Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-22 / 94.szám

Az 6 csodálatos művészete inkább az idegrendszer bűvészete s játéka a szenzaczió oroszlán vadászata. Toilette raktára, ékszerkereskedése s külsőségeinek egész boszorkány konyhája a színpadon nem egyéb,Ijmint a látványosság és külső hatás ezermestersége. Sara ti megveti a divatot s termete előnyeihez és a helyzet jellemének megfelelő fölséges és va'óban aestbetikns toilettegondolatokkal illusztrálja azt, hogy a művésznő ne legyen rabszolgája annak, a miért egy divathö^y született. Tartok tőle, hogy a fővárosi művésznők között sokkal nagyobb hatása és iskolája lesz hibáinak, melyeket könynyebb, mint művészete varázsának, a melyet lehetetlen másolni. Esztergomi levél. (Elszédült emberek.) Egy iskolatársam — a ki már azóta nagy kártyás — mondta el ezt a premiere históriát: — Szegény hivatalnok vagyok, van öthatszáz forint fizetésem, uri feleségem és három neveletlen gyerekem. Élénk összeköttetésben állok a pénzintézetekkel, lemondtam a kávéházról, a dohányzásról, sőt még az uj könyvek vásárlásáról is, mert biztos deficitem évről-évre nőtt. Minden hónapban volt egy pöröm, hanem azért mindig én fizettem. Tíz esztendő óta még csak valamire való kolera sem jelentkezett s előléptetésem sokkal jobban késett, mint növekedő családi nyomorom. Nem adott becsületes mellékkeresetet a társadalom. Végre elhatároztam, hogy szemébe nézek annak a dámának, a kit Fortunának hívnak. Sokan udvarolnak neki. -Talán nem ítélnek el éppen a házas urak, ha valamikép én is hozzájuk csatlakozom s a szeszélyes asszony kegyeiért esengek. Nemzeti mesterség az. Három esztendő óta nem voltam kávéházban. Egy este lázas izgatottság vett rajtam erőt. Ugy éreztem, hogy ma pénzhez kell jutnom. Elsikkasztottam — egyelőre — a közös családi pénztár összes tizenegy frt huszonkét krajezárját a feleségem fiókjábói s azt hazudtam, hogy elmegyek egy szolid jótékony egyesület választmányi gyűlésére. Feleségem aggódva mosolygott reám, mikor eltávoztam. Egyszerre sejtette a legrosszabbat s a legjobbat. És beleszédültem egy makaózó társaságba. Sápadt arczu, kevés szavú, de ideges és izgatott emberek ültek az asztalnál, éhes szemű társaság leskelődött körülöttük. Nem farkasok, hanem hyénák voltak. Nem okoztam feltűnést a külön szobában, midőn remegő kézzel csempésztem az asztalra öt forintot. (A közös kassza tizenegy frt huszonkét krajczárjából, a melynek még tizenhat napig kellene tartania, hogy meleget ehessünk.) Nyertem, Tiz forintot kaptam. Az öt forintnyi tiszta kereset fölbuzditott s tovább raktam. Megint nyertem. Ekkor szédülni kezdtem. Feleségemre gondoltam, a kinek még nincs téli felöltője s a szatócsra, a ki már nem akar hitelbe adui fát és kőszenet. Nyertem és vesztettem. Végre megdöbbenve vettem észre, hogy nincs több egy forintomnál. Akkor már nem láttam és nem hallottara. Az ördög egészen leigázott. Beleszédült a lelkem. Uj bankár került az asztalhoz. A régi tönkre ment. Az elé raktam le az utolsó forintot. És nyertem. A szerencse istenasszonya el kezdett incselkedni. Mindig nyertem, Mindenki nyert, a ki velem tartott. Nagyon sok pénzem lehetett már. Mindig sárgábbak lettek már az arczok, mindig remegőbbek a kezek. Végre ránk virradt. Hat óra volt. A társaság eloszlott. Hazafelé szédültem. Még mindig nem olvastam meg, mennyi pénzem volt . Lehetett háromszáz forint ... A feleségem még virrasztott, a gyerekek már ébren voltak . . . Van téli ruha, fa, kőszén