Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-01 / 88.szám

közül szemeltük ki s olyan gondos fordításban adtuk, bogy a franczia eredeti szépségei ne veszszenek kárba. 25. Szabó Endre : «Három víg beszély.» Legújabb humoristáink kitűnő képviselőjétől három verses elbeszélést adunk. Az első «A Iélhetetlen Tubolyka», a második «Sugár Mihók* s a harmadik «Az égben.» Egyik vidámabb és különb, mint a másik. 26. Seribe Jenő : «Humoros novellák.* Fordította Latkóczy Mihály. A legünnepeltebb franczia irók egyikétől két pompás művet mutatunk be: «Carrean király»-t s a «Két, útlevél» czimüt, mind a kettőt a legsikerültebb fordításban. 27., 28. Bartalus István : «Egy bukott zenész élete.» Regény. A magyar zeneirók legérdimü'ebl ike humoros regényt irt a magyar zenevilágból, melyet senkise ismer és talál el jobban, mint a kitűnő tollú Bartalus. 29. Várkouyi Dezső : «Vidám elbeszélések.» A szép tehetségű fiatal magyar hírlapírótól négy eredeti beszélyt mutatunk be: «Rendben van,» «Az agancsok,» «A tücsök regéje,» «Hol a frakk ?» Mind a négy ügyes meseszövésű s vidám hangu elbeszélés. 30. «Salamon és Markalf.* A XVI. század egyik hires elbeszélése. Megjelent a legrégibb kiadás (1577) után Dr. Kőrössy László irodalomtörténeti bevezetésével. 31. Csáktornyái Lajos : «Derült perczek.» Az élénktollú fiatal elbeszélő iró ujabb novelláiból egész csokorravalót adott érdekes füzetünkbe. 32. «Két elbeszélés.» Plattdeutschból forditofcta K. L. Irodalmunkban tudtunkkal ez az első kísérlet, mely plattdeutschból két érdekfeszítő elbeszélést nyújt jóizű magyar fordításban. 33., 34. Rudnyánszky Gyula : «A czigányok.* Komikus eposz. Rudnyánszky Gyula az ujabb magyar köl ők egyik legtehetségesebbike, a ki nemcsak kitűnő technikájával s gyönyörű nyelvével, de sokoldalúságával is feltűnést kelt. Komikus eposza egyedül vállalatunkban jelent meg. 35., 36. Zschocke : «A holt vendég.* Fordította G-aston. A német elbeszélő irodalom ezt az egyik legérdekfeszitőbb novelláját olyan zamatos magyar fordításban élvezheti olvasóközönségünk, a mely lelkiösmeretes gonddal iparkodott a gyári fordítások közül kiemelkedni. 37., 38. Erdélyi Gyula: «Negy eredeti elbeszélés.* A legszebb jövőjű magyar novellistákhoz tartozik, a mit az a négy gyönyörű eredeti elbeszélés is bizonyít, mely vállalatunkat díszíti. 39. Győrffy Lajos : «Vig deák.» A magyar tanuló világ van itt bemutatva szikrázó adomákban, melyek találóan jellemeznek s vidám órákat biztosítanak a legkellemesebb remiuiszcencziák felidézése által. 40. Rázonyi: «A fekete uszkár,» «A bőröudteten tanító.» Eleven s mulatságos fordulatokban gazdag ez a két elbeszélés, mely jóizű humoránál fogva utolsó soráig lebilincselő. 41. 42, 43, 44, 45, 46. Gróf Gvadányi József: «Gróf Benyovszky Móricz és Rontó jPál.» Irodalomtörténeti bevezetéssel ellátta: Dr. Kőrösy László. Az egész magyar sajtó örömmel üdvözölte a régi jó Gvadányi hires népkönyvének kiadását. A mestergerendák jóizű magyar verses könyve valóban megérdemelte, hogy ujabb kiadásban támadjon fel. A vaskos kötet a mult század világhírű kalandorának Benyovszky grófnak és Bontónak, a híres magyar huszárnak, históriáját teljesen egyesíti. 47, 48. Báró Wollzogen Alfréd : «Korszellem és házasság.» Fordította Rédei Ferencz. A kitűnő porosz író legérdekesebb uo vei Iáiból válogatta ki' jelen kettős füzetünk a javát. Európai társadalmi kérdéseket tárgyalnak a becses elbeszélések éles megfigyelő tehetséggel, egészséges humorral. 