Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-09 / 12.szám

pápasága alatt soha ennyi népet maga előtt nem látott, mert a bitor olasz kormány garantiatörvénye illusioius valami, amely nem képes megvédeni a pápát az insn! tűsek túl; — s aki ezért csak a templom belsejére szorit­kozhatik. Annál meghatóbb volt az áldás. A menet ezután, ugyanazon rendben, melyben jött, vissza indult, a Pietá kápolnájába. A Szentatya ezultal már nem infulát, hanem pápai tiárát viselt fején, (melyet jubilaeuma alkalmából Paris városa ajánlott fel neki) és épp ugy áldást osztva jobbra és balra, mint mikor jött, vonult vissza. Csak az éljenzés, a lelkesedés, az üdvkiáltás volt, ha lehetséges, még zajosabb, még nagyobbmérvű, egész addig, mig a kápolna vörös bársony függönyei el nem takarták nemes alakját sóvár sze­mcink elől. Valóban, a legtisztább örömtől dagadt a keresztény katholi­kusnak kebele, midőn látta, hogy annyi üldöztetés, annyi becsmérlés, annyi mél­tatlanság daczára a pápaság ma is régi fényében tündöklik, ma is millió és millió hívőnek — mert hiszen a jelen­volt negyvenezer millió és milliókat képviselt —• büszkesége, boldogsága, ime az, akit, mikor megválasztatott, sokan nem akarták már másnak, mint «einfaeher Priesternek» tekinteni, ime ekkép ünnepeltetik, dicsőitjetik, nem személye, hanem méltósága miatt, nem mint Pecci gróf, hanem mint Krisztus helytartója, sz. Péter utódja, az anya­szentegyház látható feje. Felmagasztosult, emelkedett hangu­latban hagytuk el a sz. Péter-templo­mot. Valamennyi kapu megnyílt, s ontot a az emberáradatot. Künn a sz. Péter terén szintén ezer és ezer ember várta részint a kijövőket, részint azt, hogy bemehesson, s eseleg a sz. Péter sírjának koszorúiból egy-egy virágot emlékül elvihessen. Óriási gomolyag volt ez, mely még órák múlva sem tudott szétoszlani. En magam, a sz. Péter-terén lakván, ablakomból órákig gyönyörködtem e népáradatban, a ra­gyogó fogatokban, melyek tízszer is megtorlódtak a Borgo nuevon, mielőtt az angyalhidhoz juthattak volna. Mindeme nagyszerű látványok oly be­nyomást gyakoroltak az emberre, oly érzelmeket ébresztettek lelkében, me­lyeknek emlékét földi kincsekért soha cserébe nem adná, HÍREK. — Tehát láttad ? — kérdé rögtön Carralt. — Saját szemeimmel — biztositá a mu­latt. — Mintha csak az ördög keverődött volna bele. Parancsai szerint történt. A rendőrbiztos teljesité kötelességét. Szeren­csénkre még egy nagy közbejött véletlen­lenség is, melyet nem is sejtettem, meg­rosszabitotta álláspontját, mert a játszók közül csak öt vitték a bureauba. Már mindent biztosnak hittem. Titkon a hatósági lakhoz sompolyogtam, hogy meg­tudjam a kimenetelt és hogy kegyedet tu­dósíthassam, de ekkor azzal az átkozott négerrel láttam Őt elmenni, ki közönsége­sen ablakom alatt koldul. — Egy koldussal ? — kérdé a marquise. — Igen egy koldussal. — Hogy kerülnek ezek ketten össze ? — Tudj' az ördög! Elég az hozzá, Xavért szabadon láttam. Megszabadult a tőrből. — Te vagy áruló, vagy ostoba vagy, Jonquille ! — monda haragosan Rumbrye marquise. A mulatt ajkaiba harapott és semmit sem szólott. (Folyt, köv.) — A tanulóifjúság nagy tánezpró­bája kedden este a Wargha-féle helyi­ségekben kedélyes farsangi esemény volt. Igen sok előkelő család látogatta szépen sikerült estét, melyben Wel­er ismét egy egész uj gárdát sorozott be Carnevál