Esztergom és Vidéke, 1888

1888-10-28 / 87.szám

benne a kereszténység egyik vitéz előharczosát elveszni hagyni. Még egyszer követet küldött a pápához, hogy legalább pénzsegélyt küldjön; azután kevés, de válogatott s jól felszerelt sereggel harczra indult. Útközben a Dunánál kapta meg a pápa ama tanácsié levelét, hogy halaszsza el a hadjáratot; pénzt pedig nem küldött. «... Az intés már későn jő — válaszolt neki minden neheztelés nélkül Hunyady — Isten nevében már felkészültünk s megindultunk . . . nem várhatván a jövőben is bizonytalan segélyre . . . s elhatározva: meghalni inkább, miut tovább is tétlenül nézni nemzetünk veszedelmét . . . Szentséged feladata marad a kezdetet gyámolítani.* SÍNK A FERENCZ. Esztergomi levél. (A. viliígfájdalom rliapsodiája prózában.) Nincs utálatosabb teremtés a világon az embernél. Ez a théma keserű mandulája. Túltesz a farkason, mikor társa fölfalásáról van szó; megszégyeníti a hyénát, mikor megrepedt sziveket zabál ; ravaszságával tönkreteszi a rókát, ostobaságával kompromittálja a szamarat, gyávaságával zavarba hozza a végső kimerülésben haldokló kuvaszt, óvatosságával és hamisságával lejáratja a macskát. Oroszlán szivet érez nyúlbordái közt, pedig mindent megemésztő medve mindössze. Szajkó nyelv, veréb agyvelő, TÓkavese, nyúlmáj, báránybőr, szamárfül, kakadubiuság, farkasfog, mormotaepe, héjakarom, hyénavér, farkastermészet, tücsökkönnyelműség, kakukháztartás, poloskavakmerőség és pókármány együttvéve olyan kétlábú tollatlan állatot adnak, a kit embernek nevez a dicső természetrajz. Higyje el nekem, kedves olvasónőm, hogy nincs utálatosabb teremtés a világon az embernél. Az oroszlánt nem falja föl az oroszlán, a farkast nem eszi meg a farkas, a rókát nem tartja csemegének a róka, a hyénának nem vásik a foga hyénára; de az emle." megeszi az embert. A teremtés dicső koronája! Bocsásson meg kérem, de ezeknek a világfájdalmas akkordoknak vannak kottái s a meghasonlás ezen diszharmóniáihoz megvannak a hangok a mindennapi életben. Könnyű annak, a ki nem kénytelen mindennap piaczra vinni a fogait konczért. Az odahaza pompás tokát ereszthet és zsiros röhögéssel nézhet le minket, a piaczon dulakodó farkasokat. Hanem a ki arra van teremtve, hogy minden izmát, minden idegszálát s úgynevezett nemesebb részeit naponkint összeharapfcassa,' annak sokkal jobb lett volna inkább érzéketlen burgonyának, mint érző embernek születnie. El vagyok keseredve, kedves olvasónőm, az egész világrendszer ellen s azt hiszem ez órában, hogy az ember nem a teremtés koronája, hanem csak szörnyű sajtóhibája. kezdőt egészen elkeserítette. Később anyagi gondjai is felszaporodtak, melyektől szabadulni akarván valami gazdag parthie után nézett. Talált is gazdag hirben álló szép szőke lányt, kit szívből is igazán megszeretett; de nagyot csalódott, mikor szép menyasszonyát elvette, a vagyont pedig már a csalfa hir sem regélte. Helyzete még nyomasztóbbá vált és e nagy teher alatt köszöntött be az első családi öröm, mely később a szép fiatal asszony halálával .fájdalommá változott. Ezt a csapást már nem birta el többé a szegény ember. Már két hónapja, hogy egy városi kórház másodorvosi állásáért folyamodott és még semmi biztató hirt nem kapott. Beállott a tél is, a fiatal orvos pedig kétség és remény között leste-várta mindennap a postát. A nagy hófúvások akadályozták a postajáratot, már egy hete, hogy semmit sem tudnak a világról e kis fészekben. De ő nem is akar a világról tudni, Ő csak egy kis újságdarabot, apró