49. Gasíon : «Czigány világ,* Száznál több eredeti adoma a magyar írók és művészek életéből. Egy kis kötet mosolygó irodalomtörténet s művészettörténelem. Nagy szellemek félszegségei, kiiünő tehetségek történeti ötletei s talmi nagyságok nevetséges felhőhasogatásai sorakoznak egymás mellé. Valamennyi hiteles anekdota a legkitűnőbb magyar szónokok, irók, költők, színészek, zenészek, képírók és képfaragók életéből. 50. Palágyi Lajos : «Humoros költemények.* Palágyi Lajos az ujabb magyar költők között arról is nevezetes, hogy még nem jelentek meg költeményei külön kötelekben. Mi mutatjuk be a jeles salyrikust először külön kötetben, mely vállalatunk eredetiségét és értékét csak növelni fogja. Az eddig megjelent ötven füzet egy egész kís szépirodalmi könyvtárat tesz ki s megrendelhető mindössze 5 írtért. (Egy-egy füzet ára 12 kr.) A Mulattató Zsebkönyvtár az egyetlen magyar humoros s terjedelméhez képest a legjutányosabb, tiszta és nemes irányú hazai szépirodalmi vállalat, melyet a magyar sajtó minden ujabb füzet után melegebben üdvözölt. Jó lélekkel merjük tehát ajánlani irodalomkedvelő kaszinók, olvasókörök, egyesületi ós ifjúsági könyvtárak, valamint magánkönyvgyüjteméuyek gyarapítására is. Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ, a „Mulattató Zsebkönyvtár" szerkesztője. BüZÁROVITS G.. a „Mulattató Zsebkönyvtár" kiadója. ______ - - Gróf Csáky Albin az uj vallásos közoktatásügyi miniszter tegnap délben a herczegprimás látogatására 'városunkba érkezett. Az esztergom-nánai pályaházban a tvhatóság küldöttségét Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán vezette; tagjai voltak Andrássy János megyei főjegyző és Reviczky Győző s Mattyasóvszky Vilmos főszolgabirák. A városi küldöttséget Dr. Helcz Antal polgármester vezette. A küldöttség tagjai voltak Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. Dr. Földváry István főügyész, Kaau János és Frey Ferencz. Az uj minisztert, a ki Császka György szepesi püspök társaságában érkezett a prímán látogatására, Kruplanicz Kálmán alispán üdvözölte néhány meleg szóval. A primási palota lépcsőházában Dr. Csernoch János irodaigazgató fogadta az uj minisztert az udvari papok kíséretében. A herczegprimás a találkozás első perczétől kezdve lefoglalta a minisztert, ugy hogy a különféle küldöttségek majd teljes egy óráig várták a kihallgatást. A mint az udvarmester, Szmatlik Antal a küldöttségeket bejelentette, maga a herczegprimás szólt ki s az összes várakozó urakat az elfogadó terembe küldötte, a hol gróf Csáky Albin nemsokára meg is jelent. Nagy félkört képezett a tisztelgők diszes testülete, midőn az uj miniszter megjelent. Az idő előrehaladottsága miatt külön szónoklatok nem lehettek, hanem az egész üdvözlő közönség nevében Kruplanicz Kálmán alispán beszélt. Meleg hangon üdvözölte az uj minisztert pályája kezdetén s kiváló rokonszenvébe ajánlotta a meg}

r

