Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-08 / 90.szám

Hazafias kötelességet válunk telje­síteni, midőn a Nyelvtörténeti Szótár remekebb szókincseit ellaposodott nyelvű nemzedékünk számára könnyen hozzá­férhetővé teszszük. A korszakalkotó vállalat a magyar akadémia pártfogása nélkül bizonyosan megbukik vala. Nagyon kevés előfizető jelentkezett eddig. A jelentkezők wngy­része is az irodalom kripta-közönségé­hez tartozik. Megveszi a füzeteket hiva­tal ból, de azután jól elzárja valami porosaktás szekrénybe, hogy a magyar tudomány ősi bajnokai: a molyok meg ne haragudjanak valahogy. A Nyelvtörténeti Szótár első füzeté­ben valami negyven közkeletre szánt olyan nyelvkinescsel találtunk, melylyel ugy az élő szó, mint az irótoll nyelvét fölségesen meggazdagithatjuk, ba ugyan, érzékünk van hozzá. Az első füzet közkeletre szánt becse­sebb és ritkább, de történeti értékű régi jó magyar szólásmódjai a követ­kezők: adton-adni (eifrig gebén.) abajdócz (mismás, zagyvalék.) adakozóság (adakozási hajlam.) adalom (verkauf.) ágacs (kisebb ág.) ágoz (aeste stutzen.) fúrtagyas (naerrisch.) fúrtagyasság (unsinnigkeit.) álajtó (vakajtó.) akadályos (schwierig.) akadék (hinderniss.) egy akarat (concordia.) nagyakaró (ambitiosus.) aladár (gardekapitaen, vir nobilis.) alakor (dinkel.) alamár (fául.) alamuszta (nichtswürdig) fölállapodik (sioh aufrichten.) állatlan (unselbstaendig.) boszúállatlan (ungeraecht.) általkodás (verstocktheit.) amandárság (duumviratus,) antalkodás (dummheit.) antalkodik (dumm werden.) apinálni (prügelu.) áporodni (faulen.) parajáros (zöldségeladó.) árosság (handel.) fővenyarany (staubgold.) sárarany (rotes gold.) vont arany (gesponnenes gold.) szerzetesasszony (nonne.) asszony ol (urnönek elismer.) , összejáró asztal (ausziehtisch.) I tőkeatya (stammvater.) avar (dürres gras.) Milyen alapos fejlődéstörténelmi pél­dákkal, milyen valóságos élettel és többszázados alkalmazottsággal vannak ezek a régi szókincsek érLelmezve! •| Tanulságos munkát végzünk vala. •ha minden ujabb füzet hevesbe forgal­i mas és közkeletű szókincsét szép nyel­• vünk valódi kedvelőiuek és nagyra­becsülőinek esetről-esetre külön irodalmi • levélben bemutatjuk. Hozzá akarunk segtteni szerény iro­dalmi hatáskörünkhöz képest, hogy azok a régi jó magyar aranyak kiszorítsák a hangzatos talmiságokat és még mindig nagy keletű hamisítványokat nemzeti nyelvünkből. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A trónörökös v á 1 I a 1 a­tából megjelent a 71-ik füzet, mely hazánk történetére vonatkozik. Dékány ismerteti benne a Tisza szabályozását, Jókai Mór felaéges leírással a tisza­menti életet s Törs Kálmán az árviz ellen való küzdelmet. A czikkek érté­kesebbek az illusztráczióknál. A füzet ára 30 kr. — Almanach. Az Egyetemes Könyvtár legutóbbi kötete Mikszáth Kálmán szerkesztésében igen érdekes elbeszéléseket közöl Jókai, Beuiczkyné­Bajza Lenke, Tóth Béla, Vadnaí, Gyar­mathy Zsigáné, Bérezik, Sebők, Rákosi Viktor, Agai, Tolnai, Bársony és Mik­száth íróasztaláról. A nagy keletű kötet ára 1 frt. — Költemények. Irta Horváth Kálmán, Több mint ötven költemény jelent meg összegyűjtve uj firma alatt. A kötet egy nemesen érző dilettáns müve s mint ilyen megérdemli az el­olvasást. Ára 1 frt 20 kr. — Vértesi Arnold ezer el­beszéléseiből folyamatosan jönnek az ujabb füzetek. Ismételve ajánljuk olva­sóink szives rokonszenvébe az Ezer elbeszélés gyűjteményét. Egy.egy füzet ára csak 15 kr. s még sorsjegyet is kaphat hozzá az előfizető. — Uj zene m ű v e k. Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelentek: Quatre Horreaux. (Románcé. Melodie hougroise. Souvenir de Helgoland. Fantasie de Concert.) pour piano par Antoine Siposs. Complet Mk. 4. — Klökner és Schloss kiadásából megkaptuk Ivanovic Souvenir de Moskau czimű orosz walzerét, ára 80 kr; és Anstaendig Orfeum-indulóját, ára 70 kr. A NŐKRŐL $ A NŐKNEK. Mi más volna a halál, ha nem a bűn zsoldja ? A derék embernek nincs más életczélja, mint nemesen cselekedni* A betegség az isten emlékeztetése el­múlásunkra. A ki fölötte dicséri önmagát, az híu; a ki azonban gyalázza önmagát, az alávaló. Szándék nemesiti az erényt s ugyancsak szándék változtatja bűnné az erényt. A leánynál akkor szédül el az erkölcs, mikor hiúságból meggyújt egv férfiszívet. A ki ismeri az emberi szivet s erőt képzel gyengeség nélkül, fényt árnyék és erényt gyarlóságok nélkül, az valódi nagy embert ezen a világon sohase « fog" találni. * Nagy dicséret és nagy hazugság egy azon fának hajtásai. szontalán léha ficzko vagyok. Összeszidtam Antalt, amiért engemet bízott meg e kül­detéssel, földhöz vágtam kedvencz tajték­pipámat s elkergettem inasomat. Mindez pedig ő miatta történt. Körülbelül két hó múlva hirtelen meg­halt Irma édes atyja. Elfogódott szívvel mentem a gyászszertartásra. Atyám Irma mellett állott, mint az elhunyt leghívebb barátja. Némán, fájdalmas arczczal, szo­morúan fénylő szemekkel, mint valami fájdalmas madonnakép, állott Irma fekete ruhájában a ravatal mellett. — Nincs már senkim sem a világon, — suttogta zokogva. Szép szemeiben fényes könyek csillog­tak ; éppen oly ragyogó könycseppek, a milyenek most a maga szép szemeit elho­mályosítják — — 1 Atyja halála után Irma gyakran járt. atyámhoz, mint gyámjához mindenféle ügyes-bájos dologban. ÍCz rendesen nem volt odahaza, de ha ő jött, én okvetlenül. Helyettesitettem az apámat. Megbeszéltük kellő komolysággal az ügyeket, miközben jobban megismerkedtünk egymással. Foly­ton növekedő érdeklődéssel tárgyaltuk a gyámsági s végrendeleti és örökösödési paragrafusokat. Áldani kezdtem még a porát is annak, aki az örökösödési eljárást ily hosszura tudta kicsinálni. Végre egy alka­lommal, beszédközben azt kérdeztem Ir­mától : — Egyszer azt mondotta előttem, hogy senkije sincsen. Megengedi, hogy minde­gem lehessen ? T rma megengedte. e nappal megszűnt közöttünk az Örö­hösödési kérdések tanulmányozása, mert a mi ezután következett, az már az egyház­jog körébe vágott. Eddig van, nincs tovább, édes szivem i Ez volt az utolsó szerelmem. Hogy ma­gához hogyan jntottam, bizony nem is tudom. Egyszerre csak a nyakamom ma­ladt. No no, ne durczáskodjék kérem! — Talán nincs igazam ? Ki csimpeszkedik most is az én nyakamra s kinek a feje ez itt a vállamon ? Engedje, hogy most az egyetlenegyszer mégis nekem legyen igazam. íme hölgyem, teljesítettem a kívánságát. Meggyóntam önnek hiven, igazán, ön meghallgatott, most hát oldozzon is fel bűneimtől. Azt kérdi, hogyan ? Bohó kér­dés ! Ezt önnek tudnia kellene. No, még