre. Az öreg férfit a lakószobául használt műhely­ben ágya előtt találták meg nagy tócsa vérben. Fején nagy seb tátongott. A véres fejsze a szoba fala mellé volt támasztva. Az öreg asszonyt, a ki ugy látszik menekülőben volt, a kapu alatt találták meg. A gyilkosok megfojtották. Néhány lépésnyire a gazdasszony hul­lájától feküdt a ház hű őrzőjének, a vén kuvasznak hullája. A gyilkosok ezt is agyoncsapták. Hogy mit raboltak, az még most nincs kiderítve. Annyi azonban igen va'ószinű, hogy a gyilko­sok a Duna felől menekültek. A bűn­tény áldozatait csak másnap délután találták meg. A véres eset a herczeg­primási palota közeli szomszédságában nagy izgalmat keltett s az áldozatokat általános részvét vette körül. A rend­őri nyomozásokat Reviczky Győző köz­ponti főszolgabíró nagy buzgalommal végzi. Magát a bűn vizsgálatot Szabó Gyula kir. aljárásbiró vezeti, a ki meg­feszített munkássággal tanulmányozza a szörnyű bűntény nyomait. Kedden dél­után, midőn a gyilkosságot konstatál­tík s a házba hatolta'', óriási csődület keletkezett a végzetes épület előtt, ugy hogy a szabad közlekedést csendőrökkel kellett biztosítani. Az áldozatokat, az öreg ember s az öreg asszony hulláját dr. Mátray Ferencz és dr. Áldory Mór orvosok bonczolták. A kihalt ház őrizetét csendőrök teljesitik. A szeren­csétlen öregeket tegnap délután temet­ték nagy részvéttel. A nép első hie­delme szerint a gyilkosok rablási vágy­ból törtek be a házba, melynek elzár­kózott lakóival biztosan elbánhattak. Hogy mennyire óvatosan végezték a rablógyilkosság munkáját, azt a mene­külő öreg asszony meg fojtása s a csa­holó eb leütése is bizonyítja. Ugy lát­szik, hogy először az öreg háziurat gyilkolták meg fejszecsapással, mire a gazdasszony megrémülve menekült, de a kapu alatt megfőj tolták. A lábnyo­mok után ítélve, a rablógyilkosok ket­ten lehettek. Vannak, a kik a legújabb rablógyilkosság tetteseinek kiderítését a Stúrné-féle kettős gyilkosság bűn­tényének kiderítésével azonosítják. A föltevésnek vau némi alapja, mert a körülmények saját szerűen találkoznak. Szabó Gyula kir. aljárásbiró nagy ügy­buzgósággal vezeti a bűnügyi vizsgá­latokat s a központi főszolgabíró, Re­viczky Győző is ambiczióval érvényesiti rendőri tehetségeit. Szóval a véres ügy kiderítése jó kezekbe vau letéve s ha­bár, ez idő szerint még nincsenek is nyomok, van okunk tini benne, hogy a szörnyű bűntény titkai nem marad­nak fátyol alatt. — Pénzváltó. Egy idegen fiatal ember lépett kedden Sziklai könyvkötő boltjába s ott meglehetős tömeg ezüst pénzt akart papirosra váltani. Mint­hogy az ilyen pénzváltás nem tartozik a legkellemesebb szívességek közé, az idegen hajlandó volt minden forint után tíz krajezárnyi beváltási dijat fi­zetni. Es ekkor a hozott ezüst váltó pénz készletet beváltotották papiros­pénzre. Az idegen sürgősen tovább állott. Többen összeköttetésbe hozzák a pénzváltó személyiségét a kettős rabló­gyilkossággal gyanúsított alakokkal. A pénzváltó idegent azóta senki se látta Esztergomban. — A reáliskolai segítő-egyesület ügyét az esztergomi közönség a kezdet első stádiumában is olyan rokonszen­vesen karolta föl, hogy közérdekű kér­déssé avatta s