e és város kulturális ügyeit. Gróf Csáky Albin szokott őszinteségével kijelentette, hogy legkegyelmesebb kineveztetése óta az első vidéki ut a fővárosból Esztergomba vezette a herczegprimás látogatására. A megye kulturális ügyei iránt őszintén érdeklődik, mert múltja össze van olvadva a megyei élettel. Nemcsak a herczegprimás látogatására jött el nagy örömmel Esztergomba, de az a benső barátság is idevonzotta, melylyel a megye főispánja, gróf Majláth György iránt viseltetik. Erre az alispán bemutatta a nagy üdvözlő küldőitség tagjait, kik közt voltak a megye, a város, a főgymnasium s a reáliskola küldöltségei, a tanfelügyelő, a görög keleti pap ós mások. A fogadtatás után érkezett Majer István püspök, érseki helyettes, a ki mint főegyházmegyei főtanfelügyelő külön kihallgatásban részesült. Bartal Rezső kir. tan. kir. taufeügyelőt szintén külön 'kihallgatásban fogadta az uj kultuszminiszter. A primási ebédre hivatalosak voltak Majer Istváu püspök, Dr. Dankó József praelatus és Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. A miniszter ebéd után harmadfélkor kezdte megtekinteni a primási múzeum nevezetességeit s még az esti gyorsvonattal visszautazott a, fővárosba. — Herczegprimásunk Pozsonyban. Csak a mult, szombaton szentül te fel ő Eminencziája a budapest-terézvárosi templomot s most reá egy hét múlva Pozsonyba siet, hogy egy másik templomszentel ést végezzen személyesen. A virágvölgyi templom fölszenlelése után Simor János herczegprimás magyar nyelven tartott allokucziójábau kifejtette a felszentelés jelentőségót, majd visszapillantást vetve a kereszténység küzdelmeire a katolikus vallás megállapításának első három századában, Róma első templomának megállapításáig, elismerőleg emlité föl az uj templom építését, mely erős bizonyítéka a vallásosság megszilárdulásának. De még ma is arra kell kérni az Istent, óvja meg az egyházat az olyan harczoktól, minőket tizenöt századdal ezélőtt volt kénytelen vívni. Mert ily idők ismét jöhetnének, mivel a mai kor, daczára annak, hogy mindig a szabadságról beszél, épp oly kevéssé szabadelvű, mint a pogányság volt, mely a szabad vallásgyakorlatot csak akkor engedte meg, a mikor már le volt győzve. Hiszen, még csak száz esztendeje, hogy Francziaországban nyilvánosan hirdették a vallástalauságot, a minek következése az lett, hogy meggyilkolták a királyt és kimondották, hogy «Nincs Isten!» — A herczegprimás az uj templomnak szent Adalbert és szt. Gellért relikviáit adományozta. Szt. Adalbert volt az, a ki megkeresztelte szt. István királyt, szt. Gellért pedig nevelője volt sz;;. Istváu király fiának, szt. Imre berezegnek. Szónoklatát a herczegprimás azzal az óhajtással végezte, vajha e szentek könyörgése megszilárdítaná cs gyarapítaná a pozsonyiakat a vallásosságban. Az allokuczió után először a főherezegi család, azután a herczegprimás és a püspökök hagyták el a templomot. A templom főbejáratáuál a herczegprimás az ezer meg ezer főnyi tömeg szemeláttára megáldotta a tőle bucsut vevő Izabella fÖherczegasszonyt, ki mély meghajlással fogadta a főpapi áldást. Délután két órakor a primási palotában fényes ebéd volt. Az első pohárköszöntőt a pimás mondotta a királyra és a királyi családra, kiemelve Rudolf trónörököst és a Pozsonyban lakó Frigyes főherczeget és nejét. Az éljenzés csillapultával a bíboros főpap Pozsony városát köszöntötte föl. A szűnni nem akaró éljenzés lecsillapultával Boltizár fölszeutelt püspök Simor Prímást köszöntötte föl. Ezután Eszterházy herczeg emelte poharát XIII. Leo pápára, és Simor prímásra. Majd Mergl polgármester köszönetet mondott azon kitüntetésért, melyben a primás Pozsonyt megjelenése által részesítette. A mikor a polgármester befejezte beszédét, Neiszidler, Pozsony városa országgyűlési képviselője, Esztergom fia mondott nagyhatású pohárköszöntőt. «Ma — úgymond — a mikor a kornak jellege a