betűs kinevezést várt; de hiába, a hó csak esett, a hideg nagyobbodott. Élesen üvölt a szél, sóhajtása jégvirágot teremt az üvegablakokra. Olyan idő van odakin, hogy a kutyát is kár kihajtani. Nem is látni egy lelket sem az utczán, Csak a fiatal orvos siet ott az országút felé, kis fiát keblére szorítva. Bizonyosan a városba igyekszik a postáért. A méla holdvilág ezüst sugarait a friss hócsillagok visszaragyogták; a csikorgó szánuton félfagyottan hajtatott a postakocsis a postaház felé, hol örömmel várták az elmaradt leveleket, lapokat. HIREK. — Herezegprimásunk az általa emelt pozsony-virágvölgyi templom felszentelésére tegnapelőtt Poszonyba u'ázott, a hol ün népiesen fogadták. Az uj templom felszentelése ma lesz. 0 Emili enczi áj a mellett van Dr. Csernoch irodáig, s Dr. Machovits főszentsz. jegyző. — Halottak ünnepére készül a kegyelet/ Temető vállalataink óriási koszorukészletfel gyarapodtak, a temetőben egymásután állítják fel az uj sírköveket s az ősz legj el en tőségesebb ünnepére még a legszegényesebb gyászoló is félrerakja filléreit. Csütörtökön este lesz az elmúlás ünnepe, midőn összes temetőinkben kigyulad a szeretet és megemlékezés lángja. — Vasutunk ügyében Krupianiez Kálmán kir. tanácsos alispán elnöklete alatt ma ül össze a kilenczes bizottság a legközelebbi teendők megbeszélésére. Maga a kérdés annyira kedvező mederbe van terelve, hogy ezentúl már csak biztos eredményekről lehet szó, valahányszor a vasút ügyében értekezlet ül. össze. — A kaszinó szerdán este választmányi gyűlést tartott Krupianiez Kálmán iilispán elnöklete alatt. A választmányi ülésen szóba került a Pesti Hírlap kitiltása ügye. Harmincz-negyveu kaszinói tag irta alá ugyanis azt az ivet, mely a Pesti Hirlap kitiltását indítványozza. A választmányi gyűlés a kaszinói alapszabályok szerint nem illetékes sem lapok rendelésére, sem azok megszüntetésére. Mindamellett szavazásra kerül a dolog s ekkor a többség az aláíró ivre jegyzett tagok számára megjelölte az alapszabályok módja szerint való eljárást. A kitiltást kérelmezők ügye tehát rendkívüli közgyűlés elé kerül, ha a karácsonyi alakuló közgyűlést nem akarják bevárni. A választmányi gyülé•— Hát csomag is van, kérdi a postamester a tipegő kocsist? — Az ám, az orvos urat találtam a? uton, fiacskájával együtt megfagyva, őket hoztam haza. A jó postamester nem csodálkozott rajta, hiszen eleget biztatta ő a fiatal orvost Gyorsan kezébe vette a lapokat, kereseti benne valamit és ime az apró betűs sorokbar már három nap előtt ki volt nyomtatva s a mit a hófúvás visszatartott, hogy másodorvossá nevezték ki egy nagy kórházhoz Már késő volt. A halál kinevezése elöbl érkezett. MERÉNYI FERENCZ. A NÖKROL S A NŐKNEK. Becsre csekélyebb az ezüst az aranynál annyit azonban mint az erény a világ minden aranya sem ér. * Idősebb korunkban már csak erényünl gyarapodliatik, mert szépségünk mindéi előnye veszendőben van. Igy tanit a természet arra, hogy milyen földi javak mulandók s milyeneket viszünk el magunkká a túlvilágra. Minden no megkérdezi a tükröt, de kevés hallgat rája. * A női erény czélzatosan gyakorolva nen sokat ér ; de szokásból cselekedve, mennye I értékű. sen az összes tagok egyértelemben voltak akkor, midőn a méltatlan támadások elitéléséről volt szó s nevezetes volt főleg Dr. Helcz Antal polgármester felszólalása, a ki a herczegprimás nimbuszát olyan magasan állónak mondotta hogy ahoz nyilvános támadások nem férhetnek. Az izgalmas választmányi ülés arre véget