kalács . . . Ugy raktam a feleségem ölébe a nyomorult pénzt, mintha csak agyon ütöttem volna érte valakit . . . Pedig mikor mindent megtudott, mohón nyúlt a kereset után ... és mosolygott . . . Azóta én is az elszédült emberek közé tartozom, de legalább már nem koplalok — negyedmagammal olyan rendesen, mint azelőtt. Je doute, que eela sóit vrai! . . . Gr ASTON. HÍREK— Ö Fensége a királyné névnapját hódolattal ülte meg Esztergom városa is. A megye székháza, a városház s a benczések szókháza lobogókkal volt díszítve. Mozsárlövések jelezték az ünnep méltóságát. Az állami, megyei és városi tisztviselők a katonatiszti karral s a katonasággal a kir. városi plébánia templomában hallgattak ünnepi miset. — Komárom és vesutunk. A Komáromi Lapok mult száma írja: A mit a terv felmerültekor jámbor óhajtásnak tartottak sokan, az esztergom—füzitői vasúti összeköttetés ma már a komoly kivitel stádiumába jutott. Az előengedélyesek fáradhatlan buzgalma, Esztergom vármegye és városa részéről e vasútvonal fontosságának és gazdasági hasznosságának fölismerése és a terv áldozatkész támogatása; ma már anynyira előbbre vitték e vasút ügyét, hogy a kiépítés jóformán biztosítottnak tekinthető, különösen ha Komárommegye is megteszi kötelességét és nem riad vissza a kért és érdekeivel arányban is álló áldozat meghozatalától. 50,000 frtnyi hozzájárulás kéretik, melynek erejéig a vármegye törzsrészvényeket kapna. Hát mondható ez még áldozatnak is a vasút révén reánk háramló előnyökkel szemben? Neszmóly, Almás s esetfeg Naszály bevonatnának a vasúti forgalomba. A közigazgatás és igazságszolgáltatás érdekei egybeesnek a forgalom megkönnyebbítésével. Almás, Neszmély a téli időszakban miutegy el vannak zárva a forgalomtól, e vonal kiépítése esetén mindig nyitva lenne áruiknak az ut. E vidék kőbányái emelkednének értékben; tűzifája, bora, gyümölcse, szőlője közvetlenül juthatna a világpiaezra. E vidéket a phylloxera felléptével különben is válság fenyegeti; gondoskodni kell, hogy lakossága uj keresetforráshoz jusson. Es vájjon nem remélhető-e az is, hogy kényelmes vasúti összeköttetés esetéu e dunamenti kies községek a főváros kiránduló sőt nyaraló helyeivó lesznek? Váljon az almási kénes hévviznek nem lenne ekkor jobb jövője? Ámde nemcsak e községek, nem csupán a közeli vidék, tehet mondjuk a tatai járás, hanem az egész vármegye, sőt városunk is megérezné e vasút üdvös hatását már csak azáltal is, hogy a jó és olcsó doroghi kőszénhez olcsón juthatnánk. Hát még ha az udvardi járás gőzkomp által a Dunántúllal, a mi szintén tervbe vau véve; de e vasút kiépítésének úgyszólván szükségszerű folyománya is lenne, Almásnál összeköttetnék, hát még ha G terv sikerülte életre hivná a csallóközi vasutat is? Pedig tapasztalatból tudhatjuk, hogy egyik hasonló nagyobb vállalkozás a másikat szüli; és az előengedélyesek már is rámutatnak e távolabbi tervekre. Azután a «magyar Rómá»-hoz is közelebb jutnak a hivők, a mi e vasút mellett még vallásos szempontból is beszél. Nemcsak a közvetlenül érintett községek, hanem az egész vármegyének érdekében állana tehát e vasút kiépítése legalább is annyira, hogy a kért 50,000 frt egyszersmindenkori hozzájárulás azzal arányban áldozatnak nem is mondható. De még ha ugy volna is, hogy e vasút csak egyik járás javát szolgálná : akkor is szűkkeblűség lenne, azt nem a megye közügyének tekinteni ; mert hiszen otyan intézmény, mely mindegyik járás javára egyformán szolgálna, alig létesíthető. Az