vallás iránti érzéketlenség és a materializmus, egy templom fölszenteléséuek ünnepsége azt bizonyítja, hogy van vallásos érzület. E nap, az által, hogy a primás eljött, az uj templomot fölszentelni, felejthetetlen napja lesz Pozsony lakosságának, mely napnak emléke örökül átszáll utódról-utódra. Vannak bár egyes politikusok Magyarországon, kiknek nem tetszik, hogy az esztergomi székesegyház, honnan annyi áldás terjedt szét egy évezreden át és terjed még ma is Magyarországra, oly magasan áll, de a magyarországi katolikusok épp ennek örülnek és ebből mentenek vigaszt a jövőre nézve, mert arról a magaslatról sokkal jobban lehet figyelemmel kisérni a polgári társadalom mozgalmait és nemzetünk társadalmi életének áramlatait; onnan sokkal jobban lehet ebeket megítélni s ha kell, elitélni mindazokat a gyöngeségeket és fogyatkozásokat, melyek áitanak $ növelik a pénzvágyat és nagyzást, melyek jellemző vonásai korunknak. Azért adja a mindenható, hogy Simor hprimás még sok éven át működjék e magaslaton Isten szolgálatában, a királyért és a hazáért, valamint Pozsony városáért.* Az ebéd körülbelül 5 óráig tartott. Este a primás Csernoch irodaigazgató kíséretében gyalog a plébániára ment, hogy Heiler püspöknél látogatást tegyen. Hétfőn a primás Pálffy herczeg látogatására MaJaczkára utazott, honnan este visszatért. Kedden a kolostorokat szemlélte meg, látogatásokat tett és este visszautazott székvárosába. — A primás adakozásai legújabban a következők : Pozsony város szegényei számára ő Eminencziája Heiler pozsonyi püspöknek személyesen átnyújtott ötszáz forintot ; a pozsonyi képzőművészeti egyesületnek adott háromszáz frtot; a magyar közművelődési egyesületnek kétszáz forintot; a pozsonyi jótékony női egyesületnek kétszáz frtot s a pozsonyi jezsuitáknak száz forintot. A jótékony főpap azonkívül még számos pozsonyi szegénynek adott segítsége c sajátkezűleg. — Elnapolt közgyűlés. Gróf Csáky Albin kultuszminiszter fogadása végett a tegnapi városi közgyűlés már tizenegyedfélkor véget ért. A hátralevő napirendet pénteken fogja a közgyűlés letárgyalni. — Dr. Csernoch János herczegprimási irodaigazgató, kit rosszakarói panszlávismussal vádoltak, a magyar közművelődési egyesület tagjai közé lépett. — Lesz kaszárnya. Dr. Helcz Antal polgármester a városi közgyűlés előtt tegnap délelőtt bejelentette, hogy a kaszárnya építés ügye kedvező jóváhagyásban érkezett vissza a legilletékesebb helyekről, de mielőtt a közgyűlés hozzászólana az ügyhöz, elqbb a kaszárnya-épitö-bizottság fog róla a közgyűlésnek jelentést tenni. Akaszárnyaépités ügyének jórafordulása városszerte igen jó hatást idézett elő. — Kath. tanítóegyesületünk, nov. 15-én d. e. 9 órakor közgyűlést tart, melyre ugy a tagokat, mint a tanügybarátokat tisztelettel meghívja az elnökség. — Tüz. Tegnap d. u. negyedfélkor ismét hatalmas lövés s jó félóráig tartó kongatások jelentették, hogy tüz van. Megint Szenttamáson s ugyanazon a helyen égett, a hol a múltkor. A tüz folytatása átalában arra a gyanúra vezet, hogy Szenttamás ama bizonyos zugában rendszeres gyújtogatás van hetirenden. Tűzoltóink azonnal megjelentek a vész színhelyén s daczára, hogy szél kezdett fúni, csak két ház esett a lángok martalékául. A lokalizálás munkája kitűnően sikerölt. —- Halottak ünnepe kezdődik ma este. A városi temető szép sírboltjai s gondozott sírjai ilyenkor tele vannak a megemlékezés virágaival s a kegye-