ért. — Kitüntetés. A brüsseli kiállításon [{Jement Sándor iparkodó párkányi nagyvendéglős kiíüiiő minőségű boraiért oagy ezüst érmet nyert. — Tüzeset. Két tűzoltóegyesületünk is van, hanem azért, hála Istennek, néha hónapokon keresztül még :;sak egy tüzünk sincsen. Csütörtökön lélután azonban két irtóztató mozsárdurranás jelentette, hogy baj van Szenttamáson. Kezdték a harangokat is félreverni. A nagy közönséget azonban csakhamar megnyugtatták az esemé-" nyek. Városi tűzoltóságunk természetesen legelőször termett a vész szinhelyén, a hol négy kis ház teteje lángokban állott. A tűzoltók munkája nagyrészt a tűz lokalizálására szorítkozott, a miben valóban ügyes mesterek is voltak. Nem egészen érdektelen fölemlítenünk, hogy a megyei főparancsnok Reviczky Győző főszolgabíró, Dóczy Ferencz városi tűzoltóparancsnokkal közös kocsin hajtatott ki a veszedelem színhelyére, a mi eddig még nem történt meg s a mi a 4

két közös törekvésű egyesület között való bajtársi összetartást dicséretesen jellemzi. — Párkányi vásár. A régi nagy hírnevű őszi párkányi vásár ma kezdődik. Már napok óta összesereglettek a különféle mutatványosok ós panorámások, akik a sokadalomtól élnek. A vásárt megelőző napok kedvezőek voltak s igy az utak nincsenek elromolva. Maga a verőfényes őszi időjárás is a legszebb reményekkel kecsegteti az eladókat, a kik között Esztergom ipara és kereskedelme erősen képviselve van. Az oszág távolabbi megyéiből is összecsődültek a specziális vásári czikkékkel kereskedők, a kik különben majd minden esztendőben meg szoktak jelenni. A gesztenyesütők megint valóságos tábort rögtönöztek s hangos szóval kínálják ropogós, lángos holmijaikat. A Duna telve van hajókkal, a forgalmas mezőváros kocsikkal s az élénkség óráról-órára növekszik Ma délután, ha az időjárás is kedvező marad, nagy karavánokban vonul át az egész város, ha egyébért nem is, legalább a sokadalmat szaporítani s a vásár élénkségén szórakozni. Jó lesz az óvatosság ugy idehaza az üresen maradt házakban, mint odaát, mert a párkányi vásáron az országos csirkefogók, zsebmetszők és lókötok rendesen meg szoktak jelenni. — Halálozás. Kainerstorfer Frigyesné urnő hosszas szenvedés után Pilismaróthou jobblétre szenderült. — Vészjelzések. A tűzeseteket jelző lövéseket már uem annyira figyelmeztetésül a tűzoltóknak mint inkább a közönség megdöbbentésére pufogtatják. Nem egy izben szólaltatunk már föl e kérdésben, de ugy látszik, hogy még sokszor kell felszólalkoznunk az elavult szokás ellen. Városi tűzoltóságunk olyan kitűnő szervezetű s szerelvényei olyan magas színvonalon állanak, hogy elvégre is már csak némi jóakaratba és igen csekély anyagi áldozatba kerülne az a reform, melyet már a praktikus soproni svábok is telefonnak neveznek. — Szomorú szüret. Megyénkben is, városunkban is teljes veszedelemmel pusztít a phylloxéra. A párkányi hegyifarki szüretelések és termések péidául még néhány esztendő előtt igen híresek voltak. Most már ott is tökéletesen megszüretelt a phylloxéra. A nevezetes szőlőtolep ugyanis egészen kipuszult s a szüreti örömök utáu tébb eszendeig tartó néma gyász következett, szekér József ismert párkányi bortermelő még néhány esztenlő előtt ötuitszáz akót szüretelt hegy farki szoléitól, az idén az egész termést egy kis ;ézikosárban vitték haza. Igy mentek önkre a párkányi híresebb szőlők is, . mint hogy Esztergomban is napróllap ra terjed a phylloxéra szörnyű uralnának hatása. Nálunk is egy-egy kosárra og csökkenni nemsokára a legfényesebb