most sem találja el ? . . . Ugy, még kö­zelebb ! Persze hogy csókkal kell megadni az absolutiót. Egy — kettő — bohó, nem elég ! A hány bűnömet bevallottam önnek, annyinak kell lenni a feladott peníteueziá­nak is. Ah, valóban sajnálom, hogy több vétkem nem volt! ön nagyon megkedvel­tette velem a gyónást. MUNKÁCSY KÁLMÁN. — Táncziskola. A néhai Wargha­féle kávéházi helyiség nagytermében már nov. közepén megkezdi Welzer Ferencz kipróbált tánezmester a táncz­tanitását, de ezúttal a tanfolyam er­kölcsi előnyére korcsmai mellékhelyi­ségek nélkül. HIREK. — Dr. Helcz Antal polgármester .lészfc vett kedden délután a pesti megye­ház termében tartott regálé-értekezle­ten, melyen Kovács Károly zalaeger­szegi polgármester meghívására körül­belül ötven város küldte el polgár­mesterét vagy képviselőjét. Dr. Helez Antal azt-az elvet domborította ki ékes szónoki tehetségével, hogy a városok­nak teljes kárpótlást kell követelniük és ez a jelenlegi jövedelem. Ugyancsak kiváló polgármesterünk ajánlatára ha­tározták el, hogy a városok érdekeinek részletes kifejtése egy kiküldendő bi­zottságra ruháztassék. Az értekezlet a tizen öttagú bizottság megalakításánál Dr. Helcz Antalt első sorban válasz­totta meg. A bizottság a peticzió szö­vegét a tegnapi értekezleten mutatta be. — Adakozás. 0 Eminencziája a herczegprimás, a szempezi katholikus iskolára ezer forintot adományozott. — Halálozás. A következő gyász­jelentést kaptuk: Alulírottak saját és az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett anyjuk, nagyanyjuk illetőleg anyósának özv. Sztojanovits Pálné szül Leffter Alexandrának f. hó 5-én esti 9 órakor életének 84-ik évében vég­elgyengülés folytán történt elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 7-én délután 4 órakor fog Kispiaczi saját házából a görög keleti egyház szertar­tása szerint örök nyugalomra helyez­tetni. Esztergom, 1888. november hó 5-áu. Sztojanovits Sándor, Sztojanovits Julcsa gyermekei. Sztojanovits Ödön, Sztojanovits Olga, Sztojanovits Katicza unokái, özv. Sztojanovits Miklősné, menye. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Megyebizottsági tag válasz­tása. Vasárnap nov. 14-én boldogult Szabó Alajos helyébe egy uj megye­mizottsági tagot választanak. Ugy ér­tesülünk, hogy az egyedüli jelölt Magos Sándor kir. járásbiró. — A vizáliási mérték. A Duna vízállása minden esztergomi lakost igen érdekel, de a vizáliási mérték Eszter­gombau jelenleg csak 11 lábon felül kezdődik, ezen álláson alul pedig a mérték nem mutat semmit, mert a festék el van kopva. Nem ártana a mostani csekély vízállást arra felhasz­nálni, hogy a festéket megujitatnák, a mi inkább csak némi figyelembe kerülne, mint áldozatba. — Az ipartestületi elöljáróság, legközelebb tartott ülésében elhatározta­hogy az ipartörvény végrehajtása tár, gyában kelt miniszteri körrendelet 23. és 24. §-ának megfelelőleg szigorúan meg fogja követelni, hogy a mester a tauvisszony megszűuósét két hóval előbb az ipartestülethez bejelentse, a mely­nek alapján minden egyes esetben a tanoneznak iparában tanúsított haladá­sáról szakértők utján fog meggyőződést szerezni. Erre az intézkedésre az kész­tette, hogy vaunak tanonezok, kik alig érte­nek iparukhoz és mégis felszabadittat­nak. Ezután egy sem