berezeg fölkelői közé. — Áthelyezés. Buudala János sas­vári káplánt budapest-józsefvárosi káp­lánnak nevezték ki. Városi nyugdíj-intézet. A város egyik legniéltányosabb iuézményének készül a városi nyugdij-intézet, melynek szervezete már ki van dolgozva. A nyugdij-intézmény kötelékeibe fognak tartozni nemcsak a város összes tiszt­viselői, de községi tanárai és tanítói is. — «Dr. B. János.» A magyar Sión ismeretes közleményére az egyháziro­dalmi vállalat szerkesztősége a legújabb füzetben a következő nyilatkozatot adta ki : Nyilatkozat. A «Sion» mult év deczemberi füzetében megjelent «a sza­badkőművesség elleni szövetkezet kézi­könyve és a magyarországi szabad­kőművesek névsora» czimű füzet ismer­tetése. Az ismertetés írója nevében ki­jelenti a szerkesztőség, hogy az ott idé­zett kezdőbetűk «Dr. B. János» nem vonatkoznak senkire az esztergomi kö­zönség körében. A betű fej tők tehát saját felelősségükre magyarázzák a homályos jegyeket; az ismertetőnek esze ágában sem volt az, kit e belük mögé állítanak. — Az Olvasó-kör hétfői farsangi estélye minden várakozáson felül sike­rült, A népies egyesület helyiségeit nagy közönség látogatta, mely az elő­adott műsor minden sikerült pontját élénken megtapsolta. Az érdekes elő­adások után táucz következett, mely az Olvasó-kör farsangját jó emlékezetűvé tette. — Az idei évre SZÓlÓ városi költ­ségvetést már letárgyalták az illetékes fórumok s igy nemsokára a közgyűlés zöld asztalára kerül. — Halálozás. Iványi Ferencz esz­tergomi polgár rövid szenvedés után hirtelen elhunyt. Temetését a következő gyászjelentés hirdette: Alulírottak fáj­dalomtól megtört szívvel jelentik a maguk valamint az összes rokonság ne­vében a szeretett jó férj, apa, nagyapa és apósnak Iványi Ferencznek folyó évi február hó 5-én délelőtt 10 órakor a; halotti szentségének ájtatos felvétele után, életének 67-ik, boldog házasságá­nak 44-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult­nak hült teteme folyó hó 7-én délután 3 órakor fog lakásáról a kir. városi sírkertben örök nyugalomra elhelyez­tetni. Az engesztelő szeut-mise áldozat pedig ugyanazon hó 8-án reggeli 9 órakor fog a vízivárosi plébánia tem­plomában az Uruak bemutatni. Esz­tergom, 1888. évi február hó 5-én. Áldás és béke porain ! Özv. Iványi Fe­renczné szül. Koller Julianna özvegye. Iványi Kálmán segédlelkész Karancsság­ban. Iványi Gréza, Iványi Vilmos, Iványi Teréz, gyermekei. Iványi Grézáné szül. Szucsányi Anna, Iványi Vilmosné szül. Szucsányi Teréz menyei. Csiffáry Ferencz veje. Kollár János, Kollár Mihály sógorai. Iványi Mari, Iványi Lajos, Iványi Er­zsébet, Iványi Ferencz, Iványi Kálmán, Iványi Vilmos, Csiffáry Ferencz, Csiffáry Kálmán, Csiffári Erzsike, Csiffáry Teréz, unokák. — A kis ártatlan. A rendőrség a szentanna templománál levő apácza­leányiskola és kisdedovó mérges kis Cerberusát megfosztotta babéraitól a mennyiben konok koponyájába egy kis golyót küldött. — A városi pénztár mult évi ügyforgalmáról a következő hivatalos kimutatást kaptuk, a melyből kétség­telenül meggyőződhetünk, hogy Eszter­gom város házi pénztárában mily rend­kívüli munkásságot fejtettek ki. Be­folyt ugyanis a városi főnapló szerint 115.345 frt 6 kr. Kiadás volt a város admiunisztrácziójára 113.374 frt 28 kr. Pénz'ári maradvány e szerint 1970 frt 78 kr. A városi főuapióban 6321 naplószám fordul elő. Állami