züret. — Halálozás. Piszke egyik legelőbbre! ő családját súlyos gyászeset érte. így népes család jószelleme, Nedeczky ránosné urnő hunyta le örökre fáradt zemeit. Városunkból is sokan osztoznak > család gyászában, melyet a következő elentós is hirdet: Nedeczei Nedeczky lauos és gyermekei: Árpád, Gyula, ríéla, Elenora és Kálmán fájdalomtól negtört szívvel jelentik, hogy neje lletőleg szeretett édes anyjuk Nedeczei STedeczky János né született Schober Cerézia asszony 1888. évi okt. 24-én l. u. 1 órakor kínos szenvedés és a íalotti szentségek ájtatos fölvétele után iletének 66-ik évében elhunyt. A drága íalott tetemei 1888. okt. 26-án d. e. 11 órakor fognak Piszkén örök nyngaomra helyeztetni. A szent mise-áldozat )kt. 27-én d. e. 10 órakor fog a Minlenhatónak bemutattatni. Piszke, 1888. )kt 24. Az örök világosság fényeskedék neki! — Színház. Polgár Gyula, az ujjesti színház művezetője ugy szervezi ;ársulatát, hogy azzal a főváros közéébe eső nagyobb városokban rövidebb dőre terjedő kirándulásokat tehessen. Az állomások a következők lennének : Esztergom, Komárom, Vácz, Eger, Ka.ocsa, Czegléd, Gyöngyös és Jászberéuy. — Érem pályázati felhívás. Az )rsz. iparegyesület a hazai iparosok írdemeit elismerésben részesítendő, a kiváló iparosok számára a következő írmek kiadását határozta el : 1. Diszürem oly iparosok számára, kik gyakorlati működésük által a hazai ipar előmenetelét idézték elő. Ezen érem három fokozatban adatik ki s pedig aranyban, ízüstben és bronzban. 2. Diszérem oly iparosok számára, kik a rendszeres műves iparban (kézművesség) ipari jelességük által kitűnnek. Ezen érem két fokozatban, és pedig ezüstben és bronzban [idatik, 3. Diszérem oly iparosok számára, kik a kor igényeinek és a külfölddel való versenyképesség feltételeinek megfelelő ipartelepet (gyár, műhely) hoztak létre s annak helyes vezetése által versenyezni képesek. Ezen érem az illető telep mérvéhez és a berendezés és üzem tökélyéhez képest két fokban adatik és pedig ezüstben és bronzban. 4. Diszérem oly iparosok számára, kik iparukat művészeti irányban fejlesztik és o tekintetben figyelemre méltó sikert képesek felmutatni. Ez érmek elnyeréseért pályázhatnak minden Magyarországban lakó, illetőleg Magyarországban iparteleppel biró egyének. A pályázatok az egyesület igazga tóságához 1888. évi deczember 31-ig nyújtandók be. — Kilenczvenhárom éves ujdonság A «Magyar Kurír» az első magyai hírlapok közé tartozik. Nemsokára ? «Magyar Hírmondó* után keletkezet s Decsy Sámuel szerkesztette. A napokban a Magyar Kurír 1795-ik év «utolsó fertályában» a következő érde kes esztergomi «ujdouságra» bukkan tunk : «Eszter gomb ól 1-sŐ Octob. A mult Sept. 29-ik napján Esztergombí ment Magy. Ország kir. helytartójí Jóseffőhertzeg, holott Kardinális Hertze^ Batthyány ő Eminentziája által várat tatván, a' várba beszállott és ott val< mutatásának egy idejét a' várnak, vá Egyenlő mértékben meg van benne a földhöz ragadt rög gyarlósága s a vakmerő utakon ragyogó meteor zsenialitása. Szóval a tökéletlenség kitűnő remekei vagyunk. Hanem azért a mig élünk és vergődünk, azon iparkodunk, hogy mennél boldogtalanabbakká tegyük egymást. Ha pedig meghaltunk, akkor megköveteljük, hogy örököseink meghazudtolva életünket, aranybetükkel hirdessék azt a hazugságot, a mit mindennapi nyelven megfizetett életrajznak nevezünk. • Hiszek a metempsveho-dsban, s szentül meg vagyok győződve, hogy halálom után, mint nyomorult bogáncs az ut szélén sajnálni fogom a büszke embert. G ASTON.