igy az érdekeltségnek tartozunk a kellő tudósítással. Az in­tézet a hazai elsőrangú reáliskoláktól adatokat kért a különféle sogitő-egye­sületek működéséről. Tizenöt főreál­iskolához intézet megkeresést kellően­felvilágositó adatokért, melyek már nagyrészt meg is érkeztek. A segítő­egyesület szervezetének kidolgozása után, Dr. Helcz Autal polgármester ur, mint a pa f ronátus feje, a ki szintén jóindulattal karolja fel a segitő-egye­sület ügyét, össze fogja hívni a meg­alakuló gyűlést s az uj jótékony iskolai segitő intézmény a reáliskola harmincz éves fen állása emlékére már a jövő tanévben meg fogja kezdeni áldásos működését. — A hamvazó szerda requiemje volt az imént eltűnt pezsgő farsangnak, melyet nálunk elsőrangú testületek és egyesületek vetélkedve igyekeztek meg­élénkíteni. Az elmúlt farsang is gazdag volt változatos farsangi eseményekben, habár a farsangolás hangulata korántsem volt olyan felhőtlen, mint egyébkor. — Leitgéb János a hatvan esztendő óta virágzó Gantner-Trcnker-féle üzletet átvette s azt, mint körleveleiben is jelenti fűszeráru, gyarmatáru, festék, lő­por és borkereskedés irányban folytatni fogja. Az ismert soliditásu firma Leitgéb vezetése alatt csak gyarapodni fog jó hírnevében. Mi csak azt kiváujuk neki, hogy a hatvan év óta fenálló üzlet érje meg az ő vezetése alatt szeren­csésen a fenállás százados évfordulóját. — A párkányi izr. fiatalság febr. 25-én a párkányi szegények javára zártkörű tánczvigalmat készül rendezni, melyre a meghívókat már kiadta a rendezőség. — A böjti élet egyik igen kellemes társadalmi eseményéül kínálkozik a da!­és zenekedvelő-egyesület concertje, mely jótékonyczélra a Fürdő-vendéglő nagy termében változatos műsorral s előkelő erők közreműködése mellett fog meg­történni. — Minden téves magyarázat tárgy­talanná tétele végett ki kell jelentenünk, hogy a lapunk szerkesztője s dr. Be­rényi Gyula Ur között fölmerült szemé­lyes ügy végtelen távol áll azon com­men tálasoktól, melyekben az eset az el­ferdítek részéről részesült. Az egész ügy félreértésből származott, mely most oly stádiumban van, hogy jelenleg még részleteket nem hozhatunk, de nem­sokára vissza fogunk reá térni. Most csak azokat akarjuk felvilágosítani, a kik insultusról beszélnek, melyből azon­ban egyetlen egy szó sem való. — Esztergomi mü. A Buzárovits Gusztáv czég kiadásában megjelenő Mu­lattató Zsebkönyvtár legújabb füzetei épen most adták ki Benyovszky Móricz gróf kalandos történetét Gvadányi József lovas-generális poéta hírneves szerzésé­ben. Az irodalmi aktualitással biró kötet harmincz ív terjedelmű s a mult század legnevezetesebb kalandhősének, Bmyovszkynak csodálatos élményeit be­széli el. Gvadányi emlékezetét csak az imént elevenítette föl a nemzet kegye­lete. Benyovszky Mór gróf biographiá­ját pedig épen most írja Jókai Mór Ráth Mór füzetes vállalata számára. Mind Gvadányi a régi jóizű magyar poéta, mind Benyovszky emlékezete te­hát az irodalom napirendjéu van s igy a mű kiadása az 1793-iki első után annál is jogosultabb, mert a régi jó könyv már a ritkaságok közé kezdett tartozni. Hasznos szolgálatot tett a Mulattató Zsebkönyvtár az irodalomnak midőn a