egyik járást a másikhoz érdekközösség fűzi. Ma egyik nyer egy hasznos alkotást, holnap a másik. Üdvös hatása annak meddig terjed ? azt a járások határaihoz mérten meghatározni nem lehet. A kórt hozzájárulás tehát nem terhelheti csupán a tatai járást. Jog, móllányosság és köztekmtet, de az érdekek közössége is amellett szól, hogy a vármegye egész közönsége viselje azt, Es viselheti könnyen. Mert hiszen mig egyrészről nem-egy összegbon, hanem több évi törlesztés mellett kéretik e hozzájárulás; addig másrészről annak fejében kamatozása biztos kilátással biró törzsrészvényeket nyerne. Megyénk intéző férfiai bizonyára belátják ezt s nem fogják szűkkeblű akadékoskadással esetleg megakadályozni egy nagy és üdvös alkotás keiesztülvitelét. — Halálozás. Pápes József szenttamási biró elhunytáról a következő gyászjelentést kaptuk: Alulírottak a maguk ugy a többi rokonaik nevében is szomorodott szívvel jelentik a szeretett jó férj, apa, nagyapa, após és testvérnek Pápes József Esztergom Szt.Tamás község bírója és megye bizottsági tagnak folyó hó 20-áu esti 7 órakor életének 67-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunvtát. A boldogultunk: hűlt teteme folyó hó 22-én délután 3 órakor fog az Esztergom szt.-tamási régi sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 23-án reggeli 8 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban az Urnák bemutattatui. Esztergom, 1888. november 21-én. Pápes Józsefné, szül. Heidl Czeczilia özvegye. Pápes Ferencz m. kir. postamester, Pápes Anna férj. Wagner Antalné gyermekei. Pápes Ferenezné, szül. Vizner Teréz menye. Wagner Antal veje. Pápes István, Pápes Luiza testvérei. Erzsébet, Ferencz, Gyula, Emília, unokák. Áldás és béke legyen porain! — A torna-egyesület szombaton este a Fürdő-vendéglő nagytermében köz vacsorával egybekötött tán czmu latságot rendez, mely ez egyesületi firma alatt mindenesetre jól fog sikerülni. — Az esztergom-füzitöi vasút terve megérdemelt nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel találkozik Komárommegye minden körében. Látva az ügy szép fejlődésót, nem kételkednek a kivitel sikerében, melynek a megyére való üdvös hatását mindinkább kezdik belátni még azok is, kik kezdetben — habár a vasút kiépítését szívesen vették volna is, — de áldozatról hallani sem akartak. Az előengedélyesek a napokban személyesen érintkeztek a tatai járás több intéző férfiával, kiknél a legszívesebb fogadtatásra találtak, és akik az ügy támogatását kilátásba helyezték. Mint értesülünk a közmunka és közi. miniszter már kitüzette a közigazgatási bejárást, mely valószínűleg még e hó folyamán meg fog történni. — Halálozás. Részvéttel fogadtuk a következő gyászjelentést, mely egy szépreményű fiatal ember korai megsemmisülését tudatja: Özv. Gryörffy Iváuné szül. Jordaky Róza, Gryörffy Lajos, Gryörffy János és neje szül. Keller Irma, ezek gyermekei: Jolán, Ilonka ós Iván, valamint Gterley Szeverin bánatos lélekkel tudatják, hogy örökre elfeledhetetlen drága jó fia, illetőleg testvérük, sógoruk és nagybátyjuk Gryörffy István hosszas hervasztó betegség következtén, reményteljes életének 21-ik évében, a halotti szentségeket felvéve, f. évi november hó 19-én reggeli 8 órakor az Úrban el szenderült. Az égi jobb hazába szállt kedves léleknek földi részei f. hó 21-én, szerdán délelőtti 1.1 órakor fognak a szeutgyörgymezői sírkertben az örök nyugalom ölére letétetni; az engesztelő sz. mise-áldozat pedig szerdán délelőtti 8 órakor