adóban befolyt 58.443 frt 43 kr. Ezen napló szerint 5930 fizetés történt a mult év­ben ; a ; községi adónapló szerint 5806 tételben fizették a városi pótad >t. Katona beszállásolási adóba 2007 frt 85 ki­folyt be 3346 fizetés által. Hadmen­tességi díjban 876 frt 94 kr folyt le 181 befizetés által. Közmunkában be­folyt 3185 frt 50 kr 1445 fizetés által. Az árvatár naplójában 423 tétel fordu' elő, a bevétel pedig 20,091 frt 25 kr. A lotétnapló bevételi forgalma 31,886 frt 52 kr volt. Befolyt tehát a mu't 1887. évben az összesített városi pénz­tárban különféle czimek alatt 231,836 frt 55 kr. Az összes naplókban 23,462 szám fordul elő és ezen számok nem kidolgozott számok, mert minden be­vétel és kiadás emberekkel érintkezés által történvén, a városi pénztárban 23,462 ember fordult meg az elmúlt évben. Vidékről 667 megkeresés érke­zett a pénztári hivatalhoz, a melyek teljes elintézést nyertek. Az elmúlt év­ben 59,776 frt 29 kr állami adó volt a város közönségére kiróva, a melyből mint fentebb kitűnik 58,443 frt 43 ki­folyt be és igy csupán 1332 frt 86 kr hátralék maradt, A pénztár ügyfor­galmát az teszi, legörvendetesebbé, hogy az elmúlt évben egyetlen egy árverést sem foganatosítottak és igy az óriási összeget akkép szedték be, hogy az adózó közönségnél az adóalapot meg nem bolygatták. — A szombati estély a dal- és zene­kedvelő-egyesület rendezésében olyan kiváló farsangi eseménynek Ígérkezik, mely hivatva lesz nemcsak dús kár­pótlást nyújtani a dalegyesületi életet régóta nélkülöző tagoknak, de az egye­sület rosszakaróit is jobb érzelmekre lelkesíteni. — Tegnap este a Fürdő termében több kereskedő ifjúból alakult rendező­ség tánezfüzért rendezett. — Jutalomdíj. A mult számban ke­resett aranyirón, mely az iparos-ifjak bálja alkalmával veszett el, megkerül­vén, minthogy a megtaláló a jutalom­díjról lemondott, az aranyirón tulaj­donosa, a fölajánlott három forintnyi jutalomdijat Rumy Gryula elszegényedett aggastyánnak adta segitségképen. — A párkányiak vigalma szombaton este lesz, melyre a következő meghívó jelent meg: Meghívás. A párkányi nagyvendéglőben 1888. évi febr. hó 11-én társas vacsora- és tánczczal egybekötött polgári estélyre, melyre tisztelettel meghívja az estélyt rendező bizottság nevében: Szegedi Sándor, Ivatiits G-yula, Klement István és Fe­kete Jstváu. Kezdete esti Q í / 2 órakor. (A zenét Lakatos Lajos jóhirnevü zene­kara szolgáltatja.) — Öngyilkos katona. Felberth István oroszlányi illetőségű közlegény a 26-ik gyalogezrednél, már két nap óta nyomtalanul eltűnt. Tegnap a szé­rűk között erősen behavazva egy agyon­lőtt katonát találtak. A kilőtt fegyver lábai előtt hevert. A hullában fölismer­ték Felberth Istvánt, a ki már napok óta emlegette az öngyilkosságot s egy­szerre csakugyan végre is hajtotta. Ön­gyilkosságának oka : meghasonlás a katonai élettel. — Esküvő. Grurgulits Imre nyerges­ujfalusi kőfaragó és műgyáros kedden délelőtt vezette a király városi plébánia templom oltárához Verseghy József tisz­tes esztergomi polgár kedves leányát, Jolánkát. — Nász. Pathó Glynla lábatlani gépész kedden kelt egybe a szígyörg}'­mezei plébánia templomában szép meny­asszonyával, TŐkey Irmával. — Az idei farsang vigalmas nap jai meg vauuak számlálva. Az egész farsangi naptár alig szorítkozik már egyéb vigalmakra, mint a dalegyesületi estélyre, a magyar