nagyérdekű verses regényt oly rendkívül jutányos áron modern kiadás­ban hozzáférhetővé tette. Az érdekes könyv a Buzárovits Gusztáv czógnél rendelhető meg. — A hóolvadás saisonja minden kelletlenségeivel teljes erejével bekö­szöntött. Az utczákon tornyosuló csim­borasszók fogyni kezdenek s a régóta taposott jégaszfalt a kövezetekről mál­lani indul. A hegyeken rohamosan ol­vad a sűrű hó, a mi természetesen nap­ról-napra növeli a vízállást. A város egész gléda utczatisztitót rendelt ki a forgalmasabb utczák járhatóvá tétele végett. — Az archaeolog. Van egy szeu­vedélycs régiséggyűjtőnk, a ki a na­pokban nem mindennapi áron egy át­utazó régiségkereskedőtől egy etruszk vázát vásárolt. Nagy volt az öröme és büszkesége egész addig, mig egy jár­tasabb szemű gyűjtő ki nem derítette, hogy az excentrikus vázát Misik esz­tergomi agyagiparos égette a mult hó­napban s hogy a váza régi színezete csak hamisítással (festék beitatással) látszott etruszknak. Azóta a váza ro­mokban hever. — Moretti bűvész, a ki a Zenei Körben s a vízivárosi zárdában jó si­kerrel mutatkozott be, legközelebb a kath. iparos ifjak egyesületében lép föl s azonkívül a nagy közönségnek is be akarja mutatni legújabb bűvész programmját. — Farkas fogás. Az idei szigorú telet leginkább jellemzi az a sok far­kas história, mely uton-utféleu fölmerül. Esztergom összes vadászai feltüzelt fan­táziával beszéltek a fenevadak ellen, a melyek a határban csakugyan meg is jelentek. A jámbor mészégető hutaiakat, a kik egyébként még soha sem élvez­ték annyira a jólétet, hogy alkalmas farkas pecsenyéül kínálkoztak volna, a hutai határban megjelent farkasok jó ötletre sarkalták. Tőröket állítot­tak fel ugyanis a szörnyetegek el­len s ezek közül kettő bele is esett a veszedelembe. A hutaiakkal azóta alig lehet szóba állani, olyan nagyra vaunak leleményekkel s farkaspecse­nyézésükkel. — A Vízállás a rohamosan bekö­vetkezett olvadások miatt gyorsabb emelkedést fog mutatni. A tegnap ér­kezett adatok szerint a vízállás Pozsony­ban száznegyveuöt, Komáromban uégy­százhetvennyolcz, Váczott háromszázhét és Budapesten kétszáznyolezvanhat cen­timéter volt. Nálunk háromszázhetven. A jég is rohamosan korhad, ugy hogy már csak rövid napok kérdése a zajlás gyors megindulása. — Farsangi regény. Egy nem ré­giben megtartott lakodalom alkalmával egy átalánosan ismert agglegény ember toasztot mondott az uj pár boldogságára. A toaszt igen jó vért csinált, hanem azonkívül is még valamit. Nem hangzott el ugyanis olyan közönségesen, mint a rendes toasztok: a pohárkoczintásokkal, hanem viszhangot keltett a boldog vő­legény részéről, a ki megfoghatatlannak tartotta az agglegény üdvkivánatait olyan boldogságról, a melyet eddig csak híréből ismert. Többről többre, szorul szóra, a czihelődő menyecskék is erős kereszttűz alá vették az agglegényt, a ki borról prédikál, hanem azért mindig csak vizet iszik. A jókedvű leányok hamis mosolylyal nézték a sarokba szorított toasztozót, a kit mélyen meg­hatottak a boldog vőlegény szavai. Végre újra szóhoz jutott és felhívást intézett a násznép eladó leányaihoz mondván, hogy zárt pályázatot hirdet

Next

/
Thumbnails
Contents