lesz a megboldogultnak lelki üdvéért a vízivárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1888. nov. hó 20-án. Az ö. v. f. n. ! Ezzel csaknem egyidőben egy 'más csapás is érte a ffyóVffy családot, illetve a mélyen sújtott szegény anya:, ki rövid 10 év lefolyása alatt férje mellett négy szép felnőtt kom gyermekét temette el, a mennyiben f* hó 18 án, tehát csaknem egyidőben hunyt el legidősebb fivére Jordaky József, krassó-szörénymegyei birtokos, 1848/9iki honvéd-huszáí százados is. — Esztergomi vállalat A Gryörffyféle Számtan II. és Hl. füzete került ki most sajtó alól, Ezen három részből álló teljes mű a népiskola egész számtani tananyagát öleli fel igen ügyes és helyes módszertani tanmenetet követvén a fokozatos haladásban, nemkülönben a példák ügyes összeállításában, a melyek a mindennapi 'gyakorlati életkői lévén merítve az életre való nevelés czélját vannak hivatva előmozdítani. A különböző mértékek képeivel díszített 3 terjedelmes füzet ára egyenkint 10—10 kr, a mely rendkívüli olcsóság Buzárovits Gusztáv könyvkiadó czégünk érdeme. — Téli világ. A Dnnagőzhajótársaság jelenti, hogy Nagy-Maros, Szob, Süttő és 'Nyergesujtalu állomásokon ugy a személy-, mint az áruszállító hajók forgalma megszűnt. — EskÜVÖ. Kádas Károly ismert fényképiró kedden vezette oltárhoz Csernil Nándor kataszteri mérnök kedves nővérét, Róza úrhölgyet. —- Nyolcz napig a vjz alatt. A tragicus végű Wittmann Ágoston esz^ tergomnánai postamester hulláját vasárnap találták meg Kövesden, nem messze onnan, a hol a vízbe ugróit. Nyolcz napig volt viz alatt a szerencsétlen sorsú ember. Temetését vasárnap délután tartották meg Kövesden, hol a községi temetőben ásták meg sirját. — Karácsonyi képeskönyv készül növendékpapságunk magyar egyházirodalmi iskolájában. A hat-tizenkét éves gyermekeknek szánt mű tizennégy kemény karton-lapból fog állani, mindenikén Jézus gyermekségéből vett jelenetek, szines nyomással s megfelelő versekkel. A könyv ára bőrhátu kötésben 1 frt. A karácsonyi képeskönyv még karácsony előtt a könyvpiaezra kerül. — A nyilvános mérleg ügye. Sehönbeck Imre hídmérlege, mely Esztergom város hatósági firmájának tekintélyével működik több oldalról megrongáltnak találtatván, az előadó és vásárló közönség érdekében Brutsy János városi képviselő nyílt kérdés tárgyává tette az ügyet a csütörtöki közgyűlésen, mely a vizsgálatot csakugyan elreudelte. Brutsy János indítványa a következő: Tekintve azt, hogy a Sehönbeck Imre által kezelt hídmérleg hatósági szabadalommal vau ellátva s mit olyan jogosan-e vagy jogtalanul a hatósági intézmény jelleget viseli magán, mely körülményt a vállalkozó ur nem is mulasztja el, legélénkebben előtérbe tolni; — tekintve, hogy ép ezen körülmény folytán a t. hatóságnak nagyon is érdekében áll intézményei iránt a közönség körében a megbízhatóságot megóvni s a kellő tisztességet biztosítani; — tekiutve továbbá, hogy a mérleg inegbizhatlansága által vagy az eladó, vagy a vevő közönságre, tetemes anyagi kár háramolhatik: — indítványozom, miszerint a Sehönbeck által kezelt hídmérleg, haladéktalanul megvizsgáltassák, különben is a méterrendszerről szóló törvénybe foglalt utasításokhoz képest ez vállalkozó költségére újra hitelesíttessék s ez annyival is inkább szükséges, mert köztudomású dolog, hogy a vállalkozó ur hídmérlegét már ócskán szerezvén be, mert az nyolcz évig a szabadban állván, az idő viszontagságainak kitéve, mindenesetre nem javult. Az eladó s vásárló közönség