asztaltársaság pol­gári vigalmára s a Zenei Kör farsang­záró estéjére. Ezzel azután Carnevál herczeg is föl fog csapni vagy a mentő­társaság tagjai vagy a muszkaverő nép­felkelők közé. A Duna veszedelme s a minden oroszok sötét tervei ezentúl ugy is elég komolyságot fognak köve­telni a jókedvű farsangi közönségtől. — Színtársulat készül Esztergomba a tavasz efején Székesfehérvárról. — A piszkei ónk. tűzoltó-egyesület javára a piszkei nagyvendéglőben zárt­körű táuczvigalmat rendeztek, melyben az egész környék közönsége részt vett. A jótékonyczélú vigalom igen jól si­került. — Nem huszonötezer forintot nyert, hanem ötvenezret szándékozik nyerni s nem öt hanem tizenötezer forintot fog a'nyilvános tornacsarnok felépítésére adni az aranyifjúság egyik tagja, a mint ötvenezerforintos nyereménye beüt. — Hymen. Rothnagel Frigyes ven­déglős, kedden kelt egybe a vízivárosi plébánia templomban, a polgári bálok egyik ismert szépségével, Wacker Irén kisasszony nyal. — MakranczOS tél. Tegnapelőtt este tizenhárom foknyi hideg volt ; a jég a nagy Dunán olyan kemény mint a márvány ; a terhes szekerek is teljes biztossággal közltkednek. — Programm. A dal- és zeneked­velő-egyesület szombatesti vigalmára nagy mozgósítás mutatkozik. A hang­ver euy összesen hat pontból fog állani. A pódiumon két uj csillag tűnik fel szépeink világából. Az] egytk Csermák Lujza úrhölgy, solót fog énekelni, a másik, Peréuyi Margit úrhölgy, zongo­rázni fog. A daiegye sülét férfikara négy uj da't mutat be. A programm hat pontja alig fog többet egy óránál be­tölteni. — A piszkei vigalom rendezősége a felülfizetők névsorát a következő ki­mutatásbau közli lapuikkal: Bruunor János 4 frt, Kelndorfer J.ózsef 3 frt, Wieser G-usztáv 2 frt, Nedeczky János 2 frt, Wieser Béla 2 frt, Andréka Gyula 2 frt, Grreth Gryörgy 2 frt, Szei­fert Kálmán 2 frt, Nogell Sándor 2 frt, ifj. Radl András 2 frt, Wilheim Jakab 2 frt, Sziklay Lajos, Nedeczky Apol­lónia, Nedeczky Árpád, Wit ek Károly, Palme János, Richter János, Rauvater György, Kuabb Jakab, Brener Zzig­mond, Wuntsch János, Nolli Antal, id. Rádl András, Reichardt György, Kratochvill Jánosné, Nemes Mátyás, Horváth G-yörgy, Tanuenbaum Sándor, Cranenbroeck Antal. Schönfeld Zsig­mond, 1—1 frtot, Kerekes Károly, Góber Adolf 50-—50 krt. Összesen 45 frt. Belépti jegyből befolyt 69 frt 25 kr. Befolyt összesen 114 frt 25 kr. Kiadás 79 frt 44 kr. Marad tiszta jö­vedelem az egyesület javára 34 frt 81 kr. * Elrontva — meghalt. Ezen felirat volna számos sírkőre a helyes. Habár nem azon értelemben, mint ezen két szó többnyire alkalmaztatok, hanem: «a vér elrontva, ezért meghalt.* Az alapok a legtöbb betegségek­nél rossz vér, mely a vesék hiányos mű­ködésében találja utolsó okát, Ha ezen szervezet beteg, ugy a véredények falai meglágyulnak és kitágulnak. Ezáltal kiválik a vér élete — a tojásfehér — mig a tisztá­talanságok, melyek a veséktől különválná­nak, visszamaradnak, miáltal az egész test­ben zavar támad. «Warner Safe Cure»-je az egyetlen ismert szer, mely itt gyógy­erővel hat. Steinhof H. ur Windshausen, Gandersheim mellett írja: Neimeyer Vilmos ur megbízásából helyben, értesítem hogj r­létóről, hogy az első üveg Warner's Safe Cure használata után csodálatosan javult. A láz és lélekzési nehézségek elmultak, az étvágy ismét visszajön. — Eladás és szét-

Next

/
Thumbnails
Contents