fog addig fel­szabadi ttatni, mig az elöljáróság kebe­léből kiküldött szakértő meg nem győződött a tanoneznak iparában való teljes jártasságáról. — Egy csecsemő hullája, özv. Vénusz Ferenczné', piszkei asszony állí­tólag halva született csecsemőjét titok­ban eltemettette. A község elöljárósága jelentést tett az esetről a központi szolgabiróságnál, honnan Dr. Perényi Kálmáu és Dr. Mátray Ferencz mentek ki a rejtélyes eset megvizsgálására. Az orvos csakugyan konstatálta a hul­lán a külső erőszak nyomait s igy a csecsemő hulláját tegnap a fenyítő bí­róság elrendelésére újból vizsgálat alá vették. — Világító Óra. Kratz Antal órás világító órája a Buda-utczán, gyakran az egyedüli fenyves pont az est sötétjé­ben, midőn már ö sszes lámpásaink régesrég jó éjszakát moudtak egymás­nak. A világító óráért egész évre az órásnak mindössze csak tizenkét forintot fizet a város s igy elismeréssel kell lennünk a buzgó órás privát áldozat­készségeért. — Népköltés. Egy régi esztergomi kalendárium vendég levelén találtuk a következő zamatos izű magyar paraszt­verset, melyet ócska helyesírásával is­mertetünk meg az eredeti kézirat utáu: A Meg elégedés. Nem adott az isten nékem nagy Palotáit, sem ágyamra selmet, sem tzifra tafutát. Adott egy kis Gunyhótt, adott egésséget és a mellé egy jó barna feleséget. Evvel keresem én mindennap kenyerem 's be jó émn esik azt vele megennem. Ha mumkánk végeztük, lenyugszunk ágyunkban 's egymást ált karolva, pihenünk álmunkban. Ha felvirrad a nap, örömmel kelünk fel; 's foltattyuk munkánkat ujétott erővel, Tavaszkor a tnczö körülöttünk virit 's a fűszálon lengő harmatotska frissít, A Pipis' éneke mulatgat bennünket 's a nyár verejtékbe kötinyéti kezünket. Őszkor szüretölünk Urunk Szölleibe 's kapunk falatotskát mustos Petsenyébe. Ha beköszönt a Tél 's hó lepi a földet kis Gunyhónkbau üllünk a kementze mellett. Az én kedves Sáriin a zorsót pergeti 's vidám dudolással unalmunk' kergeti. Magura faratsgálok magamnak szerszámot 's azért nem füzetek idegennek vámot. Ha vasárnap eljS tzifrázott Bundába megyek hálát adni Istennek házába. Délután Pajtással betérek kortsmába 's kedvre iddogáltunk a jó borotskába Ha felmelegedem, húzd rá Gábor mondom enyim egész világ, semmire siuts gondom. Nem vagyok én adós, nékem re adós más, nem bántottam senkit, engem se bántson más, Az Ur Isten, Pajtás, éltessen bennünket, taitsa meg mind holtig vidám jókedvünket. A megelégedésről szóló esztergomi pa­raszt nóta az ócska kalendárium, az orthographia, de főleg a tónus után ítélve a húszas évekből való. Egy boldog jobbág mondja el benne megelégedése költészetét. Á fillokszéra s a különféle adók álal elcsigázott mostani földműves nemzedék aligha csinálna ilyen jó nótát a megelégedésről. — A képzőművészek köre első ren­des évi közgyűlésén megválasztatta el­nökül Benczúr Gyula festőművészt, al­elnökül Vágó Pál festőművészt, a vá­lasztmányba az építészek közül rendes tagokul : Schickedancz Albert, Pecz Samu, Benczúr Béla, Aigner Sándor és Kiss Istvánt. Póttagokul: Havranek Vínczét és Höffler Józsefet; a szobrászok közül rendes tagokul: Bezerédy Gyulát (megyénk jeles szülöttjét), Zala Györ­gyöt, Rónai Józsefet, Stróbl Alajost. Póttagokul: Kiss Györgyöt és Gerenday

Next

/
Thumbnails
Contents